219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a lakás, a nyugdíjasház, az üdülő, a személygépkocsi-tároló, a műhely vagy üzlethelyiség építő- és fenntartó szövetkezetre (a továbbiakban: lakásszövetkezet),

b) a társasházra,

c) a társadalmi szervezetre,

d) a köztestületre,

e) az alapítványra (ideértve a közalapítványt is),

f) az ügyvédi irodára,

g) a víziközmű-társulatra,

h) az erdőbirtokossági társulatra,

i) a közhasznú társaságra,

j) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetre,

k) a Műsorszolgáltatási Alapra

(a továbbiakban együtt: egyéb szervezet).

(2) A (1) bekezdésben meghatározott egyéb szervezetek a könyvvezetési kötelezettség teljesítése, a beszámoló összeállítása, nyilvánosságra hozatala, közzététele, a könyvvizsgálat során a Tv. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kötelesek alkalmazni.

(3) A Tv. szerinti egyéb szervezetek közül az egyházi jogi személy és az általa alapított intézmény, valamint a befektetési alapok, továbbá a biztosító egyesület beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól külön kormányrendelet rendelkezik.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Beszámolási kötelezettség

2. § (1) Az egyéb szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a naptári év könyveinek lezárását követően december 31-i fordulónappal, illetve a megszűnés napjával a Tv.-ben és e rendeletben meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

(2) A beszámoló formáját a végzett tevékenység (vállalkozási, nem vállalkozási, cél szerinti, közhasznú, belső, külső stb.), az éves bevétel nagysága, valamint a könyvvezetés rendszere határozza meg, a sajátosságokat tartalmazó fejezetek, illetve a mellékletek szerint.

(3) Az egyéb szervezet választhat - sajátosságai figyelembevételével - a Tv.-ben meghatározott éves beszámoló, illetve e rendelet mellékleteiben előírt beszámolók között azzal, hogy amennyiben a Tv. 1., 2. számú melléklete szerinti éves beszámolót (mérleget és eredménykimutatást) választja, a gazdálkodására vonatkozó sajátos, az egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségeinek a kiegészítő mellékletben köteles eleget tenni.

(4) Ha a közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú egyéb szervezet (a továbbiakban: közhasznú szervezet) - választása alapján - a Tv. 1., 2. számú melléklete szerinti éves beszámolót készíti, köteles a 10., illetve 12. számú melléklet szerinti eredménykimutatást/eredménylevezetést is elkészíteni.

Könyvvezetési kötelezettség

3. § (1) Az egyéb szervezet könyvvezetése - a reá vonatkozó fejezetben foglaltak figyelembevételével - az egyszeres vagy kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.

(2) Az egyéb szervezet a reá kötelezően előírt egyszeres könyvvitel helyett választhatja a kettős könyvvitelt is azzal, hogy ez a beszámoló készítési kötelezettsége módosulását is maga után vonja.

(3) A könyvvezetés rendszere év közben nem változtatható meg, egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre, illetve fordítva áttérni csak január 1-jével lehet.

Az éves beszámoló

4. § (1) A beszámoló készítése során a Tv. előírásait, valamint az e rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni, a Tv. 3/A., 4/A-11., 16., 18., 19/A., 41/C-41/D., 52-56., 59-63. §-aiban foglaltakat azonban nem kell alkalmazni.

(2) A beszámoló a következő lehet:

a) egyszeres könyvvitel esetén egyszerűsített beszámoló, amelynek részei egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés,

b) kettős könyvvitel esetén egyszerűsített éves beszámoló, amelynek részei mérleg és eredménykimutatás.

(3) A Tv. 1. és 2. számú melléklete szerinti éves beszámolót választó egyéb szervezetnek nem kötelező az üzleti jelentés, valamint a cash-flow elkészítése, és nem kell összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, a kiegészítő mellékletet a Tv. 51. §-ának figyelembevételével kell elkészíteni.

(4) A közhasznú szervezet éves beszámolója mérlegből és a közhasznú eredménykimutatásból, eredménylevezetésből, továbbá tájékoztató adatokból áll.

(5) Az egyszerűsített éves beszámolóban, az egyszerűsített beszámolóban minden tételnél fel kell tüntetni az előző naptári év megfelelő adatát. Amennyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző év(ek) egyszerűsített éves beszámolójában, egyszerűsített beszámolójában elkövetett - a Tv. szerint - jelentősebb összegű hibá(ka)t állapított meg, az előző év(ek)re vonatkozó módosításokat a beszámoló minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik a tárgyévi eredménykimutatás/eredménylevezetés részét.

Könyvvizsgálat

5. § (1) Minden közalapítvány és közhasznú társaság - függetlenül attól, hogy közhasznúvá minősítették-e vagy sem -, illetve a Műsorszolgáltatási Alap köteles beszámolójának felülvizsgálatával a mérleg fordulónapja előtt a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjaként bejegyzett könyvvizsgálót, illetve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaságot megbízni.

(2) Az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, amelynél a vállalkozási tevékenység éves árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában meghaladja az 50 millió Ft-ot, a tárgyévet követő évtől köteles könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot megbízni beszámolójának felülvizsgálatával.

(3) Amennyiben az egyéb szervezet a (2) bekezdés szerinti értékhatárt a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában nem érte el, illetve egyszeres könyvvitelt vezet, beszámolóját nem köteles könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni.

Nyilvánosságra hozatal, letétbe helyezés, közzététel

6. § (1) A lakásszövetkezet, a közhasznú társaság, az erdőbirtokossági társulat, valamint a víziközmű-társulat köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - beszámolóját legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig a cégbíróságnál letétbe helyezni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt egyéb szervezet közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget, ha a letétbe helyezéssel egyidejűleg a beszámoló egy eredeti vagy hiteles másolati példányát az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldi.

(3) Az a cégbíróságon be nem jegyzett egyéb szervezet, amely más jogszabály alapján fontosabb adatait köteles nyilvánosságra hozni, illetve beszámolóját saját elhatározásából nyilvánosságra hozza, a közzétételnek a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében, a székhelyén történő betekinthetőséggel vagy egyéb más, a számviteli politikájában rögzített módon tehet eleget. A közzététel határideje ez esetben is a tárgyévet követő év május 31-e.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alá nem tartozó egyéb szervezetnek sem nyilvánosságra hozatali, sem közzétételi, sem beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége a Tv.-ből, illetve e rendeletből adódóan nincs, a beszámolót azonban legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig el kell készítenie, és a jóváhagyásra jogosult testülettel el kell fogadtatnia.

Sajátos rendelkezések

7. § (1) Az egyéb szervezet a Tv. előírásait az e rendeletben meghatározott kiegészítésekkel alkalmazza, gazdálkodásának sajátosságai figyelembevételével.

(2) Az egyéb szervezetek közül:

a) a lakásszövetkezet az I. fejezet, valamint az 1. és 2. számú melléklet,

b) a társasház a II. fejezet, valamint a 3. számú melléklet,

c) a társadalmi szervezet, a köztestület, a közhasznúvá minősített társadalmi szervezet, a közhasznúvá minősített köztestület a III. fejezet, valamint a 4., 5., 6., 7. és 10. számú melléklet,

d) az alapítvány, a közalapítvány a IV. fejezet, valamint a 4., 5., 8., 9. és 10. számú melléklet,

e) az MRP keretében létrejött szervezet az V. fejezet, valamint a 11. számú melléklet,

f) a közhasznúvá minősített közhasznú társaság a VI. fejezet, valamint a 4. és 12. számú melléklet,

g) a víziközmű-társulat, az erdőbirtokossági társulat, az ügyvédi iroda, a közhasznúvá nem minősített közhasznú társaság, a Műsorszolgáltató Alap a VII. fejezet

előírásait alkalmazza.

I. Fejezet

A LAKÁSSZÖVETKEZET BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

Beszámolási kötelezettség

8. § (1) A lakásszövetkezet által készítendő beszámoló formáját az éves összes bevétel nagysága, valamint az határozza meg, hogy csak belső vagy belső és külső szolgáltatási (azaz vállalkozási) tevékenységet folytat.

(2) A beszámoló lehet:

a) egyszerűsített éves beszámoló,

b) egyszerűsített beszámoló.

(3) A lakásszövetkezet egyszerűsített éves beszámolója az 1. számú melléklet szerinti mérlegből és eredménykimutatásból áll.

(4) A lakásszövetkezet egyszerűsített beszámolója a 2. számú melléklet szerinti mérlegből és eredménylevezetésből áll.

(5) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a lakásszövetkezet, amely külső szolgáltatási tevékenységet is folytat, és az ebből, valamint a belső szolgáltatásából származó bevételeinek együttes összege - két egymást követő évben - meghaladja az 50 millió forintot, az ezt követő második év január 1-jétől.

(6) Egyszerűsített beszámolót készíthet az a lakásszövetkezet (értékhatártól függetlenül), amely csak belső szolgáltatási tevékenységet folytat, illetve, amely folytat belső és külső szolgáltatási tevékenységet is, azonban az ezekből származó bevétele együttesen - két egymást követő évben - az 50 millió forintot nem haladja meg.

(7) Az a lakásszövetkezet, amelyik egyszerűsített éves beszámolót készített, és a belső, valamint külső szolgáltatásból származó bevételeinek együttes összege - két egymást követő évben - az 50 millió forintot nem haladta meg, az ezt követő második év január 1-jétől egyszerűsített beszámolót készíthet.

Könyvvezetési kötelezettség

9. § (1) A könyvvezetés - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében történhet.

(2) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő lakásszövetkezet.

(3) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő lakásszövetkezet.

(4) Az a lakásszövetkezet, amely egyszeres könyvvitelt vezet, saját elhatározásából bármelyik év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. A kettős könyvvitelre való áttérést követően az e rendelet szerinti egyszerűsített éves beszámolót, vagy választása szerint a Tv. 1. és 2. számú melléklete szerinti éves beszámolót kell készítenie.

(5) A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a vállalkozási (külső) és a nem vállalkozási (belső és egyéb) szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos bevételeket és költségeket (kiadásokat).

(6) A közvetett költségeket (kiadásokat) árbevétel-bevétel arányosan kell felosztani a vállalkozási (külső) és a nem vállalkozási (csak belső) szolgáltatási tevékenység között. Nem vállalkozási tevékenységből származó bevételek a pénzügyi műveletek bevételei közé tartozó bevételek (pl. bankkamat, állami értékpapír hozama), amelyek nem képezik a közvetett költségfelosztás alapját.

Az egyszerűsített éves beszámoló, illetve az egyszerűsített beszámoló mérlegének tartalmi sajátosságai

10. § (1) A mérlegben a tagok és nem tag tulajdonosok terhére - közgyűlési határozattal kivetett (közgyűlési határozat alapján közölt) - fizetési kötelezettség nem teljesítéséből származó összeget követelésként kell kimutatni.

(2) Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegében a saját tőke jegyzett tőkéből, tőkeváltozásból és értékelési tartalékból áll. Az egyszerűsített beszámoló mérlegében a saját tőke jegyzett tőkéből, tőkeváltozásból, tárgyévi eredményből áll.

(3) Az 1. számú melléklet szerinti eredménykimutatás "Tárgyévi eredmény"-ét az egyszerűsített éves beszámoló mérlegében a "Tőkeváltozás"-nál kell figyelembe venni, és külön sorban is be kell mutatni.

(4) Az egyszerűsített beszámoló mérlegében "Tőkeváltozás"-ként az egyszerűsített beszámoló mérlege összes adata beállítása után az eszköz és forrás oldal között mutatkozó különbözetet kell szerepeltetni.

(5) Az egyszerűsített beszámoló mérlegében tartalékként a Tv. IV. fejezetében foglaltakat kell figyelembe venni.

(6) A lakásszövetkezet tulajdonában álló, a lakásszövetkezet gazdasági tevékenységét szolgáló ingatlanokat (telkek és épületek) a tárgyi eszközök között a jegyzett tőkével szemben állományba lehet venni.

Az eredménykimutatás, eredménylevezetés tételeinek tartalma

11. § (1) Az eredménykimutatás, illetve az eredménylevezetés tételeinek tartalmát a Tv. előírásain túlmenően a gazdálkodási jogszabályban, illetve a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényben (a továbbiakban: Tao. tv.) foglalt előírások figyelembevételével kell meghatározni.

(2) A bevételeket úgy kell csoportosítani, hogy a fenntartási, felújítási célra szolgáló, továbbá a vállalkozási tevékenységből származó bevételek, valamint a pénzügyi műveletek bevételei külön-külön is kimutathatók legyenek.

(3) Amennyiben a felújítási célra befolyt pénzeszköz a tárgyévben nem kerül felhasználásra, úgy azt időbelileg el kell határolni, és a költségek felmerülésekor kell megszüntetni.

(4) A 10. § (6) bekezdés szerint állományba vett tárgyi eszközök után értékcsökkenési leírást a Tv. előírásai szerint kell elszámolni.

II. Fejezet

A TÁRSASHÁZ BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

Beszámolási kötelezettség

12. § (1) A társasház beszámolási kötelezettségét az egyszerűsített beszámoló elkészítésével teljesíti.

(2) A társasház egyszerűsített beszámolója a 3. számú melléklet szerinti mérlegből és eredménylevezetésből áll. Kiegészítő mellékletet, üzleti jelentést, cash-flowt nem kötelező készíteni.

Könyvvezetési kötelezettség

13. § (1) A könyvvezetés - kapcsolódva a beszámolási kötelezettséghez - az egyszeres könyvvitel rendszerében történik.

(2) Az egyszeres könyvvezetési kötelezettségnek naplófőkönyv, pénztárkönyv vagy más, a követelményeknek megfelelő nyilvántartás (gépi program) vezetésével lehet eleget tenni, kiegészítve azt a szükséges analitikus nyilvántartásokkal. Az analitikus nyilvántartásokat úgy kell kialakítani, hogy azok a társasházról szóló törvényben foglalt elszámolások elkészítésére is alkalmasak legyenek.

Az egyszerűsített beszámoló mérlegének tartalmi sajátosságai

14. § (1) Az eredménylevezetés szerinti "Tárgyévi eredmény"-t a mérleg "Eredmény" sorában - az előző évi "Eredmény"-t módosító tételként - kell szerepeltetni, és külön sorban is be kell mutatni.

(2) Tartalékként a Tv. IV. fejezetében foglaltakat kell kimutatni.

(3) A Követelések között kell szerepeltetni a pénzforgalomhoz kapcsolódó követeléseket, a tulajdonosok közös költségének hátralékát (megbontva jelzáloggal terhelt és jelzáloggal nem terhelt részre), valamint a közös tulajdon hasznosításából származó hátralékokat.

(4) A felújításra elkülönített pénzeszközöket - a társasház döntésétől függően - a befektetett pénzügyi eszközök, illetve a forgóeszközök között kell kimutatni.

Az eredménylevezetés tételeinek tartalma

15. § (1) Az eredménylevezetés tételeinek tartalmát, a bevételeket és költségeket (kiadásokat, ráfordításokat) a Tv. előírásain túlmenően a társasházról szóló törvényben foglalt előírások figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Az analitikus nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy a fenntartási, a működési, valamint a felújítási költségek külön-külön is megállapíthatók legyenek.

III. Fejezet

A TÁRSADALMI SZERVEZET, VALAMINT A KÖZTESTÜLET (A TOVÁBBIAKBAN EGYÜTT: TÁRSADALMI SZERVEZET) BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

Beszámolási kötelezettség

16. § (1) A társadalmi szervezet által készítendő beszámoló formáját az éves összes bevétel nagysága, valamint az határozza meg, hogy folytat-e vállalkozási tevékenységet.

(2) A beszámoló lehet:

a) egyszerűsített éves beszámoló,

b) egyszerűsített beszámoló,

c) közhasznú beszámoló.

(3) A társadalmi szervezet egyszerűsített éves beszámolója a 4. számú melléklet szerinti mérlegből és a 6. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból áll.

(4) A társadalmi szervezet egyszerűsített beszámolója az 5. számú melléklet szerinti mérlegből és a 7. számú melléklet szerinti eredménylevezetésből áll.

(5) A közhasznú társadalmi szervezet közhasznú beszámolója - a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a 4., illetve az 5. számú melléklet szerinti mérlegből, valamint a 10. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból/eredménylevezetésből, továbbá tájékoztató adatokból áll.

(6) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a társadalmi szervezet, amelynél a tevékenység célja szerinti bevétel, valamint a vállalkozási tevékenység szerinti árbevétel együttes összege - két egymást követő évben - meghaladja az 50 millió forintot, az ezt követő második év január 1-jétől.

(7) Egyszerűsített beszámolót készíthet az a társadalmi szervezet (értékhatártól függetlenül), amely vállalkozási tevékenységet nem folytat, illetve, amely folytat vállalkozási tevékenységet is, azonban a tevékenység célja szerinti bevétel, valamint a vállalkozási tevékenység szerinti árbevétel együttes összege - két egymást követő évben - az 50 millió forintot nem haladja meg.

(8) Az a társadalmi szervezet, amelyik egyszerűsített éves beszámolót készített, és a vállalkozási, valamint a tevékenység célja szerinti bevételének együttes összege - két egymást követő évben - az 50 millió forintot nem haladta meg, az ezt követő második év január 1-jétől egyszerűsített beszámolót készíthet.

(9) Közhasznú beszámolót kell készítenie annak a társadalmi szervezetnek, amely közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású. A közhasznú beszámoló készítésénél és annak könyvvezetéssel történő alátámasztásánál a (6)-(7) bekezdésben foglalt értékhatárokat kell figyelembe venni. A közhasznú beszámolón kívül el kell készíteni a közhasznú szervezetekről szóló törvény (a továbbiakban: Kht.) szerinti közhasznú jelentést is.

(10) A társadalmi szervezetek közé tartozó pártok beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségüknek a párttörvény előírásai szerint kötelesek eleget tenni.

Könyvvezetési kötelezettség

17. § (1) A könyvvezetés - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében történhet.

(2) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő társadalmi szervezet.

(3) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő társadalmi szervezet.

(4) Az a társadalmi szervezet, amely egyszeres könyvvitelt köteles vezetni, saját elhatározásából bármelyik év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. A kettős könyvvitelre való áttéréssel e rendelet szerinti egyszerűsített éves beszámolót, illetve a társadalmi szervezet választása szerint a Tv. 1. és 2. számú melléklete szerinti éves beszámolót kell készítenie.

(5) A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a tevékenység célja és alapítók szándéka megvalósítása érdekében felmerült, valamint a vállalkozási, illetve a közhasznú, egyéb cél szerinti és vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételeket és költségeket (kiadásokat).

(6) A közvetett költségeket (kiadásokat) (ár)bevétel arányosan kell felosztani a tevékenység célja szerinti és a vállalkozási tevékenység között. Nem vállalkozási tevékenységből származó bevételek a pénzügyi műveletek bevételei közé tartozó bevételek (pl. bankkamat, állami értékpapír hozama), amelyek nem képezik a közvetett költségfelosztás alapját.

(7) A közhasznú szervezet analitikus nyilvántartását úgy kell kialakítani, hogy a működéshez kapcsolódó bérköltség, a tiszteletdíjak, a megbízási díjak, a személyi jellegű egyéb kifizetések, a közterhek és a közhasznú szervezet által nyújtott támogatások összege külön-külön is megállapítható legyen.

Az egyszerűsített éves beszámoló, illetve az egyszerűsített beszámoló mérlegének tartalmi sajátosságai

18. § (1) Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegében a saját tőke induló tőkéből és tőkeváltozásból, valamint értékelési tartalékból áll.

(2) Az egyszerűsített beszámoló mérlegében a saját tőke induló tőkéből, tőkeváltozásból és tárgyévi eredményből áll.

(3) Az egyszerűsített beszámoló mérlegében tőkeváltozásként az egyszerűsített beszámoló mérlegébe beállított összes adat után az eszköz és forrás oldal között mutatkozó különbözetet kell szerepeltetni.

(4) Az egyszerűsített beszámoló mérlegében tartalékként a Tv. IV. fejezetében foglaltakat kell figyelembe venni.

Eredménykimutatás, eredménylevezetés tételeinek tartalma

19. § Az eredménykimutatás, illetve eredménylevezetés tételeinek tartalmát - a bevételeket és a költségeket (kiadásokat) - a Tv. előírásain túlmenően a gazdálkodási jogszabályban - a közhasznú társadalmi szervezetnek a Kht.-ben, valamint a Tao. tv.-ben - foglalt előírások figyelembevételével kell meghatározni.

IV. Fejezet

AZ ALAPÍTVÁNY, A KÖZALAPÍTVÁNY (A TOVÁBBIAKBAN EGYÜTT: ALAPÍTVÁNY) BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

Beszámolási kötelezettség

20. § (1) Az alapítvány által készítendő beszámoló formáját az éves összes bevétel nagysága, valamint az határozza meg, hogy folytat-e vállalkozási tevékenységet.

(2) A beszámoló lehet:

a) egyszerűsített éves beszámoló,

b) egyszerűsített beszámoló,

c) közhasznú beszámoló.

(3) A közalapítvány egyszerűsített beszámolót nem készíthet.

(4) Az alapítvány egyszerűsített éves beszámolója a 4. számú melléklet szerinti mérlegből és a 8. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból áll.

(5) Az alapítvány egyszerűsített beszámolója az 5. számú melléklet szerinti mérlegből és a 9. számú melléklet szerinti eredménylevezetésből áll.

(6) A közhasznú alapítvány közhasznú beszámolója - a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a 4., illetve az 5. számú melléklet szerinti mérlegből, továbbá a 10. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból/eredménylevezetésből, valamint tájékoztató adatokból áll.

(7) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az az alapítvány, amelynél az alapítványi célú tevékenységből származó bevétel, továbbá a vállalkozási tevékenység szerinti árbevétel együttes összege - két egymást követő évben - meghaladja az 50 millió forintot, az ezt követő második év január 1-jétől.

(8) Az az alapítvány, amelyik egyszerűsített éves beszámolót készített, és a vállalkozási, valamint az alapítványi célú tevékenységből származó bevételének együttes összege - két egymást követő évben - az 50 millió forintot nem haladta meg, az ezt követő második év január 1-jétől egyszerűsített beszámolót készíthet.

(9) Egyszerűsített beszámolót készíthet az az alapítvány (értékhatártól függetlenül), amely vállalkozási tevékenységet nem folytat, illetve, amely folytat vállalkozási tevékenységet is, azonban az alapítványi célú tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételének együttes összege - két egymást követő évben - az 50 millió forintot nem haladja meg.

(10) Közhasznú beszámolót kell készítenie annak az alapítványnak, amely közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású. A közhasznú beszámolón kívül a Kht. szerinti közhasznú jelentés elkészítése is kötelező. A közhasznú beszámoló készítésénél, annak könyvvezetéssel történő alátámasztásánál a (7)-(8) bekezdésben foglalt értékhatárokat kell figyelembe venni.

Könyvvezetési kötelezettség

21. § (1) A könyvvezetés - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében történhet.

(2) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő alapítvány és a közalapítvány.

(3) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő alapítvány.

(4) Az az alapítvány, amely egyszeres könyvvitelt köteles vezetni, saját elhatározásából bármelyik év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. A kettős könyvvitelre való áttéréssel e rendelet szerinti egyszerűsített éves beszámolót, illetve választása szerint a Tv. 1. és 2. számú melléklete szerinti éves beszámolót kell készítenie.

(5) A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni az alapítványi célú tevékenységgel, valamint a vállalkozási, illetve a közhasznú, cél szerinti és vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételeket és költségeket (kiadásokat).

(6) A közvetett költségeket (kiadásokat) (ár)bevétel arányosan kell felosztani az alapítványi célú, valamint a vállalkozási tevékenység között. Nem vállalkozási tevékenységből származó bevételek a pénzügyi műveletek bevételei közé tartozó bevételek (pl. bankkamat, állami értékpapír hozama), amelyek nem képezik a közvetett költségfelosztás alapját.

(7) A közhasznú alapítvány analitikus nyilvántartását úgy kell kialakítani, hogy a működéshez kapcsolódó bérköltség, a tiszteletdíjak, a megbízási díjak, a személyi jellegű egyéb kifizetések, a közterhek és a közhasznú alapítvány által nyújtott támogatások összege külön-külön is megállapítható legyen.

Az egyszerűsített éves beszámoló, illetve az egyszerűsített beszámoló mérlegének tartalmi sajátosságai

22. § (1) Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegében a saját tőke induló tőkéből és tőkeváltozásból, valamint értékelési tartalékból áll.

(2) Az egyszerűsített beszámoló mérlegében a saját tőke induló tőkéből, tőkeváltozásból és tárgyévi eredményből áll.

(3) Az egyszerűsített beszámoló mérlegében tőkeváltozásként az egyszerűsített beszámoló mérlegébe beállított összes adat után az eszköz és forrás oldal között mutatkozó különbözetet kell szerepeltetni.

(4) Az egyszerűsített beszámoló mérlegében tartalékként a Tv. IV. fejezetében foglaltakat kell figyelembe venni.

(5) Az alapítványnak az alapító által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor rendelkezésre bocsátott (pénz)eszközöket az induló tőkével szemben kell nyilvántartásba vennie.

(6) Az alapítvány azokat a támogatásokat bevételként nem számolhatja el, amelyeket az alapító okiratában meghatározott feladatai fedezetére kap, de ezen feladatokat nem saját maga látja el, hanem azt pályázati úton végezteti. Az így kapott pénzeszközöket kötelezettségként kell nyilvántartásba vennie, majd a továbbutaláskor onnan kivezetnie.

Eredménykimutatás, eredménylevezetés tételeinek tartalma

23. § (1) Az eredménykimutatás, az eredménylevezetés tételei tartalmának meghatározásánál a bevételeket és a költségeket (kiadásokat) - a Tv. előírásain túlmenően - az alapítványra, a közalapítványra vonatkozó gazdálkodási jogszabályban, a Kht.-ben, illetve a Tao. tv.-ben foglalt előírások figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Az alapítótól nem tőkeemelésre kapott összegeket, valamint az alapítványi célhoz csatlakozóktól, egyéb más szervezettől kapott összegeket, támogatásokat az alapítványi célú tevékenység bevételeként kell nyilvántartásba venni.

(3) A vállalkozási tevékenységre kapott támogatásokat vállalkozási bevételként kell figyelembe venni.

(4) A támogatás kettős könyvvitel esetén is csak a tényleges pénzmozgással egyidejűleg könyvelhető. A devizában kapott támogatást a támogatás pénzügyi teljesítése napján érvényes, a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - hitelintézet által meghirdetett devizavételi árfolyamon kell meghatározni, és ezen az értéken kell azt a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.

(5) Amennyiben az alapítvány céltámogatást kap, a céltámogatást bevételként kell elszámolni, és annak költségeit elkülönítetten kell kimutatni.

V. Fejezet

A MUNKAVÁLLALÓI RÉSZTULAJDONOSI PROGRAM KERETÉBEN LÉTREJÖTT SZERVEZET BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

Beszámolási kötelezettség

24. § (1) Az MRP szervezet által készítendő beszámoló formája - a könyvvezetési rendszertől függetlenül - az egyszerűsített beszámoló.

(2) Az MRP szervezet egyszerűsített beszámolója a 11. számú melléklet szerinti mérlegből és eredménylevezetésből áll.

Könyvvezetési kötelezettség

25. § (1) A könyvvezetés - a beszámolási kötelezettségtől függetlenül - az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében történhet.

(2) Az egyszeres könyvvitelt vezető MRP szervezet saját elhatározásából bármelyik év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. A kettős könyvvitelre való áttéréssel a beszámoló készítési kötelezettség nem változik.

Az egyszerűsített beszámoló mérlegének sajátosságai

26. § (1) Az egyszerűsített mérleg elkészítésekor a mérlegben saját tőke helyett eredmény szerepel.

(2) A befektetett eszközök értékhelyesbítése, illetve az értékelési tartalék sorokat csak a kettős könyvvitelt vezető MRP szervezet alkalmazhatja.

(3) A tartalék sorban a Tv. IV. fejezetében foglaltakat kell figyelembe venni az egyszeres könyvvitelt vezető MRP szervezetnél.

Az eredménylevezetés tételeinek tartalma

27. § (1) Az eredménylevezetés tételeinek tartalmát, a bevételeket és a költségeket (kiadásokat) e rendelet 11. számú melléklete szerinti csoportosításban - az MRP törvény, illetve a Tao. tv. előírásait is figyelembe véve - kell meghatározni.

(2) Az MRP szervezetnek költségként (ráfordításként) kell elszámolnia a résztvevők tulajdonába adott vagyonrészek beszerzési (nyilvántartási) értékét.

VI. Fejezet

A KÖZHASZNÚ, KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSÚ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁGOK (A TOVÁBBIAKBAN: KH. TÁRSASÁG) BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

Beszámolási kötelezettség

28. § (1) A kh. társaságok által készítendő beszámoló az egyszerűsített éves beszámoló 4. számú melléklet szerinti mérlegből és a 12. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból, valamint tájékoztató adatokból áll.

(2) Ha a kh. társaság a Tv. 1. és 2. számú melléklete szerinti éves beszámoló készítését választotta, a 12. számú melléklet szerinti eredménykimutatást akkor is el kell készítenie.

Könyvvezetési kötelezettség

29. § (1) A kh. társaság kettős könyvvitelt köteles vezetni.

(2) A kh. társaság analitikus nyilvántartását úgy kell kialakítani, hogy a működéshez kapcsolódó bérköltség, a tiszteletdíj, a megbízási díj, az egyéb személyi jellegű kifizetés, a társadalombiztosítási járulék és a kh. társaság által nyújtott támogatások összege külön-külön is megállapítható legyen.

(3) A kh. társaság közhasznú jogállásának megszűnésekor a Kht. 20. §-a szerint köteles az esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg a közszolgáltatás ellátására irányuló szerződésből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. A kapcsolódó gazdasági eseményeket a könyvvezetés általános előírásai szerint kell elszámolni. A közhasznú jogállás megszűnése után a közhasznú társaság a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályok szerint működik tovább, ennek megfelelően a Tv. kft.-re vonatkozó beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettség előírásait kell alkalmazni.

A közhasznú társaság egyszerűsített éves beszámoló mérlegének tartalmi sajátosságai

30. § A mérlegben a saját tőke jegyzett tőkéből, tőkeváltozásból, valamint értékelési tartalékból áll.

A közhasznú eredménykimutatás tartalmi sajátosságai

31. § (1) A kh. társaság bevételeit, költségeit és ráfordításait a Kht. szerint közhasznú, egyéb cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenység megbontásban elkülönítetten köteles nyilvántartani.

(2) A közvetett költségeket bevételarányosan kell megosztani a közhasznú, a cél szerinti és a vállalkozási tevékenység között.

(3) A bevételek, költségek és ráfordítások tartalmi meghatározásánál és tevékenység-csoportonkénti besorolásánál a Tv. általános előírásait, a Tao. tv.-ben foglaltakat és a Kht. 26. §-a szerinti értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírások

32. § (1) Az eredménykimutatásban a bevételeket, a költségeket, a ráfordításokat a Kht.-nek megfelelő bontásban közhasznú és vállalkozási tevékenység csoportosításban, ezen belül vállalkozási és egyéb cél szerint kell kimutatni.

(2) A közhasznú jelentés készítésekor a közhasznú és az egyéb cél szerinti tevékenységet együttesen kell közhasznú tevékenységként figyelembe venni.

(3) Az analitikus nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól kapott támogatás, valamint a működéshez kapcsolódó bérek, a tiszteletdíjak, a megbízási díjak, a személyi jellegű kifizetések, a közterhek, valamint a közhasznú társaság által nyújtott támogatások összege külön-külön is megállapítható legyen.

(4) A tevékenység végzése érdekében felmerült közvetett költségeket a Kht.-ben előírtak szerint kell megosztani.

VII. Fejezet

A VÍZIKÖZMŰ-TÁRSULAT, AZ ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT, AZ ÜGYVÉDI IRODA, A KÖZHASZNÚVÁ NEM MINŐSÍTETT KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG, A MŰSORSZOLGÁLTATÁSI ALAP BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

33. § (1) A víziközmű-társulatnak, a Kht. szerint közhasznú szervezetként nem minősített közhasznú társaságnak, a Műsorszolgáltatási Alapnak a Tv. 6. §-ában foglaltakat kell alkalmaznia.

