27/1996. (X. 4.) FM rendelet

a földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 7. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az illetékes gazdasági kamarával egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § A földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mestervizsgáztatás szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet mellékleteként kiadom.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Melléklet a 27/1996. (X. 4.) FM rendelethez

A földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek jegyzéke

1. Hentes és mészáros mestervizsga szint és szakmai követelmények[2]

I/1. A mestervizsgához a felsorolt szakképesítések valamelyike szükséges

A táblázatban felsoroltakkal egyenértékűnek minősülnek a korábbi jogszabályokon alapuló szakképesítések.

I/2. A mestervizsgához előírt kötelező szakmai gyakorlat

A hús- és hentesáru eladó szakképesítéssel: 5 év,

az I/1. pontban megjelölt többi szakképesítéssel 3 év,

a szakmában eltöltött gyakorlati idő az alábbi szakterületek valamelyikén:

a) vágó,

b) csontozó,

c) feldolgozó,

d) hús- és hentesáru eladó.

II. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök

II/1. A mester szakmai munkaterületének leírása

A hentes és mészáros képesítéssel rendelkező mester szakmájának gyakorlása során önállóan - korszerű kézi és gépi eszközökkel, anyagokkal és berendezésekkel a következő munkatevékenységeket végzi: a nagy vágóállatok (szarvasmarha, sertés, borjú, juh)

a) elsődleges és másodlagos feldolgozását,

b) a hús és húskészítmények értékesítését. Szakterületén részt vesz a tanulók gyakorlati képzésében.

II/2. A mester tevékenységi területe és feladatköre:

1. a vágóállatok felvásárlása, átvétele, minősítése, 2. a vágóállatok vágásra való előkészítése,

3. a vágóállatok elsődleges feldolgozása,

4. az állati testek bontása, csontozása, húsok osztályozása,

5. a hús és húskészítmények előállítása, tartósítása,

6. a hús és húskészítmények értékesítése, kereskedelmi forgalmazása,

7. a melléktermékek feldolgozása, '

8. az eszközök, gépek, berendezések szakszerű használata, működtetése, karbantartása,

9. a hús és húskészítmények csomagolása, tárolása, 10. a minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás,

11. az üzemi és személyi higiénia,

12. a munkavédelem,

13. a környezetvédelem,

14. a húsipari szakmunkástanulók gyakorlati oktatása, 15. a szakmunkások munkájának irányítása,

16. a piackutatás és kereskedelmi tevékenység.

III. Szakmai követelmények

III/1. A szakma mesterszintű gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok:

1. a vágóállatfajok és -fajták felismerése,

2. az élőállat felvásárlása, élő és objektív minősítése, vágásra való előkészítése,

3. az elsődleges feldolgozás műveleteinek elvégzése,

4. a szarvasmarha elsődleges feldolgozása,

S, a sertések elsődleges feldolgozása,

6. a juhok, borjak és lovak elsődleges feldolgozása,

7. az állati testek bontása, csontozása kereskedelmi és ipari célra,

8. a termelődő anyagok számbavétele, termelési, gazdaságossági számítások elvégzése,

9. a melléktermékek feldolgozása,

10. a húskészítmények gyártásához szükséges anyagok kiválasztása, anyagnorma készítése,

11. az alap-, segéd- és járulékos anyagok gyártáshoz való előkészítése,

12. a húskészítmények gyártási műveleteinek elvégzése,

13. a felvágottak készítése,

14. a vörösáruk gyártása,

15. a füstölt és főtt kolbászfélék gyártása,

16. a hurkafélék, kenősáruk, sajtok készítése,

17. az étkezési szalonna készítése,

18. a pácolás, páclé készítése,

19. a pácolt-füstölt és füstölt-főtt termékek gyártása,

20. a zsírgyártás,

21. a formában főtt áruk gyártása,

22. a húsok és húskészítmények csomagolása,

23. a húsbolti kiszolgálás, kirakatrendezés, hidegtál készítése,

24. az elsődleges és másodlagos feldolgozás gépeinek, berendezéseinek szakszerű használata, működtetése, karbantartása,

25. a tanulók gyakorlati oktatása, tapasztalatok átadása, a szakma tiszteletére, megbecsülésére való nevelés.

III/2. Követelmények

Szakmai gyakorlati követelmények

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

1. a hentes és mészáros szakma tevékenységi körét, munkaterületeit,

2. az előírt feladatokkal kapcsolatos speciális balesetvédelmi, higiéniai, környezetvédelmi, valamint állatvédelmi előírásokat,

3. a húsipari termékek higiéniai és minőségi követelményeit ellenőrző és szabályozó szervezetek és intézetek feladatait,

4. a fő- és melléktermékek minőségi előírásait,

5. a húsipari üzemek, húsüzlet létesítésének, önálló vállalkozás indításának feltételeit,

6. az elsődleges és másodlagos feldolgozás elvi alapjait,

7. a feldolgozáshoz szükséges anyagok eszközök, gépek, berendezések rendeltetéseit,

8. a feldolgozás során a termékben végbemenő fizikai, kémiai, mikrobiológiai változásokat, azok hatását a termék minőségére,

9. a termékek tárolásának és csomagolásának irányelveit,

10. a gazdaságos munkavégzés, munkaszervezés feltételeit,

11. a húsok és húskészítmények forgalmazásának irányelveit,

12. a minőségbiztosítás szabályait,

13. a termékpálya fázisait és kapcsolati rendszerét.

A készség szintjén tudja:

1. a vágóállatok átvételét, minősítését, feldolgozási célnak megfelelő kiválasztását,

2. a vágóállatok vágásra való előkészítését,

3. az elsődleges feldolgozás műveleteit (a kábítás elvégzésének módjait, veszélyforrásait, a szúrás-elvéreztetés módjait, veszélyforrásait, higiéniai előírásait, a szőrtelenítés műveleteinek elvégzési módjait, a bőrfejtés elvégzésének módjait, testek bontását, higiéniai követelményeit, az állatorvosi vizsgálatra való előkészítést, a hasítás, negyedelés elvégzésének módjait, veszélyforrásait, higiéniai előírásait, a fehéráru eltávolítását, a féltestek külső-belső megtisztítását, a szalonna gazdaságos darabolását, a tőkehús előállítását, minősítését),

4. a feldolgozás termékeinek számbavételét, nyilvántartását,

5. a kitermelési, kihozatali, veszteség számításokat,

6. a költség, önköltségszámítást, árkalkulációt,

7. a belső szervek kezelését, bélgarnitúrák feldolgozását,

8. a zsírgyártás műveleteinek elvégzési módját,

9. a féltestek hűtésének, tárolásának módját,

10. az elsődleges feldolgozáshoz használt eszközök, gépek,.berendezések kezelését, üzemeltetését,

11. a húsfajták hússzéki és ipari bontását, darabolását, húsrészek csontozását, kivágását, osztályozását,

12. a húskészítmények gyártásának műveleteit (az anyagnormák összeállítását, a szükséges anyagok előkészítését, kimérését, az aprítás, keverés elvégzésének módjait, a húspépkészítést, a töltőmassza készítését, a töltés elvégzését, a botraszedést, a hőkezelést/füstölést, főzést/hűtést, a raktározást),

13. a húskészítmények minősítését,

14. a készítménygyártáshoz használt gépek, berendezések, aprítógépek, darálók, kutterek, finomaprítók, keverők, töltőgépek, hőkezelők kezelését, üzemelését,

15. a pácolás elvégzésének módjait,

16. a páclé készítését,

17. a fecskendezéses és fedő pácolást,

18. a pácolt húsok, szalonnafélék formázását, füstölését, főzését,

19. a húsok és húskészítmények csomagolását,

20. a húsok és húskészítmények értékesítését,

21. a húsok és húskészítmények forgalmazásának gyakorlati módját.

Követelmények a szakmai elmélet terén

Az ismeret szintjén tudja:

1. az élelmiszertörvény és a Magyar Élelmiszerkönyv húsipari rendelkezéseit,

2. a húsipari üzemek és húsüzletek létesítésének feltételeit, környezetvédelmi szabályait,

3. a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit,

4. a munkahelyi ártalmakat, azok megelőzési és elhárítási módjait,

5. a húsiparban és húsüzletekben alkalmazott eszközöket, gépeket, berendezéseket, azok szerkezeti felépítését, működési elvét, munkavédelmi és higiéniai előírásait,

6. a gépeknél és berendezéseknél használatos mérő- és ellenőrző műszereket,

7. a vágóállatfajokat, a szarvasmarha-, sertés- és juhfajták hasznosítás szerinti csoportosítását, a csoportokra jellemző külső és belső tulajdonságokat,

8. az állati szervezet felépítését, szöveteket, szerveket, szervrendszereket,

9. a vágóállatok átvételi és minősítési rendszereit,

10. a vágásra való előkészítés elvi alapjait,

12. az elsődleges feldolgozás műveleteit és technológiáit,

13. a műveletekhez tartozó adatokat, paramétereket,

14. a vágás során keletkezett fő- és melléktermékeket,

15. a nem ehető melléktermékek gyűjtési, feldolgozási, értékesítési lehetőségeit, a hulladékkezelés módját,

16. a vágással kapcsolatos állatorvosi ellenőrzés módját, húsok egészségügyi minősítését,

17. féltestek bontási, csontozási, húsosztályozási módszereit,

18. a húsfeldolgozás alap-, segéd- és járulékos anyagait,

19. a húskészítmények gyártási műveleteit, technológiáit,

20. a termékek gyártással kapcsolatos jogi, élelmiszer-egészségügyi és minőségbiztosítási élőírásait,

21. a késztermékek minősítésének módjait,

22. a csomagolóanyagokat, csomagolási módokat, csomagológépeket,

23. a hús- és húskészítmények tárolási előírásait, a minőségmegőrzési és fogyaszthatósági határidőket,

24. a húsipari tartósító eljárásokat,

25. az önálló vállalkozás létesítésének higiéniai és műszaki feltételeit,

26. a minőségellenőrzés és a minőségszabályozás előírásait,

27. a húsipari minőség-ellenőrző szervek feladat- és hatáskörét,

28. a húsipari higiéniai ellenőrző szervezeteket,

29. a személyi higiéniával kapcsolatos előírásokat.

A megértés szintjén tudja:

1. a vágóállatfajtákra jellemző tulajdonságok és a minőség közötti összefüggést,

2. az élő állat minősítésének elvi alapjait,

3. a minőséget befolyásoló tényezőket,

4. a vágás utáni (EUROP) minősítés és osztályba sorolás elvi alapjait,

5. a minősítő készülékek működési elvét,

6. a pihentetés jelentőségét, annak a minőségre gyakorolt hatását,

7. a szénhidrát-körforgalmat,

8. az elsődleges feldolgozáshoz szükséges anatómiai ismereteket,

9. a kábítási módok elvi alapjait, élettani hatásait,

10. a kábítási hibák minőségre gyakorolt hatását,

11. az elvérzés mértékét befolyásoló tényezőket,

12. a kábítás és szúrás között eltelt idő jelentőségét,

13. a szúrási hibák minőségre gyakorolt hatását,

14. a forrázási idő és a forrázási hőmérséklet összefüggéseit, _

15. a forrázó víz hőmérsékletét befolyásoló tényezőket,

16. a hibás forrázás következményeit,

17. a sertésbőrfejtés és a forrázás összefüggéseit,

18. a belső szervek gyors eltávolításának fontosságát,

19. a bontási hibák higiéniai és minőségi következményeit,

20. az eszközfertőtlenítés és a higiénikus munkavégzés fontosságát,

21. a hasítási hibák minőségre gyakorolt hatását,

22. a technológiai műveletek sorrendiségének, pontos elvégzésének jelentőségét,

23. a vízellátás és a szennyvízkezelés higiéniai előírásait,

24. a melléktermék-feldolgozás gazdasági és környezetvédelmi jelentőségét;

25. a leggyakrabban előforduló állatbetegségeket, az állatorvosi ellenőrzés fontosságát,

26. a hús szerkezeti felépítését, szöveti összetételét,

27. a hús érzékszervi tulajdonságait, kémiai összetételét,

28. a hús vágás utáni elváltozásait, fizikai és kémiai folyamatait,

29. a féltestek bontása, csontozása során kinyert termékek arányait, további felhasználási lehetőségeit,

30. a bontási módok gazdaságossági összehasonlítását,

31. az alap- és segédanyagok jelentőségét, helyettesítési lehetőségeit,

32. a húsipari tartósító eljárások hatását,

33. a romlások és a tartósító eljárások közötti összefüggést,

34. a mikroorganizmusok életjelenségeit, életfeltételeit,

35. a hűtés, a fagyasztás során végbemenő fizikai, kémiai, mikrobiológiai változásokat,

36. a hőmérséklet és a tárolási idő összefüggését,

37. a pácolás technológiai irányelveit,

38. a pácolás színrögzítő hatását,

39. a párolási módok közötti különbséget,

40. a pácolási hibák minőségre gyakorolt hatását,

41. a hőkezelési módok hatását,

42. a füstölés, a főzés közben lejátszódó fizikai, kémiai, mikrobiológiai folyamatokat,

43. a füstölési módok összehasonlító értékelését,

44. a füstölési, a főzési időt meghatározó tényezőket,

45. a maghőmérséklet jelentőségét,

46. a főzés hatását a minőség megőrzésére és a fogyaszthatóságra, valamint az érzékszervi tulajdonságokra,

47. a töltőmassza-készítés elvi alapjait,

48. az aprítás, a keverés irányelveit, a minőségre gyakorolt hatását,

49. a húspépkészítés során végbemenő fizikai, kémiai változásokat,

50. a vízkötő- és víztartóképésséget,

51. a húspép minőségét befolyásoló tényezőket,

52. az adalékanyagok szerepét és jelentőségét a húspépkészítésnél,

53. az emulziók, gélek felhasználási lehetőségét,

54. a töltés irányelveit,

55. a töltéssel, kötözéssel, pározással szembeni követelményeket,

56. a hőkezelés és a minőségmegőrzés, fogyaszthatóság összefüggéseit,

57. a hőkezelési hibák minőségre gyakorolt hatását,

58. a késztermékek hűtésének jelentőségét,

59. a késztermékek raktározási körülményeit meghatározó tényezőket,

60. a klimatizálás jelentőségét,

61. a csomagolás fontosságát, a minőségmegőrzésre, fogyaszthatóságra gyakorolt hatását;

62. az egyes vörösáruk közötti különbségeket, hasonlóságokat,

63. a húspép jelentőségét a vörösáruknál,

64. a felvágottaknál a különböző szemcseméretek jelentőségét, a termékre jellemző szemcseméreteket,

65. a kolbászfélék csoportosítását, hőkezelési különbségeket,

66. a szárazáruk alapanyagaival szemben támasztott követelményeket,

67. a füstölési idő és a vízelvonás sebessége közötti összefüggést,

68. a gyors vízelvonás káros hatását,

69. a hurkafélék, kenősáruk gyártásánál az előfőzés szerepét és szükségességét,

70. a párolt, a füstölt és a füstölt-főtt termékek gyártásánál az alapanyagokkal szemben támasztott követelményeket,

71. a pácolás hatását a termék jellegére,

72. a füstölés és a minőségmegőrzés, fogyaszthatóság összefüggését,

73. a szalonnafélék csoportosítását, a sózás, a pácolás, a füstölés hatását a termék jellegére és a minőségmegőrzésre, fogyaszthatóságra,

74. a zsírolvasztás közben lejátszódó fizikai, kémiai folyamatokat,

75. az olvasztási idő, hőmérséklet, aprítottság közötti összefüggést,

76. az olvasztási anyagok szétválasztásának elvi alapjait,

77. a hús és húskészítmények szállításának előírásait,

78. a tisztítás, fertőtlenítés fontosságát, fázisait, a fertőtlenítőszerek hatását.

Az alkalmazás szintjén tudja:

1. a húsipari feldolgozás céljainak legjobban megfelelő állatfajták kiválasztását,

2. a vágóállatok, átvételét, minősítését, minőségi osztályba sorolását, '

3. az elektromos kábítás-módjait,

4. az elektromos kábítóeszközök (kábítófogó, kábítóvilla) szerkezeti részeit, működési elvét, kezelési előírásait,

5. a mechanikus kábítás módjait, eszközeit,

6. a nagyfokú balesetveszély elkerülésének módját,

7. a szúrás-elvéreztetés módszereit a különböző vágóállatoknál,

8. az étkezési vérvétel módját, higiéniai követelményeit,

9. a forrázás módjait,

10. a forrázóberendezések szerkezeti részeit, működési elvét, kezelési előírásait,

11. a szőrtelenítés, a kopasztás módszereit,

12. a kopasztógépek szerkezeti részeit, működési elvét, kezelési előírásait,

13. a perzselés módjait, az eszközök, berendezések használatát,

14. a bőrfelületek tisztításának módját,

15. a bárfejtés módjait a különböző vágóállatoknál,

16. a szarvasmarha bőrfejtőgépek szerkezeti felépítését, működési elvét, kezelési előírásait,

17. a belső szervek eltávolítását,

18. a bontási módszereket a különböző vágóállatoknál,

19. a bontás higiéniai, munkavédelmi előírásait,

20. a hasítási módszereket, a hasítóeszközök kezelési előírásait,

21. a fehéráru előállítását, a tőkehús készítését, minősítését,

22. az anyagmozgatási módokat, anyagmozgató berendezések kezelési előírásait,

23. az elsődleges feldolgozás technológiai vonalait (a létszámigény meghatározását),

24. a sertésvágási módok technológiai összehasonlítását,

25. a marhavágási módok technológiai összehasonlítását,

26. a borjú-, juh- és lóvágás technológiáit,

27. az elsődleges feldolgozás termékeinek számbavételét, nyilvántartását,

28. a kitermelési és gazdaságossági számításokat,

29. a belsőségek és a fehéráru felhasználási lehetőségeit,

30. a belsőségmosó és a béltisztító gépek szerkezeti részeit, működési elvét, kezelési előírásait,

31. az emberi fogyasztásra nem alkalmas melléktermékek kezelését,

32. a bél-, szár- és bőrfeldolgozó berendezések, pacaltisztító gépek szerkezeti részeit, működési elvét, kezelési előírásait,

33. a hús káros elváltozásainak megelőzési módjait,

34. a sertés féltestek bontási, csontozási módszereit, a húsosztályozást,

35. a darabolási módok gazdaságos összehasonlítását,

36. a marha negyedtestek bontását, csontozását,

37. a borjú- és juhtestek darabolását, felhasználás szerinti csoportosítását,

38. a darabológépek, fűrészek, marógépek szerkezeti részeit, működési elvét, kezelési előírásait,

39. a csontozás minőségi és higiéniai követelményeit,

40. az állati testek csontvázát, a csontok elnevezéseit, elhelyezkedését, ízesüléseit,

41. a húsfajtákat és a húsféléket,

42. a marhahúsfélék elnevezéseit,

43. a sertéshúsfélék elnevezéseit,

44. a borjú- és juhhúsfélék elnevezéseit,

45. a húsfélék csoportosítását konyhatechnikai felhasználhatóság szempontjából,

46. az üzlethelyiség kialakítását és kiszolgálási előírásait,

47. a vevőtanácsadást, ármegállapítást, pult- és kirakatrendezést, hidegtálkészítést,

48. az üzlethelyiségekben használt szerszámok, eszközök, berendezések működtetését, kezelési, higiéniai és munkavédelmi szabályait,

49. a húskészítmények gyártásához szükséges alap- és segédanyagok kiválasztását,

50. a húskészítmények gyártásához szükséges anyagnormák összeállítását,

51. a töltőmassza készítését,

52. az aprítási módokat,

53. az aprítógépek, darálók, kutterek, finomaprítók szerkezeti részeit, működési elvét, kezelési szabályait,

54. a keverési módokat,

55. a bemérő- és keverőgépek szerkezeti részeit, működési elvét, kezelési szabályait,

56. a húspépkészítés technológiáit,

57. az emulziók, gélek felhasználási lehetőségeit,

58. a töltési módokat,

59. a töltőgépek szerkezeti részeit, működési elvét, kezelési szabályait,

60. a klipszelőgépek szerkezetét, működési elvét, kezelési szabályait,

61. a füstölési, főzési módokat, a füstanyagok kiválasztását,

62. a füstölő-főző berendezések, füstgenerátorok működési elvét, szerkezeti részeit, kezelési szabályait,

63. az előfőző és nyomás alatt főző berendezések működési elvét, szerkezeti részeit, kezelési szabályait,

64. a késztermékek hűtési, raktározási módjait,

65. a húsok és húskészítmények szállításának módjait,

66. a gépek, berendezések munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályait,

67. a húsipari gépek higiéniai minősítését,

68. a jogszabályokban rögzített higiéniai előírásokat,

69. a személyi higiénia betartását,

70. a tisztítószerek, fertőtlenítőszerek használatát,

71. a betegségek, járványok megelőzési tennivalóit,

72. a húsipari tartósító eljárásokat,

73. a hűtési, fagyasztási módokat,

74. a hűtőgépek szerkezeti részeit, működési elvét, kezelési előírásait,

75. a pácolási módokat,

76. az egytűs és többtűs pácolók, lazító-forgatóberendezések szerkezeti részeit, működési elvét, kezelési előírásait,

77. a vörösáruk gyártástechnológiáját,

78. a felvágottak gyártástechnológiáját,

79. a füstölt-főtt kolbászok gyártástechnológiáját,

80. a hurkafélék, kenősáruk, hússajtok gyártástechnológiáit,

81. a formában főtt áruk gyártástechnológiáját,

82. a pácolt, füstölt és füstölt-főtt termékek gyártástechnológiáit,

83. az étkezési szalonnafélék gyártástechnológiáit,

84. a szárazáruk gyártástechnológiáját,

85. a klímaberendezések szerkezeti részeit, működési elvét, kezelési szabályait,

86. a zsírgyártás technológiáit,

87. a húsok és húskészítmények csomagolási módjait,

88. a csomagológépek szerkezeti részeit, működési elvét, kezelési előírásait,

89. a húsok és húskészítmények minősítését, minőségbiztosítását,

90. a húsok és húskészítmények szállításának módjait,

91. a HACCP elvét és alkalmazásának hatását,

92. az ISO 9002 előírásainak alkalmazását a minőségbiztosításnál,

93. az ISO 14 000 szabványsorozat alkalmazásának fontosságát,

94. a húsipari termékek reklámozását, piackutatási és marketingtevékenységét,

95. a bélgarnitúra szétszedését és feldolgozását,

96. a műbelek feldolgozásának módjait.

IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

IV/1. Hentes- és mészárosmester az lehet, aki

a) elsajátította a tevékenység gyakorlásához alapvetően szükséges elméleti, gyakorlati, vállalkozói és pedagógiai alapismereteket,

b) rendelkezik a szükséges és kívánatos készségekkel, és mindezek birtokában

c) képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni és mások munkáját irányítani, összehangolni.

A mesteri cím megszerzése - a fentieken túlmenően növeli a mesterek szakmai rangját, erkölcsi megbecsülését, továbbá

a) a mester felelősségének fokozását,

b) a termék minőségének javítását,

c) a higiéniai színvonal emelését,

d) a fogyasztók védelmét.

IV/2. A vizsga szervezeti rendje

Mestervizsgát az érdekelt gazdasági kamarák és felügyeleti hatóságok által megválasztott Mestervizsga Bizottság előtt lehet tenni.

Mestervizsga-előkészítést kizárólag azon intézményben és helyen lehet szervezni, ahol rendelkezésre áll

a) a vizsga anyagát képező gyakorlati kérdések gyakorlati megvalósításának lehetősége,

b) a gyakorlati feladatok bemutatását, szükség szerinti megtanítását végző mesterszintű oktató vagy mester,

c) az elméleti kérdések részletes és tételes konzultációs lehetősége, a kellően képzett szaktanár,

d) a gyakorlati, illetve az elméleti vizsga lebonyolításának feltétele.

IV/3. A vizsgára jelentkezés feltételei:

a) a szakirányú szakmunkás-végzettséget tanúsító bizonyítvány, illetve a szakirányú közép- vagy felsőfokú végzettség,

b) a szakmában eltöltött legalább 3 év gyakorlat.

A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adni elméleti felkészültségéről és gyakorlati tudásáról.

IV/4. A mestervizsga részei:

4.1. gyakorlati vizsga,

4.2. elméleti vizsga:

- szakmai elmélet,

- vállalkozási ismeret,

- pedagógiai ismeret.

A gyakorlati vizsgát a szakmai elméleti vizsgától eltérő napon kell megtartani.

4.1. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga menetét - a vizsgahelyszín előzetes megtekintése után - a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

A gyakorlati vizsga négy részből áll:

- vágás,

- csontozás,

- gyártás,

- kiskereskedelem.

Minden vizsgázó, minden egyes gyakorlati részből vizsgázik. Az egyes gyakorlati feladatokra fordítható időt - a helyi feltételek függvényében - a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

4.2. Az elméleti vizsga

Az írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgafeladatot a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

Az írásbeli vizsgafeladat három részből áll:

a) szakmai technológiai leírás, higiéniai szabályok,

b) szakmai gépészeti ismeretek, munkavédelmi követelmények,

c) gazdaságossági elemzés és kalkuláció.

Az írásbeli feladat megoldására legalább három órát, legfeljebb azonban öt órát kell biztosítani.

A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga négy részből áll:

a) technológia és gépészet,

b) higiénia és minőség,

c) vállalkozói (gazdasági, jogi) ismeretek,

d) pedagógiai alapismeretek.

A vállalkozói és a pedagógiai alapismeretek tételek vizsgaanyaga és vizsgakérdései valamennyi szakmában azonosak.

A szóbeli vizsga rendjét, lefolytatását a vizsgabizottság elnöke határozza meg. Minden jelölt minden egyes tantárgyból vizsgázik.

A vizsgázónak minden egyes tantárgyból 20 perces felkészülési időt kell biztosítani.

A szóbeli vizsgán a mesterjelölt önállóan számol be a tételről. A vizsgabizottság tagjai kizárólag abban az esetben tesznek fel kérdéseket, ha a jelölt felelete nem kielégítő és a segítségre feltétlenül szüksége van.

A vizsgabizottság tagjainak a felelet befejezése után joga van újabb szakmai kérdéseket feltenni az objektívebb értékelés és minősítés érdekében.

IV/5. A mestervizsga minősítése:

a) megfelelt,

b) nem felelt meg.

A "megfelelt" minősítést az a jelölt kapja, aki

a) a gyakorlati részfeladatok mindegyikében megfelelt,

b) az írásbeli feladatot megfelelt szinten teljesítette,

c) az egyes szóbeli tantárgyak mindegyikét megfelelt szinten teljesítette.

"Nem felelt meg" minősítést az a jelölt kap, aki

a) valamely gyakorlati részfeladatot nem a megfelelő, szinten teljesítette;

b) az írásbeli feladat technológia és számítási feladatát nem megfelelően oldotta meg,

c) valamely szóbeli tantárgyból nem érte el a megfelelt szintet.

IV/6: A pótvizsgára vonatkozó előírások

A gyakorlati vizsgát teljes egészében meg kell ismételni annak a jelöltnek, aki bármely vizsgarészből nem felelt meg.

Az írásbeli vizsgát meg kell ismételni annak a jelöltnek, aki az írásbeli feladatot "nem felelt meg" minősítéssel oldotta meg.

Azt a szóbeli vizsgát kell megismételni a jelültnek, amely tárgyból nem felelt meg.

IV/7. A mestervizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei

A gyakorlati vizsga és az írásbeli vizsga alól felmentés nem adható.

A szóbeli vizsga alól felmentést kaphat az a jelölt, aki szakirányú felsőfokú végzettsége alapján tantárgyanként írásban kérte annak elbírálását.

V. Felkészülést segítő és ajánlott szakirodalom

B) Ajánlott szakirodalom

Lőrincz Ferenc dr.-Lencsepeti Jenő dr.

Húsipari kézikönyv,

Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1973.

Szenes Endréné dr.

Húsfeldolgozás kisüzemben

INTEGRA-PROJEKT KFT. Budapest, 1993.

Berszán Gábor

Húsipari enciklopédia

AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft.,

Budapest, 1994.

Dr. Bíró Géza

Élelmiszer-higiénia

AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft.,

Budapest, 1994.

Berszán Gábor

Húsipari újdonságok

AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft.,

Budapest, 1994.~

Berszán Gábor

Húsipari gépészet

AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft.,

Budapest, 1994.

* * *

2. Pék mestervizsga szint és szakmai követelmények[3]

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

I/1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés adatai

I/2. A mestervizsgához előírt kötelező szakmai gyakorlat

A szakmában eltöltött gyakorlat

szakiránya időtartama

Dagasztó munkakörben, vagy 5 év

Kemencemunkás munkakörben, vagy 5 év

Egyéb szakmunkás munkakörben, vagy 5 év

Szakmai irányítói munkakörben 5 év

A vizsgára jelentkezéshez az I/1. és I/2. pontban felsorolt feltételek együttes megléte szükséges, de az I/1. pontban előírt képesítés megszerzése után legalább 1 év.

II. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök

II/1. A mester szakmai munkaterületének leírása

Az I/1. pontban felsorolt szakmai képesítéssel rendelkező mester képes sütőüzem kialakítására és fejlesztésére, bármely sütőipari termék kiváló minőségben történő előállítására, pékség vezetésére és a tanulók oktatására, a szakmunkásvizsgára való felkészítésre szakmai elméleti és gyakorlati oldalról.

II/2. A mester tevékenységi területe és feladatköre

A pékmester (hagyományos és korszerű kézi és gépi eszközökkel, szerszámokkal) a napi megrendelésnek megfelelően a következő tevékenységeket végzi:

a) minősíti az alap-, segéd- és járulékos anyagokat,

b) megszervezi a napi munkát

- a kenyérfélék,

- a vizes termékek,

- a tejes, dúsított, tojással dúsított,

- az omlós tésztából készített,

- a leveles tésztából (élesztős, élesztő nélküli) készített,

- a tartós és diabetikus termékek

előállítására vonatkozóan.

Az elméleti és gyakorlati szakmai ismereteit alkalmazza

a) az anyag-előkészítés,

b) az anyagok mennyiségi ellenőrzése,

c) a dagasztás,

d) a tésztafeldolgozás (táblamunka),

e) a kelesztés,

f) a vetés és kisütés (kemencemunka),

g) a készárukezelés

feladatkörén belül.

A mester a szakmai tudáson kívül megfelelő ügyviteli, jogi és pénzügyi ismeretek birtokában alkalmas pékség, illetve sütőüzem irányítására. Feladata ezen belül a piackutatás, a megrendelések alapján a munkaszervezés, a dolgozók irányítása, az adminisztrációs tevékenység, az anyag- és energiagazdálkodás, a környezetvédelmi; higiéniai és munkavédelmi követelmények betartása, illetve betartatása.

A mester feladatköréhez tartozik a dolgozók és tanulók szakmai irányítása.

III. Szakmai követelmények

III/1. A szakma mesterszintű gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok:

a) az üzem működéséhez szükséges feltételek biztosítása, ezen belül

- személyi feltételek,

- tárgyi feltételek,

b) a termeléshez szükséges anyagok mennyiségi meghatározása, rendelése,

c) az anyagok átvétele (mennyiségi, minőségi), a tárolás biztosítása, felhasználásra való előkészítése,

d) a napi rendelés összeállítása, termékcsoportok meghatározása,

e) a különböző kovászok és tészták elkészítése, különböző dagasztási módokkal,

f) a termelés során alkalmazott gépek, berendezések , kezelése, beállítása, tisztítása, karbantartása,

g) munkavédelmi és higiéniai előírások betartása, ellenőrzése,

h) a tészta feldolgozása, a tészta

- osztása,

- formázása,

- fonása,

- felületkezelése,

- díszítése stb.,

i) a kelesztési művelet elvégzése,

j) a sütés elvégzése,

k) a késztermék kezelése, tárolása, szállításra előkészítése,

l) a készáru minőség-ellenőrzése,

m) a készáru bizonylatolása, kiadása,

n) az üzem termelésének elszámoltatása, az anyagkihozatal ellenőrzése.

III/2. Követelmények

A mester(jelölt)

1. ismerje a különböző alapanyagfajtákat,

2. tudja megkülönböztetni a különböző fajtájú liszteket,

3. ismerje a különböző járulékos anyagokat, tudja azokat megkülönböztetni,

4. ismerje és tudja megkülönböztetni a segédanyagokat,.

5. ismerje az adalékanyagokat, és tudja azok hatását a tésztára és a késztermékre,

6. ismerje és alkalmazza az anyagszámítási módokat,

7. ismerje és alkalmazza az egyes termékcsoportok anyagösszetételét,

8. tudja az egyes termékcsoportok vezértermékeinek tészta- és készterméktömegét;

9. ismerje és alkalmazza a különböző mérlegeket,

10. ismerje a tésztakészítési eljárásokat,

11. tudja a tésztát kézzel elkészíteni,

12. ismerje a dagasztási módokat,

13. tudja a különböző dagasztógépeket kezelni, a dagasztást elvégezni,

14. ismerje a tésztafeldolgozási műveleteket és berendezéseket, '

15. ismerje a kelesztési módokat,

16. tudja felismerni a keltségi fokot,

17. ismerje a kovászokat,

18. tudja elkészíteni a kovászokat,

19. tudja megállapítani a kovászok minőségét,

20. ismerje a tésztafeldolgozás berendezéseit,

21. tudja a tésztafeldolgozási műveleteket,

22. ismerje a kemencetípusokat,

23. ismerje a sütési paramétereket, és tudja azokat alkalmazni,

24. ismerje az egyes termékcsoportok minőségi követelményeit,

25. tudja felismerni a technológiai hibákat és azokat korrigálni,

26. ismerje a higiéniai előírásokat személyekre és üzemre vonatkozóan,

27. ismerje a munkavédelmi előírásokat, és tudja azokat alkalmazni,

28. ismerje a szakmában elvárható magatartási követelményeket (például megbízóval, munkáltatóval, munkatársakkal és környezettel kapcsolatos emberi magatartás, normák), munkája során tudja azokat betartani és betartatni,

29. ismerje a termelés szervezésének módozatait,

30. tudja a díszmunka készítését,

31. tudja az eladásra készítendő termékeket kulturáltan, ízlésesen bemutatni, az eladópultot berendezni,

32. ismerje a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat, és tudja a vizsgálati eredményeket értékelni,

33. ismerje a helyes, egészséges táplálkozás alapelveit, kérdéseit.

III/3. Szakmai gyakorlati követelmények

A szakma mestere el tudja végezni a pékszakmában előforduló minden műveletet, részműveletet, elő tudja állítani a sütőipari termékeket, ismerje a technológiai folyamatokat, tudja azokat a legcélszerűbben szervezni.

A főbb műveletek végrehajtásánál a technológiai folyamatok megszervezésével összefüggésben

Ismerje:

1. a pék szakmai tevékenységi körét, munkaterületeit,

2. az alapszakma munkafolyamataihoz használt anyagokat és azok felhasználási területét,

3. az alapszakma műveleteihez szükséges szerszámokat, eszközöket,

4. az anyagok szállítási és tárolási módját,

5. a tészták készítési módját,

6. a tészták feldolgozását, kelesztését, sütését,

7. a késztermékek kezelési módját,

8. a termékekkel kapcsolatos minőségi követelményeket.

Alkalmazási szinten tudja:

1. az egyes lisztfajták megkülönböztetését,

2. a lisztek mennyiségi és minőségi átvételét,

3. a megfelelő járulékos és segédanyagok kiválasztását,

4. a pékszakmába tartozó alapműveletek elvégzését,

5. az alapműveletek elvégzéséhez szükséges szerszámok, eszközök használatát;

6. az előforduló anyagok felismerését,

7. a liszt sikértartalmának megállapítását,

8. a sóoldat készítését,

9. a sóoldat koncentrációjának megállapítását,

10. az egyes tésztákhoz szükséges anyagok mennyiségének meghatározását;

11. a különböző minőségű kovászok készítését,

12. a kovászok érettségi fokának megállapítását,

13. a különböző adalékanyagok megkülönböztetését és azok hatását a tésztára, illetve késztermékre,

14. a különböző típusú mérlegek használatát,

15. a pékségben előforduló gépek, berendezések biztonságos használatát, ezekre vonatkozó munkavédelmi előírásokat,

16. a kovász nélküli tésztakészítés módját,

17. a kovászos tészta készítésének módját,

18. a kézzel való dagasztást,

19. a géppel való dagasztást, a dagasztási eljárásokat,

20. a különböző dagasztógépek beállítását,

21. a tészta érlelésének szükségességét, az érettségi fok megállapítását,

22. a tészta osztásának (csípésének) módját,

23. a tészta gömbölyítésének módját,

24. a tészta hosszformázásának módját, a különböző termékek viszonylatában,

25. a különböző termékek formájának kialakítását,

26. a tésztafeldolgozó gépek üzemeltetését, beállítását,

27. a tészta vágásának módját,

28. a különböző fonásokat,

29. a díszmunkához alkalmas tészta készítésének módját,

30. a leveles tészta készítésének módját (élesztővel és élesztő nélkül),

31. a különböző töltelékek készítését,

32. a töltött termékek készítését,

33. a tésztakelesztési módokat,

34. a kelesztés különböző technikai megoldását;

35. a kelesztés paramétereit, a keltség megállapítását és a kelesztés közben végzendő műveleteket,

36. a kemencék üzemeltetését, a különböző paraméterek beállítását és egyes termékekre vonatkozó értékeit,

37. a kemencére való vetés módozatait,

38. a sültség megállapítását,

39. a kelesztés-megszakításos és a gyorsfagyasztási technológiát,

40. a készárukezelés módját,

41. a hibás termékek megállapítását, a hiba okának meghatározását,

42. a hibás technológiai folyamatba történő beavatkozást, a hiba korrigálását.

III/4. Követelmények a szakmai elmélet terén

A mester(jelölt) ismerje

A szaktechnológia tárgyköréből

1. a szakma történetét, kialakulását,

2. a búza kémiai összetételét, a liszt előállításának főbb technológiai elemeit,

3. a liszt állati kártevőit,

4. a lisztfajtákat, azok jellemzőit,

5. a víz technológiai szerepét,

6. a liszt technológiai tulajdonságait,

7. a segéd- és járulékos-anyagok jellemző tulajdonságait,

8. a tésztakészítés elméletét és eljárásait,

9. a kovászkészítés elméletét és a kovászfajtákat,

10. a feldolgozási műveletek hatását, a tészta szerkezetére, a műveletek közötti pihentetések jelentőségét,

11. a kelesztés célját és módozatait,

12. a sütés hőtani alapfogalmát, hőmérlegét,

13. a sütés célját, paramétereit és a sülés különböző szakaszait,

14. a hűtés folyamatát, a gyorsfagyasztás célját, hatását a tészta szerkezetére,

15. az érés, kelés és sütés közben lejátszódó enzimes, mikrobiológiai és kolloidális folyamatokat,

16. a készárukezelés célját, jelentőségét,

17. a táplálkozás-élettan alapjait a sütőipari termékek viszonylatában,

18. a korszerű táplálkozási követelményeket,

19. a kenyérfélék jellemzőit, típusait, minőségi követelményeit,

20. a kenyérhibákat,

21. a péksütemények jellemzőit, csoportosítását,

22. a különböző dúsítottság, tészták készítési módját, legfontosabb paramétereit,

23. a tartósítás feltételeit, a tartósított termékek minőségi követelményeit,

24. az egészséges táplálkozást szolgáló termékek jellemzőit, minőségi követelményeit,

25. a gyorsfagyasztási technológiát, annak elvét és a hűtve tárolást,

26. a késztermékben lejátszódó öregedési folyamatokat,

27. a termelésszervezés célját, a lehetséges módozatokat,

28. a technológiai berendezések kapacitását, a szűk kapacitási helyeket,

29. a különböző technológiai folyamatok, gépek, berendezések hatását a tészta, illetve a késztermék szerkezetére,

30. a higiéniai előírásokat,

31. a személyi, üzemi és termelési, higiéniai szabályokat,

32. a környezetvédelmi előírásokat,

33. a gyártási technológia ellenőrzési pontjait, illetve a megfelelő korrekciók végrehajtásának lehetőségeit, azok hatását a késztermékre,

34. a technológiai utasítás elkészítését,

35. a gyártmánylap elkészítését és a termékek engedélyezési eljárását,

36. a termelőüzem anyag-, félkész és késztermék elszámoltatását.

A szakmai gépek és a biztonságtechnika témakör területén

1. a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó előírásokat, hatásokat,

2. az egyes gépek, berendezések feladatát,

3. a gépek technológiai sorrendben elfoglalt helyét,

4. a gépek hatását a tészta és a késztermék szerkezetére,

5. a gépek működési elvét,

6. a gépek szerkezeti felépítését,

7. a gépekkel szemben támasztott munkavédelmi követelményeket,

8. a biztonsági, tartozékok működését,

9. a szabályozási, beállítási lehetőségeket,

10. a gépek ápolására vonatkozó követelményeket,

11. a gépek karbantartására vonatkozó előírásokat,

12. az üzemi balesetek alkalmával felmerülő teendőket és kötelezettségeket,

13. az egyes gépek, teljes üzem üzembe helyezésével kapcsolatos feladatokat,

14. az engedélyezési eljárásokat,

15. a villamos hálózatok üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalókat,

16. a kazánok, nyomástartó edények (folyadék, légnemű) üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalókat.

A munkavédelem és higiénia témakör területén

1. az elfáradás okait, hatását a szervezetre,

2. a balesetek bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos előírásokat,

3. a munkavédelmi oktatás rendszerét, szükségességét és fontosságát,

4. az anyagmozgatással kapcsolatos előírásokat,

5. az érintésvédelem fogalmát, a kötelező vizsgálatokat,

6. a gépek hatósági engedélyeztetési kötelezettségeit a munkavédelem területén;

7. az áramütéses balesetes ellátását, az azzal kapcsolatos kötelezettségeket,

8. az üzembe helyezési (gép, berendezés, üzem) eljárással kapcsolatos teendőket,

9. a személyi higiénia fontosságát,

10. az élelmiszertörvény előírásait,

11. a lehetséges fertőzéseket, mérgezéseket okozó anyagokat,

12. az üzemre vonatkozó higiéniai előírásokat,

13. az üzembe helyezési eljárások során teljesítendő higiéniai kötelezettségeket, hatósági előírásokat,

14. az állati kártevők okozta hatásokat, a kártevők elleni küzdelem eljárásait,

15. a kötelező orvosi vizsgálatokat, az üzemorvosi szolgálaton keresztül,

16. az élelmiszer-termelés higiéniáját,

17. a környezetvédelem előírásait,

18. az üzem telepítésével kapcsolatos környezetvédelmi és higiéniai előírásokat,

19. a tűz elleni védelem előírásait.

IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

IV/1. A mestervizsga célja

A mestervizsga célja: annak megállapítása, hogy a mesterjelölt

a) elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, gazdasági, illetve pedagógiai ismereteket,

b) rendelkezik-e a szükséges és kívánatos készségekkel,

c) érez-e a szakma iránt elhivatottságot,

d) képes-e munkáját magas színvonalon önállóan elvégezni,

e) alkalmas-e az új ismeretek befogadására és az önképzésre,

f) érzi-e az élelmiszer-előállító tevékenység felelősségét,

g) képes-e alapvető pedagógiai tevékenység ellátására.

A mestervizsga a fentieken túl növeli a mesterek szakmai rangját, erkölcsi megbecsülését, továbbá

a) a mester felelősségének fokozását,

b) a termék minőségének javítását,

c) a higiéniai színvonal emelését,

d) a fogyasztók védelmét.

IV/2. A vizsgára jelentkezés feltételei:

a) az I/1. és I/2. pontban felsoroltak dokumentálása,

b) érvényes erkölcsi bizonyítvány.

IV/3. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje

A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adnia elméleti és gyakorlati felkészültségéről a mellékelt tételsor alapján.

A mestervizsga részei:

3.1. gyakorlati vizsga (1. nap),

3.2. szakmai elméleti vizsga, ezen belül

- írásbeli vizsga (2. nap),

- szóbeli vizsga (3. nap).

3.1. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgát az írásbeli és a szóbeli vizsgától eltérő napon kell megtartani. A gyakorlati vizsgát egy napon kell megtartani.

A gyakorlati vizsga időtartama 5 + 3 óra, melyből 5 óra a napi termékek, 3 óra pedig a díszmunka készítésére szolgál.

A gyakorlati vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság elnöke határozza meg.

A vizsga megkezdése előtt a Mestervizsga Bizottság elnöke ellenőrzi a helyszínt. A vizsgához biztosítani kell a tárgyi feltételeket, a kifogástalan minőségű alap-, segéd- és járulékos anyagokat, a szükséges eszközöket és gépi berendezéseket. Fentieken kívül, ellenőrizni kell a munkavédelmi és higiéniai feltételeket.

A mestervizsga elnökének a gyakorlati vizsgát megelőzően, legalább két héttel közölni kell a helyszínt a jelöltek- ` kel, és lehetőséget kell biztosítani, hogy a pékségben gyakoroljanak.

A gyakorlati vizsgafeladatot a mestervizsga elnöke jelöli ki, közvetlenül a vizsga megkezdése előtt.

A gyakorlati vizsga első részében öt óra időtartamon belül két különböző tésztából kell napi termékeket készíteni. A két feladat:

1. kenyér az elnök által meghatározott mennyiségben,

2. vizes, tejes, dúsított, tojással dúsított vagy leveles stb. tésztából, a leendő pékmester által ismert, legváltozatosabb termékek előállítása.

A gyakorlati vizsga második részében díszmunkát vagy mesterremeket kell készíteni, melyre három óra áll rendelkezésre. A díszmunka alakja, mérete, formája szabadon választható. '

A jelölt a vizsgára hozhat előre elkészített díszmunkát, de ebben az esetben annak valamely - az elnök által meghatározott részét - a helyszínen el kell készíteni.

A gyakorlati vizsga megkezdése előtt a jelölteket munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.

A gyakorlati vizsga értékelése a vizsgabizottság által előre elkészített pontozólap alapján történik.

A bizottság a gyakorlati vizsga eredményének megállapításánál alapvetően figyelembe veszi

a) a munkavégzés szakszerűségét,

b) a technológia betartását,

c) a késztermék választékát és minőségét,

d) a munkavédelmi és higiéniai előírások betartását.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán nem éri el az előírt pontszámot, annak a minősítése "nem felelt meg", és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati értékelés során a minimálisan elérendő pontszámok:

1. napi termék esetében a maximálisan elérhető pontszám 60%-a,

2. díszmunka esetében a maximálisan elérhető pontszám 40%-a.

A gyakorlatot egy napon kell megtartani.

A gyakorlati vizsga után a jelöltet tájékoztatni kell az elért eredményről.

3.2. A szakmai elméleti vizsga

Szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

3.2.1. Az írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga időtartama három óra. A feladat a vizsgatantárgyak követelményrendszerére épülő, komplex technológiai, gépészeti témakörökből áll, szakmai számítással kiegészítve.

A megoldáshoz a hagyományos technológiai eljárásokon kívül szükséges a legújabb technológiák, berendezések, alap-, segéd-, járulékos és adalékanyagok, és azok tésztára, valamint késztermékre gyakorolt hatásának ismerete.

Az alapvető kézműves technológiához hozzátartozik a gépek és berendezések ismerete, az írásbeli feladat része a higiénia és a munkavédelem is.

Az írásbeli vizsga értékelése: a feladat javítókulcsa alapján történik a bizottság által. Annak a jelöltnek, aki a maximálisan adható pontszám 50%-át nem éri el, az írásbelit meg kell ismételnie.

3.2.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga helyszínét és időpontját a Mestervizsga Bizottság elnöke jelöli ki. A jelölt által húzott tétel feldolgozásához 20 perc időt kell biztosítani. A kidolgozott tételt a jelölt önállóan ismerteti, a bizottság tagjai csak abban az esetben tesznek fel kérdéseket, ha az segítségként szükséges a jelölt részére (például elakadt, rossz irányban indult, stb.). Ha a jelölt feleletét befejezte, természetesen a bizottságnak joga van a tárgykörbe tartozó további kérdéseket feltenni az objektív minősítés érdekében.

A vizsgatételek

1. szakmai elmélet; a sütőipari szakmai technológia és szakmai gépek, higiénia és munkavédelem,

2. vállalkozói ismeretek (gazdasági és jogi),

3. pedagógiai alapismeretek

tételrészből épülnek fel.

A vállalkozási és a pedagógiai alapismeretek vizsgakövetelménye és -kérdései valamennyi szakmában azonosak. A szóbeli vizsgarész értékelése: a Mestervizsga Bizottság minden tagja külön-külön értékeli a négy szóbeli feleletet. A jelölt a feleletre akkor kap megfelelt minősítést, ha a bizottság tagjainak legalább a fele megfelelt minősítést ad. Vitás esetekben az elnök dönt.

IV/4. A mestervizsga minősítése

Pékmester minősítést az a vizsgázó kaphat, aki a gyakorlat, az írásbeli és a szóbeli vizsga területén egyaránt megfelelt minősítést kapott.

A vizsga eredménytelen, amennyiben a vizsga bármely részterületére a vizsgázó "nem felelt meg" minősítést kapott. "

A nem teljesített részből a vizsgázó javítóvizsgát tehet a legközelebb megszervezésre kerülő mestervizsga alkalmával. Amennyiben gyakorlatból "nem felelt meg" minősítést kapott, úgy a teljes vizsgát meg kell ismételni, de erre leghamarabb fél év múlva kerülhet sor.

A sikeres mestervizsga alapján a vizsgázó bizonyítványt kap. A díszoklevelet ünnepélyes keretek között kell átadni.

IV/5. A mestervizsga egyes részei alóli felmentés lehetősége és feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

A jelölt felmentést kaphat a szakmai írásbeli és a szóbeli vizsga alól, a higiéniai, a munkavédelmi, a pedagógiai és a vállalkozási ismeretek tárgyakból, amennyiben megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkezik és az arról szóló bizonyítványt bemutatja, illetve - jelentkezésével egyidőben - másolatban mellékeli.

V. Felkészülést segítő és ajánlott szakirodalom

Dr. Gasztonyi Kálmán

Sütőipar

(Ipari Szakkönyvek)

Dr. Schneller Margit

Sütőipari fehértermékek

(Ipari Szakkönyvek)

Werli József

Sütőipari gépek

(Ipari Szakkönyvek)

Tasnádi Endre

Sütőipari gépek

(Szakmunkástankönyv)

Tasnádi Endre

Modern gépek sütődéinkben (1994)

Vitális Dezsőné

Sütőipari technológia I-II.

(Szakmunkástankönyv)

Molnár Tibor `

Vállalkozói, jogi és gazdasági ismeretek (1993)

Roger Auzet •

Pains dewres et pieces artistiques

3. Mestergazda mestervizsga szint és szakmai követelmények[4]

1. A MESTERKÉPZÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS CÉLJA

Az adott szakmában meghatározott idejű szakmai gyakorlattal, széles szakmai ismeretekkel rendelkező mestergazda képzése, aki az egyéni vállalkozás működtetéséhez szükséges vállalkozói gazdasági, vállalkozói jogi, illetve a szakmunkástanulók képzéséhez szükséges pedagógiai ismeretekkel rendelkezik, és ezekről mestervizsgán tanúbizonyságot tesz.

Munkáját a munka-egészségügyi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, valamint a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően szervezi, eleget tud tenni a tulajdonosi és a társadalmi elvárásoknak.

2. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELE

2.1. A mestervizsgához szükséges alapszakképesítések adatai

2.2. A mestervizsga feltételeként meghatározott szakmai gyakorlat

Megjegyzés: a vizsgára történő jelentkezéshez a 2.1. és a 2.2. pont alatti feltételek együttes megléte szükséges.

3. A MESTERGAZDA MUNKATERÜLETE

A szakmához kapcsolódó tevékenységi körök

A mestergazda a növénytermesztés, az állattenyésztés és kertészet ágazataiban a kis- és középméretű gazdaságokban, üzemegységekben főhivatásszerűen foglalkozik élelmiszer és alapanyagok termelésével, elsődleges feldolgozásával, ezen felül tárolási és értékesítési tevékenységet is folytat. Ennek megfelelően az alábbi jellemző munkatevékenységeket végzi:

- nagy biztonsággal és magas szinten alkalmazza a különböző agrárágazati technológiákat;

- ellátja az egyes ágazatok technológiájához kapcsolódó gépek és berendezések beállítási, üzemeltetési, karbantartási és javítási feladatait;

- megteremti és fenntartja az önálló vállalkozási feltételeket.

A mestergazda tevékenysége szakszerű ellátásához rendelkezik mezőgazdasági vontatóvezetői engedéllyel és II. forgalmi kategóriájú növényvédős hatósági engedéllyel, megfelelő jogi, pénzügyi, piaci és adminisztrációs ismeretekkel.

Tevékenységével összefüggésben fontos feladata:

- az anyag-, készlet- és energiagazdálkodás;

- a piackutatás;

- a környezetvédelmi, a munka- és tűzvédelmi, valamint a biztonságtechnikai előírások, követelmények betartása és betartatása;

- tanulók gyakorlati képzése, a tanulók és beosztottak emberi és szakmai irányítása.

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK ÉS ELVÁRÁSOK

4.1. A mestergazda szakmája gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok

- Szántóföldi áru- és takarmánynövény-termesztés.

- Szőlő-, zöldség- és gyümölcstermesztés.

- Szarvasmarha-, juh- és sertéstenyésztés.

- Baromfi- és lótartás.

- A termesztett növények és a tartott állatok egészségének megóvása.

- Mint vállalkozó a saját, családi vagy egyéb kis- és közepes méretű gazdaság mint önálló gazdasági egység termelési, feldolgozási, értékesítési vertikumának szervezése.

- A gazdálkodással kapcsolatos, annak eredményességét döntően befolyásoló pénzügyi, adózási munkák ellátása.

- Szükség esetén a falusi vendéglátás keretei között a "házigazda" szerepének ellátása.

- A mezőgazdasági ágazatok bármelyikében, a technológiai folyamatok szakszerű elvégzése megfelelő gépekkel és berendezésekkel (tápanyag-visszapótlás, talajművelés, növényápolás, öntözés, növényvédelem, betakarítás, tárolás, szárítás, tisztítás, állattartó telepi munkák).

- Egyszerű gépi és szerkezeti alkatrészek, berendezések, kéziszerszámok elkészítése.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja (tudjon):

- elméleti ismereteit önállóan és változatosan a célszerűségnek, gazdaságosságnak és hatékonyságnak megfelelően a gyakorlati munkavégzésben alkalmazni;

- az időjárási előrejelzési adatokat értékelni;

- a gyomfelvételezést, a kártevő és károkozó, a kór- és kárkép meghatározását elvégezni;

- a növényvédelmi eljárások idejét, módját meghatározni;

- a kertészetében termesztett növényeket, főleg azok termőrészeit felismerni;

- a termesztés ökológiai és gazdasági feltételeit meghatározni;

- az ivaros és ivartalan szaporítást elvégezni;

- vegyszerek veszélyességi fokozatait, csoportosítását, a kapcsolódó legfontosabb munka- és környezetvédelmi előírásokat;

- biológiai és gazdasági érettség fogalmát, az optimális betakarítási idő meghatározását;

- piaci előkészítés, tárolás, feldolgozás anyagait, gépeit, eszközeit használni;

- felismerni a gazdasági állatfajok fontosabb hasznosítási irány szerinti fajtáit;

- a legfontosabb mezőgazdasági gépeket, berendezéseket;

- a mezőgazdasági épületek építéséhez szükséges anyagokat;

- a vállalkozáshoz szükséges bejelentési, adatszolgáltatási, bevallási, önellenőrzési nyomtatványokat, azok kitöltését;

- levelezés, iratkezelés módjait, formáit alkalmazni;

- termelési, pénzügyi tervet készíteni;

- kiadások és bevételek ütemezését elvégezni.

Jártasság szintjén tudja:

- kiválasztani - adottságainak megfelelően - a növénytermesztés, kertészet és állattartás céljainak legjobban megfelelő gépeket, gépcsoportokat, berendezéseket, anyagokat és eszközöket;

- karbantartásra, javításra, vizsgáztatásra előkészíteni a gépeket, berendezéseket;

- a leghelyesebb agrotechnikai követelményeknek megfelelő gépek, gépcsoportok megválasztását;

- elvégezni a talajminta-vételezést;

- a talaj-, a levegőhőmérséklet és a csapadék mérését;

- a szerves- és műtrágyaszükségletek kiszámítását;

- a gazdasági vetésterv elkészítését;

- az alapvető vetőmagvizsgálatokat elvégezni;

- a speciális ápolási munkákat alkalmazni;

- a legmegfelelőbb növényfajtákat megválasztani;

- meghatározni a legmegfelelőbb takarmányfajtákat;

- állatok testtömegének a becslését elvégezni;

- felismerni az ellés jeleit;

- ellés szakszerű levezetését, az újszülött, az anya ápolását;

- kiválasztani az ivarzó egyedeket;

- elvégezni a gépek, berendezések szakszerű indítási, ellenőrzési, karbantartási műveleteit;

- kivitelezni az alapvető építési eljárásokat;

- megfelelően képviselni vállalkozását üzleti tárgyaláson;

- a gazdálkodáshoz szükséges támogatási és biztosítási lehetőségeket kiválasztani.

Készség szintjén tudja:

- kezelni a mezőgazdasági erő- és munkagépeket, berendezéseket;

- felismerni az összefüggéseket a minőségi munkavégzés és az agrotechnikailag helyes gépbeállítás között;

- elhárítani a leggyakoribb üzemeltetési hibákat;

- az agrotechnikai követelményeknek megfelelően kiválasztani a leggazdaságosabb gépeket, gépcsoportokat, munkaeszközöket;

- elvégezni a hektáronkénti vetőmagszükségletek meghatározását, a vetőmag előkészítését;

- elvégezni a talaj-előkészítés, trágyázás, vetés, növényápolás és betakarítás munkáit;

- a takarmányadagokat összeállítani, feltételek megléte esetén számítógépes programot elkészíteni;

- az állati termékek minősítését elvégezni;

- az állatoknál szükséges életmentő beavatkozásokat alkalmazni;

- üzemeltetni a termesztés technológiájához szükséges gépeket, berendezéseket;

- elkészíteni a költség- és nyereségszámítást;

- a pénztárkönyvet vezetni;

- betartani és betartatni a munkák végzése során szükséges biztonságtechnikai, munka-, környezet- és tűzvédelmi előírásokat.

4.3. Szakmai elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a hazánkban termesztett szántóföldi növények termesztéstechnológiáit;

- a hazánkban tenyésztett gazdasági állatok tartástechnológiáit;

- az erő- és munkagépek, berendezések működési elvét, szerkezeti felépítését;

- a termesztési körzetének éghajlati és talajtani tényezőit;

- a szántóföldi kultúrák főbb károsítóit és gyomnövényeit;

- a tápanyag-utánpótlás lehetőségeit, fontosságát;

- a termesztéstechnológiák módjait, fázisait, feltételrendszereit;

- rendszerezni a gazdasági állatok értékmérő tulajdonságait;

- a termeléskiesést okozó betegségeket és azok megelőzését;

- a vállalkozási lehetőségeket és azok jogformáit;

- az adózási viszonyokat, biztosítási szabályokat, támogatási lehetőségeket és az igénybevétel formáit;

- a bankválasztás és hitelformákat, lehetőségeket;

- a földjogi ismereteket;

- a harmonikus családi és munkaközösségi élet jellemzőit;

- az ideális gazdaság megvalósításához szükséges építésügyi jogszabályokat;

- a falusi turizmusba való bekapcsolódás lehetőségeit;

- a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó előírásokat.

Megértés szintjén tudja:

- a tevékenységéhez és a gépek rendeltetésszerű használatához szükséges jogi, műszaki, munkavédelmi, tűzvédelmi, hatósági engedélyezési eljárásokat;

- a gépek üzembe helyezésével kapcsolatos eljárásokat;

- a mezőgazdasági üzemekben alkalmazott villamos hálózatok és berendezések üzemeltetésének feltételeit;

- az üzemi baleseteknél felmerülő teendőket;

- a talajművelési rendszereket, vetésforgó összeállítását és jelentőségét;

- a vetőmag értékmérőit;

- a növények környezetigénye és termesztéstechnológiája közötti ok-okozati összefüggéseket;

- a tartósítási eljárásokat, tárolási módokat;

- a gazdasági állatok tenyésztésének és szaporításának folyamatát;

- a köztenyésztésben legfontosabb szerepet játszó fajtákat, hibrideket;

- megítélni és befolyásolni a tej, hús, tojás és gyapjú minőségét;

- értelmezni a gépészeti, építészeti alapvető rajzdokumentációkat;

- az új gépek átvételét, bejáratását;

- a vállalkozás belső struktúráját, működtetését;

- a marketing szerepét, jelentőségét;

- a szövetkezés szabályait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- meghatározni a növénytermesztési, kertészeti és állattartási folyamatok műveleteit, részműveleteit, ezek sorrendjét, az ehhez kapcsolódó munkaszervezési alapelveket;

- használni a technológiai folyamatok dokumentációit;

- az agrotechnikai és műszaki követelmények megfelelő összehangolásának fontosságát;

- legfontosabb gazdasági és kertészeti növények optimális termesztéstechnológiáját;

- a helyi adottságoknak megfelelő növényi kultúrák megválasztását;

- a növényvédelem óvórendszabályait, környezet- és természetvédelmi előírásait;

- a helyi piaci igények felmérésének feltételeit;

- a tenyésztett állatfajok takarmányozási elveit, kor és hasznosítás szerinti takarmányadag összeállítását;

- kiválasztani az agrotechnikához megfelelő gépeket, gépkapcsolatokat;

- a szerződés, szerződéskötés, árképzés szabályait;

- az üzleti tervkészítést;

- az alaptevékenységből származó termékek falusi turizmusban, vendéglátásban történő hasznosítását;

- a kommunikáció eszközeit és azok üzleti tárgyalásokon történő alkalmazását.

