30/1998. (XII. 27.) EüM rendelet
a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet módosításáról
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 58. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(2) A szolgálat
a) foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgálat,
b) foglalkozás-egészségügyi központ,
c) foglalkozás-egészségügyi szakellátási szolgáltatást nyújtó szolgálat
formájában működhet.
(3) A szolgálat
a) foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgálatként a 4. § szerinti feladatokat látja el;
b) foglalkozás-egészségügyi központként az a) pontban foglaltakon túl munkahigiénés és
ba) pszichológiai, vagy
bb) ergonómiai, vagy
bc) toxikológiai
szolgáltatást nyújt;
c) foglalkozás-egészségügyi szakellátási szolgáltatást nyújtó szolgálatként az 5. § szerinti feladatokat látja el. A foglalkozás-egészségügyi szakellátás alapszolgáltatást is nyújthat, ha a külön jogszabályban foglalt szakmai minimumfeltételeknek megfelel."[1]
2. § Az R. 3. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"3. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás keretében orvosi tevékenységet csak
a) foglalkozás-orvostan szakorvos, vagy
b) üzemorvostan szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos, vagy
c) a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az az orvos, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig - 1995. augusztus 3-tól számítva - legfeljebb 5 éve van hátra és legalább 10 éves teljes munkaidőben töltött üzemi orvosi gyakorlattal rendelkezik,
folytathat.
(2) Az az orvos, aki
a) 1998. december 31-ig valamennyi, az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakvizsgához szükséges, külön jogszabályban előírt szakmai gyakorlatot letöltötte és a szakvizsgára bejelentkezett, és
b) 1999. január 31-ig az ÁNTSZ megyei intézete részére az a) pont szerinti adatokat igazolta,
a foglalkozás-egészségügyi alapellátási tevékenységet folytathatja 1999. június 1-jéig.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül foglalkozás-egészségügyi alapellátási tevékenységet végezhet a foglalkozás-orvostan vagy üzemorvostan (a továbbiakban együtt: foglalkozás-orvostan) szakorvosjelölt, aki foglalkozás-orvostan szakorvos felügyelete mellett dolgozik.
(4) A foglalkozás-orvostan szakorvos akkor láthatja el foglalkozás-orvostan szakorvosjelölt felügyeletét, ha legalább tízéves foglalkozás-orvostan szakorvosként megszerzett gyakorlattal rendelkezik. Foglalkozás-orvostan szakorvos egyidejűleg legfeljebb három foglalkozás-orvostan szakorvosjelölt felügyeletét láthatja el.
(5) A szolgálat a feladatainak ellátásához ápolót vesz igénybe. Foglalkozás-egészségügyi ápolói feladatokat ápoló (a képzés OKJ száma: 54 5012 01), diplomás ápoló, üzemi ápoló/foglalkozás-egészségügyi szakápoló láthat el.
(6) A (5) bekezdésben meghatározott képesítési előírás alól mentesül az az ápoló, aki 1999. január 1-jén
a) legalább 5 éves teljes munkaidejű üzemi ápolói munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik, teljes munkaidőben foglalkozás-egészségügyi rendelésen dolgozik, és az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig legfeljebb 5 éve van hátra, vagy
b) általános ápolói, illetve általános asszisztensi végzettséggel rendelkezik, teljes munkaidőben foglalkozás-egészségügyi rendelésen dolgozik, és vállalja, hogy a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátásához előírt szakképesítést 2000. december 31-ig megszerzi, vagy
c) általános ápolói, illetve általános asszisztensi végzettséggel rendelkezik, teljes munkaidőben foglalkozás-egészségügyi rendelésen dolgozik, és a munkavégzésre irányuló szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy az üzemi ápolói (foglalkozás-egészségügyi szakápolói) szakképesítést az alkalmazás időpontjától számított két éven belül, illetve a diplomás ápolói szakképesítést az alkalmazás időpontjától számított hat éven belül megszerzi.
(7) A (6) bekezdés a) pontja alapján mentesített ápoló legfeljebb a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig folytathatja tevékenységét a mentesítés alapján."
3. § Az R. 4. §-ának (1) bekezdése az alábbi f) ponttal egészül ki:
(A szolgálat az alapszolgáltatás keretében végzi)
"f) külön jogszabályban meghatározottak szerint az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatát."[2]
4. § Az R. 6. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"6. § A foglalkozás-egészségügyi központ felszerelését a foglalkozás-egészségügyi alapellátás 1. számú melléklet szerinti tárgyi és gép-műszer minimumfeltételeinek megfelelő felszerelésen túl, a nyújtott szolgáltatásnak megfelelően - a 2. számú melléklet figyelembevételével - kell biztosítani."
5. § Az R. 7. §-a az alábbi 8. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
"8. szakképzést folytató intézmény: a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának hatálya alá tartozó intézmény."
6. § Az R. az e rendelet melléklete szerinti 2. számú melléklettel egészül ki.
7. § (1) Ez a rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az R. jelenlegi mellékletének számozása 1. számú mellékletre változik.
(2) A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet
a) 1. § (4) bekezdésében a "kezelőorvosánál (háziorvosnál, üzemi orvosnál, az üzemegészségügyi szakrendelés orvosánál stb.)" szövegrész helyébe "az alkalmassági vizsgálat elvégzésére első fokon jogosult orvosnál" szövegrész lép;
b) 8. §-ának a) és b) pontjai helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(Az egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző szervek:)
"a) az 1. alkalmassági csoportba tartozó személy esetén az illetékes háziorvos, a munkavállaló esetében a munkáltató részére alapszolgáltatást nyújtó foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa vagy az illetékes háziorvos;
b) a 2. alkalmassági csoportba tartozó munkavállaló esetében a munkáltató részére alapszolgáltatást nyújtó foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa;"
Melléklet a 30/1998. (XII. 27.) EüM rendelethez
"2. számú melléklet a 27/1995. (VII. 25.) NM rendelethez
A foglalkozás-egészségügyi központ felszerelése
A foglalkozás-egészségügyi központ felszerelése a foglalkozás-egészségügyi alapellátás külön jogszabály szerinti tárgyi és gép-műszer minimumfeltételeinek megfelelő felszerelésen túl
- munkahigiénikus, toxikológus foglalkoztatása esetén a műszerpark kiegészítendő a munkakörnyezet műszeres vizsgálatához szükséges direkt kijelzésű készülékekkel és/vagy direkt leolvasású eszközökkel,
- munkapszichológus, ergonómiai, illetve egyéb (fizioterapeuta, munkavédelmi) szakképesítéssel rendelkező szakember foglalkoztatása esetén az e szakmákban szokásos módszertani segédletekkel, műszerekkel, felszerelésekkel a tevékenység függvényében egészítendő ki."
Lábjegyzetek:
[1] Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyes intézmények szakmai minimumfeltételeiről szóló 21/1998. (VI. 3.) NM rendelet.
[2] A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet.