16/1998. (X. 28.) HM-EüM együttes rendelet

az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyeiről

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 53. §-ának (5) és (6) bekezdésében, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján az állami célú légiközlekedés és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyeiről a következő rendeletet adjuk ki:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A RENDELET ALKALMAZÁSI KÖRE

1. § A rendelet alkalmazási köre

a) a honvédelmi és rendvédelmi célú (a továbbiakban együtt: állami célú) légiközlekedés, és a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységnek az e rendeletben szakszolgálati engedély megszerzésére kötelezett szakszemélyzetére, továbbá

b) az állami célú légiközlekedésben a szakszolgálati engedélyek kiadásához jogszabályban előírt feltételek biztosításában közreműködésre kötelezett szervezetekre és intézményekre terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. §[1] E rendelet alkalmazásában

a) engedélyes: aki eredményes hatósági vizsgát tett, a szakszolgálati engedélye időbeli hatályának fennálltáig,

b) Hatóság: az Lt. 3. § (2) bekezdése szerinti katonai légügyi hatóság,

c) irányítói pozícióban eltöltött idő: az az időtartam, amikor a katonai légiforgalmi irányító légtere aktív, és felelősségi körzetében - beleértve a repülőtér munkaterületét - tartózkodó légi és egyéb járművekkel kétoldalú rádiókapcsolatot tart fenn, azoknak légiforgalmi szolgáltatást biztosít, valamint ellátja az ezzel összefüggő koordinációs feladatokat,

d) légiközlekedési hatóság: az Lt. 3. § (1) bekezdése szerinti légiközlekedési hatóság,

e) megújítás: jogosítás, kiterjesztés vagy minősítés időbeli hatályának lejártát követő 5 éven belül végrehajtott olyan hatósági adminisztratív intézkedés, amely révén a 115/C. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése esetén megújításra kerülnek a jogosítással, kiterjesztéssel vagy minősítéssel járó jogosultságok,

f) pályázó: a jogszabályban megjelölt feltételekkel rendelkező személy, aki az állományilletékes parancsnok útján hatósági szakszolgálati vizsgáztatásra jelentkezik.

MÁSODIK RÉSZ

A SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY KIADÁSÁNAK ÉS MEGHOSSZABBÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

II. Fejezet

AZ ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT SZAKSZOLGÁLATOK

3. § Az állami célú légiközlekedésben a szakszolgálati engedély a Magyar Állami Légijármű Nyilvántartásban feltüntetett légijárművek szakszemélyzete részére a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységük rendeltetésszerű ellátásához szükséges.

4. § (1)[2]

(2) A Hatóság az egyedi (speciális) technikai színvonalú légijárműveket - a kategóriába történő besorolás mellőzésével - típusjogosításra kötelezett légijárműnek minősítheti.

(3) A Hatóság a légijárművek kategória- és típusbesorolását típusalkalmassági bizonyítványban állapítja meg.

5. § (1) Az elméleti vizsgát teljesítő és kiképzés alatt álló személy a szakmai gyakorlat megszerzése érdekében a szakszolgálat ellátására szakszolgálati engedély nélkül is kijelölhető, ha az állományilletékes parancsnok által kiállított és az általa vezetett kiképzési naplóval rendelkezik.

(2) A kiképzés alatt álló személy szakszolgálatot az állományilletékes parancsnok által kijelölt, szakszolgálati engedéllyel rendelkező oktató irányítása mellett láthat el.

III. Fejezet

A SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY

6. §[3] A szakszolgálati engedély - a benne foglalt bejegyzéseknek megfelelően - a légijármű kategórián belül típus, illetve szaktevékenység szerint megjelölt szakszolgálat ellátására jogosít, és az egészségi, valamint a szakmai alkalmasságra megállapított határidőig, illetőleg visszavonásig hatályos.

7. § (1)[4] Az állami célú légiközlekedésben a szakszolgálati engedélyhez kötött munkakört betölteni, illetőleg tevékenységet és az ilyen munkakörben feladatot (a továbbiakban együtt: szakszolgálat) az láthat el, akit erre az állományilletékes parancsnok kijelöl. A szakszolgálat ellátására az jelölhető ki, aki a feladat ellátására jogosító, hatályos szakszolgálati engedéllyel rendelkezik.

(2) Az állami célú légiközlekedésben szakszolgálati engedélyt az a magyar állampolgár kaphat, aki

a)[5] a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet folytat, és

b) a szakszolgálatra a légijárműtípus és szaktevékenység szerint e rendeletben meghatározott szakmai és egészségi követelményeknek megfelel, továbbá

c) eredményes elméleti és gyakorlati szakszolgálati vizsgát tett, és rendelkezik az egyes szakszolgálati engedélyekhez előírt iskolai végzettséggel, valamint az e rendeletben előírt más feltételekkel.

(3)[6] Önkéntes tartalékos légiforgalmi irányítóként engedélyes az lehet, aki a honvédek jogállására vonatkozó szabályok szerint önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonnyal rendelkezik.

(4)[7] Légi közlekedéssel összefüggő légiforgalmi irányítói és repülőműszaki földi tevékenységet folytató szakszemélyzetnek minősül

a) önkéntes tartalékos légiforgalmi irányítóként

aa) az önkéntes tartalékos repülőtéri irányító,

ab) az önkéntes tartalékos bevezető irányító,

ac) az önkéntes tartalékos körzeti irányító,

ad) az önkéntes tartalékos gyakornok légiforgalmi irányító;

b) légiforgalmi-irányítóként

ba) a repülőtéri irányító,

bb) a bevezető irányító,

bc) a körzeti irányító,

bd) a légiforgalmi-irányító oktató,

be) az ellenőr légiforgalmi irányító;

c) repülőműszaki földi szakszemélyzetként

ca) a légijármű-szerelő, valamint

cb) a tevékenységi kört felügyelő, a tevékenységet szervező és oktató ellenőr.

7/A. §[8] (1) A szakszolgálat ellátására vonatkozó egészségi alkalmasság az egyénnek olyan testi és lelki egyensúlyi állapota, amely lehetővé teszi a szakszolgálat elvárásainak teljesítését úgy, hogy ennek teljesítésekor a speciális fizikai és pszichikai terheléseket zavartalan alkalmazkodással és a feladatok biztonságos végrehajtásával valósítja meg.

(2) A szakszolgálatra való egészségi alkalmasság

a) teljes, ha az egyén a repülőegészségi alkalmassági követelményeknek megfelel,

b) korlátozott, ha a szervezet testi és lelki egyensúlyának megbomlása, és így az egészségkárosodás mértéke a szakszolgálatra való egészségi alkalmasságot nem zárja ki, a repülés biztonságát nem veszélyezteti, és további egészségromláshoz sem vezet.

8. § (1)[9] A szakszolgálati engedélyt magyar és angol nyelvű szöveggel a Hatóság adja ki. Az engedély tartalmazza:

a) az engedélyes családi és utónevét, születési családi és utónevét,

b) a rendfokozatát,

c) az arcképét,

d) a születési idejét,

e) a képesítését,

f)[10] repülőműszaki földi szakszemélyzet esetében a típust és a kategóriát, légiforgalmi irányító esetében a jogosítást és a légtérre való utalást,

g) az engedély időbeli hatályát,

h) arra való utalást, hogy az engedély a Hatósági Repülőorvosi Igazolvánnyal együtt hatályos.

(2) A szakszolgálati engedély rovataiba bejegyzést csak a Hatóság, a hatósági feladatkört ellátó szolgálati személyek esetében a munkakör ellátásához szükséges bejegyzéseket csak a Hatóság vezetője tehet.

(3) A szakszolgálati engedély az engedélyes tulajdona, a szakszolgálati tevékenysége ellátása során köteles azt magánál tartani, és a hatósági ellenőrzést végrehajtó személy felszólítására bemutatni. A szakszolgálati engedély nyilvántartási példányát a Hatóság tárolja.

(4)[11] Az elveszített, megrongálódott vagy megsemmisült szakszolgálati engedélyt a Hatóság hatálytalanná nyilvánítja és a külön jogszabályban meghatározott térítési díj ellenében, az engedélyes kérelmére pótolja.

9. § A szakszolgálati engedélyt - a feltételek teljesítése esetén - további légijármű típusra, illetve más szaktevékenységre a Hatóság terjeszti ki.

10. § (1) A szakszolgálati engedély kiadását hatósági vizsga előzi meg.

(2) A szakszolgálati engedély megszerzésének vizsgakövetelményeit a Hatóság adja ki.

(3) A szakszolgálati engedély megszerzése, meghosszabbítása illetőleg kiterjesztése érdekében az állományilletékes parancsnok tanfolyamot szervez. A tanfolyam elméleti és gyakorlati tematikáját a Hatóság hagyja jóvá a tanfolyam megkezdése előtt harminc nappal. A tanfolyamon való részvétel a hatósági vizsgára bocsátás előfeltétele.

(4) A Hatóság a légiközlekedési hatóság igazolása alapján

a) elfogadja

aa)[12]

ab)[13] a légiforgalmi irányító, a repülőműszaki földi szakszemélyzet tagja esetében a szakszolgálati feladatkörben teljesített gyakorlati időt, valamint

ac)[14]

b)[15]

c) felmentést adhat a hatósági vizsgát megelőző szaktanfolyam elvégzése alól.

11. § (1)[16] A Hatóság a szakszolgálati engedélyt visszavonja, ha az engedélyes

a) a jogszabályban meghatározott feltételeket a megjelölt határidőig nem teljesíti, vagy

b) a szakszolgálat ellátására egészségileg véglegesen alkalmatlanná válik.

(2)[17]

12. § (1) A Hatóság a szakszolgálati engedélyt felfüggeszti, ha

a) az engedély kiadásának vagy meghosszabbításának valamely feltétele hiányzik, a feltétel teljesítéséig;

b)[18] az engedély egészségi alkalmassági időbeli hatálya lejárt, az alkalmasság megállapításáig;

c) az engedélyes az engedély meghosszabbításához szükséges vizsgán, illetően az ellenőrzésen nem felel meg, a sikeres vizsga letételéig;

d) az engedélyessel szemben a légiközlekedés biztonságának veszélyeztetése vagy szakszolgálati engedélyhez kötött tevékenységgel összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig;

e) légiközlekedési baleset vagy rendkívüli repülőesemény vizsgálata során a Hatóság vagy az általa a vizsgálatra kijelölt üzembentartó megállapítja, hogy az engedélyes a szakszolgálat foglalkozási szabályait megszegte, de ellene büntetőeljárás nem indult, három hónaptól egy évig terjedő időtartamra;

f) azt az állományilletékes parancsnok az a)-e) pontokban szereplő okokból írásban javasolta.

(2) A szakszolgálati engedély visszavonásának, illetve felfüggesztésének időtartamát az engedély bevonásának napjától kell számítani.

(3) A szakszolgálati engedély

a) a három hónapnál hosszabb időtartamú visszavonás esetében a gyakorlati vizsga,

b) az egy évnél hosszabb időtartamú visszavonás esetében az elméleti és a gyakorlati vizsga

sikeres letétele után adható ki újból.

(4) Az engedélyes szakszolgálati tevékenységét az állományilletékes parancsnok az "egészségileg ideiglenesen alkalmatlan" minősítés időtartamára szünetelteti.

IV. Fejezet

JOGOSÍTÁSOK A SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY ALAPJÁN

13. § (1) A szakszolgálat a "Magyar Állami Légijármű Nyilvántartás"-ba vett légijárművel, a Magyar Köztársaság területén (légterében), vagy területén (légterén) kívül látható el.

(2) A pályázó külföldön szerzett szakszolgálati engedélye vagy képzése akkor fogadható el a Hatóság által kiadandó szakszolgálati engedély alapjául, ha azt a Magyar Köztársaságot is kötelező nemzetközi szerződésben meghatározott feltételekkel adták ki, illetve folytatták.

(3)[19]

(4)[20]

14. §[21] A szakszolgálati engedély időbeli hatálya 24 hónap.

V. Fejezet[22]

15. §[23]

16. §[24]

17. §[25]

18. §[26]

19. §[27]

20. §[28]

21. §[29]

22. §[30]

23. §[31]

24. §[32]

25. §[33]

26. §[34]

VI. Fejezet

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

27. § (1) A szakszolgálati engedély kiadása iránti kérelmet a Hatósághoz kell benyújtani.

(2)[35] A szakszolgálati engedély kiadásához, kiterjesztéshez, valamint időbeli hatályának meghosszabbításához szükséges vizsgáztatást az állományilletékes parancsnok kérelmezi. Az állományilletékes parancsnok a kérelmében igazolja az előírt feltételek teljesülését, valamint a pályázó jártasságának fenntartását.

(3)[36] A szakszolgálati engedély kiadása után az állományilletékes parancsnok köteles biztosítani az engedélyes számára az időbeli hatály folyamatos megtartásához szükséges feltételeket.

28. § (1)[37] A szakszolgálati engedély hatályát a szakszemélyzet egészségi alkalmasságának megállapítása és a sikeres vizsga alapján a Hatóság hosszabbítja meg, illetve terjeszti ki.

(2) A jogosítás kiterjesztése esetén vizsgát tenni csak a kiterjesztés alapjául szolgáló követelményekből kell.

29. § (1)[38] Az állományilletékes parancsnok a szakszolgálati engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakszolgálati engedély számát, jogosításait, időbeli hatályát, valamint az engedélyes szakmai képesítésében bekövetkezett változásokat.

(2)[39]

(3)[40]

30. § (1) A Hatóság jogosult a légiközlekedési szaktevékenységgel összefüggő elméleti és gyakorlati jártasság, valamint a felkészültség ellenőrzésére.

(2) A Hatóság elméleti vagy gyakorlati, illetőleg mindkét vizsga letételére kötelezi azt az engedélyest, aki az ellenőrzés során szakmai szempontból nem felelt meg a követelményeknek.

(3) Ha az engedélyes a tevékenysége során a szakmai szabályokat vétkesen, oly mértékben megszegi, hogy azzal a légiközlekedés biztonságát sérti vagy veszélyezteti, a Hatóságnak az ellenőrzést vagy kivizsgálást végző tagja - ideiglenes intézkedésként - a szakszolgálati engedélyt felfüggesztheti.

(4)[41] Az ideiglenes intézkedés indokoltságáról, annak esetleges meghosszabbításáról a Hatóság négy napon belül dönt.

31. § (1) A jogosításhoz előírt elméleti vizsgáztatást a Hatóság végzi. A vizsgabizottság tagjait a Hatóság vezetője jelöli ki. Az elméleti vizsga időtartama legfeljebb 6 óra.

(2) A gyakorlati vizsgára az a pályázó bocsátható, aki az elméleti vizsga anyagából sikeres vizsgát tett. A gyakorlati vizsgát az elméleti vizsgát követő 30 napon belül kell letenni.

(3)[42]

(4) A gyakorlati vizsgához szükséges személyi és anyagi, valamint technikai feltételeket az állományilletékes parancsnok biztosítja.

32. § (1) A szakszolgálati engedélyt megszerző, meghosszabbító és a jogosítást kiterjesztő elméleti és gyakorlati vizsgák értékelésénél a

a) "megfelelt",

b) "nem felelt meg"

minősítést kell alkalmazni.

(2) Ha a vizsgázó az elméleti vagy gyakorlati vizsga során valamelyik tantárgyból vagy gyakorlati elemből "nem felelt meg" minősítést kap, pótvizsgára kell utalni. Ha a vizsgázó három vagy több tantárgyból "nem felelt meg" minősítést kap, a teljes vizsgát meg kell ismételnie. A pótvizsgára legkorábban a sikeres vizsgát követően tizenöt nap elteltével kerülhet sor.

(3) A pályázó a megkezdett vizsgáit a kitűzött vizsgaeljárási határidőn belül köteles teljesíteni.

(4) Az elméleti és gyakorlati vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A Hatóság a vizsga eredményéről az állományilletékes parancsnokot a jegyzőkönyvi kivonat megküldésével tájékoztatja.

HARMADIK RÉSZ

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI SZAKSZEMÉLYZET SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYE MEGSZERZÉSÉNEK ÉS MEGHOSSZABBÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI

VII. Fejezet

A REPÜLŐGÉPVEZETŐK SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYE

A repülőgépvezető szakszolgálati engedély

33. §[43]

34. §[44]

35. §[45]

Oktató repülőgépvezető szakszolgálati engedély

36. §[46]

37. §[47]

38. §[48]

Berepülő repülőgépvezető szakszolgálati engedély

39. §[49]

40. §[50]

41. §[51]

VIII. Fejezet

SZÁLLÍTÓ REPÜLŐGÉPVEZETŐ SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY

Szállító repülőgép másodpilóta szakszolgálati engedély

42. §[52]

43. §[53]

44. §[54]

Szállító repülőgép berepülő másodpilóta szakszolgálati engedély

45. §[55]

46. §[56]

47. §[57]

Szállító repülőgép gépparancsnok szakszolgálati engedély

48. §[58]

49. §[59]

50. §[60]

Szállító repülőgépvezető oktató szakszolgálati engedély

51. §[61]

52. §[62]

53. §[63]

Szállító repülőgép berepülő gépparancsnok szakszolgálati engedély

54. §[64]

55. §[65]

56. §[66]

IX. Fejezet

HELIKOPTERVEZETŐ SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY

Helikoptervezető és helikopter-másodpilóta szakszolgálati engedély

57. §[67]

58. §[68]

59. §[69]

Helikopter berepülő másodpilóta szakszolgálati engedély

60. §[70]

61. §[71]

62. §[72]

Helikopter-gépparancsnok szakszolgálati engedély

63. §[73]

64. §[74]

65. §[75]

Helikopter oktató-gépparancsnok szakszolgálati engedély

66. §[76]

67. §[77]

68. §[78]

Helikopter berepülő-gépparancsnok szakszolgálati engedély

69. §[79]

70. §[80]

71. §[81]

X. Fejezet

FEDÉLZETI LÖVÉSZ-HELIKOPTERVEZETŐ SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY

Fedélzeti lövész-helikoptervezető szakszolgálati engedély

72. §[82]

73. §[83]

74. §[84]

XI. Fejezet

FEDÉLZETI MÉRNÖKÖK, FEDÉLZETI SZERELŐK SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYE

Fedélzeti mérnök, fedélzeti szerelő szakszolgálati engedély

75. §[85]

76. §[86]

77. §[87]

Oktató fedélzeti mérnök, fedélzeti szerelő szakszolgálati engedély

78. §[88]

79. §[89]

80. §[90]

Berepülő fedélzeti mérnök, fedélzeti szerelő szakszolgálati engedély

81. §[91]

82. §[92]

83. §[93]

XII. Fejezet

FEDÉLZETI NAVIGÁTOROK SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYE

Fedélzeti navigátor szakszolgálati engedély

84. §[94]

85. §[95]

86. §[96]

Oktató és berepülő fedélzeti navigátor szakszolgálati engedély

87. §[97]

88. §[98]

89. §[99]

XIII. Fejezet

FEDÉLZETI RÁDIÓSOK SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYE

Fedélzeti rádiós szakszolgálati engedély

90. §[100]

91. §[101]

92. §[102]

Oktató fedélzeti rádiós szakszolgálati engedély

93. §[103]

94. §[104]

95. §[105]

NEGYEDIK RÉSZ

A LÉGIKÖZLEKEDÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ SZAKSZEMÉLYZETEK SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYE

XIV. Fejezet

EJTŐERNYŐS SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY

Oktató ejtőernyős szakszolgálati engedély

96. §[106]

97. §[107]

98. §[108]

Beugró ejtőernyős szakszolgálati engedély

99. §[109]

100. §[110]

101. §[111]

XV. Fejezet

LÉGIFORGALMI IRÁNYÍTÓ SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY

Általános feltételek

102. §[112] Az állami célú légiközlekedésben a légiforgalmi irányító szakszolgálat ellátásához szükséges képzést az Lt. 31. §-ban foglaltaknak megfelelően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem végzi.

103. § (1) Légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, hogy a pályázó

a) 21. életévét betöltötte,

b) felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

c) középfokú angol nyelvvizsgát tett,

d) az angol nyelvű rádió-távbeszélő kifejezésekből (fónia) sikeres vizsgát tett.

(2) A pályázó elméleti vizsgát a következő tárgyakból tesz:

a) légijog,

b) polgári és katonai repülési szabályok, légiforgalmi szolgálatok eljárásai,

c) kommunikációs és navigációs eszközök ismerete,

d) radarberendezések és a rendszerek ismerete,

e) légi navigáció,

f) meteorológia,

g) polgári és katonai légijárműtípusok és működési jellemzőik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott ismeretekből eredményes vizsgát tett jelölteknek az önálló irányítói tevékenység ellátásához meg kell szereznie az alábbi szakszolgálati engedélyek valamelyikét:

a) repülőtéri irányító,

b) bevezető irányító,

c) körzeti irányító.

(4) A repülésirányító feladatot ellátó pályázó szakszolgálati engedélyére a (3) bekezdés irányadó.

Repülőtéri irányító szakszolgálati engedély

104. § (1) A repülőtéri irányító szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, hogy a pályázó a kérelmet megelőző 12 hónapon belül, oktató légiforgalmi irányító felügyelete mellett legalább 300 óra szakszolgálati feladatot teljesít.

(2) Az (1) bekezdés szerinti óraszám 50%-a a Hatóság által jóváhagyott intézményi képzés során, oktatógépes (szimulátoros) gyakorlattal is teljesíthető.

(3) A pályázó elméleti vizsgát, a 103. § (2) bekezdésben foglaltakon túl a következő tárgyakból tesz:

a) a helyi repülőtérrend,

b) a helyi légiforgalom jellegzetességei,

c) a műszerrepülési szabályok szerint működő légijárművek indulási, megközelítési és megszakított megközelítési, valamint várakozási eljárásai,

d) a látvarepülési szabályok szerint működő légijárművek indulási, megközelítési és várakozási eljárásai,

e) a repülőtéri irányítóegység és az együttműködő polgári katonai légiforgalmi irányítóegységek és szolgálatok közötti eljárások,

f) a repülőtéri körzet földrajzi viszonyai, domborzata és kiemelkedő tereptárgyai,

g) a repülőtér körzetének időjárási jellegzetességei,

h) a rendelkezésre álló meteorológiai információk, azok értékelése,

i) a repülőtéri körzetben telepített és a légiforgalmi irányítás céljára szolgáló polgári és katonai rádió-navigációs és hírközlő berendezések üzemeltetési adatai és felhasználásuk szabályai,

j) a rendelkezésre álló műszaki eszközök, azok kezelése és használata szabályai,

k) az együttműködő polgári és katonai irányító egységek irányítási eljárásai.

(4) A pályázó a gyakorlati vizsgán ad számot arról, hogy saját oktatója felügyelete mellett képes valós forgalmi helyzet megoldására.

105. § A repülőtéri irányító szakszolgálati engedély alapján az engedélyes jogosult repülőtéri irányító szakszolgálati feladat ellátására azon a repülőtéren, ahol a 104. § (4) bekezdésben előírt gyakorlati vizsgát tette.

106. §[113] Az engedély időbeli hatályának meghosszabbításához az állományilletékes parancsnok igazolja, hogy az engedélyesnek a megelőző 24 hónap során hat hónapnál hosszabb folyamatos munkamegszakítása nem volt. Ha a megelőző 24 hónap során a munka folyamatos megszakításának időtartama meghaladta a hat hónapot, az engedélyes a 104. § (4) bekezdés szerinti gyakorlati vizsgát tesz.

Bevezető irányító szakszolgálati engedély

107. § (1)[114] A bevezető irányító szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, hogy a pályázó a kérelmet megelőző 12 hónapon belül oktató légiforgalmi irányító felügyelete mellett legalább 300 óra szakszolgálati feladatot teljesített, vagy megfelel a 104. § (2) bekezdésében foglalt feltételnek.

(2) A pályázó elméleti vizsgát a következő tárgyakból tesz:

a) a közel körzet légi forgalmának irányítására létrehozott irányító egység feladata és irányítási szabályai,

b) a helyi légiforgalom jellegzetességei, műszeres indulási, megközelítési, valamint várakozási eljárások,

c) a repülőtéri körzetben található polgári és katonai repülőterek, valamint az ott folyó légiforgalom jellemzői,

d) a bevezető irányító egység és az együttműködő polgári és katonai légiforgalmi irányító egységek közötti eljárások szabályai,

e) a repülőtéri körzet földrajzi viszonyai, domborzata és kiemelkedő tereptárgyai,

f) a kutatási és mentési eljárások, a riasztás helyi eljárásai,

g) a rendelkezésre álló meteorológiai információk, azok értékelése,

h) a repülőtéri körzetben telepített és a légiforgalmi irányítás céljára szolgáló polgári és katonai rádiónavigációs és hírközlő berendezések üzemeltetési adatai és felhasználásuk rendje,

i) a rendelkezésre álló műszaki eszközök, azok kezelése és használatuk szabályai,

j) a repülőtéri körzetben alkalmazott radarirányítói eljárások,

k) a radarirányítás esetén a repülőtéri körzetben kiadható legalacsonyabb magasságok jellemző adatai,

l) a precíziós radar használatára vonatkozó eljárások szabályai.

(3) A gyakorlati vizsgára a 104. § (4) bekezdés irányadó.

108. § A bevezető irányító szakszolgálati engedély alapján az engedélyes jogosult a bevezető eljárás- és radarirányítói feladatok ellátására azon a repülőtéren, ahol a 107. § (3) bekezdésben előírt gyakorlati vizsgát tette.

109. §[115] Az engedély időbeli hatályának meghosszabbításához az állományilletékes parancsnok igazolja, hogy az engedélyesnek a megelőző 24 hónap során hat hónapnál hosszabb folyamatos munkamegszakítása nem volt. Ha a megelőző 24 hónap során a munka folyamatos megszakításának időtartama meghaladta a hat hónapot, akkor az engedélyes a 107. § (3) bekezdés szerinti gyakorlati vizsgát tesz.

Körzeti irányító szakszolgálati engedély

110. § (1)[116] A körzeti irányító szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, hogy a pályázó a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül, tapasztalt légiforgalmi irányító felügyelete mellett legalább 400 óra szakszolgálati feladatot teljesít. Az óraszám teljesítésére a 104. § (2) bekezdés is irányadó.

(2) A pályázó elméleti vizsgát a 103. § (2) bekezdésben foglaltakon túl a következő tárgyakból tesz:

a) a körzet légi forgalmának irányítására létrehozott polgári és katonai irányító szektorok, ellenőrzött légterek, várakozási eljárások vonatkozó előírásai,

b) a körzet légi forgalmának jellegzetességei, a körzet polgári és katonai repülőterei és az ott folyó légiforgalom jellemzői,

c) a körzeti irányító központ és az együttműködő polgári és katonai légiforgalmi egységek és egyéb szolgálatok közötti eljárások szabályai,

d) kutatási és mentési eljárások, a riasztás eljárásai,

e) az illetékességi körzet általános időjárási jellemzői, a rendelkezésre álló meteorológiai információk, értékelési és felhasználási sajátosságai,

f) a rendelkezés álló műszaki eszközök kezelése, használatuk szabályai,

g) az illetékességi körzetben telepített és a légiforgalmi irányítás céljára szolgáló polgári és katonai rádió-navigációs és hírközlő berendezések üzemeltetési adatai és felhasználásuk korlátai,

h) az együttműködő polgári és katonai irányító egységek irányítási eljárásai,

i) az illetékességi körzetben alkalmazott radarirányítói eljárások módszerei.

(3) A gyakorlati vizsgára a 104. § (4) bekezdés irányadó.

111. § A körzeti irányító szakszolgálati engedély alapján az engedélyes jogosult körzeti irányító eljárási és radarirányítói feladatok ellátásra.

112. §[117] Az engedély időbeli hatályának meghosszabbításához az állományilletékes parancsnok igazolja, hogy az engedélyesnek a megelőző 24 hónap során hat hónapnál hosszabb folyamatos munkamegszakítása nem volt. Ha a megelőző 24 hónap során a munka folyamatos megszakításának időtartama meghaladta a hat hónapot, az engedélyes a 110. § (3) bekezdés szerinti gyakorlati vizsgát tesz.

Oktató légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély

113. § (1) Az oktató légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, legalább három év légiforgalmi irányító szakszolgálat ellátása.

(2) A pályázó elméleti vizsgát a 104. § (3) bekezdésben, a 107. § (2) bekezdésben és a 110. § (2) bekezdésben foglaltakon túl a következő tárgyakból tesz:

a) a légiforgalmi irányítókra vonatkozó eljárások, különös tekintettel a kiképzés alatt állók által elkövethető hibákra, azok kijavítására,

b) a repülési szabályok és műszaki berendezések alkalmazása,

c) az oktatási és vizsgáztatási módszertan.

(3) A gyakorlati vizsgán a pályázónak képesnek kell lennie:

a) az előírt légiforgalmi irányító szakszolgálati feladatok - ideértve az irányítás különleges eseteit is - bemutatására, illetve a vizsgázó által elkövetett hibák kijavítására,

b) egy pályázónak az irányítói tevékenység megkezdése előtti feladatára történő felkészítésére és a végzett munka értékelésére.

114. § Az oktató légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély alapján az engedélyes jogosult

a) a feladatot megtervezni, bemutatni, oktatni, ellenőrizni és vizsgáztatni,

b) a pályázó szakmai minősítését elkészíteni.

115. §[118] Az oktató szakszolgálati engedély időbeli hatályának meghosszabbítására repülőtéri irányító esetében a 106. §, bevezető irányító esetén a 109. §, körzeti irányító esetén a 112. § irányadó.

Ellenőri légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély[119]

115/A. §[120] (1) Az ellenőri légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, hogy a pályázó felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezzen, továbbá hogy az állományilletékes parancsnok a pályázót az állami légijárművek légiforgalmi irányításának bármely szakterületén ellenőrzési feladatra kijelölte.

(2) A pályázó elméleti vizsgát a Hatóság által - a pályázott szakterület figyelembevételével - megállapított tárgyakból tesz.

(3) A gyakorlati vizsga tartalma a pályázott szakterületnek megfelelő ellenőrzési feladat bemutatása.

115/B. §[121] Az ellenőri légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély az engedélyest jelen rendelet alapján légiforgalmi irányítói szolgálatot ellátó szakszemélyzet ellenőrzésére, felügyeletére jogosítja.

Légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély kiterjesztése más repülőterekre[122]

115/C. §[123] (1) A légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély kiterjeszthető a megszerzés helyétől eltérő állami repülések céljára szolgáló repülőterekre is.

(2) A kiterjesztés feltételei az alábbiak:

a) az e rendeletben foglaltak alapján megszerzett szakszolgálati engedély,

b) a kiterjesztés célrepülőterének légiforgalmi ismereteit, sajátosságait tartalmazó, a katonai légügyi hatóság által jóváhagyott tematika alapján elvégzett tanfolyami felkészítés,

c) legalább 3 év légiforgalmi irányítói jogosítás,

d) a felelős szervezeti vezető igazolása arról, hogy a pályázónak a megelőző egy év során folyamatos 180 napot meghaladó időtartamban a szakszolgálati tevékenység gyakorlásában megszakítás nem állt fenn, és

e) a hatóság előtt tett sikeres elméleti és a kiterjesztéssel érintett repülőtéren tett gyakorlati vizsga.

(3) A légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély más állami repülések céljára szolgáló repülőtérre csak a korábban megszerzett jogosítás tekintetében terjeszthető ki.

(4) A kiterjesztés szerinti repülőtéren történő szakszolgálati tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályait, követelményeit, valamint a szakszolgálati engedély megszerzésének helye szerinti repülőtéren történő jogosítás visszaállításának szabályait az üzembentartó a katonai légügyi hatóság jóváhagyásával külön intézkedésben szabályozza.