(2) Az erdőbirtokossági társulatnak,

- amennyiben éves összes bevétele két egymást követő évben meghaladja az 50 millió forintot, a Tv. 6. §-ában foglaltakat,

- amennyiben éves összes bevétele két egymást követő évben nem haladja meg az 50 millió forintot, a Tv. 9. §-ában foglaltakat

kell alkalmaznia.

(3) Az ügyvédi irodának a Tv. 9. §-ában foglaltakat kell alkalmaznia.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt szervezet sajátos gazdálkodásából adódó, a reá vonatkozó - egyéb jogszabályokban előírt - kötelezettségeit a kiegészítő mellékletben köteles bemutatni.

Záró rendelkezések

34. § (1) Ez a rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba, előírásait - a (2) bekezdésben foglalt eltérő rendelkezés figyelembevételével - először az 1999. évi beszámoló elkészítésénél kell alkalmazni.

(2) Az egyéb szervezet az 1998. évi beszámolókészítés során - választása szerint - e rendelet rendelkezéseit vagy a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló 8/1996. (I. 24.) Korm. rendelet rendelkezéseit alkalmazhatja.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló 8/1996. (I. 24.) Korm. rendelet hatályát veszti azzal, hogy a (2) bekezdésben megjelölt esetben az 1998. évi beszámoló készítés során rendelkezéseit még alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének előírt tagolása a lakásszövetkezeteknél

ESZKÖZÖK

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

IV. Befektetett eszközök értékhelyesbítése

B) FORGÓESZKÖZÖK

I. Készletek[1]

II. Követelések

1. Hátralékosok

2. Egyéb követelések

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

1. Pénztár, csekkek

2. Bankbetétek

3. Felújítási célú elkülönített pénzeszközök

C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

FORRÁSOK

D) SAJÁT TŐKE

I. Jegyzett tőke

II. Tőkeváltozás

- ebből: tárgyévi eredmény

III. Értékelési tartalék

E) CÉLTARTALÉKOK

F) KÖTELEZETTSÉGEK

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

G) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának előírt tagolása a lakásszövetkezeteknél

2. számú melléklet a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített beszámoló mérlegének előírt tagolása a lakásszövetkezeteknél

ESZKÖZÖK

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B) FORGÓESZKÖZÖK

I. Készletek

II. Követelések

1. Hátralékosok

2. Egyéb követelések

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

1. Pénztár, csekkek

2. Bankbetétek

3. Felújítási célú elkülönített pénzeszközök

FORRÁSOK

C) SAJÁT TŐKE

I. Jegyzett tőke

II. Tőkeváltozás

III. Tárgyévi eredmény

D) TARTALÉK

E) CÉLTARTALÉKOK

F) KÖTELEZETTSÉGEK

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

Az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésének előírt tagolásának levezetése a lakásszövetkezeteknél

Összes Belső szolgáltatási tevékenységből Külső szolgáltatási (vállalkozási) tevékenységből[2]

I. ÖSSZES BEVÉTEL

1. Fenntartási célú bevételek

2. Felújítási célú bevételek

3. Vállalkozási bevételek

4. Egyéb bevételek

5. Pénzforgalmi bevételek

II. ÖSSZES KIADÁS

1. Anyag- és árubeszerzés

2. Munkabér

3. Bérek közterhei

4. Értékcsökkenési leírás

5. Egyéb költségek, ráfordítások

III. PÉNZMOZGÁSSAL NEM JÁRÓ KÖLTSÉGHELYESBÍTÉSEK

IV. ADÓZÁS ELŐTTI PÉNZFORGALMI EREDMÉNY

V. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

VI. ADÓZOTT EREDMÉNY

VII. TŐKEVÁLTOZÁS IGÉNYBEVÉTELE OSZTALÉKRA

VIII. FIZETETT (JÓVÁHAGYOTT) OSZTALÉK

IX. TÁRGYÉVI EREDMÉNY

3. számú melléklet a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített beszámoló mérlegének előírt tagolása a társasháznál

ESZKÖZÖK

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

1. Felújításra elkülönített pénzeszközök

2. Egyéb befektetett pénzügyi eszközök

B) FORGÓESZKÖZÖK

I. Készletek

II. Követelések

1. Hátralékosok

a) tulajdonosok közös költségének jelzáloggal nem terhelt hátraléka

b) tulajdonosok közös költségének jelzáloggal terhelt hátraléka

2. Egyéb követelések

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

1. Ebből felújításra elkülönített pénzeszközök

FORRÁSOK

C) EREDMÉNY

- ebből: tárgyévi eredmény

D) TARTALÉK

E) CÉLTARTALÉK

F) KÖTELEZETTSÉGEK

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

Az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésének előírt tagolása a társasháznál

4. számú melléklet a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének előírt tagolása a társadalmi szervezetnél, az alapítványnál, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetnél, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú alapítványnál, valamint a közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállású közhasznú társaságnál

ESZKÖZÖK (aktívák)

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

IV. Befektetett eszközök értékhelyesbítése

B) FORGÓESZKÖZÖK

I. Készletek

II. Követelések

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

FORRÁSOK

D) SAJÁT TŐKE

I. Induló tőke/Jegyzett tőke

II. Tőkeváltozás

- ebből: tárgyévi eredmény

III. Értékelési tartalék

E) CÉLTARTALÉKOK

F) KÖTELEZETTSÉGEK

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

G) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

5. számú melléklet a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített beszámoló mérlegének előírt tagolása a társadalmi szervezetnél, az alapítványnál, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetnél, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú alapítványnál

