19/1998. (IV. 8.) FM rendelet

a földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 27/1996. (X. 4.) FM rendelet módosításáról

A szakképesítésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 7. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az illetékes gazdasági kamarával egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § A földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 27/1996. (X. 4.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az R. melléklete 2. számú "Pék" mesterkövetelmény IV. fejezetében a vizsgára jelentkezés feltételei közül az "érvényes erkölcsi bizonyítvány" szövegrész, továbbá a IV. fejezet A) pontjának 13. mondata hatályát veszti, 14. mondata helyébe pedig a következő rendelkezés lép:

"Legalább a pontszám 50 százalékát kell elérni a "mesterremek", vagyis a pék díszmunka készítése során, amelyre három óra a rendelkezésre álló idő."

Dr. Nagy Frigyes s. k.,

földművelésügyi miniszter

Melléklet a 19/1998. (IV. 8.) FM rendelethez

1. Az R. mellékletében a földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek jegyzéke 22-23. pontokkal egészül ki az alábbiak szerint:

2. Az R. melléklete 22. szám alatt Molnár mestervizsga szint és szakmai vizsgakövetelményekkel egészül ki az alábbiak szerint:

22. MOLNÁR

mestervizsga szint és szakmai követelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

I/1. A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai

A fenti előírt feltételeket közokirattal vagy annak hiteles másolatával kell igazolni.

I/2. A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat

A fenti követelményeknek való megfelelést munkáltatói igazolással, a korábban rendszeresített munkakönyvvel, vagy egyéb úton kell a pályázónak bizonyítania.

II. A mester munkaterülete, feladat- és tevékenységi körök

II/1. A mester szakmai munkaterületeinek leírása

Az 1914-6 szakszámú (31 5212 09 OKJ számú) molnár szakmai képesítéssel rendelkező mester szakmájának gyakorlását - kevés kivételtől eltekintve - üzemi szervezetben végzi.

A malmi, a takarmányipari és a gabonatárházi technológiák gyártó folyamatai teljeskörűen gépesítettek és különböző fokon automatizáltak, még a kisebb - általában alacsonyabb gépészeti és technológiai színvonalat képviselő - üzemekben is.

A nagyobb malomipari létesítményeket a modern értelmű, teljes körű automatizáció jellemzi.

A malomtelepen a nem számottevő létszámot igénylő fizikai munka nem a molnár munkakörébe tartozik, itt esetlegesen a molnár ellenőrző feladata szükséges.

A malmok és a takarmánykeverő üzemek, általában jellegzetesen többszintes épületek (vertikális elrendezés), míg a gabonaraktárak változatos kialakításúak, egyaránt szokásos a zárt építményben lévő technológiájú vasbeton siló, a szabadtéri technológiájú fémsiló és a zárt csarnokos gabonatároló.

Ebből adódóan a molnár a munkáját nem egy körülhatárolt, szűk munkaterületen, hanem az üzemépület egy technológiai részében, a malomépület vagy pedig a malomtelep egészére kiterjedően, viszonylag sok térváltoztató mozgással végzi.

A malmi tevékenységekre jellemző, hogy a nagyfokú gépesítettség miatt az üzemtelepi létszám - más élelmiszeriparokhoz képest - alacsony, a malomtelepen dolgozó molnár szakmunkások száma, a malom nagyságától és fejlettségétől bár erősen függ, de lényegében egy malom-, takarmánykeverő üzem telepe, illetve egy gabonatárház kevés molnárt alkalmaz.

A jól képzett molnárnak, azaz a molnár mesternek a szakma határterületein lévő vagy azon kívüli gyakorlati részismeretekkel is kell rendelkeznie.

Jellemző munkatevékenységek:

- A gabona tárolása.

- A gabona őrlésre történő előkészítése.

- Az őrlő üzemrészben végzett tevékenység.

- A malmi késztermékek keverése, csomagolása, tárolása és kiadása.

- A keveréktakarmány-gyártási tevékenység.

II/2. A mester tevékenységi területe és feladatköre

A molnár mester képzettsége és gyakorlata alapján bármely szakmai irányú malomipari üzemben tevékenykedhet (kenyér- és egyéb gabonákat, terményeket őrlő malmok, hántoló malmok, takarmánygyártó üzemek különböző változatai, gabonatárházak, gabona tisztító és terményszárító üzemek).

A molnár mester számára kijelölhető a kisebb és a közepes nagyságrendű malomüzemek teljes körű szakmai irányítása. Elvárható tőle a gabona nyersanyagok, takarmányüzemek esetén a takarmány-alapanyagok piaci jellegű beszerzése, a cég által előírt vásárlási szerződések előkészítése, okmányok kiállítása.

A molnár mestertől ismeretei alapján és meglévő személyi alkalmassága esetén a munkáltató a piaci körülmények közötti késztermék-értékesítésben való közreműködést is elvárhatja.

A molnár mester a kisebb és közepes nagyságrendű malomüzem és az egész malomtelep tevékenységének irányítására képes.

Figyelemmel kíséri a malomtelep technológiai és műszaki anyaggazdálkodását, annak adminisztrációját ellátja, az adminisztráció áttekintésére és alapvető értékelésére képes.

A hatósági energiagazdálkodási, biztonságtechnikai, higiéniai, környezetvédelmi és egyéb jelentési kötelezettségekhez adatokat szolgáltat.

A malom technológiai üzemrészeiben tevékenykedő külső (idegen) cégek (pl. karbantartók, kivitelezők, hatósági vizsgálatokat végzők stb.) munkatársaival együttműködik.

A malomtelepre be-, illetve onnan kiszállító cégek képviselőinek tevékenységét szervezési munkájával segíti.

A malomüzem technológiai és más közvetlen szakmai kérdéseiben a munkáltatóval szemben tárgyalóképes.

Munkáját minden esetben a malomcég szervezeti és működési szabályzata, saját munkaköri leírása és az üzemre vonatkozó egyéb dokumentációk alapján végzi.

Munkatársaival és feletteseivel rendszeres szakmai kapcsolatot tart.

Az üzemi technológiára vonatkozóan tájékozott és a cégvezetés által megengedett mértékig a cég partnerei felé tájékoztatást tud adni.

A molnár mester tevékenységi körébe sorolhatja a cég vezetése, hogy a molnár szakembereket képző- és továbbképző intézményekkel kapcsolatot tartson, az üzem távlati molnár szakmunkás-utánpótlása érdekében üzemlátogatásos szervezést végezzen a pályakereső fiatalok között.

Az üzemi gyakorlatot végzőket, a pályakezdőket és az újonnan alkalmazott szakembereket általános szakmai és helyi ismereteivel segíti.

A molnár mester a nem mesterfokú molnárok szakmai ismereteinek szinten tartására és kiegészítésére üzemi szinten képes.

A malomüzembe kerülő betanított munkakörű dolgozók betanítását a szakterületén ellátja.

A molnár mester lényegében szakmájának mestere, az átlagost meghaladó szakmai irodalmi és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik, a szakmai irodalmat figyelemmel kíséri, a szakmai folyóiratokat (Molnárok Lapja stb.) járatja és olvassa.

Ezek alapján a cég vezetése elvárhatja tőle, hogy az újonnan beállított gépek, berendezések és az újonnan alkalmazandó műveletek és technológiák kiválasztásában, továbbá az új gyártmányok kialakításában szakmai véleményével segítséget nyújt a cégvezetés számára, a megvalósításban közreműködik.

III. Szakmai követelmények

III/1. A szakma - mesterszintű - gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)

A) A gabona tárolási tevékenységi területen

A molnár mester elvégzi a gabonatárolóba érkező gabona előzetes mintavételezését, a minta kikészítését, érzékszervi minősítését, az átvételre elfogadott tételek mennységi átvételét.

Ismeri a szállítási (vételi és értékesítési) szerződésekben használatos minősítési fogalmakat, a paraméterek határértékeit. Megismeri és felhasználja a laboratóriumi vizsgálati eredményeket és kiértékeléseket.

Az egyszerűbb műszeres rutinvizsgálatokat maga is képes elvégezni és értékelni. A munkájához szükséges termék- és vizsgálati szabványokat, előírásokat és leírásokat ismeri és alkalmazza.

A minősítési eredmények szerint hajtja végre a gabona-szállítmányok elkülönítő és összevonó betárolását.

A betárolás gépi technológiai szakaszait önállóan üzemelteti, és az egyes műveleteket beszabályozza.

A tároló gabona minőségét és egészségi állapotát figyelemmel kíséri, a szükséges állapotoknál kiválasztja és végrehajtja a szakmailag indokolt minőségmegőrző tárolástechnológiai műveleteket (átszellőztetés, forgatás, rostálás).

A raktártér és a gabona vegyszeres fertőtlenítésének főbb szabályait ismeri, a fertőtlenítést végző szakemberrel együttműködik.

A további igények (felhasználói, kereskedelmi) szerint előírt paraméterű gabonaminőségeket tisztítással és keveréssel biztosítja a tárolt gabonák minőségi ismerete alapján, a helyi technológiai lehetőségek szerint.

A raktári kiadási technológiai műveletsort önállóan kijelöli (átadás feldolgozóüzembe, közúti és vasúti elszállítások) és irányítja.

A raktározással kapcsolatos technológiai dokumentációt (mennyiségi és minőségi nyilvántartás tárolóhelyenként és gabonanemenként, elvégzett műveletek rögzítése, beépített műszerek leolvasása) naprakészen vezeti.

Amennyiben a tárházüzemben vezérlőpultos irányítástechnika vagy folyamatirányító számítógépes vezérléses technika van, azt a molnár mester önállóan kezeli. Ilyen alkalmazott technikák esetén is szükséges a technológia hagyományos módszerrel történő elindításának és leállításának ismerete.

B) A gabona őrlésre történő előkészítésének tevékenysége területén

Az üzemi szakvezetés által meghatározott malomüzemi gabonakeverési arányokat beállítja.

Beállítja és ellenőrzi a koptató anyagáram-erősségét, önműködő mérleg vagy adagolókészülék segítségével.

Gondoskodik a halmaz- és az egyedi (felületi) tisztítógépek technológiailag eredményes beállításáról, működés közben ellenőrzi a műveleteket.

Jól ismeri a koptatói vezér- és segédgépek beállítási lehetőségeit és a technológiai ellenőrzésük praktikus módszereit.

A gabona alapnedvességének ismeretében meghatározza a technológiailag szükséges víz-hozzáadás mértékét, azt manuálisan beállítja és ellenőrzi, automatikus nedvesítés-szabályozó műszer használata esetén azt beállítja, a korábbi beállítást felülbírálja, és indokolt esetben módosítja a beállítást.

A pihentetési idők meghatározását, mind a váltókamrás, mind a folyamatos pihentetés esetén meghatározza, biztosítja a pihentetési időt, szükség esetén módosítja annak tényleges értékét.

Biztosítja az előkészítő üzemrész (koptató) egyenletes teljesítményét olyan eredményességgel, hogy az őrlőüzemrész zavartalan üzemmenete a koptatói anyagellátás miatt ne legyen veszélyeztetve, továbbá a koptató kényszerű leállítására se kerüljön sor.

Elvégzi a koptatói gépek technológiai sorrend szerinti "hátulról-előre" történő manuális elindítását, majd az anyagfolyam megindítását. A koptató üzemszerű "elölről-hátra" történő manuális kijáratásos leállítását végrehajtja.

A technológiailag szükségessé váló, nem üzemszerű, de nem veszély helyzetű leállításokat anyagkiömlések (medve) keletkezése nélkül hajtja végre.

C) Az őrlőüzemrészben végzett tevékenység területén

A molnár mester a koptató üzemrészből az őrlőüzemrészbe átjutatott gabonát érzékszervileg minősíti, mintát gyűjt a laboratóriumi vizsgálatokhoz.

Elvégzi a malom őrlőüzemrészében lévő gépek, berendezések technológiai sorrend szerinti "hátulról-előre" történő manuális elindítását, majd az anyagfolyam megindítását.

A technológia üzemszerű "elölről-hátra" történő manuális kijáratásos leállítását végrehajtja.

A technológiailag szükségessé váló, nem üzemszerű, de nem veszély helyzetű leállításokat anyagkiömlések (medve) keletkezése nélkül végzi el.

Ellenőrzi és beállítja a malomra (1. töret rendszerre) kerülő gabona tömegáram-erősségét.

A molnár mestertől elvárható, hogy a gépi-technológiai felügyeletet ellátó és az üzemirányítást végző számítógépet - amennyiben ilyet az üzem használ - kezelni tudja, annak jelzéseit értelmezze és a szükséges beavatkozásokat a számítógépen vagy a vezérlőpulton keresztül végrehajtsa.

Az őrlőüzemrész valamennyi vezér- és segédgépeinek termék be- és elvezetéseinek zavartalanságát figyeli, rendellenesség esetén az anyagfolyások torlódását, illetve kimaradását megszünteti.

Beállítja, illetve utánállítja az ellenőrzések során a hengerszékek tápláló- és hengerrés állító szerkezeteit.

Beállítja, illetve utánállítja az ellenőrzések során a dara- és dercetisztítógépek technológiai megszívásait.

Rendszeresen, kézi úton - a technológiai gépek előtti és utáni mintázó csonkoknál, ajtóknál - anyagmintákat vesz a technológiai közép- és félkész termékekből, amelyeket elsősorban érzékszervileg, jellegzetes szakmai módszerekkel megvizsgál.

Kiemelt gondossággal figyeli az őrlőhengerekre kerülő és onnan kikerülő őrleményeket.

A sziták ellenőrzésénél a beömlő és a távozó szitálási frakciók kiömléseinek folyását figyelemmel kíséri, a távozó frakciókat időszakosan mintázza, az átmenetes és az áteséses szitafrakciókat a megfelelő technológiai szempont szerint értékeli.

A sziták ellenőrzésénél elvégzi a lisztfrakciók vizsgálatait pekározással. (Itt rutin jellegű a világszerte Pekár-teszt néven magyar ismert vizsgálati módszer.)

A sziták lisztfrakcióinak ismeretében (folyáserősség, nedvességtartalom, hamutartalom, szín, korpázottság, szemcsézet, beltartalmi minőség) végzi el a lisztosztályozási feladatot.

A molnár beavatkozása a félkésztermék-folyáslisztek elhangolódása esetén (szín, korpázottság, szemcsézettség megváltozása esetén) válik szükségessé.

A késztermékek (lisztek, asztali dara, csíra, korpák stb.) folyásának minőségét a molnár és a munkáját segítő laboráns rendszeresen ellenőrzi. A lisztek hamutartalma nem haladhatja meg a típus által deklarált értéket, pekározási vizsgálati eredményük nem lehet rosszabb a malom és vevőpartnere által elfogadottnál, külön megállapodás hiányában az országos jellegmintánál. A lisztek szemcsézete (főleg fogós liszteknél) meg kell hogy feleljenek a partner, illetve a vevővel kötött értékesítési szerződéseknek, ilyen hiányában szintén a vonatkozó hazai vagy aktuális külföldi szabványok az értékadók.

Az őrlési melléktermékként közismert korpa és egyéb malomipari takarmányoknak megfelelő tápértéket kell képviselniük. Ezt a molnár elsősorban a korpa és a takarmánylisztek keményítőtartalmának a megállapodásokban, ennek hiányában a szabványban szereplő, alsó határérték feletti tartásával biztosítja, az összefüggő őrlési folyamat egészének eredményeképpen.

A késztermékek folyáserősségét és ennek megfelelően a felőrlésre került gabonához számolt tömegarányát, a kihozatali jellemzőket időnként meghatározza.

Korszerű malmokban az automatikus késztermékmérlegek (folyásmérlegek) az ún. kiaknázás-számítógép révén ezeket a jellemzőket - más eredményekkel együtt - tetszőlegesen kívánt időpontban, a kérdezett időtartamra vonatkozóan szolgáltatják. Ilyen helyeken a molnár mester feladata a kiaknázás-számítógép kezelése, majd az eredmények értékelése szerint a legcélszerűbb technológiai beavatkozások kiválasztása és azok elvégzése.

Az őrlési műveletek során figyelemmel kíséri a gépek (technológiai vezér- és segédgépek, erőgépek) üzemmenetét.

A technológiai gépek, berendezések beállításakor figyeli a kapcsolódó erőátviteli gépek/berendezések műszaki terhelhetőségét is: transzmissziós hajtásoknál a gépek túlterhelése a szíjhajtás üzemzavarához (csúszás, melegedés, leégés, ledobódás, a hajtószíj szerkezete szerint) vezethet. Egyedi vagy csoportos hajtásoknál a túlterhelés a motorvédelem üzemzavart is kiváltható meghibásodásokat is eredményezhet.

A pneumatikus őrleményszállításos malmoknál a technológiai-szállító szakaszok túlterhelését eredményező rendellenesség a malom teljes üzemzavarához is vezethet.

Az őrlőüzemrészben tevékenykedő molnár mesternek nemcsak technológiai felügyeletet kell ellátnia, hanem műszaki felügyeletet is végeznie kell.

A színvonalasabb műszaki felkészültségű malmoknál ezt a feladatot a folyamatot irányító automatika gép- és technológiafigyelő rendszere segíti, teljes körű automatizáltságnál pedig a molnártól át is veszi ezt a tevékenységet.

D) A malmi késztermékek keverése, csomagolása, tárolása és kiadása tevékenység területén

A késztermékek homogenizáló keverése szorosan kapcsolódik az őrlési tevékenységhez.

A malmi késztermékek ellenőrzésében a molnár munkája meghatározó, a laboratórium munkáját segíti.

Zsákos vagy zacskós csomagolásra és ömlesztett kiadásra csakis megfelelően egyneműsített és a kívánt minőségi paramétereknek mindenben megfelelő késztermékek kerülhetnek.

A készrekevertségi állapotról a molnár gondoskodik, a csomagolási és kiadási engedélyt a laboratórium vizsgálati eredményei alapján adja meg a cég vezetése.

Az őrlőüzem késztermékeit 30-50 kg-os töltőtömegű műszálas, fólia- és papírzsákokba, esetleg nagyobb töltőtömegű zsákos konténerekbe; 0,5-5 kg töltőtömegű papír- és fóliazacskókba csomagolják általában. Egyes speciális termékeknél a szokásostól eltérő csomagolószereket is használnak (pl. kartondoboz).

A csomagolást betanított dolgozók végzik, általában félautomata vagy automata berendezésekkel. Kisebb üzemekben egyszerűbb gépesítettséggel segítetten, kézi munkával végzik ezt a tevékenységet.

A kisegységű csomagokból a későbbi tárolás, szállítás és forgalmazás érdekében legfeljebb 20 kg tömegű gyűjtőcsomagokat képeznek, amely műveletet szintén géppel végeznek el, műanyag zsugorfóliát vagy papírt használva.

Az így képzett gyűjtőcsomagokból a rakodólapos tárolás és szállítás számára egységrakományokat alakítanak ki. Az egységrakomány képzés történhet kézi munkával és gépi úton, ún. palettázással. Az egységrakományok üzemen belüli mozgatása gépi megoldású, megbontásuk - amennyiben a vevő ezt igényli - kézi munkával történik. A darabárus jellegű késztermékek üzemen belüli mozgatása, rakodása a segéd- és betanított munkások (targoncavezető) feladata.

A csomagolás egészének - a késztermékraktárba történő átadással bezárólag - ellenőrzését (töltő tömeg, árunem, zárás szilárdsága, gyártás azonosítók, rakatképzés stb.) a molnár mester tevékenységi körébe sorolhatja a munkáltató.

A malmi késztermékek forgalmazásának más, szokásos változata az ömlesztett késztermékek speciális tartályos tehergépjárművel történő elszállítása. Ezek töltése teljes egészében gépesített.

A malmi késztermékek tárolása csomagoltan (zsákban, zacskókban egységrakományonként) vagy kamrában (silóban) történhet. A silós késztermék tárolási megoldás fizikai munkát nem igényel, az itt használatos gépi-technológiai folyamatsor irányítása a molnár feladatkörébe tartozik.

A késztermékek tárolása során fizikai és biokémiai folyamatok játszódnak le. Darabárus tárolásoknál a molnár mester a laboratórium mintázási tevékenységét segíti, silós tárolásnál a minőséget megőrző technológiai műveleteket elvégzi (forgatás, átszitálás, entol-éteres kezelés stb.).

E) A keveréktakarmány-gyártási tevékenység területén

A keveréktakarmányok gyártásánál az alapanyagok raktározása kiemelt fontossággal bír. Az alapanyagok sokfélesége, eltérő felhasználhatósági időtartamuk, tárolásuk különböző jellege miatt is a raktározási munkakört ellátó dolgozótól konkrét anyagismereti és logisztikai ismereteket követel.

A takarmányüzemi molnár mester munkája érdemben a gabona nyersanyagok és a különböző eredetű és felhasználási célú alapanyagok gyártóüzemre adásával kezdődik.

Az alapanyagok nagy része a technológiai felhasználás előtt valamilyen formájú fizikai jellegű előkészítést igényel.

A korszerűbb üzemek a beviendő alapanyagok számosságának csökkentése és a bedolgozás megbízhatóságának fokozása, továbbá a gyártási folyamat egyszerűsítése és racionalizálása érdekében különböző előkeverékekkel dolgozik (premix, komplett premix, koncentrátum stb.), amelyek állatfajonként, tenyésztési irányonként és más szempontok szerint is gyártmányspecifikusak, alapanyagként kezelendő technológiai köztes termékek (félgyártmányok). Ezek az előkeverékek saját üzemi gyártásból vagy vásárlásból származhatnak.

A technológiai keveredések, szennyeződések elkerülése, a gyártmányok deklarált összetétele és minősége érdekében a takarmánygyártás egésze területén elengedhetetlenül fontosan kezelendő az anyagismeretre és a tárolási-gyártási technológiai előírások betartásra vonatkozó munkavégzési fegyelem.

A közvetlen gyártási technológiai folyamat főbb vezér- műveletei: aprítás (általában darálás), mérlegelés (tételes vagy folyamatos), keverés (tételes vagy folyamatos), kisebb arányú komponensek üzemi szintű előkeverékének képzése, félkész termékek, alapanyagok hidrotermikus kezelései és a különböző kikészítések (granulálás, pellettálás, extrudálás, expandálás), továbbá az ezekhez kapcsolódó egyéb műveletek (pl. granulálásnál morzsázás osztályozással kiegészítve).

A nagyobb és a korszerűbb üzemeket a teljes körű automatizáltság jellemzi. Itt a takarmányüzemi molnár mester fő feladata az automatika monitorrendszerén keresztül gyakorolt felügyelet, és a folyamatirányításba történő esetleges beavatkozások elvégzése.

A takarmányüzemi molnár feladata a termékváltások gyártóüzemi szintű megszervezése és végrehajtása. Az átállásokat úgy kell meghatároznia, hogy a késztermékeket veszélyeztető keveredések, szennyeződések ne álljanak elő.

Az egyszerűbb műszaki adottságú üzemekben, a részleges automatizáltságból eredően gép- és rendszerfelügyeletet is el kell látnia a molnár mesternek. Ilyen üzemekben egy-egy technológiai szakaszhoz kapcsolódó munkaterületeket alakítanak ki (pl. előkészítős, darálós, mérleges, présgépkezelő, kézi vezérlőpult kezelő stb.).

A takarmányüzemi molnár munkaköre - függetlenül az automatizáltság fokától - a hagyományos értelemben vett fizikai munkát nem igényli, a klasszikus őrlőmolnári munkához hasonlóan felügyeleti jellegű.

A kész takarmányok csomagolása egyutas zsákos megoldású, a csomagolás fél- vagy teljes automata zsákológépekkel történik papír- vagy műanyag fólia zsákokba. Itt a közvetlen élőmunkát betanított dolgozók látják el, a molnár mester itt is csak felügyeletet végez.

A kész takarmányok ömlesztett szállítása speciális tartályos tehergépjárművekkel általános gyakorlat.

A kész takarmányok raktározása során elsődleges feladat az egészségi állapot megőrzése és a különböző gyártmányok elkülönített tárolása, az azonosított specifikációjú raktári kiszolgálás biztosítása a szállító (vevő) felé. A takarmánykeverő-üzemi készáru tárolásnak - mind a silós, mind a zsákos formánál - a forgalmazás érdekében logisztikai követelményeknek is meg kell felelnie. Így a raktárosi munkakörök már túlmutatnak a molnár szakmunkás képzettségén, de már a molnár mester felkészült ilyen tevékenységek ellátására.

III/2. Szakmai gyakorlati követelmények

A molnár mester a gyakorlati tevékenysége során legyen képes a technikai és technológiai korszerűsítések irányába változó üzemeltetésre, a késztermékek egyre szigorodó minőségű, gazdaságosan eredményes gyártására. Legyen képes a malomipari szakma és a konkrét üzem fejlődésével járó magasabb színvonalú termelés- és üzemirányítás ellátására.

Ezért a molnár mesternek a gyakorlati tudnivalók körében:

Ismeret szintjén kell tudnia (ismernie):

- a hántolómalmi és a keveréktakarmány-gyártási nyers- és alapanyagok, késztermékek érzékszervi és műszeres minősítését, a vizsgálati eredmények értékelését és felhasználását,

- a rizs- és a borsóhántolási technológiák alkalmazását,

- a keveréktakarmány-gyártó üzemi technológiák alkalmazását, az ott beépített irányítástechnikai berendezések működtetését,

- a gabonatárházak, gabonasilók technológiájának működtetését,

- a gabonahántoló gépek és berendezések, a takarmánygyártás gépeinek és berendezéseinek kezelését, működés közbeni beszabályozását, napi és időszakos karbantartásukat.

Jártassági szinten kell elsajátítania:

- a búza és a rozs mennyiségi és minőségi raktári átvételét,

- a gabonatermények érzékszervi vizsgálatait, a telepi és technológiai tömegméréseket, a mintavételezéssel kapcsolatos üzemi és hatósági szintű adminisztrációt,

- a gabona raktártérbe történő betárolását,

- a gabonatárházi technológiai műveletek elvégzését,

- a gabonaraktári kiadásokat (üzemi átadások, kereskedelmi kiszállítások),

- a késztermékek csomagolásának és raktározásának irányítását,

- a készterméksilók és a raktárak működtetését, a technológiai minőségmegőrző műveletek elvégzését,

- a késztermékek kiadásának végrehajtását.

Készség szinten kell tudnia:

- a malmi koptatói üzemrészbe a gabonaraktárból átadott-átvett gabona keverését,

- a koptató technológiai teljesítményének beállítását,

- a koptatói halmaz- és felületi tisztítóműveletek ellenőrzését, gépeinek beállítását,

- a nedvesítés(ek) mértékének beállítását,

- a pihentetési időtartam(ok) beállítását,

- a koptató üzemrészből az őrlőüzemrész felé történő átadást,

- a törető- és az őrlőrendszerek aprítási műveleteinek összehangolt beszabályozását,

- a szitálási és a dara-dercetisztítási műveletek átfogó ellenőrzését,

- a késztermékfolyások kialakítását, a lisztosztályozási művelet végzését,

- a folyáslisztek és a késztermékek érzékszervi ellenőrzését,

- az őrlési teljesítmény értékének figyelemmel kísérését,

- a késztermék-kihozatali arányok alakulásának követését, a lehetőségek szerinti befolyásolását a kívánatosabb irányba,

- az üzemeltetés zavartalanságának biztosítását, az esetleg előálló technológiai és műszaki rendellenességek, hibák és üzemzavarok gyors és biztonságos kiküszöbölését,

- a technológia számára üzemleállást nem vagy csak minimális ideig eredményező műszaki változtatásokat (rostalemezek cseréje, szitabontás, bevonatcserék, rostaberendezések, sziták és daragépek bevonattisztító elemeinek cseréje, daragépkeretek cseréje, porszűrők szűrőelemeinek cseréje, ékszíjak, hajtóláncok utánállítása és cseréje, lapos szíjhajtások utánállítása feszítéssel vagy hurokhossz változtatással, bontható surrantó csövek cseréje, hajtóművek, villamos motorok cseréje) elvégzését,

- a henger- és a rovátkolási értékek meghatározását felvételezéssel, az új rovátkolásokkal kapcsolatos adatok meghatározását,

- szita- és daragépbevonatok meghatározását,

- meghajtó tárcsák, fogaskerekek, lánckerekek, hajtószíjak és hajtóláncok adatainak felvételezését, meghatározását,

- a napi és az időszakos termelési adminisztráció elvégzését.

III/3. Követelmények a szakmai elmélet terén

A molnár mester képes kell hogy legyen a mindenkori üzemi színvonalnál magasabb technikai-technológiai szintű és magasabb fokú szervezettséget igénylő termelő- és szolgáltató tevékenység irányítására.

Ennek érdekében a mesternek:

Ismeret szintjén kell tudnia (ismernie):

- a minőségbiztosítási rendszerek működését,

- a nyers-, az alapanyagok, a késztermékek és a technológiai középtermékek mintázását,

- a különböző gabonatermények, alapanyagok és késztermékek mint biokémiailag aktív, élő anyagok raktározásánál lejátszódó élettani folyamatokat, azok technológiai befolyásolási lehetőségeit,

- a gabonatermények, az alapanyagok (főleg takarmányüzemi) és a késztermékek minőségére vonatkozó hatósági és más szinten szabályozott előírásait, a vizsgálati eredmények értékelését,

- a minőségvizsgálati módszerek, eszközök és műszerek működési elvét,

- a malmi, a takarmányüzemi és a gabonatárházi gépek, technológiák, a technológiai műszerezés és az irányítástechnológiai megoldások fejlődési irányait.

Megértési szinten kell elsajátítania:

- a nyers- és alapanyagok minőségi paramétereinek befolyásoló hatását a késztermékek minőségére, a késztermékek kihozatali mutatóival való összefüggéseit,

- a késztermékek minőségi mutatóinak kihatásait a továbbfelhasználó élelmiszeripari és mezőgazdasági ágazatok technológiai és gazdasági eredményeire,

- a malmi, a takarmányüzemi és a gabonatárházi technológiai-műszaki dokumentációk felvételezését; ezen belül biztonsággal kell készítenie technológiai folyamatábrákat, szitasémákat, gépelrendezési vázlatokat, gép- és motorjegyzékeket a további feldolgozás számára,

- az őrlő-, szitáló- és daratisztítógépek teljesítőképességgel összefüggő méretezési, számítási módszerét,

- a főbb technológiai és műszaki jellemzők fogalmát és számítását,

- a szakmában általánosan használatos anyagmozgató gépek és berendezések teljesítőképességének számítását,

- a technológiai középtermékek vizsgálatát, az őrlési táblázat elkészítését célzó mintázások módját, a számítás menetét és annak a kiértékelésen alapuló felhasználását,

- a szakmában használatos főbb erősáramú villamos gépek, berendezések, készülékek és szerelvények (transzformátorok, motorok, fázisjavító kondenzátortelepek és automatikáik, elosztók, biztosítók, mágneskapcsolók, világítótestek stb.) szerkezeti részeit, működési elvét, kezelésükkel és üzemben tartásukkal kapcsolatos főbb szabályokat,

- a különböző karbantartási rendszereket, ezen belül részletesebben a malomipari üzemekre jellemző tervezett-ütemezett karbantartási formát (korábbi nevén TMK), az arra való előkészület és a lebonyolítás szervezését.

Alkalmazási szinten kell tudnia:

- a gabonatermények, a takarmányüzemi alapanyagok, a malmi és a takarmányüzemi késztermékek érzékszervi minősítését,

- a gabona- és a késztermékraktári gépeket és műveleteket,

- a gabona őrlésre történő előkészítésének hagyományos és korszerű műveleteit,

- a koptatóüzemi gépek beszabályozását,

- az előkészítés műveletei és folyamata során változtatható műszaki és technológiai lehetőségeket, a szabályozás manuális megoldását,

- a különböző gabonák előkészítési technológiáinak eltérő jellegzetességeit,

- a hengeres aprítás munkáját befolyásoló tényezőket,

- az őrleményverők és a decebontók szerepét, technológiai illesztésüket,

- a szitálási munka eredményességét befolyásoló tényezőket a hagyományos és korszerű szitagépeknél,

- a dara- és decetisztítást befolyásoló tényezőket,

- a liszttípusok kialakítását a középtermék lisztfrakciókból,

- a homogenizáló lisztkeverés megoldásait, a megfelelő kevertség elbírálásának módszerét,

- az őrlési folyamat teljes körű irányítását, az eredményesség meghatározását és értékelését,

- a különböző gabonák, különböző őrlési eljárásainak főbb jellemzőit (rendszerek, anyagvezetések, műveleti tényezők, technológiai paraméterek, kihozatali eredmények),

- az őrlésvezetés műszakonkénti mennyiségi és minőségi ellenőrzését,

- a termelés műszakonkénti és időszakos elszámolását, a szakmai gyakorlat szerint dokumentálva,

- a készterméktárolás megoldásait, szabályait,

- a késztermékek rakodásának és szállításának megoldásait, szabályait,

- az őrlésre előkészítő gépek, az őrlő-, a szitáló- és daratisztító gépek szerkezeti felépítését, működésüket, szabályozásukat és karbantartásukat,

- a takarmányüzemi darálók, keverőgépek, présgépek, hűtők, morzsázógépek szerkezeti felépítését, működési elvüket, szabályozási lehetőségüket és karbantartásukat,

- a gabonatárházi tisztítógépek és a terményszárító berendezések szerkezeti felépítését, működési elvüket, szabályozási lehetőségüket és karbantartásukat,

- a rizs- és a borsóhántolás gépeit, berendezéseit (előkészítő, héjtalanító, kikészítő gépek) szerkezeti felépítését, működési elvüket, szabályozási lehetőségüket és karbantartásukat,

- a malomipari gyakorlatban használatos telepített (stabil) és mozgatható (mobil) anyagmozgató gépek és berendezések szerkezeti felépítését, működési elvüket, szabályozási lehetőségüket és karbantartásukat,

- a malomipari gyakorlatban használatos porszűrő gépek és berendezések szerkezeti felépítését, működési elvüket, szabályozási lehetőségüket és karbantartásukat,

- az általános és kiemelten a malomipari tűzvédelemmel kapcsolatos szabályokat, az üzemeltetés tűzmegelőző feladatait, az üzemi szintű tűzoltás módjait és főbb előírásait,

- a munkavédelem malomipari üzemekre vonatkozó jellegzetes előírásait, a fokozott hatóképességű veszélyforrásúnak minősített gépeket, berendezéseket, a főbb veszélyforrásokat, a baleset-megelőzés és a munkahelyi ártalomcsökkentés műszaki, szervezési és védőeszközös megoldásait,

- az elsősegélynyújtás szabályait,

- a malomipari technológiák környezetszennyező hatásait (levegőszennyezés, szennyvízkibocsátás, zajkibocsátás), a malomipari gyakorlatban használatos környezetvédelmi megoldásokat,

- a gyártás- és a tárolástechnológiai higiéniával kapcsolatos összefüggéseket, az üzemeltetési gyakorlat főbb higiéniai szabályait,

- az élelmiszergyártásnál és kiemelten a malomipari munkakörökben megkövetelendő személyi higiénés szabályokat,

- az időszakos munkahelyi biztonságtechnikai (tűz- és munkavédelmi) oktatások szervezését és lebonyolítását,

- a gondjaira bízott munkatársak, tanulók és pályakezdők munkakultúrájának fejlesztését, a munkaerkölcs erősítését, elsődlegesen a személyes példaadás és a szakmai hagyományápolás alapján.

IV. Vizsgakérdések és feladatok

A mestervizsga célja: annak megállapítása, hogy a mesterjelölt

- elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mester szinten szükséges, szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket,

- képes-e munkáját magas színvonalon, önállóan végezni,

- megfelel-e a vonatkozó hatályos rendeletben előírt feltételeknek,

- rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel; a vállalkozás működéséhez szükséges szakmai, emberi tulajdonságoknak birtokában van-e.

A mestervizsga részei:

a) szakmai gyakorlat,

b) szakmai elmélet,

c) vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek),

d) pedagógiai ismeretek.

A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

Megjegyzés: a vállalkozási ismeretek, a pedagógiai ismeretek tantárgyak vizsgaanyaga és kérdései valamennyi szakmában azonosak, azokat külön kiadvány tartalmazza.

Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele az előzőleg sikeresen végrehajtott szakmai gyakorlati vizsga.

IV/1. Gyakorlati vizsga, szakmai gyakorlati vizsgafeladatok

A mesterremek

A jelölt a vizsgára való felkészülés során elkészíti egy általa jól ismert üzem technológiai folyamatábráját.

Ez lehet

- (egy) gabonasiló,

- (egy) malom koptatójának,

- (egy) malom őrlőüzemrészének,

- (egy) hántolómalom,

- (egy) takarmánykeverő-üzem

folyamatábrája.

A folyamatábra köteles melléklete az üzem(rész) technológiai-műszaki leírása, amely tartalmazza a szokásosan szükséges táblázatokat (gépjegyzék, őrlőüzemnél hengertényezők, sziták és daratisztítók adatai) és a fajlagos technológiai-műszaki paramétereket.

A rajzot ceruzásan vagy tussal (esetleg rosttollal) kihúzottan kell elkészítenie és a bizottságnak bemutatnia. Átrajzolásos vagy kópiás rajzmásolat nem adható be.

A mesterremek tárgyát képező üzemi folyamatábra a gyakorlati vizsgát bevezetően a bizottság és a jelölt közötti szakmai beszélgetés alapja. Ennek révén a bizottság a jelöltet szakmailag előzetesen megismerheti. Ez a beszélgetés nem egyoldalú, oldott hangvételű, de a mesterremek tárgyához kapcsolódik, attól érdemben nem távolodik el.

A gyakorlati vizsgát a mesterremek elfogadása után kezdheti meg a jelölt.

A gyakorlati vizsga részei:

A) Termelési feladat elvégzése.

B) Gépszerelési és gépkarbantartási feladat elvégzése.

A gyakorlati vizsga mindkét részében biztosítani kell, hogy mesterjelöltet esetlegesen felkészítő szakember passzív módon való részvételét.

A) A termelési feladat

E feladat során a jelöltnek üzemeltetnie kell a vizsgabizottság elnöke által kijelölt búzaőrlő malmot.

Az üzemeltetési időtartam legalább 6 óra, de a bizottság ennél hosszabb időt, 8 órás műszakot vagy ezt meghaladó időtartamot is megállapíthat.

A malmi munka tipikus csoportos tevékenység. A jelölt vizsgája alatt jelen vannak az üzemben a szokásos munkakörökben (posztokon) dolgozó üzemi szakemberek. Ők végzik a malom napi teendőit, a vizsgázó koordinálja munkájukat a malom művezetőjével (főmolnár, almolnár, műszakvezető, vezető molnár) együttműködve.

A jelölttel a vizsga időpontjának kihirdetésével egyidejűen közölni kell a vizsgahelyként kijelölt malom helyét. Egyidejűleg biztosítani kell, hogy a jelölt a vizsga előtt a kérdéses malomban megfelelő időpontokban és gyakorisággal üzemlátogatásokat tehessen, ott bizonyos fokú szakmai helyismeretet szerezhessen. Ehhez a malom vezetésének egyetértését és segítő közreműködését a vizsgabizottság elnökének kell megszereznie.

A jelölt a vizsga megkezdésekor átveszi a zavarmentesen üzemelő malmot és elkezdi azoknak a technológiai beavatkozásoknak a végrehajtását, amelyekkel a kapott feladat megoldását kívánja teljesíteni.

A vizsga a malom zavarmentes üzemű átadásával és a termeléssel kapcsolatos adminisztráció elvégzésével ér véget.

A gyakorlati vizsga során a bizottság tagjai nyomon követik a jelölt tevékenységét és azt elemenként is értékelik.

Értékelési szempontok:

- szakszerűség,

- üzemzavar- és balesetmentes üzemelés,

- a gyártott késztermékek minősége és kihozatali értékei,

- az üzemi dolgozókkal való együttműködés.

Az értékelési szempontokat a jelölttel a vizsga megkezdése előtt ismertetni kell.

B) Gépszerelési és -karbantartási feladat

A gépszerelési gyakorlati vizsga ideje nem eshet egybe a vizsga termelési részével.

A végrehajtandó feladatot a vizsgabizottság elnöke jelöli ki a vizsgáztatásra kiválasztott malom adottságainak és a feladat eredményes végrehajthatóságának ismeretében.

A feladat végrehajtásához legalább 2 óra (120 perc) időtartamot kell a jelölt számára biztosítani.

A vizsgáztató bizottság elnökének gondoskodnia kell arról, hogy a gyakorlati vizsgához szükséges, megfelelő állapotú szerszámok, eszközök, alkatrészek rendelkezésre álljanak, továbbá gondoskodik a végrehajtás biztonságos körülményeiről. Szükség esetén gyakorlott üzemi segítőt is igényel.

Csak olyan feladat adható a jelöltnek, amelynek végrehajtása nem igényel speciális végzettséget (pl. forgácsolást, hegesztést, villanyszerelést stb.) a végrehajtásnál.

Értékelési szempontok:

- szakszerűség, eredményesség,

- biztonságos munkavégzés, balesetmentesség.

IV/2. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatai titkosak a jelölt számára. Időtartama: 5 óra (300 perc).

A vizsga zárt körülmények között bonyolítandó le.

Részei:

- szakmai technológiai rész: 0-50 pontos értékeléssel,

- szakmai géptani rész: 0-30 pontos értékeléssel,

- szakmai számítások: 0-20 pontos értékeléssel,

összesen: 0-100 pontos értékeléssel.

A szakmai technológiai vizsgarész magában foglalhatja a kapcsolódó gyártás- és termékhigiéniai, továbbá a kapcsolódó környezetvédelmi ismeretek, a szakmai géptani vizsgarész pedig a kapcsolódó biztonságtechnikai ismeretek számonkérését is.

A szakmai számítások vizsgarész feladataiként csak olyanok adhatók ki, amelyek megoldásához a szakmunkás-ismereteket nem meghaladó matematikai ismeret szükséges.

Az írásbeli vizsga értékelése:

50 pont alatti összeredményesség vagy bármelyik egyik vizsgarészből 0 pontos eredménytelenség esetén a vizsgarész minősítése "nem felelt meg", az írásbeli vizsgát meg kell ismételni.

IV/3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga adjon módot arra, hogy a bizottság meggyőződhessen a jelölt átfogó szakmai ismereteiről. Ezért a szóbeli tételek számonkérésénél lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a jelölt a kapott feladaton túlmenően, az ahhoz kapcsolódó ismereteiről is szólhasson.

A szóbeli vizsga tételei nyíltak.

A vizsga lebonyolítása nyílt, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy azon a mesterjelölt pályatársai és az őt felkészítő szakember(ek) is részt vehessenek.

A szóbeli vizsga - a jelölt által ismert tételsorból - tételhúzással kezdődik. A tételek kihúzása után a jelölt felkészül, rendezi a gondolatait, igénye szerint vázlatot készít.

A tétel jellege szerint szükséges rajzvázlatokat is elkészítenie, amely tételeknél erre külön fel kell hívni a jelölt figyelmét.

A felkészüléshez legalább 30 perc időtartamot kell a jelölt számára biztosítani.

A beszámoló során - miután a jelölt elmondta gondolatait - a bizottság tagjai a témakört érintően kérdéseket intézhetnek hozzá. A beszámoló és a szakmai elbeszélgetés együttesen nem haladhat meg 2 óránál (120 perc) hosszabb időtartamot.

A szóbeli tétel két részből áll:

- technológiai, és

- gépészeti

részből.

A beszámoló és a kapcsolódó szakmai beszélgetés során a jelöltnek ki kell térnie a témakörökkel kapcsolatos higiéniai, biztonságtechnikai (munka- és tűzvédelmi) és környezetvédelmi összefüggésekre is.

Értékelés:

A bizottság minden tagja értékeli az elhangzottakat, és a többségi elv alapján az elnök dönt a vizsgázó minősítéséről, mely "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítést kaphat.

V. A felkészülést segítő ajánlott szakirodalom

Leidenbach József: Anyag- és gyártásismeret I. (Élelmiszeripari Tanulóiskolai tankönyv) Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964.

Leidenbach József: Anyag- és gyártásismeret II. (Élelmiszeripari Tanulóiskolai tankönyv) Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965.

Leidenbach József: Gépismeret (Élelmiszeripari Tanulóiskolai tankönyv) Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1958.

Farkas József: Malomipari anyagismeret és az őrlés műveletei (Élelmiszeripari szakmunkáskönyvtár sorozat) Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977.

Farkas József: Malomipari technológiák (Élelmiszeripari szakmunkáskönyvtár sorozat) Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977.

Farkas József: Malomipari gépek és karbantartásuk (Élelmiszeripari szakmunkáskönyvtár sorozat) Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978.

Farkas József: Keveréktakarmányok előállítása és felhasználása a mezőgazdasági üzemekben. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1976.

Pénzes István-Karch László : Malomipari gépek I. (Élelmiszeripari szakközépiskolák tankönyve sorozat) Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1986.

Pénzes István: Malomipari gépek III. (Élelmiszeripari szakközépiskolák tankönyve sorozat) Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1990.

Pénzes István: Malomipari gépek (Élelmiszeripari szakközépiskolák tankönyve sorozat) KIT Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1995.

Pénzes István: Malomipari szakrajz Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1963.

Göncző József: Malomipari táblázatok (Szakmunkás zsebkönyvek sorozat) Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1967.

Fecske László: Gép- és műszerismeret I-II. (Élelmiszeripari szakközépiskolák tankönyve sorozat) Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978.

Élelmiszervizsgálat (szerk.: dr. Hibbey Csabáné): (Élelmiszeripari szakmunkáskönyvtár sorozat) Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1988.

dr. Bíró G.-dr. Ivanovits M.-dr. Marton T.: Higiénia a cukor-, az édes-, a gabona- és a sütőiparban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983.

Gabonaipari kézikönyv I. (szerk.: Tomay Tibor): Áruismeret és technológiai folyamatok Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970.

Gabonaipari kézikönyv II. (szerk.: Tomay Tibor) : Technológiai gépek és berendezések, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1973.

Gabonaipari kézikönyv III. (szerk.: Tomay Tibor): Műszaki fejlesztés és üzemeltetés Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1975.

Tomay Tibor: Könnyűszerkezetes gabonatárolók Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977.

Tomay Tibor: Gabonatárolás Gabona Tröszt, Budapest, 1987.

Tomay Tibor: Keveréktakarmány-gyártás Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982.

Gabonaipari gazdálkodás és termékforgalmazás (szerk.: dr. Bagi József): Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 1979.

"Malomipar" című szakfolyóirat (1954-1962.)

"Malomipar és Terményforgalom" című szakfolyóirat (1962-1974.)

"Gabonaipar" című szakfolyóirat (1975-1993.)

"Molnárok Lapja" című szakfolyóirat (1994-

5. Az R. melléklete 23. szám alatt Virágkötő mestervizsga szint és szakmai vizsgakövetelményekkel egészül ki az alábbiak szerint:

23. VIRÁGKÖTŐ

mestervizsga szint és szakmai vizsgakövetelmények

I. A mesterképzés és vizsgáztatás célja

A képzés célja, feladata:

Az átalakuló szakmai tevékenység viszonyaihoz rugalmasan alkalmazkodni tudó, szakmáját ismerő és mesterségét űző virágkötő szakemberek tevékenységük magasabb szinten történő gyakorlásának elérése érdekében, olyan ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása, amelynek alapján a virágkötő mester önálló vállalkozásra lesz képes.

Vállalkozását sikerorientáltan tudja megtervezni, előkészíteni, megindítani, és azt folyamatosan működtetni, valamint a technológiai változásoknak megfelelően fejleszteni.

Olyan alapvető pedagógiai, kommunikációs, pszichológiai ismeretek elsajátítása, amelyek segítségével fel tudja vállalni a virágkötő-berendező tanulók gyakorlati képzését, üzletfeleivel, beosztottjaival megfelelően tud kapcsolatot teremteni.

II. A mestervizsgára való jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgához szükséges alapszakképesítések adatai

2. A mestervizsga feltételeként előírt szakmai gyakorlat

A vizsgára jelentkezéshez a 1. és 2. pont alatti feltételek együttes megléte szükséges.

III. A mester munkaterülete. A szakmához kapcsolódó tevékenységkörök

III/1. A mester szakmai munkaterületének leírása

A virágkötő mester a saját szakmája gyakorlása során önállóan, magas színvonalon, korszerű virágkötészeti technikai megoldásokkal és anyagokkal, többségében extra (I. oszt.) minőségű növényekkel, virágokkal az alábbi munkatevékenységet végzi:

- magas színvonalú virágkötészeti munkák elkészítése,

- azok díszítése és forgalmazása (kézicsokrok, koszorúk, kegyeleti díszek, esküvői díszek, menyasszonyi csokrok, belső és külső terek növénydíszeinek elkészítése, alkalmi díszítések összeállítása stb.)

- tanulók, gyakornokok szakmai gyakorlati képzése.

III/2. A mester tevékenységi területe és feladatköre:

- virágüzlet, virágszalon, virágkötészeti stúdió szakszerű vezetése, irányítása,

- korszerű virágkötészeti munkák készítése bemutatókra, versenyekre, speciális szakmai fogások kidolgozása,

- a szakmai fogások, technikai megoldások, növényismeret, felhasználás, tárolás és tartósítás, valamint üzletvitel oktatása, gyakorlatainak vezetése,

- részvétel az alap- és középfokú szakmai képzésben, a mestervizsgára történő felkészítésben, megfelelő képzettséggel, képesítéssel a felsőfokú képzésben is.

IV. A szakmai követelmény

IV/1. A szakma mesterszintű gyakorlása során előforduló feladatok:

- csokrok és más aranzsmanok készítése a hagyományos és modern stílusok és technikai megoldások alapján, ezen munkák végeztetése irányítással,

- koszorúk, sírcsokrok egyedi típusainak elkészítése, új technikai megoldásokkal,

- az esküvő díszeinek megtervezése, elkészítése,

- belső és külső terek növénydekorációjának megtervezése, összeállítása, kivitelezése,

- a növénykezelési és ápolási munkák rendszeres felügyelete, az új módszerek alkalmazása,

- az üzletmenet magasabb szintű irányítása (ügyfelekkel való kapcsolatfelvétel, cégmenedzselés).

IV/2. Követelmények

2.1. Szakmai-gyakorlati követelmények

2.1.1. A mesterjelöltek ismeret szintjén tudják:

- a virágkötészeti alkotásokhoz használatos növények, növényi részek fajait, fontosabb fajtáit felismerni és szabatosan megnevezni felhasználásuk módját,

- a virágkötészeti munkákhoz használható ipari eredetű anyagokat, kellékeket, azok felhasználási lehetőségeit,

- a virágkötészeti szerszámokat, gépeket,

- a virágkötészeti alkotások összeállításához szükséges alaptörvényeket (formai, szín- és biológiai törvények).

2.1.2. A mesterjelöltek jártasság szintjén tudják:

- a virágkötészeti alkotásokat stílusazonosan tervezni és kivitelezni,

- a szakmában használatos szerszámok, gépek karbantartását, kezelését,

- a gyakorlati bemutatókat megtervezni és megtartani,

- az üzlet baleset-, munka-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat és az elsősegélynyújtás módjait,

- tartósítási, szárítási, színezési technikákat alkalmazni.

2.1.3. A mesterjelöltek készség szinten tudják:

- a növényeket kezelni, előkészíteni, eltartani, felhasználni és ápolni,

- a virágkötészeti alkotások magas színvonalon történő megtervezését, összeállítását, árképzését,

- belső és külső terek növénydekorációjának tervezését, kivitelezését,

- kiállítások növénydekorációjának megtervezését, kivitelezését,

- egyéni kiállítás megtervezését,

- alapvető kirakatrendezői, dekoratőri feladatokat elvégezni.

2.2. Szakmai elméleti követelmények

2.2.1. A mesterjelölt ismeret szinten tudja:

- a virágkötészetben felhasználható növények, növényi részek fajait, fontosabb fajtáit és ezek fontosabb sajátosságait (egy-, kétnyári dísznövények, évelők, fák és cserjék, növényházi vágott virágok, cserepes levél- és virágos dísznövények, szárazvirágok, termések),

- a jelesebb ünnepeken előforduló növényeket,

- a virágkötészeti szakma történetét, a szakmatörténettel összefüggő általános művészettörténetet,

- a virágkötészettel kapcsolatban lévő szakmák alapismereteit (kirakatrendezés, kerttervezés és kivitelezés, belsőépítészet, kereskedelmi üzletvezetés),

- a virágkötészetben használatos ipari anyagokat, felhasználási lehetőségeket,

- a munkák végzéséhez szükséges szerszámokat, eszközöket, gépeket, alkalmazásukat és karbantartásukat,

- a dísznövénytermesztés fogalmát, jelentőségét, felosztását,

- a dísznövénytermesztésben használt termesztő közegeket, a hidrokultúrás termesztést,

- az egyes termesztési csoportok szaporítási, növénynevelési módjait,

- a cserepes virágos és zöldnövényeken előforduló fontosabb betegségeket, kártevőket, az ellenük való védekezést.

2.2.2. A mesterjelölt megértés szintjén tudja:

- a virágkötészeti kompozíciók létrehozásához szükséges alaptörvényeket, azok alkalmazását (formai-, szín-, és biológiai törvények),

- a környezeti tényezők (hőmérséklet, víz, fény, levegő, tápanyag) hatását a növények életfolyamataira,

- a növényi részek felépítését és működését,

- a nagybani virágkereskedelem felépítését, a virág útját a termelőtől a fogyasztóig.

2.2.3. A mesterjelölt alkalmazás szintjén tudja:

- a különböző stílusú virágkötészeti munkák megtervezését, technikai kivitelezését,

- a kereskedelem alapvető folyamatait (áru beszerzése, eladása, adminisztráció, reklám stb.),

- a növények kezelési, tartósítási eljárásait.

V. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

V/1. Virágkötő mestervizsgát tehet az a természetes személy, aki

- elsajátította a szakmája magas szintű gyakorlásához szükséges szakmai, gyakorlati, elméleti ismereteket, valamint a vállalkozási és pedagógiai ismereteket,

- képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni és beosztottjai munkáját irányítani, vállalkozását fenntartani,

- alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére.

V/2. A mestervizsga szervezeti rendje

Virágkötő mestervizsgát a Magyar Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett Mestervizsga Bizottság előtt lehet tenni.

A mestervizsga részei:

2.1. Írásbeli vizsga

2.2. Gyakorlati vizsga

2.3. Szóbeli vizsga

2.1. Szakmai írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga kérdéseit a Magyar Agrárkamara állíttatja össze. Kezelésük a kiegészítő vizsgaszabályzat alapján történik. A feladatok a vizsgatantárgyak követelményrendszerére épülnek.

Feladat: adott virágkötészeti munka

- megtervezése,

- anyagszükségletének összeállítása,

- árajánlatának elkészítése.

Az írásbeli vizsgafeladatnak lehetővé kell tennie annak megállapítását, hogy a vizsgázó az összefüggéseiben megértett és elsajátított ismereteket a konkrét gyakorlati jellegű írásbeli feladat megvalósításánál milyen szinten képes alkalmazni. Az írásbeli feladat megoldására minimum 3 órát, maximum 5 órát kell biztosítani. Annak a jelöltnek, aki a maximálisan adható pontszám 70%-át nem éri el, a vizsgát folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie.

2.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga menetét - a vizsgahelyszín előzetes megtekintése után - a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

A gyakorlati vizsga lényege annak bizonyítása, hogy a jelölt képes-e munkáját a szakma magasabb igényeinek megfelelő színvonalon elvégezni.

A jelölt a gyakorlati vizsga megkezdése előtt - elbírálás céljából - átadja a mestervizsga bizottságnak az elkészítendő mesterremekek tervdokumentációját.

A mestervizsga gyakorlati része a munkavédelmi és balesetvédelmi tájékoztatóval kezdődik. Ezt követően a jelölt - a magával hozott kéziszerszámaival a szakmában előforduló munkaegészségi, környezet-, tűzvédelmi előírások szigorú betartásával - előzetesen elkészített vázlat alapján, tetszőleges sorrendben elkészíti az alább felsorolt négy virágkötészeti munkát.

Gyakorlati vizsgafeladatok

a) Egyedi kézicsokor elkészítése, előzetes a vizsgázó által elkészített tervrajz alapján, a vizsgázó által választott stílusban és növényanyaggal, dekorációval.

b) Kegyeleti tűzött vagy kötött koszorú készítése szabadon választott stílusban. A koszorú külső átmérője min. 80 cm. A koszorút az előzetesen elkészített tervrajznak megfelelően kell elkészíteni. Anyaga lehet élő vagy szárazvirág. Szalagírás nem kötelező, de a szalag elhelyezése igen.

c) Szabadon választott kötött vagy tűzött menyasszonyi csokor elkészítése a hozzá illő esküvői haj- vagy ruhadísszel az előzetes terv alapján. A menyasszonyi csokor csak élővirágból készülhet.

d) Szabadon választott téma: a mesterjelölt által kiválasztott téma megvalósítása a virágkötészet eszközeivel, élő vagy szárított növényekből, virágokból, növényi részekből, installáció felhasználásával, min. 1 m2 területen.

Az egyes gyakorlati feladatokra fordítható időt - a helyi feltételek függvényében - a vizsgabizottság elnöke határozza meg, a feladatok elvégzésére legalább 2-2 órát, összesen minimum 8 órát kell fordítani.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen összesen nem éri el az 50%-os teljesítményt, annak minősítése "nem megfelelő", és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati vizsgarész lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az eredményekről.

2.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga helyét a vizsgáztató intézmény jelöli ki. A szóbeli vizsga rendjét a Vizsgabizottság elnöke határozza meg, a szóbeli vizsga megkezdése előtt. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell a jelölteket.

2.3.1. Szakmai szóbeli vizsga

A szakmai szóbeli vizsga kérdései a) és b) részre tagolódnak.

a) Virágkötészeti szakmai elméleti kérdések

b) Dísznövény-termesztési kérdések

Megjegyzés: a szakmai elméleti vizsgakérdések nem tartalmazzák a szakma teljes tevékenységi körét, de a kérdések köre bővíthető az aktuális, napi gyakorlat tárgykörébe tartozó kérdésekkel.

2.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozási tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez, fejlesztéséhez szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési, szabvány- és áruismeretei, adózási, üzleti partnerkapcsolati ismeretekből.

A vállalkozási ismeretek vizsgája írásban is lefolytatható.

2.3.3. Pedagógiai ismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógiai elméleti kérdésekből kell számot adnia a jelöltnek.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni. Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból 50%-os teljesítményt nem ér el, "nem felelt meg", de az adott tantárgyból javítóvizsgát tehet.

V/3. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítés:

- megfelelt,

- nem felelt meg.

Megfelelt az a jelölt, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarész valamennyi tantárgyából 50%-ot meghaladó eredményt ért el.

Nem felelt meg az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot nem megfelelt szinten teljesítette, vagy az elméleti vizsgarészen egy vagy több vizsgarészből nem érte el a megfelelt szintet.

3.1. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételni teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem megfelelő szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

3.2. A mestervizsga alóli felmentés feltételei:

- A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

- Az elméleti vizsga tárgya alól - a jelentkező kérelmére a mestervizsgát szervező, az egyes vizsgatárgyak megfelelő szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezőnek a Kiegészítő Vizsgaszabályzatban meghatározott módon felmentést adhat.

VI. A mestervizsga szervezése és feltételei

Mestervizsgát csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amelyik biztosítani tudja a vizsgáztatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket, az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata van, és a területileg illetékes Agrárkamara jogosultnak minősítette.

VI/1. A mestervizsga tárgyi feltételei

A mestervizsga tárgyi feltételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg. Ennek alapján mestervizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely szervezhet, amely biztosítani tudja a virágkötő műhelyt, a növényanyagokat; de különösen szükségesek a következők:

- a feladatok balesetmentes megvalósításához szükséges eszközök, szerszámok - anyagok -, felszerelések a vizsgázók létszámának megfelelően (a gyakorlati vizsgához szükséges növényanyagot, kelléket a vizsgázó hozza magával),

- a virágkötészeti gyakorlati feladatok ellátásához szükséges műhely, ahol rendelkezésre állnak a megfelelő munkaasztalok, áramforrás stb.,

- a mestermunkák kialakításához és kiállításához megfelelő nagyságú terem.

VI/2. A mestervizsga személyi feltételei

A mestervizsga bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki

- az adott szakterületen elismert szakember,

- oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik,

- az illetékes Agrárkamara arra alkalmasnak találja.

VI/3. Iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (oklevél, törzslap, osztályozóív) közokirat, ezért ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

Emiatt a szakmai felkészítéssel és a mestervizsgával kapcsolatos iratok és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadásra, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására a törzslapon vagy oklevélen a bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott hatályos jogszabályok az irányadók.

VII. Záró rendelkezések

A vizsgáztatás jelenleg nem szabályozott kitételeire a 4/1996. (V. 24.) MüM rendelettel módosított 10/1993. (XII. 31.) MüM rendelet, a Gazdasági Kamarák 2. számú közös közleménye az Országos Mestervizsga Szabályzatról, valamint a Magyar Agrárkamara Mestervizsga Kiegészítő Szabályzata az irányadó.

A mestervizsgára való szervezet felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. Szervezet felkészítést csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szerezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt tárgyi és személyi feltételekkel.