3/1998. (IX. 9.) OM rendelet

a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosításáról

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, valamint a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b), d) és f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A rendelet hatálya - fenntartótól függetlenül - kiterjed]

"d) a gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központra (a továbbiakban: gyógypedagógiai szolgáltató központ),"

(2) Az R. 1. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A rendelet hatálya - fenntartótól függetlenül - kiterjed]

"h) a konduktív pedagógiai intézetekre (a továbbiakban a c)-h) pont alattiak együtt: pedagógiai szolgálat intézményei; az a)-h) pont alattiak együtt: közoktatási intézmény),"

(3) Az R. 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel a gyógytestnevelés, a logopédiai ellátás és a konduktív pedagógiai ellátás pedagógiai szakszolgálatok megszervezhetők a nevelési-oktatási intézmény alapfeladatának keretében."

2. § (1) Az R. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzik."

(2) Az R. 2. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi c)-e) pont jelölése d)-f) pontra változik:

[A pedagógus-munkakörök és a betöltésükhöz szükséges felsőfokú iskolai végzettségek a következők:]

"c) terapeuta munkakörhöz terapeuta,"

(3) Az R. 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményekben kötelezően foglalkoztatottak létszámát e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza."

3. § Az R. a 3. §-t követően a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § (1) A gyógytestnevelés szakszolgálat bármelyik nevelési-oktatási intézmény alapfeladataként megszervezhető. A logopédiai szolgáltatás és a konduktív pedagógiai ellátás szakszolgálat a községi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény alapfeladataként szervezhető meg, abban az esetben, ha az önkormányzat a megyei fejlesztési terv alapján látja el a feladatot, és annak ellátásához legfeljebb kettő létszám szükséges. Ha a pedagógiai szakszolgálatot a nevelési-oktatási intézmény alapfeladataként szervezik meg, a feladatellátáshoz nem szükséges szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységet létrehozni.

(2) Ha a pedagógiai szakszolgálatot az (1) bekezdésben meghatározott módon szervezik meg, a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában - külön fejezetben - szabályozni kell az e rendelet 4. §-a (2) bekezdésének a) és c)-e) pontjában meghatározottakat. A pedagógiai szakszolgálat ellátása során vezetni kell mindazokat a nyilvántartásokat, amelyeket e rendelet előír. A pedagógiai szakszolgálat ellátása során keletkezett iratokat a nevelési-oktatási intézmény többi irataitól elkülönítetten kell kezelni. A pedagógiai szakszolgálat megszervezésére a 4. § (1) bekezdésében, az 5. § (1) bekezdésében és a 6. §-ban foglaltakat alkalmazni kell."

4. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézménynek - fenntartótól függetlenül - az alapító okiratában meghatározott pedagógiai szakszolgálatok ellátásához legalább az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott létszámmal, továbbá az e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott eszközökkel és felszerelésekkel [a továbbiakban: kötelező (minimális) eszközök és felszerelések] rendelkeznie kell.

(2) A létszámot, továbbá a kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket az alapító okiratban meghatározott és ténylegesen ellátott feladatokra kell biztosítani.

(3) Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményét nem helyi önkormányzat tartja fenn, az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét a közoktatási törvény 37. §-ának (2) bekezdésében szabályozott nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárás keretében kell vizsgálni.

(4) Amennyiben a pedagógiai szakszolgálat intézményét nem helyi önkormányzat tartja fenn, a szakértői és rehabilitációs tevékenység és a nevelési tanácsadás keretében szakvélemény készítésére akkor van lehetőség, ha a pedagógiai szakszolgálat intézményének fenntartója - a közoktatási törvény 82. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint - közoktatási megállapodást kötött a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzattal, és a megállapodásban feltüntették a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési területét, vagy e rendeletben foglaltak alapján vesz részt az intézmény a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátásában.

(5) A pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket - a helyiségek közül a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges helyiségeket - akkor is biztosítani kell, ha a pedagógiai szakszolgálatot nevelési-oktatási intézményben szervezik meg."

5. § "A képzési kötelezettség" alcím helyébe a következő alcím és az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A korai fejlesztés és gondozás

8. § (1) A korai fejlesztés és gondozás, egyéni foglalkozás, illetőleg - legfeljebb három-öt gyermekből álló - csoportfoglalkozás keretében valósítható meg.