ESZKÖZÖK (aktívák)

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B) FORGÓESZKÖZÖK

I. Készletek

II. Követelések

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

FORRÁSOK

C) SAJÁT TŐKE

I. Induló tőke/Jegyzett tőke

II. Tőkeváltozás

III. Tárgyévi eredmény

D) TARTALÉKOK

E) CÉLTARTALÉK

F) KÖTELEZETTSÉGEK

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

6. számú melléklet a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának előírt tagolása a társadalmi szervezetnél

7. számú melléklet a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésének tagolása a társadalmi szervezetnél

8. számú melléklet a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának előírt tagolása az alapítványnál, a közalapítványnál

9. számú melléklet a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésének tagolása az alapítványnál

10. számú melléklet a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A közhasznú beszámoló eredménykimutatásának, eredménylevezetésének tagolása közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetnél, közhasznú, kiemelkedően közhasznú alapítványnál

A) ÖSSZES KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉG BEVÉTELE

1. Közhasznú célra, működésre kapott támogatás

a) alapítótól

b) államháztartás alrendszerétől

2. Pályázati úton elnyert támogatás

3. Közhasznú tevékenységből származó bevétel

4. Tagdíjból származó bevétel

5. Egyéb bevétel

B) VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELE

5. Nem cél szerinti (vállalkozási) bevétel

6. Egyéb cél szerinti tevékenység bevétele

C) ÖSSZES BEVÉTEL

D) KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGEI

E) VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGEI

1. Nem cél szerinti tevékenység költségei

2. Egyéb cél szerinti tevékenység költségei

F) ÖSSZES VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGEI

G) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

H) ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

I) TÁRGYÉVI EREDMÉNY

Tájékoztató adatok:

A) Személyi jellegű ráfordítások

bérköltség

megbízási díjak

tiszteletdíjak

személyi jellegű egyéb költségek

személyi jellegű költségek közterhei

B) Anyagjellegű ráfordítások

C) Értékcsökkenési leírás

D) Egyéb költségek, ráfordítások

E) A szervezet által nyújtott támogatások

- ebből: pályázati úton nyújtott támogatások

11. számú melléklet a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített beszámoló mérlegének előírt tagolása az MRP szervezetnél

ESZKÖZÖK (aktívák)

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

1. Megvásárolt részvények

2. Megvásárolt üzletrészek

3. Egyéb befektetett pénzügyi eszközök

IV. Befektetett eszközök értékhelyesbítése

B) FORGÓESZKÖZÖK

I. Készletek

II. Követelések

III. Értékpapírok

1. Megvásárolt részvények

2. Megvásárolt üzletrészek

3. Egyéb értékpapírok

FORRÁSOK

C) EREDMÉNY

D) ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK

E) TARTALÉK

F) KÖTELEZETTSÉGEK

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

1. Hosszú lejáratra kapott hitelek

2. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

1. Rövid lejáratra kapott hitelek

2. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésének tagolása az MRP szervezetnél

I. BEVÉTELEK

1. Saját erő címen a résztvevők által befizetett összeg

2. A résztvevőket foglalkoztató társaság által átutalt összeg

3. A résztvevők egyéb befizetései

4. Más természetes és jogi személy befizetései

5. Kapott osztalék, részesedés

6. Vagyonrészek értékesítéséből származó bevétel

7. Egyéb bevételek

8. Összes bevétel

II. KÖLTSÉGEK (RÁFORDÍTÁSOK)

1. Működési költségek

2. Fizetett kamat

3. Értékesített vagyonrészek beszerzési (nyilvántartási) értéke

4. A résztvevők tulajdonába adott vagyonrészek beszerzési (nyilvántartási) értéke

5. Egyéb ráfordítások

6. Összes költség (ráfordítások)

III. PÉNZMOZGÁSHOZ NEM KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGHELYESBÍTÉSEK

IV. TÁRGYÉVI ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

V. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

VI. ELŐZŐ ÉVI EREDMÉNY ±

VII. ADÓZOTT EREDMÉNY

12. számú melléklet a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállású közhasznú társaság eredménykimutatásának előírt tagolása

A) ÖSSZES KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉG BEVÉTELE

1. Közhasznú célra, működésre kapott támogatás

a) alapítótól

b) államháztartás alrendszerétől

c) más adományozótól

2. Közhasznú tevékenységből származó bevétel

B) VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELE

3. Vállalkozási bevétel

4. Egyéb cél szerinti tevékenység bevétele

5. Egyéb bevételek

C) ÖSSZES BEVÉTEL

D) KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGEI

Anyagjellegű ráfordítások

Személyi jellegű ráfordítások

Értékcsökkenési leírás

Egyéb költségek

Pénzügyi műveletek ráfordításai

Egyéb ráfordítások

E) VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGEI

Anyagjellegű ráfordítások

Személyi jellegű ráfordítások

Értékcsökkenési leírás

Egyéb költségek

Pénzügyi műveletek ráfordításai

Egyéb ráfordítások

F) ÖSSZES KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS

G) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

H) ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

I) TÁRGYÉVI EREDMÉNY

Tájékoztató adatok:

A) Személyi jellegű ráfordítások

bérköltség

megbízási díjak

tiszteletdíjak

személyi jellegű egyéb költségek

személyi jellegű költségek közterhei

B) Anyagjellegű ráfordítások

C) Értékcsökkenési leírás

D) Egyéb költségek, ráfordítások

E) A szervezet által nyújtott támogatások

- ebből pályázati úton nyújtott támogatások