5. A MESTERVIZSGA RÉSZEI ÉS TARTALMI JELLEMZŐI

Mestergazdavizsgát tehet az a természetes személy, aki

- elsajátította a szakmája magas szintű gyakorlásához szükséges szakmai, gyakorlati, elméleti ismereteket, valamint a vállalkozási ismereteket és a pedagógiai alapismereteket,

- képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni és beosztottjai munkáját irányítani, vállalkozást fenntartani,

- alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére, vizsgára való felkészítésére, nevelésére.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

A mestergazdavizsgát az Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett Mestervizsga Bizottság előtt lehet letenni.

A mestervizsga részei:

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.3. Szóbeli vizsga

5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga kérdéseit a Magyar Agrárkamara állítja össze. Kezelésük a részletes vizsgaszabályzat szerint történik. A feladatok a vizsgatantárgyak követelményrendszerére épülnek.

Az írásbeli feladat megoldására minimum 3 órát, maximum 5 órát kell biztosítani.

Az a jelölt, aki a maximálisan adható pontszám 50%-át nem éri el, a vizsgát folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie.

5.1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga menetét a vizsgahelyszín előzetes megtekintése után a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

A gyakorlati vizsga három részből áll:

- növénytermesztés és gépüzemeltetés,

- kertészet,

- állattenyésztés.

Minden vizsgázó az elnök döntése alapján, minden gyakorlati részből vizsgázik tételhúzás alapján. Az egyes gyakorlati feladatokra fordítható időt a helyi feltételek függvényében, a vizsgabizottság elnöke határozza meg, de a feladatok elvégzésére legalább 1-1 óra, összesen 4 óra fordítható. A gyakorlati vizsgarészek szervesen nem tartoznak össze, térben és időben szétválaszthatók.

A gyakorlati vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgafeladatok alapján kell összeállítani.

A szakmai gyakorlati vizsga folyamán a gyakorlati feladat keretében alkalmazni kell a kérdéssel kapcsolatos munka- és környezetvédelmi szabályokat. A mestervizsga gyakorlati részét megelőzően munkavédelmi oktatást kell tartani a jelöltek részére.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen nem éri el az 50%-os teljesítményt, nem megfelelő minősítést kap, és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati vizsgarész lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az eredményről.

5.1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság jelöli ki. A szóbeli vizsga rendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg a szóbeli vizsga megkezdése előtt. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell a jelölteket.

5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga

A szakmai szóbeli vizsga kérdései négy témakörhöz kapcsolódnak:

- növénytermesztés,

- kertészet,

- állattenyésztés,

- mezőgazdasági gépészet és építészet.

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozás tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez, fejlesztéséhez szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési szabvány- és áruismereti, adózási, üzleti partnerkapcsolati ismeretekből.

Vállalkozási ismeretek tantárgy vizsgája írásban is lefolytatható.

5.1.3.3. Pedagógiai alapismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógiai-elméleti kérdésekből kell számot adni a jelöltnek.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni.

A jelölteknek minden tantárgyból legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani. A mesterjelölt önállóan számol be a tételből. A felelet elhangzása után a vizsgabizottság tagjai további szakmai kérdéseket tehetnek fel.

Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból 50%-os teljesítményt nem ér el, nem felel meg, de az adott tantárgyból javítóvizsgát tehet.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat:

- megfelelt,

- nem felelt meg.

Megfelelt az a jelölt, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarész valamennyi tantárgyából 50%-nál jobb eredményt ért el.

Nem felelt meg az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot "nem megfelelt" szinten teljesítette, vagy az elméleti vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el a "megfelelt" szintet.

5.3. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételnie teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket "nem megfelelt" szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az elméleti vizsga tárgyai alól - a jelentkező kérelmére - a mestervizsgát szervező, az egyes vizsgatárgyaknak megfelelő szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezőknek a Kiegészítő Vizsgaszabályzatban meghatározott módon felmentést adhat.

5.5. A mestervizsga szervezése

Mestervizsgát csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata és feltételrendszere van, és a területileg illetékes Agrárkamara jogosultnak minősítette.

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei

A mestervizsga tárgyi feltételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgakérdések határozzák meg. Különösen szükségesek az alábbiak:

- fontosabb növényvédelmi eszközök, anyagok;

- laboratóriumi eszközök talajvizsgálathoz;

- szántóföldi univerzális traktor és pótkocsi;

- üzemeltetés fenntartásához szükséges szerszámok, eszközök, anyagok;

- munkagépek a talajműveléshez (ekék, kombinátor, szerves- és műtrágyaszóró, talajmaró, tárcsa);

- szálastakarmány;

- fűkasza, rendsodró;

- háti és szántóföldi permetezőgép;

- mechanikus és pneumatikus vetőgép;

- arató-cséplő gép;

- szálastakarmány-betakarító;

- földterület a gépbeállítási és gépüzemelési gyakorlathoz;

- szarvasmarha, ló, juh, sertés, kisállatok istállója állatokkal és műszaki felszereléssel;

- fejés és tejkezelés gépei;

- takarmányozás eszközei, gépei, anyagai;

- trágyakihordás eszközei;

- tejvizsgáló laboratóriumi eszközök;

- gyümölcsös;

- szőlőültetvény;

- zöldségeskert növényekkel;

- park, dísznövénykert, üvegház vagy fólia.

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei

A Mestervizsga Bizottságnak csak olyan személy lehet tagja, aki

- az adott szakterület elismert szakembere;

- oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik;

- az illetékes Agrárkamara vizsgáztatásra alkalmasnak tartja.

A vizsgán segítő tanároknak a vizsgatárgynak megfelelő főiskolai vagy egyetemi szakirányú végzettséggel és pedagógiai képesítéssel rendelkezniük kell.

5.6. Iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (mesterlevél, törzslap, osztályzóív), közokirat, ezért ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A vizsgáztatás jelen követelményeiben nem szabályozott kitételeire a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet , a gazdasági kamarák 2. számú közös közleménye, valamint a Magyar Agrárkamara Mestervizsga Kiegészítő Szabályzata az irányadó.

A mestervizsgára való szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. Szervezett felkészítést csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény végezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt tárgyi és személyi feltételekkel.

* * *

4. Mestergazdaasszony mestervizsga szint és szakmai követelmények

1. A MESTERKÉPZÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS CÉLJA

A mezőgazdaság és a helyi adottság (család, falu, tanya, kisváros) viszonyaihoz alkalmazkodó, szakmáját jól ismerő és mesterségét színvonalasan gyakorló gazdaasszonyok számára, a magasabb szakmai elismertségi minősítés megszerzésében olyan ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása, amelynek alapján családi tevékenységein túl példaértékű, szakszerű vállalkozást folytathat. Önálló vagy családi kisgazdaságát meg tudja tervezni, el tudja indítani és fogadtatni, azt folyamatosan képes működtetni és fejleszteni.

Pedagógiai és pszichológiai ismeretei alapján tanulók képzését fel tudja vállalni, üzlettársaival, beosztottjaival megfelelően tud kommunikálni.

Munkáját a munka-egészségügyi, balesetvédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően szervezi és végzi, eleget tud tenni a tulajdonosi és társadalmi elvárásoknak.

2. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELE

2.1. A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai

2.2 A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat

Megjegyzés: a vizsgára jelentkezéshez a 2.1. és a 2.2. pont alatti feltételek együttes megléte szükséges.

3. A MEZŐGAZDASÁGI MESTERGAZDAASSZONY MUNKATERÜLETE

A szakmához kapcsolódó tevékenységi körök

A mezőgazdasági gazdaasszonymester szakmájának gyakorlása során, az igényes harmonikus családi élettér kialakításán és fenntartásán kívül az alábbi jellemző munkatevékenységeket végzi:

- mezőgazdasági szakterületen a konyhakert, gyümölcsös és a díszkert művelését, haszonállatok tartását, a gazdaságban megtermelt növényi és állati termékek feldolgozását, tartósítását, értékesítését,

- családi gazdálkodásában a jövedelemszerző tevékenység nyilvántartási, ügyviteli, pénzgazdálkodási munkáit,

- falusi magánszállásadói tevékenysége során vendéglátói, idegenforgalmi, szolgáltatási és adminisztratív feladatokat, éttermi, konyhai, gazdaasszonyi és gondnoki teendőket.

Családi életében és kisvállalkozásában céltudatosan alkalmaz környezetbarát anyagokat, technológiát. Egészséges és energiatakarékos munka- és életmódot folytat. Feladatai teljesítése során a munka-, és tűzvédelmi követelmények betartására és betartatására ügyel.

Feladatköréhez tartozik a tanulók gyakorlati képzése, személyiségfejlesztése, beosztottjainak és tanulóinak nevelése, szakmai irányítása is.

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK ÉS ELVÁRÁSOK

4.1. A mezőgazdasági mestergazdaasszony szakmája gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok

Az önálló családellátás és háztartásvezetés körében:

- a korszerű családi élet megszervezése, praktikus és kreatív vezetése,

- a család egészséges élelmezésével kapcsolatos teendők elvégzése,

- a csecsemők, gyermekek és más (idős, beteg) családtagok szakszerű ápolása, gondozása,

- a gyermekek nevelése és tudatos fejlesztése, felkészítésük az önálló életre,

- a háztartásban szükséges szabás-varrás, kézimunkázás, ruhaápolás és -javítás,

- a lakás célszerű, esztétikus kialakítása, karbantartása, rendszeres tisztítása,

- a falusi turizmussal, vendéglátással kapcsolatos feladatok igényes, szakszerű megvalósítása.

Mezőgazdasági munkákból:

- a háztartáshoz vagy gazdasághoz tartozó konyhakert, gyümölcsöskert, szőlő- vagy díszkert szaporítási, ápolási, gondozási és betakarítási munkái,

- a családellátás érdekében vagy vállalkozásból tartott haszonállatok tartási, gondozási, szaporítási, betakarítási és feldolgozási feladatai,

- a mezőgazdasági gazdaasszony sokrétű tevékenysége során használható, a munkáját segítő gépek, korszerű technológiák ismerete és alkalmazása,

- továbbá a háztartás és családellátás, valamint a kiegészítő családi jövedelemszerző vállalkozásként végzett szakmai feladatok gazdaságos tervezéséhez és vezetéséhez szükséges számítási, ügyviteli és marketing teendők végzése,

- a szakmában elvárható magatartási, környezetvédelmi, higiéniai és munkavédelmi szabályok munka közbeni betartása és betartatásának megkövetelése.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a szakmai elméleti ismereteit önállóan és változatosan felhasználni a családi, a szakmai, a pedagógiai és a vállalkozási gyakorlatban,

- értelmezni tudja a munka során használt gépek, eszközök leírásait, növényvédő, fertőtlenítő-, tartósítószerek felhasználási és adagolási útmutatásait,

- betartani a szakterületre vonatkozó jogszabályok előírásait.

Jártasság szintjén tudja:

a) A mezőgazdaság terén:

- a zöldségnövények szedési, feldolgozási, tárolási és tartósítási eljárásait,

- a legismertebb dísznövények szaporítását és ápolási munkáit,

- a gyümölcstermő növények ápolási munkáit, a termések tárolási, feldolgozási, felhasználási műveleteit,

- a szőlőtermesztés általános alapjait, az egyszerű pinceműveleteket,

- alkalmazni a legfontosabb növényvédő szereket és az állattartáshoz szükséges fertőtlenítőszereket,

- a ház körül tartható állatfajokkal kapcsolatos teendőket.

b) A főzés, sütés, terítés terén:

- a feldolgozandó nyersanyagok tulajdonságait,

- a családellátást szolgáló és a vendéglátáshoz szükséges főzés, sütés, terítés, felszolgálási munkafogásait, előkészítő és utómunkálatait,

- a háztartási gépek használatát, a munkavédelmi szabályok betartását.

c) A szabás-varrás, kézimunkázás terén:

- az alap- és segédanyagok felhasználási módjait,

- a szabásminták szerkesztési és másolási módjait,

- a lakás- és ruhadíszítéseket,

- különféle népi hímzéseket,

- a szabás-varrás munkát segítő gépek, eszközök használatát.

d) A gondozás-ápolás terén:

- a családtagok gondozásának elemeit,

- a csecsemő-, a beteggondozás- és elsősegélynyújtási eszközök használatát.

e) A mosás-takarítás, lakásápolás terén:

- a mosó- és tisztítószerek jellemzőit, felhasználási módját,

- a munkafolyamatok célszerű és energiatakarékos megszervezését.

Készség szintjén tudja:

a) Kertészet, feldolgozás, értékesítés terén:

- kiválasztani a különféle kertészeti munkákhoz szükséges eszközöket,

- elvégezni az alapvető kertészeti munkákat, (szaporítás, ápolás stb.), a betakarítást és a különféle tartósítási eljárásokat,

- a termékek válogatását, csomagolását, értékesítését,

- használni a kisgazdálkodásban alkalmazott növénytársításokat,

- alkalmazni a környezetkímélő növényvédő eljárásokat és szereket,

- elvégezni a szükséges szakmai számításokat.

b) Állattartás, -gondozás, -feldolgozás, -értékesítés terén:

- kiválasztani az állattartáshoz szükséges eszközöket és anyagokat,

- elvégezni a gazdasági haszonállatok takarmányozási, gondozási munkáit,

- az állati termékek elsődleges feldolgozását,

- betartani az állattartás technológiai munkafázisait,

- minősíteni a termékeket,

- elvégezni a tartósítást,

- kiválasztani és használni a csomagolási anyagokat és az értékesítési lehetőségeket,

- használni a szükséges fertőtlenítőszereket,

- elvégezni a szükséges szakmai számításokat.

c) Családellátás, háztartásvezetés, vendéglátás terén:

- összeállítani a családellátáshoz és a vendéglátáshoz szükséges különféle étkezések ételsorait,

- a diétás, a tájjellegű és a különleges menüket,

- elkészíteni, díszíteni és tálalni a mindennapi, az ünnepi, a diétás, a tájjellegű és a különleges étkezéshez szükséges ételeket,

- kiválasztani és kínálni a különféle ételekhez szükséges italokat,

- elvégezni az esztétikus terítést, a figyelmes tálalást és kínálást,

- megvalósítani az energiatakarékos, higiénikus munkavégzést,

- kiválasztani a célnak megfelelő munkaanyagokat,

- alkalmazni a különféle textíliáknál használatos javítási eljárásokat,

- használni a gépi és kézi varrásokat,

- szabásminta alapján ruhadarabokat készíteni,

- maradékokat hasznosítani,

- alkalmazni az elsősegélynyújtási teendőket,

- elvégezni a csecsemő, a gyermek, és a felnőtt házi betegápolás feladatait,

- kiválasztani és használni a mosáshoz és a lakásápoláshoz szükséges eszközöket,

- elvégezni a ruhaneműk, textíliák mosását, tisztítását, vasalását és a takarítást.

4.3. Szakmai elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a család és a társadalom összefüggéseit, kapcsolódási pontjait,

- a családi életben előforduló döntési folyamatokat,

- a családi és kiegészítő gazdálkodás összetevőit,

- a vállalkozási lehetőségeket,

- az idegenforgalom, a vendéglátás történelmi összefüggéseit, jelentőségét,

- az ország idegenforgalmi adottságait, struktúráját,

- a térség és a saját vállalkozás igényéhez, a várható vendégkörhöz alkalmazkodó magyar, esetleg idegen nyelvű kommunikáció alapvető szabályait,

- a környezettel, a lakással kapcsolatos általános követelményeket,

- a lakásban és az öltözködésben felhasználható különféle anyagféleségeket, feldolgozhatóságukat,

- a ruházati cikkek és lakástextíliák felosztását,

- az emberi szervezet szerveinek, szervrendszereinek anatómiai felépítését, működését,

- az életműködések szabályozásának törvényszerűségeit,

- a két nem biológiai, fiziológiai, pszichológiai sajátosságait,

- a háztartás és a kisvállalkozás szempontjából fontos kertészeti növények termesztésének általános ismereteit,

- a legfontosabb kertészeti növényfajokat,

- a biokertészet követelményeit,

- a növénytermesztéshez használt gépeket, kertészeti építményeket,

- a környezetkímélő növényvédelmet,

- a háztartás és a kisvállalkozás szempontjából fontos állatfajokat, szaporítását, takarmányozását, tartási módjait,

- az állatok elhelyezésének higiéniai feltételeit, betegségének tüneteit.

Megértés szintjén tudja:

- a családok életminőségét befolyásoló döntéseket,

- a család szükségleteinek kielégítési módjait és az ezekkel kapcsolatos konfliktusok megoldási lehetőségeit,

- a családi költségvetés készítéséhez használható számítási műveletek körét,

- a családi életben és a vendéglátásban előforduló étkezési szokásokat,

- az agroturizmus jellemzőit, vállalkozási formáit,

- az egészséges és esztétikus környezet jellemzőit,

- az egészségvédő és megelőző eljárásokat,

- a kertészeti termesztés során és az állattartás területén használatos technológiák, a munkafolyamatok összefüggései, a kertészet, az állattartás, a háztartás, a vállalkozás nyilvántartási feladatait, bizonylatok kezelését, a könyvelés elemeit, folyamatát, az adózás rendszerét,

- az általános munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a korszerű háztartásvezetés feltételeit és összetevőit,

- a pénzzel, idővel, energiával való ésszerű tervezést és gazdálkodást,

- a családi költségvetés készítését,

- kiválasztani az egészséges életmódhoz szükséges tevékenységeket, környezeti tényezőket, táplálkozási szokásokat,

- a helyes, korszerű táplálkozás előnyeit, a kapcsolatos biológiai folyamatokat,

- az élelmiszerek csoportjait, kalória- és tápanyagértéküket, a helyes ételkészítési módokat,

- a különböző ételek előnyeit és hátrányait,

- az egészséges étrendek összeállítását,

- a vendégfogadással összefüggő házigazda szerepkör betöltéséhez szükséges szabályokat, követelményeket, feladatokat,

- a falusi turizmust jellemző programokat, azok szervezési rendjét és lehetőségeit,

- a marketingtevékenységét,

- a szálláshelyek osztályba sorolását, árát,

- az utazási irodákkal való együttműködés módjait, rendelési, nyilvántartási és elszámolási rendszerét,

- a vendégkörhöz igazodó társalgási nyelv használatát,

- a családi betegellátás szabályait, ok-okozati összefüggéseit,

- a gondozási, ápolási elemek használatát,

- az újszülött, a csecsemő, a kisgyermek testi és érzelmi fejlődésének sajátosságait, egészséges táplálásának módjait,

- az élelmiszerek élettani szerepét,

- a diétás étkezés jelentőségét és szabályait,

- a ház körüli, a kisgazdasági kert, gyümölcsös, szőlő kialakításának, szabályainak betartását,

- a háztartásban felhasznált növények termesztési eljárásait,

- a háztartásban, a kisgazdaságban megtermelt növényi termékek betakarítási, tárolási, tartósítási, értékesítési lehetőségeit,

- a ház körüli állatok tartásához szükséges technológiák, munkafolyamatok összefüggését és betartását,

- az állatok napi gondozását, takarmányozásukat, férőhelyük tisztántartását,

- az értékesítésre szánt állatokkal szembeni követelmények betartását, hűtési, tárolási, eladási módját,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- a bizonylatolás, a számlakezelés szabályait,

- a vállalkozások tervezését, üzleti terv elkészítését,

- a munkafolyamatokhoz kapcsolódó sajátos munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartását.

5. A MESTERVIZSGA RÉSZEI ÉS TARTALMI JELLEMZŐI

Mezőgazdasági gazdaasszony mestervizsgát tehet az a természetes személy, aki

- elsajátította a szakmája magas szintű gyakorlásához szükséges szakmai gyakorlati, elméleti ismereteket, valamint a vállalkozási ismereteket és a pedagógiai alapismereteket,

- képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni és beosztottjai munkáját irányítani, vállalkozását fenntartani,

- alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére, vizsgára való felkészítésére, nevelésére.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

Mezőgazdasági gazdaasszony mestervizsgát a Magyar Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett Mestervizsga Bizottság előtt lehet tenni.

A mestervizsga részei:

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.3. Szóbeli vizsga

5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga kérdéseit a Magyar Agrárkamara állítja össze. Kezelésük a részletes vizsgaszabályzat szerint történik. A feladatok a vizsgatantárgyak követelményrendszerére épülnek.

Az írásbeli vizsgafeladat három részből áll:

- a kertészet és az állattartás szakmai technológiai leírásai, higiéniai szabályai,

- háztartás-vezetési, vendéglátói ismeret, munka- és környezetvédelmi követelmények,

- gazdaságossági számítás vagy tervezés.

Az írásbeli feladat megírására minimum három órát, maximum öt órát kell biztosítani.

Az a jelölt, aki a maximálisan adható pontszám 50%-át nem éri el, a vizsgát folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie.

5.1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga menetét a vizsgahelyszín előzetes megtekintése után a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

A gyakorlati vizsga három részből áll:

- kertészeti termeléssel, feldolgozással és értékesítéssel kapcsolatos szakmai feladatok,

- állattartással, gondozással, feldolgozással és értékesítéssel kapcsolatos szakmai feladatok,

- családellátással, háztartásvezetéssel és vendéglátással kapcsolatos szakmai feladatok.

Minden vizsgázó az elnök döntése szerint, minden gyakorlati részből vizsgázik tételhúzás alapján. Az egyes gyakorlati feladatokra fordítható időt a helyi feltételek függvényében, a vizsgabizottság elnöke határozza meg, de a feladatok elvégzésére legalább 1-1 óra, összesen 3 óra fordítható. A gyakorlati vizsgarészek szervesen nem tartoznak össze, térben és időben szétválaszthatók.

A gyakorlati vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgafeladatok alapján kell összeállítani.

A szakmai, gyakorlati vizsga folyamán a gyakorlati feladat keretében alkalmazni kell a kérdéssel kapcsolatos munka- és környezetvédelmi szabályokat. A mestervizsga gyakorlati részét megelőzően munkavédelmi oktatást kell tartani a jelöltek részére.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen nem éri el az 50%-os teljesítményt, nem megfelelő minősítést kap, és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati vizsgarész lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az eredményről.

5.1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság jelöli ki. A szóbeli vizsga rendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg a szóbeli vizsga megkezdése előtt. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell a jelölteket.

5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga

A szakmai szóbeli vizsga kérdései A), illetve B) részre tagolódnak:

- az A) rész a kisgazdasági kertészkedés, állattartás és a termékfeldolgozás, valamint a vendéglátás tárgykörét öleli fel,

- a B) rész a munka- és környezetvédelmet tartalmazza.

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozás tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez, fejlesztéséhez szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési szabvány- és áruismereti, adózási, üzleti, partnerkapcsolati ismeretekből.

Vállalkozási ismeretek tantárgy vizsgája írásban is lefolytatható.

5.1.3.3. Pedagógiai alapismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógiai elméleti kérdésekből kell számot adni a jelöltnek.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni.

A jelölteknek minden tantárgyból legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani. A mesterjelölt önállóan számol be a tételből.

Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból 50%-os teljesítményt nem ér el, nem felel meg, de az adott tantárgyból javítóvizsgát tehet.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat:

- megfelelt,

- nem felelt meg.

Megfelelt az a jelölt, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarész valamennyi tantárgyából 50%-ot meghaladó eredményt ért el.

Nem felelt meg az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot nem megfelelő szinten teljesítette, vagy az elméleti vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el a megfelelt szintet.

5.3. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételnie teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem megfelelő szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az elméleti vizsgán - a jelentkező kérelmére - a mestervizsgát szervező, az egyes vizsgatárgyaknak megfelelő szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezőknek a Kiegészítő Vizsgaszabályzatban meghatározott módon felmentést adhat.

5.5. A mestervizsga szervezése

Mestervizsgát csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata van, és a területileg illetékes Agrárkamara jogosultnak minősítette.

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei

A mestervizsga tárgyi feltételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg.

Különösen szükségesek az alábbiak:

- konyhakert, üvegház, szőlő- vagy gyümölcsöskert,

- a kertészeti munkához szükséges eszközök,

- állattartó telep, a gazdasági haszonállatok, a tartáshoz és gondozáshoz szükséges eszközök,

- a termékfeldolgozáshoz szükséges üzem vagy helyiség és felszerelés,

- a vendéglátáshoz szükséges konyha, ebédlő, vendégszoba.

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei

A Mestervizsga Bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki

- az adott szakterületen elismert szakember,

- oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik,

- az illetékes Agrárkamara arra alkalmasnak találja.

A segítő tanároknak szakirányú felsőfokú végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük.

5.6. Iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (oklevél, törzslap, osztályzóív,) közokirat, ezért ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

Emiatt a szakmai felkészítéssel és a mestervizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására a törzslapon, vagy az oklevélben a bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra az oktatási intézmények működtetéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályok az irányadók.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A vizsgáztatás jelen követelményében nem szabályozott kitételeire a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet , a gazdasági kamarák 2. számú közös közleménye, valamint a Magyar Agrárkamara Mestervizsga Kiegészítő Szabályzata az irányadó.

A mestervizsgára való szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. A szervezett felkészítést csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt tárgyi és személyi feltételekkel.

* * *

5. Mezőgazdasági gépészmester mestervizsga szint és szakmai követelmények

1. A MESTERKÉPZÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS CÉLJA

A mezőgazdaság viszonyaihoz alkalmazkodó, szakmáját jól ismerő és mesterségét űző szakemberek tevékenységük magasabb szinten történő gyakorlásának elérése érdekében, olyan ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása, amelyek alapján a mester mezőgazdasági gépészet szerteágazó szakterületén vállalkozni tud. Vállalkozását meg tudja tervezni, meg tudja indítani és azt folyamatosan működtetni, fejleszteni képes.

Pedagógiai és pszichológiai ismeretei alapján tanulók gyakorlati képzését fel tudja vállalni, partnereivel, beosztottjaival megfelelően tud kommunikálni.

Munkáját a munka-egészségügyi, balesetvédelmi, tűzvédelmi valamint a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően szervezi, eleget tud tenni a tulajdonosi és a társadalmi elvárásoknak.

2. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELE

2.1. A mestervizsgához szükséges alapszakképesítések adatai

2.2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat

Megjegyzés: a vizsgára jelentkezéshez a 2.1. és a 2.2. pont alatti feltételek együttes megléte szükséges.

3. A MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZMESTER MUNKATERÜLETE

A szakmához kapcsolódó tevékenységi körök

A mezőgazdasági gépészmester szakmájának gyakorlása során önállóan - korszerű eszközökkel, a mezőgazdaságban és a gépjavításban használt anyagokkal és berendezésekkel - az alábbi jellemző munkatevékenységeket végzi:

- a mezőgazdasági termelés gépesített munkafolyamatait (részben vagy egészben, horizontális és vertikális géprendszerekre alapozottan),

- a növénytermesztés és állattartás technológiai folyamatokban alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések agrotechnikai követelményeinek megfelelő beállítását, illetve szakszerű műszaki kiszolgálását,

- a mezőgazdasági erőgépek, berendezések és munkagépek javítását, karbantartását.

A mezőgazdasági gépészmester - szakmai elméleti és gyakorlati tudása melletti jogi, pénzügyi, piaci és adminisztrációs ismeretei birtokában - alkalmas mezőgazdasági gépjavító műhely, garanciális szerviz üzemeltetésére, irányítására, valamint gépi bérvállalkozás fenntartására. Ezzel összefüggésben feladata:

- a piackutatás,

- az adminisztrációs tevékenység, anyag-, készlet- és energiagazdálkodás,

- a gépjavítási, karbantartási vagy gépüzemeltető munkát végző csoport munkájának irányítása (a munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályok betartásával),

- a környezetvédelmi, biztonságtechnikai, munka- és tűzvédelmi követelmények betartása és betartatása.

A mezőgazdasági gépészmester feladatkörébe tartozik a tanulók gyakorlati képzése, a beosztottjainak és tanulóinak emberi és szakmai irányítása is.

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK ÉS ELVÁRÁSOK

4.1. A mezőgazdasági gépészmester szakmája gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok

- A mezőgazdasági ágazat egészében a technológiai folyamatok és folyamatelemek szakszerű elvégzése gépi eszközökkel és berendezésekkel (talajművelés, vetés, tápanyag-visszapótlás, növényápolás, növényvédelem, öntözés, betakarítás, terményszárítás, -tárolás, -tisztítás, -szállítás, sertés- és szarvasmarha-telepi munkák stb.).

- Az alkalmazott növénytermesztés vagy állattartás technológiához a gazdaságossági követelményeknek megfelelő gépi munkafolyamatok és gépkapcsolások helyes megválasztása.

- Az erő- és munkagépkapcsolatok optimális üzemű alkalmazása.

- Horizontális és vertikális géprendszerekben alkalmazott gépcsoportok kialakítása.

- A munkagépek és berendezések működési helyzetének, munkavégző egységeinek beállítása az agrotechnikai követelményeknek megfelelően.

- A növénytermesztés és állattartás technológiai műveleteinek, gépeinek kombinatív alkalmazása a termelési feltételek változásának függvényében.

- A mobilgépek, járművek szántóföldi, állattartó-telepi és közúti körülmények közötti vezetése, kezelése, valamint szállítási feladatok elvégzése.

- A mezőgazdaságban használatos mobil és stabil erőgépek, mezőgazdasági munkagépek (talajművelő-, vető-, ültető-, palántázó-, szóró-, növényápoló-, növényvédő-, betakarító-, tisztító-, csávázó-, öntöző-, takarmány-előkészítő, etető-, itató-, trágyakezelő-, fejő-, szállító-, istállóklimatizáló és egyéb célgépek és berendezések) karbantartása, javítása és szerelése.

- A karbantartási műveletek gépkönyv alapján történő szakszerű végrehajtása.

- Egyszerű kéziszerszámok, gép- és szerkezeti alkatrészek elkészítése kézi szerszámokkal, valamint szerszámgépeken alapvető műveletek alkalmazásával műszaki dokumentációk alapján.

- Egyszerűbb gépi mechanizmusok, gépek, gépegységek és gépszerkezetek szakszerű szét- és összeszerelése. A szétszerelt gépek alkatrészeinek hibafelvételezése, a hibás alkatrészek javítása. A javított alkatrészek visszaszerelése, illetőleg a hibás alkatrészek újjal való kicserélése.

- Javítás után a gépek, gépegységek ellenőrzése, beszabályozása, próbaüzemelése.

- Mechanikus, hidraulikus, pneumatikus és összetett működésű gépek, berendezések automatikák, szerkezetek szerelése, javítása, beállítása, próbaüzemeltetése, karbantartása, működés közbeni ellenőrzése.

- A gépek, egyes szerkezeti egységek műszeres mérése, diagnosztikai vizsgálata, az üzemzavarok elhárítása, illetve megelőzése.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az elméleti ismereteit önállóan és változatosan adaptálni a szakmai gyakorlatban,

- értelmezni a gépek műszaki dokumentációinak jel- és fogalomrendszerét,

- betartani a szabványok és jogszabályok szakterületre vonatkozó előírásait.

Jártasság szintjén tudja:

- kiválasztani az ismérvek alapján a növénytermesztési és állattartás technológiai céloknak legjobban megfelelő anyagokat, eszközöket, gépeket, gépcsoportokat, berendezéseket,

- megállapítani az erőgépek valamennyi törzsegységének hibáját,

- szakszerűen szétbontani a törzsegységek fődarabjait, felvételezni a hibáit,

- cserélni, javítani a megfelelő alkatrészeket, az előírt illesztések alapján,

- összeépíteni a fődarabokat, ellenőrizni ezek működését,

- összeépíteni a traktort, és beállítani a szerkezeti részeit,

- javításra előkészíteni a mezőgazdasági munkagépeket, gépi berendezéseket, elvégezni a szakszerű javítását és részeinek beállítását,

- behatárolni az elektromos hibákat,

- szét- és összeszerelni a hidraulikus és pneumatikus működésű gépek, berendezések szerkezeti egységeit, cserélni a hibás alkatrészeket, beállítani az üzemi paramétereket,

- működés közben ellenőrizni a kijavított erő- és munkagépeket, berendezéseket, megállapítani üzemképességüket,

- a munkatárgy méreteinek, minőségi követelményeinek megfelelő mérő- és ellenőrző eszközöket megválasztani és azokat alkalmazni,

- meghatározni a műveleti sorrendet,

- kiválasztani a legmegfelelőbbet a korszerű javítási, karbantartási technológiák közül,

- a gépek javítása és karbantartása során a munkához, munka tárgyához, alkatrészekhez, gépelemekhez az anyagot, segédanyagot megválasztani, előkészíteni és a technológiai előírások szerint gazdaságosan felhasználni,

- a selejtek okait feltárni, az okokat felismerni és azokat megelőzni,

- helyes műszaki gondolkodással az agrotechnikai követelményeknek megfelelő gépészeti megoldásokat megtalálni,

- technológiai leírások alapján megválasztani a megfelelő gépeket, gépcsoportokat,

- a szakmában elvárható magatartási követelményeket munkája során betartani és megkövetelni.

Készség szintjén tudja:

- kezelni a mezőgazdasági erőgépeket és munkagépeket,

- ismereteit alkalmazni a technológiai gépi műveletelemek végrehajtásánál,

- megtalálni az összefüggéseket a minőségi munkavégzés és az agrotechnikailag helyes gépbeállítás között,

- elvégezni a mezőgazdasági munkagépeken szükséges beállításokat, elhárítani az üzemeltetés közben fellépő hibákat,

- végrehajtani a karbantartási rendszerekhez tartozó műveleteket, megválasztani a felhasználható anyagokat, illetve a termékkörből a helyettesítő anyagokat megtalálni,

- kiválasztani és szakszerűen használni a javítási és szerelési műveletekhez szükséges szerszámokat, eszközöket, segédeszközöket, gépeket, berendezéseket,

- a munkatárgyak elkészítésének, megmunkálásának, javításának folyamatát műveletelemekre bontani, a műveletelemek leggazdaságosabb sorrendjét meghatározni,

- az agrotechnikai követelmények ismeretében kiválasztani a leggazdaságosabb munkaeszközöket, gépeket, gépcsoportokat,

- ismeretei alapján betartani és betartatni a műveletek és gépi munkák végzésekor a környezetvédelmi, biztonságtechnikai, munka- és tűzvédelmi követelményeket.

4.3. Szakmai elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a szakmai gyakorlatban felsorolt technológiai folyamatok jellemzőinek, műveleteinek, munkafázisainak, megvalósításának, lefolyásának és a technológiai folyamatok alapját képező fizikai, kémiai jelenségek összefüggéseit,

- a hazánkban termesztett szántóföldi növények termesztéstechnológiáját,

- a hazánkban tenyésztett gazdasági állatok tartástechnológiáját,

- a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó előírásokat, hatásokat a termőföldi, telepi és műhelymunkák területén,

- a fizikai munkavégzés során fellépő éllettani hatásokat,

- a mezőgazdasági erő- és munkagépek, berendezések feladatát,

- a gépek és berendezések technológiai folyamatban elfoglalt helyét,

- a gépek működő részeinek hatását a mezőgazdasági termelés anyagaira,

- az erő- és munkagépek, gépi berendezések szerkezeti felépítését és működési elvét,

- a kazánok, hegesztő berendezések, nyomástartó edények üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalókat.

Megértés szintjén tudja:

- a szakma gyakorlásához szükséges előkészítő megmunkálási és szerelési alapműveleteket, munkafázisok fajtáinak, rendeltetésének, alkalmazásának legésszerűbb sorrendjének, végrehajtásának módozatait, az ezekkel kapcsolatos számításokat, továbbá fizikai, kémiai és technológiai alapjainak összefüggéseit,

- az alapműveletek elvégzéséhez szükséges szerszámok, készülékek, segédeszközök szerkezeti felépítését, alkalmazásának lehetőségeit, működési elvüket, továbbá ezek alapját képező fizikai, kémiai és technológiai jelenségek magyarázatát,

- a technológiai, javítási és karbantartási műveletek elvégzéséhez szükséges gépek, berendezések, segédberendezések, készülékek szerkezeti felépítését, alkalmazását, működési elvét, kezelésének, karbantartásának, javításának módjait és a velük szemben támasztott követelményeket, továbbá ezek fizikai, kémiai és technológiai alapjait,

- a gépek, berendezések, munkatárgyak méreteinek, minőségének, gépek és alkatrészek szerelésének, működésének, fizikai, kémiai, biológiai folyamatok ellenőrzésének szempontjait, a műszerek, eszközök működési elvét, a mérés technikáját és a méréssel kapcsolatos elméleti tudnivalókat,

- a mezőgazdasági termelés gyakorlatában előforduló nyersanyagok, félkész termékek, segédanyagok fizikai, kémiai tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, a velük szemben támasztott követelményeket és az anyagvizsgálat módszereit,

- a mezőgazdasági gépész szakterületen használatos rajzfajtákat, rajzi szabványokat, ábrázolásmódokat, méretmegadást, méretarányt, jelképes jelöléseket, elkészíteni a szükséges műhelyrajzot, kivitelezési vázlatot,

- értelmezni a rajzokon és a műszaki dokumentációkban megadott utasításokat,

- a gépek javításának, karbantartásának és tárolásának technológiai eljárásait, megoldási módjait,

- a működő gépekkel szemben támasztott munkavédelmi követelményeket,

- a biztonságtechnikai tartozékok működésének elvét,

- az üzemi balesetek alkalmával felmerülő teendőket és kötelezettségeket,

- a higiéniai előírásokat,

- a gépek üzembe helyezésével kapcsolatos szabályokat,

- a villamos hálózatok és berendezések üzemeltetésének feltételeit,

- a tevékenységhez és a gépek rendeltetésszerű használatához szükséges műszaki és munkavédelmi hatósági engedélyezési eljárásokat,

- a biztonságtechnika, munka-, tűz- és környezetvédelem általános szabályait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a mezőgazdasági erő- és munkagépek, berendezések növénytermesztés és állattartás technológiai rendeltetését, szerkezeti felépítését, működési elvét, a gépekkel szemben támasztott agrotechnikai és műszaki követelményeket, a gépek ellenőrzését, beszabályozását, munkavégző részek munkába állítását és a meghibásodási lehetőségeket,

- a javítandó gép vagy gépelem szerelésének technológiai folyamatát,

- meghatározni a növénytermesztés, állattartás és gépjavítás technológiai folyamatok műveleteit, részműveleteit, azok sorrendjét és az ehhez kapcsolódó munkahely-szervezési alapelveket,

- használni a technológiai folyamatokkal kapcsolatos dokumentációkat,

- a javításra, karbantartásra szoruló szerkezetek, gépek, géprészek rendeltetését, szerkezetét, működési elvét, szét- és összeszerelésének elveit, hibamegállapítás módjait, a hibás alkatrészek javítási, felújítási elveit, az alkatrészcserés javítás gazdaságosságát,

- a javítás utáni ellenőrzések, beszabályozások elveit,

- a munka során a műszaki és agrotechnikai követelményeknek megfelelő beszabályozásokat,

- a gépek ápolására vonatkozó követelményeket,

- a mezőgazdasági termelés, gépüzemeltetés és gépjavítás sajátos munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásait.

5. A MESTERVIZSGA RÉSZEI ÉS TARTALMI JELLEMZŐI

Mezőgazdasági gépész mestervizsgát tehet az a természetes személy, aki

- elsajátította a szakmája magas szintű gyakorlásához szükséges szakmai, gyakorlati, elméleti ismereteket, valamint a vállalkozási ismereteket és a pedagógiai alapismereteket,

- képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni, beosztottjai munkáját irányítani, vállalkozást fenntartani,

- alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére, vizsgára való felkészítésére, nevelésére.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

A mezőgazdasági gépész mestervizsgát az Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett Mestervizsga Bizottság előtt lehet tenni.

A mestervizsga részei:

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.3. Szóbeli vizsga

5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga kérdéseit a Magyar Agrárkamara állítja össze, kezelésük a kiegészítő vizsgaszabályzat szerint történik. A szakmai írásbeli vizsga a mezőgazdasági erőgépek és munkagépek szerkezete, üzemeltetése és javítása témakörökön kívül gazdaságossági, munka- és környezetvédelmi témaköröket is felölel.

Az a jelölt, aki a maximálisan adható pontszám 50%-át nem éri el, a vizsgát folytathatja, de az írásbeli vizsgát meg kell ismételnie.

Az írásbeli vizsga időtartama minimum 180 perc, maximum 300 perc.

5.1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga menetét a Mestervizsga Bizottság elnöke határozza meg.

A gyakorlati vizsga feladatai három részből állnak:

a) mezőgazdasági erőgépek szerelése, beállítása és hibaelhárítása,

b) mezőgazdasági munkagépek (berendezések) szerelése, beállítása, a gép vagy gépcsoport üzemeltetése,

c) mezőgazdasági gépek javítása.

Minden jelölt minden gyakorlati részből - tételhúzás alapján - vizsgázik. A gyakorlati feladatokra fordítható időt a vizsgaelnök határozza meg, de a feladatok elvégzésére legalább 1-1 óra, összesen legfeljebb 4 óra fordítható. A gyakorlati vizsgarészek szervesen nem tartoznak össze, térben és időben szétválaszthatók.

A gyakorlati vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgafeladatok alapján kell összeállítani.

A mestervizsga gyakorlati részét megelőzően munkavédelmi oktatást kell tartani a jelöltek részére.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen nem éri el az 50%-os teljesítményt, nem megfelelő minősítést kap, és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati vizsgarész lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az eredményekről.

5.1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga rendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg a szóbeli vizsga megkezdése előtt. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell a jelölteket.

A jelölteknek minden tantárgyból legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani. A mesterjelölt önállóan számol be a tételből. A felelet elhangzása után a vizsgabizottság tagjai további szakmai kérdéseket tehetnek fel.

Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból 50%-os teljesítményt nem ér el, nem felelt meg, de az adott tantárgyból javítóvizsgát tehet.

5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

5.1.3.3. Pedagógiai ismeretek

5.1.3.1. A szakmai szóbeli vizsga két témakört ölel fel:

- mezőgazdasági erőgépek szerkezete, üzemeltetése és javítása,

- mezőgazdasági munkagépek szerkezete, üzemeltetése és javítása.

A szakmai ismeretek vizsgán számot kell adni az adott gép, munkafolyamat biztonságtechnikai, munka-, tűz- és környezetvédelmi kapcsolódó ismereteiből is.

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozás tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez, fejlesztéséhez szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési, szabvány- és áruismereti, adózási, üzleti partnerkapcsolati ismeretekből.

5.1.3.3. Pedagógiai ismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógiaelméleti kérdésekből kell számot adni a jelöltnek.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat:

- megfelelt,

- nem felelt meg.

Megfelelt az a jelölt, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarész valamennyi tantárgyából 50%-ot meghaladó eredményt ért el.

Nem felelt meg az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot nem megfelelt szinten teljesítette, vagy az elméleti vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el a megfelelt szintet.

5.3. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételnie teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem megfelelő szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az elméleti vizsga tárgyai alól - a jelentkező kérelmére - a mestervizsgát szervező, az egyes vizsgatárgyaknak megfelelő szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezőknek a Kiegészítő Vizsgaszabályzatban meghatározott módon felmentést adhat.

5.5. A mestervizsga szervezése

Mestervizsgát csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata van, és a területileg illetékes Agrárkamara jogosultnak minősítette.

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei

A mestervizsga tárgyi feltételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg, különösen szükségesek az alábbiak:

- földterület a gépbeállítási és gépüzemelési gyakorlathoz,

- mezőgazdasági erőgép javítóműhely, járműdiagnosztikai berendezésekkel,

- mezőgazdasági munkagépjavító műhely,

- melegüzemi műhely (kovácsműhely),

- ív- és lánghegesztő műhely,

- akkumulátortároló és -töltő helyiség,

- forgácsoló műhely,

- közúti forgalomban használható mezőgazdasági traktorok,

- talajművelő gépek,

- szántóföldi permetezőgép,

- mechanikus és pneumatikus vetőgépek,

- arató-cséplő gép,

- szálastakarmány-betakarító gép,

- szarvasmarha- és sertésistálló, műszaki felszereléseivel.

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei

A Mestervizsga Bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki

- az adott szakterületen elismert szakember,

- oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik,

- az illetékes Agrárkamara arra alkalmasnak találja.

A segítő tanároknak mezőgazdasági gépészmérnöki, vagy okleveles mezőgazdasági gépészmérnöki végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük.

5.6. Iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (oklevél, törzslap, osztályzóív) közokirat, ezért ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

Emiatt a szakmai felkészítéssel és a mestervizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására a törzslapon, vagy az oklevélben a bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra az oktatási intézmények működtetéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályok az irányadók.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A vizsgáztatás jelen követelményben nem szabályozott kitételeire a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet , a gazdasági kamarák 2. számú közös közleménye, valamint a Magyar Agrárkamara Mestervizsga Kiegészítő Szabályzata az irányadó.

A mestervizsgára való szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. A szervezett felkészítést csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt tárgyi és személyi feltételekkel.

* * *

6. Növénytermesztő mester mestervizsga szint és szakmai követelmények

1. A MESTERKÉPZÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS CÉLJA

A mezőgazdaság viszonyaihoz alkalmazkodó, szakmáját jól ismerő és mesterségét gyakorlatban alkalmazó magasabb szinten történő végzése érdekében, olyan ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása, amelyek alapján a szántóföldi növénytermesztés szakterületein tud vállalkozni, vállalkozását meg tudja tervezni, be tudja indítani és folyamatosan működteti és fejleszti.

Pedagógiai és pszichológiai ismeretei alapján tanulók gyakorlati képzését fel tudja vállalni, partnereivel, beosztottjaival megfelelően tud kommunikálni.

Munkáját a munka-egészségügyi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, valamint a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően szervezi, eleget tud tenni a tulajdonosi és társadalmi elvárásoknak.

2. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELE

2.1. A mestervizsgához szükséges alapszakképesítések adatai

2.2. A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat

Megjegyzés: a vizsgára jelentkezéshez a 2.1. és a 2.2. pont alatti feltételek együttes megléte szükséges.

3. A MESTER MUNKATERÜLETE

A szakmához kapcsolódó tevékenységi körök

A növénytermesztő mester szakmája gyakorlása során önállóan végzi a növénytermesztés és az ehhez kapcsolódó műszaki, gazdálkodási, munka- és környezetvédelmi szakterületeken a termelést, a termelési folyamatok megszervezését, irányítását és menedzselését.

A munkatevékenysége során elvégzi:

- a tápanyag-visszapótlási,

- a talaj-előkészítési,

- a vetési és ültetési,

- a növényápolási és növényvédelmi,

- az öntözési,

- a betakarítási, terménytárolási és kezelési,

- a talajjavítási és talajvédelmi munkákat,

- az alkalmazott gépek, műszaki berendezések szakszerű beállítását, üzemeltetését és karbantartását.

A növénytermesztő mestert elméleti és gyakorlati szaktudása képessé teszi a növénytermesztő profilú agrárvállalkozás (magángazdaság, kft., bt., szövetkezet stb.) üzemeltetésére, irányítására, szolgáltatások elvégzésére.

Jogi, pénzügyi, informatikai, kommunikációs, marketingmenedzseri, vállalkozás-szervezői és adminisztrációs ismereteit a piacszervezés és -kutatás, a vállalkozás szervezése és működtetése, anyag-, készlet- és energiagazdálkodás, munka- és környezetvédelem területén kamatoztatja.

A növénytermesztő mester lényeges tevékenysége a hozzá beosztott tanulók gyakorlati szakmai képzése, beosztottjainak irányítása, a szakma munkatársak általi megszerettetése, a növénytermesztés iránti szakmai érdeklődés felkeltése, a permanens önképzés igényének kialakítása.

Fontos szerepe van a szakterületét érintő hagyományok tisztelete és ápolása terén is.

Szakmai és társadalmi problémák iránti nyitottsága révén részt kell, hogy vállaljon regionális és országos szakmai rendezvények szervezésében és kivitelezésében (bemutatók, kiállítások, előadások stb.).

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK ÉS ELVÁRÁSOK

4.1. A növénytermesztő mester szakmája gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok

- A növénytermesztés területén a termesztéstechnológiai folyamatok szervezése, irányítása, menedzselése, elvégzése.

- Az egyes termesztéstechnológiai eljárásokhoz kapcsolódó módszerek, eljárások, anyagok, gépek, műszaki berendezések, növényfajták stb. helyes megválasztása.

- A tápanyag-visszapótlás, a talaj-előkészítés, a vetés, a növényápolás, a növényvédelem és az ehhez kapcsolódó munkafolyamatok magas szakmai színvonalú kivitelezése.

- A növénytermesztő mester munkáját az adott vállalkozási forma sajátosságainak megfelelően a legkorszerűbb szakismeretek alkalmazásával, a szükséges kézi- és gépi eszközök igénybevételével végzi, különös tekintettel a munka-, a környezetvédelmi előírások, valamint az egyéb hatósági rendelkezések betartására.

- Feladata az egyszerűbb meteorológiai erőeszközökkel történő mérések elvégzése, az eredmények szakszerű kiértékelése és felhasználása a technológiai folyamatok során.

- A termőtalaj megismerése egyszerűbb talajtani vizsgálatokkal. A leggazdaságosabban termeszthető növények kiválasztása, valamint az ehhez kapcsolódó technológiai eljárások megválasztása. A táblatörzskönyv napra kész vezetése.

- A talaj művelésre alkalmas állapotának megállapítása, az erő- és munkagépek célirányos kiválasztása.

- Az egyes növénytermesztési munkák optimális idejének megválasztása.

- A vetőmag előkészítése, értékmérő tulajdonságainak megállapítása, a szükséges vetőmagmennyiség kiszámítása.

- A növényvédelmi beavatkozások meghatározása, a növényvédelmi módszer szakszerű megválasztása a munka- és környezetvédelmi előírások figyelembevételével.

- A veszteségmentes betakarítási technológiák megtervezése, a betakarítási idő és eszközök megválasztása.

- A terménytárolás és kezelés végrehajtása, a termés minőségének megóvása.

- A növénytermesztésben alkalmazott erő- és munkagépeknek a termesztéstechnológiai kívánalmaknak megfelelő beállítása.

- Az egyes gépek, gépcsoportok szükségszerű összekapcsolásának megvalósítása, üzemeltetésének végrehajtása, kisebb javítási és karbantartási munkáinak elvégzése.

- A növénytermesztési munkák területén a kézi és gépi munkafolyamatok kellő időben történő megszervezése.

- A munkavédelem eszközeinek az előírásoknak megfelelő használata, karbantartása, ellenőrzése.

- A növénytermesztő mester munkaterületéhez kapcsolódó alapbizonylatok, nyilvántartások naprakész vezetése.

- A beosztott dolgozók munkájának irányítása, a munka átvétele és elszámolása.

- A termelési folyamatok gazdaságosságának állandó ellenőrzése, a gazdaságtalan tevékenység megszüntetése.

- A növénytermesztő mester jogi, pénzügyi, piacgazdasági és adminisztrációs ismeretei birtokában alkalmas az adott vállalkozási forma önálló üzemeltetésére, irányítására.

- E tevékenységével kapcsolatban feladata:

= a növénytermesztéshez kapcsolódó marketingtevékenység,

= a munkairányítás és a munkaszervezés,

= az adminisztrációs, az eszköz- és anyaggazdálkodás,

= a környezet-, a munka-, a tűz- és a balesetvédelmi előírások betartása és betartatása.

- A mester feladata továbbá a hozzáképzés céljából beosztott tanulók és dolgozók célirányos szakmai irányítása és az emberi értékekre való irányultságuk és fogékonyságuk továbbfejlesztése.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az elméleti ismeretek önálló felhasználását a szakmai gyakorlatban,

- a növénytermesztés és a kapcsolódó ágazatok összefüggéseit,

- a növényi életjelenségek megfigyeléséből helyes következtetések levonását,

- a növénytermesztésben használatos gépek, berendezések alkalmazhatóságának lehetőségeit,

- betartani a szabványok és jogszabályok szakterületre vonatkozó előírásait.

Jártasság szintjén tudja:

- a termesztéstechnológiai folyamatokhoz szükséges gépek, eszközök, berendezések, anyagok, célnak megfelelő helyes megválasztását;

- az egyszerűbb meteorológiai mérőeszközök szakszerű használatát;

- az egyszerűbb talajvizsgálati módszerek gyakorlati alkalmazását;

- tápanyag-visszapótlási előirányzat készítését;

- a növénytermesztés gyakorlatában használatos bizonylatok, nyilvántartások szakmailag helyes vezetését;

- a növénytermesztés kézi- és gépi munkáinak megszervezését;

- a növényi- és az állati károsítók kór- és kárképek alapján történő felismerését és az ellenük való védekezés módszereit;

- a munkagépek adott munkaműveletre vonatkozó beállítását;

- alkalmazni a növényvédelmi előrejelzés módszereit, eszközeit;

- felismerni a használatos műtrágya - és növényvédőszer-féleségeket;

- kiválasztani az adott kórokozó illetve kártevő elleni leghatékonyabb védekezés módszereit, anyagait;

- az integrált növényvédelem felé való orientálódás előnyeit, alkalmazásának feltételeit;

- a természet- és környezetvédelmi előírások betartását és betartatásának módjait, eszközeit.

Készség szintjén tudja:

- ismereteit alkalmazni a növénytermesztési technológiai műveletek végrehajtásánál;

- kiválasztani az adott éghajlati és talajviszonyok figyelembevételével a termeszthető növényfajokat és fajtákat;

- a technológiai műveletek időjáráshoz alkalmazkodó rugalmas megválasztását;

- kiválasztani a legcélravezetőbb és leggazdaságosabb talajművelési eljárásokat a növényélettani és agronómiai tényezők figyelembevételével;

- az egyes talajmunkák elhagyásának lehetőségeit és ennek termesztési kihatásait;

- a víztakarékos talajművelés megvalósításának eszközeit, módszereit;

- az adott talajtípushoz és a termesztett növényhez az erő- és munkagépek szakszerű megválasztását és üzemeltetését;

- ismereteit alkalmazni a területmérés, köbözés, termésbecslés, gazdasági, illetve gazdaságossági számítások stb. területén;

- elvégezni a vetőmagvizsgálatokat, a vetőmagvak előkészítését és a vetéssel kapcsolatos számításokat;

- felismerni a gazdasági növényeket, magvaikat, terméseiket, valamint a gyakoribb gyomnövényeket;

- megtalálni az összefüggéseket az agronómiailag helyes eljárás és a minőségi munkavégzés között;

- a gyakoribb kárképek és kórképek alapján a károsítók és kórokozók felismerését;

- ismeretei alapján a szakterületéhez kapcsolódó munka-, baleset-, környezet- és tűzvédelmi előírások betartását és betartatását.

4.3. Szakmai elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a növénytermesztés műveleteinek alapját képező biológiai, kémiai, fizikai jelenségek összefüggéseit;

- a növénytermesztéshez kapcsolódó agrometeorológiai folyamatokat, jelenségeket;

- az ország egyes éghajlati körzeteiben hatékonyan termeszthető növényeket;

- a talajok kialakulásának fizikai és biológiai folyamatrendszerét és azok összefüggéseit;

- megkülönböztetni az egyes talajtípusokat, azok főbb jellemzőit és a termesztéstechnológiai folyamatokra gyakorolt hatásukat;

- a növénytermesztési technológia és a talajpusztulás közötti összefüggéseket;

- a talajvédelem módszereit, lehetőségeit, eszközeit, eljárásait;

- a talajjavítás módjait és kémiai, fizikai összefüggéseit;

- a talajművelés szerepét, céljait, eszközrendszerét;

- a talajhasználat fogalmát;

- a talaj biológiai tulajdonságainak hatását a növénytermesztésre;

- a talaj makroelem körforgalmának alakulását, azok hatását a növények életfolyamataira és a környezetre gyakorolt pozitív és negatív hatásokat;

- a vetésforgó és a vetésváltás szerepét, kialakítását, változatait;

- a vetőmag fogalmát;

- az egyes növények tenyészterület igényének és botanikai, élettani tulajdonságainak összefüggéseit, a megfelelő tenyészterület kialakításának módjait, technológiai megoldásait;

- a növényápolás összefüggéseit a botanikai és élettani jellemzőkkel;

- a növényvédelem jelentőségét, a növényvédő szerek csoportosítását;

- a növényvédelem módszereit;

- az integrált növényvédelem fogalmát;

- az öntözés hatását az egyes növények termesztésére;

- a terménytartósítás és terménytárolás hatását a termények minőségi mutatóira, felhasználhatóságára;

- a trágyázás kémiai, biológiai, fizikai, talajtani összefüggéseit;

- a gazdasági növények botanikai, élettani jellemzését, termesztésének célját és jelentőségét.

Megértés szintjén tudja:

- a környezeti tényezők hatását a növények életjelenségeire és a termesztéstechnológiai folyamatokra;

- a talaj termőképességét befolyásoló tényezők alakíthatóságának lehetőségeit;

- a talaj levegő- és hőgazdálkodását befolyásoló tényezőket és a növényélettanban betöltött szerepüket;

- a talaj humusztartalmának szerepét, növelésének lehetőségeit;

- az egyes talajtípusokon sikerrel termeszthető növényeket;

- a talajjavító anyagok hatásmechanizmusát, szakszerű bedolgozásának fontosságát;

- talajművelési eljárások műszaki, munkaszervezési, gazdaságossági, munka- és környezetvédelmi összefüggéseit;

- a vetésforgó, vetésváltás jelentőségét, alkalmazhatóságát;

- a gazdasági növények vetési idejét, hektáronkénti vetőmagmennyiségét;

- a vetési módokat;

- a növényápolás és növényvédelem környezetvédelmi elvárásait;

- a kórokozók és a kártevők felismerését;

- a növényvédő szerek hatásmechanizmusát és az azt befolyásoló biológiai, fizikai, kémiai és növényélettani tényezők összefüggéseit;

- a betakarítás idejét meghatározó tényezőket;

- a terménytárolás és tartósítás módjait, eszközeit, technológiai folyamatait;

- a különböző szerves és szervetlen trágyák kezelését, tárolását;

- a növénytermesztésben alkalmazott technológiai eljárások szerepét és a közöttük lévő összefüggéseket.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az éghajlati tényezők és a termesztéstechnológia kölcsönhatásait;

- a meteorológiai mérőeszközök alkalmazási területét, a mérési eredmények felhasználását;

- az optimális (aprómorzsás talajszerkezet kialakításának módjait, eljárásait, eszközeit);

- az egyes talajművelési rendszerek műveleteinek kivitelezését, módszereit, hatásait;

- az őszi, tavaszi, nyári (másodvetésű) vetésű növények talajművelési rendszerét, valamint a talajművelés különleges módjait;

- a vetőmagvak értékmérő tulajdonságait, vizsgálatait és a vetőmagszámítások menetét;

- a vetőmagvak vetésre való előkészítésének különböző módjait;

- a jó magágy kialakításának fontosságát különös tekintettel a szemenkénti vetésre;

- a növényvédelmi prognosztizálás szerepét;

- a gyakoribb gyomnövények ismeretét;

- a növényvédőszer-kijuttatás technológiai folyamatait, azok környezetvédelmi, balesetvédelmi vonatkozásait;

- az öntözési, technológiai eljárásokat;

- a talajerő-visszapótlással kapcsolatos számításokat, a szerves és műtrágyázás technológiai folyamatait, azok munkaszervezési, ökonómiai és ökológiai összefüggéseit;

- a növények termesztéstechnológiai műveletsorának gazdaságossági, műszaki, környezetvédelmi összefüggéseit.

5. A MESTERVIZSGA RÉSZEI ÉS TARTALMI JELLEMZŐI

Növénytermesztő mestervizsgát tehet az a természetes személy, aki

- elsajátította a szakmája magas szintű gyakorlásához szükséges szakmai gyakorlati, elméleti ismereteket, valamint a vállalkozási ismereteket és a pedagógiai alapismereteket,

- képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni, beosztottjai munkáját irányítani, vállalkozását fenntartani,

- alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

A növénytermesztő mestervizsgát a Magyar Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett Mestervizsga Bizottság előtt lehet tenni.

A mestervizsga részei:

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.3. Szóbeli vizsga

5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga kérdéseit a Magyar Agrárkamara állítja össze. Kezelésük a részletes vizsgaszabályzat szerint történik. A feladatok a vizsgatantárgyak követelményrendszerére épülnek.

Az írásbeli vizsgafeladat a részletes növénytermesztés anyagrészét foglalja magába, az általános növénytermesztési ismeretekre is építve. Az írásbeli vizsgafeladat lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a vizsgázó az összefüggéseiben megértett és elsajátított elméleti ismereteket a konkrét gyakorlati jellegű írásbeli feladat megvalósításánál milyen szinten képes alkalmazni.

Az írásbeli feladat megoldására minimum 3 órát, maximum 5 órát kell biztosítani.

Az a jelölt, aki a maximálisan adható pontszám 50%-át nem éri el, a vizsgát folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételni.

5.1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga menetét - a vizsgahelyszín előzetes bejárása után - a Mestervizsga Bizottság elnöke határozza meg.

A gyakorlati vizsga feladatai három részből állnak:

- a növénytermesztéssel kapcsolatos felismerési feladatok (a talajtan, növény faj- és fajtaismeret, növényvédelem, tápanyag-visszapótlás, magismeret, munkabírálat stb.),

- üzemeltetési és manuális vizsgálati feladatok (gépek beállítása, üzemeltetése, alapvető vizsgálatok),

- gazdasági számítások, bizonylatok és nyilvántartások kitöltése.

Minden vizsgázó az elnök döntése alapján, minden gyakorlati részből vizsgázik tételhúzás alapján. Az egyes gyakorlati feladatokra fordítható időt a helyi feltételek függvényében, a vizsgabizottság elnöke határozza meg, de a feladatok elvégzésére legalább 1-1 óra, összesen 3 óra fordítható. A gyakorlati vizsgarészek szervesen nem tartoznak össze, térben és időben szétválaszthatóak.

A gyakorlati vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgafeladatok alapján a helyi sajátosságokat figyelembe véve kell összeállítani.

A szakmai gyakorlati vizsga folyamán a gyakorlati feladat keretében alkalmazni kell a kérdéssel kapcsolatos munka- és környezetvédelmi szabályokat. A mestervizsga gyakorlati részét megelőzően munkavédelmi oktatást kell tartani a jelöltek részére.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen nem éri el az 50%-os teljesítményt, nem megfelelő minősítést kap, és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati vizsgarész lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az eredményről.

5.1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság jelöli ki. A szóbeli vizsga rendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg a szóbeli vizsga megkezdése előtt. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell a jelölteket.

5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga

A szakmai szóbeli kérdései két részre tagolódnak:

- általános növénytermesztéstan (éghajlat- és talajtannal),

- részletes növénytermesztéstan.

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozás tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez, fejlesztéséhez szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési szabvány- és áruismereti, adózási, üzleti partnerkapcsolati ismeretekből.

A vállalkozási ismeretek tantárgy vizsgája írásban is lefolytatható.

5.1.3.3. Pedagógiai alapismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógiaelméleti kérdésekből kell számot adnia a jelöltnek.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni.

A jelölteknek minden tantárgyból legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani. A mesterjelölt önállóan számol be a tételből.

Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból 50%-os teljesítményt nem ér el, nem felel meg, de az adott tantárgyból javítóvizsgát tehet.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat:

- megfelelt,

- nem felelt meg.

Megfelelt az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen és az elméleti vizsgarészen valamennyi tantárgyból 50%-ot meghaladó eredményt ért el.

Nem felelt meg az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot nem megfelelt szinten teljesítette, vagy az elméleti vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el a megfelelt szintet.

5.3. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételnie teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem megfelelő szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészen abból a tantárgyból kell javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az gyakorlati vizsga alól - a jelentkező kérelmére - a mestervizsgát szervező, az egyes vizsgatárgyaknak megfelelő szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezőknek a Kiegészítő Vizsgaszabályzatban meghatározott módon felmentést adhat.

5.5. A mestervizsga szervezése

Mestervizsgát csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata van, és a területileg illetékes Agrárkamara jogosultnak minősítette.

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei

A mestervizsga tárgyi feltételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg, de különösen szükségesek az alábbiak:

- növénytermesztési bemutató terület,

- mezőgazdasági géppark erő- és munkagépekkel

- talajművelő gépek,

- szerves- és műtrágyaszóró gépek,

- vető- és ültetőgépek,

- a növényvédelem és növényápolás gépei,

- betakarító gépsor,

- a terménytárolás és -kezelés gépei,

- az öntözőberendezések, talajjavítás speciális gépei,

- talajtani- és kémiai laboratórium,

- magtár, anyagraktárak,

- meteorológiai mérőberendezések,

- mintavevő eszközök,

- vetőmagvizsgálat eszközei,

- talaj-, kőzet-, műtrágya minták,

- kár- és kórképgyűjtemény,

- rovargyűjtemény,

- növénygyűjtemény,

- maggyűjtemény,

- talajtérképek,

- adminisztrációs anyagok.

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei

A Mestervizsga Bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki

- az adott szakterületen elismert szakember,

- oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik,

- a területi Agrárkamara arra alkalmasnak találja.

A segítő tanároknak okleveles agrármérnöki vagy növénytermesztő üzemmérnöki végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük.

5.6. Iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (mesterlevél, törzslap, osztályozóív) közokirat, ezért ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

Emiatt a szakmai felkészítéssel és a mestervizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására a törzslapon, vagy az oklevélben a bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra az oktatási intézmények működtetéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályok az irányadók.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A vizsgáztatás jelen követelményben nem szabályozott kitételeire a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet , a gazdasági kamarák 2. számú közleménye, valamint a Magyar Agrárkamara Mestervizsga Kiegészítő Szabályzata az irányadó.

A mestervizsgára való szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. A szervezett felkészítést csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény, szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt tárgyi és személyi feltételekkel.

* * *

7. Kertészmester (dísznövénytermesztő) mestervizsga szint és szakmai követelmények

1. A MESTERKÉPZÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS CÉLJA

Az átalakuló kertészet viszonyaihoz rugalmasan alkalmazkodni tudó, szakmáját ismerő és mesterségét űző dísznövénykertész szakemberek tevékenységük magasabb szinten történő gyakorlásának elérése érdekében, olyan ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása, amelyek alapján a kertészmester dísznövénytermesztő szakterületein önálló vállalkozásra lesz képes.

Vállalkozását sikerorientáltan tudja megtervezni, előkészíteni, megindítani, és azt folyamatosan működtetni, valamint a technológiai változásoknak megfelelően fejleszteni. Egyaránt otthonosan mozog a dísznövények előállítása és a termesztett anyag forgalmazása terén.

Sajátítson el olyan alapvetően pedagógiai, kommunikációs, pszichológiai ismereteket, amelyek segítségével fel tudja vállalni a dísznövénytermelő, dísznövénykertész tanulók gyakorlati képzését, s üzletfeleivel, beosztottaival megfelelően tud kommunikálni. Nyelvtudásával, számítógép-kezelői ismeretei segítségével méltó partnere legyen Európa kertésztársadalmának.

2. A MESTERVIZSGÁRA VALÓ JELENTKEZÉS FELTÉTELEI

2.1. A mestervizsgához szükséges alapszakképesítések adatai

2.2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat

Megjegyzés: a vizsgára jelentkezéshez a 2.1. és a 2.2. pont alatti feltételek együttes megléte szükséges.

3. A KERTÉSZMESTER (DÍSZNÖVÉNYTERMESZTŐ) MUNKATERÜLETE

A szakmához kapcsolódó tevékenységi körök

A kertészmester (dísznövénytermesztő) szakmájának mesterszintű gyakorlása során önállóan - korszerű anyagokkal, eszközökkel és berendezésekkel, a dísznövénytermesztésben használatos modern technológiák alkalmazásával - az alábbi jellemző munkaterületeken tevékenykedik:

- a dísznövénytermesztés területén önálló vállalkozás tervezése, előkészítése, indítása és működtetése,

- egynyári-, kétnyári-, évelő dísznövények termesztése, hajtatása,

- díszcserjék és díszfák, örökzöldek termesztése, hajtatása,

- növényházi dísznövények termesztése, hajtatása,

- az előállított termékek értékesítésének konkrét kivitelezése.

A kertészmester (dísznövénytermesztő) szakmai elméleti és gyakorlati tudása mellett elsajátított vállalkozási, jogi, pénzügyi, marketing és adminisztrációs ismeretei birtokában alkalmas termesztőtelepek, termesztőtelephez kapcsolódó virágüzlet, kertészeti lerakat és áruda üzemeltetésére, irányítására.

A mester tevékenységi területe és feladatköre:

- a termesztési terv, kalkuláció készítése,

- a termesztés feltételeinek biztosítása,

- a termelőberendezések kiválasztása, felépítése, berendezése,

- a termelőberendezések napi karbantartása, kisebb javítások elvégzése,

- a termesztőközegek megválasztása, beszerzése, különböző növénykultúrák közegeinek elkészítése,

- a termesztési folyamatban szükséges anyagok, eszközök, gépek megválasztása, beszerzése, használata és üzemeltetése, karbantartásának elvégeztetése,

- a termesztéstechnológiák kultúrákra bontott pontos ismerete,

- a szaporítási módok ismerete, szaporítási munkák szabadföldön és termesztőberendezésben való elvégzése, elvégeztetése,

- a talajművelési munkák szabadföldön és termesztőberendezésben való végzése, elvégeztetése,

- a növényápolási munkák (öntözés, tápanyag-utánpótlás, fitotechnikai munkák, növényvédelem) végzése, elvégeztetése,

- a minőségi áru előállítása, minőségellenőrzés, minőségbiztosítás,

- a megtermelt dísznövények áruvá készítése, forgalomba hozása,

- a kapcsolódó műszaki-, kereskedelmi-, munka- és környezetvédelmi ismeretek alkotó alkalmazása,

- a nagyobb növénykultúrák irányítása,

- a magánvállalkozás adminisztrációs ügyintézése, irányítása,

- a fenti tevékenységek és feladatok területén dolgozók munkájának irányítása, koordinálása, kisebb munkacsoportok irányítása,

- szakmájának gyakorlása közben a dísznövénykertészetet tanulók gyakorlati képzése, szakmájukra és a szakvizsgára való felkészítése.

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK ÉS ELVÁRÁSOK

4.1. A kertészmester (dísznövénytermesztő) szakma gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok

- A 3.1. pontban felsorolt tevékenységek végzése, elvégeztetése.

- Nagyobb kultúrák vezetése, kisebb munkacsoportok irányítása.

- Önálló vállalkozás vezetése.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismeret szintjén tudja:

- a szakmai elméleti oktatás során elsajátított ismereteit önállóan, alkotó módon felhasználni a gyakorlatban,

- a csatolt névjegyzékben felsorolt dísznövényeket,

- a növény részeit, szaporítóképleteit, azok funkcióit,

- a növények életjelenségeit, legfontosabb élettani folyamatait,

- a dísznövénytermesztésben előforduló kár- és kórokozókat, az általuk okozott tüneteket, a védekezés lehetőségeit,

- a termesztéstechnológia tárgyi feltételrendszerét (kéziszerszámok, anyag, eszköz, berendezés, gép, műszer, épület, építmény),

- a kertészeti, műszaki és helyszínrajzok értelmezését,

- a szakterületre vonatkozó jogszabályokat, szabványokat,

- az ügyviteli nyomtatványokat, kitöltésüket.

Jártasság szintjén tudja:

- elvégezni a szakmai számításokat (terület-, köbtartalom-, százalékszámítás),

- a termesztőberendezések építésének szabályait, feltételeit és módját,

- az egyszerűbb termelőberendezések felépítését (pl. fóliás termesztőberendezések, szaporítóház),

- a növénykultúrák, termesztéstechnológiák speciális szempontjai alapján megválasztani az anyagokat, eszközöket, berendezéseket, gépeket,

- a termesztőberendezések berendezését, üzemeltetését,

- a gazdálkodáshoz szükséges információhordozók használatát,

- a gazdálkodás ügyrendjét, ügyvitelét.

Készség szintjén tudja:

- a vállalkozási programot, növénykultúrára lebontott termesztéstechnológiai tervet készíteni,

- a berendezések, termesztőedények, termesztőközegek, göngyölegek szakszerű használatát és alkalmazását,

- a kéziszerszámok és a termeléstechnológiához szükséges kisgépek használatát, karbantartását,

- a kertészeti kistraktorok, a hozzájuk kapcsolódó munkagépek, fűnyírók és rotációs kapák, az öntözés és tápanyag-utánpótlás gépei, cserepezőgépek, görgősorok, fűtő- és szellőzőberendezések, automatika használatát, napi karbantartását,

- a meteorológiai műszerek használatát,

- az egyszerűbb talajvizsgálati módszerek elvégzését, komplex talajvizsgálat elvégzésének módját,

- a termesztési célnak legmegfelelőbb növényfajtákat kiválasztani,

- a döntést meghozni, mikor, milyen szaporításmód alkalmazása a célszerű, és azt önállóan elvégezni, illetve elvégeztetni,

- a szaporítási eljárásokat: magvetések, dugványozások, bujtások, szemzés és oltások, szaporítások természetes szaporító képletekről, tőosztás,

- az árunövény előállításának műveleteit: tűzdelést, cserepezést, ültetést, telepítést,

- a növényápolási munkákat, azok időszerűségét: talajápolást, öntözést, tápanyag-utánpótlást, fitotechnikai műveleteket, fény- és hőmérséklet szabályozást, szellőztetést,

- a késznövények áruvá készítését: kiválasztást, osztályozást, manipulálást, tárolást, csomagolást,

- az árunövények többcsatornás értékesítését,

- megszervezni, elvégeztetni és ellenőrizni minden olyan munkát és tevékenységet, amely működési területén előfordul és szakmájának gyakorlásához kapcsolódik,

- az életkoruknak megfelelően foglalkoztatni a tanulókat,

- a megfelelő szakmai és emberi kapcsolatok kialakítását a beosztottjaival,

- az ismeretei alapján betartani és betartatni a tevékenységek során a környezetvédelmi, biztonságtechnikai, munka- és tűzvédelmi előírást.

4.3. Szakmai elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- az éghajlati, agrármeteorológiai alapfogalmakat,

- a talajtani alapfogalmakat: a talajok kialakulását, főbb talajtípusokat, a talaj legfontosabb jellemzőit: szerkezetét, kémhatását, tápanyag-gazdálkodását, talajéletet,

- a kertészeti földnemeket, közegeket, trágyaféleségeket, valamint ezek csoportosítását,

- a dísznövények belső és külső felépítését (sejt, szövet, szerv, szervezet),

- a dísznövények életjelenségeit, az azokat befolyásoló külső és belső tényezőket,

- a dísznövények környezeti igényeit, a környezeti tényezők szerepét a termesztésben,

- a dísznövények rendszerezését és tudományos megnevezését,

- a kertészeti szempontból fontos egynyári, kétnyári, évelő, fásszárú, örökzöld és növényházi dísznövényeket (névjegyzék mellékelve),

- a dísznövénytermesztés jelentőségét, helyzetét, a megtermelt dísznövények forgalomba hozásának, felhasználásának lehetőségeit,

- a kertészeti termesztésben előforduló erő- és munkagépek felépítését és működési elvét, feladatát,

- a beállítás, szabályozás lehetőségeit,

- a biztonságtechnikai tartozékok jelentőségét, szakszerű használatát,

- az üzemeltetésre és karbantartásra vonatkozó előírásokat,

- a szellőző-, öntöző- és fűtőberendezések üzemeltetését,

- az automatikák használatát,

- az építészeti és gépészeti alapfogalmakat,

- az ábrázolás és méretmegadás alapján műszaki-építészeti vázlatok értelmezését,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat (vállalat, vállalkozási formák, álló- és forgóeszköz-, tőke, forgási sebesség, gazdasági hatékonyság),

- a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- az adózás fogalmát, szerepét, módjait, a mezőgazdaság adózási viszonyait,

- a könyvvitel szerepét, fontosságát, számviteli alapelveket.

Megértés szintjén tudja:

- a tápanyag-gazdálkodás jelentőségét, komplex összefüggéseit az öntözéssel, talajműveléssel,

- a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontokat a tápanyag-utánpótlásban,

- a tápanyag-utánpótlás módjait: alap-, kiegészítő, fej- és lombtrágyázás,

- a hibákat a tápanyag-utánpótlásban: hiánytünetek, túltrágyázás tünetei,

- a talajművelés, talajápolás alapműveleteit és azok szerepét a termesztéstechnológiában,

- a talajművelést befolyásoló tényezőket, a helyes talajművelési mód megválasztását,

- a talajművelés, tápanyag-utánpótlás - tápanyag-gazdálkodás és a talajélet összefüggéseit a talaj termékenységével, tápanyag-szolgáltató képességével,

- a talajvédelmi szempontokat,

- a kertészetben használatos erő- és munkagépek üzemeltetését, karbantartását, a gazdaságosság és a biztonságtechnikai előírások figyelembevételével,

- a tüzelő- és kenőanyagok tulajdonságait, gazdaságos felhasználását, a raktározás biztonságtechnikai előírásait,

- a kertészeti termesztésben használt épületek, építmények, berendezések elhelyezésének, építésének, üzemeltetésének, karbantartásának alapelveit,

- a kertészeti építmények létesítésének építészeti szabályozását,

- az informatika alkalmazását: alapfokú számítógépkezelési ismereteket,

- egy idegen nyelv alapfokú ismeretét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a meteorológiai műszerek adatainak pontos leolvasását és azok értékelését,

- a talajvizsgálat eredményeinek értékelését, az eredményekre alapozott talajjavítás és tápanyag-utánpótlás elvégzését, elvégeztetését,

- a munkafolyamatok tervezését, előkészítését, szervezését, az anyag- és eszközigény felhasználás szerinti csoportosítását, kiválasztását,

- a munkafolyamatok bemutatását, irányítását,

- a dísznövények termesztéstechnológiáit,

- a származás, a környezeti igény és a termesztéstechnológia összefüggéseit,

- megválasztani a célnak és növénykultúráknak legmegfelelőbb szaporítási és termesztési módokat,

- a termesztési mód tervezési, szervezési, gazdaságossági szempontjait,

- a dísznövények szaporításának módjait, a szaporítás feltételeit, a kertészeti termesztésben használatos szaporítási eljárásokat,

- megválasztani az árunövény előállításának legcélszerűbb műveleteit, ezen műveletek egymásutániságát,

- a dísznövények általános és speciális ápolási munkáit,

- időben és szakszerűen megválasztani az ápolási munkákat,

- az időzített termesztés jelentőségeit, módjait,

- az általános és speciális ápolási munkák és minőségi áruelőállítás összefüggéseit,

- a növényvédelmi ismereteket, a dísznövénytermesztésben előforduló kór- és károkozókat, azok kártételeit, az ellenük való védekezés lehetőségeit,

- a növényvédelemre, növényvédő szerekre vonatkozó törvényeket és rendelkezéseket, a hazai növényvédelmi szolgálat felépítését, rendszerét,

- a növényvédelem és a környezetvédelem komplex összefüggéseit,

- a dísznövények felhasználás szerinti előkészítését, kezelését, esetenkénti tartósítását, csomagolását, értékesítési követelményeket, feltételeket,

- a forgalmazással kapcsolatos teendőket, az értékesítés adminisztrációját,

- a járművezetés műszaki, biztonságtechnikai, közlekedésrendészeti előírásait,

- a célnak megfelelő anyagok, eszközök, gépek megválasztását, a munka- és környezetvédelmi előírások figyelembevételével,

- az elsősegélynyújtás alapszabályait,

- a balesetek bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos előírásokat,

- az anyagmozgatással, érintésvédelemmel, vegyi anyagok raktározásával kapcsolatos előírásokat,

- a tűzvédelmi előírásokat,

- az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat és kötelességeket: a munkaviszony létesítésével kapcsolatos szabályokat, a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos szabályokat, a dolgozó jogait és kötelességeit, az érdekvédelem, munkaügyi jogorvoslás rendszerét, tanulók foglalkoztatásával kapcsolatos törvényeket és rendeleteket,

- az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és a számlák kezelésének szabályait,

- a bizonylatok tartalmi, alaki követelményeit,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a vállalkozások tervezését, üzleti, pénzügyi terv készítését,

- a hitelfelvételt: a bankválasztás szempontjait, hitelformákat, hitelfelvételi lehetőségeket, kamatszámítást,

- az adózási ismereteket: szja-számítás, áfa-számítás,

- a kommunikáció alapjait,

- az üzleti tárgyalás szabályait, menetét,

- az üzleti levelezés formai, tartalmi szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- a leltározás szabályait, elvégzését,

- a reklámozás alapvető ismereteit,

- az alapvető pedagógiai ismereteket.

5. A MESTERVIZSGA RÉSZEI ÉS TARTALMI JELLEMZŐI

Kertészmester (dísznövénytermesztő) vizsgát tehet az a természetes személy, aki

- elsajátította a szakmája magasszintű gyakorlásához szükséges szakmai, gyakorlati, elméleti ismereteket és a pedagógiai alapismereteket,

- képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni, és beosztottjai munkáját irányítani, vállalkozását fenntartani,

- alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

A dísznövénytermesztő mestervizsgát a Magyar Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett Mestervizsga Bizottság előtt lehet tenni.

A mestervizsga részei:

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.3. Szóbeli vizsga

5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga kérdéseit a Magyar Agrárkamara állítja össze. Kezelésük a Kiegészítő Vizsgaszabályzat szerint történik. A feladatok a vizsgatantárgyak követelményrendszerére épülnek.

Az írásbeli vizsgafeladatnak lehetővé kell tennie annak megállapítását, hogy a vizsgázó az összefüggéseiben megértett és elsajátított elméleti ismereteket a konkrét gyakorlati jellegű írásbeli feladat megvalósításánál milyen szinten képes alkalmazni.

Az írásbeli feladat megoldására minimum 3 órát, maximum 5 órát kell biztosítani.

Az a jelölt, aki a maximálisan adható pontszám 50%-át nem éri el, a vizsgát folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie.

5.1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga menetét a vizsgahelyszín előzetes megtekintése után a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

A gyakorlati vizsga négy részből áll:

- dísznövénytermesztési feladatok,

- felismerés,

- szakmai számítás, bizonylatok kitöltése,

- géptani, műszaki ismeretek.

Minden vizsgázó tételhúzás alapján, minden gyakorlati részből vizsgázik. Az egyes gyakorlati feladatokra fordítható időt, a helyi feltételek függvényében a vizsgabizottság elnöke határozza meg, de a feladatok elvégzésére legalább 1-1 óra, összesen 4 óra fordítható.

A gyakorlati vizsgarészek szervesen nem tartoznak össze, térben és időben szétválaszthatók.

A gyakorlati vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgafeladatok alapján kell összeállítani.

A szakmai gyakorlati vizsga folyamán a gyakorlati feladat keretében alkalmazni kell a kérdéssel kapcsolatos munka- és környezetvédelmi szabályokat. A mestervizsga gyakorlati részét megelőzően munkavédelmi oktatást kell tartani a jelöltek részére.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen nem éri el az 50%-os teljesítményt, a minősítése nem megfelelt, és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati vizsgarész lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az eredményről.

5.1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság jelöli ki. A szóbeli vizsga rendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg, a szóbeli vizsga megkezdése előtt. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell a jelölteket.

5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga

A szakmai szóbeli vizsga kérdései A), illetve B) részre tagolódnak:

- az A) rész a dísznövénytermesztési tárgykört öleli fel,

- a B) rész a munka- és környezetvédelmet tartalmazza.

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozások tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez, fejlesztéséhez szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési, szabvány- és áruismereti, adózási, üzleti partnerkapcsolati ismeretekből.

A vállalkozási ismeretek tantárgy vizsgája írásban is lefolytatható.

5.1.3.3. Pedagógiai ismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógiai elméleti kérdésekből kell számot adni a jelöltnek.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni. Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból 50%-os teljesítményt nem ér el, nem felelt meg, de az adott tantárgyból javítóvizsgát tehet.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat:

- megfelelt,

- nem felelt meg.

Megfelelt az a jelölt, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarész valamennyi tantárgyából 50%-ot meghaladó eredményt ért el.

Nem felelt meg az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot nem megfelelt szinten teljesítette, vagy az elméleti vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el a megfelelt szintet.

5.3. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételnie teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem megfelelő szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az elméleti vizsga tárgyai alól - a jelentkező kérelmére - a mestervizsgát szervező, az egyes vizsgatárgyaknak megfelelő szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezőknek a Kiegészítő Vizsgaszabályzatban meghatározott módon felmentést adhat.

5.5. A mestervizsga szervezése

Mestervizsgát csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata van, és a területileg illetékes Agrárkamara jogosultnak minősítette.

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei

A mestervizsga tárgyi feltételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg. Vizsgát csak olyan képzőhely szervezhet, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges földterülettel, termesztőberendezésekkel, gépekkel, gépjavító és gépkarbantartó eszközökkel, jegyzékben felsorolt növényanyaggal, különösen szükségesek az alábbiak:

- a feladatok balesetmentes megvalósításához szükséges eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések a vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségben,

- a növényismereti jegyzékben felsorolt növényanyag,

- a mag- és rügygyűjtemény, szaporítóanyag-gyűjtemény, kár- és kórképgyűjtemény,

- a meteorológiai és talajvizsgálati eszközök,

- a laboratóriumi eszközök és berendezések,

- a munkáltató jellegű feladatok megvalósításához szükséges szabadföldi és üveg alatti munkaterületek,

- üzemképes géppark (kerti traktorok, munkagépek) a gépüzemeltetési feladatok megoldásához.

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei

A mestervizsga bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki

- az adott szakterületen elismert szakember

- oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik,

- az illetékes Agrárkamara arra alkalmasnak találja.

A segítő tanároknak szakirányú felsőfokú végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük.

5.6. Iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (oklevél, törzslap, osztályzóív) közokiratok, ezért az ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

Emiatt a szakmai felkészítéssel és a mestervizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására a törzslapon, vagy az oklevélben a bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra az oktatási intézmények működtetéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályok az irányadók.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A vizsgáztatás jelen körülményekben nem szabályozott kitételeire a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet , a gazdasági kamarák 2. számú közös közleménye, valamint a Magyar Agrárkamara Mestervizsga Kiegészítő Szabályzata az irányadó.

A mestervizsgára való szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. Szervezett felkészítést csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt tárgyi és személyi feltételekkel.

KERTÉSZMESTER

(DÍSZNÖVÉNYTERMESZTŐ)

Kötelező növényismereti jegyzék

Egynyári dísznövények

Növényházba vetendő, előnevelést igénylő, lassú fejlődésű egynyári dísznövények

Begonia semperflorens

Dahlia hybrida

Dianthus caryophyllus "Chabaud"

Gazania splendens

Lobelia erinus

Pennisetum villosum

Salvia farinacea

Salvia splendens

Senecio cineraria

Növényházba vetendő, előnevelést igénylő, gyors fejlődésű egynyári dísznövények

Antirrhinum majus

Callistephus chinensis

Gomphrena hageana

Heliochrysum bracteatum var. monstrosum

Impatiens valeriana

Limonium sinuatum

Petunia hybrida

Rudbeckia hirta

Tagetes erecta

Tagetes patula

Verbena hybrida

Zinnia elegans

Állandó helyre vetendő egynyári dísznövények

Hidegtűrők

Calendula officinalis

Gypsophila elegans

Kochia scoparia

Lathyrus odoratus

Matthiola incana

Melegkedvelők

Alcea annua

Cosmos bipinnatus

Cucurbita pepo

Gaillardia pulchella

Ipomoea tricolor

Mirabilis jalapa

Phaseolus coccineus

Portulaca grandiflora

Tropaeolum majus

Dugványozással szaporított egynyári dísznövények

Ageratum houstonianum

Alternanthera amoena

Coleus hybridus

Helichrysum petiolatum

Iresine lindenii

Lantana camara

Pilea microphylla

Kétnyári dísznövények

Lassú fejlődésű kétnyári dísznövények

Campanula medium

Cheiranthus cheirii

Dianthus caryophyllus (Grenadin)

Digitalis purpurea

Lunaria annua

Gyorsfejlődésű kétnyári dísznövények

Bellis perennis

Dianthus barbatus

Myosotis alpestris

Viola wittrockiana

Évelők

Közepes vízigényű évelők

Achillea filipendulina

Achillea millefolium

Achillea ptarmica

Aquilegia vulgaris

Armeria maritima

Aster alpinus

Aster dumosus

Aster novae - angliae

Aubrieta cultorum

Chrysanthemum hortorum

Chrysanthemum maximum

Coreopsis grandiflora

Delphinium cultorum

Hemerocallis flava

Hemerocallis fulva

Lychnis chalcedonica

Paeonia lactiflora

Paeonia officinalis

Papaver orientale

Phlox paniculata

Szárazságtűrők, évelők

Alyssum saxatile

Arabis caucasica

Bergenia crassifolia

Cerastium tomentosum

Dianthus plumarius

Euphorbia myrsinites

Euphorbia polychroma

Festuca glacua

Galliardia aristata

Gypsophila paniculata

Iberis sempervirens

Iris barbata

Iris pumila

Levendula angustifolia

Oenothera missouriensis

Phlox subulata

Statice tatarica

Sedum album

Sedum spectabile

Sempervirum tectorum

Thymus serphyllum

Veronica incana

Árnyéki évelő növények

Anemone japonica

Campanula carpatica

Convallaria majalis

Dicentra spectabilis

Heuchera sanguinea

Hosta plantaginea

Lamium galeobdolon

Primula vulgaris

Vinca major

Vinca minor

Viola odorata

Fagyérzékeny évelők

Canna generalis

Dahlia hybrida

Gladiolus cultorum

Vízparti és vízi növények

Caltha pallustris

Iris pseudocorus

Iris sibirica

Nuphar luteum

Nymphaea alba

Hagymás évelő dísznövények

Crocus vernus

Fritillaria imperialis

Galanthus nivalis

Hyacinthus orientalis

Lilium candidum

Lilium regale

Lilium tigrinum

Muscari racemosum

Narcissus poeticus

Narcissus pseudonarcissus

Tulipa hybrida

Díszfák és díszcserjék

Lombhullató díszcserjék

Amygdalus triloba "Multiplex"

Berberis thunbergii

Berberis vulgaris

Buddleia davidii

Caragana arborescens

Chaenomeles speciosa

Cornus alba

Cornus mas

Cornus sanguinea

Corylus avellana

Cotinus coggygria

Cotoneaster horizontalis

Crataegus monogyna

Crataegus oxycantha

Forsythia intermedia

Hibiscus syriacus

Kerria japonica

Laburnum anagyroides

Ligustrum ovalifolium

Ligustrum vulgare

Lonicera fragrantissima

Magnolia soulangiana

Paeonia suffruticosa

Philadelphus coronarius

Rosa canina

Rosa multiflora

Rosa rugosa

Sambucus nigra

Spiraela bumalda

Spiraela wanhouttei

Symphoricarpos albus

Symphoricarpos orbiculatus

Syringa vulgaris

Tamarix tetrandra

Viburnum opulus

Örökzöld lomblevelű díszcserjék

Buxus sempervirens

Cotoneaster dammeri

Euonymus japonicus

Ilex aquifolium

Lonicera pileata

Mahonia aquifolium

Pyracantha coccinea

Viburnum rhytidophyllum

Yucca filamentosa

Kúszó cserjék

Campsis radicans

Clematis jackmanii

Hedera helix

Lonicera tellmanniana

Parthenocissus quinquefolia

Parthenocissus tricuspidata

Wistera sinensis

Lombhullató fenyőfélék

Ginkgo biloba

Larix decidua

Taxodium distichum

Örökzöldek, fenyőfélék

Abies concolor

Biota orientalis

Chamaecyparis lawsoniana

Juniperus Sabina

Juniperus chinensis

Juniperus virginiana

Picea abies

Picea pungens

Pinus mugo

Pinus nigra

Pinus strobus

Pinus wallichiana

Thuja occidentalis

Lombhullató díszfák

Acer campestre

Acer negundo

Acer platanoides

Acer pseudoplatanus

Acer saccharinum

Acer palmatum

Aesculus carnea

Aesculus hippocastanum

Ailanthus altissima

Betula pendula

Carpinus betulus

Catalpa bignonioides

Celtis occidentalis

Cerasus serrulata

Corylus colurna

Elaeagnus angustifolia

Fraxinus excelsior

Fraxinus ornus

Gleditsia triacanthos

Koelreuteria paniculata

Liriodendron tulipifera

Malus pumila

Morus alba

Platanus hybrida

Populus alba

Populus simonii

Prunus cerasifera

Quercus robur

Quercus rubra

Robinia pseudoacacia

Salix alba

Salix caprea

Sophora japonica

Sorbus aucuparia

Tilia argentea

Ulmus laevis

Növényházi dísznövények

Levelükkel díszítő növényházi dísznövények

Adianthum tenerum

Aechmea fasciata

Aechmea miniata

Agave americana

Aglaeonema modestum

Araucaria excelsa

Asparagus densiflorus

Asparagus setaceus

Aspidistra elatior

Begonia x rex cultorum

Billbergia nutans

Chamaedorea elegans

Chamaerops humilis

Chlorophytum comosum

Cissus antarctica

Codiaeum variegatum

Cordyline terminalis

Cryptanthus acaulis

Cyperus alternifolius

Cyperus gracilis

Dieffenbachia exotica

Dieffenbachia picta

Dracaena fragrans

Dracaena deremensis

Dracaena marginata

Epipremnum aureum

Fatshedera litzei

Fatsia japonica

Ficus elastica

Ficus lyrata

Ficus pumila

Hedera canariensis

Hedera helix

Howea forsterina

Monstera deliciosa

Nephrolepis exaltata

Pandanus veitchii

Peperomia argyrea

Peperomia obtusifolia

Philodendron scandens

Phoenix canariensis

Pilea cadieri

Platycerium alcicorne

Pteris sp.

Rosmarinus officinalis

Sansevieria trifasciata

Tradescatia albiflora

Vriesea splendens

Zebrina pendula

Yucca elephantipes

Virágaikkal díszítő növényházi dísznövények

Alstromeria ligtu

Anthurium x cultorum

Anthurium x hortulanum

Begonia hiemalis

Calceolaria x herbeohybrida

Cattleya labiata

Chrysanthemum x hortorum

Cyclamen persicum

Cymbidium hibridek

Dendrobium phalenopsis

Dianthus caryophyllus var. semperflorens

Euphorbia pulcherrima

Eustoma grandiflora

Freesia refracta

Fuchsia x hybrida

Gerbera jamesonii

Hibiscus rosa sinensis hybrida

Hippeastrum vittatum

Hydrangea macrophylla

Impatiens New Guinea hybridek

Kalanchoe blossfeldiana

Paphiopedilum villosum

Pelargonium domesticum

Pelargonium hortorum

Pelargonium peltatum

Phalaenopsis amabilis

Primula polyantha

Rhododendron indicum

Saintpaulia ionantha

Sinningia hybrida

Spatiphyllum hybridek

Zantedeschia aethiopica

Zygocactus truncatus

A növényismereti jegyzéket a forgalomba kerülő újabb növényekkel aktualizálni kell!

8. Kertészmester (gyümölcstermesztő) mestervizsga szint és szakmai követelmények

1. A MESTERKÉPZÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS CÉLJA

A gazdasági körülményekhez alkalmazkodó, szakmáját jól ismerő kertészeti gazdálkodó szakember, szakmai munkája színvonalas gyakorlása érdekében olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket sajátít el, amelyek alapján a kertészmester szakterületén vállalkozni tud. A kertészmester a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlása alapján magasabb szakmai elismertségű minősítést kap, aki a vállalkozását meg tudja tervezni, szervezni és azt folyamatosan, eredményesen működtetni, fejleszteni. Pedagógiai ismeretei alapján vállalni tudja a tanulók szakmai gyakorlati képzését, jó kapcsolatteremtő és kommunikáló.

Munkáját a munka-, környezet- és tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szervezi; teljesíteni tudja a tulajdonosi és a társadalmi elvárásokat.

2. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELE

2.1. A mestervizsgához szükséges alapszakképesítések adatai

2.2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat

Megjegyzés: a vizsgára jelentkezéshez a 2.1. és 2.2. pont alatti feltételek együttes megléte szükséges.

3. A KERTÉSZMESTER MUNKATERÜLETE

A szakmához kapcsolódó tevékenységi körök:

A kertészmester szakmájának gyakorlása során önállóan, korszerű kézi és gépi eszközökkel, anyagokkal és berendezésekkel az alábbi jellemző munkatevékenységeket végzi:

- a gyümölcstermő növények szaporítása, termesztése és feldolgozása,

- az előállított szaporító- és ültetési anyagok, termékek forgalmazása,

- az eszközök, gépek, berendezések szakszerű használata, működtetése, karbantartása,

- technológiai termékek kezelése, tárolása,

- minőségellenőrzés, minőségbiztosítás.

A kertészmester feladatkörébe tartozik az üzemi és személyi higiéniai szabályok, a környezetvédelmi, biztonságtechnikai, munka- és tűzvédelmi követelmények betartása.

A kertészmester - szakmai elméleti és gyakorlati tudása alapján, valamint az ügyviteli, jogi és pénzügyi ismeretek birtokában - alkalmas kertészeti vállalkozás, üzem vezetésére, irányítására. Feladata a piackutatás, a kommunikációs és informatikai eszközök használata, az anyag- és energiagazdálkodás. Feladatköréhez tartozik a dolgozók és tanulók munkájának emberi és szakmai vezetése, irányítása. Aktívan részt vesz a szolgáltatás, szaktanácsadás területén, a szakmai szervezetekben, testületekben.

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK ÉS ELVÁRÁSOK

4.1. A kertészmester szakmája gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok

- A gyümölcstermő növények termesztéstechnológiai folyamatainak, műszaki munkáinak tervezése, szervezése, kivitelezése és irányítása.

- Gyümölcstermő növények szaporítása.

- Gyümölcsültetvények létesítése.

- Fiatal ültetvények gondozása, termőfelület kialakítása.

- Termőültetvények gondozása, termőfelület fenntartása.

- Művelési és metszési eljárások.

- Talajerő-gazdálkodás, talajművelés, öntözés, komplex növényvédelem, speciális ápolási munkák.

- Kertészeti termékek betakarítása, tárolása, minősítése, piaci áru előkészítése, csomagolása, értékesítése.

- Kertészeti termékek, melléktermékek feldolgozása, kezelése, kereskedelmi forgalmazása.

- Mérések, minőségi, mennyiségi ellenőrzések.

- Kertészeti szolgáltatás, szaktanácsadás.

- Gépek, eszközök, berendezések szakszerű működtetése és karbantartása.

- Az üzemi és személyi higiénia, a munka-, környezet- és tűzvédelem előírásainak betartása, betartatása.

- Anyagok, eszközök átvétele, tárolása, raktározása, forgalmazása, nyilvántartása.

- Munkatervek készítése, tanulók, munkacsoportok tevékenységének megszervezése, irányítása.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja (tudjon):

- az elméleti ismereteket önállóan és kreatív módon felhasználni a szakmai gyakorlatban,

- értelmezni a technológiai terveket, dokumentációkat, szakmai kifejezéseket, elnevezéseket,

- betartani a szabványok és jogszabályok szakterületre vonatkozó előírásait,

- értelmezni a technológiai, környezeti, biológiai, fizikai, kémiai összefüggéseket,

- elvégezni a szolgáltatást, a szakmai tanácsadást.

Jártasság szintjén tudja:

- kiválasztani a felhasználási célnak legmegfelelőbb kertészeti növényfajokat és -fajtákat,

- ismereteit szakszerűen adaptálni a technológiai műveletek megtervezése, előkészítése, megszervezése, irányítása, végrehajtása, ellenőrzése során,

- kiválasztani és szakszerűen felhasználni a technológiai céloknak megfelelő anyagokat, eszközöket, gépeket, berendezéseket,

- szakmai ismeretei alapján a technológiai terveket elkészíteni,

- összehasonlítani, elemezni, értékelni a különböző termesztési eljárásokat, módokat,

- a különböző károsítókat felismerni, megelőzni és ellenük védekezni,

- elvégezni a kertészeti termesztés adminisztratív munkáit, gazdaságossági számításait,

- megállapítani, kijavítani és korrigálni a technológiai műveletek során előforduló hibalehetőségeket,

- alkalmazni ügyviteli és pénzügyi ismereteit,

- vezetni, irányítani a kertészeti vállalkozást, üzemet,

- felhasználni a piackutatás, kommunikáció és informatika eszközeit,

- végezni szakmai munkáját a szakmai szervezetekben, testületekben,

- önállóan elvégezni a különböző méréseket, minőségi és mennyiségi ellenőrzéseket,

- szakszerűen beállítani, üzemeltetni, karbantartani és gazdaságosan használni a gépeket, berendezéseket,

- kiválasztani, alkalmazni az anyag- és energiagazdálkodás műveleteit, módszereit, a takarékosság formáit,

- biztosítani, kiválasztani a termesztéshez szükséges feltételeket,

- működés közben ellenőrizni az eszközöket, gépeket, berendezéseket, megállapítani üzemképességüket,

- meghatározni a technológiai műveletek sorrendjét,

- felismerni és megelőzni a minőségi és mennyiségi veszteségek okait,

- a szakmában elvárható magatartási követelményeket munkája során betartani és megkövetelni.

Készség szintjén tudja:

- megítélni és megválasztani a környezeti feltételek alapján, a termeszthető kertészeti növényeket,

- önállóan elvégezni a kertészeti technológiai műveleteket,

- ismereteit alkalmazni az értékesítés, termékminősítés és -feldolgozás követelményeinek megfelelően,

- önállóan elvégezni a kertészeti növények szaporítását,

- szakszerűen végrehajtani a kertészeti növények betakarítási, tárolási munkáit,

- biológiai ismereteit alkalmazni a technológiai műveletek pontos, szakszerű végrehajtása során,

- alkalmazni az üzemi és személyi higiénia, a munka-, környezet- és tűzvédelmi ismereteit a gyakorlatban,

- összehasonlítani, meghatározni a termesztési módokat, az eredményességi mutatókat,

- alkalmazni a környezetkímélő termesztési technológiákat,

- végrehajtani a szakmai eljárásokat, fogásokat, módszereket,

- pontosan, szakszerűen elvégezni, ellenőrizni és értékelni a kertészeti technológiai munkaműveleteket.

4.3. Szakmai elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a kertészeti technológiai folyamatok, munkaműveletek alapjait képező biológiai, kémiai, fizikai jelenségek összefüggéseit,

- a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó előírásokat, azok hatásait,

- a fizikai munkavégzés során keletkező élettani hatásokat,

- az anyagok, eszközök, gépek, berendezések helyét, szerepét a kertészeti technológiai folyamatban,

- a gépesítés termesztésre, környezetre gyakorolt hatását,

- a gépek, berendezések szerkezeti felépítését és működési elvét, az üzemeltetés szabályait,

- az ökológiai feltételek, a technológiai és biológiai tulajdonságok összefüggéseit,

- a munkavédelmi oktatás követelményeit, fontosságát,

- a hatósági engedélyezés alapvető szabályait,

- a kötelező orvosi vizsgálatok szükségességét.

Megértés szintjén tudja:

- a kertészeti növények ökológiai igényeit, termesztési feltételeit, módjait,

- a kertészeti növények szaporításának feltételeit, módjait, szabályait,

- a szaporítóanyag és ültetési anyag előállítását,

- a kertészeti növények termesztéstechnológiáját és az azt meghatározó tényezőket,

- a fajtacsoportokat, a legfontosabb fajtákat és a fajtatársítást,

- a kórokozókat, kártevőket és a védekezést,

- a permetezési napló vezetését,

- a személyi higiénia, egészségvédelem fontosságát, szabályait,

- a termékek kezelését, forgalmazását, értékelési, minősítési szempontjait, technikáját,

- a kertészeti gépek típusait, üzemeltetését, karbantartását,

- a gépek üzemeltetésének szabályait,

- a kertészeti technológiai munkafolyamatok sorrendjét, végrehajtásának módozatait, összefüggéseit,

- az eszközök, gépek, berendezések felhasználásának gazdaságossági, technológiai szempontjait,

- a gépek, berendezések üzemeltetésének munkavédelmi követelményeit,

- a biztonságtechnikai tartozékok szerepét, működési elvét,

- a munkahelyi balesetekkel összefüggő kötelezettségeket, szabályokat,

- a villamos hálózatok és berendezések üzemeltetésének feltételeit, előírásait,

- a biztonságtechnika, munka-, tűz- és környezetvédelem általános szabályait,

- a kertészeti technológiai munkafolyamatok ellenőrzésének szempontjait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a telepítés munkafolyamatát, az ültetés módjait,

- a támberendezések típusait, készítését, karbantartását,

- a koronaformákat, azok kialakítását és fenntartását,

- a földmérési, kitűzési munkákat, a munkaszervezési folyamatokat,

- a talajművelési rendszerek jelentőségét, alkalmazását, a kertészeti növények ápolási munkáit, eljárásait,

- a kertészeti termékek szedését, a betakarítás módjait, eszközeit, gépeit, a munkaszervezési feladatokat,

- a kertészeti termékek tárolását, feldolgozását,

- a munka- és élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartását, ellenőrzését,

- a kertészeti technológia során felhasznált anyagok, eszközök, gépek, berendezések rendeltetését, szakszerű alkalmazását,

- meghatározni a kertészeti technológiai munkafolyamatok műveleteit, azok sorrendjét és a munkaszervezési alapelveket,

- használni a technológiai munkafolyamatokkal kapcsolatos dokumentációkat,

- az eszközökre, gépekre, berendezésekre vonatkozó ápolási, tárolási követelményeket.

5. A MESTERVIZSGA RÉSZEI ÉS TARTALMI JELLEMZŐI

Kertészmester vizsgát tehet az a természetes személy, aki

- elsajátította a szakmája magas szintű gyakorlásához szükséges szakmai gyakorlati, elméleti ismereteket, valamint a vállalkozási ismereteket és a pedagógiai alapismereteket,

- képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni, és beosztottjai munkáját irányítani, vállalkozását fenntartani,

- alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

A növénytermesztő mestervizsgát a Magyar Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett Mestervizsga Bizottság előtt lehet tenni.

A mestervizsga részei:

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.3. Szóbeli vizsga

5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga kérdéseit a Magyar Agrárkamara állítja össze. Kezelésük a részletes vizsgaszabályzat szerint történik. A feladatok a vizsgatantárgyak követelményrendszerére épülnek.

Az írásbeli vizsgafeladatnak lehetővé kell tennie annak megállapítását, hogy a vizsgázó az összefüggéseiben megértett és elsajátított elméleti ismereteket a konkrét gyakorlati jellegű feladat megvalósításánál milyen szinten képes alkalmazni.

Az írásbeli feladat megoldására minimum 3 órát, maximum 5 órát kell biztosítani.

Az a jelölt, aki a maximálisan adható pontszám 50%-át nem éri el, a vizsgát folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie.

5.1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga menetét - a vizsgahelyszín előzetes bejárása után - a Mestervizsga Bizottság elnöke határozza meg.

A gyakorlati vizsga feladatai két részből állnak:

- gyümölcstermesztés és technológiai munkái,

- kertészeti gépek beállítása, üzemeltetése.

Minden vizsgázó az elnök döntése alapján minden gyakorlati részből vizsgázik, tételhúzás alapján. Az egyes gyakorlati feladatokra fordítható időt a helyi feltételek függvényében, a vizsgabizottság elnöke határozza meg, de a feladatok elvégzésére legalább 1-1 óra, összesen 2 óra fordítható. A gyakorlati vizsgarészek szervesen nem tartoznak össze, térben és időben szétválaszthatók.

A gyakorlati vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgafeladatok alapján kell összeállítani.

A szakmai, gyakorlati vizsga folyamán a gyakorlati feladat keretében alkalmazni kell a kérdéssel kapcsolatos munka- és környezetvédelmi szabályokat. A mestervizsga gyakorlati részét megelőzően munkavédelmi oktatást kell tartani a jelöltek részére.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen nem éri el az 50%-os teljesítményt, annak minősítése nem megfelelő és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati vizsgarész lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az eredményről.

5.1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság jelöli ki. A szóbeli vizsga rendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg, a szóbeli vizsga megkezdése előtt. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell a jelölteket.

5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgát a Magyar Agrárkamara által megadott tételekkel kell lebonyolítani, a gyümölcstermesztés és kertészeti gépek tárgyköreiből.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat:

- megfelelt,

- nem felelt meg.

Megfelelt az a jelölt, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarész valamennyi tantárgyából 50%-ot meghaladó eredményt ért el.

Nem felelt meg az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot nem megfelelt szinten teljesítette, vagy az elméleti vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el a megfelelt szintet.

5.3. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételnie teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem megfelelő szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az elméleti vizsga tárgyai alól - a jelentkező kérelmére - a mestervizsgát szervező az egyes vizsgatárgyaknak megfelelő szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezőknek, a Kiegészítő Vizsgaszabályzatban meghatározott módon, felmentést adhat.

5.5. A mestervizsga szervezése

Mestervizsgát csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel; az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata van, és a területileg illetékes Agrárkamara jogosultnak minősítette.

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei

A mestervizsga tárgyi feltételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg. Különösen szükségesek az alábbiak:

- tanterület és gyümölcsültetvény,

- bemutatóterület, faj-, fajtagyűjtemény,

- különböző művelési módok, termesztéstechnológiák,

- földterület a gépbeállítási és gépüzemeltetési gyakorlathoz,

- karbantartó- és javítóműhely,

- közúti forgalomban használható erőgépek, kertészeti munkagépek,

- szaporítóanyag és ültetési anyag bemutatóterület,

- gyakorlóterület,

- épületek, építmények, gépszín, szerszám-, anyagraktár,

- tangéppark,

- személyszállítási eszközök,

- szaktantermek,

- munkatermek,

- oktatástechnikai felszerelések, eszközök,

- szertárak.

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei

A Mestervizsga Bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki

- az adott szakterületen elismert szakember,

- oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik,

- az illetékes Agrárkamara arra alkalmasnak találja.

A segítő tanároknak szakirányú felsőfokú végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük.

5.6. Iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (oklevél, törzslap, osztályzóív) közokiratok, ezért az ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

Emiatt a szakmai felkészítéssel és a mestervizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására a törzslapon, vagy az oklevélben a bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra az oktatási intézmények működtetéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályok az irányadók.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A vizsgáztatás jelen követelményben nem szabályozott kitételeire a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet , a gazdasági kamarák 2. számú közös közleménye, valamint a Magyar Agrárkamara Mestervizsga Kiegészítő Szabályzata az irányadó.

A mestervizsgára való szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. Szervezett felkészítést csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt tárgyi és személyi feltételekkel.

9. Kertészmester (kertépítő és -fenntartó) mestervizsga szint és szakmai követelmények

1. A MESTERKÉPZÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS CÉLJA

A természeti környezetre alapozott, épített környezet, vagyis a zöldfelületek alakításában járatos, a piac változó igényeihez alkalmazkodó, szakmáját jól ismerő szakemberek nevelése. A mesterjelöltek tevékenységük magasabb szintre emelése érdekében olyan ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítására vállalkoznak, amelyek alapján a kertépítész mester a kertépítészet, zöldfelület-gazdálkodás szerteágazó szakterületén vállalkozni tud. Vállalkozását képes megtervezni, megindítani, működtetni, és továbbfejleszteni.

Pedagógiai és pszichológiai ismeretei alapján a kertépítési tanulók gyakorlati képzését vállalni tudja, partnereivel, beosztottjaival és tanulóival megfelelő kapcsolatot tud tartani.

Munkáját az építésügyi, környezet- és természetvédelmi, műemlékvédelmi, munka-egészségügyi, balesetvédelmi és tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szervezi, egyaránt eleget tesz a tulajdonosi és a társadalmi elvárásoknak.

2. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELEI

2.1. A mestervizsgához szükséges alapszakképesítések adatai

2.2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat

Megjegyzés: a vizsgára jelentkezéshez a 2.1. és a 2.2. pont alattiak együttes megléte szükséges!

3. A KERTÉPÍTÉSZ MESTER MUNKATERÜLETE

3.1. A kertépítész mester munkaterületének leírása

A szakmai alap-szakképesítésben felsorolt végzettségű kertépítő és -fenntartó mester szakmája gyakorlása során önállóan végzi szakirányítóként, vállalkozóként vagy alkalmazottként

- a lakó- és üdülőtájak zöldfelületei, ültetvényei, védett zöldterületei és kerti létesítményei építését, rekonstrukcióját és fenntartását,

- a park berendezési tárgyainak gyártását és forgalmazását,

- enteriőrök dekorációját,

- zöldfelület-gazdálkodási és szakoktatási feladatokat.

3.2. A kertépítész mester tevékenységi területe és feladatköre

- A parképítési és zöldfelület-alakítási terület geodéziai és dendrológiai felmérésében, helyszínrajzi ellenőrzésekben való közreműködés.

- Alappont és szelvényszintezés.

- Megvalósulási tervlap készítése.

- Sírhelyek és virágágyak tervezése, kiültetése.

- Kertfenntartási tervek készítése.

- Tényleges végrehajtóként végzi, vagy helyi szakirányítóként, vállalkozásirányítóként tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a kertépítés előkészítő munkáit, a kitűzéseket, az alkalmazott technológiákat:

= a bontási, favédelmi, irtási, termőföldfejtési és termőföldvédelmi munkákat,

= a durva és finom tereprendezést,

= a kerti létesítmények alapozási és felépítményi munkáit,

= a kertészeti munkákat, beltéri dekorációkat,

= az öntözőrendszerek szerelését,

= a kert berendezési tárgyainak készítését, elhelyezését,

= a kertfenntartás keretében a növényfelületek gondozását, és a berendezési tárgyak, létesítmények karbantartását,

= az építési és fenntartási hulladék kezelését,

= a kertrekonstrukciós feladatokat,

= az építés és fenntartás dokumentumainak vezetését,

= a munkahelyi egységhez tartozók munkafeltételének biztosítását, a teljesítmények mérését, bérezését,

= a technológiai és üzleti szerződéses fegyelem betartatását, az újításokra, a termelékenyebb munkára való ösztönzés segítését,

= a garanciális és minőségvédelmi kötelezettségek betartását,

= az építésügyi, a munka- és környezetvédelmi, természet- és műemlékvédelmi, balesetvédelmi, egészségügyi, pénzügyi, kereskedelmi és munkajogi kötelmek betartását és betartatását,

= a munkaadó, illetve a cég képviseletét.

- Természetvédelmi alkalmazottként: védett területek rekonstrukciós és fenntartási munkáinak elvégzését, zöldfelületi területek kezelését.

- Szakoktatási intézményekben, illetve a szakoktatás keretei között gyakorlati foglalkozások szervezését, ellátását és ellenőrzését.

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK ÉS ELVÁRÁSOK

4.1. A kertépítész mester szakma gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok

- Cégvezetés, versenytárgyalás, piackutatás.

- Előkészítés, felvonulás, építés, felmérés, kitűzés.

- Fakivágás, favédelem, bontás, termőföldfejtés, termőföldvédelem.

- Durva és finom tereprendezés.

- Alépítményi és felépítményi munkák.

- Kertészeti munkák.

- Kerti létesítmények, berendezések készítése, elhelyezése (forgalmazása).

- Műszaki átadás-átvétel, számlázás.

- Kertfenntartás és belsőtéri dekoráció.

- Zöldfelületi segédtervezés.

- Zöldfelület-gazdálkodási, környezet- és természetvédelmi, területkezelési feladatok.

- Gyakorlati, szakoktatási feladatokban közreműködés.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja (tudjon):

- a kiviteli költségkalkuláció készítését, az éves fenntartás tervének elkészítését a gazdaságossági számításokkal,

- összehasonlítani az eltérő tervezésű megoldások és fenntartási formák költség- és jövedelemszámítását,

- sportpályát építeni, a játszóhelyet kialakítani (alapozás, a szerkezeti elemek elhelyezése és festése), a sportpályaépítés és játszóhelyépítés technológiai folyamatábráját, költségszámítását elkészíteni, összehasonlítását és elemzését megtenni,

- megépíteni a monolit vagy előre gyártott kerti medencét (kitűzés, alapgödör-kiemelés, drén berakása, zsaluzás, fektetőfólia terítése, szerelőbeton berakása, vasháló szerelése, szerelvények elkészítése, falbetonozás vagy medencetest elhelyezése, kizsaluzás, szigetelés, fedlap elhelyezése, növénytelepítés), elkészíteni a kerti medence építésének technológiai folyamatábráját, költségszámítást és összehasonlítást tenni, elemezni,

- automata kerti öntözőhálózatot létesíteni, a kitűzéstől, az összeszerelésen át az üzemi próbáig,

- elkészíteni az éves növényvédelmi tervet; technológiai folyamatábrát, költségszámítást, összehasonlítást és elemzést végezni,

- elkészíteni a kertészeti és kertépítészeti termékek árkalkulációját, a termékek elhelyezését, a vevő kiszolgálását és a szaktanácsadást, a számlázást és a készletnyilvántartást,

- elkészíteni a beton- és műkőkészítés műveleteit; a gyártástechnológia folyamatábráját, költségszámítást, összevetést készíteni és elemezni,

- érvényesíteni a beton- és műkőgyártás, a famegmunkálás minőségi követelményeit.

Jártasság szintjén tudja:

- a kertépítészeti és kertfenntartási szakmában elvárható piaci szakmaetikai, magatartási követelményeket,

- a területfelmérést, a létesítménykitűzést, a szintkitűzést és a helyszínrajz készítését, összehasonlítani a különböző terület felmérési és kitűzési módokat, elemezni és értékelni azokat; elkészíteni a kertépítészeti geodézia mérési és kitűzési technológia folyamatábráját,

- a fakivágást, favédelmet, a termőföld letermelését és deponálását, a durva és finom tereprendezést, a technológiai folyamatábrát, a költségszámításokat elkészíteni, összehasonlítást tenni és elemezni,

- a laza vagy szilárd burkolatok építését az alapozástól a burkolati réteg elhelyezéséig, a burkolatépítés technológiai folyamatábráját elkészíteni, költségszámítást végezni, összehasonlítani és elemezni,

- megépíteni és bemutatni a monolit vagy előregyártott elemekből készült kerti támfalat, homokozót, lépcsőt, kerítést, az alapozástól, zsaluzáson át a fedlap elhelyezéséig, elkészíteni az építéstechnológiai folyamatábráját, költségszámítást készíteni, összehasonlítani és elemezni,

- kerti ácsszerkezetek (alapkészítés, oszlopállítás, kötőelemek és rácselemek elkészítése, lamellák vagy átkötők) készítése és konzerválása; elkészíteni a kerti ácsszerkezetek technológiai folyamatábráját, költségszámítását összehasonlítani és elemezni,

- elvégezni a terepplasztika és a rézsű kialakítását, a termőföldterítést, trágyázást, a talajforgatást és planírozást, elkészíteni a technológiai folyamatábrákat, költségszámítást és elemzést végezni,

- elvégezni a kerti létesítmények karbantartását, festését, felújítását; elkészíteni az éves karbantartás technológiai folyamatábráját, költségszámítását, összehasonlítást és elemzést végezni,

- a kertépítéshez és kertfenntartáshoz kapcsolódó eszközöket használni, a gépeket, berendezéseket kiválasztani és üzemeltetni, karbantartani,

- alkalmazni azon módszereket, amelyek a munkavégzés közben észlelt hibák kijavítására, a kár elhárítására szolgálnak.

Készség szintjén tudja:

- kiválasztani az ismérvek alapján a felhasználási célnak legjobban megfelelő anyagokat, gépeket és technológiát,

- alkalmazni komplex ismereteit a kertépítés és -fenntartás munkáiban,

- sziklakerteket, kőkerteket és tetőkerteket létesíteni a kitűzéstől a növényültetésig; elkészíteni az építés technológiai folyamatábráját, az összehasonlítást és elemzést elvégezni,

- virágágyakat, a virágos térkompozíciókat és enteriőrök növénydekorációját elkészíteni, a készítés technológiai folyamatábráját elkészíteni, az összehasonlítást és elemzést elvégezni,

- a fasorok, díszfák és díszcserjék telepítését (ültetőgödör-kiásás, növény-előkészítés, metszés, ültetést követő műveletek) elkészíteni, megrajzolni a növénytelepítés technológiai folyamatábráját, költségszámítást, összehasonlítást és elemzést végezni,

- elvégezni a fasorok, a díszfák és díszcserjék (alakító) fenntartó metszését, a rózsametszést és sövénynyírást, elkészíteni a fenntartó metszés technológiai folyamatábráját, költségszámítását, összehasonlítást és elemzést elvégezni,

- elvégezni a fűmagvetést, a gyeptéglázást (gyepszőnyegterítést), a terület-előkészítéstől, tömörítéstől kezdve, a próbavetésen, illetve fektetésen át a beöntözésig; elkészíteni a fűmagvetés és gyepterítés technológiai folyamatábráját, költségszámítását, összehasonlítást és elemzést végezni,

- elvégezni a gyepek tápanyag-utánpótlását, gyepszellőztetést, a gyepfelújítást és gyomtalanítást, elkészíteni a technológiai folyamatábrát, költségszámítást, összehasonlítást és elemzést végezni,

- elvégezni a gyepek és pázsitok kaszálását, fűgyűjtését, szegélyvágását és pázsitseprését, elkészíteni a technológiai folyamatábrát, költségszámítást, összehasonlítást és elemzést végezni,

- alkalmazni a felhasználásra kerülő anyagokat, szerszámokat, eszközöket, gépeket és berendezéseket, továbbá karbantartani azokat a munka- és környezetvédelmi előírások betartásával.

4.3. Szakmai elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

a) Kertépítészeti és fenntartási technológia tárgykörből:

- a kertépítészeti növények szaporítási és nevelési eljárásait,

- a talajtani, trágyázási és talajművelési eljárásokat,

- a talajosztályozást, a földkeverékeket és talajjavítási eljárásokat,

- a terméskövek, műkövek, faanyagok stb. megmunkálását,

- a falazatrakási eljárásokat,

- a szigetelési eljárásokat,

- a vakolási eljárásokat,

- a vízelvezetési eljárásokat,

- az öntözési módokat,

- a fakivételi, favédelmi eljárásokat,

- a komposztálási módokat.

b) Kertépítészeti geodézia tárgyköréből:

- a kertépítészeti geodézia eszközeit a mérés és kitűzés során,

- az ábrázolás és rajzszerkesztés módjait.

c) Kertépítészeti műszaki ismeretek tárgykörből:

- az építési és fenntartási gépek, berendezések feladatát,

- a gépek technológiai sorrendben elfoglalt helyét,

- a gépek hatását a technológiára, munka- és költségfelhasználásra és a végtermékre,

- a gépek szerkezeti felépítését,

- a gépekkel szemben támasztott munkavédelmi és biztonságtechnikai követelményeket, biztonsági tartozékok működését,

- a szabályozási, beállítási lehetőségeket,

- a karbantartásra vonatkozó követelményeket,

- az engedélyezési eljárásokat, az üzembe helyezést,

d) Jogi (építésjog, környezetvédelmi, természetvédelmi, műemlékvédelmi és munkajogi) munkásvédelmi ismeretekből:

- az Országos Építésügyi Szabályzat és az ÉMIR zöldfelületekre vonatkozó előírásait,

- a Magyar Országos Tervezési Irányelveket, szakmai ajánlásokat,

- az építésre, bontásra, fakivágásra, engedélyeztetésre vonatkozó jogszabályokat,

- a műemlékvédelem vagy természetvédelem alatt álló zöldfelületekre vonatkozó szakhatósági előírásokat,

- a környezeti elemekre, az alkalmazott technológiákra, gépekre, anyagokra vonatkozó környezetvédelmi előírásokat,

- a növényvédelemre vonatkozó előírásokat,

- a helyes táplálkozásra, munkavégzésre vonatkozó kérdéseket,

- a balesetek okait, az elsősegélynyújtást,

- a baleseti bejelentéseket, eljárásokat,

- a tűzvédelmi és környezetvédelmi feladatokat,

- az anyagmozgatással, érintésvédelemmel, mérgezésekkel kapcsolatos előírásokat, kötelezettségeket,

- a személyi és munkahelyi higiénia fontosságát,

- a kötelező orvosi vizsgálatokat,

- a munkahely telepítésével kapcsolatos előírásokat,

- a munkavállalásból és munkaadásból eredő jogi előírásokat,

- a tanulók foglalkoztatásával kapcsolatos jogi előírásokat.

A kertépítészmester jártasság szintjén tudja (értse):

a) Kertépítészeti és -fenntartási tárgykörből:

- a zöldfelületi létesítményépítés és -karbantartás technológiai különbségeinek hatását,

- az integrált növényvédelem szerepét,

- a zárt technológiák, környezetbarát technológiák, biotechnológiák szerepét és alkalmazási lehetőségeit,

- a kertépítészeti növények teljesítőképességét, a táji és helyi ökológiai feltételek függvényében,

- a kertépítészeti és -fenntartási hulladékkezelést, tárolást, újrahasznosítást,

- az eszköz- és anyagválasztás szempontjait.

b) Kertépítészeti és kertfenntartási tárgyköréből:

- a táj-, a település- és zöldfelület-építés, -védelem lehetőségeit,

- a zöldfelületek jelentőségét, a települések, az emberi közösségek életében,

- a településgazdálkodás és településpolitika jelentőségét a zöldfelület-gazdálkodás szempontjából,

- a zöldfelület-tervezés irányelveit,

- a kertművészet és az alkalmazott esztétika megnyilvánulását a művészetek történetében,

- a kertépítészeti anyagok jellegzetességeit,

- az építés logikai menetét, építésszervezést,

- a fenntartás logikai menetét, fenntartásszervezést.

c) Kertépítészeti műszaki ismeretek tárgykörből:

- a kertépítészetben használt gépek, berendezések működését,

- a kertfenntartásban használt gépek, berendezések működését.

d) Tűz-, baleset- és munkavédelmi ismeretek tárgykörből:

- a biztonságos munkavégzés feltételeit és a munkateljesítmények közti összefüggéseket,

- a baleset-, a tűzvédelmi, a munkavédelmi, egészségvédelmi, környezetvédelmi, építésügyi előírások logikai összefüggéseit a kármegelőzés szempontjából.

Készség szintjén tudja:

a) Kertépítészeti és -fenntartási technológia tárgykörből:

- a létesítmények kitűzését, a területfelmérést, az alappont- és szelvényszintezést, területábrázolást, tervolvasást,

- a talajlazítást és -forgatást, a középkötött vályogtalaj, minőségi talaj készítését, a tápanyagutánpótlást,

- a terepplasztika kialakítását,

- az építés-előkészítő munkákat, kitűzéseket,

- az alépítményi munkák fázisait,

- a kerti létesítmények, építmények építési technológiáit, módjait,

- a beton- és habarcskészítés technológiáját,

- a füvesítési és növényültetési módokat, technológiákat,

- a kert öntözését, a növényvédelmi technológiákat,

- a metszési technológiákat,

- a gyepápolás és fűnyírás technológiáját,

- a létesítmény-karbantartás (pótlás, festés, javítás) technológiáját.

b) Kertépítészeti és kertfenntartási tárgykörből:

- a kertépítészeti növényanyagot (lásd a mellékelt növényjegyzéket), Magyarország, de különösen a saját régió jellemző fás és lágyszárú növényfajták,

- a kertépítészet anyagfajtáit, alkalmazhatóságukat,

- az építés és fenntartás teljes munkafolyamatát, költség- és vállalkozási tervezését,

- a kerti építmények, létesítmények fajtáit, alkalmazásukat, építésüket, karbantartásukat,

- a növények elhelyezését, a virágágyak és térkompozíciók fajtáit, alkalmazását, készítését, és gondozását,

- a pázsit- és gyepfelületek módjait, alkalmazását, készítésüket és gondozásukat,

- a játszó- és sportkertek, tetőkertek, sziklakertek helyét, készítésüket és gondozásukat,

- belsőterek növénydekorációját,

- a fák támasztékolását, a növények különleges védelmét (árnyékolás, párologtatás csökkentése, takarás) szolgáló beavatkozásokat,

- a település zöldfelület-gazdálkodási feladatait,

- vezetési, tárgyalási technikákat.

c) Kertépítészeti, műszaki ismeretek tárgykörből:

- a kert építésében és fenntartásában alkalmazott gépek, berendezések használatát, karbantartását.

5. A MESTERVIZSGA RÉSZEI ÉS TARTALMI JELLEMZŐI

Kertépítész mestervizsgát az a természetes személy tehet, aki

- elsajátította a szakmája magasszintű gyakorlásához szükséges szakmai gyakorlati, elméleti vállalkozási és pedagógiai ismereteit,

- képes munkáját önállóan, magas színvonalon végezni, vállalkozását fenntartani és alkalmazottainak munkáját irányítani,

- alkalmas kertépítész tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére, nevelésére és vizsgára való felkészítésére.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

A kertépítész-mestervizsgát az Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett Mestervizsga Bizottság előtt lehet tenni.

A mestervizsga részei:

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.3. Szóbeli vizsga

5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga kérdéseit a Magyar Agrárkamara állítja össze. Kezelésük a részletes vizsgaszabályzat szerint történik. A feladatok a vizsgatárgyak követelményrendszerére épülnek.

Az írásbeli vizsgafeladat három részből áll:

- kertépítészeti szakmai technológia leírása,

- kertépítészeti műszaki ismeret és munkavédelem követelménye,

- üzemgazdasági elemzés vagy költségkalkuláció.

Az írásbeli feladat megoldására minimum 3 órát, maximum 5 órát kell biztosítani.

Az a jelölt, aki a maximálisan adható pontszám 50%-át nem éri el, a vizsgát folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie.

5.1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga menetét a vizsgahelyszín előzetes megtekintése után a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

A gyakorlati vizsga három részből áll:

- kertépítészeti technológiák,

- kertépítészet,

- kertfenntartás.

Minden vizsgázó az elnök döntése alapján, minden gyakorlati részből vizsgázik, tételhúzás alapján. Az egyes gyakorlati feladatokra fordítható időt a helyi feltételek függvényében, a vizsgabizottság elnöke határozza meg, de a feladat elvégzésére legalább 1-1 óra, összesen 4 óra fordítható. A gyakorlati vizsgarészek szervesen nem tartoznak össze, térben és időben szétválaszthatók.

A gyakorlati vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgafeladatok alapján kell összeállítani.

A szakmai gyakorlati vizsga folyamán a gyakorlati feladat keretében alkalmazni kell a kérdéssel kapcsolatos munka- és környezetvédelmi szabályokat. A mestervizsga gyakorlati részét megelőzően munkavédelmi oktatást kell tartani a jelöltek részére.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen nem éri el az 50%-os teljesítményt, annak minősítése nem megfelelő és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati vizsgarész lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az eredményről.

5.1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság jelöli ki. A szóbeli vizsga rendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg, a szóbeli vizsga megkezdése előtt. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell a jelölteket.

5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga

A szakmai szóbeli vizsga kérdései A), illetve B) részre tagolódik:

- az A) rész a kertépítés és -fenntartás tárgykörét öleli fel,

- a B) rész a munka- és környezetvédelmet tartalmazza.

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozás tervezéséhez, beindításához, fenntartásához szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési, szabvány- és áruismereti, adózási, üzleti partnerkapcsolati ismeretekből.

Vállalkozási ismeretek tantárgy vizsgája írásban is lefolytatható.

5.1.3.3. Pedagógiai alapismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógiai elméleti kérdésekből kell számot adni a jelöltnek.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni.

A jelölteknek minden tantárgyból legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani. A mesterjelölt önállóan számol be a tételből.

Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból 50%-os teljesítményt nem ér el, nem felel meg, de az adott tantárgyból javítóvizsgát tehet.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat:

- megfelelt,

- nem felelt meg.

Megfelelt az a jelölt, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarész valamennyi tantárgyából 50%-ot meghaladó eredményt ért el.

Nem felelt meg az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot nem megfelelt szinten teljesítette, vagy az elméleti vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el a megfelelt szintet.

5.3. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételnie teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem megfelelt szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az elméleti vizsgán felmentés adható

- szakmai elméletből a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőnek,

- vállalkozási ismeretekből

= a jogi végzettséggel, számviteli főiskolai vagy ezzel egyenértékű végzettséggel rendelkezőnek,

= annak, aki más szakterületen két éven belül mestervizsgát tett,

- pedagógiai alapismeretekből

= a szakoktatói, műszaki vagy mérnöktanári végzettséggel rendelkezőnek,

= annak, aki más szakterületen két éven belül mestervizsgát tett.

5.5. A mestervizsga szervezése

Mestervizsgát csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata van, és a területileg illetékes Agrárkamara jogosultnak minősítette az országos kertépítő és tájrendező szakmai szervezet előzetes véleménye alapján (MKTSZ).

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei:

A mestervizsga tárgyi feltételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg. Különösen szükségesek az alábbiak:

- a kertépítésben és -fenntartásban használatos erő- és munkagépek, eszközök,

- megfelelő kertépítési és kertfenntartási gyakorlóterület, kerttechnikai műhely, bemutatókert stb.

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei:

A Mestervizsga Bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki

- az adott szakterületen felsőfokú végzettséggel rendelkező elismert szakember,

- oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik,

- az illetékes Agrárkamara arra alkalmasnak találja.

A segítő tanároknak szakirányú felsőfokú végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük.

5.5.3. Iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (mesterlevél, törzslap, osztályzóív) közokiratok, ezért ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

Emiatt a szakmai felkészítéssel és a mestervizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására a törzslapon, vagy az oklevélben a bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra az oktatási intézmények működtetéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályok az irányadók.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A vizsgáztatás jelen követelményben nem szabályozott kitételeire a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet , a gazdasági kamarák 2. számú közös közleménye, valamint a Magyar Agrárkamara Mestervizsga Kiegészítő Szabályzata az irányadó.

A mestervizsgára való szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. A szervezett felkészítést csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt tárgyi és személyi feltételekkel.

KÖTELEZŐ NÖVÉNYISMERETI JEGYZÉK

Egynyári dísznövények:

- Ageratum houstonianum, Alyssum maritinum, Antirrhinum majus, Begonia semperflorens, Celosia cristata, Celosia plumosa, Cineraria maritima, Coleus hybrida, Dahlia hybrida, Dimorphoteca aurantiaca, Gaillardia pulchella, Gazania splendens, Impatiens walleriana, Lobelia erinus, Nicotiana alata, Pennisetum villosum, Perilla frutescens, Petunia hybrida, Phlox drummondii, Rudbeckia hirta, Salvia farinacea, Salvia splendens, Tagetes erecta, Tagetes patula, Verbena hybrida, Verbena rigida, Zinnia elegans,

- helybenvetéses egynyáriak: Alcea hybrida, Amberboa moschata, Calendula officinalis, Callistephus chinensis, Cosmos bipinnatus, Cosmos sulphureus, Convolvulus tricolor, Eschscholtzia californica, Ipomea purpurea, Impomea tricolor, Kochia scoparia, Lobularia maritima, Miabilis jalapa, Nigella damascena, Portulaca grandiflora, Ricinus communis, Tropaeolum majus,

- dugványozással szaporítható egynyáriak: Alternanthera amoena, Helichrysum petiolatum, Iresine lindenii, Iresine herbstii, Lantana camara, Pilea microphylla.

Kétnyári dísznövények:

- Bellis perennis, Campanula medium, Dianthus barbatus, Dianthus caryophyllus, Digitalis purpurea, Myosotis silvatica, Viola wittrockiana

Évelő dísznövények:

- pázsitfüvek: Agrostis alba, Agrostis stolonifera, Bromus erectus, Bromus inermis, Festuca heterophylla, Festuca pratensis, Festuca rubra, Festuca ovina, Lolium perenne, Melica uniflora, Poa pratensis,

- szárazságtűrő évelők: Alyssum saxatile, Arabis caucasica, Bergenia cordifolia, Cerastium tomentosum, Dianthus deltoides, Dianthus plumarins, Campanula carpatica, Campanula cochleariifolia, Campanula glomerata, Campanula persicifolia, Centranthus ruber, Euphorbia myrsinites, Euphorbia polychroma, Festuca glauca, Festuca rigida, Gaillardia aristata. Gentiana acaulis, Gentiana pneumonanthe, Geranium sanguineum, Geum coccineum, Iberis sempervirens, Iris pumila, Lavandula angustifolia, Linum flavum, Linum perenne, Phlox subulata, Pulsatilla hybrida, Sedum acre, Sedum album, Sedum hybridum, Sedum spurium, Sempervivum tectorum, Thymus serpyllum, Veronica incana, Veronica spicata,

- közepes vízigényű évelők: Achillea filipendulina, Achillea ptarmica, Aquilegia hybrida, Armeria maritima, Aster alpinus, Aster dumosus, Aster novi-belgii, Aubrieta cultorum, Coreopsis grandiflora, Coreopsis verticillata, Chrysanthemum coccineum, Chriysanthemum hortorum, Chrysanthemum leucanthemum, Chrysanthemum maximum, Delphinium cultorum, Erigeron speciosus, Hemerocallis fulva, Hemerocallis citrina, Heuchera sanguinea, Iris barbatica, Lychnis chalcedonica, Lupinus polyphyllus, Paeonia officinalis, Papaver orientale, Phlox paniculata, Rudbeckia speciosa, Sagina subulata, Scabiosa caucasica, Solidago hybrida,

- vízi, vízparti és árnyéki évelők: Astilbe arendsii, Butomus umbellatus, Filipendula hexapetala, Iris sibirica, Caltha palustris, Lythrum salicaria, Miscanthus sinensis, Nymphaea alba, Nymphaea rubra, Nuphar lutea, Typha augustipholia, Allium ursinum, Ajuga reptans, Anemone japonica, Anemone silvestris, Asarum europeum, Convallaria majalis, Cyclamen purpurascens, Dicentra spectabilis, Helleborus odorus, Helleborus niger, Hosta plantaginea, Hosta coerulea, Primula vulgaris, Primula elatior, Vinca minor, Vinca major, Viola cornuta,

- hagymás, hagymagumós, gumós, rizomás évelők: Canna generalis, Crocus vernus, Crocus chrysanthus, Dahlia hybrida, Galanthus elwesii, Galanthus nivalis, Hyacinthus orientalis, Leucojum aestivum, Leucojum, vernum, Lilium candidum, Lilium croceum, Lilium hybridum, Muscari armeniacum, Narcissus incomparabilis, Narcissus poeticus, Narcissus pseudonarcissus, Tulipa hyrida, Tulipa kaufamnniana, Tulipa prestans, Tulipa tarda.

Lombhullató díszfák és díszcserjék:

- lombhullató díszfák: Acer campestre, Acer ginnala, Acer negundo, Acer palmatum, Acer platanoides, Acer pseudoplatanus, Acer saccharinum, Acer tatarica, Aesculus hippocastanum, Aesculus carnea, Ailanthus altissima, Alnus glutinosa, Betula pendula, Carpinus betulus, Catalpa bignonioides, Celtis occidentalis, Cerasus serrulata, Corylus colurna, Elaeagnus angustifolia, Fagus silvatica, Fraxinus excelsior, Fraxinus ornus, Gleditsia triacanthos, Koelreuteria paniculata, Liriodendron tulipifera, Malus x purpurea, Morus alba, Padus avium, Platanus hybrida, Populus alba, Populus nigra, Populus cimonii, Prunus cerasifera, Quercus cerris, Quercus pubescens, Quercus robur, Quercus rubra, Robinia hispida, Robinia pseudoacacia, Salix alba, Salix caprea, Sophora japonica, Sorbus aria, Sorbus aucuparia, Sorbus thuringiaca, Tilia argentea, Tilia cordata, Tilia euchlora, Tilia platyphyllos, Ulmus minor,

- lombhullató fenyők: Ginkgo biloba, Larix decidua, Taxodium distichum,

- lombhullató díszcserjék: Berberis thunbergii, Berberis vulgaris, Buddleia alternifolia, Buddleia davidii, Caragana arborescens, Chaenomeles superba, Colutea arborescens, Cornus alba, Cornus mas, Cornus sanguinea, Corylus avellana, Cotinus coggygria, Cotoneaster dammeri, Cotoneaster salicifolius, Crataegus monogyna. Crataegus oxyacantha, Deutzia scabra, Euonymus europeus, Forsythia intermedia, Hibiscus syriacus, Hydrangea arborescens, Kerria japonica, Laburnum anagyroides, Ligustrum ovalifolium, Ligustrum vulgare, Lonicera tatarica, Magnolia soulangiana, Paeonia suffruticosa, Philadelphus coronarius, Potentilla fruticosa, Prunus tenella, Punica granatum, Ribes alpinum, Rosa canina, Rosa rugosa, Spiraea bumalda, Spiraea vanhouttei, Symphoricarpos chenaultii, Symphoricarpos orbiculatus, Syringa josikaea, Syringa vulgaris, Tamarix tetrandra, Viburnum lantana, Viburnum opulus,

- kúszó cserjék: Campsis radicans, Clematis hybrida, Euonymus fortunei, Hydrangea petiolaris, Hedera helix, Lonicera caprifolium, Lonicera tellmanniana, parthenocissus quinquefolia, parthenocissus tricuspidata, Wisteria sinensis.

Lomblevelű örökzöldek és fenyők:

- örökzöld fenyők: Abies alba, Abies concolor, Abies nordmanniana, Chamaecyparis lawsoniana, Juniperus communis, Juniperus horizontalis, Juniperus media, Juniperus sabina, Juniperus scopulorum, Picea abies, Picea pungens, Pinus mugo, Pinus nigra, Pinus silvestris, Pinus strobus, Taxus baccata, Thuja occidentalis, Thuja orientalis,

- örökzöld lomblevelű díszcserjék: Aucuba japonica, Buxus sempervirens, Euonymus japonicus, Ilex aquifolium, Laurocerasus officinalis, Lonicera nitida, Lonicera pileata, Mahonia aquifolium, Mahonia repens, Pyracantha coccinea, Viburnum opulus, Viburnum plicatum, Viburnum rhytidophyllum, Yucca filamentosa.

Kertépítészetben használható növényházi és virágos levéldísznövények:

- virágos dísznövények: Begonia tuberhybrida, Fuchsia hybrida, Hydrangea macrophilla, Pelargonium hortorum, Pelargonium peltatum, Primula veris, Primula vulgaris, Senecio cruenthus,

- levéldísznövények: Aglaonema sp., Clorophytum comosum, Cupressus macrocarpa, Hedera sp., Pelargonium hortorum "Madame Saleron", Pilea cadierii, Peperomia sp.

Külső térben alkalmazható edényes szoliter dísznövények:

- edényes szoliter dísznövények jelentősége és alkalmazhatósága: Agave americana, Agapanthus ajrivanus, Bougainvillea glabra, Cordyline indivisa, Hibiscus rosasinensis, Nerium oleander, Punica granatum, Phoenix canariensis, Trachicarpus fortunei, Plumbago auriculata

Télikertek, szálloda fogadótereinek növényei:

Agleonaema sp., Asplenium nidus, Araucaria excelsa, Aspidistra elatior, Bromélia sp., Cyssus antarctica, Cordyline sp., Cyperus gracilis, Cyrtomium falcatum, Codiaeum variegatum, Dieffenbachia exotica, Dracaena sp., Epipremnum aureum, Fatsia japonica, Ficus benjamina, Monstera deliciosa, Nephrolepis exaltata, Pandanus weitchii, Pálma fajok, Philodendron sp., Sansevieria sp., Yucca elephantipes

A védett értéknek számító növények alkalmazását (különösen a szaporítását) csak a természetvédelmi jogszabályokban rögzített elvek betartásával lehet végezni!

10. Kertészmester (zöldségtermesztő) mestervizsga szint és szakmai követelmények

1. A MESTERKÉPZÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS CÉLJA

A mezőgazdaság viszonyaihoz alkalmazkodó, szakmáját jól ismerő és mesterségét gyakorlatban alkalmazó szakemberek tevékenységük magasabb szinten történő végzése érdekében, olyan ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása, amelyek alapján a kertészmester szakterületén vállalkozni tud. Vállalkozását meg tudja tervezni, el tudja indítani, és ezt folyamatosan működtetni, fejleszteni képes.

Pedagógiai és pszichológiai ismeretei alapján tanulók gyakorlati képzését fel tudja vállalni, partnereivel, beosztottjaival megfelelően tud kommunikálni.

Munkáját a munka-egészségügyi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, valamint a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően szervezi. Eleget tud tenni a tulajdonosi és társadalmi elvárásoknak.

2. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELEI

2.1. A mestervizsgához szükséges alapszakképzettségek adatai

2.2. A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat

Megjegyzés: a mestervizsgára jelentkezéshez a 2.1. és 2.2. pont alatti feltételek együttes megléte szükséges.

3. A MESTER MUNKATERÜLETE, FELADATA ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRE

3.1. A mester szakmai munkaterületének leírása

A szántóföldi zöldségtermesztésben a következő munkatevékenységek jellemzőek:

- talajművelés, talajápolás, traktoros munkagépekkel,

- magvetés egyszerű és szemenként vető gépekkel,

- növényvédelem szántóföldi gépekkel,

- betakarító gépek üzemeltetése,

- a gépek beállítása, karbantartása,

- a szükséges kézimunka megszervezése, irányítása, ellenőrzése.

Üvegházi és fóliás hajtatásban:

- az egyes hajtatási célokra alkalmas termesztő berendezések kiválasztása,

- speciális növényvédelmi előírások betartása,

- palántanevelési technológia jó időzítése, pontos kivitelezése,

- támberendezés építés,

- különleges ápolási munkák alkalmazása,

- fűtő-, öntöző-, szellőzőberendezések üzemeltetése.

Saját termékeink forgalmazása során:

- meghatározza mikor, milyen állapotban szedhető a termék, és azt hogyan kell áruvá készíteni,

- kapcsolatot tart fenn, és újabbakat keres a minél eredményesebb értékesítés érdekében,

- kutatja a következő termelési ciklusban milyen termékek, csomagolások, időszakok adhatnak jobb eredményt.

3.2. A mester tevékenységi területe és feladatköre

- Termelési terv készítése.

- Fóliás termesztőberendezések telepítése, berendezése.

- Üvegházak egyszerűbb karbantartási munkái.

- Földraktár, komposzttelep kezelése.

- Szaporítási munkák szántóföldön és termesztőberendezésekben.

- Talajművelési munkák szántóföldön és termesztőberendezésekben.

- Növényápolási munkák (trágyázás, öntözés, biotechnika, növényvédelem).

- Betakarítás, áruvá készítés.

- Termékforgalmazás.

- Munka- és környezetvédelem.

- Minőség-ellenőrzés.

- A munkások irányítása.

- A tanulók gyakorlati oktatása.

- Szakmai szervezetekben, testületekben való részvétel.

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK ÉS ELVÁRÁSOK

4.1. A mester szakmája gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok

4.1.1. Önálló vállalkozás vezetése, szervezése, az ahhoz szükséges adminisztrációs, pénzügyi, jogi előírások betartása, betartatása.

4.1.2. Termelési terv elkészítése, az adott év adottságainak, valamint a közép- és hosszú távú terveinek megfelelően.

4.1.3. Fóliaalagút, fóliasátor saját kivitelezésű felépítése, és a hozzá tartozó szellőzők, ajtók, öntözőberendezés, árnyékoló, energiaernyő elkészítése. A termesztőberendezés egyszerű karbantartása, mint szakadt fóliapalást megfoltozása, üvegházi szigetelés hibáinak kijavítása, támberendezés elkészítése. Fűtő-, szellőző-, öntözőberendezések kezelése.

4.1.4. A növénykultúra számára megfelelő földkeverék meghatározása, előállítása a földraktárban. Tápkocka, gyepkocka készítése.

4.1.5. A zöldségnövények morfológiájának és környezeti igényeinek ismerete.

4.1.6. Magvak előkészítése vetésre, a vetőmagszükséglet kiszámítása. Vetés szabadföldbe, szaporítóládába, tápkockába, cserépbe. Tűzdelés, palántázás, tőszámbeállítás.

4.1.7. Magágykészítés szabadföldön és termesztőberendezésben. Talajápolási munkák elvégzése kézzel, kisgépekkel, traktoros munkagépekkel.

4.1.8. Öntözési mód kiválasztása. Az öntözővíz mennyiségének, a kijuttatás idejének, tápanyagszükségletének meghatározása.

4.1.9. Az egyes zöldségnövények ápolásához szükséges biotechnikai munkák meghatározása, elvégzése. Kötözés, metszés, hónaljazás, lelevelezés.

4.1.10. Fel kell ismerni az élettani betegségeket, kórokozók által okozott betegségek, a kártevők okozta károk jellegzetes tüneteit, és el kell dönteni a védekezés módját és idejét.

4.1.11. Meg kell állapítani, hogy az adott növény mikor ad eladható terméket, hogyan, milyen gyakorisággal kell vagy lehet elvégezni a betakarítást. Ismerni kell a gépesítési lehetőségeket, az így betakarított termék minőségét, és ennek ismeretében dönt, a betakarítás módjáról, az értékesítés irányáról. Megszervezi a munkát, hogy összhangban legyen az áruvá készítéssel, a szállítási teljesítménnyel.

4.1.12. Gondoskodik a munkavégzéshez kapcsolódó óvórendszabályok megtartásáról a kéziszerszámok használata során, a gépekkel végzett munkánál és a veszélyes anyagok, növényvédő szerek felhasználásánál. A termesztéstechnológia melléktermékeit, hulladékanyagait környezetkímélő módon kezeli.

4.1.13. Folyamatosan ellenőrzi, minősíti az elvégzett munkákat, és ösztönző vagy visszatartó erejű módszereket alkalmaz a jó minőség elérésének érdekében.

4.1.14. Feltárja az áruértékesítés lehetőségeit, folyamatosan figyeli a kereslet-kínálati viszonyokat az általa megtermelt áruféleségekre vonatkozóan. Mérlegeli azok exportlehetőségeit, feldolgozóipari értékesíthetőségét és a belföldi frissfogyasztás igényét. Ennek megfelelően végzi a betakarítást, az áruvá készítést, ehhez igazítja a technológiát és a termelési szerkezetet.

4.1.15. A hatályos törvények, rendeletek szellemében foglalkoztatja alkalmazottait. Megszervezi munkájukat és gondoskodik a megfelelő munkafelvételről a nagyobb hatékonyság érdekében, figyelembe véve a munkavégzők jogait is.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények

4.2.1. Gyakorlati szakmai követelmények

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja (tudjon):

- elméleti ismereteit önállóan és rugalmasan alkalmazni a szakmai gyakorlatban,

- a munkavédelmi, környezetvédelmi előírások vonatkozó részeit betartani, illetve betartatni,

- a termeléshez szükséges növényfajtákat, anyagokat, eszközöket megválasztani.

Jártasság szintjén tudja:

- a kitűzött célnak megfelelő technológiai tervet elkészíteni,

- a fóliás termesztőberendezéseket felépíteni, berendezni, karbantartani, üzemeltetni,

- üvegházak és berendezéseik egyszerű karbantartási munkáit elvégezni,

- a legfontosabb zöldségnövényeket és azok magvait, palántáit felismerni,

- a legfontosabb kártevőket, kórokozókat, károsításukat felismerni,

- az elvégzett munkát értékelni, a hibákat felismerni,

- a legegyszerűbb gyomnövényeket felismerni,

- az egyszeri talajvizsgálatokat elvégezni,

- a termesztőberendezések, egyéb építmények és helyiségek szakszerű használatát,

- az erőgépek, motorok, munkagépek főbb szerkezeti részeit, működtetését,

- az elektromos berendezések működtetését,

- eldönteni mikor, milyen növényápolási munka szükséges,

- az előírásoknak megfelelő módon bánni a veszélyes anyagokkal,

- egyszerű tárolási módszereket alkalmazni,

- szükség esetén elsősegélyt adni,

- a megtermelt áru forgalmazását.

Készség szintjén tudja:

- a technológiához szükséges gépekkel dolgozni, azokat karbantartani,

- a növényápolási munkákat kézzel, kéziszerszámmal elvégezni,

- a szaporítási, palántanevelési munkákat elvégezni,

- a terményszedést, áruvá készítést elvégezni minden termesztésben lévő zöldségkultúrában,

- a csomagolási, korszerű tárolási munkák végzését megszervezni és ellenőrizni,

- megszervezni és ellenőrizni minden olyan munkát, amely tevékenységi területén előfordul.

4.2.2. Szakmai elméleti követelmények

4.2.2.1. A zöldségtermesztés tárgyköréből

Ismeret szintjén tudja:

- milyen hatása van a környezeti tényezőknek az egyes zöldségbajok életfolyamataira,

- a termesztőberendezések műszaki jellemzőit, típusait,

- hazánk talajtípusainak alkalmasságát zöldségtermesztésre,

- az egyszerű tartósítási eljárásokat,

- a tárolási módszereket és a tárolás alatt lezajló életfolyamatokat,

- a használatos gépek, berendezések működési elvét,

- a gépek, berendezések szabályozási lehetőségeit,

- műszaki biztonsági tartozékok működését,

- gépek, berendezések karbantartási üzemeltetését,

- fűtőberendezések üzemeltetését.

Megértés szintjén tudja:

- a talajművelési eljárásokat és azok technológiai szerepét,

- a kártevők, kórokozók, gyomnövények leírását, károsításukat és a védekezés lehetőségeit,

- az egyes öntözési módok jellemzőit,

- a tápelemek szerepét a növény életében, a tápanyagellátás módjait,

- a tenyészterület-igény megállapítását,

- a növény igényeinek és azokat kielégítő technológiai folyamatoknak az összefüggését,

- a hajtatás feltételeit, gazdaságosságának elemzését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a termesztőberendezések kihasználásának lehetőségeit,

- a termesztési módokat és azok gazdaságosságát,

- a szaporítási, palántanevelési módokat,

- a vegyszeres gyomirtás lehetőségeit a technológiában,

- a betakarítás és áruvá készítés sajátosságait az egyes zöldségfajoknál,

- az egyes zöldségfajok termesztéstechnológiáját,

- az egyes gépek helyét a technológia folyamatában.

5. A MESTERVIZSGA RÉSZEI ÉS TARTALMI JELLEMZŐI

Kertész mestervizsgát tehet az a természetes személy, aki

- elsajátította a szakmája magas szintű gyakorlásához szükséges szakmai gyakorlati, elméleti ismereteket, valamint a vállalkozási ismereteket és a pedagógiai alapismereteket,

- képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni, és beosztottjai munkáját irányítani, vállalkozást fenntartani,

- alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére, vizsgára való felkészítésére, nevelésére.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

A kertész mestervizsgát az Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett Mestervizsga Bizottság előtt lehet tenni.

A mestervizsga részei:

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.3. Szóbeli vizsga

5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga kérdéseit a Magyar Agrárkamara állítja össze. Kezelésük a részletes vizsgaszabályzat szerint történik. A feladatok a vizsgatantárgyak követelményrendszerére épülnek.

Az írásbeli feladat megoldására minimum 3 órát, maximum 5 órát kell biztosítani. Az a jelölt, aki a maximálisan adható pontszám 50%-át nem éri el, a vizsgát folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie.

5.1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga menetét a vizsgahelyszín előzetes megtekintése után a vizsgabizottság elnöke határozza meg. A gyakorlati vizsga négy részből áll:

- szaporítási és fitotechnikai munkák (vetés, tűzdelés, palántázás, metszés, hónaljazás, kötözés, támberendezés készítés),

- felismerések (magvak, palánták, kár- és kórképek, gyomok),

- betakarítás, áruvá készítés,

- géppel végzendő munkák (vetés, szántás, kultivátorozás, permetezés).

Minden vizsgázó az elnök döntése alapján, minden gyakorlati részből vizsgázik, tételhúzás alapján. Az egyes gyakorlati feladatokra fordítható idő a helyi feltételek függvényében, a vizsgabizottság elnöke határozza meg, de a feladatok elvégzésére legalább 2 óra fordítható. A gyakorlati vizsgarészek szervesen nem tartoznak össze, térben és időben szétválaszthatók.

A gyakorlati vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgafeladatok alapján kell összeállítani.

A szakmai gyakorlati vizsga folyamán a gyakorlati feladat keretében alkalmazni kell a kérdéssel kapcsolatos munka- és környezetvédelmi szabályokat. A mestervizsga gyakorlati részét megelőzően munkavédelmi oktatást kell tartani a jelöltek részére.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen nem éri el az 50%-os teljesítményt, annak minősítése nem megfelelő és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati vizsgarész lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az eredményről.

5.1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság jelöli ki. A szóbeli vizsga rendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg, a szóbeli vizsga megkezdése előtt. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell a jelölteket.

5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga

A szakmai szóbeli vizsgát termesztéstechnológiából és a kapcsolódó munka- és környezetvédelmi tananyagból kell tenni.

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozás tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez, fejlesztéséhez szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési, szabvány- és áruismereti, adózási, üzleti partnerkapcsolati ismeretekből.

A vállalkozási ismeretek tantárgy vizsgája írásban is lefolytatható.

5.1.3.3. Pedagógiai alapismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógiai, elméleti kérdésekből kell számot adni a jelöltnek.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni.

A jelöltnek minden tantárgyból legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani. A mesterjelölt önállóan számol be a tételből. A felelet elhangzása után a vizsgabizottság tagjai további szakmai kérdéseket tehetnek fel.

Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból 50%-os teljesítményt nem ér el, nem felel meg, de az adott tantárgyból javítóvizsgát tehet.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat:

- megfelelt,

- nem felelt meg.

Megfelelt az a jelölt, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarész valamennyi tantárgyából 50%-ot meghaladó eredményt ért el.

Nem felelt meg az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot nem megfelelt szinten teljesítette, vagy az elméleti vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el a megfelelt szintet.

5.3. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételnie teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem megfelelő szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az elméleti vizsgán - a jelentkező kérelmére - a mestervizsgát szervező, az egyes vizsgatárgyaknak megfelelő szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezőknek, a Kiegészítő Vizsgaszabályzatban meghatározott módon, felmentést adhat.

5.5. A mestervizsga szervezése

Mestervizsgát csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata van, és a területileg illetékes Agrárkamara jogosultnak minősítette.

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei:

A mestervizsga tárgyi feltételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg. Különösen szükségesek az alábbiak:

- fűtött fóliasátor vagy üvegház,

- fóliasátor,

- szaporítóládák, töltésükhöz földkeverékek, eszközök,

- vetőmagvak a felismeréshez, szaporítóládába és fólia alatti vetéshez, a szántóföldi vetőgépekhez,

- palántaültető fák, kanalak, cserepek, tűzdelőfák,

- kiültethető szálas és tápkockás palánták,

- tűzdelhető palánták,

- néhány lombleveles palánta a felismeréshez,

- támrendszer mellett hajtatott folytonnövő paradicsom és paprika,

- betakarításra alkalmas sárgarépa, zöldhagyma, karfiol, fejes saláta, paradicsom, uborka, paprika és fejes káposzta, szabadföldi kultúra,

- háti motoros permetezőgép,

- traktoros permetezőgép, kultivátor, eke, műtrágyaszóró, szemenkéntvető gép.

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei:

A Mestervizsga Bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki

- az adott szakterületen elismert szakember,

- oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik,

- az illetékes Agrárkamara arra alkalmasnak találja.

A segítő tanároknak szakirányú felsőfokú végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük.

5.6. Iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (oklevél, törzslap, osztályzóív) közokiratok, ezért ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

Emiatt a szakmai felkészítéssel és a mestervizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadásra, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására a törzslapon, vagy az oklevélben a bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra az oktatási intézmények működéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályok az irányadók.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A vizsgáztatás jelen követelményében nem szabályozott kitételeire a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet , a gazdasági kamarák 2. számú közös közleménye, valamint a Magyar Agrárkamara Mestervizsga Kiegészítő Szabályzata az irányadó.

A mestervizsgára való szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. A szervezett felkészítést csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt tárgyi és személyi feltételekkel.

* * *

11. Vincellérmester mestervizsga szint és szakmai követelmények

1. A MESTERKÉPZÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS CÉLJA

A szőlő- és bortermelés viszonyaihoz alkalmazkodó, szakmáját jól ismerő és mesterségüket gyakorlatban jól alkalmazó szakemberek tevékenységük magasabb szinten történő végzése érdekében olyan ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása, melynek alapján a mester a szőlő- és bortermelés területén vállalkozni tud, tevékenységét meg tudja tervezni, folyamatosan működtetni és szervezni. Pedagógiai ismeretei alapján a tanulók gyakorlati képzésében részt venni, és partnereivel kommunikálni tud. Munkáját a munka-egészségügyi, baleset-elhárítási, tűzvédelmi, környezetvédelmi és szakmai követelményeknek megfelelően látja el.

2. A MESTERVIZSGÁZTATÁSRA JELENTKEZÉS FELTÉTELEI

2.1. A mestervizsgához szükséges alapszakképesítések adatai

2.2. A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat

Megjegyzés: a mestervizsgára jelentkezéshez a 2.1. és a 2.2. pont együttes megléte szükséges.

3. A VINCELLÉRMESTER MUNKATERÜLETE

A szakmához kapcsolódó tevékenységi körök.

A vincellérmester szakmájának gyakorlása során önállóan, a szőlőtermesztésben és borkezelésben korszerű anyagokkal, gépekkel és berendezésekkel az alábbi jellemző tevékenységeket végzi:

- a szőlőültetvények létesítését (oltványkészítés, iskoláztatás, terep- és talaj-előkészítés, ültetés, támberendezés felállítása),

- a szőlőültetvény éves munkáinak végzése (talajmunkák, metszés, növényvédelem, zöldmunkák),

- a szőlő feldolgozása (szedés, szállítás, mustnyerés),

- a borkészítés (erjesztés, fejtés, kénezés, iskolázó műveletek, stabilizálás, palackozás),

- a kész bor értékesítése (palackos borok kiszállítása, helyszíni termelői borértékesítés).

A vincellérmester szakmai elméleti és gyakorlati tudása mellett gazdálkodási, jogi és piaci ismeretei birtokában alkalmas családi, szövetkezeti, szőlő- és borgazdaságok vezetésére és hegyközségi tisztségek betöltésére.

Így feladata lehet:

- piackutatás,

- gazdálkodási és számviteli feladatok ellátása,

- szőlészeti és borászati üzemben csoportok vezetése,

- a vállalkozáson belül a különböző biztonsági és egyéb előírások betartatása.

A vincellérmester feladata továbbá a tanulók szakmai gyakorlatának szervezése és a tanulók gyakorlati tanítása.

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

4.1. A vincellérmester szakmája gyakorlásánál előforduló legfontosabb feladatok

- A szőlőnövény és az egyes fajták környezeti igényeinek ismerete.

- A szőlő szaporítása.

- Szőlőültetvény létesítése, fenntartási munkáinak végzése és azok irányítása (tőkeművelési és metszési eljárások, zöldmunkák, ápolási munkák).

- Talajművelési munkák végzése és irányítása.

- A szőlő feldolgozása.

- A must erjesztése, a bor kezelése (fejtés, kénezés, töltögetés, mintavétel, iskolázó, javító műveletek, a borok stabilizálása, házasítása, érzékszervi vizsgálata, borvizsgálati adatok értékelése).

- Borpalackozás és a késztermék értékesítése.

- A tevékenység végzésével kapcsolatos erő- és munkagépek, feldolgozó berendezések, borászati gépek és eszközök szakszerű, tudatos használata, működtetése és speciális szaktudást nem igénylő karbantartása.

- A kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassú jármű) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban meghatározott engedély szükséges.

- Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi, személyi higiéniai, valamint munka- és tűzvédelmi előírások betartása.

- Munkaterv készítése, munkacsoportok tevékenységének szervezése és irányítása.

- Számviteli dokumentumok vezetése.

- A szakmai ismeretek folyamatos korszerűsítése, kommunikációs és informatikai eszközök használata.

- Aktív részvétel a hegyközségek és egyéb szakmai szervezetek munkájában.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a munkavédelem célját, a főbb baleseti veszélyforrások elhárításának, megelőzésének módjait, lehetőségeit,

- a meteorológiai eszközök használatát,

- az egyszerű talajvizsgálatok elvégzését,

- a legfontosabb szerves és műtrágyák használatát,

- a motorok főbb szerkezeti felépítését,

- az erőgépek szerkezeti felépítését,

- az elektromos berendezések működtetését,

- az öntözés berendezéseinek működtetését,

- a vegyszeres gyomirtás módjait,

- a legfontosabb gyomnövényeket,

- a gépi oltványkitermelés műveleteit,

- a szerves és műtrágyaszóró gépek működtetését,

- a növényvédő gépek beállítását, működtetését,

- a növényvédelem kiszolgáló műveleteit,

- a szaporítóanyag-előállítás és telepítés gépeinek beállítását és működtetését,

- a kertészeti kisgépek jellemzőit, működtetésüket,

- a talajművelés, trágyázás, öntözés gépeinek működtetését,

- a szőlőszaporítóanyag-szabványt,

- a konténeres oltványok nevelésének műveleteit,

- a szőlőtelepítés előkészítésének műveleteit,

- a telepítések költségeinek és a várható hozamoknak egybevetésével az eredményesség kiszámítását,

- az átvétel során alkalmazott mechanikus és elektronikus hídmérlegek működtetését,

- az alkalmazott próbaderítések folyamatait,

- a bor mint késztermék forgalmazás előtti tárolásának, raktározásának módjait, követelményeit, a készáru ellenőrzését.

Jártasság szintjén tudja:

- a szőlőnövény részeit,

- a szőlő szaporítóanyag osztályozását, minősítését,

- az elsősegélynyújtás elemeit,

- a kitűzés folyamatát,

- a kéziszerszámok karbantartását,

- az elektromos motorok üzemeltetését,

- az oldható és oldhatatlan kötések készítését és bontását,

- az erő- és munkagépek kapcsolódásait,

- a talajművelő gépek szerkezetét, beállítását,

- az európai és alanyvesszők szedését, feldolgozását,

- a törzs-, karkötözés és szálvesszőlekötés műveleteit,

- az anyatelepek ápolási munkáit,

- a szerves és műtrágyaszóró gépek beállítását,

- a háti, motoros és vontatott permetezőgépek üzemeltetését,

- a gödörfúró, hidrofúró, pneumatikus metszőolló használatát,

- a támberendezések létesítését,

- a kézi és gépi oltást,

- az iskoláztatás műveleteit,

- a tőkepótlási eljárásokat,

- a tőkeművelési módok használatát,

- a csemegeszőlő-osztályozás, -csomagolás műveleteit,

- az általánosan előforduló kór- és kárképek felismerését,

- a legelterjedtebb szőlőfajták felismerését,

- a tárolóedények használatát, karbantartásukat, tisztításukat,

- a laboratóriumi tömegmérést,

- a laboratóriumi térfogatmérést,

- aerométeres mérések elvégzését,

- a kézi refraktométer használatát,

- sav-bázis térfogatos elemzéseket indikátorokkal,

- a Malligand-készülék használatát,

- a jodometriás kénessav-meghatározást,

- az első fejtés végrehajtásának folyamatát,

- a fejtési, a szellőztetési módokat,

- a kénezések idejét, módját, adagjait, hatásvizsgálatát,

- a borok házasításának arányait,

- a borok savtartalmának szabályozási lehetőségeit (házasítással, szénsavas-meszes savtompítással, borkősav-adagolással),

- az alkoholtartalom szabályozását házasítással,

- a cukortartalom emeléséhez használt anyagok mennyiségének kiszámítását,

- a derítés szabályait, idejét, folyamatát, a derítési módok értékelését és hasznosítását,

- a zúzó-bogyózó berendezések beállítását, üzemeltetését, karbantartását,

- a segédanyag-adagolók működtetését, szabályozását,

- a csigaszivattyúk működtetését, karbantartását,

- a pneumatikus keverést,

- a kovaföld-adagoló beállítását, működtetését, karbantartását,

- a szűrés során a borminőség folyamatos ellenőrzését, a sterilszűrés géprendszerének összeállítását.

Készség szintjén végezze el (a munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával):

- a szőlőültetés különböző módjait,

- a termő és nem termő szőlő metszését,

- a szőlő zöldmunkáit,

- a szüretelés műveleteit,

- az ültetvényben alkalmazott traktorok (kerti traktor, lassú jármű stb.) és hozzájuk kapcsolható munkagépek üzemeltetését, kezelését, vezetését, napi karbantartását,

- az alapvető borkezelési eljárásokat (egyszerű és iskolázó pinceműveleteket: erjesztés, feltöltés vagy töltögetés, kénezés, fejtések, derítés, szűrés, szeparálás, hőkezelési, borjavítási és egyéb eljárások, tartályok, eszközök, hordók kezelése, higiéniája),

- a must szediment meghatározását,

- a mustfokolást,

- az alkoholtartalom-mérést,

- a próbaházasítást, a próbaderítést.

A tevékenység végzése során használt járművekkel közúti közlekedésben csak külön jogszabályban előírt vezetői engedély birtokában vehet részt.

4.3. Szakmai elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a szőlőtermesztés és borászat jelentőségét, történetét, jelenlegi helyzetét,

- a szőlőfélék csoportosítását,

- a borvidékek és körzetek jellemzőit, jogszabályi előírásait,

- a bortörvény szabályozási körét, előírásait,

- a hegyközségek szerepét, jelentőségét,

- a szőlőnövény biológiai jellemzőit, részeit,

- a metszés biológiai alapjait,

- a törzsültetvények létesítésével, üzemeltetésével kapcsolatos előírásokat,

- alkalmazott tőkeformák, telepítési rendszerek jellemzőit,

- a szaporítóanyag-előállítás követelményeit, szabványait,

- az ültetvény létesítésével kapcsolatos előkészítési, tervezési feladatok,

- a támberendezések típusait, anyagait, karbantartási munkáit,

- a szőlő-betakarítás során használt járművek üzemeltetési lehetőségeit,

- a prések működési elveit, szerkezeti felépítését, műszaki jellemzőit,

- az ászkolás körülményeit, az oxidációs folyamatok jellemzőit,

- a fizikai és kémiai stabilizáló eljárásokat,

- a palackozás folyamatát, a folyamat kritikus pontjait, gépeit, eszközeit,

- a fém- és műanyag kupakolók működését, működtetését,

- az érzékszervi vizsgálatok szakkifejezéseit, személyi és tárgyi feltételeit, a bírálati pontrendszereket és hőmérsékleteket,

- az aszúsodás folyamatát, feltételeit,

- a borpárlatok, likőrborok jellemzőit,

- a pezsgőgyártás folyamatát,

- a sűrítménykészítés alapelveit,

- a biobor fogalmát,

- az emelővillás targoncák üzemeltetési feltételeit, lehetőségeit,

- a folyamatos sajtókat,

- a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatát,

- a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,

- a vállalkozások lényegét, a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a vállalkozások működtetésének alapkövetelményeit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az álláskereső technikákat.

Megértés szintjén tudja:

- a kertészeti (mezőgazdasági) alapismereteket, fogalmakat, melyekkel tevékenysége során találkozhat,

- a szőlő táplálkozás-élettani jelentőségét, a kulturált borfogyasztás kívánalmait,

- az éghajlat és a talaj szerepét a szőlőtermesztésben,

- az éghajlat és az élettani szakaszok kapcsolatát,

- a tőkeforma és a telepítési rendszer kapcsolatát,

- a fajtaválasztás szempontjait,

- a fajta szerepét, természeti jelentőségeit,

- a szőlőfajták értékmeghatározó tényezőit,

- a művelésmód megválasztásának szempontjait,

- a metszésmód és a fajta összefüggéseit,

- a nem termő és a termő szőlő metszések alapelveit,

- a metszés idejének, eszközeinek megválasztását,

- a talajművelési eljárásokat,

- a tápanyagok hatásait,

- a szükséges tápanyagmennyiség megállapításának módjait, technikáját, jelentőségét,

- a trágyázási módokat, azok anyagait, eszközeit,

- az öntözési módokat, azok eszközeit,

- a károsítók életmódjait, a védekezés meghatározásának biológiai alapjait,

- a komplex és integrált növényvédelem módjait, eljárásait, jogszabályi előírásait,

- a megelőző és rendszeres növényvédelem közötti különbségeket,

- a növényvédelmi előrejelzés jelentőségét,

- a növényvédelem és a környezetvédelem kapcsolatát, a kölcsönhatások magyarázatát az életközösségben (biocönózis),

- a nemesítés célját, eszközeit (fajtafenntartás, klóneszekció, keresztezés, in vitro tenyésztés, génátültetéses klónozás), következményeit,

- a szüret előkészítési, tervezési, szervezési feladatait,

- a termésbecslést, a betakarítás és a feldolgozás munkafolyamatainak összefüggéseit,

- azokat a mikrobiológiai alapismereteket, melyekkel a tevékenység végzése során találkozhat,

- azokat a kémiai alapfogalmakat, melyek a borászati ismeretek megszerzéséhez feltétlenül szükségesek [oldatok kémiai jellemzői: kémiai egyensúlyok, vizes oldatok sav-bázis tulajdonságai, vizes oldatok redox tulajdonságai, oldhatóság, a szerves és biokémia témaköréből; izoméria és sztereoizoméria, a borászati szempontból lényeges kémiai szerkezetek (alkoholok, fenolok, aldehidek, karbonsavak, aminok stb.) és tulajdonságaik, enzimatikus katalízis stb.],

- a kénezés anyagait, idejét, módjait,

- a derítőanyagok jellemzőit,

- az érlelés folyamatát,

- a borok stabilizálását, annak gépeit, eszközeit,

- az eszencia, a fordítás és a másolás fogalmát,

- a fehérszőlő feldolgozásának folyamatát, gépeit, eszközeit,

- a kékszőlő héjon erjesztésének szakaszos és folyamatos technológiáját,

- a mustok és erjedő borok hőmérséklet-szabályozására szolgáló eszközök használatát,

- a fizikai, kémiai és biológiai változásokat az erjesztés folyamán,

- a káros mikroorganizmusok hatását, azok tevékenységét, az ellenük való védekezés lehetőségeit,

- a hibás és beteg borok kezelésének módjait,

- a szűrések helyeit, módjait, gépeit, eszközeit,

- a CO2 és az invert gázok technológiai szerepét,

- a mintavevő szondák működését, az automatikus refrakciómérés folyamatát,

- a tisztító és fertőtlenítő berendezések, beépített tartálymosó szerkezetek, nagynyomású mosóberendezések jellemzőit, működtetési feltételeit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szőlőfajták csoportosítását,

- a legfontosabb fehér- és vörösbort adó szőlőfajták felismerését,

- a szőlő károsítóinak meghatározását,

- a szaporítóanyag-termelés munkaműveleteit,

- a szőlőtelepítés munkaműveleteit,

- a támberendezés létesítését, karbantartását,

- a szőlő vegetatív és generatív ciklusát, a szőlőtermesztői beavatkozások időrendjét, azok magyarázatát,

- a szőlő termő/vegetációs egyensúlyának fogalmát, a terhelés meghatározását,

- a nem termő és termő szőlők metszését;

- a szőlő zöldmunkáit,

- a talajművelés és trágyázás műveleteit,

- a növényvédelmi eljárásokat,

- a termesztés során használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását,

- a szüreti előkészületek teendőit,

- a szüret idejének és módjának meghatározását, munkálatait,

- az irányított erjesztés jelentőségét, munkafolyamatát,

- a házasítás célját, előírásait,

- a derítés idejének, módjának meghatározását, a derítési módok értékelését,

- a borászati tevékenység során használt építmények, eszközök, gépek (térfogatkiszorítású szivattyúk, örvényszivattyúk, dugattyús szivattyúk, mechanikus keverők, erjesztő és érlelő tartályok, differenciálnyomású töltők, ellennyomású töltőgépek), berendezések, anyagok használatát, elsődleges karbantartását,

- a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a vincellér környezetében előforduló esetekre,

- a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait.

5. A MESTERVIZSGA RÉSZEI ÉS TARTALMI JELLEMZŐI

Vincellérmester vizsgát tehet az a természetes személy, aki

- elsajátította a szakmája magas szintű gyakorlásához szükséges szakmai gyakorlati, elméleti ismereteket, valamint a vállalkozási ismereteket és a pedagógiai alapismereteket,

- képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni és beosztottjai munkáját irányítani, vállalkozását fenntartani,

- alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

A növénytermesztő mestervizsgát a Magyar Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett Mestervizsga Bizottság előtt lehet tenni.

A mestervizsga részei:

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.2. Szóbeli vizsga

5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga kérdéseit a Magyar Agrárkamara állítja össze. Kezelésük a részletes vizsgaszabályzat szerint történik. A feladatok a tantárgyak követelményrendszerére épülnek.

Az írásbeli vizsgafeladat a részletes növénytermesztés anyagrészét foglalja magába, az általános növénytermesztési ismeretekre is építve. Az írásbeli vizsgafeladat lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a vizsgázó az összefüggéseiben megértett és elsajátított elméleti ismereteket a konkrét gyakorlati jellegű írásbeli feladat megvalósításánál milyen szinten képes alkalmazni.

Az írásbeli feladat megoldására minimum 3 órát, maximum 5 órát kell biztosítani.

Annak a jelöltnek, aki a maximálisan adható pontszám 50%-át nem éri el, a vizsgát folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie.

5.1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga menetét - a vizsgahelyszín előzetes bejárása után - a Mestervizsga Bizottság elnöke határozza meg.

A gyakorlati vizsga feladatai három részből állnak:

a) szőlőtermesztési vizsgarész az időszerű technológiai műveleteket tartalmazza,

b) borászati vizsgarész az alapvető borkezelési eljárások feladataiból áll,

c) szőlőfajták, növényi részek, fenológiai fázisok, eszközök, anyagok felismeréséből alapvető borászati, laboratóriumi vizsgálatokból áll.

5.1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság jelöli ki. A szóbeli vizsga rendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg a szóbeli vizsga megkezdése előtt. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell a jelölteket.

5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga

A szakmai szóbeli vizsga négy témakört ölel fel:

- szőlőtermesztés,

- borászat,

- műszaki ismeretek,

- munka-, környezet- és tűzvédelem.

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozás tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez szükséges ismeretekből.

A vállalkozási ismeretek tantárgy vizsgája írásban is lefolytatható.

5.1.3.3. Pedagógiai alapismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógiaelméleti kérdésekből kell számot adnia a jelöltnek.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni.

A jelölteknek minden tantárgyból legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani. A mesterjelölt önállóan számol be a tételből.

Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból 50%-os teljesítményt nem ér el, nem felel meg, de az adott tantárgyból javítóvizsgát tehet.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat

- megfelelt,

- nem felelt meg.

Megfelelt az a jelölt, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarész valamennyi tantárgyából 50%-ot meghaladó eredményt ért el.

Nem felelt meg az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot nem megfelelt szinten teljesítette, vagy az elméleti vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el a megfelelt szintet.

5.3. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételnie teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem megfelelő szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az elméleti vizsga tárgyai alól - a jelentkező kérelmére - a mestervizsgát szervező, az egyes vizsgatárgyaknak megfelelő szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezőknek a Kiegészítő Vizsgaszabályzatban meghatározott módon felmentést adhat.

5.5. A mestervizsga szervezése

Mestervizsgát csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata van, és a területileg illetékes Agrárkamara jogosultnak minősítette.

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei

A mestervizsga tárgyi feltételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg. Különösen fontosak az alábbiak:

- a feladatok balesetmentes megvalósításához szükséges eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések a vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű biztosítása,

- a munkáltató jellegű feladatok (szőlőtermesztés, borászat) megvalósításához szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése, üzemképes géppark (kerti traktorok, lassú járművek, borászati gépek, eszközök, edények, anyagok stb.),

- felszerelt laboratórium.

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei

A Mestervizsga Bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki

- az adott szakterületen elismert szakember,

- oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik,

- az illetékes Agrárkamara arra alkalmasnak találja.

A segítő tanároknak szakirányú felsőfokú végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük.

5.6. Iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (oklevél, törzslap, osztályzóív) közokirat, ezért ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

Emiatt a szakmai felkészítéssel és a mestervizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására a törzslapon, vagy az oklevélben a bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra az oktatási intézmények működtetéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályok az irányadók.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A vizsgáztatás jelen követelményben nem szabályozott kitételeire a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet , a gazdasági kamarák 2. számú közös közleménye, valamint a Magyar Agrárkamara Mestervizsga Kiegészítő Szabályzata az irányadó.

A mestervizsgára való szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. A szervezett felkészítést csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt tárgyi és személyi feltételekkel.

* * *

12. Erdészeti mester mestervizsga szint és szakmai követelmények

1. A MESTERKÉPZÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS CÉLJA

Az erdőgazdálkodás területén az erdészeti szakmát gyakorló szakember tevékenységének magasabb szintre emelése és ismereteinek bővítése annak érdekében, hogy önálló vállalkozóvá váljon, illetve a gyakorlati oktatásban részt vehessen. Rendelkezik azokkal a szakmai ismeretekkel, amelyek az OKJ szerinti motorfűrész-kezelő, erdőművelő, fakitermelő, erdészeti kötélpálya-kezelő, erdészeti szakmunkás, lakott területi fakitermelő szakma követelményeiben megfogalmazást nyert, de nem ezek mechanikus összegzése csupán a mesterré minősítés feltétele. Több éves gyakorlati tapasztalatai, jelentős vállalkozási ismerete, pedagógiai és pszichológiai felkészültsége fölé emeli az átlagos szakmunkásnak.

Munkakultúrájával, emberi magatartásával eleget tud tenni a szakmai elittel szemben támasztott követelményeknek, társadalmi elvárásoknak.

2. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELE

2.1. A mestervizsgához szükséges alapszakképesítések adatai

2.2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat

Megjegyzés: a vizsgára jelentkezéshez a 2.1. és a 2.2. pont alatti feltételek együttes megléte szükséges. Rendelkezni kell lakóterületi fakitermelő vizsgával is.

3. AZ ERDÉSZETI MESTER MUNKATERÜLETE

A szakmához kapcsolódó tevékenységi körök

Az erdőgazdálkodás valamennyi területén önállóan (korszerű eszközök, anyagok, gépek, berendezések használatával) tudja végezni a vállalt vagy rábízott feladatokat, illetve tevékenységeket.

Erdőművelés területén:

- Szaporítóanyag-termelés, erdősítések előkészítése, kivitelezése, ápolása, nevelése, védelme.

Erdőhasználat területén:

- Elő- és véghasználat, fő- és mellékhasználat munkafolyamatait, szakszerű választékolást, kézi és gépi fakitermelő eszközök használatát. Felkészítést. Számbavételt.

- Fakitermelést különleges körülmények között. (Lakott terület.)

Anyagmozgatás területén:

- Az erdő biológiai, a fa materiális értékének megóvását, a racionális eszközhasználatát. A szükséges gépjárművek, erőgépek, illetve munkagépek kezelését. (Jogosítványokhoz kötött vagy nem kötött.)

- A használatban lévő eszközök, gépek karbantartását, kisebb javítását.

- Feladatkörébe tartozik fakitermelő munkacsapat vezetése (személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munka megszervezése).

- Vállalkozások jogi, pénzügyi, adminisztratív menedzselése.

- Tanulók (tanfolyami hallgatók) gyakorlati képzése, tanulóinak, beosztottjainak emberi és szakmai irányítása.

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK ÉS ELVÁRÁSOK

4.1. Az erdészeti mester (szakmunkás) szakmája gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok

- Erdei magvak gyűjtése, feldolgozása, tárolása, szállítása.

- Szaporítóanyag (csemete, dugvány stb.) nevelése, kezelése.

- Új erdők telepítése.

- Erdőterületek mesterséges vagy természetes felújítása.

- Fásítások kivitelezése.

- Erdők nevelése: ápolás, gondozás (tisztítás, gyérítés, nyesés) védelme.

- Az erdő hasznosítása: elő- és véghasználat szakszerű végrehajtása. Biztonságos döntés, gallyazás. Szakszerű választékolás, darabolás, felkészítés, készletezés, számbavétel. Különleges fakitermelés.

- A faanyag mozgatása: közelítés, tárolás, rakodás, szállítás megszervezése, szakszerű végrehajtása.

- Vadgazdasági berendezések építése.

- Az erdőművelés (védelem) és erdőhasználat során használt kézi eszközök és gépek biztonságos kezelése, karbantartása, kisebb hibák elhárítása. Motorfűrészek és adaptereik.

- Markolós és csörlős közelítőgépek (LKT is).

- Erőgépek (traktorok) és hozzá rendszeresített munkagépek optimális üzemű alkalmazása.

- Talajelőkészítő, talajművelő gépek, szállító járművek, speciális erdészeti gépek, mint kérgező, hasító gépek kezelése. Egyszerű kötélpálya-berendezés telepítése, üzemeltetése, gépkönyvek vezetése, diagnosztikai vizsgálatokban való részvétel.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az elméleti ismereteit önállóan és hasznosan adaptálni a szakmai gyakorlatban,

- az erdő, mint magasan szervezett életközösség fejlődési szakaszaiban szükséges biológiai célú tevékenységek okát, magyarázatát,

- értelmezni az erdészeti és műszaki dokumentációkat (üzemterv, éves erdőgazdálkodási terv, gépkezelési utasítás stb.),

- alkalmazni és betartani a szabványok és jogszabályok szakterületre vonatkozó előírásait (EBSZ).

Jártasság szintjén tudja:

- felismerni a legfontosabb hazai állományalkotó fafajokat és cserjéket rügy, levél, kéreg, fametszet alapján,

- felismerni az előbb felsorolt növények magjainak érettségi állapotát,

- a maggyűjtést elvégezni álló fáról,

- a legelemibb eszközök (műszerek) használatát (leolvasását),

- felismerni a szaporítóanyagként használt csemetét, dugványt, suhángot, sorfát,

- felismerni csemetekertben és erdősítésekben a legáltalánosabb gomba- és rovarkárosításokat, a biotikus károkat,

- elemezni az erdősítésre szánt talajt szelvénygödör alapján,

- felismerni az erdő fejlődési szakaszát(-it) a területen,

- megválasztani a szükséges nevelővágási (beavatkozási) módot,

- végezni a gyakorlati faosztályozást (kivágandó, segítő, javafa),

- a primér választékok legfontosabb szabányait,

- a választékolást,

- a különleges alakú fák (ikertörzs, villásfa, kihajló, stb.) döntését, felkészítését (gépi hasítást, kérgezést),

- kezelni a faanyagmozgatás (közelítés, rakodás, szállítás) speciális gépeit,

- felismerni motorfűrészek és egyéb motoros kézi eszközök hibáit,

- a motorfűrészek kisebb hibáinak javítását,

- a fennakadt fák levételét,

- a fejszével történő gallyazást elvégezni,

- egyszerű kötélpálya telepítésében részt venni,

- végezni a kötélpályás közelítésben kiszolgáló tevékenységet,

- felismerni az üzemeltetés közben jelentkező hibákat,

- az elsősegélynyújtást,

- a fakitermelési vágástér rendjének kialakítását.

Készség szintjén tudja:

- a maggyűjtési időket, gyűjtést a földről,

- a magok tárolási módjait,

- a kézi és gépi magvetést,

- a csemetenevelés folyamatait: ápolást (öntözés, árnyalás stb.), kiemelést, osztályozást, kötegelést, vermelést,

- a kézi- és gépi talajelőkészítést (csemetetermelésnél és erdősítésnél egyaránt),

- a kézi- és gépi ültetést különböző méretű szaporítóanyaggal,

- az ápolást kézi és gépi eszközökkel (traktorra szerelt munkagépek),

- a nevelővágások során használt kézi és gépi eszközök kezelését: metszőolló, göllerolló, kézifűrész, fejsze, motorfűrész és azok adaptereit (bozótirtás, ágnyesés, gödörfúrás),

- különböző átmérőjű és egyensúlyi helyzetű fák irányított döntését, ezen belül a hajk kialakítását, a törési léc és lépcső megfelelő megválasztását és elkészítését, a döntővágás befejezését,

- a gallyazást és a darabolást motorfűrésszel,

- a választékolás eszközeinek használatát (átlaló, hosszmérőléc, jelzőkacor),

- a motorfűrész kezelését egyszerű és kombinált vágásformák esetén,

- a motorfűrészlánc élezését, karbantartását,

- az ergonómiai (egészségvédő) szabályok betartását (helyes testtartás, időbeosztás stb.),

- kezelni a felkészítés (készletezés) során használt kézi eszközöket (fejszék, rönkfordító, capin, ékek stb.), ezek karbantartását, élezését,

- a közelítő eszközök felszerelését, szállítását, üzembe helyezését (ló-, gépvontatta eszközről van szó),

- a közelítő gépek (önkihordók), berendezések üzemeltetését,

- a rakodás és szállítás gépeinek kezelését, az anyagmozgatásnál szükséges eszközök használatát,

- a kötélpályát meghajtó munkagép üzemeltetését,

- valamennyi erdészeti tevékenységnél (munkafolyamatoknál) használni az előírt biztonsági berendezéseket, egyéni munkavédelmi eszközöket, felszereléseket,

- betartani és betartatni az EBSZ-t, környezetvédelmi előírásokat,

- a saját és társai munkáját megszervezni.

4.3. Szakmai elméleti követelmények

Bár a mesterré váláshoz a szakmai gyakorlat, a szakmai tapasztalat a döntő jelentőségű, de az elméleti felkészültség éppúgy a szakmai, mint vállalkozási és pedagógiai tudásnak (tevékenység folytatásának) alapja. A mit, miért, hogyan kérdések közül az első kettőre elméleti tudással adjuk meg a választ. A jó mester tevékenységét tudatosság jellemzi. Indokolni tudja a választott eszköz, eljárás, végrehajtás okát.

Ismeret szintjén tudja:

- az erdőgazdálkodás (erdőművelés, erdővédelem, erdőhasználat) fogalmait, összefüggéseit,

- az intenzív csemetetermesztési módszereket (tápkockás, Nisula-tekercs stb.),

- az erdőn kívüli fásítások szerepeit, jelentőségét,

- a faültetvények fogalmát, céljait,

- az erdősítések befejezését, átadását,

- a legfontosabb fa- és cserjefajokat, azok magjait, csemetéit,

- a vegetatív szaporodási mód közötti különbséget és azok ökológiai és ökonómiai következményeit,

- a termőhely fogalmát,

- a termőhelyi tényezőket (éghajlat, talajbeli, környezeti hatások),

- a legfontosabb talajtípusokat,

- a telepítés, felújítás közötti eltérést,

- az erdősítési hálózat, növőtér fogalmát,

- az erdő növekedési, fejlődési szakaszait,

- az állományszerkezeti tényezőkből a fontosakat: elegyarány, záródás stb.,

- a természetes felújítás elméleti tényezőit,

- az erdő többcélú funkciójának vonatkozásait,

- a fahasználat módjait, munkaszervezeteit,

- a fakitermelés teljes munkafolyamatát,

- a faanyagmozgatás racionális tényezőit: felkészítési fok, darab-tömeg törvény,

- a motorfűrész és egyéb motoros kézi eszközök működési elvét,

- a különféle motorfűrész típusok alkalmazási területét,

- az erőgépek (traktorok) szerkezeti egységeit, funkcióit,

- a hidraulika alapfogalmát,

- a munkagépek szerkezeti egységeit, funkcióit (ekék, tárcsák, rotátorok, vetőgépek, szárzúzók),

- a kötélpálya berendezések működési elvét,

- a lakott területen kívüli fakitermelés előírásait,

- az orvosi vizsgálatok rendjét, szükségességét.

Megértés szintjén tudja:

- az erdőművelés környezeti elemeit,

- a csemetekerttel kapcsolatos fogalmakat,

- a magvak gyűjtési és vetési idejét,

- a talajerő fenntartását,

- a csemete, suháng, sorfa, dugvány szabványait,

- a faállományok eredet szerinti különbségét,

- az erdőnevelés alapjait,

- a teljes és részleges talajelőkészítési módokat,

- az erdősítések ápolásának célját, fontosságát,

- az ökológiai szempontok alapján a racionális tisztítások lényegét,

- a szelektív, sematikus és kombinált nevelővágások formáit,

- a gyakorlati faosztályozás lényegét a célállományok nevelése érdekében,

- a magról történő természetes felújítást (fokozatos felújítóvágást),

- a vadgazdálkodás és az erdőnevelés összefüggéseit (vadeltartó képesség),

- az erdő élete során jelentkező hasznosítási lehetőségeket: fő- és mellékhasználat, elő- és véghasználat jelentőségét,

- a fakitermelés különböző módjait,

- a hajk, törési léc és törési lépcső szerepét,

- a központos súlyvonalhelyzetű, a kishúzású, a nagyhúzású és a különleges alakú fák döntési problémáit (döntési irányválasztás, felhasadás, felszakadás veszélye, segédeszközök használata),

- a lakott területi fakitermelés különböző módozatait,

- a ledarabolásos munkamódszer előnyeit, veszélyeit (15 cm átmérő alatti gyérítésben),

- a szabványok és választékok összefüggéseit,

- a felkészítés lényegét,

- a helyes közelítési nyomok kiválasztásának erdőnevelési jelentőségét,

- a fakitermelés térbeli és időbeli rendjének jelentőségét, szerepét,

- a faanyag tárolásának helyes módját, annak gazdasági jelentőségét,

- a jól karban tartott (jól élezett) motorfűrész és a foglalkozási ártalmak közötti összefüggést (vibrációs betegség, halláskárosodás),

- és értse meg, hogy a jól megválasztott vágásforma erő és energia használat terén csökkentő tényező mind a motor, mind az ember számára,

- a közelítő- és rakodógépek legfontosabb szerkezeti részeinek felépítését, működését,

- a hidraulikus körfolyamat lényegét,

- a biztonságtechnika és munkavédelmi előírások célszerűségét,

- a kötélpályás közelítést igénylő fakitermelési technológiák feltételeit (domborzati viszonyok, gazdasági számítások),

- a választott tartó típusok, kötélfajták, horgonyzási módok lényegét,

- az EBSZ előírásainak eszközt és embert kímélő lényegét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az előző két alpontban megkövetelt ismeretek gyakorlati követelményeknél felsorolt műveleteit, munka- és technológiai folyamatait végrehajtani,

- az alkalmazás tudatossága és biztonsága az elméleti tudás megtestesülése, kifejeződése és természetesen a gyakorlati tapasztalat hasznosítása.

5. A MESTERVIZSGA RÉSZEI ÉS TARTALMI JELLEMZŐI

Mestervizsgát tehet az a természetes személy, aki

- elsajátította a szakma magas szintű gyakorlásához szükséges gyakorlati és elméleti ismereteket, vállalkozási és pedagógiai alapismereteket,

- képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni, és beosztottjai munkáját irányítani, vállalkozást fenntartani,

- alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére (felnőtt tanfolyamosokat is) vizsgára való felkészítésére, nevelésére.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

Az erdészeti mestervizsgát az Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett Mestervizsga Bizottság előtt lehet tenni.

A mestervizsga részei:

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.3. Szóbeli viszga

5.1.1. Szakmai írásbeli viszga

A tételeket (vagy tesztlapokat) a vizsgaszabályzat szerint a Magyar Agrárkamara állítja össze. A megfogalmazott kérdések az erdőművelés, erdőhasználat (anyagmozgatás) erdészeti géptan konkrét ismeretköreire vonatkoznak. Tartalmazzon szakmai számításokra is feladatot. Ha nem tesztlapos az írásbeli, akkor egy komplex erdőgazdálkodási feladat kidolgozása adható feladatul (pl. egy fafajcserjés erdőfelújítás tarvágás után a talajelőkészítéstől a befejezett erdősítésig stb.). Az írásbeli minimum 180 perc, maximum 300 perc időtartamú. Az a jelölt, aki a maximálisan adható pontszám 50%-át nem éri el, a vizsgát folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie.

5.1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga csak ott szervezhető, ahol megfelelő feltételek állnak rendelkezésre, vagyis a szakmai követelményekben felsorolt tevékenységek elvégeztethetőek (erdőművelési, fakitermelési, anyagmozgatási munkára megfelelő tanerdő vagy gazdasági erdő, széles körű géppark és biztonságos munkakörülmények.

A vizsgabizottság a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt. Meggyőződik az előírás szerinti feltételek meglétéről. (Kifogástalan minőségű kézi és gépi eszközök, megfelelő terepi adottságok, munka- és egészségügyi, biztonsági berendezések.)

A mesterjelölt a gyakorlati vizsga során a bizottság engedélyével saját eszközöket is használhat (pl. motorfűrész, más segédeszköz), illetve köteles a szükséges védőruházatban dolgozni.

A gyakorlati vizsga a munkavédelmi oktatással kezdődik.

A feladatok végrehajtása során, ha az EBSZ előírásait súlyosan megsérti a vizsgázó, a vizsgát le kell állítani, és eredménytelennek kell minősíteni.

A mesterjelölt köteles a feladatot önállóan (kötelező segítőerő esetén segítőtárssal) végrehajtani.

A gyakorlati vizsga részei:

a) Felismerési feladat: fák és cserjék magjait, leveleit (hajtását) rügyeit, fametszetét különféle erdészeti segédeszközöket, gépalkatrészeket (pl. motorfűrész, traktor, munkagép könnyen leszerelhető részei, egyéb eszközök) felismerni, megnevezni.

b) Erdőművelési (nevelési) feladat: lehet csemetekerti munka (vetés, osztályozás stb.) erdőnevelési tevékenység (tisztítás, gyérítés, jelölés, faosztályozás, nyesés stb.) ápolás, adapter használás.

c) Fakitermelési munkafolyamatból valamilyen szakasz (pl. döntés + gallyazás, vagy választékolás + darabolás + felkészítés stb.) Különleges nehézségű fa döntése (lakott területi fa).

d) Gépkezelési feladat: az erdészeti talajelőkészítő, talajművelő közelítő (kötélpálya is), felkészítő (kérgező, hasító), szállító-(rakodó-) gépek közül egy-kettőnek a valóságos körülmények közötti kezelése (munka végzése).

e) Gépszerelési feladat: motorfűrész, traktor (erőgép) és munkagépek karbantartása és a legáltalánosabb, gyakran előforduló kisebb hibák felismerése, javítása.

Valamennyi jelölt minden vizsgarészből vizsgázik.

A vizsgabizottság megszabja az egyes feladatok elvégzésére fordítható időt.

A vizsgarészek helyben és időben elkülöníthetőek egymástól, de legfeljebb 5 óra alatt a mesterjelöltnek valamennyi részből vizsgáznia kell.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészek valamelyikén nem éri el az 50%-os teljesítményt, nem megfelelő minősítést kap, és a vizsgát nem folytathatja. A gyakorlat után a jelöltet tájékoztatni kell az eredményről.

5.1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság jelöli ki. A szóbeli vizsga rendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg a szóbeli vizsga megkezdése előtt. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell a jelölteket.

5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga

A szakmai szóbeli vizsga három témakörből összeállított kérdésekből áll. Ezek:

- erdőművelési témakörben: csemetegazdálkodás, termőhelyi ismeretek, erdei életközösség tagjai, alapfogalmak, erdőnevelés (erdősítés, ápolás, nevelővágások, felújítás, erdővédelem, üzemterv),

- erdőhasználat körben: elő- és véghasználat, fő- és mellékhasználat, fakitermelés folyamatai anyagmozgatás (közelítés, szállítás),

- erdészeti géptan témakörben: alapvető erőgép (traktor) és hozzá kapcsolható, erdőgazdálkodásban használatos munkagépek szerkezeti felépítése, működésének elve, motorfűrészek, speciális erdészeti gépek.

A felsorolt három témakörből összeállított kérdések szakmai részéhez tartozó munkavédelmi (EBSZ) és erdészeti jogi részek is benne foglaltatnak.

A mesterjelölt minden témakörből legalább 10 perces önálló feleletet ad (előtte 20 perces felkészülési idő van).

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozás tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez, fejlesztéséhez szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési szabvány- és áruismereti, adózási, üzleti partnerkapcsolati ismeretekből.

A vállalkozási ismeretek tantárgy vizsgája írásban is lefolytatható.

5.1.3.3. Pedagógiai alapismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógiai elméleti kérdésekből kell számot adni a jelöltnek.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni.

A jelölteknek minden tantárgyból legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani. A mesterjelölt önállóan számol be a tételből. A felelet elhangzása után a vizsgabizottság tagjai további szakmai kéréseket tehetnek fel.

Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból 50%-os teljesítményt nem ér el, nem felel meg, de az adott tantárgyból javítóvizsgát tehet.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat:

- megfelelt,

- nem felelt meg.

Megfelelt az a jelölt, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarész valamennyi tantárgyából 50%-ot meghaladó eredményt ért el.

Nem felelt meg az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot nem megfelelt szinten teljesítette, vagy az elméleti vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el a megfelelt szintet.

5.3. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételnie teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem megfelelő szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az elméleti vizsga tárgyai alól - a jelentkező kérelmére - a mestervizsgát szervező, az egyes vizsgatárgyaknak megfelelő szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezőknek a Kiegészítő Vizsgaszabályzatban meghatározott módon felmentést adhat.

5.5. A mestervizsga szervezése

Mestervizsgát csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata van, és a területileg illetékes Agrárkamara jogosultnak minősítette.

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei

A mestervizsga tárgyi feltételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg, de a gyakorlati vizsga öt feladatcsoportjának feltételeit biztosítani kell.

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei

A Mestervizsga Bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki

- az adott szakterületen elismert szakember,

- oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik,

- az illetékes Agrárkamara arra alkalmasnak találja.

A segítő tanároknak szakirányú felsőfokú végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük.

5.6. Iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (oklevél, törzslap, osztályzóív) közokirat, ezért ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

Emiatt a szakmai felkészítéssel és a mestervizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására a törzslapon, vagy az oklevélben a bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra az oktatási intézmények működtetéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályok az irányadók.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A mestervizsgára való szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. A szervezett felkészítést csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt személyi és tárgyi feltételekkel.

A vizsgáztatás jelen követelményeinek nem szabályozott kitételeire a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet a gazdasági kamarák 2. számú közös közleménye, valamint a Magyar Agrárkamara Mestervizsga Kiegészítő Szabályzata az irányadó.

* * *

13. Vadász-vadtenyésztő mester mestervizsga szint és szakmai követelmények

1. A MESTERKÉPZÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS CÉLJA

A mező- és erdőgazdasági viszonyokhoz alkalmazkodó, szakmáját jól ismerő és mesterségét hivatásszerűen űző szakemberek tevékenységének magasabb szinten történő gyakorlásának elérése érdekében, olyan ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása, melyek alapján a mester a vadgazdálkodási ágazat szerteágazó szakterületén vállalkozni tud. Vállalkozását képes hosszú távon működtetni és folyamatosan fenntartani.

Pedagógiai alapismeretei és képességei révén fel tudja vállalni a tanulók gyakorlati képzését, üzleti partnereivel és munkatársaival megfelelő kapcsolatrendszert tudjon kialakítani és fenntartani.

Munkáját a környezet- és természetvédelmi, balesetvédelmi, munka-egészségügyi, valamint az állat-egészségügyi követelményeknek megfelelően szervezi, eleget tud tenni a tulajdonosi és társadalmi elvárásoknak.

2. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELEI

2.1. A mestervizsgához szükséges alapszakképesítések adatai

2.2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat

Megjegyzés: a vizsgára jelentkezéshez a 2.1. és 2.2. pont alatti feltételek együttes megléte szükséges.

3. A VADÁSZ-VADTENYÉSZTŐ MESTER MUNKATERÜLETE

3.1. A vadász-vadtenyésztő mester szakmai munkaterületének leírása

A vadász-vadtenyésztő mester minősítés birtokosa magasabb szinten gyakorolja a vadász-vadtenyésztő szakmunkás, valamint a vadgazdálkodási technikus szakképesítések követelményrendszerébe tartozó feladatokat, melynek az alábbiak a jellemző munkaterületei:

- a vadászati jog tulajdonosánál, használójánál a vadállomány védelmével, óvásával, gyarapításával, minőségének fejlesztésével, kártételének megelőzésével, hasznosításával, valamint vadföldműveléssel, vadtakarmányozással, természet- és környezetvédelemmel, vadászati szolgáltatással kapcsolatos fizikai munka és egyszerű munkaszervezési tevékenység,

- a vadgazdálkodás termelési technológiájának megfelelő munkafeladatok középszintű tervezése, előkészítése, vezénylése, ellenőrzése, értékelése,

- integrált és intenzív természet- és környezetvédelem az ágazati szakhatósági keretek között,

- a vadgazdálkodással, vadászattal kapcsolatos törvények betartása, betartatása, vagyonvédelem,

- vadászati szolgáltatás, vadászvendég fogadása, kísérés, vendéglátás, vadásztatás, vadászturizmus szervezése, preparálás, ismeretterjesztés, tájékoztatás,

- vadbiológiai, természet- és környezetvédelmi kutatás, fejlesztési tevékenység, felmérés, megfigyelés, adatszolgáltatás, új technikák és technológiák bevezetése, alkalmazása.

3.2. A vadász-vadtenyésztő mester tevékenységi területe és feladatköre

A vadász-vadtenyésztő mester jogosult vállalkozásokra, vállalkozások szervezésére, vezetésére, gyakorlati szakoktatói feladatok ellátására, saját vállalkozásában, valamint ágazati tevékenységet folytató termelési egységekben, tanüzemekben, illetve vadgazdasági tanulók, gyakornokok foglalkoztatására saját vállalkozásában mindazon alap- és ellátható további tevékenységi területeken, amelyeket a vonatkozó jogszabály megjelöl, és engedélyez.

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK ÉS ELVÁRÁSOK

4.1. A vadász-vadtenyésztő mester szakmája gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok

Az előforduló legfontosabb feladatcsoportok a vadgazdálkodás termelési folyamatának, technológiájának és annak elemeinek megfelelően alakultak ki:

- vadtakarmány biztosítása szántóföldi növénytermesztéssel, vadföld-, vadlegelő-művelés, csenderesek, védősűrűk, vadgazdasági fásítások létesítése, fenntartása, élőhely-gazdálkodás,

- vadtakarmányozás természetes és mesterséges eredetű takarmányokkal (tervezés, készítés, készletezés, etetés, itatás),

- vadvédelem az élő és élettelen károsító tényezőkkel szemben (pl. mikroorganizmusok, alacsonyabb és magasabb rendű szervezetek, szőrmés, szárnyas kártevők, antropogén hatások),

- vadkár megelőzése, elhárítása, a vadállomány környezetterhelő hatásának csökkentése, a vadkárelhárítás módszerei, kártérítési eljárások,

- a természetes és gazdasági hasznosítás alatt álló vadállomány nevelése, tenyésztése (tenyésztési módszerek, állományszabályozás, vérfrissítés, telepítés),

- az apró- és nagyvad mesterséges tenyésztésének technológiája, vadasparki, vadaskerti zárttéri tartás,

- a vadállomány hasznosítása élővadbefogással, a vadászat különböző módszereivel, gazdaságosság, jövedelmezőség,

- a lőttvad szakszerű kezelése, tárolása, vadfeldolgozás, trófeák kikészítése, bírálata,

- a vadászati turizmus szervezése, vadásztatás, vendéglátás,

- vadkereskedelem, élő- és lőttvad értékesítés szervezése, vadátvevőhely üzemeltetése, piackutatás.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- elméleti ismereteit önállóan és változatosan adaptálni a szakmai gyakorlatban,

- a vadgazdálkodási és hozzá kapcsolódó ágazatok technológiai műveleteinek folyamatát, munkafogásait,

- betartani a jogszabályok és egyéb előírások szakterületre vonatkozó utasításait.

Jártasság szintjén tudja:

- a vadgazdálkodással, vadászattal és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokkal kapcsolatos munkálatok megszervezését, irányítását, valamint a végzett munka értékelését,

- a vadgazdálkodás, vadászat berendezéseinek, eszközeinek, gépeinek alkalmazását, használatát és karbantartását,

- a munkaterület sajátosságaiból adódó munkavédelmi előírások és szabályok betartását és betartatását.

Készség szintjén tudja:

- a rábízott vadászterület, tenyésztelep, vadaspark, vadaskert, üzem munkavégzéssel kapcsolatos feladatait, munkaműveleteit,

- a komplex- és részmunkafolyamatok megtervezését, előkészítését,

- a vadászterület, vadgazdálkodási egység berendezéseinek készítését, telepítését, üzemeltetését, karbantartását,

- az erő- és munkagépek üzemeltetését, kezelését,

- a vadtakarmányok termesztését, tárolását, etetését,

- a vadvédelmi és vadtakarmányozási módszerek alkalmazását,

- a különböző vadtenyésztési technológiák alkalmazását,

- az állományszabályozás és -hasznosítás szakszerű végrehajtását, irányítását,

- a vadásztatás, vadászati szolgáltatás, feldolgozási, vadkereskedelmi, értékesítési munkálatokat,

- a munkájával kapcsolatos adminisztrációs munkák végzését, hivatalos dokumentumok kitöltését,

- ismeretei alapján tudja betartani és betartatni, a munkaműveletek végzésekor a környezetvédelmi, biztonságtechnikai, munka- és balesetvédelmi előírásokat,

- a fegyverek kezelését.

4.3. Szakmai elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a szakma gyakorlásához szükséges alapozó tantárgyakat: biológia, ökológia, matematika, természet- és környezetvédelem, fizika, kémia,

- a vadászat-vadgazdálkodás termelési folyamatát, a nemzetgazdaságban elfoglalt helyét, környezeti, természeti, gazdasági, társadalmi feltételeit,

- a szakmával kapcsolatos állat-egészségügyi, növénytermesztési, erdőgazdálkodási technológiákat,

- a mesterséges vadtenyésztés jelentőségét, az állat-egészségügyi alapfogalmakat,

- a takarmányozás biológiai és állattenyésztési összefüggéseit,

- az ágazat igazgatási, érdekvédelmi rendszerét, az általános jogi alapfogalmakat,

- a közgazdasági alapfogalmakat, a vállalkozással összefüggő lehetőségeket és formákat,

- a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit.

Megértés szintjén tudja:

- a vadgazdálkodás termeléstechnológiáját és annak kapcsolatát a mező- és erdőgazdálkodáshoz,

- az ökológia, a természet- és környezetvédelem és piacgazdálkodás kapcsolatrendszerét és gyakorlati jelentőségét,

- a szakterülethez kapcsolódó géptani és műszaki ismereteket,

- a vállalkozások működésének kötelezettségeit (bizonylatolás, könyvelés, tervezés, hitelfelvétel, adózás, marketingtevékenység, kommunikáció),

- a vadtakarmányozás gyakorlati alkalmazását,

- a vadgazdálkodás, vadászat jogi szabályozását,

- a munkaterületére előírt munkavédelmi és higiéniai szabályokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vadgazdálkodási termeléstechnológia műveleteinek elvégzéséhez szükséges elméleti alapokat: vadtakarmányozás, mesterséges vadtenyésztés, állományszabályozás, hasznosítás, élőhely-gazdálkodás, fegyver- és lőszerismeret, kinológia, vadegészségtan, vadfeldolgozás, értékesítés,

- az ágazattal kapcsolatos jogszabályokat, rendeleteket, rendelkezések tartalmát és alkalmazását,

- a vállalkozási módok jogi, igazgatási, munkaszervezési kereteit,

- a szakterülettel kapcsolatos termelési és munkaszervezeti fogásokat, gazdálkodási módszereket, vezetési ismereteket,

- a használatos erő- és munkagépek szerkezetét, beállítását, alkalmazását, felhasználását,

- a fegyverek, lőszerek tárolását, karbantartását, javításával, vizsgáztatásával kapcsolatos előírásokat,

- a vadgazdálkodási ágazat és a hozzá kapcsolódó termelési ágazatok sajátos munka-, környezetvédelmi és higiéniai előírásait.

5. A MESTERVIZSGA RÉSZEI ÉS TARTALMI JELLEMZŐI

Vadász-vadtenyésztő mestervizsgát tehet az a természetes személy, aki

- elsajátította szakmája magasszintű gyakorlásához szükséges szakmai gyakorlati, elméleti ismereteket, valamint a vállalkozási ismereteket és a pedagógiai ismereteket,

- képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni, és beosztottai munkáját irányítani, vállalkozását fenntartani,

- alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére, vizsgára való felkészítésére, nevelésére.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

A vadász-vadtenyésztő mestervizsgát az Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóság által kinevezett Mestervizsga Bizottság előtt lehet tenni.

A mestervizsga részei:

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.3. Szóbeli vizsga

5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga kérdéseit a Magyar Agrárkamara állítja össze.

Kezelésük a Kiegészítő Vizsgaszabályzat szerint történik. A feladatok a vizsgatantárgyak követelményrendszerére épülnek.

Az írásbeli feladat általában két részből áll:

- mesterséges vadtenyésztés és vadegészségtan tantárgy témaköréből szakmai technológiai leírás, állat-egészségügyi szabályok,

- fegyver- és lőszertan, géptani műszaki ismeret, munkavédelmi követelmények.

Az írásbeli feladat megoldására minimum 3 órát, maximum 5 órát kell biztosítani.

Az a jelölt, aki a maximálisan adható pontszám 50%-át nem éri el, a vizsgát folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie.

5.1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga menetét a vizsgahelyszín előzetes megtekintése után a vizsgabizottság határozza meg.

A gyakorlati vizsga három részből áll:

- vadászterületen elvégezhető vadgazdálkodás, vadászati szakmai feladatok,

- gépműhelyben és gyakorlókertben elvégezhető szakmai feladatok,

- vadászlőtéren elvégezhető szakmai feladatok.

Minden vizsgázó az elnök döntése alapján minden gyakorlati részből vizsgázik, tételhúzás után. Az egyes gyakorlati feladatokra fordítható időt a helyi feltételek függvényében, a vizsgabizottság elnöke határozza meg, de a feladatok elvégzésére legalább 1-1 óra, összesen 4 óra fordítható. A gyakorlati vizsgarészek szervesen nem tartoznak össze, térben és időben szétválaszthatók.

A gyakorlati vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgafeladatok alapján kell összeállítani.

A szakmai gyakorlati vizsga folyamán, a gyakorlati feladat keretében alkalmazni kell a kérdéssel kapcsolatos munka- és környezetvédelmi szabályokat. A mestervizsga gyakorlati részét megelőzően munkavédelmi oktatást kell tartani a jelöltek részére.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen nem éri el az 50%-os teljesítményt, nem megfelelt minősítést kap, és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati vizsgarész lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az eredményről.

5.1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság jelöli ki. A szóbeli vizsga rendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg, a szóbeli vizsga megkezdése előtt. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell a jelölteket.

5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga

A szakmai szóbeli vizsga kérdései A), illetve B) részre tagolódik:

- az A) rész a vadgazdálkodás-vadászat, vadászati jog tárgykörét öleli fel,

- a B) rész a vadtenyésztés, vadegészségtan tárgykörét és a kinológiát tartalmazza.

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozás tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez, fejlesztéséhez szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési, szabvány- és áruismereti, adózási, üzleti, partnerkapcsolati ismeretekből.

A vállalkozási ismeretek tantárgy vizsgája írásban is lefolytatható.

5.1.3.3. Pedagógiai ismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógiai elméleti kérdésekből kell számot adni a jelöltnek.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni. A jelöltnek minden tantárgyból legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani. A mesterjelölt önállóan számol be a tételből. A felelet elhangzása után a vizsgabizottság tagjai további szakmai kérdéseket tehetnek fel.

Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból az 50%-os teljesítményt nem éri el, nem felelt meg, de az adott tantárgyból javítóvizsgát tehet.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat:

- megfelelt,

- nem felelt meg.

Megfelelt az a jelölt, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti tantárgyból 50%-ot meghaladó eredményt ért el.

Nem felelt meg az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafolyamatot nem megfelelt szinten teljesítette, vagy az elméleti vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el a megfelelt szintet.

5.3. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételni teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem megfelelő szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell pótvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az elméleti vizsgán - a jelentkező kérelmére - a mestervizsgát szervező, az egyes vizsgatárgyaknak megfelelő szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezőknek a Kiegészítő Vizsgaszabályzatban meghatározott módon felmentést adhat.

5.5. A mestervizsga szervezése

Mestervizsgát csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, az oktatási intézményekre előírt intézkedési szabályzata van, és a területileg illetékes Agrárkamara jogosultnak minősítette.

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei

A mestervizsga tárgyi feltételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg. Különösen szükségesek az alábbiak:

- tanüzemi vagy üzemi vadászterület,

- vadászlőtér (skeet, trap, futóvad, toronykakas), vadászfegyverek,

- erő- és munkagépek, karbantartó-, javítóműhely, kéziszerszámok,

- gyakorlókert (növények, kutyakenel),

- földterület a gépbeállítási és üzemelési gyakorlathoz,

- preparáló, előfeldolgozó, hűtő-tároló helyiség,

- trófeák, trófeabírálat eszközei,

- vadgazdálkodási, vadbiológiai, vadegészségtani, állat- és növénytani gyakorlók, szertárak és preparátumok.

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei

A Mestervizsga Bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki

- az adott szakterületen elismert szakember,

- oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik,

- az illetékes Agrárkamara arra alkalmasnak találja.

A segítő tanároknak felsőfokú (vadgazdálkodási mérnöki, szakmérnöki) végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük.

5.6. Iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (oklevél, törzslap, osztályozóív) közokiratok, ezért az ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint a törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

Emiatt a szakmai felkészítés és a mestervizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatának záradékolására a törzslapon, vagy az oklevélben a bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra az oktatási intézmények működéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályok az irányadók.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A vizsgáztatás jelen követelményben nem szabályozott kitételeire a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet , a gazdasági kamarák 2. számú közös közleménye, valamint a Magyar Agrárkamara Mestervizsga Kiegészítő Szabályzata az irányadó.

A mestervizsgára való szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. Szervezett felkészítést csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt tárgyi és személyi feltételekkel.

* * *

14. Állattenyésztő mester (baromfi- és kisállattenyésztő) mestervizsga szint és szakmai követelmények

1. A MESTERKÉPZÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS CÉLJA

A mezőgazdaság viszonyaihoz alkalmazkodó, szakmáját jól ismerő és mesterségét gyakorlatban alkalmazó szakemberek tevékenységük magasabb szinten történő végzése érdekében, olyan ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása, amelyek alapján a mester a baromfi- és kisállattenyésztés területén vállalkozni tud. Vállalkozását meg tudja tervezni, meg tudja indítani, és azt folyamatosan működtetni, fejleszteni képes.

Pedagógiai és pszichológiai ismeretei alapján tanulók gyakorlati képzését fel tudja vállalni, partnereivel, beosztottjaival megfelelően tud kommunikálni.

Munkáját a munka-egészségügyi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, valamint a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően szervezi, eleget tud tenni a tulajdonosi és a társadalmi elvárásoknak.

2. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELE

2.1. A mestervizsgához szükséges alapszakképesítések adatai

2.2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat

Megjegyzés: a vizsgára jelentkezéshez a 2.1. és a 2.2. pont alatti feltételek együttes megléte szükséges.

3. A BAROMFI- ÉS KISÁLLATTENYÉSZTŐ MESTER MUNKATERÜLETE

A szakmához kapcsolódó tevékenységi körök

- A baromfi- és kisállattenyésztő mester szakmája gyakorlása során önállóan, családi vagy társas vállalkozásban a biológiai anyagi és műszaki tényezők összehangolásával az alábbi tevékenységeket végzi:

= tenyészállatok felnevelése (törzs-, illetve szaporítóállomány),

= tenyészállat szaporítása, keltető üzemeltetése,

= állati termék (tojás, hús, máj, toll, gyapjú és prém) előállítása,

= élő állat és állati termékek értékesítése feldolgozásra, vagy feldolgozás után.

- Állatok tartásával kapcsolatos napi teendők ellátása.

- A baromfi- és kisállattenyésztő szakmai képzésben résztvevő tanulók gyakorlati oktatása.

- Vállalkozásában önállóan dönt, irányít, vezet a piac és saját igénye szerint.

- Tevékenységét egyedül, családban, társakkal vagy alkalmazottakkal végzi, végezteti.

- Feladata a dolgozók irányítása, munkaszervezése, koordinálása.

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK ÉS ELVÁRÁSOK

4.1. A baromfi- és kisállattenyésztő mester szakmája gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok

- Állatok tartásával kapcsolatos napi teendők ellátása (ápolás, takarmányozás, technológiai berendezések üzemeltetése, higiéniai és környezetvédelmi előírások betartása).

- Állatok kiválogatása, szaporítása.

- Állatok jelölése, egyedi kezelése, állat-egészségügyi kezelések az állatorvos utasítása szerint.

- Fajnak, korcsoportnak, hasznosításnak megfelelő takarmány megválasztása, receptúra összeállítása.

- Környezetszabályozás.

- Keltetőüzemben keltető- és tenyésztojás kezelése, keltetőgép működtetése.

- Élő állat, állati termékek értékesítése vagy elsődleges feldolgozása.

- Gépek, berendezések kezelése, karbantartása.

- Gazdálkodó tevékenység, vállalkozás irányítása, nyilvántartásuk vezetése.

- Gazdálkodói tevékenység értékelése, üzleti terv készítése.

- A fenti szakmai területen a baromfi- és kisállattenyésztésben részvevő tanulók gyakorlati oktatása.

- A fenti tevékenységek és feladatok területén dolgozók munkájának irányítása, koordinálása.

- Piackutatás, anyag-, energiagazdálkodás.

- Munka- és környezetvédelmi előírások betartása, betartatása.

A baromfi- és kisállattenyésztő mester szakmai, elméleti és gyakorlati tudáson kívül megfelelő adminisztrációs, jogi, pénzügyi és pedagógiai ismeretek birtokában alkalmas a vállalkozás, a gazdaság irányítására.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a pecsenyebaromfi és húsnyúl elsődleges feldolgozásához kapcsolódó munkaműveleteket elvégezni,

- a prémérettséget meghatározni, nyúzást végrehajtani,

- a nyersbőrt értékesítésre előkészíteni.

Jártasság szintjén tudja:

- elvégezni a taraj- és csőrkurtítást, emlősállatok tartós megjelölését,

- elméleti ismereteinek alkalmazásával állatok fejlődését ellenőrizni, tartástechnológiai előírásokat értékelni,

- az ivarzó emlősállatokat felismerni, párosítást, természetes, mesterséges termékenyítést pulyka- és nyúlfajnál végrehajtani,

- a gyógyszeres kezelést utasításnak megfelelően végrehajtani,

- kiválasztani a fajnak, korcsoportnak megfelelő takarmányt, meghatározni a termékelőállításhoz kapcsolódó takarmányszükségletet,

- a különböző baromfifajok keltetési technológiáit alkalmazni,

- a gazdálkodáshoz kapcsolódó ügyintézői feladatokat ellátni.

Készség szintjén tudja:

- az egyes állatfajok típusait, fajtáit felismerni, gazdasági értéküket megítélni a hasznosítási célnak megfelelő szempontok szerint,

- elbírálni az egyes állatfajok külső testalakulását, kültakaróját, bemutatni a testtájakat,

- az egyes baromfifajok korcsoportjait szakszerűen, önállóan elhelyezni, optimális csoportlétszámot, ivararányt, állománysűrűséget kialakítani,

- a naposállatot fogadni, mikroklímát beállítani,

- az állatok ivarát meghatározni,

- kisállattartásban szükséges gépeket önállóan működtetni, karbantartási feladatukat önállóan elvégezni,

- az állat-egészségügyi prevenciós feladatokat végrehajtani (ólak teljes fertőtlenítése, oltás, vérvétel),

- az elhullott állatot felboncolni, szervi elváltozásokat felismerni,

- a tenyész- vagy árutojást kiválogatni, szállításra előkészíteni,

- keltetőüzemben a tenyész- és keltetőtojás keltetéstechnológiai előkészítése,

- a keltetőgépet beállítani, működtetni, leállítani,

- az embrió fejlődését ellenőrizni,

- a naposállat kezelésével, értékesítésével kapcsolatos feladatokat ellátni,

- a gazdálkodási folyamatok eredményét elemezni, a gazdasági folyamatokról adatokat gyűjteni,

- a tartástechnológiai alapgépeket szét-, összeszerelni, működtetni,

- alkalmazni a felhasználásra kerülő anyagokkal, szerszámokkal, eszközökkel, berendezésekkel kapcsolatos munka- és környezetvédelmi, tűzelhárítási, biztonságtechnikai és higiéniai előírásokat,

- önállóan alkalmazni azokat a módszereket, amelyek a munkavégzés közben észlelt technológiai és technikai hibák kijavítására szolgálnak,

- a szakmában elvárható magatartási követelményeket munkája során betartani, betartatni.

4.3. Szakmai elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- nyulak, növényevő és ragadozó prémes állatok élettani és anatómiai sajátosságait,

- a baromfihús feldolgozásának folyamatát,

- a libamáj kezelését,

- a házinyúl feldolgozásának műveleteit,

- a prémnyerés folyamatát, a nyersbőr kezelését,

- tartási és takarmányozási hibákkal összefüggő, egyes állatfajokra jellemző, nem fertőző anyagforgalmi betegségeket,

- az egyes állatfajokra jellemző paraziták, baktériumok, vírusok, gombák okozta megbetegedések tüneteit, megelőzésük feltételeit,

- az állati termék feldolgozásának higiéniai követelményeit,

- a baromfihús elsődleges feldolgozását szolgáló gépi berendezések szerkezetét, üzemeltetését,

- a fontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- a gazdaságossági hatékonysági mutatókat,

- a bankválasztás szempontjait, hitelformákat.

Megértés szintjén tudja:

- a madarak, a nyúl, a növény- és húsevő prémes állatok szervezeti működésének biológiai sajátosságait (külső testalakulás, kültakaró szerkezete, szervrendszerek felépítése, reprodukciós feladatok jellemzői madaraknál, nyúlnál és prémes állatoknál),

- a baromfi-, a nyúl- és prémesállatfajok szaporításában alkalmazott tenyésztéstechnikai eljárásokat,

- a tenyészkiválasztás módjait,

- a takarmányalkotók szerepét az egyes állatfajok takarmányozásában,

- az egyes állatfajok táplálóanyag-igényének megfelelő receptúraszerkesztést,

- a baromfihús-árutermelés genetikai és környezeti feltételeit,

- a tenyészállományok, a szülőpárok nevelésének környezeti feltételeit,

- a tenyész- és árutojástermelés környezeti feltételeit,

- a toll-, májtermelés környezeti feltételeit,

- a tenyésztojások, a keltetőtojások biológiai alapjait,

- az állatfajok környezeti igényeit, az elhelyezés feltételeit,

- a nyúlfajták és hibridek értékelését termelési iránynak megfelelően,

- a tenyésztés, a szaporítás biológiai feltételeit, szaporaságot befolyásoló környezeti tényezők szerepét,

- a baromfiistállók és -telepek általános telepítési és üzemeltetési irányelveit,

- a nyúl- és prémesállattartó telepek, kiszolgáló létesítmények telepítésének és üzemeltetésének általános irányelveit,

- a baromfikeltető üzemek épületeit és gépi berendezéseit,

- a tartástechnológiát kiszolgáló gépek működtetésének alapelvét, a takarmányozás, a takarmánykiosztás és ivóvízellátás gépeit, klimatizáló berendezések üzemeltetését, a takarítás és fertőtlenítés gépeit,

- az élelmiszer-ipari szakhatóságok engedélyezésének feltételeit,

- a munkavállalói és munkáltatói jogokat,

- a marketing és információgyűjtés alkalmazását,

- az árképzés, a számlakiállítás és a számla kiegyenlítés szabályait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a táplálóanyagok kihasználását befolyásoló tényezőket,

- az egyes állatfajok takarmánybázisát alkotó takarmányok értékelését, étrendi hatását, etetésre történő előkészítését,

- a fontosabb gyógyszerek, vitaminok, takarmánykiegészítők hatását, kiadagolását,

- a takarmányozás hatását az állati termék minőségére,

- az egyes baromfifajokhoz tartozó fajták, hibridek értékelését a termeléssel összefüggő tulajdonságok alapján,

- a különböző fajhoz, korcsoporthoz tartozó baromfifajok környezeti igényeit,

- az ajánlott tartástechnológiákat a helyi viszonyokhoz adaptálni,

- a baromfifajok táplálkozási sajátosságához, hasznosítási irányhoz igazodó takarmányozást,

- a tenyésztojások, a keltetőtojások minőségmegóvásának feltételeit,

- a technológiai alapelvek alkalmazását a baromfifajok tojásainak keltetésénél,

- a keltetési folyamat biológiai és technológiai elemzését,

- a naposállat kezelését, szállítását,

- a tenyészegyedek kiválasztásának szakmai kritériumait,

- a vemhes, a fialó és a szoptató állatok gondozását, a növendékek elválasztását, nevelését,

- fajtól, kortól, élettani állapottól, hasznosítástól függő takarmányozást,

- az állattartó telep létesítésének és üzemeltetésének higiéniai és környezetvédelmi feltételeit,

- a fertőtlenítés végrehajtásának szakmai követelményeit,

- a takarmányozás higiéniai követelményeit,

- a tenyésznövendék-nevelés higiéniai követelményeit,

- a hústermelés higiéniai követelményeit,

- a tenyésztojás-termelés higiéniai követelményeit,

- a nyúl és prémes állat tartásának higiéniai követelményeit,

- a gépek és berendezések hibaelhárítási és karbantartási feladatait,

- a tűz- és a balesetvédelmi előírásokat,

- az állatforgalmazás hatósági és jogi szabályait,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- a bizonylatolás, a számlakezelés szabályait,

- a vállalkozások tervezését, üzleti terv elkészítését.

5. A MESTERVIZSGA RÉSZEI ÉS TARTALMI JELLEMZŐI

Baromfi- és kisállattenyésztő mestervizsgát tehet az a természetes személy, aki

- elsajátította a szakmája magas szintű gyakorlásához szükséges szakmai gyakorlati, elméleti ismereteket, valamint a vállalkozási ismereteket és a pedagógiai alapismereteket,

- képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni, és beosztottjai munkáját irányítani, vállalkozást fenntartani,

- alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére, vizsgára való felkészítésére, nevelésére.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

A baromfi- és kisállattenyésztő mestervizsgát az Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett Mestervizsga Bizottság előtt lehet tenni.

A mestervizsga részei:

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.3. Szóbeli vizsga

5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga kérdéseit a Magyar Agrárkamara állítja össze. Kezelésük a részletes vizsgaszabályzat szerint történik. A feladatok a vizsgatantárgyak követelményrendszerére épülnek.

Az írásbeli vizsgafeladat általában három részből áll:

- kisállattenyésztés és higiénia tantárgy témaköréből szakmai-technológiai leírás, higiéniai szabályok,

- szakmai gépészeti ismeret, munkavédelmi és környezetvédelmi követelmények,

- gazdaságossági elemzés vagy kalkuláció.

Az írásbeli feladat megoldására minimum 3 órát, maximum 5 órát kell biztosítani.

Az a jelölt, aki a maximálisan adható pontszám 50%-át nem éri el, a vizsgát folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie.

5.1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga menetét a vizsgahelyszín előzetes megtekintése után a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

A gyakorlati vizsga három részből áll:

- baromfitelepen és keltetőüzemben elvégezhető szakmai feladatok,

- nyúl- vagy prémesállattartó-telepen elvégezhető szakmai feladatok,

- feldolgozóüzemben elvégezhető szakmai feladatok.

Minden vizsgázó az elnök döntése alapján, minden gyakorlati részből vizsgázik, tételhúzás alapján. Az egyes gyakorlati feladatokra fordítható időt a helyi feltételek függvényében, a vizsgabizottság elnöke határozza meg, de a feladatok elvégzésére legalább 1-1 óra, összesen 4 óra fordítható. A gyakorlati vizsgarészek szervesen nem tartoznak össze, térben és időben szétválaszthatók.

A gyakorlati vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgafeladatok alapján kell összeállítani.

A szakmai gyakorlati vizsga folyamán a gyakorlati feladat keretében alkalmazni kell a kérdéssel kapcsolatos munka- és környezetvédelmi szabályokat. A mestervizsga gyakorlati részét megelőzően munkavédelmi oktatást kell tartani a jelöltek részére.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen nem éri el az 50%-os teljesítményt, nem megfelelő minősítést kap, és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati vizsgarész lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az eredményről.

5.1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság jelöli ki. A szóbeli vizsga rendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg a szóbeli vizsga megkezdése előtt. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell a jelölteket.

5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga

A szakmai szóbeli vizsga kérdései A), illetve B) részre tagolódnak:

- az A) rész a baromfi- és kisállattenyésztés és feldolgozás tárgykörét öleli fel,

- a B) rész a munka- és környezetvédelmet tartalmazza.

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozás tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez, fejlesztéséhez szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési szabvány- és áruismereti, adózási, üzleti partnerkapcsolati ismeretekből.

A vállalkozási ismeretek tantárgy vizsgája írásban is lefolytatható.

5.1.3.3. Pedagógiai ismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógiai elméleti kérdésekből kell számot adni a jelöltnek.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni.

A jelölteknek minden tantárgyból legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani. A mesterjelölt önállóan számol be a tételből. A felelet elhangzása után a vizsgabizottság tagjai további szakmai kérdéseket tehetnek fel.

Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból 50%-os teljesítményt nem ér el, nem felel meg, de az adott tantárgyból javítóvizsgát tehet.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat:

- megfelelt,

- nem felelt meg.

Megfelelt az a jelölt, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarész valamennyi tantárgyából 50%-ot meghaladó eredményt ért el.

Nem felelt meg az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot nem megfelelt szinten teljesítette, vagy az elméleti vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el a megfelelt szintet.

5.3. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételnie teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem megfelelő szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az elméleti vizsga tárgyai alól - a jelentkező kérelmére - a mestervizsgát szervező, az egyes vizsgatárgyaknak megfelelő szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezőknek a Kiegészítő Vizsgaszabályzatban meghatározott módon felmentést adhat.

5.5. A mestervizsga szervezése

Mestervizsgát csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata van, és a területileg illetékes Agrárkamara jogosultnak minősítette.

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei

A mestervizsga tárgyi feltételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg. Különösen szükségesek az alábbiak:

- baromfitelep és keltetőüzem,

- nyúl- vagy prémesállattartó-telep,

- nyúl- vagy baromfifeldolgozó üzem.

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei

A Mestervizsga Bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki

- az adott szakterületen elismert szakember,

- oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik,

- az illetékes Agrárkamara arra alkalmasnak találja.

A segítő tanároknak szakirányú felsőfokú végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük.

5.6. Iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (oklevél, törzslap, osztályzóív) közokirat, ezért ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

Emiatt a szakmai felkészítéssel és a mestervizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására a tözslapon, vagy az oklevélben a bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra az oktatási intézmények működtetéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályok az irányadók.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A vizsgáztatás jelen követelményében nem szabályozott kitételeire a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet , a gazdasági kamarák 2. számú közös közleménye, valamint a Magyar Agrárkamara Mestervizsga Kiegészítő Szabályzata az irányadó.

A mestervizsgára való szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. A szervezett felkészítést csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt tárgyi és személyi feltételekkel.

* * *

15. Állattenyésztő mester (juhtenyésztő) mestervizsga szint és szakmai követelmények

1. A MESTERKÉPZÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS CÉLJA

A mezőgazdasági viszonyaihoz alkalmazkodó, szakmáját jól ismerő és mesterségét gyakorlatban alkalmazó szakemberek tevékenységük magasabb szinten történő végzése érdekében olyan ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása, amelyek alapján a mester a juhtenyésztés területén vállalkozni tud. Vállalkozását meg tudja tervezni, meg tudja indítani, és azt folyamatosan működtetni, fejleszteni képes.

Pedagógiai és pszichológiai ismeretei alapján tanulók gyakorlati képzését fel tudja vállalni, partnereivel, beosztottjaival megfelelően tud kommunikálni.

Munkáját a munka-egészségügyi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, valamint környezetvédelmi követelményeknek megfelelően szervezi, eleget tud tenni a tulajdonosi és társadalmi elvárásoknak.

2. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELEI

2.1. A mestervizsgához szükséges alapszakképesítések adatai

2.2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat

Megjegyzés: a vizsgára jelentkezéshez a 2.1. és a 2.2. pont alattiak együttes megléte szükséges.

3. A JUHTENYÉSZTŐ MESTER MUNKATERÜLETE

A szakmához kapcsolódó tevékenységi körök

A juhtenyésztő mester szakmájának gyakorlása során önállóan, a korszerű tartási viszonyok és technológiák alkalmazásával, optimális biológiai, anyagi és műszaki tényezők összehangolásával és jövedelmező termelés mellett az alábbi tevékenységeket végzi:

- felismeri a különböző juhfajtákat, felismeri azok biológiai tulajdonságait, hasznosítás irányait,

- képes a juhtermékek elsődleges feldolgozására,

- ismeri a juhok jelölésére, ellenőrzésbe vételére vonatkozó előírásokat és a szakmai egyesületek, szövetségek tevékenységét,

- ismeri a juhállományok szaporítását,

- alkalmazza a különböző tenyésztési eljárásokat,

- ismeri a juhok elhelyezését és a tartás körülményeit, a higiéniai előírásokat, valamint a juhtenyésztést befolyásoló különböző építészeti és tartástechnológiai tényezőket,

- képes a juhok szakszerű hasznosításiránya szerinti takarmányozást elvégezni,

- ismeri a fontosabb juhbetegségeket, a betegségek megelőzésének és gyógyításának módozatait,

- ismeri a juhtartással kapcsolatos vállalkozási és jogi ismereteket.

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK ÉS ELVÁRÁSOK

4.1. A juhtenyésztő mester szakmája gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok

- Az állatok tartásával kapcsolatos napi teendők ellátása.

- A juhokra vonatkozó speciális élettani, fajtatani, örökléstani, tenyésztési és tartási ismeretek alakalmazása.

- A juhtenyésztés és hizlalás juhtelepi műszaki és technológiai berendezéseinek használata.

- A juhászat rotációs termelésének megvalósításához szükséges tartási és takarmányozási technológiák kidolgozása és alkalmazása.

- Az egyes juhcsoportok takarmányigényének kielégítésére felhasználható takarmányok és takarmánykiegészítők ismerete.

- A juhtelepre előírt állat-egészségügyi rendszabályok ismerete és azok betartásának módszerei.

- Fontosabb juhbetegségek ismerete, ellenük való védekezés.

- A Juh Szövetség által előírt tenyésztési szabványok ismerete és ellenőrzött tenyésztés esetén azok alkalmazása.

- A Juh Terméktanács által képviselt juhtermékekre vonatkozó minőségi előírások ismerete és alkalmazása.

- A termékelőállítás irányának és folyamatosságának megfelelő vezetési alapismeretek és azok alkalmazása.

- A juhtelep dolgozóira vonatkozó munkavédelmi, baleset-elhárítási, elsősegély-nyújtási és tűzvédelmi szabályok ismerete és alkalmazása.

- A juhászmester szakmai, elméleti és gyakorlati feladatain túlmenően megfelelő adminisztrációs, jogi és pénzügyi ismeretek birtokában irányítsa a juhászatot.

- A juhászat munkaszervezése, a dolgozók irányítása, adminisztrációs tevékenység, anyag- és energiagazdálkodás, valamint higiéniai követelmények ismerete és betartása.

- A mester feladatköréhez tartozik a nála gyakorlatot vagy munkát végző juhásznövendékek gyakorlati képzése, emberi és szakmai irányítása is.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények

A gyakorlati követelmények területén a jelölt a szakmai elméleti ismeretek alkalmazása mellett legyen képes az ismereteket jártasság és készség szinten elvégezni, illetve másokkal elvégeztetni, és betartani a szabványokat és jogszabályok szakterületére vonatkozó előírásokat.

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a juhok csontvázát, testtájait,

- a juhok bonitálását és különböző minőségű (szortimentumú) gyapjúkat,

- az adott juhlegelő fűféléit és az egyéb gyepalkotó növényeket, köztük a juhra káros növényeket,

- a juhistállók kialakításának módozatait,

- a páratartalom és a hőmérsékletmérők jelentőségét és használatát,

- az egészséges állat életjelenségeit,

- a juhok egészségvédelmét, a különböző fertőző betegségek terjedésének megakadályozását,

- az állat-egészségügyi hatóság által elrendelt zárlatok és karanténozás célját, lényegét, tartalmát és módját,

- az állatok mozgásával kapcsolatos előírásokat,

- az elhullott állatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket és szabályokat.

Jártasság szintjén tudja:

- a küllem alapján következtetni az adott állat termelését és fejlődését,

- a juhok kézi és gépi fejését,

- a juhtej termőhelyi kezelését és feldolgozását,

- a juhok kézi és gépi nyírását,

- a juh telepi vágását és elsődleges házi feldolgozását,

- a juh fejőgépek és a tejkezelés gépeinek üzemeltetését, szerelését és karbantartását,

- a juhnyírógépek használatát és karbantartását,

- a juhászat egyéb gépeinek üzemeltetését és karbantartását,

- a tartástechnológiai berendezések üzemeltetését,

- a párosítási terv elkészítését és végrehajtását,

- a pároztatás legalkalmasabb módozatait,

- a műszeres korai vemhességvizsgálat módját és berendezéseit,

- a takarmánymérleg elkészítését,

- a juhászatban felhasznált takarmányokat, azok betakarítási idejét és tárolási módozatait,

- a hasznosítási irány szerinti takarmányadagok kiszámítását, a takarmányadagok összeállítását,

- a juhistálló berendezéseit,

- a juhtenyésztésben használatos gépek üzemeltetésének munkavédelmi szabályait,

- a juhászat gépesítését,

- a juhtelepre vonatkozó munka- és tűzvédelmi előírások gyakorlati alkalmazását.

Készség szintjén tudja:

- felismerni a különböző juhfajtákat, ivar és hasznosítási irány szerint,

- a juhok életkorának a fogak alapján történő meghatározását,

- a különböző juhjelölési módokat,

- a törzskönyvezés és tenyészállatbírálat módját és regisztrálását,

- a juhok körmölését és lábvég ápolását,

- a beteg állatok ápolását, a gyógyszerek beadását,

- a külső sérülések, sebek kezelését,

- a felfúvódott állatok kezelését,

- a gyapjú osztályozását, kezelését, szállítására történő előkészítését,

- felismerni az ivarzó állatot, az ivarzás tünetét és jeleit,

- a juhok vemhességének megállapítását,

- a juh vemhességének és közeledő ellésének jeleit,

- az ellés levezetését, az anya és az újszülött bárány gondozását,

- a beteg állat jellemzőit,

- a bárányok napi takarmányozását, nevelését,

- a legeltetés különböző módozatait, karámkészítést, villanypásztor telepítést,

- a juhnyáj terelését, a pásztorkutya alkalmazását,

- becsléssel és méréssel a juhok testtömegének megállapítását,

- a fertőtlenítő oldatok készítését, különböző fertőtlenítő módok végrehajtását,

- a juhászatban használatos bizonylatok kitöltését,

- a juhászat tenyésztési tervének elkészítését,

- a juhtenyésztésre és hizlalásra vonatkozó üzemi számításokat.

4.3. Szakmai elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- az élő szervezet és környezeti tényezők összefüggéseit, kölcsönhatásait és ezen ismeretek felhasználásait a gazdaságos juhtartás célpontjából,

- a juhra vonatkozó speciális élettani, örökléstani, tenyésztési és tartási ismerteket,

- az üzekedés jeleit, tartamát, ismétlődését,

- az ellés és az ellés körüli teendőket,

- az újszülött bárányok ápolását, gondozását és felnevelését,

- a táplálóanyagok takarmányozási szerepét vitaminok, ásványi anyagok, antibiotikumok jelentőségét,

- a takarmányok főbb jellemzőit, kémiai összetételét,

- a takarmányok energiatartamát, táplálóértékét,

- a juhtartás épületeit és berendezéseit,

- a juhok elhelyezési igényét,

- a fejőberendezéseket (stabil, mobil),

- a juhászatban használatos fertőtlenítő eszközöket,

- a trágyaeltávolítás módját és eszközeit,

- az egészséges és beteg állat élettani jelenségeit,

- a munka- és környezetvédelem legfontosabb általános kérdéseit,

- a foglalkozási betegségeket okozó veszélyes és ártalmas tényezőket,

- a juhtenyésztéshez kapcsolódó legfontosabb biztonságtechnikai előírásokat.

Megértés szintjén tudja:

- a termelési célkitűzések megvalósítása érdekében a biológiai tényezők fontosabb követelményeit,

- a különböző juhfajtákat és a fajták közötti termelőképességeket,

- a juhok pároztatásra való előkészítés szabályait, és elemezze azok közötti különbségeket, előnyöket és hátrányokat,

- a műszeres vemhességvizsgálat lényegét,

- a juhtenyésztéssel kapcsolatos takarmánygazdálkodást,

- a különböző juhtartási technológiákat,

- a létfenntartási és termelési táplálóanyag-szükséglet kiszámításának módját,

- a táplálóanyag értékesülését befolyásoló tényezőket,

- az energiaforgalom lényegét,

- a legeltetés berendezéseit (karámok és elektromos karám),

- a juhtenyésztésben előforduló fontosabb fertőző és nem fertőző betegségeket, az előidéző okokat, a gyógyítás, illetve a megelőzés lehetőségeit,

- a juhtartó épületek alapvető higiéniai előírásait,

- a betegséget előidéző tényezőket,

- az állattartással kapcsolatos betegségek kérdésében használatos gyógyszerek megválasztásának, adagolásának és alkalmazásának lényeges kérdéseit,

- a fontosabb műszaki alapfogalmakat (erő, súrlódás, hőmérséklet, villamossági alapfogalmak),

- a környezet és a juhászat kapcsolatát, a juhtermelés, az ember és a természet összefüggéseit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a juhok életkorának meghatározását,

- a juhok szaporítását és az alkalmazott tenyésztési eljárásokat, annak alkalmazását,

- a mesterséges termékenyítés alkalmazását, személyi és tárgyi feltételeit,

- a juh vemhességének jeleit, a vemhesség megállapítását,

- a juhok fejése, a juhtej kezelése a termőhelyen és a juhtej házi feldolgozását,

- a tejkezelés gépeit,

- a juhnyírás gépeit és eszközeit,

- a juhok nyírását és gyapjúkezelését,

- a juh vágását és a juhhús házi feldolgozását,

- a takarmányok és a takarmányadagok megválasztását, adagolását,

- az abraktakarmányok, koncentrátumok, premixek használatát, a takarmány keverését,

- a juhok szálastakarmányainak betakarítását és tárolását,

- a legeltetési terv elkészítését és alkalmazását,

- a juhtelep alapvető higiéniai és tisztasági követelményrendszerét,

- az állatorvosi zárlat elrendelése esetén a szükséges előírásokat a fertőző betegségek megakadályozása érdekében,

- a juhtelepre vonatkozó munka- és tűzvédelmi előírásokat.

5. A MESTERVIZSGA RÉSZEI ÉS TARTALMI JELLEMZŐI

Juhtenyésztő mestervizsgát tehet az a természetes személy, aki

- elsajátította a szakmája magas szintű gyakorlásához szükséges szakmai gyakorlati, elméleti ismereteket, valamint a vállakozási ismereteket és a pedagógiai ismereteket,

- képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni, és beosztottjai munkáját irányítani, vállalkozását fenntartani,

- alkalmas a tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére, vizsgára való felkészítésére, nevelésére.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

A juhtenyésztő mestervizsgát a Magyar Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóság által kinevezett Mestervizsga Bizottság előtt lehet tenni.

A mestervizsga részei:

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.3. Szóbeli vizsga

5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga kérdéseit a Magyar Agrárkamara állítja össze.

Kezelésük a részletes vizsgaszabályzat szerint történik. A feladatok a vizsgatantárgyak követelményrendszerére épülnek.

Az írásbeli feladat általában két részből áll:

- juhtenyésztés és higiéniai tantárgy témaköréből szakmai technológiai leírás, higiéniai szabályok,

- szakmai gépészeti ismeret, munkavédelmi és környezetvédelmi követelmények.

Az írásbeli feladat megoldására minimum 3 órát, maximum 5 órát kell biztosítani.

Az a jelölt, aki a maximálisan adható pontszám 50%-át nem éri el, a vizsgát folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie.

5.1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga menetét a vizsgahelyszín előzetes megtekintése után a vizsgabizottság határozza meg.

A gyakorlati vizsga két vizsgahelyből áll.

Minden vizsgázó - az elnök döntése alapján - minden gyakorlati részből tételhúzás alapján vizsgázik.

A gyakorlatra fordítható időt a kihúzott kérdés függvényében, a helyi feltételek szerint, legalább 1 óra, maximum 3 óra.

A vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgafeladatok alapján kell összeállítani.

A szakmai gyakorlati vizsga folyamán a gyakorlati feladat keretében alkalmazni kell a kérdéssel kapcsolatos munka- és környezetvédelmi szabályokat. A mestervizsga gyakorlati részét megelőzően munkavédelmi oktatást kell tartani a jelöltek részére.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen nem éri le az 50%-os teljesítményt, nem megfelelő minősítést kap, és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati vizsgarész lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az eredményről.

5.1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság jelöli ki. A szóbeli vizsga rendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg a szóbeli vizsga megkezdése előtt. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell a jelölteket.

5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga

A szakmai szóbeli vizsga kérdései A), illetve B) részre tagolódnak:

- az A) rész a juhtenyésztés jog tárgykörét öleli fel,

- a B) rész a munka- és környezetvédelmet tartalmazza.

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozás tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez, fejlesztéséhez szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési, szabvány- és áruismereti, adózási, üzleti, partnerkapcsolati ismeretekből.

A vállalkozási ismeretek tantárgy vizsgája írásban is lefolytatható.

5.1.3.3. Pedagógiai ismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógia elméleti kérdésekből kell számot adni a jelöltnek.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni. A jelöltnek minden tantárgyból legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani. A mesterjelölt önállóan számol be a tételből.

Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból az 50%-os teljesítményt nem éri el, nem felelt meg, de az adott tantárgyból javítóvizsgát tehet.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat:

- megfelelt,

- nem felelt meg.

Megfelelt az a jelölt, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarész valamennyi tantárgyából 50%-ot meghaladó eredményt ért el.

Nem felelt meg az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot nem megfelelt szinten teljesítette, vagy az elméleti vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el a megfelelt szintet.

5.3. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételni teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem megfelelő szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell pótvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az elméleti vizsgán felmentés adható:

- szakmai elméletből a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek,

- vállalkozási ismeretekből

= a jogi végzettséggel, közgazdasági, számviteli főiskolai, szakirányú felsőfokú vagy ezzel egyenértékű végzettséggel rendelkezőknek,

= annak, aki más szakterületen két éven belül mestervizsgát tett,

- pedagógiai ismeretekből

= a szakoktatói, műszaki vagy mérnöktanári végzettséggel rendelkezőknek,

= annak, aki más munkaterületen két éven belül mestervizsgát tett.

5.5. A mestervizsga szervezése

Mestervizsgát csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, az oktatási intézményekre előírt intézkedési szabályzata van, és a területileg illetékes Agrárkamara jogosultnak minősítette.

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei

A mestervizsga tárgyi feltételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg. Különösen szükségesek az alábbiak:

- juhistálló és tartozékai,

- juhlegelő,

- villanypásztor,

- juhnyírógép,

- inszemináló felszerelés,

- ultrahangos vemhességvizsgáló készülék,

- tejkezelő helyiség,

- konyha,

- juhok.

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei

A Mestervizsga Bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki

- az adott szakterületen elismert szakember,

- oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik,

- az illetékes Agrárkamara arra alkalmasnak találja.

A segítő tanároknak felsőfokú végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük.

5.5.3. Iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (oklevél, törzslap, osztályzóív) közokirat, ezért ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint a törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

Emiatt a szakmai felkészítés és a mestervizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatának záradékolására a törzslapon, vagy az oklevélben a bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra az oktatási intézmények működéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályok az irányadók.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A vizsgáztatás jelen követelményében nem szabályozott kitételeire a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet , a gazdasági kamarák 2. számú közös közleménye, valamint a Magyar Agrárkamara Mestervizsga Kiegészítő Szabályzata az irányadó.

A mestervizsgára való szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. A szervezett felkészítést csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt tárgyi és személyi feltételekkel.

* * *

16. Állattenyésztő mester (sertéstenyésztő) mestervizsga szint és szakmai követelmények

1. A MESTERKÉPZÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS CÉLJA

A mezőgazdaság viszonyaihoz alkalmazkodó, szakmáját jól ismerő és mesterségét gyakorlatban alkalmazó szakemberek, tevékenységük magasabb szinten történő végzése érdekében olyan ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása, amelyek alapján az állattenyésztő mester szerteágazó szakterületén vállalkozni tud. Vállalkozását meg tudja tervezni, el tudja indítani, és azt folyamatosan működtetni, fejleszteni képes.

Pedagógiai és pszichológiai ismeretei alapján tanulók gyakorlati képzését fel tudja vállalni, partnereivel, beosztottjaival megfelelően tud kommunikálni.

Munkáját a munka-egészségügyi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, valamint a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően szervezi, eleget tud tenni a tulajdonosi és társadalmi elvárásoknak.

2. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELEI

2.1. A mestervizsgához szükséges alapszakképesítések adatai

2.2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat

Megjegyzés: a vizsgára jelentkezéshez a 2.1. és 2.2. pont alatti feltételek együttes megléte szükséges.

3. A MESTER MUNKATERÜLETE

3.1. A mester szakmai munkaterületének leírása

Az állattenyésztő mester széles körű szakmai elméleti ismeretekkel és nagy gyakorlati felkészültséggel rendelkezik a sertéstenyésztésben, tisztában van a vállalkozási és gazdálkodási ismeretekkel, és ezek birtokában gazdaságosan tud sertéshúst termelni. Pedagógiai ismereteinél fogva képes tanulók gyakorlati foglalkoztatására.

Alapvető munkatevékenysége:

- tenyész- és hízóalapanyag-előállítás,

- vágósertések előállítása,

- sertések forgalmazása.

3.2. A sertéstenyésztő mester tevékenységi területei és feladatköre

- A sertések elhelyezése korcsoportonként, gondozásuk:

= a padozat tisztántartása,

= etetés,

= itatás,

= klimatizálás,

= állat-egészségügyi kezelések,

= az istállók teljes fertőtlenítése (állománycsere esetén).

- A sertések szaporítása:

= a tenyészegyedek kiválogatása,

= ivarzók felismerése,

= búgatás és mesterséges termékenyítés,

= a koca felkészítése a fialásra,

= a fialás levezetése,

= az újszülött malacok naposkori kezelése,

= az anya ellátása,

= a szükséges állatjelölések elvégzése,

= herélés.

- A malacok és hízónövendékek felnevelése.

- Tenyésznövendék-nevelés.

- Hizlalás.

- A sertések szakszerű és korszerű takarmányozása:

= takarmányadagok összeállítása a takarmányozási alapelvek figyelembevételével,

= takarmányok előkészítése etetésre.

- A tenyésztés és hizlalás eredményességének ellenőrzése:

= mérlegelések,

= állatok átadása-átvétele, minősítése,

= a takarmányfogyasztás, szaporulati adatok felhasználásával történő számítások.

- Gépek, berendezések kezelése a napi munkák során:

= trágyaletolás,

= takarmánykiosztás,

= klímaberendezések beállítása, üzemeltetése.

- Állat-egészségügyi kezelések, az állatorvos utasításai szerint:

= oltások,

= beteg állat gondozása,

= állatok fertőtlenítése.

- Bizonylatok, nyilvántartások vezetése (vezettetése).

- A vállalkozás irányítása.

- A rábízott tanulókat tanítja, irányítja gyakorlati munkájukat.

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK ÉS ELVÁRÁSOK

4.1. Az állattenyésztő mester szakmája gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok

- Az állatok elhelyezése, gondozása, kezelése.

- A tenyészegyed és hízóalapanyag válogatása.

- A sertések szaporítása.

- A malacnevelés.

- A sertések takarmányozása.

- Hizlalás.

- A sertések értékesítése.

- A sertéstenyésztő mester - szakmai elméleti és gyakorlati tudáson kívül - megfelelő adminisztrációs, jogi és pénzügyi ismeretek birtokában alkalmas egy sertéstelep (nagy- és kisüzemi) irányítására.

- Feladata egyebek mellett, a piackutatás a megrendelések alapján, a munkaszervezés, a dolgozók irányítása, az adminisztrációs tevékenység, az anyag- és energiagazdálkodás, a környezetvédelmi, higiéniai és munkavédelmi követelmények betartása, illetve betartatása.

- A mester feladatköréhez tartozik továbbá a dolgozók és tanulók emberi és szakmai irányítása.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények

A sertéstenyésztő mester a munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a sertés testtájait,

- a sertés csontvázának felépítését és a belső szerveket,

- a sertés vágóhídi minősítését, a EUROP minősítés követelményeit,

- az állathigiéniai és környezetvédelmi előírásokat,

- a gyakrabban használt állatgyógyszereket és készítményeket,

- a sertéstartás épületeinek típusait.

Jártasság szintjén tudja:

- a sertés küllemét megítélni (a tenyésztésbe vétel, valamint továbbtenyésztés szempontjai szerint),

- felismerni a beteg állatot,

- felismerni az ivarzó állatot, a búgatást elvégezni,

- a takarmányadagot összeállítani (számítással) a különböző korcsoportok számára, valamint a takarmányokat etetésre előkészíteni,

- kiszámolni a szaporítás és hizlalás eredményességét (produktivitás, kocaforgó, kocateljesítmény-szám, fajlagos takarmányfelhasználás, árbevételek-költségek, a tevékenység jövedelmezősége),

- bemutatni és elmagyarázni a rábízott tanulóknak, a sertéstenyésztéssel kapcsolatos munkákat, a tanulók munkáját irányítani és értékelni,

- a vállalkozói tevékenységhez tartozó nyilvántartásokat vezetni, gazdaságossági számításokat végezni,

- szervezni, irányítani és ellenőrizni a sertéstelep munkáját,

- a malacokat dajkásítani,

- a malacokat szakszerűen leválasztani.

Készség szintjén tudja:

- a kocát felkészíteni fiaztatásra, a fialás körüli teendőket ellátni,

- a naposmalacokat kezelni,

- szakszerűen herélni,

- előírás szerint alkalmazni a tartós jelöléseket,

- az egyes korcsoportokat elhelyezni, optimális csoportlétszámokat kialakítani, a korcsoportok szerint alakítani környezetüket,

- a kezelésekhez megfékezni, terelni, lekötni, rögzíteni az állatokat,

- szakszerűen mérlegelni,

- kezelni az állatállományt, az állatorvos utasítása szerint,

- a sertéstartásban szükséges gépeket kezelni (takarmányozásnál, kitrágyázásnál, szállításnál, klimatizálásnál),

- az állatok környezetét a higiéniai előírásoknak megfelelően tisztítani, fertőtleníteni és a trágyát a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kezelni,

- a traktor napi karbantartását elvégezni,

- az állathullák és magzatburkok megsemmisítését megoldani.

4.3. Szakmai elméleti követelmények

4.3.1. A sertéstenyésztés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a sertés származását, elnevezéseit ivar, kor, hasznosítás szerint; a sertéstenyésztés jelentőségét a nemzetgazdaságban és az emberi táplálkozásban,

- a sertés kívánatos testalakulását, testhibáit, ivarjellegét,

- a sertés belső értékmérő tulajdonságait,

- a sertésfajtákat és -hibrideket, valamint ezek értékmérő tulajdonságait,

- a trágyakezelés módjait,

- a sertés vágóhídi minősítését,

- az egészséges és beteg sertés jellemzőit,

- a sertés leggyakrabban előforduló betegségeinek tüneteit,

- a higiéniai előírásokat, a fertőtlenítési módokat,

- az állattartó telepekkel kapcsolatos környezetvédelmi előírásokat.

Megértés szintjén tudja:

- a tenyésztési eljárásokat,

- a tenyészkiválasztás módszereit és a törzskönyvezés mozzanatait,

- a sertés emésztési sajátosságaival összefüggő takarmányozási alapelveket, valamint a korcsoportok takarmányozással összefüggő igényeit,

- a sertés szaporításával kapcsolatos élettani jellemzőket (ivar- és tenyészérettség, ivarzás, ivarzásszinkronizálás, párosítás, pároztatás módjai, vemhesség, meddőség, vetélés),

- a koca fialásának élettani hátterét, a fiaztatás körüli teendőket,

- a sertés felnevelését (malacnevelés, elválasztás, utónevelés, tenyészsüldő-nevelés).

Alkalmazás szintjén tudja:

- a sertés takarmányait, táplálóanyag-szükségletét, az etetési és itatási módokat,

- a sertés hizlalását befolyásoló külső és belső tényezőket, a hizlalás technológiáit, az eredmény ellenőrzését, a hízók értékesítését, szállítását,

- a különböző korcsoportok elhelyezését,

- az épületek kihasználását célzó rotációs számításokat,

- a trágyakezelés módjait.

4.3.2. Gépészeti ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a sertéstelepeken használt gépek, berendezések biztonságos üzemeltetésének személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó előírásokat,

- a takarmányszállítás, a mozgatás-tárolás gépeit és berendezéseit,

- az etetés gépeit és berendezéseit,

- a víz- és csatornahálózat részeit és működési elvét,

- az itatás berendezéseit,

- a trágyaeltávolítás módjait, valamint azok berendezéseit,

- a klímaberendezések működési elvét,

- az állatmozgatás, szállítás gépeit és berendezéseit,

- a gépekkel szemben támasztott munkavédelmi követelményeket,

- a szabályozási, beállítási lehetőségeket,

- a gépek karbantartására vonatkozó előírásokat,

- üzemi balesetek alkalmával felmerülő teendőket és kötelezettségeket,

- villamos hálózatok üzemeltetésének feltételeit,

- a fűtőkazán üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalókat.

Megértés szintjén tudja:

- fizikai munkavégzés során fellépő élettani hatásokat,

- az egyes gépek, berendezések feladatát,

- a gépek szerkezeti felépítését, működését,

- a takarmánykeverő üzem technológiáját, gépeinek működési elvét.

4.3.3. Munkavédelem és higiénia terén

Ismeret szintjén tudja:

- a helyes és egészséges táplálkozás kérdéseit,

- a baleseteket kiváltó okokat,

- a baleset, foglalkozási betegség, foglalkozási ártalom fogalmát,

- az üzemi balesetek megelőzésére vonatkozó szabályokat, előírásokat.

Megértés szintjén tudja:

- az érintésvédelem fogalmát,

- az üzembe helyezési eljárással kapcsolatos teendőket,

- a személyi higiénia fontosságát, az egészségügyi könyv szükségességét,

- a sertéstenyésztésben előforduló zoonózisokat és megelőzésük lehetőségét,

- az állati kártevők, rágcsálók elleni küzdelem eljárásait,

- a környezetvédelem előírásait,

- az állattartó telep létesítésével kapcsolatos környezetvédelmi és higiéniai előírásokat,

- a tűz elleni védelem előírásait,

- a dolgozók munkavédelmi jogait és kötelességeit,

- a fiatalkorúak foglalkoztatásával kapcsolatos törvényeket.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az elsősegélynyújtást,

- a balesetek bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos előírásokat,

- a munkavédelmi oktatás rendszerét, szükségességét, fontosságát,

- az anyag- és állatmozgatással kapcsolatos előírásokat.

5. A MESTERVIZSGA RÉSZEI ÉS TARTALMI JELLEMZŐI

Állattenyésztő mester (sertéstenyésztő) vizsgát tehet az a természetes személy, aki

- elsajátította a szakmája magas szintű gyakorlásához szükséges szakmai, gyakorlati, elméleti ismereteket, valamint a vállalkozási ismereteket és a pedagógiai alapismereteket,

- képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni, és beosztottjai munkáját irányítani, vállalkozást fenntartani,

- alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére, vizsgára való felkészítésére, szervezésére.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

A mestervizsgát az Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett Mestervizsga Bizottság előtt lehet tenni.

A mestervizsga részei:

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.3. Szóbeli vizsga

5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgafeladatot a Magyar Agrárkamara tűzi ki.

Az írásbeli vizsgafeladat általában három részből áll:

- sertéstenyésztés,

- az állattartás épületei és gépei, munkavédelmi követelmények,

- gazdálkodási ismeretek/számítások.

A sertéstenyésztés témakör komplex kifejtést igényel, ami tartalmazhatja a sertéstenyésztéshez kapcsolódó anatómiai és élettani, takarmányozási témaköröket is. Az írásbeli dolgozat esszé és feladatlapos formában is tartalmazhatja az ismeretek ellenőrzését.

Az írásbeli feladat megoldására minimum 3 órát, maximum 5 órát kell biztosítani.

5.1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga menetét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

A gyakorlati vizsga három vizsgahelyen történjék:

- kanszállás és vemhesítő,

- fiaztató,

- hizlalda.

Minden vizsgázó minden gyakorlati részből tételhúzás alapján vizsgázik.

Az egyes gyakorlati feladatokra fordítható időt a helyi feltételek függvényében, a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

A gyakorlati vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgafeladatok alapján kell összeállítani.

A mestervizsga gyakorlati részét megelőzően munkavédelmi oktatást kell tartani a jelöltek részére.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen nem éri el az 50%-os teljesítményt, nem megfelelő minősítést kap, és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati vizsgarész lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az eredményről.

5.1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság jelöli ki. A szóbeli vizsga rendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg a szóbeli vizsga megkezdése előtt. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell a jelölteket.

5.1.3.1 Szakmai szóbeli vizsga

A szakmai szóbeli vizsga kérdései A), illetve B) részre tagolódnak:

- az A) rész a sertéstenyésztés, -tartás témakörét öleli fel,

- a B) rész a munka- és környezetvédelmet tartalmazza.

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozás tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez, fejlesztéséhez szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési szabvány- és áruismereti, adózási, üzleti, partnerkapcsolati ismeretekből.

A vállalkozási ismeretek tantárgy vizsgája írásban is lefolytatható.

5.1.3.3. Pedagógiai ismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógiai elméleti kérdésekből kell számot adni a jelöltnek.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni.

A jelölteknek minden tantárgyból legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani. A mesterjelölt önállóan számol be a tételből.

Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból 50%-os teljesítményt nem ér el, nem felel meg, de az adott tantárgyból javítóvizsgát tehet.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat:

- megfelelt,

- nem felelt meg.

Megfelelt az a jelölt, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarész valamennyi tantárgyából megfelelő eredményt ért el.

Nem felelt meg az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot nem megfelelt szinten teljesítette, vagy hibájából baleset történt, vagy az elméleti vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el a megfelelt szintet.

5.3. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételnie teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem megfelelt szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell a javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az elméleti vizsgán - a jelentkező kérelmére - a mestervizsgát szervező, az egyes vizsgatárgyaknak megfelelő szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezőknek, a Kiegészítő Vizsgaszabályzatban meghatározott módon felmentést adhat.

5.5. A mestervizsga szervezése

Mestervizsgát csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata van, és a területileg illetékes Agrárkamara jogosultnak minősítette.

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei

A mestervizsga tárgyi feltételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg. Különösen szükségesek az alábbiak:

- sertéstelep, tangazdaság, magángazda telepe, ahol az állatlétszám (min. 5 koca és szaporulata és/vagy 50 db hízósertés) lehetővé teszi a folyamatos munkavégzést a vizsga idején,

- a sertés tenyésztéséhez, tartásához szükséges eszközök, gépek, berendezések, melyek a vizsgatételből adódnak,

- sertés takarmányai,

- állatgyógyászati eszközök.

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei

A Mestervizsga Bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki

- az adott szakterületen elismert szakember,

- oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik,

- az illetékes Agrárkamara arra alkalmasnak találja.

A segítő tanároknak szakirányú felsőfokú végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük.

5.6. Iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (oklevél, törzslap, osztályzóív) közokiratok, ezért ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

Emiatt a szakmai felkészítéssel és a mestervizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására a törzslapon, vagy az oklevélben a bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra az oktatási intézmények működtetéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályok az irányadók.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A vizsgáztatás jelen követelményben nem szabályzott kitételeire a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet , a gazdasági kamarák 2. számú közös közleménye, valamint a Magyar Agrárkamara Mestervizsga Kiegészítő Szabályzata az irányadó.

A mestervizsgára való szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. Szervezett felkészítést csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt tárgyi és személyi feltételekkel.

17. Állattenyésztő mester (szarvasmarha-tenyésztő) mestervizsga szint és szakmai követelmények

1. A MESTERKÉPZÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS CÉLJA

A mezőgazdaság viszonyaihoz alkalmazkodó, szakmáját jól ismerő és mesterségét gyakorlatban alkalmazó szakemberek tevékenységük magasabb szinten történő végzése érdekében olyan ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása, amelyek alapján a szarvasmarha-tenyésztő mester szerteágazó szakterületen vállalkozni tud. Vállalkozását meg tudja tervezni, el tudja indítani, és azt folyamatosan működtetni, fejleszteni képes.

Pedagógiai és pszichológiai ismeretei alapján tanulók gyakorlati képzését fel tudja vállalni, partnereivel, beosztottjaival megfelelően tud kommunikálni.

Munkáját a munka-egészségügyi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, valamint a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően szervezi, eleget tud tenni a tulajdonosi és a társadalmi elvárásoknak.

2. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELEI

2.1. A mestervizsgához szükséges alapszakképesítések adatai

2.2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat

Megjegyzés: a vizsgára jelentkezéshez a 2.1. és a 2.2. pont alattiak együttes megléte szükséges.

3. A MESTER MUNKATERÜLETE, FELADAT- ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK

A szakmához kapcsolódó tevékenységi körök

A mester magas szakmai színvonalon ellátja tevékenységét a szarvasmarhatartás és -tenyésztés minden területén. Ökonómiai környezetétől függően vállalkozását korszerű eszközökkel, berendezésekkel, gazdaságosan tudja működtetni. Pedagógiai alapismeretei birtokában képes a tanulókkal foglalkozni.

A mester tevékenységi területe és feladatköre:

Minden esetben:

- az állatok ápolása, előkészítése árverésre vagy kiállításra,

- az állatok szakszerű elhelyezése,

- a szarvasmarha szaporítása,

- a szakszerű kézi és gépi fejés,

- a tej kezelése (elsődleges és másodlagos),

- a tej vizsgálata,

- a tej házi feldolgozása,

- a szarvasmarha hízlalása,

- a takarmányok tartósítása, előkészítése etetésre,

- legeltetés,

- takarmányadagok összeállítása,

- ivóvízellátás biztosítása,

- betegségek megelőzése, higiéniai szabályok alkalmazása,

- beteg állatok kezelése az állatorvos útmutatása alapján,

- az állattartás gépeinek, berendezéseinek szakszerű használata, karbantartása,

- nyilvántartások vezetése,

- munkavédelem,

- környezetvédelem,

- tanulók gyakorlati oktatása,

- a fenti feladatokat ellátó dolgozók munkájának irányítása.

Önálló gazdálkodás esetén:

- a tenyészcél meghatározása,

- a fajta vagy fajták megválasztása,

- a tenyésztési eljárás megválasztása,

- a tenyészegyedek kiválasztása.

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK ÉS ELVÁRÁSOK

4.1. A szakma gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

A szarvasmarha tartásával, tenyésztésével, szaporításával, takarmányozásával kapcsolatos feladatok:

- az állat és a környezet harmóniájának megteremtése,

- a csülök ápolása (holland módszer),

- a szarvasmarha jelölése (ENAR),

- a szarvasmarha küllemének szakszerű megítélése (lineáris küllemi bírálat és show-bírálat),

- tenyészállatok kiválasztása,

- a termékenyítés időpontjának megválasztása,

- a fedeztetés,

- az ellés levezetése,

- az újszülött állatok gondozása,

- az anya gondozása ellés után,

- tej és tejpótló anyagok itatása,

- növendéknevelés,

- takarmányok tartósítása,

- takarmányok minősítése,

- takarmányadagok összeállítása,

- legelőápolás.

A termékelőállítással kapcsolatos feladatok:

- kézi és gépi fejés,

- a tej elsődleges és másodlagos kezelése,

- a tej vizsgálata,

- a tej házi feldolgozása,

- a szarvasmarha hízlalása,

- a vágómarhák minősítése,

- trágyakezelés.

Higiéniai és állat-egészségügyi feladatok:

- higiénikus termékelőállítás (fejés, tejkezelés),

- prevenció (személyi és környezeti higiénia, öltöző, kerítés, fertőtlenítés, karantén),

- az állatok rögzítése,

- gyógykezelések az állatorvos útmutatása alapján.

Gépek és berendezések működtetése és karbantartási feladatok:

- fejőgépek,

- hűtőberendezések,

- a takarmányelőkészítés gépei,

- takarmánykiosztók,

- itatóberendezések és

- trágyaeltávolító berendezések üzemeltetése.

Bizonylatok kitöltése, nyilvántartások vezetése:

- az állatok létszámával,

- a tenyésztéssel,

- a termeléssel,

- a felhasznált anyagokkal,

- a dolgozók munkaidejével,

- és egyéb költségekkel kapcsolatban.

Munka- és környezetvédelmi feladatok:

- elsősegélynyújtás,

- tűzoltóanyagok, -eszközök, -készülékek használata,

- az állathullák és magzatburkok megsemmisítése.

Tanulók gyakorlati oktatása:

- példamutatás emberi és szakmai tekintetben,

- a gyakorlati fogások bemutatása, gyakoroltatása,

- a tanulók egészségének, testi épségének védelme, fizikai állóképességének növelése.

Dolgozók munkájának irányítása:

- szakszerű és lelkiismeretes munka,

- a munkavédelmi szabályok betartása és betartatása.

A szarvasmarha-tenyésztő mester a szakmai elméleti és gyakorlati tudáson kívül, megfelelő vállalkozási ismeretek birtokában alkalmas egy magángazdaság vezetésére. Feladata ekkor kibővül a piackutatással, a munkaszervezéssel is.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények

A mesterjelölt a munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az állati test csontjait, a legfontosabb szerveket,

- a szarvasmarha fogképletét, a metszőfogak váltódásának idejét,

- a tejüzemben, a húsüzemben, a takarmánykeverő üzemben folytatott tevékenységeket,

- az állathigiéniai és környezetvédelmi előírásokat, a gyakrabban használt gyógyszereket, készítményeket,

- a szarvasmarhatartás épületeinek típusait,

- a legelő növényzetének összetételét, ápolását.

Jártasság szintjén tudja:

- a szarvasmarha testtájait,

- a tehenek küllemi bírálatát,

- a tenyészkiválasztás módszereit,

- a fajok, fajták, típusok felismerését,

- a testméretek felvételét,

- az állatok jelölését,

- az állatápolás időszakos teendőit (a csülökápolást készség szintjén),

- az ivarzók kiválogatását,

- a termékenyítés időpontjának meghatározását,

- a fedeztetési módokat,

- a kézi fejést,

- a tej másodlagos kezelését,

- a tej házi feldolgozását,

- a vágómarhák minősítését,

- a takarmányadagok összeállítását,

- a silózást,

- a beteg állatok felismerését, elkülönítését, rögzítését, gyógykezelését,

- a traktorok napi karbantartását,

- a tűzoltóanyagok, -eszközök, -készülékek használatát,

- az elsősegélynyújtást.

Készség szintjén tudja:

- felismerni és minősíteni a takarmányokat,

- használni a takarmányozási táblázatokat,

- végrehajtani a legeltetéssel kapcsolatos feladatokat,

- a szénakészítést,

- az állatok napi ápolási munkáit,

- a csülökápolást (holland módszer),

- elvégezni az ellés körüli teendőket,

- az újszülött borjú és az anya ellátását,

- a borjak itatását,

- a fejőkészülék szétszedését, összerakását, a heti karbantartás elvégzését,

- a tejjel érintkező gépek és eszközök tisztogatását,

- a gépi fejést,

- a tőgygyulladások felderítését, kezelését,

- a tej elsődleges kezelését,

- a tejvizsgálatokat,

- végrehajtani a különböző fertőtlenítési módokat, betartani a személyi higiénia szabályait,

- üzemeltetni a borjúnevelésben alkalmazott gépeket, eszközöket,

- a villanykarámot,

- a klímaberendezéseket,

- a takarmányelőkészítő és adagoló gépeket,

- a vízellátás eszközeit és berendezéseit,

- a trágyaeltávolítás gépeit és eszközeit,

- végrehajtani a trágyakezelést,

- a bizonylatok kitöltését, a nyilvántartások vezetését,

- állathullák és magzatburkok megsemmisítését.

4.3. Szakmai elméleti követelmények

4.3.1. Az anatómia és élettan tárgyköréből

Ismeret szintjén tudja:

- az állati szervezet felépítését.

Megértés szintjén tudja:

- a törzs és a végtagok csontjait,

- a törzs és végtagok izmait, húsipari jelentőségüket,

- a hím és női nemiszervek felépítését, jelentőségüket a szaporodásban,

- a magzat fejlődését,

- a tejmirigy felépítését, a tejtermelés élettanát.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szarvasmarha testtájait,

- az emésztőkészülék felépítését, az emésztés és felszívódás folyamatait.

4.3.2. Az általános állattenyésztés és a szarvasmarha-tenyésztés tárgyköréből

Ismeret szintjén tudja:

- a honosulást,

- a gazdasági állatok rendszerezését (faj, fajta, tenyészet stb.),

- az öröklés alapjait, az öröklési formákat,

- az örökölhetőség és a heterózishatás jelentőségét,

- a szarvasmarhatenyésztés jelentőségét és fejlesztési lehetőségeit.

Megértés szintjén tudja:

- a típus fogalmát,

- a fontosabb testméreteket,

- a testalakulás jelentőségét, a lineáris küllemi bírálati rendszert és alkalmazását,

- a BLUP tenyészértékbecslési módszerrel számított tenyészértékek eredményének (tenyészbika katalógusok) használatát,

- a belső értékmérő tulajdonságokat,

- a tenyészcél és a fajta megválasztásának jelentőségét,

- a szarvasmarhafajtákat,

- a tejből készült termékek gyártási eljárásait,

- a húsmarhák minősítését,

- a szarvasmarha húsbolti bontását, a húsok osztályozását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a tenyésztésbe vétel idejét,

- az ivarzás tüneteit,

- a tenyésztési eljárásokat,

- a tenyészkiválasztás módszereit,

- a törzskönyvezés jelentőségét,

- a termékenyítés idejét és módjait,

- a vemhességgel kapcsolatos és az ellés körüli teendőket,

- az anya és az újszülött ápolását,

- a borjúnevelési módszereket,

- a növendékek nevelését,

- a marhahizlalási módszereket,

- a szarvasmarhák elhelyezését,

- a kézi és gépi fejést,

- a tehéntej összetételét,

- a jó minőségű tej nyerésének feltételeit,

- az elsődleges és másodlagos tejkezelést,

- a fontosabb tejvizsgálatokat.

4.3.3. A takarmányozástan tárgyköréből

Ismeret szintjén tudja:

- a takarmányok kémiai összetételét,

- a táplálóanyagok, vitaminok, ásványi anyagok jelentőségét,

- a szintetikus fehérjepótlók szerepét,

- a takarmányok táplálóértékének energetikai rendszerét.

Megértés szintjén tudja:

- a takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezőket,

- a hizlaló takarmányok értékesülését,

- az egyes takarmányokat és azok táplálóértékét,

- a fontosabb takarmánykiegészítő anyagokat

- a takarmányok előkészítését,

- az életfenntartás és termelés táplálóanyag-szükségletét,

- az alaptakarmány és pótabrak fogalmát,

- a hagyományos és monodietikus takarmányozást,

- a kettős hasznosítású és tejhasznú tehenek takarmányozását,

- a növendékek takarmányozásának elvi kérdéseit,

- a hízómarhák takarmányozásának változatait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a legeltetés módjait,

- a tartósítási eljárásokat,

- a takarmányadagok összeállítását különböző korú és hasznosítású állatok számára.

4.3.4. Az állat-egészségügyi és higiéniai ismeretek tárgyköréből

Ismeret szintjén tudja:

- a mikroszervezetek sajátosságait,

- a fertőzés módjait,

- az állat és a környezet között fennálló kölcsönhatásokat, az immunitás jelentőségét,

- az emésztő-, légzőszervi és anyagforgalmi megbetegedések okait, tüneteit és megelőzésük módjait,

- a fertőző betegségek és az élősködők által okozott megbetegedések okait, tüneteit és megelőzésük módját,

- a kártevők elleni védekezést,

- a trágyakezelést,

- az állatok szállítását,

- az állati hullák kezelésének szabályait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a beteg állatokat felismerni,

- a fejőberendezések tisztítását,

- az ellés levezetését,

- a borjúnevelésre vonatkozó szabályokat,

- a fontosabb kezeléseket és gyógyszereket,

- a fertőtlenítés módjait és szabályait,

- a tőgygyulladások kezelését.

4.3.5. Az állattartás épületei és gépei tárgyköréből

Megértés szintjén tudja:

- a szarvasmarhatartás épületeit,

- a traktorok szerkezeti részeit, működését,

- a tömegtakarmány-betakarító gépeket.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a takarmány-előkészítő gépeket,

- a fejőberendezéseket,

- a tejkezelést,

- a takarmányozás, az itatás, a trágyaeltávolítás, a klímatizálás gépeire vonatkozó ismereteket.

4.3.6. A munka- és környezetvédelem tárgyköréből

Ismeret szintjén tudja:

- a munkavédelem feladatát,

- a munkabaleset, a foglalkozási betegség fogalmát,

- a munkahelyi magatartás szabályait,

- a munkalélektan legfontosabb fogalmait,

- az anyagmozgatás módjait és szabályait,

- a környezetszennyezés veszélyeit, lehetséges eseteit,

- a környezetszennyező anyagok tárolását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az elsősegélynyújtás teendőit,

- a védőfelszerelések használatát,

- a baleset-elhárítás szabályait,

- a gépek és létesítmények használatának szabályait,

- a tűzoltó anyagokat, eszközöket és készülékeket, valamint azok használatát,

- tűz esetén a teendőket,

- az almos- és hígtrágyakezelés szabályait.

5. A MESTERVIZSGA RÉSZEI ÉS TARTALMI JELLEMZŐI

Szarvasmarha-tenyésztő mestervizsgát tehet az a természetes személy, aki

- elsajátította a szakmája magas szintű gyakorlásához szükséges szakmai gyakorlati, elméleti ismereteket, valamint a vállalkozási ismereteket és a pedagógiai alapismereteket,

- képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni, és beosztottjai munkáját irányítani, vállalkozását fenntartani,

- alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére, vizsgára való felkészítésére, nevelésére.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

A szarvasmarha-tenyésztő mestervizsgát az Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett Mestervizsga Bizottság előtt lehet tenni.

A mestervizsga részei:

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.3. Szóbeli vizsga

5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara állítja össze. Kezelésük a részletes vizsgaszabályzat szerint történik. A feladatok a vizsgatárgyak követelményrendszerére épülnek. A vizsga időtartama minimum 180 perc, maximum 300 perc.

Az írásbeli vizsgafeladat két részből áll:

- esszé a szarvasmarha-tenyésztés valamely területéről,

- feladatlap az anatómia, élettan, az általános állattenyésztés, a takarmányozástan, az állategészségügyi és higiéniai ismeretek, az állattartás épületei és gépei tárgyköréből.

Az a jelölt, aki a maximálisan adható pontszám 50%-át nem éri el, a vizsgát folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie.

5.1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga menetét a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

A gyakorlati vizsga négy részből áll:

- gépi fejés,

- sajtáros fejőkészülékek összeszerelése,

- tejvizsgálatok,

- egyéb feladat a szarvasmarhatartás területéről.

Az első két feladatot minden jelölt végrehajtja. A harmadik, negyedik feladat tételhúzás alapján történik.

A gyakorlati feladatokra fordítható időt a vizsgaelnök határozza meg, de a feladatok elvégzésére legalább 1-1 óra, összesen legfeljebb 4 óra fordítható.

A gyakorlati vizsgarészek szervesen nem tartoznak össze, térben és időben szétválaszthatók.

A gyakorlati vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgafeladatok alapján kell összeállítani.

A mestervizsga gyakorlati részét megelőzően munkavédelmi oktatást kell tartani a jelöltek részére.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen nem éri el az 50%-os teljesítményt, nem megfelelt minősítést kap, és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati vizsgarész lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az eredményről.

5.1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga módját a vizsgabizottság elnöke határozza meg, a szóbeli vizsga megkezdése előtt. Erről tájékoztatni kell a jelölteket.

5.1.3.1 Szakmai szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz:

- az a) tétel, az anatómia és élettan, az általános állattenyésztés, a szarvasmarha-tenyésztés, a takarmányozástan vagy a géptan tárgyköréből kerül ki,

- a b) tétel, az állat-egészségügyi és higiéniai ismeretek, vagy a munka- és környezetvédelem tárgykörét tartalmazza.

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozás tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez, fejlesztéséhez szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési, szabvány- és áruismereti, adózási, üzleti partnerkapcsolati ismeretekből.

5.1.3.3. Pedagógiai alapismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógiai elméleti kérdésekből kell számot adni a jelöltnek.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni.

A jelölteknek minden tantárgyból legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani. A mesterjelölt önállóan számol be a tételből. A felelet elhangzása után a vizsgabizottság tagjai további szakmai kérdéseket tehetnek fel.

Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból 50%-os teljesítményt nem ér el, nem felelt meg, de az adott tantárgyból javítóvizsgát tehet.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat:

- megfelelt,

- nem felelt meg.

Megfelelt az a jelölt, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarész valamennyi tantárgyából 50%-t meghaladó eredményt ért el.

Nem felelt meg az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot nem megfelelt szinten teljesítette, vagy hibájából baleset történt, vagy az elméleti vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el a megfelelt szintet.

5.3. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételnie teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem megfelelt szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell a javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az elméleti vizsgán - a jelentkező kérelmére - a mestervizsgát szervező, az egyes vizsgatárgyaknak megfelelő szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezőknek, a Kiegészítő Vizsgaszabályzatban meghatározott módon felmentést adhat.

5.5. A mestervizsga szervezése

Mestervizsgát csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata van, és a területileg illetékes Agrárkamara jogosultnak minősítette.

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei

A mestervizsga tárgyi feltételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg. Különösen szükségesek az alábbiak:

- szarvasmarhatelep, tanistálló vagy magángazda telepe, ahol az állatlétszám lehetővé teszi a folyamatos munkavégzést a vizsga idején,

- fejőgépek, fejőberendezések,

- takarmányok, takarmánykiegészítők,

- tejvizsgálatok eszközei,

- tisztító és fertőtlenítő szerek,

- állatgyógyászati eszközök,

- a leggyakrabban használatos gyógyszerek.

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei

A Mestervizsga Bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki

- az adott szakterületen elismert szakember,

- oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik,

- az illetékes Agrárkamara arra alkalmasnak találja.

A segítő tanároknak szakirányú felsőfokú végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük.

5.6. Iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (oklevél, törzslap, osztályzóív) közokiratok, ezért az ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

Emiatt a szakmai felkészítéssel és a mestervizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására a törzslapon, vagy az oklevélben a bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra az oktatási intézmények működtetéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályok az irányadók.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A vizsgáztatás jelen követelményben nem szabályozott kitételeire a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet , a gazdasági kamarák 2. számú közös közleménye, valamint a Magyar Agrárkamara Mestervizsga Kiegészítő Szabályzata az irányadó.

A mestervizsgára való szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. Szervezett felkészítést csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt tárgyi és személyi feltételekkel.

* * *

18. Mesterlovász mestervizsga szint és szakmai követelmények

1. A MESTERKÉPZÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS CÉLJA

A korszerű mezőgazdasági viszonyokhoz alkalmazkodó, a szakmáját jól ismerő és azt a gyakorlatban alkalmazó szakemberek tevékenységük magasabb szinten történő végzése érdekében olyan ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása, amelyek által a mester a lótenyésztés, -tartás és -használat szerteágazó területén vállalkozni tud. A vállalkozást meg tudja tervezni, be tudja indítani, és azt folyamatosan működtetni és fejleszteni képes.

Pedagógiai és pszichológiai ismeretei alapján fel tudja vállalni a tanulók gyakorlati képzését, valamint partnereivel és beosztottjaival megfelelően tud kommunikálni.

Munkáját a munka- és állat-egészségügyi, a baleset-, tűz- és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően szervezi, valamint eleget tud tenni a tulajdonosi és a társadalmi elvárásoknak.

2. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELE

2.1. A mestervizsgához szükséges alapszakképesítés adatai

2.2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat

Megjegyzés: a vizsgára jelentkezéshez a 2.1. és a 2.2. pontok alatti feltételek együttes megléte, valamint az egészségügyi alkalmasság szükséges.

3. A MESTERLOVÁSZ MUNKATERÜLETE

A mesterlovász szakmájának gyakorlása során önállóan kell hogy ellássa az alábbi munkatevékenységeket:

- a lótenyésztéssel kapcsolatos eljárásokat és módszereket, a fedeztetéssel és az elletéssel összefüggő tevékenységeket.,

- a lóhasználattal - elhelyezésével, tartásával, gondozásával, betanításával és különböző használatával (munka, sport, verseny) kapcsolatos tevékenységeket,

- a lovaglás és hajtás alapfokú végrehajtását,

- a ló takarmányozásával - a takarmányok minősítésével, az adagok összeállításával, az egyedi takarmányozással - összefüggő feladatokat,

- az állategészségüggyel kapcsolatos - a lovászra tartozó, az állatorvos irányítása alapján történő - feladatok ellátását,

- a baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok, valamint a legszükségesebb elsősegély-nyújtási - ember és állat - teendők elvégzését,

- a lovasetikával és az általános társadalmi együttélési szabályokkal összefüggő viselkedési normákat.

A mesterlovász - szakmai elméleti és gyakorlati tudása mellett jogi, pénzügyi, piaci és adminisztrációs ismeretei birtokában - alkalmas a lóval kapcsolatos különféle tevékenységek (tenyésztés, tartás, használat) ellátására, ezek irányítására, illetve lovasiskolák, lovaspanziók szakszerű működtetésére.

Ezekkel összefüggésben a feladatai:

- a piackutatás,

- az adminisztrációs tevékenységek ellátása,

- az anyagok, eszközök, berendezések beszerzése,

- a munkások szakszerű irányítása,

- a biztonságtechnikai szabályok betartása.

A mesterlovász feladatkörébe tartozik még a tanulók gyakorlati képzése, a beosztottak és a tanulók emberi és szakmai irányítása.

4. A SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK ÉS ELVÁRÁSOK

4.1. A mesterlovász szakmájának gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok

- A lovak szakszerű tenyésztése, tartása, gondozása, felnevelése, takarmányozása és használata (munka, sport és verseny).

- A szerszámok, felszerelések, eszközök, járművek és épületek szakszerű használata, ápolása és karbantartása.

- az istálló, a lovarda és a körlet rendben- és tisztántartása.

- A ló- és a lovassportok szabályainak és pályaépítésüknek ismerete.

- A beteg és a rosszindulatú állatok felismerése, a szükséges kezelések és óvintézkedések elvégzése.

- A lovak takarmányozása.

- A biztonságos munkavégzés feltételeinek kialakítása.

- A lovasetika és az általános viselkedési normák be- és megtartása.

- A lovak és lovasok alapvető kiképzése.

- A baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása.

- A legfontosabb elsősegély-nyújtási teendők - embernél és állatnál - ellátása.

- A bizonylatok és nyilvántartások szakszerű vezetése.

- A munkák szervezése, a munkások irányítása és ellenőrzése.

- A gazdasági számítások elvégzése.

- A szakképzett munkaerő-utánpótlás biztosítás.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a ló- és lovassportok, valamint a lovasjátékok és -bemutatók szabályait, ezek pályaépítési és pályaszolgálati teendőit,

- a lótenyésztésünk történelmi vonatkozásait, a ló rokonfajait (állatkerti, múzeumi és méneslátogatási programok segítségével),

- a lótakarmányozás jelentőségét és a takarmányvizsgálati eljárásokat,

- az állategészségügy általános gyakorlati alapelveit,

- a lótartással és -használattal kapcsolatos környezetvédelmi előírásokat,

- a lovasetika fogalmát.

Jártasság szintjén tudja:

- a ló külső és belső értékmérő tulajdonságait,

- a mesterséges termékenyítéssel kapcsolatos teendőket,

- az állati erővel vontatott járművek fajtáit, típusait és ezek részeit, karbantartásukat, tárolásukat,

- a takarmányok csoportosítását, összetételét és szakszerű tárolását,

- a ló különböző betegségeinek a felismerését,

- a külső hatásra bekövetkezett sérülések ellátását,

- a sántaság felismerését és típusait,

- a pata betegségeit és kezelését,

- a lótartással és -használattal összefüggő baleset- és tűzrendészeti, valamint munkavédelmi szabályokat,

- az általános viselkedési alapelveket.

Készség szintjén tudja:

- a ló életkorának meghatározását a fogazat alapján,

- a testtáji ismeretet,

- a ló küllemi megítélését, a méretek levételét,

- a jármódok és mozgásformák megítélését,

- a hazai és külföldi lófajták ismeretét és jellemzését

- a lovak azonosítását szín, jegyek és bélyegzés alapján,

- a törzs- és méneskönyvek használatát,

- a ló szaporításával kapcsolatos feladatok ellátását,

- az istállómunkákkal és a körletrend kialakításával kapcsolatos tevékenységek ellátását,

- a lovak szakszerű tartását, elhelyezését, azok megkötését, rögzítését, fékezését és döntését,

- a lóápolás napi és speciális feladatait, az ehhez szükséges eszközök és felszerelések szakszerű használatát,

- a ló elővezetését, felállítását és bemutatását,

- a lovak kantározását, nyergelését, szerszámozását, futószárazását, valamint fogatba történő be- és kifogását, betanítását,

- a patkoláshoz szükséges előkészületeket, a szükséges közreműködést,

- szerszámok, felszerelések és járművek használatát, beállítását, ápolását és szakszerű tárolását,

- a lovaglást és hajtást alapfokon, valamint az idevonatkozó közlekedési szabályokat,

- a tartástechnológia gyakorlati alkalmazását,

- az állatorvosnak adandó segítségnyújtásokat,

- a megadott szempontok szerinti kezelések és gyógyszerbeadások végrehajtását,

- a lótakarmányok felismerését, érzékszervi vizsgálatát és minőségi megállapítását,

- a takarmányok előkészítését, az adagok gyakorlati és számítási összeállítását,

- a takarmányozási ártalmakat, a kólikás megbetegedések tüneteit,

- a lovasbalesetek megelőzésének a szabályait,

- a baleset- és tűzvédelmi előírásokat,

- az elsősegélynyújtás gyakorlati teendőit,

- a mindennapi életben előforduló esetekhez kapcsolódó együttélési szabályokat,

- a lovasetikával kapcsolatos alapelveket,

- a lovak és lovasok alapkiképzését, oktatását,

- az összefüggő gyakorlat során kell számot adni az elméleti és gyakorlati oktatás során elsajátítottak szakszerű alkalmazásáról,

- a gyakorlati oktatás egy speciális területe a lovaglás és a hajtás alapfokú ismeretének elsajátítása és gyakorlatban történő végrehajtása.

4.3. A szakmai elméleti követelmények

Ismeret szintén tudja:

- az élő szervezet felépítését, az életjelenségeket, az egészség, a betegség fogalmát,

- a ló kialakulását, evolúcióját, származását, rendszertanát, a rokonfajokat, valamint a háziasítást,

- a lótenyésztésünk múltját és a tradicionális ménesek történetét,

- a magyar lótenyésztés jelenlegi helyzetét és szakmai irányítását,

- a ló- és lovassport versenyszabályait és pályaszolgálati teendőinek az ellátását,

- a különböző lovasbemutatók és játékok lebonyolításának a lehetőségeit, a lovak különböző feladatokhoz történő betanításának előírásait és lehetőségeit,

- a takarmányozás célját, jelentőségét, feladatait és a takarmányvizsgálati eljárásokat,

- a lóval kapcsolatos szakterületen alkalmazott gépek és berendezések biztonságtechnikáját,

- a tűz- és környezetvédelem fogalmát és feladatait,

- a társadalmi érintkezés legfontosabb általános szabályait.

Megértés szintjén tudja:

- a szervek és szervrendszerek felépítését, működését, a lovak fontosabb betegségeit, megbetegedéseit,

- a lovak elbírálásának a szabályait,

- a hazai fajtatenyésztő egyesületek működését és feladatait,

- a ló külső és belső értékmérő tulajdonságait,

- a mesterséges termékenyítés, az embrióátültetés és a biotechnológia jelentőségét,

- a lógénbank feladatát,

- az állati erővel vontatott járművek részeit,

- a takarmányok összetételét, alkotórészeit,

- a lótakarmányok csoportosítását, eltarthatóságát és tárolását,

- a kórokokat és kórokozókat, az általuk okozott megbetegedéseket,

- a ló vírusos és baktériumos megbetegedéseit, ezek tüneteit és felismerését,

- a foglalkozási ártalmakat és betegségeket,

- az érintésvédelmi előírásokat,

- a levegő, a talaj és a víz környezetvédelmét,

- az általános viselkedésetikai normákkal kapcsolatos alapelveket, a lovasetikát (viselkedés, öltözet, edzés, versenyzés).

Alkalmazás szintjén tudja:

- a testtáj ismeretét, a fogazat alapján történő életkor-meghatározást,

- a mén és a kanca nemi szerveinek felépítését, a működésüket és ezek megbetegedéseinek felismerését,

- a testtájak ismeretét, a küllem, a jármódok és a mozgás megítélését,

- a hazai lófajták ismeretét, jellemzését és felismerését,

- a törzskönyvezés, az egyedi tartós megjelölés és a névadás szabályait: a ménes- és a törzskönyvek használatát,

- a tenyésztési módszereket és eljárások ismeretét,

- a ló szaporításával kapcsolatos teendőket,

- a teljesítményvizsgálat rendszerét,

- az istállómunkákkal és a körletrenddel kapcsolatos feladatok ellátását,

- a lovak tartásának és elhelyezésének a szabályait,

- a lóápolás munkafolyamatait, a speciális ápolások elvégzését és az ehhez szükséges eszközök és felszerelések használatát,

- a lovak különböző feladatokhoz történő előkészítését,

- a lószerszámok részeit, azok használatát, beállítását, ápolását, karbantartását és szakszerű tárolását,

- a lovak táplálóanyagigényét és a takarmányok tápértékét,

- a lovak takarmányait, azok minőségi követelményeit, felismerésüket és érzékszervi vizsgálatukat,

- a takarmányok előkészítését, az adagok összeállítását és az egyedi takarmányozás lényegét, végrehajtását,

- az etetés és itatás, valamint a legeltetés helyes módját, ezek szakszerű gyakorlati végrehajtását,

- a teendőket a kólikás megbetegedések esetében,

- az anyagforgalmi megbetegedéseket, azok tüneteit és felismerését,

- a sántaság fogalmát, típusait és ezek felismerését,

- az állatorvos megérkezéséig elvégzendő feladatokat,

- a munka és munkakör ellátásával kapcsolatos elvárásokat,

- a lovaglási és hajtási alapismereteket, valamint az idevonatkozó közlekedésrendészeti szabályokat,

- a lovak vételével és eladásával kapcsolatos teendőket,

- az általános biztonsági előírások alkalmazását,

- a tűzvédelmi előírásokat,

- az elsősegély-nyújtási alapismereteket,

- a lovasetikával összefüggő, alapvető ismereteket,

- a kezdő lovasok futószárazását és alapkiképzését,

- a csikók és lovak különböző feladatokra történő betanítását,

- a lovak igénybevételének a mértékét.

5. A MESTERVIZSGA RÉSZEI ÉS TARTALMI JELLEMZŐI

Mesterlovász vizsgát tehet az a természetes személy, aki

- elsajátította a szakmája magas szintű gyakorlásához szükséges szakmai gyakorlati és elméleti ismereteket, valamint a vállalkozási ismereteket és a pedagógiai alapismereteket,

- képes munkáját magas színvonalon, önállóan elvégezni, és a beosztottjai munkáját irányítani, a vállalkozást fenntartani,

- alkalmas a tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésükre, vizsgára történő felkészítésükre és nevelésükre.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

A mesterlovász vizsga csak az Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett Mestervizsga Bizottság előtt tehető le.

Mestervizsgát csak olyan, oktatásra jogosult szervezet vagy intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata van, és a területileg illetékes Agrárkamara jogosultnak minősítette.

A mestervizsga részei:

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.3. Szóbeli vizsga

5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga anyagát a vizsgatárgyak szakmai követelményrendszeréből kell összeállítani. A kérdéseket a Magyar Agrárkamara állítja össze; ennek kezelése a kiegészítő vizsgaszabályzat szerint történik. Az a jelölt, aki nem éri el a megfelelt szintet, a vizsga további részeit folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie.

5.1.2. A gyakorlati vizsga

A vizsgatételek összeállításánál a tantárgyak gyakorlati követelményei az irányadók.

A gyakorlati vizsga négy részből tevődik össze:

a) mindenkinél azonos - egy ló szakszerű ápolása, majd ennek kihúzott feladatra történő előkészítése; ezt követően az elővezetés, felállítás és bemutatása,

b) szerszám- (nyereg, kantár, szügyhám, kumet); jármű- (szekér, homokfutó) és takarmányismeret bemutatása,

c) a különböző vizsgatárgyak gyakorlati követelményeiből összeállított, egymástól független tételsor kihúzása és megválaszolása,

d) a jelölt választása alapján lovaglás vagy hajtás végrehajtása.

Minden jelölt minden gyakorlati részből tételhúzás alapján vizsgázik. A gyakorlati vizsgarészek szervesen nem tartoznak össze, térben és időben egymástól szétválaszthatók.

A gyakorlati vizsga elbírálása során a szakszerűség mellett a gyors és pontos végrehajtás, valamint a szervezőkészség megítélése is érvényesüljön.

A gyakorlati vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgafeladatok alapján kell összeállítani.

A mestervizsga gyakorlati részét megelőzően munkavédelmi oktatást kell tartani a jelöltek részére.

Az a jelölt, aki nem érte el a megfelelt szintet valamennyi vizsgarészből, nem megfelelt minősítést kap, és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati vizsga lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az elért eredményről.

5.1.3. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tételei magukban foglalják a vizsgatárgyak elméleti témaköreit. A szóbeli vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság jelöli ki, rendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell a megjelenteket.

5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga

A vizsga során számot kell adni az elsajátított szakmai elméleti ismeretekről. A mesterjelölt önállóan számol be a tételen szereplő kérdéskörökről. A tételeken a vizsgatárgyak témaköreiből összeállított kérdések szerepelnek. Ezek: állategészségügy, baleset-, tűz- és környezetvédelem, lovasetika, lóhasználat, lótakarmányozás és lótenyésztés.

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozás tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez és fejlesztéséhez szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési, szabvány- és áruismereti, adózási és üzleti partnerkapcsolati ismertekből. A tantárgy vizsgája írásban is elfogadható.

5.1.3.3. Pedagógiai ismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani és pedagógiai elméleti kérdésekből kell a vizsgabizottság előtt a jelöltnek számot adnia.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni. A jelölt - kellő felkészülési idő után - önállóan számol be a tételeiből.

Az a vizsgázó, aki a szóbeli vizsga valamely részéből nem érte el az elfogadható szintet, nem felelt meg, de az adott vizsgarészből javítóvizsgát tehet.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozatok:

- megfelelt,

- nem felelt meg.

Megfelelt az a jelölt, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarészek mindegyikéből az 50%-ot meghaladó teljesítményt elérte.

Nem felelt meg az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészek valamelyikén nem megfelelt szintet teljesített, elméleti vizsgafeladatok során valamely részből nem érte el a megfelelt szintet.

5.3. A javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Az írásbeli vizsgát meg kell ismételje az, aki nem érte el a megfelelt szintet.

Meg kell ismételje teljes egészében a gyakorlati vizsgát az, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem megfelelő szinten teljesítette.

A szóbeli vizsgát abból az elméleti vizsgarészből kell megismételnie a jelöltnek, amelyből a számonkérés során nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az elméleti vizsga tárgyai alól - a jelentkező kérelmére - a mestervizsgát szervező, az egyes vizsgatárgyaknak megfelelő szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezőknek a Kiegészítő Vizsgaszabályzatban meghatározott módon felmentést adhat.

5.5. A mestervizsga szervezése

Mestervizsgát csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi, személyi feltételekkel, az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata van, és a területi Agrárkamara jogosultnak minősítette.

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei

A mestervizsga tárgyi feltételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg. Különösen szükségesek:

- minden vizsgázó részére a gyakorlati vizsgán kötelező a lovas öltözet,

- a ló tenyésztésével, tartásával és használatával kapcsolatos eszközök, anyagok, felszerelések és szerszámok, amelyek az oktatás során is a rendelkezésre álltak, illetve amelyekre a vizsgatételek alapján is szükség lehet,

- a lovaglás-, illetve a hajtásvizsgához szakszerűen előkészített négyszög, valamint a feladatok végrehajtásához elegendő létszámú, jól felkészített ló,

- az esetleges elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelés; de a lovaglásvizsgánál ajánlatos orvos jelenléte is.

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei

A segítő tanároknak szakirányú felsőfokú végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük.

5.5.3. Az iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (oklevél, törzslap, osztályzóív) közokiratok, ezért ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

Emiatt a szakmai felkészítéssel és a mestervizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására a törzslapon, vagy az oklevélben a bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra az oktatási intézmények működéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályai és eljárási rendjéről kiadott jogszabályok az irányadók.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A vizsgáztatás jelen követelményben nem szabályozott kitételeire a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet , a gazdasági kamarák 2. számú közös közleménye, valamint a Magyar Agrárkamara Mestervizsga Kiegészítő Szabályzata az irányadó.

A mestervizsgára történő szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. Szervezett felkészítést csak olyan, oktatásra jogosult szervezet vagy intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt személyi és tárgyi feltételekkel.

* * *

19. Halászmester mestervizsga szint és szakmai követelmények

1. A MESTERKÉPZÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS CÉLJA

A mezőgazdaság viszonyaihoz alkalmazkodó, szakmáját jól ismerő és mesterségét gyakorlatban alkalmazó szakemberek tevékenységük magasabb szinten történő végzése érdekében, olyan ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítása, amelyek alapján a halászmester szakterületén vállalkozni tud. Vállalkozását meg tudja tervezni, el tudja indítani, és ezt folyamatosan működtetni, fejleszteni képes.

Pedagógiai és pszichológiai ismeretei alapján tanulók gyakorlati képzését fel tudja vállalni, partnereivel, beosztottjaival megfelelően tud kommunikálni.

Munkáját a munka-egészségügyi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, valamint a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően szervezi, eleget tud tenni a tulajdonosi és társadalmi elvárásoknak.

2. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELE

2.1. A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai

2.2. A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat

Megjegyzés: a vizsgára jelentkezéshez a 2.1. és 2.2. pont alatti feltételek együttes megléte szükséges.

3. A HALÁSZMESTER MUNKATERÜLETE, FELADAT- ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK

3.1. A halászmester szakmai munkaterületének leírása

A halászmester

- a tógazdasági haltenyésztési alap- és technológiai műveletek (tógazdasági haszonhalak szaporítása, ivadék és idősebb korosztályok nevelése, a halak takarmányozása, tavak kezelése és karbantartása, hozamfokozási módok, tavak halászata és halszállítás) elvégzésére, munkaszervezési feladatainak ellátására, illetve

- a természetesvízi halgazdálkodás feladatainak ellátására képes természetes személy.

Feladatait - a halgazdálkodás sokrétűségét figyelembe véve - elsősorban a környezettani kölcsönhatások ismeretében látja el. Mind a két területen figyelembe kell vennie a jövedelmezőség és a természetvédelem követelményeit.

A halászmester tevékenységét önállóan vagy irányítással végzi.

Képes önálló vállalkozásra, beosztottak irányítására, a szükséges termelési adminisztratív feladatok ellátására, a halásztanulók oktatására és szakmunkásvizsgára való felkészítésére - elméleti és gyakorlati téren egyaránt.

3.2. A halászmester tevékenységi területe és feladatköre

A halászmester

- tógazdaságban és (vagy) az ehhez kapcsolódó halszaporító üzemben, vagy

- természetesvízi halászatban dolgozik.

E termelő területek halgazdasági műveleteinek, elsősorban gyakorlati haltermelő folyamatait irányítja, szervezi, és a szakmunkástanulókat oktatja. (E tevékenység részletei lényegesen eltérnek a tógazdasági - halastavi és keltetőházi -, valamint a természetesvízi munkában.)

Tevékenységének célja a hal szaporítása, a tenyészhal és a piaci hal előállítása, illetve természetes vizeken a hal megfogása, a hal előkészítése feldolgozásra és értékesítésre, valamint az esetenként a halászathoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek végzése. Ezeken kívül önállóan vállalkozhat és bekapcsolódhat a halász szakmunkástanulók elméleti és gyakorlati képzésébe is.

A feladatok részletesebben:

3.2.1. Tógazdasági haltenyésztés fő feladatai:

- különböző típusú tógazdaságokat üzemeltet, karbantart és kezel,

- a jövedelmezőség figyelembevételével fokozza a halastavak termőképességét,

- halat takarmányoz,

- halat szaporít és törzsállományt nevel,

- lehalászást végez, illetve szervezi a lehalászatot,

- halszállítást és -tárolást végez,

- tenyészanyagot, takarmányt és egyéb anyagokat vásárol és készletez,

- speciális tógazdasági szerszámokat készít és karbantart.

3.2.2. Természetesvízi halászat fő feladatai:

- természetes vizeket hasznosít a víztípus és a halállomány függvényében,

- a haltelepítéseket előkészíti és megszervezi,

- megszervezi és irányítja a halászatot, valamint a zsákmány tárolását és elszállítását,

- esetenként megszervezi a halértékesítést,

- természetesvízi és tógazdasági eszközöket készít, beállít és felszerel.

3.2.3. Halegészségügy fő feladatai:

- általános halegészségügyi feladatokat lát el,

- gyógyszeres kezeléseket végez megelőző, illetve gyógyító céllal,

- helyszíni vízvizsgálatokat végez, szükség szerint víz- és halmintákat vesz hatósági vizsgálatok céljaira,

- vízszennyezés és halpusztulás esetén okfeltáró és védekező intézkedéseket tesz.

3.2.4. Főbb műszaki feladatok:

- természetes vizeken és tógazdaságokban használt gépeket és berendezéseket működtet és üzemeltet,

- vízhozam-, terület- és térfogatméréseket végez.

3.2.5. Halhúsfeldolgozás és a -tartósítás fő feladatai:

- az előállított halat (termést, illetve zsákmányt) piacképes állapotba hozza, és előkészíti a forgalmazásra,

- a technológiai előírások szerint a helyi halfeldolgozás (tisztítás, bontás, jegelés) irányítása.

Az előzőkben részletezett témakörökben alkalmazza a szakmai elméleti és gyakorlati ismereteket:

- tervező, elemző számításokat végez a termeléssel, vállalkozással, értékesítéssel kapcsolatosan,

- tevékenységekor alkalmazza, figyelembe veszi és betartja a halászat jogi szabályait,

- ismeri az egészséges és piacképes halhús előállításának jellemzőit és folyamatát,

- felhasználja halnemesítési, tenyésztési ismereteit a halak szaporításánál,

- a természetesvízi halgazdálkodást ökológiai alapon végzi,

- tevékenységét összehangolja a természet- és környezetvédelemmel,

- a halak takarmányozásánál figyelembe veszi a táplálóanyagok hasznosulását, a haltakarmányozás sajátosságait,

- képes meghatározni és felismerni a gyakrabban előforduló biotikus és abiotikus halbetegségeket, valamint azok kártevőit,

- betartja és betartatja a munkavédelmi előírásokat, illetve megteremti a balesetmentes munkahely feltételeit önálló gazdaságában,

- főtevékenység mellett esetlegesen kiegészítő tevékenységekkel is foglalkozik.

A szakmai tudáson felüli megfelelő adminisztrációs, jogi és pénzügyi ismeretek birtokában egyéni és társas vállalkozást alapított, középvezetőként önálló vagy irányítói tevékenységet láthat el.

A mesterképesítéshez tartozik a tanulók gyakorlati oktatása és foglalkoztatása.

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK ÉS ELVÁRÁSOK

4.1. A halászmester szakma gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok

4.1.1. Tógazdasági haltenyésztés

- földművek, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések üzemeltetése, kezelése és karbantartása,

- különböző típusú halastavak, tórendszerek (völgyzárógátas, hosszanti töltéses, körtöltéses, teljesüzemű, részüzemű stb.) szakszerű és gazdaságos üzemeltetése,

- a halastavak feltöltésének megszervezése, illetve végrehajtása víztakarékossági szemlélettel,

- speciális halastavi eszköz- és szerszámkészítés és karbantartás,

- a népesítés formájának megállapítása és az ezzel kapcsolatos számítások, kalkulációk elvégzése, a kihelyezés munkafolyamatának megszervezése és elvégzése,

- a hozamfokozási módszerek (népesítés, takarmányozás, káros növényzet irtása, tavak kezelése és szárazon tartása, tavak trágyázása, halastavi kacsatartás, preventív halegészségügyi szabályok betartása) gyakorlati alkalmazása,

- a különböző fajú és korosztályú halak takarmányozásának elméleti alapjainak ismerete és gyakorlati végrehajtása,

- hozamokat becsül, számol és értékel,

- a halszaporítás biológiai alapjainak ismerete,

- a szelekciós munka és a tógazdaságokban tenyésztett haszonhalak természetszerű és indukált szaporításának elvégzése,

- különböző fajú és korosztályú halak nevelési sajátosságainak ismerete,

- a lehalászás, halszállítás, teleltetés feladatainak végrehajtása, munkájának megszervezése.

4.1.2. Természetesvízi halgazdálkodás

- hidrológiai, limnológiai és morfológiai alapfogalmak értelmezése és alkalmazása,

- ismerje a hazai vizek halfaunáját,

- különböző halfogási módszerek ismerete és alkalmazása,

- a kifogott halak szállítása és tárolása az értékesítésig,

- a természetes vizek mellékhasznosításának ismerete,

- ismerje a természetes vizek halasítási módszereit különböző korú és fajú halak kihelyezésével,

- a hálók és más, halászathoz szükséges eszközök ismerete, készítése, beállítása és felszerelése,

- a halászati jogszabály alapvető rendelkezéseinek ismerete és alkalmazása a tevékenysége során,

- természetes vizek minősítése a haltermőképesség alapján és a hazai vízterületek jellemzőinek ismerete,

- a halállomány fogalmának ismerete és értékelése, különböző szempontok szerint,

- az álló- és folyóvizek élőhelyeinek és azok élővilágának ismerete,

- a halszaporodás ökológiai feltételeinek ismerete,

- a vizek eltartóképességének és a növekedés ütemét befolyásoló tényezőinek ismerete,

- környezetkárosítás esetén szükséges intézkedések ismerete.

4.1.3. Halegészségügy

- a fertőtlenítés jelentőségének és módjainak ismerete és alkalmazása,

- külső és belső tünetek alapján, a biotikus halbetegségek tájékozódó felismerése, a megelőző védekezések elvégzése, a halak gyógykezelése,

- a gondos bánásmód és az egészséges élettér kialakításával párhuzamosan, az abiotikus halbetegségek kialakulásának a megelőzési megoldásainak alkalmazása,

- jogszabályok ismeretében a halkártevők elleni fizikai, kémiai és biológiai lehetséges védekezési módszerek alkalmazása,

- az állatorvos vagy magasabb szintű szakvezető utasításainak betartása és azok betartásának megkövetelése a beosztottjaitól.

4.1.4. Munka- és környezetvédelem

- ismeri és alkalmazza az általános és a halászatra vonatkozó munkavédelmi előírásokat,

- képesítésének megfelelően munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatást tart,

- ellenőrzi az előírások betartását,

- gondoskodik a biztonságos munkavégzés feltételeiről.

4.1.5. Műszaki ismeretek

- a gépeket és berendezéseket a gépkönyv utasításai szerint üzemelteti és működteti,

- ismeri a hajózási szabályok halászatra vonatkozó részeit.

4.1.6. Halhús feldolgozása és tartósítása

- ismeri a haltartósítás, a halhúsfeldolgozás és -tárolás lehetséges formáit,

- ismeri a témakörhöz tartozó alapvető élelmezési és egészségügyi szabályokat,

- elkészít egyszerűbb halételeket.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények

Általános követelmények

A halászmester képes elvégezni és megkövetelni a tógazdasági, a halszaporító és a természetesvízi halászat fontosabb gyakorlati műveleteit. Eközben önálló döntéseket tud hozni, halászati, gazdálkodási és munkaügyi kérdésekben.

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a tógazdasági halhústermelés elméleti kérdéseit (halnemesítés, takarmányozás és hozamfokozás),

- a hazai természetesvizek hasznosításának biológiai és ökológiai alapjait,

- az önálló halászati vállalkozás gazdasági és jogi előírásait,

- a halbetegségek és a kártevők jellemzőit, valamint az ellenük való védekezés lehetőségeit,

- az egyszerűbb vízvizsgálati eljárásokat,

- a halhúsfeldolgozási eljárások alapjait,

- a különböző víztípusokat (álló- és folyóvizek), azok élőhelyeit és jellemző tulajdonságait,

- a halakat, a halgazdálkodási szempontból fontosabb növényeket és állatokat, valamint azok szerepét,

- a békés és ragadozó halak boncolásának szabályait, menetét, a szervek és szervrendszerek anatómiai felépítését és működését,

- a víz minősítésének és vizsgálatának jelentőségét,

- a halfeldolgozó üzem felépítését, működését és a halhús tartósításának alapelveit,

- a speciális rendszerű (recirkulációs, ketreces, pisztrángos) tógazdaságok rendeltetését és szerepét,

- a tógazdaságok építésének szabályait,

- a haltakarmányozás elveit és a takarmánykeverő üzem szerepét,

- a tógazdaságok és a természetes vizek mellékhasznosítását,

- a csónak és halasbárkák készítésének alapelveit,

- a Halászati Szabályzat készítésének irányelveit,

- a halgazdaság és a halak egészségügyi vizsgálatának célját és módszereit,

- a pénzintézetekkel kapcsolatos ügyintézés és bizonylatolás alapelveit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- elvégezni a tógazdasági, a halszaporító és a természetesvízi tevékenységek főbb elemeit,

- elemezni, értékelni az egyéni és társas vállalkozást gazdasági és szakmai szempontból,

- az élőhelyet és annak élővilágát ökológiai és környezetvédelmi szempontból elemezni és jellemezni,

- a halegészségügyi teendőket ellátni,

- a mintavétel (víz, hal) szabályait, a mintavételt elvégezni,

- a halászatban alkalmazott gépeket működtetni, üzemeltetni,

- a munka-, a balesetvédelmi és a tűzvédelmi szabályokat,

- elkészíteni az egyszerűbb halételeket.

Munka- és tűzvédelem terén

Alkalmazás szintjén tudja:

- a munka és a munkahelyi baleset fogalmát, felelősségét, a bejelentés és a kivizsgálás szabályait,

- a baleset- és tűzvédelmi oktatások rendjét, tartalmi és formai követelményeit és az ezekkel kapcsolatos adminisztratív előírásokat, illetve követelményeket,

- a munka- és védőfelszerelések használatát, az egészséges és biztonságos öltözködés szabályait,

- az egyes munkafolyamatokban rejlő baleseti veszélyeket és azok megelőzésének, elhárításának módjait, módszereit,

- a biztonságos víziközlekedés alapvető szabályait,

- az elsősegélynyújtás módjait, a vízből való mentés szabályait, valamint a tűzesetek megelőzésének lehetőségeit.

Halélettan terén

Alkalmazás szintjén tudja:

- a hal testméreteinek felvételét és a fontosabb indexek számítását,

- a víz minőségének érzékszervi megítélését, a vízmintavétel szabályait és az egyszerűbb kémiai vizsgálatok elvégzésének technológiáját,

- a planktonpopuláció vizsgálatának jelentőségét, a planktongyűjtés és -vizsgálat alapvető módszereit,

- az egyéb haltáplálék szervezetek felismerését, jelentőségét, mennyiségük megállapításának módszereit,

- a gázok és egyéb anyagok oldódásának fizikai és kémiai törvényszerűségeit,

- a vízi életközösségekben végbemenő anyag- és energiaáramlás folyamatát,

- Magyarország vízrendszereiben megtalálható, gyakrabban előforduló halfajok ismeretét (rendszertani, gazdasági jelentőség, élőhely, szaporodás, táplálkozásbiológia szempontok alapján),

- a ritkábban előforduló fajokat határozó könyvek segítségével meghatározni (különös tekintettel a védett halfajokra).

Halegészségügy terén

Alkalmazás szintjén tudja:

- a beteg hal felismerését viselkedése, valamint külső és belső (boncoláskor észlelt) elváltozások alapján,

- a hallal való szakszerű és kíméletes bánásmód jelentőségét és módjait,

- a fontosabb biotikus eredetű megbetegedések tüneteit és a megelőzés módjait, valamint a gyógykezelés szabályait,

- a fontosabb abiotikus eredetű megbetegedések tüneteit, megelőzésük módjait és a védekezés szabályait,

- a parazitamentesítő fürdetőoldatok elkészítésének szabályait és a fürdetés technológiáját,

- a helyi készítésű gyógytakarmányok összeállítását és etetésük szabályait, a halkártevők irtásának, gyérítésének és távoltartásának módjait (az ide vonatkozó jogszabályok ismeretében).

Halhúsfeldolgozás és -tartósítás terén

- a halak előkészítését főzéshez vagy tartósításhoz (tisztítás, szeletelés, darabolás, hasítás, irdalás és filézés),

- az egyszerűbb halételek készítését,

- az alapvető tartósítóeljárásokat.

4.3. Részletes követelmények

Ez az ismeretanyag az, amelyik terjedelmében lényegesen eltér a tógazdasági és a természetesvízi szakágnál.

Tógazdasági haltenyésztés terén

Alkalmazás szintjén tudja:

- a tógazdaságok műszaki berendezéseinek (földművek, műtárgyak és egyéb létesítmények) részeit, kezelését és karbantartását,

- a különböző evezési módokat és a tolórudazást,

- a rész- és teljesüzemű tógazdaságok tavainak kezelését, előkészítését a feltöltéshez és a kihelyezéshez,

- a kihelyezésre kerülő halak mennyiségének és faji összetételének (népesítés) megállapítását és kiszámítását,

- a tófeltöltés és kihelyezés munkafolyamatát,

- a haltakarmányok felismerését és minősítését érzékszervi megítélés alapján,

- a takarmányok tárolását, raktározásának módját, követelményeit és a haltakarmányok előkészítését,

- a halak takarmányozásának gyakorlatát, a takarmányfelvétel ellenőrzését,

- a törzsállomány kiválogatásának, nevelésének és tartásának folyamatát, valamint előkészítését a szaporításhoz,

- a hipofízis élettani szerepét, gyűjtését és konzerválását,

- a tógazdaságokban tenyésztett halfajok természetszerű és indukált szaporításának technológiai folyamatát,

- az előnevelő tavakban a planktonállomány szelektív kialakítását,

- az ivadék, növendék és étkezési hal előállításának teljes technológiai folyamatát, különböző üzemi időkkel,

- a próbahalászat és a termésbecslés technológiáját és az ezzel kapcsolatos kalkulációs feladatok elvégzését,

- a hozamfokozási módok szerepét, jelentőségét és gyakorlati alkalmazását,

- a lecsapolás és a lehalászás technológiai folyamatát,

- a különböző fajú és korosztályú halak biztonságos szállítását,

- a halak tárolását és teleltetését.

Természetesvízi halgazdálkodás terén

Alkalmazás szintjén tudja:

- a különböző evezési módokat és a tolórudazást,

- a fa-, fém- és műanyag csónakok, halasbárkák kezelését, karbantartását,

- a természetes és a műanyag alapanyagú cérnák, ínslégek és kötelek jelzéseit, számozását és jellemző tulajdonságaikat (hálóanyag ismerete),

- a csomókötési módokat (netz, nyakkötés), a hálószemek fogyasztását és szaporítását,

- a tógazdaságokban és a természetes vizeken használatos halfogó eszközök tervezését, elkészítését, beállítását és felszerelését,

- a különböző halászati módok és módszerek gyakorlati alkalmazását,

- az eszközök kezelését, javítását, karbantartását, telepítését és raktározását,

- a természetes vizek halkihelyezésének gyakorlatát.

Műszaki ismeretek terén

Alkalmazás szintjén tudja (mindkét szakágban):

- az alapvető terület-, térfogat- és vízhozamszámításokat,

- a tógazdaságokban és a természetes vizeken használatos kismotorok és gépek kezelését, üzemeltetését és vezetését,

- kismotorok és gépek karbantartását,

- a tóépítés és karbantartás gépeinek funkcióját, működésük lényegét,

- a haltermelés gépeinek funkcióját, működésük lényegét,

- szivattyúk légtelenítését és indítását,

- a káros vízinövényzet-irtás gépeit.

4.4. Szakmai elméleti követelmények

Általános témakörökben

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a munka- és környezetvédelem, valamint a tűzvédelem szerepét, feladatát,

- az élőlények szervezetének kémiai és biológiai felépítését és működését,

- a víz fizikai és kémiai sajátosságait,

- tógazdasági haltenyésztésünk kialakulását, történetét és nemzetgazdasági jelentőségét,

- tógazdasági haltenyésztésünk hazai vízterületeinek jellemzőit,

- a halegészségügy feladatát, nemzetgazdasági jelentőségét,

- a kórokozók és kártevők jellemző tulajdonságait, rendszerét, biológiájukat, köztigazdáikat és szaporodásuk menetét,

- a halgazdálkodással kapcsolatos, a tananyagban részletezett, illetve értelmezett, mintegy 100 alapfogalmat (halbiológia, egészségügy stb.),

- halászatunk történetét, szerepét, nemzetgazdasági jelentőségét,

- természetesvízi halászatunk hazai vízterületeinek jellemzőit,

- a határozó könyvek használatát,

- a halas vizek mellékhasznosítási elveit,

- a ritkábban alkalmazott halászati módokat, módszereket, eszközöket,

- a halászat, halgazdaság és halhústermelés gépesítésének jelentőségét és lehetőségeit,

- alapfokú halgazdasági gépész és építész műszaki ismereteket,

- az erőgépek, traktorok és a halászatban alkalmazott gépek általános felépítését, működését,

- a mezőgazdasági gépészetben használt fontosabb anyagokat,

- a halhús szerepét az emberi táplálkozásban,

- az élelmiszerekben előforduló mikroorganizmusokat és azok élettevékenységeit befolyásoló fizikai, kémiai és biológiai tényezőket,

- a halfeldolgozó üzem felépítését, berendezéseit és működését,

- a fizikai, kémiai és biológiai halhúsromlások hatásait,

- a vállalkozás létrehozásának feltételeit,

- a gazdasági társasági formákat,

- hitelkonstrukciókat, a hitelfelvétel lehetőségeit és előírásait.

Munka- és környezetvédelem terén

Alkalmazás szintjén ismerje és tudja:

- a balesetek keletkezésének okait, bejelentését, kivizsgálását és nyilvántartását,

- a szakmai ártalmak és megbetegedések megelőzésének általános és egyéni módszereit,

- a védőfelszerelések, tűzoltóanyagok és -eszközök kiválasztásának és használatának szabályait,

- a halászatban alkalmazott vegyi anyagok alkalmazására vonatkozó szabályokat,

- a halászat munkafolyamatainak biztonságtechnikáját.

Halélettan terén

Alkalmazás szintjén ismerje és tudja:

- a vizek csoportosítását hidrológiai és biológiai alapokon,

- a folyó- és állóvízi meder élőhelyeit és azok jellegzetes élővilágát, társulásait,

- az anyag és energia áramlását a vízi környezetben, a halhústermelés biológiai folyamatát (táplálkozási hálózat).

Halkórtan terén

Alkalmazás szintjén ismerje és tudja:

- az egészséges és beteg hal jellemző viselkedési formáit, a halbetegség fogalmát, tüneteit, kialakulásukat elősegítő élő és élettelen környezeti hatásokat,

- a fertőtlenítés fogalmát, célját, a különböző alapmódszerek és eljárások lényegét,

- a hallal való szakszerű és kíméletes bánásmódot,

- a halbetegségek és kórokozók csoportosítását,

- a biotikus és abiotikus eredetű halbetegségek előfordulását, tüneteit és a lehetséges megelőző és gyógykezelési eljárásokat,

- a halak optimális környezeti feltételeinek kialakítási és fenntartási szabályait,

- a hal és a halgazdaság egészségügyi vizsgálatának célját és módszereit,

- a halak magasabb rendű (gerinces) kártevőit, ellenségeit és azok távoltartásának, gyérítésének és irtásának módszereit, az ide vonatkozó természetvédelmi jogszabályok ismeretében,

- gyógytápok jelentőségét,

- a parazitamentesítő fürdető oldatok elkészítését és alkalmazását.

Műszaki ismeretek terén

Alkalmazás szintjén tudja:

- a halászatban használatos terület-, térfogat- és vízhozamszámítások elveit,

- az alapvető földmérési ismereteket,

- Otto- és dízelmotorok működési elvét, üzemeltetését és karbantartását,

- a halászat komplex gépesítését,

- a tóépítés és tókarbantartás gépeit,

- a talajművelés gépeit,

- a trágyázás, takarmányozás, lehalászás, elektromos halászat, halszállítás gépi berendezéseinek működési elvét, üzemeltetését és karbantartását,

- a vízlevegőztetés, a ketreces haltartás, a recirkulációs rendszerek és keltetőházak gépi berendezéseinek működési elvét, üzemeltetését és karbantartását,

- a szivattyúk típusait, telepítését, üzembe helyezését és üzemeltetését,

- a káros növényzet irtásának gépeit,

- a ladik, csónakmotorok és a kishajók üzemeltetését, használatát és a vízi közlekedés fontosabb szabályait.

Halhúsfeldolgozás és -tartósítás terén

Alkalmazás szintjén tudja:

- a halhúsféleségek kémiai összetételét és élelmezésbiológiai jelentőségét,

- a halfeldolgozás folyamatát,

- az alapvető fizikai, kémiai és biológiai tartósítási eljárásokat.

Tógazdasági haltenyésztés terén

Alkalmazás szintjén tudja:

- a ponty - mint fő tógazdasági hal - szervezeti jellemzőit, tájfajtáit és azok jellemző tulajdonságait,

- fontosabb tógazdasági haszonhalaink értékmérő tulajdonságait,

- a haljelölés módjait és szerepét,

- a pontytörzsállomány kiválogatási szempontjait, nevelését, nyári és téli tartását,

- a halszaporítás biológiai alapjait, előkészítését és módszereit, valamint a halszaporítás folyamatát,

- az ivadék, a tenyészanyag és az étkezési hal nevelésének, előállításának folyamatát,

- a lehalászás, halszállítás és a teleltetés technológiai folyamatát,

- a hidegvízi (pisztrángos) tógazdaság jellemzését,

- a tógazdaságok típusait és azok műszaki berendezéseinek építési alapelveit, üzemeltetésüket, használatukat, karbantartásukat, javításukat,

- a halastavi halhústermelés alapelveit (hozamok és a népesítés fogalma és az ezekkel kapcsolatos számítások elvégzése),

- a természetes haltáplálék szervezet csoportokat, ezek kémiai összetételét és általában a természetes haltáplálék jelentőségét,

- a haltakarmányok fajtáit, a takarmányok tárolásának és előkészítésének szabályait,

- a haltakarmányok energiatartalmát és a halak energia- és fehérjeigényét,

- a haltakarmányozás gyakorlatának elméletét (hozamösszefüggések, takarmánymennyiség hektáronként, naponta, időszakos megoszlás stb.),

- a hozam fokozásának célját, lehetőségeit és módszereit,

- halászati pecsenyekacsa nevelését.

Természetesvízi halászat terén

Alkalmazás szintjén tudja:

- a természetes vizek haltermőképességét befolyásoló fizikai, kémiai és biológiai tényezőket,

- a vízi környezet halászatra előnytelen megváltoztatásának (partszabályozás, vízszennyezés, mérgezés és eutrofizálódás) fogalmát és hatásait,

- Magyarország halfaunáját rendszertani és egyéb szempontok alapján,

- a természetes és a műanyag alapanyagú cérnák, inslégek és kötelek fajtáit, jellemző tulajdonságaikat, számozásukat és jelzésüket,

- a természetes vizeken alkalmazott halászati módok és módszerek technikáját és csoportosítását,

- a halászat jogi szabályozását,

- a különböző típusú természetes vizek jellemző tulajdonságait, élőhelyeit és életközösségeit,

- a halszaporodás környezeti feltételeit és a szaporodás (ívásra) alkalmas területeket,

- a természetesvízi halállomény összetételének törvényszerűségeit, valamint a növekedését és fejlődését befolyásoló fizikai, kémiai és biológiai tényezőket,

- a halállomány utánpótlásának jelentőségét, szükségességét és módszereit,

- a természetes vizekből kifogott halak szállítási, ideiglenes tárolási és értékesítési elveit.

5. A MESTERVIZSGA RÉSZEI ÉS TARTALMI JELLEMZŐI

Halászmester vizsgát tehet az a természetes személy, aki

- elsajátította a szakmája magas szintű gyakorlásához szükséges szakmai gyakorlati, elméleti ismereteket, valamint a vállalkozási ismereteket és a pedagógiai alapismereteket,

- képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni, és beosztottjai munkáját irányítani, vállalkozását fenntartani,

- alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére, vizsgára való felkészítésére, szervezésére.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

A halász mestervizsgát az Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett Mestervizsga Bizottság előtt lehet tenni.

A mestervizsga részei:

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.3. Szóbeli vizsga

5.1.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga kérdéseit a Magyar Agrérkamara állítja össze. Kezelésük a részletes vizsgaszabályzat alapján történik. A feladatok a vizsgatantárgyak követelményrendszerére épülő komplex tógazdasági haltenyésztés és természetesvízi halászat, valamint géptani (műszaki ismeretek) témakörökből áll, szakmai számításokkal kiegészítve. Az írásbeli vizsga komplex jellegét figyelembe véve, a jelöltnek a megadott témakörhöz csatlakozó halegészségügyi, munka- és környezetvédelmi ismeretekről is be kell számolnia írásban. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

Az a jelölt, aki a maximálisan adható pontszám 50%-át nem érte el, a vizsgát folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie.

5.1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgát az írásbeli vizsgától és a szóbeli vizsgától eltérő napon kell megtartani. A gyakorlati vizsgát egy napon belül be kell fejezni. A gyakorlati vizsga helyét - a Mestervizsga Bizottság elnökének jóváhagyásával - a tanfolyamot szervező határozza meg. A vizsga megkezdése előtt a Mestervizsga Bizottság elnöke ellenőrzi a helyszínt, hogy a vizsgához szükséges tárgyi feltételek biztosítottak-e.

A gyakorlati vizsga megkezdése előtt legalább két héttel közölni kell a gyakorlati helyszínt a jelöltekkel, hogy a mestervizsgára jelentkezők a helyszínen gyakorolhassanak.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

- minden jelölt számot ad a hálók készítésével, beállításával, felszerelésével és javításával kapcsolatos készségéről,

- a jelöltek egyénileg gyakorlati vizsgakérdéseket húznak, és a kihúzott tételen szereplő gyakorlati témakört elvégzik.

A gyakorlati vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgafeladat alapján kell összeállítani.

A vizsgabizottság a gyakorlati jegyek megállapításánál alapvetően figyelembe veszi a

- a munkavégzés szakszerűségét,

- a technológiai folyamat betartását,

- az adott munkafolyamathoz tartozó elméleti ismereteket,

- a munka- és környezetvédelmi előírások betartását.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán nem éri el a maximálisan adható pontszám 50%-át, annak a minősítése "nem felelt meg" és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati vizsga után a jelöltet tájékoztatni kell az elért eredményéről.

5.1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság jelöli ki. A szóbeli vizsga rendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg. Erről tájékoztatni kell a jelölteket.

5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga

Az előre megadott vizsgakérdések közül húz a jelölt. A tétel kidolgozásához legalább 20 percet kell biztosítani.

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozás tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez, fejlesztéséhez szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési, szabvány- és áruismereti, adózási, üzleti partnerkapcsolati ismeretekről. A vizsgán a Magyar Agrárkamara által készített tételeket kell alkalmazni. A vizsga írásban is lefolytatható.

5.1.3.3. Pedagógiai ismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógiai elméleti kérdésekről kell számot adni a jelöltnek.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat:

- megfelelt,

- nem felelt meg.

Megfelelt az a jelölt, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarész valamennyi tantárgyából 50%-ot meghaladó eredményt ért el.

Nem felelt meg az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot nem megfelelt szinten teljesítette, vagy hibájából baleset történt, vagy az elméleti vizsgarészen egy vagy több tantárgyból nem érte el a megfelelt szintet.

5.3. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételnie teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem megfelelt szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az elméleti vizsgán felmentés adható

- szakmai elméletből, ha halász szakmérnöki képesítéssel rendelkezik,

- vállalkozási ismeretekből a jogi végzettséggel, számviteli főiskolai vagy ezzel egyenértékű végzettséggel rendelkezőknek, annak, aki más szakterületen két éven belül mestervizsgát tett,

- pedagógiai alapismeretekből a szakoktatói, műszaki vagy mérnöktanári végzettséggel rendelkezőknek, annak, aki más szakterületen két éven belül mestervizsgát tett.

5.5. A mestervizsga szervezése

Mestervizsgát csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata van, és a területileg illetékes Agrárkamara jogosultnak minősítette.

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei:

A mestervizsga tárgyi feltételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg. Különösen szükségesek az alábbiak:

Halászmester vizsgához szükséges feltételek:

Az eszközök elkészítésénél a MAK által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

- halászcsónak (a takarmányozás és halászat kellékeivel),

- a hal küllemének és egészségi állapotának elbírálásához és boncolásához szükséges eszközök,

- a víz kémiai és planktonvizsgálatához szükséges laboratóriumi eszközök és anyagok,

- halászatban használatos kisgépek, motorok és halszállító berendezések,

- hálókötéshez, hálóbeállításhoz és foltozáshoz szükséges anyagok és eszközök,

- hálóféleségek, elektromos halászó berendezések és próbahalászati eszközök,

- a halászatban alkalmazott alapbizonylatok és nyomtatványok.

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei:

A mestervizsga bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki

- az adott szakterületen elismert szakember,

- oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik,

- az illetékes Agrárkamara arra alkalmasnak találja.

A segítő tanároknak mezőgazdasági gépészmérnöki vagy okleveles mezőgazdasági gépészmérnöki végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük.

5.5.3. Iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (mesterlevél, törzslap, osztályzóív), közokiratok, ezért az ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A vizsgáztatás jelen követelményben nem szabályozott kitételeire a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet , a gazdasági kamarák 2. számú közös közleménye, valamint a Magyar Agrárkamara Mestervizsga Kiegészítő Szabályzata az irányadó.

A mestervizsgára való szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. Szervezett felkészítést csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt tárgyi és személyi feltételekkel.

* * *

20. Méhészmester mestervizsga szint és szakmai követelmények

1. A MESTERKÉPZÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS CÉLJA

A mezőgazdaság változó viszonyaihoz alkalmazkodó, szakmájukat jól ismerő és mesterségüket gyakorló szakemberek részére, tevékenységük magas szintű folytatása érdekében, olyan ismeretek, jártasságok, készségek elsajátításának lehetővé tétele, amelynek alapján a méhészmester a méhészet szerteágazó szakterületén vállalkozni tud. Vállalkozását meg tudja tervezni, el tudja indítani, és azt folyamatosan működtetni, fejleszteni képes.

Pedagógiai és pszichológiai ismeretei alapján tanulók gyakorlati képzését fel tudja vállalni, partnereivel, beosztottjaival megfelelően tud kommunikálni.

Munkáját a munka-egészségügyi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, valamint a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően szervezi, eleget téve a tulajdonosi és társadalmi elvárásoknak.

2. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELE

2.1. A mestervizsgához szükséges alapszakképesítések adatai

2.2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat

Megjegyzés: a vizsgára jelentkezéshez a 2.1. és a 2.2. pont alatti feltételek együttes megléte szükséges.

3. A MÉHÉSZMESTER MUNKATERÜLETE

A szakmához kapcsolódó tevékenységi körök

A méhészmester szakmájának gyakorlása során önállóan, korszerű eszközökkel, az alábbi jellemző munkatevékenységet végzi:

- méhcsaládok szakszerű kezelése a nagyobb termeléseredmények elérése érdekében,

- méhészeti termékek (méz, viasz, virágpor, propolisz, lépes méz, pempő, méhméreg) termelése; méhanyák nevelése, méhcsaládok szaporítása, méhtenyésztés,

- méhbetegségek és kártevők elleni védekezés,

- méhészeti eszközök karbantartása, javítása, méhészeti eszközök készítése és megalkotása.

A méhészmester magas szintű szakmai, elméleti és gyakorlati tudása mellett jogi, pénzügyi, piaci és adminisztrációs ismeretei birtokában alkalmas nagyméhészetek létrehozására és üzemszerű vezetésére. Ezzel összefüggésben feladata:

- piackutatás,

- az adminisztrációs tevékenység, levelezés, anyag- és készletgazdálkodás, könyvelés,

- az alkalmazott vagy hozzá beosztott emberek irányítása,

- a környezetvédelmi, biztonságtechnikai, munka- és tűzvédelmi előírások feltételeinek megteremtése, a követelmények betartása és betartatása.

A méhészmester feladatkörébe tartozik a tanulók gyakorlati képzése, beosztottainak és tanulóinak emberi és szakmai irányítása.

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK ÉS ELVÁRÁSOK

4.1. A méhészmester szakmája gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatai

- méhészet létesítése, telephely kiválasztása, méhcsaládok elhelyezése a telephelyen, vándorlás,

- méhcsaládok kezelése, méhészeti termékek termelése, méhcsaládok betelelése és átteleltetése,

- méhanyanevelés és -szaporítás,

- méhcsaládok takarmányozása,

- méhbetegségek és kártevők elleni védekezés,

- méhészeti eszközök, gépek, berendezések készítése, használata, karbantartása, javítása.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények

Munkatevékenység során

Ismeret szintjén tudja:

- elméleti ismereteit a szakma gyakorlása során önállóan alkalmazni és adaptálni,

- a szabványok és a jogszabályok szakterületre vonatkozó előírásait betartani.

Jártasság szintjén tudja:

- a céljainak és a jogi előírásoknak legjobban megfelelő állandó és vándor telephelyet kiválasztani,

- a megfelelő méhlegelőt kiválasztani,

- a körülményeknek, a termelés irányának és egyéb feltételeknek legjobban megfelelő kaptártípust kiválasztani,

- eldönteni, hogy milyen termelési irányok felelnek meg az adottságainak legjobban (méz, lépes méz, virágpor stb. termelése),

- hogyan kell az egyes méhészeti termékeket termelni, feldolgozni, forgalmazni,

- hogyan kell különféle módszerekkel méhanyákat nevelni,

- hogyan kell különféle módszerekkel méhcsaládokat szaporítani,

- a méhészeti termékek termelésének, méhcsaládok kezelésének speciális fogásait,

- felismerni a méhbetegségekre utaló jeleket, hogy az egyes méhbetegségek leküzdésére milyen lehetőségek vannak,

- mely eszközöket, gépeket, berendezéseket lehet a méhészet területén alkalmazni, s melyik közülük a korszerűbb,

- hogyan kell kaptárt, keretet, egyszerűbb méhészeti eszközöket készíteni, karbantartani, javítani,

- a méhészeti munka bármely területén elkövetett hibákat felismerni, megszüntetni, s újbóli előfordulásuknak elejét venni,

- saját és általa irányítottak munkáját kritikusan szemlélni, a munka minőségének javítására intézkedéseket tenni,

- a méhészszakmában elvárható magatartási követelményeket munkája során betartani és megkövetelni.

Készség szintjén tudja:

- alkalmazni a méhcsaládok szűkebb értelmében vett kezelésének munkaműveleteit, füstölőt begyújtani, kaptárt bontani, a méhcsaládban szükséges beavatkozásokat elvégezni, kaptárt zárni,

- az egyes termékek termelésénél a termelési fogásokat alkalmazni a könnyebb, gyorsabb és hatékonyabb munkavégzés érdekében; ezen belül tudja,

- a méhcsaládok főhordásra felkészítésének fogásait, a termelő család létrehozásának módjait,

- a rajzás megelőzésének, illetve megakadályozásának módjait,

- az építtetés, viasztermelés módjait,

- a mézelszedés lehetőségeit, különös tekintettel a méhek leseprésének és leűzésének módjaira,

- alkalmazni a különböző típusok fedelezőeszközöket és pergetőket, mézszűrőket, ülepítőket, egalizátorokat,

- alkalmazni a mézkiszerelés alapvető eszközeit,

- a virágportermeléshez szükséges eszközöket megválasztani, felszerelni, a gyűjtött virágport szárítani, a szárított virágport tisztítani, tárolni, minőségét megőrizni,

- a viasz kinyerésére szolgáló hagyományos és gépi berendezéseket kezelni, velük jó minőségű áruviaszt előállítani,

- a lépes méz különböző fajtáit jó minőségben előállítani,

- a jó minőségű propolisz előállításának módját,

- a méhpempő termelésének módszereit,

- a méhanyanevelés teljes munkafolyamatát elvégezni, annak minden munkaműveletét részleteiben ismerni, a teljes folyamatot átlátni a tenyészanyag kiválasztásától a párzott anya felhasználásáig,

- a méhcsaládok szaporításának különböző módszereit (seprett raj, osztott raj, fészkes böngészett raj) gyakorlatban alkalmazni,

- a természetes rajok befogásának és betelepítésének különböző módszereit alkalmazni,

- a méhészetben adódó vészhelyzeteket pl. vándorlási baleset, méhmérgezés, méhszúrásból adódó baleseteket és káreseteket helyesen megoldani,

- a méhek viselkedéséből és egyéb külső jelekből a méhcsalád állapotára, a gyűjtésre, rendellenességekre, betegségekre stb. következtetni,

- ismeretei alapján betartani és betartatni a környezetvédelmi, biztonságtechnikai, munka- és tűzvédelmi követelményeket.

4.3. Szakmai elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a méhészszakma gyakorlásával kapcsolatos minden folyamat és eljárás fizikai, kémiai, biológiai, biokémiai összefüggéseit,

- a mézelő méh fajait és a legfontosabb európai fajtákat,

- hogy léteznek különféle kaptárrendszerek, s hogy mik a legfőbb különbségek, melyek az előnyeik, illetve hátrányaik,

- a világ méhlegelőinek legfontosabb és legjellemzőbb növényeit, hogy melyek a nagy méztermelő országok, s mik az ottani méhészkedés legfontosabb jellemzői,

- a méhészetben alkalmazott eszközök, gépek, berendezések működési elvét,

- a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó előírásokat.

Megértés szintjén tudja:

- a szakma gyakorlásához szükséges összes tudnivalót, beleértve a méhbiológiai alapismereteket, a növények mézelésével, a virágporral, a méhek kezelésével, takarmányozásával, az egyes méhészeti termékek előállításával és forgalmazásával kapcsolatos ismereteket is,

- a méhészetben használatos összes eszközt és gépet, valamint azok működési elvét,

- felismerni küllemi bélyegek alapján a fontosabb európai méhfajtákat, a méhészeti termékek minőség-ellenőrzésének módjait,

- felismerni a méhészetben használt gépek hibáit, s legyen képes az alapvető hibák kijavítására,

- a méhek takarmányozásához használt anyagok elkészítési módját, adagolását, használatának idejét és módját,

- hogyan és milyen szerekkel kell a méhcsaládokat gyógykezelni, melyik betegség ellen milyen gyógyszert kell használni,

- hogyan kell nyúlós vagy amerikai költésrothadás fellépése esetén eljárni, mi a zárlati intézkedés tartalma, hogyan kell a fertőzött dolgokat megsemmisíteni, s a fertőtlenítést elvégezni,

- hogyan kell az enyhe vagy európai költésrothadás fellépése esetén eljárni, mi a zárlati intézkedés tartalma, hogyan kell a fertőzött dolgokat megsemmisíteni, és a fertőtlenítést elvégezni,

- hogyan kell az egyes betegségek fellépése és méhmérgezés (növényvédelmi kár) esetén hivatalosan mintát venni, valamint hogyan kell a kárt felmérni, rendezni,

- a gépekkel szemben támasztott munkavédelmi követelményeket a vándorlási, illetve üzemi balesetek során felmerülő teendőket és kötelezettségeket,

- a higiéniai előírásokat,

- a méhészetre vonatkozó jogszabályokat,

- a biztonságtechnikai, a munka-, a tűz- és környezetvédelem általános szabályait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a méhcsaládok kezelésének biológiai alapjait,

- a fontosabb termelési fogásokat a méhészeti termékek teljes skáláján,

- az anyanevelés biológiai alapjait, az anyává válás okait, minőségi anyák előállításának elvi tényezőit,

- az összes méhészeti eszköz rendeltetését, működési elvét, a hibák felismerésének módjait, a meghibásodott eszközök javítását (kivéve a speciális szakképesítést igénylő javításokat),

- a minőségi méhészeti termékek előállításának technológiáit,

- a szerteágazó méhészeti munka során előforduló környezetvédelmi, tűz- és munkavédelmi előírásokat alkalmazni.

5. A MESTERVIZSGA RÉSZEI ÉS TARTALMI JELLEMZŐI

Méhészmestervizsgát tehet az a természetes személy, aki

- elsajátította a szakmája magas szintű gyakorlásához szükséges szakmai, gyakorlati, elméleti ismereteket, valamint vállalkozási ismereteket és pedagógiai alapismereteket,

- képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni, és beosztottjai munkáját irányítani, vállalkozást fenntartani,

- alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére, vizsgára való felkészítésére, nevelésére.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

A méhészmestervizsgát az Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett Mestervizsga Bizottság előtt lehet tenni.

A mestervizsga részei

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.3. Szóbeli vizsga

5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga kérdéseit a Magyar Agrárkamara állítja össze. Kezelésük a részletes vizsgaszabályzat szerint történik. A feladatok a vizsgatantárgyak követelményrendszerére épülnek.

Az írásbeli feladat megoldására minimum 3 órát, maximum 5 órát kell biztosítani.

Az a jelölt, aki a maximálisan adható pontszám 50%-át nem éri el, a vizsgát folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie.

5.1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga menetét a vizsgahelyszín előzetes megtekintése után a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

A gyakorlati vizsga tényleges méhészeti feladatok megoldásából áll. Gyakorlati vizsgát csak április 20. és augusztus 31. között lehet szervezni.

Minden jelölt vizsgázik tételhúzás alapján. Az egyes gyakorlati feladatokra fordítható időt a helyi feltételek függvényében a vizsgabizottság elnöke határozza meg, de a feladat elvégzésére legalább 1-1 óra, összesen 4 óra fordítható. A gyakorlati vizsgarészek szervesen nem tartoznak össze, térben és időben szétválaszthatók.

A gyakorlati vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgafeladatok alapján kell összeállítani.

A szakmai gyakorlati vizsga folyamán a gyakorlati feladat keretében alkalmazni kell a kérdéssel kapcsolatos munka- és környezetvédelmi szabályokat. A mestervizsga részét megelőzően munkavédelmi oktatást kell tartani a jelöltek részére.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen nem éri el az 50%-os teljesítményt, nem megfelelő minősítést kap, és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati vizsgarész lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az eredményről.

5.1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga helyét a Mestervizsga Bizottság jelöli ki. A szóbeli vizsga rendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg a szóbeli vizsga megkezdése előtt. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell a jelölteket.

5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a mesterjelölt tételt húz, amely négy témakört ölel fel:

- méhészeti növény- és állattan,

- méhészeti termeléstechnológia

- méhegészségügyi és jogi ismeretek,

- méhészeti anyag- és eszközismeret.

Számot kell adni a vonatkozó munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretekről is.

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozás tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez, fejlesztéséhez szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési szabvány- és áruismereti, adózási, üzleti partnerkapcsolati ismeretekből.

A vállalkozási ismeretek tantárgy vizsgája írásban is lefolytatható.

5.1.3.3. Pedagógiai ismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógiaelméleti kérdésekből kell számot adni a jelölteknek.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni.

A jelölteknek minden tantárgyból legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani. A mesterjelölt önállóan számol be a tételből. A felelet elhangzása után a vizsgabizottság tagjai további szakmai kérdéseket tehetnek fel.

Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból 50%-os teljesítményt nem ér el, nem felel meg, de az adott tantárgyból javítóvizsgát tehet.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat:

- megfelelt,

- nem felelt meg.

Megfelelt az a jelölt, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarész valamennyi tantárgyából 50%-ot meghaladó eredményt ért el.

Nem felelt meg az a jelölt, aki gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot nem megfelelt szinten teljesített, vagy az elméleti vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el a megfelelt szintet.

5.3. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételnie teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem megfelelő szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltátelei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az elméleti vizsgán - a jelentkező kérelmére - a mestervizsgát szervező, az egyes vizsgatárgyaknak megfelelő szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezőknek a Kiegészítő Vizsgaszabályzatban meghatározott módon felmentést adhat.

5.5. A mestervizsga szervezése

Mestervizsgát csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata van, és a területileg illetékes Agrárkamara jogosultnak minősítette.

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei

A mestervizsga tárgyi feltételei a Magyar Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg, különösen szükségesek az alábbiak:

Gyakorlati vizsga csak olyan méhészetben tartható, ahol a méhcsaládok száma legalább 100 db, és a méhészetben a méhméreg-termelést kivéve valamennyi méhészeti termék (méz, lépes méz, viasz, virágpor, propolisz, anyanevelés és pempőtermelés) termelésére és feldolgozására lehetőség van. Ezenkívül rendelkezésre áll:

- a vizsgafeladatok megoldásához szükséges mennyiségű fajta eszköz és anyag,

- műhely, ahol az eszközkarbantartási, javítási stb. feladatokat el lehet végezni,

- pergetőhelyiség és raktár.

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei

A Mestervizsga Bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki

- az adott területen elismert szakember,

- oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik,

- az illetékes Agrárkamara arra alkalmasnak találja.

A segítő tanároknak szakirányú felsőfokú végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük.

5.6. Iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (oklevél, törzslap, osztályozóív) közokiratnak számítanak, ezért ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mester képesítésével kapcsolatos előírásainak betartására, ahol a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel rendelkeznek.

Emiatt a szakmai felkészítéssel és a mestervizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezése, selejtezésére, levéltári átadásra, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására a törzslapon, vagy az oklevélben bejegyzések javítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra az oktatási intézmények működtetéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott jogszabályok az irányadók.

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A vizsgáztatás jelen követelményben nem szabályozott kérdésekre a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet , a gazdasági kamarák 2. számú közös közleménye, valamint a Magyar Agrárkamara Mestervizsga Kiegészítő Szabályzata az irányadó.

A mestervizsgára való szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. A szervezett felkészítést csak olyan oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt tárgyi és személyi feltételekkel.

A vállalkozási ismeretek mestervizsga követelményrendszere

1. ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK ÉS KÖVETELMÉNYEK

A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt:

- a piacgazdaság társadalmi, gazdasági és jogi viszonyaihoz alkalmazkodó, magas szinten felkészült szakember, rendelkezik olyan szakmai és vállalkozói ismeretekkel, gyakorlati jártassággal és készséggel, amelyek alapján a szakterületén - alapképzettségének megfelelően - képes vállalkozni, valamint ismereteit, tapasztalatait át tudja adni a szakmát tanulóknak;

- a vállalkozását meg tudja tervezni, el tudja indítani, képes azt irányítani, valamint folyamatosan működtetni és fejleszteni. Vállalkozását mindenkor a makro- és mikrokörnyezethez alkalmazkodva vezeti. Ismeri az üzleti életet, partnereivel megfelelő kapcsolatot tud kialakítani, alkalmazottaival megfelelő humánpolitikát valósít meg. Vállalkozását a humán-, állat- és növény-egészségügyi, munka-egészségügyi és balesetvédelmi, valamint a tűzvédelmi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően szervezi és irányítja. A vállalkozó szemléletében az ökonómia mellett érvényesül a környezetgazdálkodási szemlélet, a szociális érzék, eleget tud tenni a tulajdonosi és társadalmi elvárásoknak.

1.1. A vállalkozás alapítása, stratégiája

- A vállalkozásalapítás mint stratégiai és befektetési döntés megalapozása, a cég, illetve vállalkozási forma megválasztása.

- A vállalkozás alapításával kapcsolatos eljárásra vonatkozó jogszabályok, eljárásrendek ismerete.

- A vállalkozások kamarai tagságának létesítésének rendje, a kamarai tagsággal járó vállalkozói jogok és kötelezettségek ismerete.

- Az önkéntes szakmai, ágazati stb. érdekképviseleti (egyesületi) tagság létesítésének vállalkozói szempontjai, előnyei, a tagsági viszonyból eredő jogok és kötelezettségek rendszere.

- Az engedélyköteles tevékenységek, hatósági engedélyhez kötött vállalkozási profilok és engedélyezési eljárásuk ismerete.

- Az adózási és társadalombiztosítási rendszer vállalkozásokra vonatkozó legfontosabb ismérveinek ismerete.

1.2. A vállalkozás piaca

- Előzetes piacfelmérés szempontjai (profilválasztás, versenytársak értékelése, üzleti terv és projekttanulmányok készítése, keresletelemzés stb.).

- A controlling és a monitoring tevékenység a vállalkozás vezetésében. Piaci és profilválasztási döntések megalapozása. Visszavonulási stratégiák.

- Piaci magatartás kialakítása, kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a piaci partnerekkel.

- Marketing tevékenység, reklám, általában a piacmegszerzés és -megtartás eszközei.

- Értékesítési rendszerek és formák, értékesítési politika kialakítása.

1.3. A vállalkozási tevékenység nyilvántartása és elszámolása

- Az általános feladatok és konkrét kötelezettségek, mint például:

= pénztárkönyv, naplófőkönyv vezetése,

= mérleg, illetve egyszerűsített mérleg készítése,

= munkaügyi, adó- és társadalombiztosítási nyilvántartások vezetése, elszámolások készítése stb.

- A vállalkozás működésének elszámolása különösen:

= a bevételek, kiadások, költségek és költségnemek,

= a készletek értékelése, a készletselejtezés szabályai,

= az adó és járulékok nyilvántartása és elszámolása.

- A fejlesztésekkel, beruházásokkal kapcsolatban:

= a beruházás fogalma és tartalma, elszámolása,

= tartós eszközök beszerzése, a beszerzés elszámolása,

= értékcsökkenési leírás fogalma, elszámolása,

= a tartós eszközök selejtezésének szabályai.

- Pénzeszközök, pénzkezelés szabályai, különösen:

= a pénztár, bankszámla kezelése, pénzhelyettesítők,

= a megtakarítások, befektetések elszámolása,

= a hitel, lízing, váltó fogalma, elszámolása,

= a tartozások és követelések meghatározása,

= a likviditás megállapítása, tervezése.

2. ELMÉLETI KÖVETELMÉNYEK

2.1. A vállalkozás alapítása, stratégiája

Ismeret szintjén tudja:

- A vállalkozási formákat, azok legfontosabb jellegzetességeit, úgymint:

= a vállalkozások típusai, főbb jellemzői (alapításuk, szervezetük és működtetésük) a gazdasági társaságokról és az egyéni vállalkozókról szóló törvény alapján,

= egyéb jogviszony alapján végezhető gazdasági tevékenység (mezőgazdasági kistermelés, szellemi szabadfoglalkozás stb.).

- A tervezés szerepét a vállalkozás alapításával, működtetésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos döntéshozatalban:

= a célok, a feltételek és az erőforrások, a közvetlen piaci környezet és az általános gazdasági környezet, valamint a lehetséges cégforma kiválasztása közötti összefüggések,

= befektetési, tőkeemelési, hitelfelvételi döntések gazdasági és piaci megalapozásának fő követelményei.

- Általános bank-, hitel- és tőkepiaci ismeretek körében:

= a pénz és tőkepiaci intézményrendszer (kétszintű bankrendszer, tőzsde).

= a fontosabb vállalkozástámogatási, fejlesztési stb. hitelkonstrukciókat; a vállalkozást segítő alapokat, alapítványokat és azok szolgáltatásait.

- A magyar adórendszer hatályos jogszabályokon alapuló intézményi struktúráját, valamint

= az egyes adónemek gazdaságpolitikai és költségvetés-politikai célját, szerepét (SZJA, ÁFA, TA, fogyasztási adó, járulékok stb.),

= az adórendszer szerkezetének jellemzőit (helyi, központi adók, járulékok).

- A társadalombiztosítás (egészség- és nyugdíjbiztosítás) rendszerében:

= a társadalombiztosítás intézményeit, a társadalombiztosítás önkormányzatait,

= a társadalombiztosítás alanyait (aktív- és passzív alanyi kör),

= a társadalombiztosítás pénzbeli és természetbeni ellátásait.

- A központi és helyi gazdasági érdekérvényesítés intézményeit, fórumait, valamint az ezen intézményekkel és fórumokkal való közvetlen és közvetett kapcsolattartás lehetséges módjait Különösen:

= a szakmai és területi gazdasági kamarákkal,

= a mezőgazdasági szaktanácsadó hálózattal,

= a szakmai szövetségekkel és egyesületekkel,

= a szakszervezetekkel.

- A gazdasági kamarák szervezeti-működési rendjét, kizárólagos (közjogi) és egyéb (általános képviseleti, illetve szolgáltató) funkcióit. Az érdekképviseleti és gazdasági kamarai tagsággal járó jogok, kötelezettségek, valamint e tagsági viszonyokkal járó, vállalkozás keretében is hasznosítható előnyöket Különösen:

= kamarai és érdekképviseleti tagság (gazdasági kamarák közötti választás) létesítésének szempontjait,

= a kamarai tagságból eredő, vállalkozót megillető jogok és kötelezettségek ismeretét, a szolgáltatások igénybevételének módját, helyét, eljárását.

Megértés szintjén tudja:

- Az egyéni vállalkozói törvény alapfogalmait.

- A jogi és természetes személy fogalmát.

- A korlátolt és korlátlan felelősség fogalmát és tartalmát.

- Az üzleti terv tartalmát, szerkezetét, szükségességét.

- A vállalkozásalapítást, mint hosszú távú stratégiai döntést motiváló és befolyásoló legfontosabb tényezőket, így például:

= a vállalkozási cél meghatározását,

= a rendelkezésre álló személyi és tárgyi erőforrások és azok műszaki-gazdasági értékelését (az agrárvállalkozó esetében különösen a földterület nagysága, elhelyezkedése, minősége, a mezőgazdasági termeléshez szükséges épületek, építmények, berendezések, infrastruktúra stb.),

= a vállalkozás finanszírozásának lehetőségeit,

= a célok, a feltételek és az erőforrások összhangját,

= a közvetlen piaci környezet ösztönző és korlátozó hatásait,

= az általános gazdasági környezet rövid és hosszú távú hatásait,

= a vállalkozás kockázatát, várható erős és gyenge pontjait stb.

Alkalmazás szintjén tudja:

- Legyen képes saját vállalkozását a mai jogi és gazdasági környezetben elhelyezni.

- Reálisan tudja megfogalmazni céljai eléréséhez, esélyei kihasználásához vezető stratégiáját.

- Legyen tisztában a vállalkozásalapítás során felmerülő feladatokkal, és tudja azokat megoldani. Ilyenek például:

= a vállalkozásalapítás jogi eljárási rendje (alapító okirat, cégbejegyzés, bankszámlanyitás, adószám, statisztikai jelzőszám, társadalombiztosítási szám stb.),

= hatósági engedélyekhez kötött tevékenységek és egyéb engedélyköteles tevékenységek eljárási ügyintézési rendje.

2.2. A vállalkozás piaca

Ismeret szintjén tudja:

- A vállalkozás profiljára vonatkozó általános piaci helyzet fő jellemzőit, változásának tendenciáit.

- A bel- és külkereskedelem főbb szabályait.

- Az Európai Unió Magyarországgal kapcsolatos elvárásait, szabályait.

- A magyar versenyjog és piacvédelem általános eszközeit, intézményrendszerét.

- Az Agrárrendtartás és a terméktanácsok működését, feladatait.

- A piackutatás és marketing információs rendszerét.

- A piaci kockázat okait és mérséklésének forrásait.

- A termékek és szolgáltatások statisztikai csoportosítását (szakterületen belül).

- Értékesítési csatornákat, terménytőzsdét.

- Az egyes értékesítési formákkal kapcsolatos alapismereteket.

- A márka, védjegy, image alkalmazásának jelentőségét.

Megértés szintjén tudja:

- A marketingtervet mint az üzleti terv részét.

- A marketingmunka jelentőségét, célját, területi eszközrendszerét, funkcióját a folyamatos piackutatásban, piacértékelésben és piacalakításban.

- A partnerek és versenytársak piaci magatartásának, erős és gyenge pontjainak folyamatos elemzését.

- Üzleti partnerválasztás szempontjait.

- Az üzletfelek, partnercégek leinformálásának jelentőségét, lehetőségeit.

- Reklám, Public Relations (kapcsolat a közönséggel) fogalmát, jelentőségét.

- A közösségi marketing jelentőségét a mezőgazdasági (agrár) vállalkozásoknál.

Alkalmazás szintjén tudja:

- A piac-, profil- és vállalkozási formaváltást kiváltó külső és belső tényezők felismerését.

- Az üzleti terv készítését, és az üzleti terv szempontrendszerének meghatározását és kiértékelését.

- A piaci monitoring és belső controlling rendszer kialakítását, e rendszer működtetésének megszervezését, valamint a rendszerből származó információk döntéshozatali célú feldolgozását.

- A piaci magatartás kialakítását, kapcsolatfelvételt és kapcsolattartást a piaci partnerekkel.

- A fogyasztói és vásárlói magatartás értékelését.

- Az árképzést, árstratégiát.

- A beszerzés és az értékesítés lebonyolítását (technikáját).

2.3. A vállalkozási tevékenység nyilvántartása és elszámolása

Ismeret szintjén tudja:

- A kereskedelmi banki hitelezés főbb módszereit, fogalmait (rövid-, közép és hosszabb távú hitelek, biztosítékok (zálog, jelzálog, kezesség stb.), hitelfedezet, kamatok, futamidő stb.).

- Az adórendszer törvényi és alacsonyabb szintű jogszabályokból eredő általános előírásait.

- Az egyes főbb adónemek jogszabályi előírásaiból eredő követelményeket és kedvezményeket, valamint a kedvezmények igénybevételének lehetőségeit és feltételeit, alkalmazhatóságukat a vállalati döntéshozatalban.

- Az önbevallásos adózás és az átalányadózás, illetve a tételes elszámoláson alapuló adózás és az átalány típusú adózás közötti választás vállalkozási, vállalkozásgazdasági és stratégiai döntési szempontjait.

- A helyi adók rendszerét.

- A számviteli törvény alapvető összefüggéseit.

Megértés szintjén tudja:

- Az adózással kapcsolatban:

= elsősorban központi adók (TA, ÁFA, SZJA stb.) és adó jellegű elvonások, járulékok (munkaadói járulék, munkavállalói járulék, tb-járulékok stb.) esetében rendelkezzen átfogó ismeretekkel a következőkben:

= az egyes adónemek alanyi köre,

= az adójogszabályok személyi, alanyi, területi és időbeli hatálya,

= az adók alapja és mértéke,

= az adóelszámolás és -nyilvántartás módja,

= a beszámolási kötelezettségekre vonatkozó előírások,

= a kivételek (alanyi és tárgyi mentességek), kedvezmények köre, mértéke és igénybevételük módja,

= az adóbevallás, befizetés, ellenőrzés, rendbírság, az adóhiány és késedelmes fizetés szankciói.

- A társadalombiztosítás hazai rendszerét. Különösen:

= a társadalombiztosítási jogviszony keletkezésének feltételeit és követelményeit (alanyi jogok, megszerezhető jogok, intézményi, vállalkozási kötelezettségek),

= a járulékköteles és járulékmentes munkavégzésre irányuló (jövedelemszerzési célú) tevékenységek körét, típusait.

- A vállalkozás tevékenységének nyilvántartását és elszámolását. Különösen:

= a vállalkozás eszközeinek és forrásainak csoportosítását,

= a termelési költségek csoportosítását,

= a bevételek és költségek elszámolásának és nyilvántartásának módszereit.

- Rendelések nyilvántartását és feldolgozását.

- A központi adók (TA, ÁFA, SZJA stb.) és adó jellegű elvonások, valamint az ÁFA esetében a mezőgazdasági kisvállalkozóra vonatkozó különös előírásokat.

- Saját vállalkozásában a termelés, a bevételek és költségek elszámolásának és nyilvántartásának eljárását.

- Az eredmény elszámolásának szabályait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- A bankszámlanyitás lebonyolítását és a bankszámla kezelését.

- A beruházási, fejlesztési és/vagy likviditási, illetve forgóeszközhitel felvételére pályázat készítését (készíttetését), valamint a hitelfelvételi eljárás vállalkozói feladatainak ellátását, továbbá ezen döntések megalapozását a gazdálkodási racionalitást feltételezve.

- A pénzforgalmi és számviteli elszámolás vállalkozásában szükséges alkalmazását (a két elszámolás és nyilvántartás között kimutatható, elemzésre alkalmas fő összefüggéseket).

- A pénztárkönyv vagy naplófőkönyv, illetve az egyszerűsített és/vagy a kettős könyvvitel fő összefüggéseinek elemzését, értékelését. (Szakmai segítséggel döntéshozatali szintű áttekintéssel rendelkezzék a vállalkozás pénzügyi, számviteli elszámolásainak elemzése és értékelése terén is.)

- A bejövő és kimenő számlák szabályszerűségének elbírálását - adott esetben a kimenő számlák előírás szerinti kiállítását, bizonylatolását -, valamint a vevők felé történő kiszámlázás törvényes, de gazdasági szempontból is racionális időzítésének meghatározását.

- A likviditási terv készítését.

- A belső és külső pénzügyi erőforrások igénybevételi lehetőségeinek, a tulajdonában, résztulajdonában és/vagy vezetése alatt álló vállalkozásban a likviditási, rentabilitási és reális növekedési szempontnak megfelelő értékelését és kezelését.

- A hitelfelvétellel kapcsolatos üzleti és megvalósíthatósági tanulmány tartalmát, összeállítása módját, a szükséges számítási adatok bizonylati hátterének, valamint számítási módszereinek ismeretét. Különösen:

= a Mezőgazdasági Alapok,

= az exporttámogatási rendszer,

= a Vállalkozásfejlesztési Alap

igénybevételének feltételeit, lehetőségeit, pályázatok összeállításának alkalmazási szintű ismeretét.

- A piaci magatartás kialakítását, kapcsolatfelvételt és kapcsolattartást a piaci partnerekkel.

- Tudja értelmezni, alkalmazni és/vagy külső segéderő bevonásával alkalmaztatni az egyes központi és helyi adónemekre vonatkozó előírásokat olyan mértékben, hogy az ebből eredő vállalkozói, tulajdonosi nyilvántartási és beszámolási követelményeket önmaga, alkalmazottai útján vagy megbízottak igénybevételével képes legyen teljesíteni.

- Legyen képes személyesen is meghatározni az egyes adónemekkel kapcsolatos vállalkozási, vállalkozói és alkalmazottakkal kapcsolatos feladatokat, nyilvántartási, beszámolási, elszámolási követelményeket, és azok teljesítésének gazdálkodási és ügyvitel-szervezési vonzatait.

- A központi adónemeknél az alkalmazott adónövelő, adóalap-csökkentő tételek konkrét igénybevételi és elszámolási feltételeit, az adó-visszatérítés, adókedvezmény és adóalap-csökkentő kedvezmény igénybevételének vállalkozási pozícióra gyakorolt eltérő hatásait, mindezek számszerűsíthetőségét. Különösen:

= a mezőgazdasági kistermelő adómentességének alanyi és tárgyi feltételeit, értékhatárokat,

= a kedvezőtlen adottságú vidékekkel összefüggő adókedvezményeket,

= a mezőgazdasági termelés és termékértékesítés elszámolási szabályait,

= a jövedéki törvény szabályait,

= a Közraktári törvényt (saját működési területén),

= a termelés, a készletek, a rendelések számbavételét, értékelését és nyilvántartását.

2.4. A vállalkozás irányítása

Ismeret szintjén tudja:

- A vállalkozásindítás, -vezetés és -menedzselés korszerű, saját cégére alkalmazható módszereit és eszközrendszerét.

- A termelés tervezésének, irányításának módszereit, eszközrendszerét.

- A szervezés funkcióit.

- A saját és a hitelezői vagyonnal, a tulajdonostársak befektetéseivel való felelős gazdálkodás, valamint a reális munkavállalói érdekek vállalkozói célokkal összehangolt hatékony érvényesítésének biztosítását.

Megértés szintjén tudja:

- A kockázatelemzést, a vállalkozási controlling és monitoring tevékenység szükségességét, főbb jellemzőit, alkalmazásuk feltételeit.

- Az emberi magatartás és viselkedés tényezőit, befolyásolásuk módszereit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- A költség-haszon elemzést, az üzleti tervezést, a vállalkozási menedzsment általános eljárásait.

- A termelés tervezése, erőforrások összehangolásában:

= a rendelések felvételét és feldolgozását,

= termelési programok készítését,

= készlet- és raktárgazdálkodást,

= energiagazdálkodást,

= munkaerő-gazdálkodást, rugalmas munkaidő, idénymunka fogalmát,

= kapacitások és kihasználásuk biztosítását, (javítás, karbantartás különbségét),

= melléktermékek és hulladékok kezelését, felhasználását.

- Üzemterv, szervezési terv készítését, a munka megszervezését.

= az üzemi munka megszervezését a rendelkezésre álló erőforrások (kapacitások) alapján (éves, negyedéves, havi művelési terv készítése, aratási, szüreti időszak megszervezése),

= a termelés megszervezését a rendelésállomány alapján,

= készletretermelés szervezését,

= idényszerű termelés megszervezését, lebonyolítását.

- Munkabérformákat, (bérezés, premizálás, jutalmazás), a teljesítmények értékelését.

- A vállalkozás működése során előadódható válság hatékony kezelését. Különösen:

= a természeti tényezők,

= a piaci tényezők,

= a betegségek, kártevők,

= a járványok,

= az egyéb elemi károk stb. esetében.

- A gazdasági év lezárását.

- A következő gazdasági év előkészítését.

- Az információs-, telekommunikációs eszközök használatát.

2.5. Jogi ismeretek

Ismeret szintjén tudja:

- A magyar jogalkotás intézményi és hatásköri rendszerét. A jogszabályok hierarchiáját, a jogszabályok és a szabályozási szintek kapcsolatát.

- A polgári jog alapjait. A Polgári Törvénykönyv tárgyát (elsősorban a személyek közötti kötelmi viszonyok és a tulajdonviszonyok vonatkozásában).

- A vámjogi alapfogalmakat (mint például a vám funkciója, a vámkivetés alapja, jellemző mértékei, a vámpótlék alapja és mértéke, az import vámeljárás folyamata, okmányai, intézményei, a vámfizetés módja, a vámelőjegyzés fogalma, alkalmazása, eljárása stb.).

- A magyar versenyjog és piacvédelem eszközeit, valamint a versenyfelügyelet és piacvédelem intézményrendszerének fő vonásait. Különösen:

= a piaci verseny fogalmát,

= a tisztességtelen piaci magatartás jellemző eseteit,

= a versenyfelügyelet intézményrendszerét (Gazdasági Versenyhivatal, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, érdekképviseletek, gazdasági és szakmai kamarák).

- Iparjogvédelmi alapfogalmakat (találmány, szabadalom, használati mintaoltalom, ipari mintaoltalom, licenc, know-how, védjegy stb.).

- A mező-, erdő-, víz- és vadgazdálkodásra, valamint a környezet védelmére vonatkozó törvények főbb elemeit (a vállalkozás jellegének megfelelően).

- A váltójogot.

Megértés szintjén tudja:

- A gazdasági társaságokról szóló törvényt. Tudja értelmezni a törvényben szabályozott gazdasági társasági formákat, ismerje azok főbb jellemzőit (alapítók lehetséges köre, a társaság jogi vagy természetes személy jellege, a felelősség, alaptőke mértéke stb.).

- Az egyéni vállalkozásokról szóló törvény fő szabályait.

- A munkajogot a Munka Törvénykönyve alapján (a munkajog tárgya, alanyai, főbb szabályozási területei).

- A szakképzésről, a szakképzési alapról, a közoktatásról szóló törvények főbb szabályait.

- A környezet védelméről szóló törvény főbb szabályait.

- A mezőgazdasági termeléssel, élelmiszergazdasággal foglalkozó különleges jogszabályokat (a vállalkozás jellegének megfelelően).

Alkalmazás szintjén tudja:

- A vállalkozás működtetésével kapcsolatos alapvető jogszabályok értelmezését és alkalmazását.

- A vállalkozás működtetésével kapcsolatos speciális jogszabályok értelmezését és alkalmazását.

- Egy-egy konkrét gyakorlati kérdés eldöntéséhez, illetve általában a vállalkozói döntéshozatalhoz szükséges jogszabályi háttér lelőhelye(i)t (jogforrások).

- A kötelmi jog főbb szabályait:

= a szerződéses viszony létrejöttének és megszűnésének általános és specifikus jogszabályai feltételeit,

= a szerződések általános és speciális, formai és tartalmi kellékeinek pontos értelmezését,

= a szerződést biztosító mellékkötelezettségek típusait és alkalmazási eseteit.

- Tételes munkajogi ismeretek gyakorlati alkalmazását az alábbi területeken:

= a munkaviszony létesítése és megszűnése (a jellemző esetek megnevezése, ismertetése),

= a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó kötelező és megengedő szabályok,

= a munka díjazása,

= a végkielégítés,

= a munkáltatói és munkavállalói egyéb jogok és kötelezettségek,

= vállalkozáson belüli és vállalkozáson kívüli érdekegyeztetés fórumai, intézményei, folyamatai,

= a kollektív szerződés célja, fogalma és a kollektív szerződésben szabályozható munkajogi viszonyok.

- A szakterületre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi és higiéniai jogszabályokat.

- A szakképzésről, a szakképzési alapról, a közoktatásról szóló törvények általános ismerete mellett a tanulószerződéssel kapcsolatos előírásokat és lehetőségeket.

- A terményekre, vágóállatokra, termékekre vonatkozó állat-egészségügyi és élelmezés-egészségügyi jogszabályokat.

- A vállalkozás képviseletének, aláírási jog kötelezettségek vállalásának feltételeit.

3. A VIZSGÁZTATÁS, BESZÁMOLTATÁS RENDJE

3.1. A vizsga részei:

3.1.1. Írásbeli vizsga

3.1.2. Szóbeli vizsga

3.1.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga során a vizsgázó a vizsgahelyen, ellenőrzött körülmények között két feladatból álló dolgozatot ír.

3.1.1.1. A vállalkozási ismeretek mestervizsga követelményrendszerében szereplő, egy megadott kérdéskör részletes ismertetése szöveges dolgozat formájában, melynek terjedelme legalább 3 oldal, vagy több, (célszerűen három) a témakörbe tartozó fogalom definiálása.

3.1.1.2. A témakörhöz tartozó - a vonatkozó előírások és eljárások ismeretét igénylő - feladat megoldása (pl. könyvelés, árkalkuláció, adószámítás stb.).

Az írásbeli vizsga időtartama minimálisan 3 óra, maximálisan 5 óra.

Az írásbeli vizsgatételeket a vizsgatételekre vonatkozó iratkezelési szabályok szerint kell kezelni és azokat a vizsga megkezdésekor kell - a vizsgalapon, amit a vizsgázónak át kell adni - a vizsgáztatóval közölni. Az 1.1.2. feladathoz - ha annak kidolgozásához valamilyen segédlet szükséges - a szükséges segédletet (pl. adótábla, űrlap) is át kell adni.

3.1.2. Szóbeli vizsga

Az eredményes írásbeli vizsgát tett vizsgázó szóbeli vizsgát tesz.

A szóbeli vizsgatételek három részből állnak:

- a vállalkozás alapítása és irányítása

- a vállalkozás elszámolása

- jogi ismeretek.

A szóbeli vizsgát a szakirányú vizsgabizottság előtt teszi le a vizsgázó. A vizsgakérdéseket a vizsgázó húzza, majd kb. 30 perces felkészülés után felel.

Az írásbeli és a szóbeli vizsga tételeit a témakör előre megadott követelményrendszere alapján a Magyar Agrárkamara dolgozza ki és bocsátja a vizsgabizottságok rendelkezésére.

3.2. A vizsgára bocsátás feltételei

Írásbeli vizsgára jelentkezhet mindenki, aki a mestervizsgára bocsátás általános feltételeinek megfelel. Szervezett felkészítésről szóló igazolást a jelentkezőnek nem kell bemutatni. Szóbeli vizsgát csak eredményes írásbeli vizsgaeredmény birtokában tehet a jelentkező.

3.3. Értékelés

Eredményes az írásbeli vizsga, ha mindkét feladatrészt legalább "megfelelt"-re megoldotta a vizsgázó.

Eredményes a szóbeli vizsga, ha a vizsgázó a vizsga mindhárom részére megfelelt minősítést kapott.

3.4. Eredménytelen vizsga megismétlése

Eredménytelen vizsga a kiegészítő vizsgaszabályzati előírások szerint megismételhető.

* * *

A pedagógiai ismeretek mestervizsga követelményrendszere

1. KÖVETELMÉNYEK

A mestervizsga szerves része a pedagógiai ismeretek. Ennek során a jelöltnek számot kell adnia arról, hogy pedagógiai és pszichológiai ismeretei alapján alkalmas a tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére, a vizsgára való felkészítésére, nevelésére.

Ehhez elengedhetetlenül szükséges megfelelő szintű pedagógiai és pszichológiai ismeret birtoklása és az abban való gyakorlati jártasság. A tanulókkal való foglalkozás megkívánja, hogy a mester maga is hordozza az általa deklarált értékeket: a szeretetet, a másik ember tiszteletét, megbecsülését, a türelmet. Fontos ismernie a tanulói jogokat.

1.1. Általános követelmények

A tanulók gyakorlati foglalkoztatása megköveteli, hogy a mester(jelölt) birtokában legyen:

- szakmája magas szintű gyakorlásához szükséges szakmai gyakorlati, elméleti ismereteknek,

- a vállalkozáshoz szükséges alapvető ismereteknek, a munkajogi ismereteknek,

- a szakképzésről, a szakképzési alapról, a közoktatásról szóló törvények általános ismeretei mellett a tanulószerződéssel kapcsolatos előírások és lehetőségek ismeretének,

- a tanulók gyakorlati képzéséhez szükséges pedagógiai és pszichológiai ismereteknek,

- kommunikációs és interakciós képességnek, a befolyásolás, a konfliktuskezelés módszereinek,

- munka-egészségügyi, balesetvédelmi és környezetvédelmi ismereteknek.

- A nevelői tevékenység ellátásában a tanulót foglalkoztató mesternek nemcsak az oktató-nevelő munkával kell részt vennie, hanem tapasztalatai átadásával is. Ehhez ismernie kell az alapvető pedagógiai dokumentumokat, a foglalkozásszervezés és -vezetés pedagógiai, pszichológiai követelményeit éppúgy, mint a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és ráhatás lehetőségeit és módszereit, ezekben megfelelő jártasságra kell szert tennie.

Ehhez szükségesek az alábbiak:

1.1.1. A mesternek ismernie kell:

- a szakma követelményrendszerének előírásait,

- a központi és helyi pedagógiai programokat,

- a szakmai tantárgyak (elméleti és gyakorlati) alapdokumentumait,

- a szakmai gyakorlat tartalmát, annak sajátosságait és azok hatását az oktatási folyamat tervezésére, megszervezésére és megvalósítására,

- a szakmai gyakorlat oktatási módszereit,

- a nevelési módszereket, sajátosságait és azok hatását a személyiség alakulására,

- a konfliktuskezelő stratégiákat.

1.1.2. A gyakorlati foglalkozások vezetéséhez értenie kell:

- az ismeretszerzés folyamatának sajátosságait,

- a munkaoktatás legfőbb feladatait és alapelveit,

- a képzés ellenőrzésének formáit,

- a képzés eredményességének ellenőrzésével szemben támasztott követelményeket,

- a tanuló megítélése és értékelése során alkalmazható és alkalmazásra kerülő segédeszközöket,

- az oktatási-nevelési tevékenység előkészítésének, megtervezésének eszközeit, módszereit,

- a gyakorlati képzés ütemezésének, megtervezésének szempontjait,

- a szemléltetés alapvető módszereit, eszközeit és azok alkalmazását,

- a személyiségfejlesztés folyamatának sajátosságait,

- a nevelés főbb feladatait, alapelveit,

- a ráhatás és személyiségfejlődés összefüggéseit,

- a személyiségfejlesztés során alkalmazható és alkalmazásra kerülő módszerek hatásának összefüggéseit,

- a nevelői tevékenység megtervezésének szempontjait.

1.1.3. A gyakorlati foglalkozásokon a cselekvéstanulás megvalósításához alkalmazási szinten legyen képes:

- megfelelő szakmai ismeretek és képességek birtokában a pedagógiai alapelvek alkalmazására,

- a pedagógiai alapdokumentumok ismeretében a foglalkozások megtervezésére és vezetésére,

- az írásos dokumentumok elkészítésére (foglalkozásvázlat, információhordozók),

- a cselekvéstanuláshoz szükséges munkaműveletek részösszetevőinek (műveletelem, mozdulat) a tanulók felé való közvetítésére,

- megfelelő pedagógiai ismeretek és képességek birtokában a személyiségfejlesztés tervezésére, kivitelezésére,

- a differenciált nevelési módszerek alkalmazására,

- a csoportos és egyéni képzésben rejlő nevelési lehetőségek kiaknázására,

- az interperszonális (mester-tanuló) viselkedésformák és azok következményeinek kezelésére,

- a konfliktusok kreatív megközelítésére,

- a viselkedési normák közvetítésére (személyes példamutatás),

- a munkavédelmi, egészségvédelmi szabályokat ismertetni, elfogadtatni és betartatni,

- az alapvető elsősegély-nyújtási eljárások elvégzésére.

2. KÉPZÉSI FELADATOK

2.1. A mester, aki tanulót foglalkoztat, a szakmai ismeretek átadásával párhuzamosan nevelői tevékenységet is folytat. E nevelői tevékenység során képesnek kell lennie a különböző nevelési helyzetek, szituációk megoldására:

- Fontos rész a tapasztalatok átadása, az értékmegőrzés, értékátadás és az értékválasztásra való, illetve a szakma gyakorlásával kapcsolatos várható problémák megoldására való felkészítés. Ez magában foglalja egyrészt az értékátadási, értékmegőrző, értékválasztásra való tevékenység tervezését, kivitelezését, másrészt a szakmai, illetve az emberi kapcsolatokból adódó feladatok és problémák konstruktív kezelését.

- Az értékátadás funkciójához feltétlenül szükséges ismernie tanítványait és azokat a módszereket, amelyek ebben segíthetik munkáját.

- Ismernie kell a tanulók életkori sajátosságait, a személyiség ismertetőjegyeit, a tanulók beilleszkedési gondjait, a generációs konfliktusok kialakulásának okait és jellemzőit, a tanulóra ható legfontosabb környezeti hatások főbb területeit.

- A mesternek az alapos szakmai elméleti és gyakorlati felkészültség mellett olyan emberi értékekkel kell bírnia, amelyek alkalmassá teszik az új csoportokkal való kapcsolatteremtésre.

- Tisztában kell lennie a ráhatás legfontosabb pszichológiai és pedagógiai követelményeivel, a motiválás lehetőségeivel, a példa, a befolyásolás nevelői hatásával.

- Ismerni kell a tanuló és a mester közötti megfelelő kapcsolat kialakításának kritériumait, a nehéz szituációk és konfliktusok kialakulásának főbb okait, és ezek feloldásának lehetőségeit.

- Képesnek kell lennie a megfelelő mester-tanítvány kapcsolat kialakítására, az esetleges konfliktusok kezelésére.

2.2. A gyakorlati foglalkozások vezetésének és irányításának része a szakmai ismeretek birtoklása, a munkaműveletek sajátosságainak ismerete és ezek hatása az oktatási folyamatra:

- A gyakorlati foglalkozások szakszerű vezetéséhez képesnek kell lennie az oktatás folyamatában a munkaműveletek, lépéssorok megtervezésére, bemutatására, gyakorlására.

- A tevékenység gyakoroltatására annak érdekében, hogy a tanuló teljesíteni tudja az előírt követelményszintet.

- A csoportos és egyéni képzésben rejlő nevelési lehetőségek kiaknázására, a differenciált nevelési és oktatási módszerek alkalmazására.

- A tanulók munkájának ellenőrzésére és értékelésére, illetve az ellenőrzés tapasztalatainak a tanuló számára történő visszacsatolására oly módon, hogy az kellő motivációt biztosítson a további munkához.

- Képesnek kell lennie az ellenőrzés eredményeit további munkájában felhasználni.

- Ismernie kell a magyar nyelv és szakmai nyelv használatának szabályait.

3. TEMATIKAI AJÁNLÁS

I. A szakmai gyakorlatok tanítás-tanulási folyamatának pszichológiai alapjai, pedagógiai összefüggései

1. Általános pszichológiai alapfogalmak:

1.1. A tanulás pszichológiai alapjai.

1.2. Életkori sajátosságok.

2. A fiatalok (14-20 éves korosztály) ismerete, a korosztály legfontosabb jellemzői, pszichikus fejlődése:

2.1. A fiatalkor fázisai, jellemzői.

2.2. A pszichikai fejlődés szakaszai.

2.3. Az emberformálás módszerei.

3. A személyiség fejlesztésének lehetőségei:

3.1. A személyiség fogalma, jellemzői.

3.2. A személyiség ismertetőjegyei.

3.3. Társadalmi elvárások ismerete.

3.4. A környezeti hatások szerepe a személyiség alakulásában:

- a család személyiségalakító hatása,

- az iskola befolyása,

- műhely szerepe,

- kortárscsoportok hatása.

3.5. A személyiségfejlesztés módszerei.

4. A mester-tanítvány kapcsolat:

4.1. A mesterrel szemben támasztott legfontosabb követelmények:

- etikus magatartásforma a szakmában,

- a nehézségek felismerése, megértése és megoldása,

- a személyes bizalom megteremtése.

4.2. A ráhatás legfontosabb pszichológiai és pedagógiai követelményei.

4.3. A motiváció, a motiválás lehetőségei, a mester mint példakép.

4.4. A konfliktuskezelés konstruktív megközelítése:

- konfliktuskezelés,

- önértékelés, önfejlesztés.

II. Oktatáselméleti ismeretek a gyakorlati képzésben

1. Oktatáselméleti alapfogalmak:

1.1. Az oktatás célja, tartalma és a követelményrendszer.

1.2. Az oktatási folyamat tervezése, szervezése és megvalósítása.

1.3. Az ismeretek átadása, rögzítése, alkalmazása.

1.4. Jártasság és készség.

2. Az oktatás szervezeti formái a gyakorlati foglalkozásokon:

2.1. A csoportmunka

- a csoportmunka alkalmazásának feltételei,

- a csoportok összetétele, szerkezete,

- a csoporton belüli magatartás,

- az egyén szerepe a feladatmegoldásban.

2.2. Az egyéni munka.

3. Az oktatás módszerei a gyakorlati foglalkozásokon:

3.1. A gyakorlás szerepe.

4. Az ellenőrzés és értékelés a gyakorlati foglalkozásokon:

4.1. Az ellenőrzés célja és feladata.

4.2. A képzés eredményességének ellenőrzése, értékelése.

4.3. Az ellenőrzés, értékelés motiváló hatása.

III. A gyakorlati oktatás és képzés teljesítményét befolyásoló tényezők

1. A gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételei:

1.1. Személyi feltételek

- a mesterrel szemben támasztott szakmai, pedagógiai, emberi követelmények,

- az önmegvalósítás kibontakozását biztosító munkalégkör megteremtése.

1.2. Tárgyi feltételek

- a munkafeladatok megvalósításához szükséges munkakörülmények biztosítása, a munkahely (műhely, labor, állattartótelep stb.) felszereltsége, rendje és azok hatása a tanulók munkavégzésére és magatartására,

- a munkahely rendje, tisztasága és a gyakorlati oktatás szervezettsége közötti öszszefüggés.

IV. A munkaoktatás feladatai, a szakmai alkalmasság

1. A munkaoktatás jelentősége.

2. A cél és az oktatott tananyag összhangja.

3. A munkaoktatás folyamata:

3.1. A munkaműveletek részekre bontása (műveletelem, mozdulat).

3.2. A munkaműveletek végzéséhez szükséges időtartam tervezése.

3.3. A mozdulatok, műveletelemek gyakoroltatása, cselekvéssor végzése.

3.4. Egyéni és csoportos munkatanulás.

3.5. Fáradékonyság és a munkaritmus figyelembevétele.

3.6. A munkavégzés és az akarati tényezők összefüggései.

3.7. A mester irányító, ellenőrző tevékenysége a cselekvéstanulás során.

V. Egészségvédelem

1. Egészségkárosító veszélyek. A fiatalokat fenyegető veszélyek, veszélyforrások (drog, alkohol stb.).

2. Baleset-megelőzés.

3. Egészséges életmód, a táplálkozás jelentősége.

VI. Kommunikáció és viselkedéskultúra

1. Kommunikáció és kapcsolatteremtés.

2. Az eredményes kommunikáció, az együttműködés.

3. Kommunikáció és viselkedéskultúra, az emberek közötti különbségek.

4. Kommunikáció és a nyelv.

VII. A tanulók kiválasztása és szakmai alkalmassága

1. A tanulók pszichológiai és szakmai alkalmassága megítélésének lehetőségei és eszközei. (Külső benyomások, adottságok, hajlamok.)

VIII. Etikus magatartás általában és a szakmában

1. Etika.

2. Pedagógus etika.

4. A PEDAGÓGIAI VIZSGÁZTATÁS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga célja, hogy képet adjon a mesterjelölt pedagógiai és pszichológiai alapismeretének és azok alkalmazási készségének szintjéről.

A pedagógiai ismeretek vizsgarészei:

4.1. Gyakorlati vizsga

4.2. Szóbeli vizsga

4.1. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga keretében a mesterjelöltnek egy gyakorlati foglalkozást kell - saját szakterületén belül - tartania. Ehhez írásos anyagot kell készíteni, amely magában foglalja a szakmai tananyag strukturálását, az alkalmazott módszereket és a cselekvéstanuláshoz szükséges tárgyi feltételek megtervezését.

A gyakorlat vezetése alkalmat ad arra, hogy megítélhető legyen a pedagógiai alapismeretek alkalmazása, a mesterjelölt tanulókkal való kapcsolata.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán nem éri el a maximálisan adható pontszám 50%-át, nem megfelelő minősítést kap. Szóbeli vizsgára nem bocsátható.

4.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga kérdései felölelik a pedagógia, pszichológia alapvető témaköreit:

A személyiség ismeretét, az életkori sajátosságokat, a motiválás lehetőségeit, a pedagógiai ráhatás követelményeit, a környezeti hatások szerepét. A mester-tanítvány kapcsolatrendszerét, a konfliktushelyzetek feloldásának lehetőségeit. A magyar nyelv és szakmai nyelv helyes használatát. A pedagógiai programok, alapdokumentumok ismeretét és alkalmazását. Az ismeretszerzés folyamatának megtervezését. A szakmai gyakorlatok tartásának sajátosságait, a cselekvéstanulás előkészítését, irányítását, ellenőrzését, értékelését, a munkaoktatás személyiségformáló hatását. A munkavégzés során az egészségvédelmi és baleset megelőzésének alapvető szabályait.

21. TEJ- ÉS TEJTERMÉKGYÁRTÓ[5]

- Friss tejterméket gyártó

- Tartós tejterméket gyártó

- Vaj- és vajkészítménygyártó

- Sajtgyártó

- Ömlesztő és sajtkészítménygyártó

MESTERSZINT ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A szakképesítés megnevezése

Tej- és tejtermékgyártó mester szakág megjelöléssel:

- Friss tejterméket gyártó mester

- Tartós tejterméket gyártó mester

- Vaj- és vajkészítménygyártó mester

- Sajtgyártó mester

- Ömlesztő- és sajtkészítménygyártó mester

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:

Ezenkívül még egyéb szakirányú közép-, illetve felsőfokú (Élelmiszeripari Főiskola, Agrártudományi Egyetem) iskolai képzésben megszerezhető végzettség fogadható el.

2. A mestervizsgához szükséges előírt szakmai gyakorlat

A tejtermékgyártó munkaterületen, az adott szakágban eltöltött, igazolt munkaviszony

- szakmunkás végzettséggel: 5 év,

- középfokú szakirányú végzettséggel: 5 év,

- felsőfokú szakirányú végzettséggel: 5 év.

II. A mester munkaterülete, tevékenységköre és feladatai

1. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A mester tevékenységének fő felelősségi területei:

- alkalmazza az előírt gyártástechnológiát az érvényben levő törvényes rendelkezések szerint,

- üzemelteti a technológiai berendezéseket,

- betartja és betartatja a higiéniai előírásokat,

- betartja és betartatja a munka- és környezetvédelmi szabályokat,

- működteti a minőségbiztosítási, minőségellenőrzési és minőségszabályozási rendszert,

- gazdaságosan termel,

- irányít,

- szaktudását folyamatosan fejleszti,

- szaktudását átadja a munkaterületén dolgozóknak, segíti a szakmai képzést,

- vállalkozik.

2. A szakma mesterszintű gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

Az öt szakág tejtermékgyártó mestereinek közös feladata

Technológiai berendezéseket üzemeltet:

- ellenőrzi a technológiai vonal üzemképességét,

- biztosítja a működtetéshez szükséges feltételeket,

- beállítja az üzemeltetési paramétereket, és üzemelteti a gépeket, berendezéseket.

Higiéniai, munkavédelmi és környezetvédelmi szabályokat betart és betartat:

- betartja és betartatja az egészségügyi alkalmassági és személyi higiéniai előírásokat,

- biztosítja a gyártás higiéniai feltételeit az üzem tisztítási és fertőtlenítési utasítása szerint,

- betartja és betartatja az előírt környezetvédelmi és munkavédelmi szabályokat,

- összegyűjti, kezeli, illetve elszállíttatja a keletkezett környezetszennyező anyagokat.

Minőségbiztosítási, minőségellenőrzési rendszert működtet:

- elvégzi a gyártásközi vizsgálatokat, minősít, beavatkozik,

- elemzi a termelési adatokat, következtet, alkalmaz, és a hibák kijavítására szakmailag helyes döntés hoz,

- betartja az üzem HACCP vagy egyes elemeinek előírásait,

- folyamatosan elvégzi az érzékszervi vizsgálatokat,

- minősíti a készterméket.

Gazdaságosan termel:

- a lehetőségekhez mérten csökkenti a termelési veszteségeket,

- ésszerűen gazdálkodik a felhasznált anyagokkal,

- optimális létszámmal termel,

- takarékosan gazdálkodik az energiával és vízzel.

Irányít:

- együttműködésre készteti, motiválja beosztottait,

- alapfokon alkalmazza a számítógépet,

- kapcsolatot tart a belső szakterületekkel,

- szervez, irányít, ellenőriz, informálódik és informál.

Szaktudását fejleszti és átadja:

- szakirodalmat, szaksajtót olvas,

- továbbképzéseken és üzemlátogatásokon részt vesz,

- látogatja a szakmai rendezvényeket,

- a megszerzett új ismereteket igyekszik alkalmazni.

Vállalkozik:

- részt vesz a rábízott tanulók szakképzésében,

- elősegíti a munkatársak szakmai fejlődését,

- felismeri a fogyasztói igényeket,

- beindítja és működteti a vállalkozását,

- marketingtevékenységet végez.

Ezeken a feladatokon kívül az egyes szakágak speciális feladatai:

2.1. A friss tejterméket gyártó mester

Pasztőrözött fogyasztói tejet, tejfölt, kefírt, joghurtféleségeket, habtejszínt és ízesített tejtermékeket gyárt:

- átveszi az alapanyagot minőségileg és mennyiségileg,

- minősíti az alapanyagot,

- elvégzi a tej tisztítását, fölözését, a zsírtartalom beállítását,

- homogénez,

- hőkezel és hűt,

- bekeveri az ízesítő- és adalékanyagokat,

- biztosítja és felhasználja a megfelelő minőségű, mennyiségű és összetételű savanyítókat,

- savanyít, alvaszt, érlel,

- adagol, csomagol, hűtve tárol.

2.2. A tartós tejterméket gyártó mester

Ultrapasztőrözéssel, valamint részleges vagy teljes vízelvonással tartós termékeket gyárt:

- átveszi az alapanyagot minőségileg és mennyiségileg,

- minősíti az alapanyagot,

- elvégzi a tej tisztítását, fölözését, a zsírtartalom beállítását,

- homogénez,

- hőkezel és hűt,

- bekeveri az ízesítő- és adalékanyagokat,

- ultrapasztőröz és szükség szerint homogénez,

- aszeptikusan tárol és csomagol,

- a szükséges ideig karanténban tárol, majd raktároz,

- besűrít, szükség esetén kristályosít,

- szárít, leválaszt, adagol, csomagol, tárol.

2.3. A vaj- és vajkészítménygyártó mester

Különböző vajféleségeket, valamint natúr és ízesített vajkészítményeket gyárt:

- átveszi az alapanyagot minőségileg és mennyiségileg,

- minősíti az alapanyagot,

- elvégzi a tej tisztítását, fölözését, a zsírtartalom beállítását,

- elvégzi a tejszín különleges kezelését,

- hőkezel és hűt,

- homogénez,

- biztosítja és felhasználja a megfelelő minőségű, mennyiségű és összetételű savanyítókat,

- érleli a tejszínt és vajat, vajkészítményt gyárt,

- adagol, csomagol, hűtve tárol.

2.4. A sajtgyártó mester

Túrót, friss-, lágy-, félkemény és kemény (rúzzsal érő, illetve nemespenésszel érő) sajtot gyárt:

- átveszi az alapanyagot minőségileg, mennyiségileg,

- minősíti az alapanyagot,

- előkezeli a tejet,

- elvégzi a tej tisztítását, fölözését, a zsírtartalom beállítását,

- homogénez,

- hőkezel és hűt,

- kezeli az üsttejet,

- biztosítja a megfelelő mennyiségű és minőségű és összetételű savanyítókat,

- a tejet bekultúrázza és/vagy beoltja,

- kádmunkát végez,

- elvégzi az alvadék különleges kezelését,

- szükség esetén ízesít,

- elvégzi a formázást, csurgatást, préselést,

- sóz, érlel, adagol, csomagol,

- hűtve tárol.

2.5. Az ömlesztő- és sajtkészítménygyártó mester

Vágható, kenhető, krémszerűen kenhető (natúr és ízesített) ömlesztett sajtot, valamint sajtkészítményeket gyárt:

- átveszi az alapanyagot minőségileg és mennyiségileg,

- minősíti az alapanyagot,

- receptúrát készít,

- az alapanyagot előkészíti, darabolja, darálja,

- az anyagokat beméri,

- ömleszt és hőkezel,

- szükség esetén hűt, füstöl, adagol, csomagol,

- hűt,

- hűtve tárol.

III. Szakmai követelmények

Mind az öt szakág tejtermékgyártó mesterére egyaránt vonatkozó követelmények:

a) Általános szakmai követelmények:

- a minőségbiztosítási, minőségellenőrzési, minőségszabályozási rendszer működtetése,

- a műveleti és gyártási utasítások felhasználása, a szabványok alkalmazása. Az élelmiszertörvényben (1995. évi XC. törvény az élelmiszerekről), valamint annak végrehajtási utasításában leírtak szerinti termelés,

- a Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) használata,

- a gazdaságos, biztonságos termelés,

- anyag-, eszköz- és munkaerő-gazdálkodás,

- a szakterületéhez szükséges alapvető számítások elvégzése,

- szállítási feladatok megoldása vagy a szállítás megszervezése,

- a számítógép felhasználói szintű alkalmazása,

- jó kommunikáció, kulturált magatartás,

- önképzés, a megszerzett ismeretek hasznosítása,

- az új technológia, technika alkalmazása,

- a felmerülő szakmai, emberi problémák jó megoldása (a lehetőségekhez mérten),

- a termeléssel és gazdálkodással kapcsolatos bizonylatok kezelése.

b) Szakmai gyakorlati követelmények

Tudja:

- átvenni az alapanyagot, elvégezni az átvétellel kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatokat,

- a zsírtartalmat beállítani egyes termékek gyártástechnológiájában előírt módon,

- elvégezni a homogénezést, beállítani, biztonságosan üzemeltetni a homogenizátort, valamint elvégezni a tisztítás, csírátlanítás műveleteit,

- elvégezni a hőkezelést, beállítani, üzemeltetni a hőkezelő berendezéseket, elvégezni a hűtést, megoldani a tisztítást, csírátlanítást,

- megoldani az ízesítő- és adalékanyagok bekeverését különböző módokon,

- kiválasztani a megfelelő csomagolási módszert, csomagolóanyagot,

- mintát venni a gyártásközi vizsgálatokhoz, és elvégezni azokat,

- a gyártásközi vizsgálatok eredménye alapján a korrekciót elvégezni,

- elvégezni a késztermék érzékszervi bírálatát, valamint a minőségellenőrzéssel kapcsolatos fizikai, kémiai és mikrobiológiai vizsgálatokat,

- az eredmények alapján a készterméket értékelni, a hibákat felismerni, ok-okozati összefüggéseket feltárni,

- beállítani és üzemeltetni a csomagológépeket, kiküszöbölni a csomagolási hibákat, valamint ellenőrizni az adagméret pontosságát,

- a munkavédelmi, higiéniai és környezetvédelmi előírásokat betartani, alapfokú elsősegélynyújtási feladatokat ellátni.

c) Szakmai elméleti követelmények

Ismerje:

- a tehéntej összetételét, az alkotórészek jellemzőit,

- a tej fizikai, kémiai, kolloid és mikrobiológiai tulajdonságait, ezek hatását a késztermék minőségére,

- a tejjel szemben támasztott minőségi követelményeket (az EGK és a szabvány előírásait a nyerstejjel kapcsolatban), a leggyakrabban előforduló tejhibákat, azok okait és kiküszöbölhetőségét,

- a nyerstejben lévő antibiotikum vagy egyéb állatgyógyszer-maradványok, szermaradványok és egyéb gátlóanyagok okozta problémákat,

- az ízesítő- és adalékanyagokkal kapcsolatos előírásokat, a velük szemben támasztott legfontosabb követelményeket, valamint a késztermékre gyakorolt hatásukat,

- a tejtermékek gyártásában előforduló fontosabb káros és hasznos mikroorganizmusok életjelenségeit, életfeltételeit, a káros mikroorganizmusok szaporodásának meggátlását, elpusztítását, a hasznos mikroorganizmusok elszaporításának lehetőségeit,

- a termékek gyártása, tárolása során fellépő utófertőzési lehetőségek, a káros mikroorganizmusok, az ellenük való védekezés, valamint az utófertőzés megelőzésének módjait,

- a késztermék minőségi előírásait,

- a felhasznált csomagolóanyagokkal szemben támasztott követelményeket (különös tekintettel a környezetbarát csomagolóanyagok alkalmazhatóságára), a felhasznált csomagolóanyagok tulajdonságait, használatának lehetőségeit, a csomagolás célját, a csomagolási módokat, a csomagolás hibáit,

- a késztermék tárolásának paramétereit, a tárolás alatt bekövetkezhető változásokat, a helytelen tárolás okozta minőségi hibákat,

- a higiénia fogalmát, a tisztítás, csírátlanítás jelentőségét, a tejiparban előforduló szennyeződések csoportosítását,

- az egyes tisztító, csírátlanító anyagok hatásmechanizmusát, felhasználhatósági területeit, különböző módszereit, azok előnye(i)t, hátránya(i)t, alkalmazásának feltétele(i)t,

- a HACCP előírásait

= a törvényeket és törvényes rendelkezéseket,

= a különböző termékek gyártását, technológiai paramétereit,

= az alapvető technológiai számításokat,

- zsírtartalom beállítás,

- fölözési jellemzők kiszámítása,

- az ízesítő- és adalékanyagok mennyiségének kiszámítása,

- a műveletekhez szükséges idő kiszámítása a gépek teljesítményének ismeretében veszteségszámítások, kihozatalszámítások,

- egyéb technológiai számítások,

= a technológiai számítások eredményeinek értelmezését, a hibák felismerését és kijavítását.

d) A mester feladatainak ellátásához szükséges hozzáállás

Legyen cége iránt elkötelezett, szakmailag elhivatott, kreatív, innovatív, következtes, célratörő, eredményorientált, korrekt, megbízható, emberséges, rugalmas és példamutató mind emberileg, mind szakmailag.

1. Friss tejterméket gyártó mester

1.1. Szakmai gyakorlati követelmények

Tudja:

- a friss tejtermékek feldolgozási feladatait önállóan ellátni,

- elvégezni a tej tisztítását (különböző módokon),

- elvégezni a fölözést, zsírtartalom beállítását, beállítani, biztonságosan üzemeltetni a fölözőgépet, valamint elvégezni a tisztítás, csírátlanítás műveleteit, a dobiszap kezelését,

- az anya- és tömegsavanyítót elkészíteni, ellenőrizni,

- a savanyítást, alvasztást végezni, a paramétereket helyes beállítani,

- elvégezni a pasztőrözött tejféleségek, ízesített tejkészítmények, valamint pasztőrözött habtejszín és tejszínkészítmények gyártását az érvényben lévő törvényes rendelkezések szerint:

= fogyasztási tej előállítása,

= kakaós tej, csokoládés tej, karamellás tej gyártása,

= joghurtféleségek (natúr és ízesített, habosított) gyártása, utóhőkezelés

- kefír gyártása,

- tejfölkészítés, utóhőkezelés,

- habtejszín készítése,

- tejszínhab,

- speciális desszert termékek gyártása.

1.2. Szakmai elméleti követelmények

Ismerje a következőket:

- a savanyított, alvasztott termékek és a soványtej alapanyagú (light) termékek szerepe az egészséges táplálkozásban; bio-joghurt fogalma,

- a színtenyészetek fogalma, csoportosítása, összetétele, az egyes mikroorganizmusok életjelenségei, életfeltételei, illetve a savanyítók (vajkultúra, kefírkultúra és joghurtkultúra) optimális tenyésztési körülményei, az anya- és tömegsavanyító minőségének ellenőrzési lehetőségei, hibái,

- az egyes technológiai műveletek elméleti alapjai (fölözés, homogénezés, pasztőrözés, alvasztás), hatása az alapanyagra, a késztermék minőségére, hibái, a hibák megelőzésének módja,

- a savanyítás, alvasztás alatt lejátszódó fizikai, kémiai, kolloid és mikrobiológiai változások, ezek befolyásolásának lehetőségei, hibái, a hibák okai, kiküszöbölésének lehetőségei.

2. A tartós tejterméket gyártó mester

2.1. Szakmai gyakorlati követelmények

Legyen képes a következőkre:

- a tartósított tejtermékek feldolgozási feladatainak önálló ellátása,

- a tejipari melléktermékek feldolgozási feladatainak ellátása,

- az ultrapasztőrözött termékek technológiai műveleteinek elvégzése,

- az ultrapasztőrözött termékek gyártása az érvényben lévő törvényes rendelkezések szerint,

- a részletes vízelvonással tartósított (sűrített) termékek technológiai műveleteinek elvégzése,

- a részleges vízelvonással tartósított (sűrített) termékek gyártása az érvényben lévő törvényes rendelkezések szerint,

- a teljes vízelvonással tartósított (hengerszárított, porlasztva szárított) termékek technológiai műveleteinek elvégzése,

- a teljes vízelvonással tartósított (hengerszárított, porlasztva szárított) termékek gyártása az érvényben lévő törvényes rendelkezések szerint.

Ezek során tudja:

- elvégezni a tej tisztítását (különböző módokon),

- elvégezni a fölözést, zsírtartalom beállítást, beállítani, biztonságosan üzemeltetni a fölözőgépet, valamint elvégezni a tisztítás, csírátlanítás műveleteit, a dobiszap kezelését,

- elvégezni az ultrapasztőrözést, beállítani, üzemeltetni az ultrapasztőröző berendezést,

- elvégezni a tisztítást, csírátlanítást, biztosítani a vonal aszeptikusságát,

- megoldani a karantén tárolást, elvégezni a karantén tárolás alatti mikrobiológiai vizsgálatokat,

- elvégezni a besűrítést, szükség esetén a kristályosítást, biztonságosan üzemeltetni a berendezéseket, elvégezni a tisztítást, csírátlanítást,

- beállítani a szárítási paramétereket, elvégezni a szárítást, megoldani a tisztítást, csírátlanítást,

- megoldani az instantizálást (lehetőség szerint).

2.2. Szakmai elméleti követelmények

Ismerje a következőket:

- a tartósított termékek szerepe a kereskedelemben és a háztartásban; az ultrapasztőrözött soványtej, a sovány tejpor és a tejfehérje koncentrátum szerepe az egészséges táplálkozásban,

- a tartósított termékek fogalma, csoportosítása, tejiparban alkalmazott tartósítási módok, a részleges és teljes vízelvonás tartósító hatása; vízaktivitás fogalma,

- az egyes technológiai műveletek elméleti alapjai (fölözés, homogénezés, pasztőrözés, ultrapasztőrözés, besűrítés, kristályosítás, szárítás, instantizálás) hatása az alapanyagra és/vagy a késztermék minőségére, hibái, a hibák megelőzésének módjai,

- az aszeptikus technológiai vonal fogalma, biztosításának lehetőségei, ellenőrzésének módjai,

- a karantén tárolás fogalma, paraméterei, jelentősége,

- a karantén tárolás alatt elvégzendő vizsgálatok, azok értékelése, a következtetések levonása,

- a besűrítés célja, módja,

- a sűrített termékek gyártása,

- a szárítás elmélete, gyakorlati megoldásai, az új szárírási technológiák (Jet-Spray, Sonus szonikus szárító, habszárító, Con-Ball szárító stb.),

- porított termékek gyártása.

3. A vaj- és vajkészítménygyártó mester

3.1. Szakmai gyakorlati követelmények:

- a vajféleségek gyártása az érvényben lévő törvényes rendelkezések alapján,

- a vajgyártás technológiai műveleteinek elvégzése,

- a vajkészítmények technológiai műveleteinek elvégzése,

- a vajkészítmények gyártása az érvényben lévő törvényes rendelkezések szerint.

Legyen képes:

- elvégezni a tej tisztítását (különböző módokon),

- elvégezni a fölözést, beállítani, biztonságosan üzemeltetni a fölözőgépet, valamint elvégezni a tisztogatás, csírátlanítás műveleteit, a dobiszap kezelését,

- az anya- és tömegsavanyító elkészítésére, ismerje ellenőrzésének módját, hibáit,

- elvégezni a savanyítást, a paraméterek helyes beállítását,

- elvégezni a tejszín különleges kezelését (mosás, tompítás, színezés),

- érlelni a tejszínt a gyártani kívánt vaj típusának és az alapanyag összetételének megfelelő módon.

- édestejszín- és savanyújtejszínvaj gyártása során:

= a köpülési paramétereket beállítani, elvégezni a köpülést, íróleeresztést, mosást, gyúrást, víztartalom és pH beállítást,

= a köpülőhengert biztonságosan üzemeltetni, tisztítani, csírátlanítani.

- édestejszín- és savanyútejszínvaj folytonos vajgyártógépen történő gyártása során:

= a folytonos vajgyártógép paramétereit beállítani, biztonságosan üzemeltetni, tisztítani, csírátlanítani,

- natúr vajkészítmény gyártásához a berendezéseket beállítani, biztonságosan üzemelteti,

- ízesített vajkészítmény gyártásához a berendezéseket beállítani, biztonságosan üzemeltetni, tisztítani, csírátlanítani.

3.2. Szakmai elméleti követelmények

Ismerje a következőket:

- a vajkészítmények előnye a vajjal szemben az egészséges táplálkozásban,

- az alapanyag különleges előírásai (lipáz enzim, nehézfémsó szennyeződés),

- a színtenyészetek fogalma, csoportosítása, összetétele, az egyes mikroorganizmusok életjelenségei, életfeltételei, illetve a savanyítók optimális tenyésztési körülményei, az anya- és tömegsavanyító minőségének ellenőrzési lehetőségei, hibái,

- a jódozott konyhasó felhasználásának előnye, hátránya, sózott vaj minőségmegőrzési időtartamának viszonya a nem sózott vajféleségekével, és ennek oka,

- az egyes technológiai műveletek elméleti alapjai (fölözés, homogénezés, pasztőrözés), hatása az alapanyagra és/vagy a késztermék minőségére, hibái, a hibák megelőzésének módjai,

- a tejszín különleges kezelése, érlelése,

- édes- és savanyújtejszínvaj gyártásának műveletei és paraméterei szakaszos vajgyártás esetében,

- édes- és savanyútejszínvaj gyártásának műveletei és paraméterei folyamatos vajgyártás esetében,

- a vajkészítmények gyártásának műveletei és folyamatai,

- a hűtőházban tárolt vaj átgyúrásának, víztartalom beállításának paraméterei.

4. A sajtgyártó mester

4.1. Szakmai gyakorlati követelmények

Legyen képes:

- a rögös állományú (étkezési) tehéntúró) technológiai műveleteinek elvégzésére,

- rögös állományú (étkezési) tehéntúró gyártására az érvényben lévő törvényes rendelkezések szerint,

- a friss-, lágy-, félkemény-, keménysajtok, valamint rúzzsal, illetve nemespenésszel érő sajtok technológiai műveleteinek elvégzésére,

- friss-, lágy-, félkemény-, keménysajtok, valamint rúzzsal, illetve nemespenésszel érő sajtok gyártására az érvényben lévő törvényes rendelkezések szerint,

- elvégezni a tej tisztítását (különböző módokon),

- elvégezni a fölözést, zsírtartalom beállítást, beállítani, biztonságosan üzemeltetni a fölözőgépet, valamint elvégezni a tisztítás, csírátalanítás műveleteit, a dobiszap kezelését,

- az anya- és tömegsavanyító elkészítése, ellenőrzésének módja, hibái,

- elvégezni az alvasztást, az alvadék kidolgozását, formázását, csurgatást, préselést, megjelölést, sózást, érlelést, a paraméterek helyes beállítását,

- a rögös állományú (étkezési túró) gyártása során:

= a túrógyártó berendezéseket beállítani, üzemeltetni, tisztítani, csírátlanítani,

- friss-, lágy-, félkemény-, keménysajtot, rúzzsal érő sajtot, nemespenésszel érő sajtot gyártani, a technológiai műveleteket elvégezni,

- a sajtgyártó berendezéseket beállítani, biztonságosan üzemeltetni, elvégezni a tisztítását, csírátlanítását,

- elvégezni az érlelést, beállítani, szabályozni és ellenőrizni az érlelési paramétereket, elvégezni a sajtok kezelését és az érés alatti minőségellenőrzést.

Szakmai elméleti követelmények

4.2. Ismerje a következőket:

- a sajtféleségek szerepe és jelentősége a táplálkozásban. A sajt fogalma, összetétele, csoportosítása különböző szempontok szerint,

- a sajttejjel szemben támasztott minőségi követelmények (az EGK és a szabvány előírásokat a nyerstejjel kapcsolatban), a leggyakrabban előforduló tejhibák, azok okai és kiküszöbölhetősége,

- a gátlóanyag-mentesség fontossága,

- a színtenyészetek fogalma, csoportosítása, összetétele, az egyes mikroorganizmusok életjelenségei, életfeltételei, illetve a savanyítók (vajkultúra, joghurtkultúra, MK-kultúra), ementáli-sajtkultúra, rúzskultúra, propionbaktérium-kultúra, nemespenészek) optimális tenyésztési körülményei, az anya- és tömegsavanyító minőségének ellenőrzési lehetőségei, hibái,

- a sajtok gyártásánál, érlelésénél előforduló káros mikroorganizmusok, azok élettevékenysége, az ellenük való védekezés lehetőségei, különös tekintettel a félkemény- és keménysajtoknál, komoly problémát jelentős Clostridium sp.-re,

- a termékek gyártása, érlelése, tárolása során fellépő utófertőzési lehetőségek, a káros mikroorganizmusok, az ellenük való védekezés, valamint az utófertőzés megelőzésének módjai,

- az alvasztási módok, az oltó szerepe, jelentősége a sajtkészítésben,

- az egyes technológiai műveletek elméleti alapjai (fölözés, homogénezés, hőkezelés, beoltás, bekulturázás, alvasztás, az alvadék kidolgozása, különleges kezelése, formázás, megjelölés, sózás, szikkasztás, érlelés, csomagolás), hatása az alapanyagra és/vagy a késztermék minőségére, hibái, a hibák megelőzésének módjai,

- az érlelés célja, módja, formái. Az érlelés alatt lejátszódó fizikai, kémiai és mikrobiológiai folyamatok, azok befolyásolása, a különböző paraméterek beállítása, az érlelés alatti sajtkezelési eljárások.

5. Az ömlesztő- és sajtkészítménygyártó mester

5.1. Szakmai gyakorlati követelmények

Tudja végezni a következőket:

- az alapanyag előkészítése,

- receptúra elkészítése,

- a különböző állományú és ízesítésű ömlesztett sajtok technológiai műveleteinek elvégzése,

- különböző állományú és ízesítésű ömlesztett sajtok gyártása az érvényben lévő törvényes rendelkezések szerint,

- a krémtúró, a natúr és ízesített sajtkészítmények technológiai műveleteinek elvégzése,

- a krémtúró, a natúr és ízesített sajtkészítmények gyártása az érvényben lévő törvényes rendelkezések szerint,

- a receptúrát összeállítani, próbaömlesztést elvégezni,

- elvégezni az alapanyag tisztítását (különböző módokon), az alapanyag aprítását, az alapanyag-keverék összeállítását a receptúra alapján,

- a natúr, vágható, kenhető vagy krémszerűen kenhető ömlesztett sajt gyártásának műveleteit elvégezni,

- az ízesített (füstölt), vágható, kenhető vagy krémszerűen kenhető sajtok gyártásának műveleteit elvégezni,

- az ömlesztett sajtgyártó vonal berendezéseinek beállítását, biztonságos üzemeltetését, tisztítását, csírátlanítását,

- a sajtkészítmények gyártásának technológiai műveleteit elvégezni,

- a sajtkészítménygyártó gépeket, berendezéseket beállítani, biztonságosan üzemeltetni, tisztítani, csírátlanítani.

5.2. Szakmai elméleti követelmények

Ismerje a következőket:

- az alapanyaggal szemben támasztott minőségi követelmények, a leggyakrabban előforduló hibák, azok okai és kiküszöbölhetősége, az alapanyag fizikai, kémiai és mikrobiológiai minőségének, valamint típusának és érettségi fokának a szerepe a késztermék minőségének kialakításában,

- a színtenyészetek fogalma, csoportosítása, összetétele, az egyes mikroorganizmusok életjelenségei, életfeltételei, illetve a savanyítók (vajkultúra, kefírkultúra és joghurtkultúra) optimális tenyésztési körülményei, az anya- és tömegsavanyító minőségének ellenőrzési lehetőségei, hibái,

- a sajtok gyártásánál, érlelésénél előforduló káros mikroorganizmusok, azok élettevékenysége, az ellenük való védekezés lehetőségei, különös tekintettel a félkemény- és keménysajtoknál komoly problémát jelentő Clostridium sp.-re, ezeknek a tényezőknek a hatása a technológiai folyamatra és/vagy a késztermék minőségére,

- a receptúra összeállításának szempontjai, elkészítése,

- az egyes technológiai műveletek elméleti alapjai (válogatás, tisztítás, darabolás, darálás, bemérés, próbaömlesztés, ömlesztés, homogénezés, hőkezelés, hűtés, füstölés, csomagolás, hűtés), az alapanyagra és/vagy a késztermék minőségére gyakorolt hatása, hibái, a hibák megelőzésének módjai,

- a sajtkészítmények gyártásának - az ömlesztett sajtok gyártásától - eltérő műveletei. Natúr és ízesített sajtkészítmények gyártástechnológiája.

IV. A mestervizsga rendje

A mestervizsgát az Országos Mestervizsga Szabályzat, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egységes keretbe foglalt Mestervizsga Szabályzata szerint kell megszervezni és lebonyolítani.

A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adnia gyakorlati tudásáról és elméleti felkészültségéről. A Mestervizsga Bizottság ennek eredménye alapján dönt a Tej- és tejtermékgyártó mester (leágazás megnevezésével) cím odaítéléséről.

A mestervizsga részei és sorrendje:

1. Gyakorlati vizsga

2. Szakmai írásbeli vizsga

3. Szóbeli vizsga, amelynek témakörei:

- szakmai elmélet,

- vállalkozási ismeretek (gazdasági és jogi ismeretek),

- pedagógiai ismeretek.

1. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati mestervizsga lebonyolításának menetéről, az azzal összefüggő valamennyi szervezési kérdésről a Mestervizsga Bizottság dönt, az OMSZ-MKIK Vizsgaszabályzat szerint. A gyakorlati vizsgát az erre a célra kijelölt feldolgozó üzemben vagy tanműhelyben kell lebonyolítani, mégpedig csak olyan helyen, ahol a gyakorlati tételekben szereplő feladatok legalább 70%-a megvalósítható. A gyakorlati vizsgatételekben terméktípusok szerepelnek, az ezen belül készítendő konkrét terméket a kijelölt vizsgahely ismeretében a Mestervizsga Bizottság határozza meg. Azokat a tételeket, amelyek gyakorlati megvalósítása az adott vizsgahelyen nem lehetséges, a vizsga megkezdése előtt ki kell venni.

A kihúzott tétel alapján a jelöltnek 1 óra felkészülési idő áll rendelkezésére. A gyakorlati vizsga időtartamát a szakág, valamint a szakágon belül kihúzott tétel jellegzetessége szabja meg, de maximum 6 óra. A gyakorlati vizsga során a mesterjelölt részben vagy egészében elkészíti a terméket, elvégzi a gyártásközi vizsgálatokat, minősíti a készterméket. Felismeri az előforduló hibá(ka)t, azok valószínűsíthető okait és a kiküszöbölésük lehetőségeit. A termék gyártásához szükséges gépeket, berendezéseket beállítja, és a biztonságtechnikai előírások betartásával üzemelteti. A higiéniai előírásokat betartja, elvégzi a tisztítás, csírátlanítás műveleteit. Használja a kollektív védőfelszereléseket és az egyéni védőeszközöket.

Ha a jelöltek egyszerre nagyobb létszámban vizsgáznak, a műveletek és a gyártóvonalak azonossága miatt az egyes jelöltek vizsgakezdését csúsztatni kell, szükség esetén több napra is szervezhető a vizsga.

a) A friss tejterméket gyártó mester gyakorlati vizsgafeladatai az alábbi témakörökből kerülnek ki:

- pasztőrözött fogyasztói tej gyártása különböző zsírtartalommal,

- kefír gyártása,

- joghurtféleségek gyártása, utóhőkezelés,

- tejföl gyártása, utóhőkezelés,

- ízesített tejféleségek gyártása,

- habtejszín gyártása,

- különleges desszertek készítése.

A gyakorlati vizsga lefolytatásának feltétele, hogy a feldolgozó üzem rendelkezzen a fenti termékek gyártására alkalmas feldolgozóvonalakkal (valamint a szükséges mennyiségű és minőségű anyagokkal), vagy a tanműhely legyen alkalmas a termékek elkészítésére.

Tanműhely esetében az alapvető gépek, berendezések - specifikációk nélkül:

- tejátvételi lehetőség: mennyiségi, minőségi

= előtároló tartályok a minőségi válogatáshoz,

= fölözőgép,

= homogénező berendezés,

= lemezpasztőr,

= keverővel, hőmérővel ellátott zárt tartályok,

= anya- és tömegsavanyító készítésére alkalmas berendezés,

= alvasztótank,

= a fenti termékek töltéséhez, csomagolásához alkalmas gépek,

= érlelő helyiség,

= alapanyag-vizsgálatokhoz, gyártásközi ellenőrzésekhez, a késztermék minősítéséhez alkalmas, valamint mikrobiológiai laboratórium,

= a tisztogatás, csírátlanítás berendezései, anyagai,

= hűtőtároló a késztermék tárolására.

b) A tartós tejterméket gyártó mester gyakorlati vizsgafeladatai az alábbi témakörökből kerülnek ki:

- ultrapasztőrözött féltartós tej gyártása,

- ultrapasztőrözött tartós tej gyártása,

- ultrapasztőrözött gyümölcsízesítésű tejféleségek gyártása,

- ultrapasztőrözött csokoládés tej gyártása,

- ultrapasztőrözött tejes kakaó gyártása,

- cukrozatlan sűrített tej gyártása,