(2) A korai fejlesztés és gondozás keretében

a) egyéni foglalkozás esetén a gyermek

- nulla-három éves kora között legalább heti két órát,

- három-öt éves kora között legalább heti négy órát,

b) csoportfoglalkozás esetén a gyermek

- nulla-három éves kora között legalább heti négy órát,

- három-öt éves kora között legalább heti hat órát

kell biztosítani.

(3) Ha a korai fejlesztés és gondozás otthoni ellátás keretében valósul meg, a (2) bekezdésben meghatározott időkeretet - a szülő egyetértésével és a gondozásba történő bevonásával - a fejlesztési év átlagában kell teljesíteni.

(4) A korai fejlesztés és gondozás feladatainak a megvalósításában a szülő közreműködhet.

(5) A korai fejlesztés és gondozás a tanév rendjéhez igazodik (a továbbiakban: fejlesztési év). A korai fejlesztés és gondozás fejlesztési év közben is megkezdhető.

(6) A korai fejlesztés és gondozás feladatait - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményére épített - egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján kell végezni. Az egyéni fejlesztési tervet a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor készíti el. Ha a korai fejlesztést és gondozást a fejlesztési év közben kezdik meg, az egyéni fejlesztési tervet a fejlesztési év hátralévő időszakára kell elkészíteni, feltéve, hogy a fejlesztési évből legalább hat hónap még hátra van. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell - a gyermek állapotától függően - az értelmi fejlesztés, a hallásfejlesztés, a látásfejlesztés, az adaptációs tréning, a mozgásfejlesztő terápiák, a logopédiai terápiák, a pszichológiai fejlesztés feladatait. Az egyéni fejlesztési terv egy példányát meg kell küldeni a szakértői és rehabilitációs bizottságnak. Abban az esetben, ha nem kell egyéni fejlesztési tervet készíteni, a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményére épített - munkaterve alapján folyik a korai fejlesztés és gondozás.

(7) Ha a korai fejlesztés és gondozás egyéni fejlesztési terv alapján folyik, a fejlesztést és gondozást végző gyógypedagógus (terapeuta), konduktor, illetve más szakember - központilag kiadott nyomtatványon - gyermekenként egyéni fejlesztési naplót vezet, és a gyermek fejlődését a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus (terapeuta), konduktor a fejlesztési év végén - központilag kiadott nyomtatványon (a továbbiakban: értékelési lap) - értékeli. Az értékelési lapot három példányban kell kiállítani. Az értékelési lap egy-egy példányát meg kell küldeni a szakértői és rehabilitációs bizottságnak, illetve a szülőnek, egy példánya a korai fejlesztés és gondozás feladatait ellátó intézménynél marad. Ha a gyermek korai fejlesztése és gondozása otthoni ellátás keretében valósul meg, az értékelési lap harmadik példányát a szakértői és rehabilitációs bizottságnál kell megőrizni.

(8) Ha a korai fejlesztés és gondozás gyógypedagógiai szolgáltató központban, konduktív pedagógiai intézetben, bölcsődében, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában (a továbbiakban a feladatellátásban közreműködő intézmények együtt: korai fejlesztés és gondozás feladataiban részt vevő intézmény) valósul meg és a gyermek intézményt változtat, illetőleg az otthoni ellátás helyett korai fejlesztés és gondozás feladataiban részt vevő intézményben helyezik el, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményét, az előző fejlesztési évre, továbbá, ha a változás fejlesztési év közben történik az adott fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési tervet, és az értékelési lapot a fogadó intézménynek meg kell küldeni. A fogadó intézménynek a szakértői véleményt, az egyéni fejlesztési tervet és az értékelési lapot intézményváltoztatás esetén a küldő intézmény, az otthoni ellátás megszűnése esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság küldi meg.

(9) Ha a korai fejlesztést és gondozást otthoni ellátás keretében szervezik meg, a szakértői és rehabilitációs bizottság gondoskodik a szükséges szakemberről, utazó gyógypedagógus stb. alkalmazásával, illetőleg a gyermek lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb lévő közoktatási intézményben vagy a korai fejlesztés és gondozás feladatában részt vevő intézményben foglalkoztatott szakember megbízásával, vagy ezekben az intézményekben szervezett foglalkoztatására történő beutalással.

