221/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkező 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló - többször módosított - 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 58. §-ában, továbbá a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 134. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § A többször módosított 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § A Tbj. 4. §-ának r) pontjában említett egyéb ügyekben igazgatási szerv:

a) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP), a Megyei (fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár és a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban: MEP), valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) és a Megyei (fővárosi) Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban: MNYI) a következők szerint:

aa) a Tbj. 23. §-a szerinti nyilvántartás és adatszolgáltatás tekintetében az OEP és az ONYF,

ab) a Tbj. 26. § (3)-(4) bekezdése tekintetében az ONYF,

ac) a Tbj. 34. § (1) és (4)-(5) bekezdésének alkalmazásánál az MNYI, a (2), (7) és (9) bekezdés alkalmazásánál pedig a MEP,

ad) a Tbj. 41. § (1) bekezdése szerint a biztosítási jogviszony időtartamának nyilvántartása az OEP feladata;

b) a Tbj. 45. §-ának (3) bekezdése és a Tbj. 51. §-a (2) bekezdésének első mondata tekintetében az Állami Pénztárfelügyelet (a továbbiakban: PF)."

2. § Az R. 4/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1)-(3) bekezdések rendelkezéseinek alkalmazásánál a kifizetéskor érvényes járulékmértékeket kell alapul venni."

3. § Az R. a következő 5/A. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 5/A. § számozása 5/C. §-ra változik:

"5/A. § (1) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a Tbj. 19. §-ának (5) bekezdése szerinti táppénz-hozzájárulás összegét megállapítja, és azt a tárgyhavi összesítő bevalláson a járulékkal együtt elszámolja.

(2) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes MEP határozza meg. A fizetési meghagyással megállapított táppénz-hozzájárulást a jogerőre emelkedést követően a foglalkoztató az illetékes járulékigazgatóságnál vezetett járulék-folyószámlájára fizeti be. A fizetési meghagyás egy példányát - a jogerőre emelkedést követően - a MEP az illetékes járulékigazgatóság részére megküldi."

4. §[1]

5. § Az R. a következő 5/D. §-sal egészül ki:

"5/D. § A Tbj. 26. §-ának (3) bekezdése szerinti nyugdíjbiztosítási járulék fizetése szempontjából azt a személyt kell egyházi személynek és szerzetes rendi tagnak tekinteni, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít, és akire a Tbj. 5. §-ának rendelkezései szerint egyidejűleg nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, illetőleg egyéb címen nem szerez szolgálati időt."

6. § Az R. a következő 7/A. §-sal egészül ki. Egyidejűleg a jelenlegi 7/A. § számozása 7/C. §-ra változik:

"7/A. § (1) A Tbj. 31. §-a szerinti biztosított mindaddig köteles nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni, illetőleg a foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelmeiből a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot levonni, ameddig a biztosított nem igazolja, hogy a járulékalapot képező juttatásai együttesen elérték a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összeget.

(2) Ha az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló biztosított a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében, a Tbj. 27. §-ának (2) bekezdésében, a Tbj. 29. §-ának (3) bekezdésében, illetve a Tbj. 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározott magasabb összeg után fizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a járulékkülönbözetet el kell számolni, és azt részére vissza kell fizetni. Az egyik biztosítási jogviszony megszűnése esetén az elszámolási és visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelynél a biztosított biztosítási jogviszonya a naptári évben továbbra is fennáll.

(3) Ha az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok azonos időben szűnnek meg, vagy még a naptári év utolsó napján is fennállnak, az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem. A naptári évi összeghatár megállapításánál - a naptári éven belül - az egyidejűleg fennálló (fennállt) biztosítással járó jogviszonyok esetében is csak azokat a naptári napokat lehet figyelembe venni, amely napokra a biztosítottnak járulékalapot képező jövedelme volt. Az (1) bekezdésben említett igazolást a biztosítottnak ahhoz a foglalkoztatóhoz kell benyújtania, amelyik a járulékkülönbözet elszámolására és visszafizetésére kötelezett. A foglalkoztató az igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a járulékkülönbözetet elszámolni és a biztosítottnak visszafizetni, továbbá ennek tényét a nyilvántartásba bejegyezni.