(5) A megszerzés helyétől eltérő állami repülések céljára szolgáló repülőtérre megszerzett légiforgalmi irányítói kiterjesztés meghosszabbításának feltételei:

a) gurító irányítóknál, repülőtéri repülésirányítóknál, repülőtéri irányítóknál, közelkörzeti irányítóknál és körzeti irányítóknál évente legalább 150 óra irányítói pozícióban eltöltött idő és

b) bevezető irányítóknál évente legalább 50 bevezetés.

(6) A katonai légügyi hatóság a megszerzés helyétől eltérő állami repülések céljára szolgáló repülőtérre vonatkozó légiforgalmi irányító kiterjesztést visszavonja, ha az engedélyes

a) a kiterjesztésben érintett repülőtéren egy éven belül szakszolgálati feladatot nem végez,

b) a megszerzés helye szerinti repülőtéren egy éven belül szakszolgálati tevékenységet nem végez, vagy

c) nem teljesíti a megszerzés helye szerinti repülőtéren az adott szakszolgálati engedély időbeli hatályának meghosszabbításához e rendeletben előírt feltételeket és a megszerzés helyétől eltérő repülőtéren a (4) bekezdésben előírt feltételeket.

(7) A megszerzés helyétől eltérő állami repülések céljára szolgáló repülőtérre megszerzett légiforgalmi irányítói kiterjesztés megújításának feltételeire a (2) bekezdést kell alkalmazni.

Önkéntes tartalékos légiforgalmi irányítók[124]

115/D. §[125] (1) Az önkéntes tartalékos repülőtéri irányító, bevezető irányító és körzeti irányító szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, hogy a pályázó

a) a 18. életévét betöltötte,

b) középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

c) középfokú angol nyelvvizsgát tett,

d) az angol nyelvű rádió-távbeszélő kifejezésekből sikeres vizsgát tett, és

e) polgári légiforgalmi irányítói vagy polgári gyakornok légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedéllyel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázó elméleti vizsgát a következő tárgyakból tesz:

a) légi jog,

b) légiforgalmi irányító szolgálatok eljárásai,

c) kommunikációs és navigációs eszközök ismerete,

d) légijármű típusismeret,

e) radarberendezések és a rendszerek ismerete és

f) meteorológia.

(3) A gyakornok szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, hogy a pályázó

a) a 18. életévét betöltötte,

b) középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

c) polgári gyakornok légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedéllyel rendelkezik,

d) középfokú angol nyelvvizsgát tett, és

e) az angol nyelvű rádió-távbeszélő kifejezésekből sikeres vizsgát tett.

(4) A (3) bekezdés szerinti pályázó elméleti vizsgát a következő tárgyakból tesz:

a) légi jog,

b) légiforgalmi irányító szolgálatok eljárásai,

c) kommunikációs és navigációs eszközök ismerete,

d) légijármű típusismeret,

e) radarberendezések és a rendszerek ismerete,

f) meteorológia,

g) helyi repülőtérrend,

h) emberi tényezők és

i) léginavigáció.

115/E. §[126] (1) Az önkéntes tartalékos repülőtéri irányító jogosult az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonya keretében repülőtéri irányító szakszolgálati feladat ellátására azon a repülőtéren, ahol a 104. § (4) bekezdésében előírt gyakorlati vizsgát tette.

(2) Az önkéntes tartalékos bevezető irányító jogosult az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonya keretében bevezető irányító szakszolgálati feladat ellátására azon a repülőtéren, ahol a 104. § (4) bekezdésében előírt gyakorlati vizsgát tette.

(3) Az önkéntes tartalékos körzeti irányító jogosult az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonya keretében körzeti irányító eljárási és radarirányítói feladatok ellátásra.

(4) Az önkéntes tartalékos gyakornok légiforgalmi irányító jogosult az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonya keretében oktató felügyelete mellett repülőtéri irányító, bevezető irányító vagy körzeti irányító feladat ellátására.

XVI. Fejezet

REPÜLŐMŰSZAKI FÖLDI SZAKSZEMÉLYZETEK SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYE

Légijármű szerelő szakszolgálati engedély

116. § (1) Az állami célú légiközlekedésben rendszeresített légijármű szerelő szakszolgálati engedély megnevezései:

a) szerelő,

b) II. típusú minősítő,

c) I. típusú minősítő.

(2) A légijármű szerelő szakszolgálati engedély kiadható:

a) a kategóriába sorolt légijármű üzemben tartásának jogosítására a besorolási kategória és az egyik, besorolt légijárműtípus megnevezésével, valamint a szakterület feltüntetésével (kategória jogosítás), vagy

b) a kategóriába nem sorolt légijármű üzembentartásának jogosítására, a légijármű típusa megnevezésével, valamint a szakterület feltüntetésével (típus jogosítás).

117. § (1) A légijármű szerelő szakszolgálati engedély az alábbi szakterületek ellátására jogosít:

I.[127] "C" kategória - teljes légijármű;

II. "B1" kategória - sárkány szerkezetek és rendszerei:[128]

a) lemezes,

b) kompozit javító,

c) szerkezet javító,

d) vezérlés berendezés,

e) futómű, futókerék és fékanyag,

f) tüzelőanyag berendezés,

g) hidraulikus berendezés,

h) magassági és kondicionáló - rendszer berendezés,

i) kényelmi és vészmentő berendezés;

III.[129] "B1" kategória - hajtómű - motor rendszerei és segédberendezései;

IV. "B" kategória - légijármű villamos rendszerei:[130]

a) elektromos gép,

b) elektromos berendezés,

c) akkumulátor,

d) tűzoltó berendezés;

V. "B2" kategória - légijármű műszerek:[131]

a) szelencés műszer,

b) hajtómű ellenőrző műszer,

c) navigációs műszer - rendszer és pörgettyűs műszer,

d) oxigénberendezés,

e) adatíró,

f) vezérlő rendszer,

g) számítástechnikai rendszer;

VI. "B2" kategória - légijármű hírközlő és rádiónavigációs rendszerek:[132]

a) rádiónavigációs berendezés,

b) rádióhírközlő berendezés,

c) fedélzeti hangrögzítő berendezés,

d) lokátorberendezés;

VII. "B3" kategória - légijármű speciális berendezései:[133]

a) célzóberendezés és rendszerei,

b) fedélzeti fegyvertechnikai berendezés,

c) függesztmények és rendszerei.

VIII.[134] "E" kategória - ejtőernyő rendszerek

IX.[135] pilóta nélküli légijármű rendszerek.

(2) A teljes légijármű szakterületre jogosító szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, hogy a pályázó rendelkezik

a) I. típusú minősítő szakszolgálati engedéllyel, vagy

b) két szakterületre jogosító II. típusú minősítő szakszolgálati engedéllyel.

(3)[136] A (2) bekezdésben előírt feltétel teljesítése esetén a pályázó újabb vizsgát nem tesz, kérelmére a Hatóság a hatályos szakszolgálati engedélyt a teljes légijármű szakterületre kiterjeszti.

(4) A teljes légijármű szakterületre jogosító szakszolgálati engedéllyel rendelkező engedélyes, a bizonylati okmányok alapján a légijárművet egészében üzemképesnek minősítheti.

(5) A VII. szakterülethez a légijármű speciális rendeltetésű fedélzeti fegyverberendezéseinek rendszerei, függesztményei és gyártmányai, lézer és infra érzékelő rendszerei, számítástechnikai egységei, valamint a katapult-mentőrendszer pirotechnikai eszközei tartoznak.

(6)[137] A VIII. szakterülethez az ejtőernyő rendszerek üzemben tartásához kapcsolódó tevékenységek tartoznak.

(7)[138] A IX. szakterülethez a pilóta nélküli légijármű rendszerek üzemben tartásához kapcsolódó tevékenységek tartoznak.

118. § (1) Típus, illetve kategória jogosítás szolgálati úton kérelmezhető az állományilletékes parancsok javaslata alapján. A javaslatnak tartalmaznia kell a pályázó[139]

a)[140] családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési idejét, anyja születési családi és utónevét,

b) az iskolai végzettségét igazoló oklevél számát, keltét, az oktatási intézmény pontos megjelölésével,

c) szakképzettségét,

d) jelenlegi beosztását, továbbá

e) az engedélyezni kért jogosítás megjelölését.

(2)[141] Ha az állományilletékes parancsnok a hatályos kategóriát egy másik kategóriára is ki akarja terjeszteni, az új kategória első típusvizsgáztatását ugyancsak a kijelölt vizsgabizottság végzi. Minden első szakterületi jogosítás (I-VII-ig) vizsgáztatását a Hatóság által kijelölt vizsgabizottság hajtja végre.

(3) A jogosított kategórián belül megszerzett jogosítását az engedélyes egy másik, kategóriába sorolt típuson csak akkor gyakorolhatja, ha a Hatóság által jóváhagyott tematika alapján sikeres vizsgát tett.

(4) Kategória jogosításnál a szakszolgálati engedélybe csak az első típus kerül bejegyzésre, az állományilletékes parancsnok azonban köteles az összes típust a kategórián belül az engedélyes személyi anyagában nyilvántartani, és a jogosítás fenntartásához szükséges feltételeket biztosítani.

Szerelő szakszolgálati engedély

119. § (1)[142] A szerelő szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, hogy a pályázó rendelkezik

a) középfokú szakirányú szakképzettséget igazoló, államilag elismert tanintézetben 1996 előtt szervezett szakirányú képzés elvégzését igazoló, legalább középfokú végzettséggel és a katonai légügyi hatóság által elfogadott szakirányú képzés elvégzését igazoló, vagy

b) ejtőernyő rendszerek esetében legalább középfokú iskolai végzettséggel és a katonai légügyi hatóság által jóváhagyott képzés elvégzését igazoló képesítő

okirattal.

(2) A pályázó elméleti vizsgát a következő tárgyakból tesz:

a) típusismeret azon szakterületen előírt tananyagból, amelyre az üzemeltető a pályázó részére légijármű szerelő szakszolgálati engedély kiadását kéri,

b) repülőkiképzés és repülő harctevékenység biztosításának szabályai.

(3) Az eredményes elméleti vizsgát követően a Hatóság a pályázó részére gyakorlati időt határoz meg. A gyakorlati idő felsőfokú végzettség esetén 3 hónap, középfokú végzettség esetén 6 hónap. A gyakorlati idő alatt végzett munkáról a pályázó feladattervet készít és naplót vezet.

(4)[143] A gyakorlati idő leteltével a pályázó üzemeltetési és karbantartási ismeretek tárgyakból gyakorlati vizsgát tesz. A vizsga keretében meg kell győződni a pályázó kellő jártasságáról az önálló munkavégzéshez. Sikeres vizsga esetén a vizsgajegyzőkönyvet a kiképzési naplóval együtt a szakszolgálati engedély kiadására irányuló kérelemhez kell csatolni.

120. § A szerelő szakszolgálati engedély alapján az engedélyes jogosult a szakszolgálati engedélyben meghatározott típus vagy kategória jogosításának megfelelő szaktevékenységet végezni, amely kiterjed

a) az ápolás, karbantartás önálló végzésére,

b) a II. típusú vagy I. típusú minősítő szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy irányítása és ellenőrzése mellett történő javításra, üzemeltetésre, beszabályozásra.

121. § (1) Ha a szakszolgálati tevékenységet az engedélyes nem gyakorolta

a)[144] 6 hónapot meghaladó és 12 hónapot el nem érő időtartamban, akkor a szakszolgálati engedély időbeli hatálya fenntartásának feltétele a gyakorlati vizsga letétele,

b)[145] 12 hónapot meghaladó időtartamban, akkor az engedély időbeli hatálya fenntartásának feltétele az elméleti és a gyakorlati vizsga letétele.

(2)[146] Az engedély időbeli hatályának fenntartásához az üzemeltetőnek igazolnia kell, hogy az engedélyesnek a megelőző 24 hónap során hat hónapnál hosszabb folyamatos munkamegszakítása nem volt.

II. típusú minősítő szakszolgálati engedély

122. § (1)[147] A II. típusú minősítő szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, hogy a pályázó szakirányú felsőfokú képesítéssel - annak hiányában legalább ötéves, az adott szakterületen szerzett szakmai gyakorlattal és szerelő szakszolgálati engedéllyel - rendelkezik.

(2) A pályázó elméleti vizsgát a 119. § (2) bekezdésben foglaltakon túl a következő tárgyakból tesz:

a)[148] típusismeret azon szakterületre előírt tananyagból, amelyre az állományilletékes parancsnok a pályázó részére a II. típusú minősítő képesítést kérelmezte,

b) a javítási, beszabályozási és minőség ellenőrzési munkák ismerete.

(3) A sikeres elméleti vizsgát követően a Hatóság a pályázó részére a következő gyakorlati időt határozza meg:

a) a teljes légijármű üzemképességét igazoló bizonylat aláírásához kettő év,

b) a szakterületre korlátozott szakszolgálati engedély esetén 6 hónap.

(4)[149] A gyakorlati idő letelte után a pályázó üzemeltetési és karbantartási ismeretek tárgyból gyakorlati vizsgát tesz. Eredményes vizsga esetén a vizsgajegyzőkönyvet a kiképzési naplóval együtt a szakszolgálati engedély kiadására irányuló kérelemhez kell csatolni.

123. § A II. típusú minősítő szakszolgálati engedély alapján az engedélyes jogosult a szakszolgálati engedélyben meghatározott típuson vagy kategóriában a jogosításának megfelelő szaktevékenységet végezni, és az elvégzett munkát minősíteni, amely kiterjed

a) a szerelő munkájának irányítására, minősítésére,

b) üzemeltetésre, karbantartásra, beszabályozásra, ennek irányítására, ellenőrzésére, minősítésére.

124. § (1) Ha az engedélyes szaktevékenységében 6 hónapnál hosszabb folyamatos megszakítás következik be, akkor a 121. § (1) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(2)[150] Az engedély időbeli hatályának meghosszabbítására a 121. § (2) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

I. típusú minősítő szakszolgálati engedély

125. § (1) Az I. típusú minősítő szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, hogy a pályázó rendelkezik szakirányú egyetemi végzettséggel.

(2) A pályázó elméleti vizsgát a 122. § (2) bekezdésben foglaltakon túl a következő tárgyakból tesz:

a) típusismeret azon szakterületre előírt tananyagból, amelyre az üzemeltető pályázó részére I. típusú minősítést kér,

b) nagyjavítási és felújítási ismeretek, minőség ellenőrzési ismeretek.

(3) A sikeres elméleti vizsgát követően a Hatóság a pályázó részére a következő gyakorlati időt határozza meg:

a) teljes légijármű üzemképességét igazoló bizonylat aláírásához hat hónap,

b) szakterületre korlátozott szakszolgálati engedély esetén három hónap.

(4) A gyakorlati vizsgára a 122. § (4) bekezdés irányadó.

126. § Az I. típusú minősítő szakszolgálati engedély alapján az engedélyes jogosult a szakszolgálati engedélyben meghatározott típuson vagy kategóriában a jogosításának megfelelő szaktevékenységet végezni, és az elvégzett munkát minősíteni, amely kiterjed

a) a szerelő, valamint az üzemben tartó mérnök és javító mérnök munkájának irányítására, ellenőrzésére, minősítésére,

b) a javítási, felújítási technológiai munkafolyamatok irányítására, ellenőrzésére, minősítésére,

c) minőség-ellenőrzésre.

127. § (1) Ha az engedélyes szaktevékenységében hosszabb idejű - 6, illetve 12 hónapnál több - megszakítás következik be, akkor a 121. § (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2)[151] Az engedély időbeli hatályának meghosszabbítására a 121. § (2) bekezdés irányadó.

Ellenőri repülőműszaki szakszolgálati engedély

128. § (1)[152] Az ellenőri repülőműszaki szakszolgálati engedély kiadásának feltétele, hogy a pályázó felsőfokú szakirányú végzettséggel, pilóta nélküli légijárművek esetében felsőfokú végzettséggel és szakirányú tanfolyami végzettséggel rendelkezik, továbbá az állományilletékes parancsnok a pályázót az állami légijárművek üzemben tartásának bármely szakterületén ellenőrzési vagy oktatási intézményben oktatói feladatra kijelölte.

(1a)[153] Ha a pályázó nem rendelkezik az (1) bekezdés szerinti feltételekkel, az ellenőri repülőműszaki szakszolgálati engedély kiadásának feltétele a katonai légügyi hatóság által elfogadott szakirányú középfokú végzettség és az állami légijárművek üzemeltetése tekintetében minimum 5 év irányításra, ellenőrzésre és minősítésre jogosult munkakörben vagy oktatásban szerzett tapasztalat.

(2) A pályázó elméleti vizsgát a Hatóság által - a pályázott szakterület figyelembevételével - megállapított tárgyakból tesz.

(3) A gyakorlati vizsga tartalma a pályázott szakterületnek megfelelő ellenőrzési feladat bemutatása.

129. §[154] Az ellenőri repülőműszaki szakszolgálati engedély az engedélyest repülőműszaki földi szakszemélyzet ellenőrzésére, felügyeletére jogosítja.

ÖTÖDIK RÉSZ

XVII. Fejezet

Záró rendelkezések

130. § E rendelet a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

131. § (1)[155]

(2) A szakterületén legalább 15 éves szakmai gyakorlattal rendelkező, a rendelet hatálybalépése napjáig a 45. életévét betöltő pályázó kérelmére a Hatóság, a felsőfokú iskolai vagy felsőfokú szakmai végzettségi követelmény teljesítése alól végleges felmentést ad.

(3)[156]

132. §[157]

133. §[158] Az állami célú légiközlekedésben szakszolgálati engedélyhez kötött feladatkör 2000. január 1-jétől csak hatályos szakszolgálati engedély birtokában látható el.

134. § A légijárművön repülés közben a szakszemélyzeten kívül speciális feladatok végrehajtására, a repülési feladatot elrendelő elöljáró engedélyével további személy (például légi fényképész) is tartózkodhat. Az adott feladat végrehajtásához szükséges felkészültségért az engedélyező elöljáró felelős.

135. §[159] Az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyeiről szóló 16/1998. (X. 28.) HM-EüM együttes rendelet és az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének képzéséről szóló 5/2003. (II. 1.) HM rendelet módosításáról szóló 12/2020. (VII. 21.) HM rendelet hatálybalépését követően új fedélzeti lövész-helikoptervezető szakszolgálati engedélyt kiadni nem lehet. A rendelet hatálybalépéséig kiadott fedélzeti lövész-helikoptervezető szakszolgálati engedélyek a bennük foglalt időbeli hatály lejártáig hatályosak.

1. számú melléklet a 16/1998. (X. 28.) HM-EüM együttes rendelethez[160]

2. számú melléklet a 16/1998. (X. 28.) HM-EüM együttes rendelethez[161]

3. számú melléklet a 16/1998. (X. 28.) HM-EüM együttes rendelethez[162]

4. számú melléklet a 16/1998. (X. 28.) HM-EüM együttes rendelethez[163]