(10) A szakértői és rehabilitációs bizottság az egyéni fejlesztési tervet megvizsgálja, és szükség szerint kezdeményezi az átdolgozását. A szakértői és rehabilitációs bizottság az értékelési lap megállapításai vagy a gyermek vizsgálata, felülvizsgálata alapján szükség szerint módosítja a szakvéleménynek a korai fejlesztés és gondozás megszervezésével kapcsolatos előírásait.

(11) A szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek állapotát abban az évben, amelyben ötödik életévét eléri, január-május hónapban felülvizsgálja annak meghatározása céljából, hogy a gyermeknek óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vagy fejlesztő felkészítésben kell-e részt vennie. A szakértői és rehabilitációs bizottságnak - évente legfeljebb egy alkalommal - el kell végezni a gyermek felülvizsgálatát, amennyiben azt a szülő vagy a korai fejlesztés és gondozás feladataiban részt vevő intézmény kezdeményezi.

(12) A szakértői és rehabilitációs bizottság hivatalból folytatja le a gyermek felülvizsgálatát, amennyiben fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában helyezték el, továbbá, ha azt az egyéni fejlesztési terv és az értékelő lap alapján indokoltnak látja. A szakértői és rehabilitációs bizottság - egyeztetett időpontban - minden évben felkeresi a működési területén lévő fogyatékosok ápoló, gondozó otthonát, és megvizsgálja az előző vizsgálat ideje után felvett gyermekeket.

(13) Az előzetes egyeztetést a vizsgálat tervezett időpontja előtt legalább harminc nappal kezdeményezi a szakértői és rehabilitációs bizottság. A kezdeményezésben meg kell keresni az ápoló, gondozó otthont annak érdekében, hogy a gyermek vizsgálatához szükséges szülői - vizsgálatot kezdeményező - hozzájárulást szerezze be. Hozzájárulás hiányában a gyermek vizsgálatát a szakértői bizottság nem végezheti el.

(14) A szakértői és rehabilitációs bizottság a felülvizsgálat eredményeképpen a szakértői véleményét szükség szerint módosítja, vagy a felülvizsgálat tényét jegyzőkönyvben rögzíti.

(15) A szakértői és rehabilitációs bizottság kezdeményezi a fenntartónál a korai fejlesztés és gondozás feladataiban részt vevő intézmény szakmai ellenőrzését, ha az értékelő lap vagy a felülvizsgálat alapján azt indokoltnak tartja."

6. § Az R. a 8. §-t követően a következő alcímmel egészül ki, és egyidejűleg az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A fejlesztő felkészítés

9. § (1) A közoktatási törvény 30. §-ának (6) bekezdésében meghatározott képzési kötelezettség fennállásának megállapítása céljából a szakértői és rehabilitációs bizottság a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonába, a fogyatékosok rehabilitációs intézményébe és a fogyatékosok nappali intézményébe (a továbbiakban a 8. § (8) bekezdésében és e bekezdésben felsorolt intézmények együtt: képzési kötelezettség feladataiban részt vevő intézmény) felvett gyermeket megvizsgálja abban az esetben is, ha nem vett részt korai fejlesztésben és gondozásban. A szakértői és rehabilitációs bizottság minden év január-május hónapokban - egyeztetett időpontban - felkeresi a működési területén lévő képzési kötelezettség feladataiban részt vevő intézményt és megvizsgálja az előző vizsgálat ideje után felvett gyermekeket.

(2) Ha a gyermeknek a közoktatási törvény 30. §-ának (6) bekezdése szerinti képzési kötelezettségnek kell eleget tennie, a szakértői és rehabilitációs bizottság meghatározza a fejlesztő felkészítésnek azt a módját, amelyik biztosítja a gyermek fejlődését, valamint a heti foglalkozások számát a gyermek állapotától függően. A fejlesztő felkészítés ideje egyéni foglalkozás esetén legalább heti három óra, csoportfoglalkozás esetén legalább heti öt óra.

(3) A fejlesztő felkészítésre a 8. § (1), továbbá (4)-(10) és (13)-(15) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A szakértői és rehabilitációs bizottság köteles a gyermek felülvizsgálatát hivatalból elvégezni abban az évben, amelyben a nyolcadik életévét betölti, ezt követően pedig háromévenként."

7. § Az R. 10. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közoktatási törvény 121. §-a (1) bekezdésének 18. pontjában szabályozott más fogyatékos gyermek, tanuló vizsgálata a fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. A fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szükség szerint kezdeményezi a beszéd-, értelem- és személyiségvizsgálatot ellátó országos szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatát.

(3) Halmozottan fogyatékos gyermek, tanuló esetén a vizsgálat lefolytatása a vezető fogyatékosság szerint illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. A gyermek, tanuló első vizsgálatát végző szakértői és rehabilitációs bizottság kezdeményezi a vezető fogyatékosság szerint illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatát."

8. § Az R. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a közoktatási intézmény vagy az e rendelet 8. §-ának (8) bekezdésében, illetve 9. §-ának (1) bekezdésében felsorolt intézmény, továbbá a családvédelemmel foglalkozó más szerv (a továbbiakban együtt: családvédelmi intézmény) megítélése szerint a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata szükséges, behívja a szülőt, és az indok közlésével javasolja a szakértői vizsgálaton való részvételt."

9. § Az R. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A közoktatási törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható:

a) az iskolai oktatás első-hatodik évfolyamán január 31-ig szükség szerint bármikor,

b) az a) pontban meghatározott időpontot követően annak a tanévnek március 31. napjáig, amelyben az adott tantárgy tanulását a tanuló megkezdte."

10. § (1) Az R. 14. §-ának (1) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi c)-i) pont jelölése d)-j) pontra változik:

[A szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakértői véleménynek tartalmaznia kell]

"c) a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, az ennek keretében nyújtott szolgáltatásokat, valamint azok idejét, a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint annak megjelölését, hogy a feladatokat milyen ellátás keretében, mely intézmény biztosítja,"

(2) Az R. 14. §-ának (1) bekezdése a következő k)-l) ponttal egészül ki:

[A szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakértői véleménynek tartalmaznia kell]

"k) nem helyi önkormányzat által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény által elkészített szakvélemény esetén a közoktatási megállapodást kötő önkormányzat nevét és székhelyét, továbbá az intézmény működési területét, illetve az e rendeletre való utalást,

l) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy amennyiben a szülő a szakértői véleményben foglaltakat nem fogadja el, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél a szakértői vélemény felülvizsgálata céljából eljárást kezdeményezhet."

(3) Az R. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjének, továbbá a megyei, fővárosi önkormányzat főjegyzőjének. Abban az esetben, ha a szakértői véleményben foglaltak alapján a gyermek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, illetve iskolai osztályban megszervezhető, a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjének a megkeresésére a főjegyző - a közoktatási törvény 88. §-ának (1) bekezdésében szabályozott megyei, fővárosi fejlesztési tervben foglaltak szerint - intézkedik, hogy az óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz az utazó szakember hálózatból a szükséges gyógypedagógus (terapeuta), konduktor vagy más szakember rendelkezésre álljon."

11. § Az R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szakértői véleményben foglaltakat a szülővel ismertetni kell, és a szakértői vélemény egy példányát részére át kell adni vagy meg kell küldeni. Az ismertetés során fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy a szakértői véleményben foglaltak végrehajtására csak abban esetben kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal egyetért és egyetértését aláírásával igazolja. Fel kell hívni a szülő figyelmét arra is, hogy, amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél eljárást indíthat a szakértői véleményben foglaltak megváltoztatására."

12. § Az R. 16. §-ának (1) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

"Abban az évben, amelyben a gyermek betölti a hetedik életévét, a szakértői és rehabilitációs bizottság nem javasolhatja, hogy augusztus 31-e után további óvodai nevelésben vegyen részt."

13. § Az R. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a tanuló a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban vagy külön a fogyatékosság típusának megfelelően, az e célra létrehozott iskolában, tagozaton, osztályban vesz részt az iskolai oktatásban."

14. § Az R. 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a gyermeket, tanulót a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette, a jegyző illetékességét a gyermek tartózkodási helye határozza meg."

15. § (1) Az R. 20. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az iskolai életmódra előkészítő foglalkozáson való kötelező részvételt elrendelő határozatnak, valamint a tankötelezettségnek a kijelölt iskolában való teljesítését elrendelő határozat rendelkező részének tartalmaznia kell]

"g) az arról szóló tájékoztatást, hogy a gyermek, tanuló fejlődését a szakértői és rehabilitációs bizottság hivatalból megvizsgálja."