(4) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, az (1)-(3) bekezdés alkalmazása szempontjából a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozó foglalkoztatása a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában az elszámolás az illetékes járulékigazgatóságot terheli."

7. § Az R. a következő 7/B. §-sal egészül ki:

"7/B. § (1) Ha az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló biztosított a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében, 27. §-ának (2) bekezdésében, 29. §-ának (3) bekezdésében, illetve 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározottnál magasabb összeg után fizetett tagdíjat, a tagdíjkülönbözetet el kell számolni, és azt részére vissza kell fizetni.

(2) A foglalkoztató a Tbj. 31. §-ának (2) bekezdésében előírt igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíjkülönbözetet a biztosítottnak visszafizetni, és a többletbefizetés összegét a következő havi tagdíjbevallásban a magánnyugdíjpénztárral elszámolni.

(3) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozó foglalkoztatása a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában az elszámolás az egyéni vállalkozót terheli.

(4) A foglalkoztatói tagdíjkiegészítés különbözetét (túlfizetés összegét) a magánnyugdíjpénztár értesítése alapján a foglalkoztató igényli vissza.

(5) Az elszámolásra a 7/A. § szerinti rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell."

8. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) A Tbj. 34. §-ának (1) és (4)-(5) bekezdései szerinti megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy lakóhelye szerinti MNYI az illetékes. A megállapodást kötő személy a megállapodás megkötésekor, illetőleg fennállása alatt köteles bejelenteni a magánnyugdíjpénztári tagságát, a szerződés egyidejű bemutatásával.

(2) A Tbj. 34. §-ának (2), (7), valamint (9) bekezdése szerinti megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti MEP az illetékes."

9. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § Abban az esetben, ha a 4. § (1) bekezdése szerint a biztosítási jogviszony fennállását utólag állapítják meg, a biztosítás időszakára a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján már befizetett 11 százalékos mértékű járulék a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása mellett az illetékes járulékigazgatóságtól visszaigényelhető."

10. § Az R. 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10/A. § (1) A foglalkoztató székhelye szerint illetékes járulékigazgatóság a magánnyugdíjpénztár, illetőleg a PF megkeresésére saját nyilvántartásával egyezteti a foglalkoztató adatait és arról tájékoztatja a megkeresőt.

(2) A rendszeres adategyeztetés módjáról a PF és az állami adóhatóság megállapodást köt."

11. § Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) A Tbj. 39. §-ának (2) bekezdésében említett személy a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségének kezdő napját követő három napon belül - az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - az illetékes járulékigazgatósághoz jelenti be a nyilvántartáshoz előírt adatokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett személy nem fizet 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot arra az időtartamra, amely alatt a Tbj. 34. §-ának (2) bekezdése szerint fizet járulékot. Az R. 8. § (2) bekezdés szerinti MEP a megállapodás egy példányának megküldésével tájékoztatja az illetékes járulékigazgatóságot."

12. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § A Tbj. 49. §-a (6) bekezdésének c) pontjában említett foglalkoztatónak és a Tbj. 39. §-ának (2) bekezdése alapján egészségbiztosítási járulékfizetésre kötelezettnek az illetékes járulékigazgatóság a bejelentést követően folyószámlaszámot állapít meg, és erről - az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - 15 napon belül értesíti a bejelentőt."

13. § Az R. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § Az illetékes járulékigazgatóság a folyószámlaszám kiadását követő 15 napon belül értesíti az illetékes MEP-et a foglalkoztató adatairól, ideértve azok változását is."

14. § Az R. 17. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Tbj. 50. §-ának (2) és (4) bekezdésében foglaltak végrehajtására az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges számítógépes programot, vagy formanyomtatványt, informatikai utasítást és adatszerkezetet az állami adóhatóság a járulékfizetők rendelkezésére bocsátja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevallásokat elsősorban postai úton kell benyújtani az illetékes járulékigazgatósághoz."

