1/1998. (I. 16.) MüM rendelet

a Munkaerőpiaci Alap kezeléséről és felhasználásáról

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 39/A. §-ának (7) bekezdésében, továbbá a 39/C. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete véleményének meghallgatásával - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §[1] A rendelet hatálya kiterjed a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztérium (a továbbiakban: minisztérium), valamint a Munkaerőpiaci Alapból (a továbbiakban: MPA) finanszírozott fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjaira (a továbbiakban: munkaügyi központok)

A Munkaerőpiaci Alap költségvetésének tervezése

2. §[2] Az MPA költségvetési javaslatát a minisztérium állítja össze, amelyben a munkaügyi központok úgy működnek közre, hogy a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló 156/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gr.) 13. §-ának (2) bekezdése szerinti módon eleget tesznek adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ennek határidejét a MüM határozza meg az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) figyelembevételével.

A költségvetési előirányzatok változtatása

3. § (1)[3] Az MPA alaprészei közötti átcsoportosításra a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (a továbbiakban: MAT) részére a minisztérium tehet javaslatot.

(2)[4] Az MPA költségvetési előirányzatairól, illetve azok változásairól a minisztérium vezeti a jogszabályokban meghatározott előirányzat-nyilvántartást.

(3) A munkaügyi központok az MPA általuk bonyolított, Flt.-ben meghatározott kereteinek évközi alakulásáról saját hatáskörben szabályozott módon vezetnek nyilvántartást.

Házipénztár kezelése

4. § A munkaügyi központok az MPA előirányzatainak felhasználásához nem igényelhetnek készpénzt.

Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítése

5. § (1) A munkaügyi központok az MPA pénzeszközeinek felhasználása során a Gr. 35-39. §-aiban foglalt előírások szerint járnak el azzal, hogy kötelezettséget - kivéve a szolidaritási alaprészből finanszírozott, államigazgatási határozattal megállapított munkanélküli ellátásokat - a részükre átengedett, illetve jóváhagyott keretek erejéig vállalhatnak, ideértve a MAT által meghatározott tárgyéven túli kötelezettségvállalási lehetőséget is.

(2)[5] A munkaügyi központok a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés rendjét belső szabályzatban rögzítik, melyet megküldenek a minisztériumnak.

A költségvetési beszámolás

6. § (1)[6] Az évközi és az éves költségvetési beszámoló összeállításához a munkaügyi központok a minisztérium részére az általa meghatározott határidőre adatot szolgáltatnak.

(2)[7] A minisztérium az MPA költségvetésének végrehajtásáról a Tr. 17. § (5) bekezdése szerinti "E" jelű nyomtatványon készít beszámolót.

Havi pénzforgalmi jelentés

7. §[8] Az MPA alaprészeinek pénzforgalmáról a munkaügyi központok havonta teljesítenek adatszolgáltatást a minisztérium részére.

Negyedéves tervezés

8. §[9] A munkaügyi központok negyedévente - a tárgynegyedévet megelőző hónapban - finanszírozási tervet készítenek az MPA alaprészek kiadási, illetve bevételi előirányzatainak várható alakulásáról, amelyet a minisztérium részére az általa meghatározott határidőre küldenek meg.

Finanszírozás

9. § (1)[10] A munkaügyi központok MPA működtetését szolgáló pénzeszközökkel való ellátása havi pénzigénylés alapján történik, amelyet a tárgyhót megelőző hónap 20. napjáig kell megküldeniük a minisztérium részére.

(2) A havi pénzigénylésnél a negyedéves finanszírozási tervben az adott hónapra beállított pénzigénytől el lehet térni, de a havonkénti pénzigény együttes összege nem haladhatja meg a negyedéves finanszírozási tervbe beállított összeget.

(3)[11] A minisztérium a havi pénzigénylést felülvizsgálja, és azt követően a (2) bekezdés szerint igényelt vagy - jogtalan igény esetén - a csökkentett összeget közvetlenül utalja a munkaügyi központoknak a Magyar Államkincstár által vezetett MPA lebonyolítási számláira.

(4)[12] A minisztérium a pénzátutalást követő 15 napon belül pénzátutalási dokumentációban - amely egyben a keret engedélyezésének dokumentuma is - tájékoztatja a munkaügyi központokat a részükre utalt (3) bekezdés szerinti összegek jogcímenkénti bontásáról.

(5) A pénzátutalási dokumentációban feltüntetett jogcímek bevételi keretnek minősülnek.

(6) A (3) bekezdés szerint utalt összegek csak a pénzátutalási dokumentációban megjelölt jogcímekre fordíthatók, ettől azonban - az adott jogcím jóváhagyott és még rendelkezésre álló keretének mértékéig - átmenetileg, visszapótlási kötelezettséggel el lehet térni azzal, hogy a következő havi pénzigénylésnél a visszapótlási kötelezettséget figyelembe kell venni.

(7)[13] A minisztérium utólag - az érintettekkel egyeztetve - módosíthatja, helyesbítheti a munkaügyi központok (4) bekezdés szerint engedélyezett kereteit. Erről a helyesbítést követő havi pénzátutalási dokumentációban írásban is tájékoztatja az érintetteket.

10. § (1) A munkaügyi központok "egyéb bevételek" címen jóváírt bevételei azt az alaprészt illetik meg, amely javára jogszabály a befizetést előírja, illetve amelynek jogcímén a kifizetés megtörtént.

(2) Az MPA-t illető, a tervezettet meghaladóan befolyt "egyéb bevételeket" a munkaügyi központok az alaprész kiadásainak forrásául saját hatáskörben felhasználhatják a rendelkezésükre bocsátott kereteken felül.

(3)[14] Az Flt. alapján - az MPA-ba tartozó ellátások és támogatások működtetésével kapcsolatos - az egyes alaprészek terhére elszámolható, illetve az egyes alaprészekből finanszírozható kiadások elszámolásának rendjét a minisztérium határozza meg.

(4)[15] Az Flt. 39. §-ának (6) bekezdésében meghatározott többletköltségek elszámolhatóságáról a minisztérium a program végrehajtásának megkezdésekor intézkedik.

Előirányzat-maradvány elszámolása

11. § A munkaügyi központok év végén az MPA területi szintű előirányzat-maradványáról, valamint az egyes alaprészeket terhelő áthúzódó kötelezettségekről a beszámolóhoz benyújtott adatszolgáltatás keretében számolnak be.

Számviteli rend

12. §[16] Az MPA egységes számviteli rendjét a minisztérium - a munkaügyi központok bevonásával - alakítja ki, amelyben előírja az egyes alaprészekre, azon belül eszközökre, jogcímekre vonatkozóan a vezetendő analitikus nyilvántartások rendszerét, körét, vezetésük módját.

A kincstári vagyon átadása

13. § Az MPA pénzeszközeinek decentralizált módon történő felhasználása során keletkezett, készpénzben be nem hajtható követelés ellenében elfogadott vagyon tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 59. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kötelezettséget vagyonátadóként a munkaügyi központ igazgatója teljesíti.

A behajthatatlan követelés törlésének szabályai

14. § (1) Az MPA javára fennálló behajthatatlan követelésről belső bizonylatot kell kiállítani, amely a következőket tartalmazza:

a) a behajthatatlan követelés alaprész és jogcím szerinti pontos megnevezését,

b) az adós azonosítására vonatkozó adatokat (név, cím, adószám, az adósok analitikája szerinti nyilvántartási szám),

c) a behajthatatlan követelés összegét,

d) annak megjelölését, hogy a követelés behajthatatlansága az Flt. 39/C. §-ának (5) bekezdésének mely pontján alapul,

e) a behajthatatlanság tényének megállapítását megelőző eljárási ismertetését,

f) a behajthatatlanságot igazoló okiratokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belső bizonylatot - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a törlésre jogosult állítja ki.

(3)[17] Ha a behajthatatlan követelés olyan, a minisztérium hatáskörébe tartozó támogatással függ össze, amelyre vonatkozóan a megállapodást a munkaügyi központ, illetőleg annak kirendeltsége kötötte a támogatásban részesülővel, az (1) bekezdésben meghatározott bizonylatot a munkaügyi központ igazgatója állítja ki. Az így kiállított bizonylatot jóváhagyásra meg kell küldeni a minisztériumnak. A behajthatatlan követelést a munkaügyi központ a jóváhagyott bizonylat alapján törli a nyilvántartásból.

A fel nem vett ellátásokhoz kapcsolódó eljárási szabályok

15. § (1) Az az esedékessé vált ellátás, amelyet az esedékességtől számított egy éven belül nem vettek fel, az illetékes munkaügyi központ végleges bevétele; erről belső bizonylatot kell kiállítani, amely a következőket tartalmazza:

a) a fel nem vett ellátás alaprész és jogcím szerinti pontos megnevezését,

b) az ellátásra jogosult azonosítására vonatkozó adatokat (név, cím, analitika szerinti nyilvántartási szám),

c) az alapot megillető végleges bevételnek minősített fel nem vett ellátás összegét,

d) a minősítés tényét megalapozó eljárás, körülmény ismertetését,

e) a minősítést igazoló dokumentumot, okiratot.

(2) Ha a jogosult az igényét az ellátás esedékességét követő egy éven túl érvényesíti, akkor az igény jogosságának vizsgálatát követően a kifizetést az igazgató rendeli el, amelyet a kifizetés évében tárgyévi kiadásként kell elkönyvelni.

Ellenőrzés

16. § (1)[18] Az alapkezelés függetlenített belső ellenőrzését a minisztérium szervezeti egysége, az MPA pénzforgalmát bonyolító munkaügyi központok ez irányú tevékenységét pedig saját független belső ellenőrei látják el.

(2)[19] A minisztérium belső ellenőrzési tapasztalatait éves beszámolóban rögzíti, amelyet a tárgyévet követő év első negyedévében a MAT részére előterjeszt.

(3)[20] A minisztérium az MPA szabályszerű gazdálkodásának elősegítése és megbízható pénzügyi és vagyoni helyzetének kialakítása érdekében állandó, független könyvvizsgálót bíz meg.

Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Munkaerőpiaci Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 8/1996. (XII. 8.) MüM rendelet hatályát veszti.

(2)[21]

Kiss Péter s. k.,

munkaügyi miniszter