(2) Az R. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A szakértői és rehabilitációs bizottság az enyhe értelmi fogyatékos tanuló és a más fogyatékos tanuló fejlődését az első vizsgálatot követő egy év eltelte után, azt követően, a tanuló tizenkét éves koráig kétévenként, ezt követően és a nem említett többi fogyatékosság esetén háromévenként hivatalból felülvizsgálja. A felülvizsgálatra alkalmazni kell e rendelet 8. §-ának (14) bekezdésében foglaltakat."

16. § Az R. 21. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jegyző eljárásában szakértőként közreműködik]

"a) A Bárczi Gusztáv Gyógypedadógiai Tanárképző Főiskola által fenntartott pedagógiai szakmai és szolgáltató központ,"

17. § Az R. 22-23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § (1) A nevelési tanácsadás keretében kell szakvéleményt készíteni

a) az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából, abban az esetben, ha a gyermek nem járt óvodába,

b) az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételi kötelezettség alól történő felmentés céljából,

c) a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló óvodai nevelésével, illetőleg iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása céljából.

(2) Abban az évben, amelyben a gyermek betölti a hetedik életévét, a nevelési tanácsadó nem javasolhatja, hogy a gyermek augusztus 31-e után további óvodai nevelésben vegyen részt.

(3) A nevelési tanácsadó szakvéleményét a gyermek vizsgálata alapján alakítja ki. Az (1) bekezdésben meghatározott szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálat a szülő vagy a gyámhivatal kérésére indulhat. Ha a családvédelmi intézmény megítélése szerint szükség lenne, hogy a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó megvizsgálja, behívja a szülőt és az indok közlésével javasolja, hogy gyermekét vigye el vizsgálatra. Ha a javaslattal a szülő egyetért, a szülő által aláírt kérelmet a javaslattevő megküldi a nevelési tanácsadónak.

(4) A szülő, ha gyermeke nem jár óvodába, abban az évben, amelyben gyermeke eléri a tankötelezettség kezdetéhez előírt életkort - január 15. és március 31. között - a nevelési tanácsadó által meghatározott időpontban köteles gyermekét elvinni a nevelési tanácsadóba, annak megállapítása céljából, hogy gyermeke elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.

(5) Ha a nevelési tanácsadó megítélése szerint a gyermek testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos, javasolja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, saját vizsgálatának eredményeit és a rendelkezésre álló egyéb iratokat pedig megküldi a szakértői és rehabilitációs bizottság részére.

(6) Ha a gyermek nem vett részt óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson, és tankötelezettségét abban az évben, amelyikben a hatodik életévét betöltötte nem tudta megkezdeni, mivel az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a nevelési tanácsadó kezdeményezi az iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvétel alóli felmentés visszavonását az óvoda vezetőjénél. Az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt, hogy gyermekét az óvodába be kell íratnia.

(7) A szakvéleményt a szülővel ismertetni kell. Az ismertetés során fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a szakvéleményben foglaltak megváltoztatását kezdeményezheti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél. A szakértői véleményt a szülő részére át kell adni, illetve meg kell küldeni.

23. § (1) A nevelési tanácsadó szakvéleményének tartalmaznia kell:

a) a gyermek és a szülő nevét, a gyermek születési idejét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

b) a vizsgálat rövid leírását, a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenesség fennállásával vagy kizárásával összefüggő megállapítást és az azt alátámasztó tényeket,

c) javaslatot a gyermek óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatosan,

d) annak megállapítását, hogy a gyermek legfeljebb tizenöt fős óvodai csoportban óvodai foglalkozáson, illetve iskolai osztályban tanórai foglalkozáson vehet részt, vagy tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tehet eleget,

e) annak előírását, hogy a gyermeknek, tanulónak rehabilitációs célú rendszeres foglalkoztatáson kell részt vennie, ennek időkeretét,

f) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy amennyiben a szülő a szakvéleményben foglaltakat nem fogadja el, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél eljárást kezdeményezhet a szakértői vélemény felülvizsgálata céljából, illetve, hogy az eljárást a nevelési tanácsadó is kezdeményezheti.

(2) A nevelési tanácsadó

a) a vizsgálaton megjelent minden gyermeket, tanulót - a forgalmi naplóban - nyilvántartásba vesz,

b) rehabilitációs célú foglalkozáson részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról munkanaplót vezet,

c) rehabilitációs célú foglalkozáson részt vevő gyermekek, tanulók fejlődését, állapotát nyilvántartási lapon kíséri figyelemmel.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a szakvéleményt a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjének is meg kell küldeni.

(4) A nevelési tanácsadó tekintetében alkalmazni kell a közoktatási törvény 30. §-ának (4) bekezdésében, valamint e rendelet 8. §-ának (14) bekezdésében, 13. §-ában, 16. §-ában, 18. §-ának a)-b) pontjában, 19. §-ában, 20. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában foglaltakat.

(5) A nevelési tanácsadó a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló fejlődését - mindaddig, ameddig a rehabilitációs célú foglalkoztatás fennáll - az első vizsgálatot követő második évben, ezt követően háromévenként felülvizsgálja."

18. § Az R. a 23. §-t követően a következő alcímmel és 23/A. §-sal egészül ki:

"A logopédiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, a konduktív pedagógiai ellátás

23/A. § (1) A beszédjavító intézet

a) a vizsgálaton megjelent minden gyermeket, tanulót - a forgalmi naplóban - nyilvántartásba vesz,

b) a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi, kommunikációs zavarok javítása, diszlexia megelőzését és gyógyítását szolgáló foglalkozáson részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról munkanaplót vezet,

c) a súlyos beszédhibás gyermekek, tanulók fejlődését, állapotát nyilvántartási lapon kíséri figyelemmel.

(2) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó

a) a tanácsadáson megjelent minden tanulót - a forgalmi naplóban - nyilvántartásba vesz,

b) azokról a tanulókról, akik adottságuk, tanulási képességük, irányultságuk megállapítása céljából vizsgálaton vesznek részt, munkanaplót vezet.

(3) A konduktív pedagógiai intézet

a) a vizsgálaton megjelent minden gyermeket, tanulót - a forgalmi naplóban - nyilvántartásba vesz,

b) azokról a gyermekekről, tanulókról, akik rehabilitációs, habilitációs célú foglalkozáson vesznek részt, munkanaplót vezet,

c) a b) pontban felsorolt súlyos mozgássérült gyermekekről, tanulókról munkanaplót vezet."

19. § Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más fogyatékos gyermekek, tanulók részére a pedagógiai szakszolgálat, illetve a nevelési-oktatási intézmény igénybevételével összefüggő utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást központilag kiadott nyomtatvány felhasználásával kell kiállítani. Az utazás szükségességét és uticélját a szakértői és rehabilitációs bizottság állapítja meg a bizottság által kiadott beutalón. Az igénybevétellel összefüggő utazás megtörténtét az ellátást nyújtó intézmény igazolja."

20. § Az R. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § (1) A szakértői és rehabilitációs bizottság adhat szakértői véleményt

a) a bölcsődei ellátásban hat éves korig való részvételhez, testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más fogyatékos gyermek részére,

b) az értelmi fogyatékosok otthonába történő felvételhez,

c) a súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékos, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más fogyatékos gyermek ápolása vagy gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságra való jogosultság megállapításához,

d) magasabb összegű családi pótlék megállapításához súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékosság esetén.

(2) A szakértői és rehabilitációs bizottság az (1) bekezdés a)-b) pontjában említett intézménybe történő felvétellel kapcsolatos javaslatát a korai fejlesztéssel és gondozással, illetve a fejlesztő felkészítéssel összefüggésben készített szakértői véleményébe építi be.

(3) A létszámra vonatkozó rendelkezéseket, a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltakat - fenntartótól függetlenül - az e rendelet hatálybalépése után létrehozott pedagógiai szakszolgálat intézményeire, illetve bevezetett új pedagógiai szakszolgálatok tekintetében alkalmazni kell. Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményét az e rendelet hatálybalépése előtt létesítették, illetve a pedagógiai szakszolgálatokat e rendelet hatálybalépése előtt kezdték meg, a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak alkalmazása e rendelet hatálybalépését követő ötödik év január 1-jétől, a létszámra vonatkozó rendelkezések 2000. január 1-jétől kötelezőek."

21. § (1) Az R. 1. számú melléklete helyébe az e rendelet 1. számú mellékletével kiadott melléklet lép.

(2) Az R. 2. számú mellékletének "A pedagógiai szakszolgálattal összefüggő ügyek" része helyébe az e rendelet 2. számú melléklete lép.

(3) Az R. az e rendelet 3. számú mellékletével kiadott "Jegyzék a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről" című 4. számú melléklettel egészül ki.

22. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

- az R. 1. §-ának (2) bekezdésében "a munkára felkészítő iskola" szövegrész helyébe a "készségfejlesztő speciális szakiskola" szövegrész,

- az R. 2. §-ának (3) bekezdésében szereplő "felsőfokú iskolai végzettségek" szövegrész helyébe a "felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek" szövegrész,

- az R. 12. §-a (4) bekezdésének első mondatában a "szociális intézmény" kifejezés helyébe a "családvédelmi intézmény" második mondatában a "nevelési-oktatási intézmény" kifejezés,

- az R. 14. §-a (1) bekezdésének eredeti f) pontjában "a képzési kötelezettség teljesítésében" szövegrész helyébe a "képzési kötelezettség feladataiban" szövegrész,

- az R. 17. §-ának (3) bekezdésében a "körzeti" kifejezés helyébe a "kötelező felvételt biztosító" szövegrész,

- az R. 18. §-ában a "30. §-ának (4) bekezdése" szövegrész helyébe a "30. §-ának (4) és (6) bekezdése" szövegrész,

- az R. 20. §-ának (2) bekezdésében az "előkészítő" szövegrész helyébe a "felkészítő" kifejezés,

- az R. 20. §-ának (3) bekezdésében a "szociális" kifejezés helyébe a "képzési kötelezettség feladataiban részt vevő" szövegrész,

- az R. 3. számú melléklete I. rész 1. pontjában az "előkészítő" kifejezés helyébe a "felkészítő" kifejezés, az "óvoda, az általános iskola, a kollégium, a nevelési tanácsadó, a gyámhatóság, a szociális intézmény vagy családvédelemmel foglalkozó más szerv" szövegrész helyébe a "családvédelmi intézmény és a gyámhatóság" szövegrész

lép.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 14. §-a (1) bekezdésének eredeti f) pontjából a "szociális" kifejezés, továbbá az eredeti g) pontjából a "- szociális intézményre" szövegrész.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter

1. számú melléklet a 3/1998. (IX. 9.) OM rendelethez

"1. számú melléklet a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelethez

A pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményekben kötelezően foglalkoztatottak létszáma

VEZETŐK

1. Igazgató

minden önálló intézményben 1

2. Igazgatóhelyettes

minden önálló intézményben 1

tagintézményegység-vezető (minden tagintézményben) 1

tagintézményegységvezető-helyettes 1

3. Gazdasági vezető

minden önálló intézményben 1

gazdaságilag nem önálló intézményben 0,5

PEDAGÓGUSOK ÉS A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ MÁS ALKALMAZOTTAK

Szakértői és rehalbilitációs bizottság

I. Pedagógusok

1. Gyógypedagógus (konduktor, terapeuta) 3

2. Pszichológus 2

3. Pedagógus 1

4. Ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók létszáma egy hónap átlagában meghaladja a harmincat, minden megkezdett harminc tanuló után további 1

II. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

Szakorvos 1

Gyógypedagógiai szolgáltató központ

I. Pedagógusok

1. Gyógypedagógus, pszichológus, 1

2. Logopédus, konduktor, terapeuta öt-tíz fogyatékos gyermekre, a fogyatékosság mértékétől függően 1

3. Az 1-2. pontban meghatározott létszámon felül, ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók száma a tizet meghaladja, minden megkezdett további tíz gyermek, tanuló után, további 1-1

II. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

Szakorvos 1

III. Egyéb munkakörök

Gyógytornász

(ügyintéző-szakértő, ügyintéző munkakörben) 1

Nevelési tanácsadó

I. Pedagógusok

1. Pszichológus 1

2. Gyógypedagógus 2

3. Pedagógus 1

4. Az 1-2. pontban meghatározott létszámon felül, ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók létszáma egy hónap átlagában a huszat meghaladja, minden megkezdett harminc gyermek, tanuló után további 1-1

II. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

1. Gyermekszakorvos, vagy gyermepszichiáter 1

2. Szociális munkás 1

III. Egyéb munkakörök

Családgondozó

(ügyintéző-szakértő, ügyintéző munkakörben) 1

Beszédjavító intézet

I. Pedagógusok

1. Logopédus tizenöt-harminc beszédfogyatékos gyermekre, tanulóra a fogyatékosság mértékétől függően 1

2. Ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók létszáma egy hónap átlagában a harmincat meghaladja, minden megkezdett tizenöt gyermek, tanuló után további 1

II. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

Szakorvos 1

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó

I. Pedagógusok

1. Pedagógus 1

2. Pszichológus 1

3. Gyógypedagógus 1

4. Az 1-3. pontban meghatározott létszámon felül, ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók létszáma egy hónap átlagában a harmincat meghaladja, minden megkezdett tizenöt gyermek, tanuló után további 1-1

Konduktív pedagógiai intézet

I. Pedagógusok

1. Konduktor öt-tíz fogyatékos gyermekre, tanulóra 1

2. Ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók létszáma egy hónap átlagában a tízet meghaladja, minden megkezdett tíz gyermek, tanuló után további 1

II. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

1. Szakorvos 1

2. Gyermekápoló 1

3. Gyermekfelügyelő 1

MÁS ALKALMAZOTTAK

1. Ügyviteli alkalmazott 1

2. Kisegítő önálló intézményben és nem önálló intézményben 1

A LÉTSZÁMNORMÁTÓL VALÓ ELTÉRÉS

Az intézményben a megoldandó feladatoktól függően, más munkakörben is lehet alkalmazottat foglalkoztatni."

2. számú melléklet a 3/1998. (IX. 9.) OM rendelethez

"A pedagógiai szakszolgálattal összefüggő ügyek

14. Szakértői vélemény, szakvélemény 25

15. Értékelési lap 10

16. Szakértői vélemény, szakvélemény elkészíttetésével összefüggő ügyek 5

17. Továbbtanulási, pályaválasztási ügyek 5

18. Egyéni fejlesztési terv, munkaterv 5

19. Naplók 5

20. Nyilvántartási lapok, jegyzőkönyvek 5"

3. számú melléklet a 3/1998. (IX. 9.) OM rendelethez

"4. számú melléklet a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelethez

JEGYZÉK

a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről

1. Ha az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai követelmények a mellékletben meghatározottaknál szigorúbb követelményeket állapítanak meg, új intézmény létesítésénél azt kell figyelembe venni.

2. A helyiségek rendeltetésszerű használatát biztosító - a mellékletben nem szabályozott - bútorokról, berendezési eszközökről, tárgyakról helyben kell dönteni. Valamennyi helyiség berendezésénél az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeket, a közegészségügyi előírásokat, a tűzvédelmi, az egészségvédelmi, a munkavédelmi követelményeket figyelembe kell venni.

3. A gyermekek részére vásárolt eszközöknek és felszereléseknek igazodniuk kell a gyermekek testméretéhez.

4. Ha az eszközöket, felszereléseket létszám figyelembevételével kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből annyi szükséges, hogy minden egyidejűleg jelen lévő gyermek, tanuló, munkát végző felnőtt igényét egyidejűleg teljesíteni lehessen. Amennyiben az eszközöket, felszereléseket létszám szerint kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből a tényleges, érdekelt létszámnak megfelelően kell az előírt mennyiséget beszerezni.

5. Ha vitás, hogy az előírt eszközök, felszerelések rendelkezésre állnak, az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő véleményét kell beszerezni.

6. Ha az intézmény többcélú közoktatási intézményben működik, a felnőttek részére kialakított helyiségek, a felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök, a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátásához igénybe vehetők. Ötéves kor alatt a gyermekek fejlesztő foglalkozása az e célra kialakított és kizárólag a szakszolgálatot ellátó intézmény által használt helyiségben történhet.

7. Ahol a melléklet a mennyiségi mutatónál az intézményenként megjelölést alkalmazza, azon a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményt kell érteni, függetlenül attól, hogy önálló intézményként vagy tagintézményként működik, illetőleg, hogy rendelkezik-e telephellyel, vagy hogy hány épületben működik. Amennyiben a melléklet a "székhelyen és telephelyen" megjelölést alkalmazza, azon érteni kell az intézmény székhelyét és valamennyi telephelyét, függetlenül attól, hogy a székhelyen, illetve a telephelyen hány épület van."