15. § Az R. a következő 17/A. §-sal egészül ki:

"17/A. § (1) A Tbj. 51. §-ának (1) bekezdésében foglaltak végrehajtására a bevallás teljesítéséhez szükséges formanyomtatványt vagy számítógépes programot, informatikai utasítást és az adatszerkezetet a PF a Pénzügyi Közlönyben és a Társadalombiztosítási Közlönyben közzéteszi és a foglalkoztatók, a tagdíjat fizetők rendelkezésére bocsátja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevallásokat elsősorban postai úton kell benyújtani a magánnyugdíjpénztárhoz.

(3) A mágneses lemezen elkészített bevalláshoz csatolni kell a Tbj. 51. §-ának (1) bekezdése szerinti bevallás összesített adatainak egy kinyomtatott, aláírással hitelesített példányát. A foglalkoztatónak egyidejűleg írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a mágneses lemez az előírt bevallásokat tartalmazza.

(4) Ha az illetékes járulékigazgatóság a foglalkoztató részére a járulékbevallás teljesítési határidejére halasztást engedélyez, ez az engedély a foglalkoztatónak a Tbj. 51. §-ának (1) bekezdése szerint teljesítendő bevallására is érvényes. Az engedély egy másolati példányát a foglalkoztató a magánnyugdíjpénztárhoz teljesítendő, az engedély kézhezvételét követően esedékes bevalláshoz mellékeli.

(5) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 25. §-ának (4) bekezdése alapján tagdíjfizetésre kötött megállapodás esetén a tagdíjfizetési kötelezettség előírása a magánnyugdíjpénztárral kötött szerződés alapján történik. A magánnyugdíjpénztárral megállapodást kötő személy, a megállapodás megkötésekor köteles bemutatni a Tbj. 34. §-ának (1) és (4)-(5) bekezdései szerinti megállapodás esetén az MNYI-vel megkötött szerződését."

16. § Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § A közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó a tanulói, hallgatói jogviszonyát a vállalkozói tevékenység kezdetét követő 15 napon belül, ezt követően évente szeptember 30-ig az oktatási intézmény által kiállított igazolással köteles az illetékes járulékigazgatóságnál igazolni."

17. § Az R. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § A magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató székhelye szerint illetékes járulékigazgatóságot értesíti, ha a foglalkoztató a tagdíjbevallásnak és/vagy -befizetésnek nem, vagy nem megfelelően tett eleget. Az értesítéshez a magánnyugdíjpénztár csatolja az intézkedéshez szükséges okiratok másolatát."

18. § Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § (1) Az illetékes járulékigazgatóság a magánnyugdíjpénztártól érkezett megkeresést megvizsgálja, és lefolytatja a Tbj. 54. §-a szerinti eljárást. A járulékigazgatóság az általa kibocsátott fizetési meghagyásban a követelés jogosultjaként az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztárt jelöli meg. A fizetési meghagyás egy példányát meg kell küldeni a jogosult magánnyugdíjpénztárnak.

(2) Ha a foglalkoztató a bevallott tagdíjat, illetőleg a jogerős fizetési meghagyással kirótt összeget nem, vagy nem teljes összegben fizette be, a tartozás végrehajtására a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató székhelye szerint illetékes járulékigazgatóságot keresi meg."

19. § Az R. 22. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik.

"(2) Az egyéni vállalkozók és a Tbj. 39. §-ának (2) bekezdésében említett személyek esetében az adatok átadására az állami adóhatóság és az OEP megállapodást köt."

20. § Az R. 24. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A 22-23. §-ban említetteken kívül bejelentésre kötelezett:]

"e) a Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének i) pontjában említett tanulók, hallgatók esetén a középfokú nevelési-oktatási, illetőleg felsőoktatási intézmény vezetője,"

21. § Az R. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A biztosított, valamint a Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének a)-j) pontjaiban említett személy a nagykorú - külföldi állampolgár biztosított esetén valamennyi - eltartott közeli hozzátartozóját az előírt nyomtatványon a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes MEP-nél jelenti be."

22. § Az R. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 22-24. §-okban előírt bejelentést a bejelentésre kötelezett szervek (személyek) az OEP által rendszeresített nyomtatványon teljesíthetik. A nyomtatványt két példányban kell kiállítani. A kitöltött nyomtatvány egy példányát

a) a MEP-nél történő benyújtás esetén azonnal,

b) posta útján történő teljesítés esetén

a MEP a bejelentőnek visszaadja az átvétel igazolásával. A bejelentésre kötelezett a bejelentőlapot az átvétel igazolásával együtt öt évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrzésre jogosult személynek bemutatni."

23. § Az R. a következő 29. §-sal egészül ki:

"29. § (1) A foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított esetében a foglalkoztatás 1996. december 31-e és 1999. január 1-je közötti időtartamának szolgálati időként történő elismerésére a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet legkésőbb 1999. június 30-ig lehet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes MNYI-nél (kirendeltségnél), a vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíjigazgatóságnál (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) előterjeszteni. A kérelemben nyilatkozni kell arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztató mely személy(ek) után, milyen időtartamra (naptári évre, évekre, hónapra, hónapokra, napra, napokra) kívánja a megállapodást megkötni, illetőleg vállalni a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék megfizetését. Az előterjesztett kérelemben közölni kell

a) a foglalkoztató nevét, címét, székhelyét (telephelyét), folyószámlaszámát (törzsszámát), a társadalombiztosítás kifizetőhely működésének tényét,

b) a biztosítottak személyi adatait [TAJ szám, születési év, hónap, nap, neve (előző név), leánykori neve, anyja neve, születési helye], a fennálló (fennállt) biztosítási jogviszony időtartamát, ezen időtartamon belül a külföldi foglalkoztatás idejét és tényét, alkalmazásának minőségét,

c) személyekként mely "tól-ig" terjedő időtartamra [évre (évekre), hónapra (hónapokra), napra (napokra)] vonatkozóan kéri a megállapodás megkötését,

d) a külföldön foglalkoztatott biztosított(ak) munkaszerződésében meghatározott személyi alapbérét.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt adatokat közölni kell a biztosított által előterjesztett kérelemben is, a foglalkoztató igazolásának egyidejű benyújtásával.

(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a megállapodás megkötése és a befizetett nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék alapján intézkedik a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartólap kiállításáról.

(4) Ha az (1) bekezdésben említett kérelem előterjesztésére, illetőleg a megállapodás megkötésére csak 1999. június hónapban kerül sor, a járulékfizetés 1999. július 15-ig még teljesíthető. Ha a megállapodást kötő foglalkoztató, vagy a biztosított a megállapodás alapján vállalt járulékfizetési kötelezettségét az előírt határnapig nem teljesíti, a megállapodás érvénytelenné válik. A járulékfizetés csak akkor tekinthető teljesítettnek, ha a megállapodás szerinti nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék megfizetése egyaránt megtörtént."

24. § (1) Ez a rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1999. január hónapra vonatkozó járulékfizetések vonatkozásában kell alkalmazni.

(2) Egyidejűleg az R. 4/B. §-a, 10. §-a, 14-15. §-ai, az R. 17. §-ának (4) bekezdése, az R. 22. §-ának (2) bekezdéséből a "és a Tbj. 50. §-ának (3) bekezdésében" szövegrész, az R. 23. §-ának (1) bekezdéséből "a gyermeknevelési támogatásban" szövegrész, az R. 25. §-a és az R. 26. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.

(3) Az R. 19. §-ának (1) bekezdésében "a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpéntárakról szóló 1997. évi LXXXII. (a továbbiakban: Mpt.)" szövegrész helyébe "az Mpt." szövegrész lép, az R. 22. § (1) bekezdésében, az R. 23. § (1) és (2) bekezdésében, az R. 24. § (2) bekezdésében "a hónap 10." szövegrész helyébe "a hónap 12." szövegrész lép.

(4)[2]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök