46/1998. (VI. 16.) FM rendelet
a szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet módosításáról
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
A szakmai követelmények kiadásáról szóló, többször módosított 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) melléklete az e rendelet mellékletében foglaltakkal egészül ki.
2. §
A rendelet mellékletét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kell közzétenni.
3. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Melléklet a 46/1998. (VI. 16.) FM rendelethez[1]
1. Az R. mellékletében az állam által elismert - földművelésügyi ágazatba tartozó - szakképesítések szakmai követelményeinek jegyzéke a következő 167. ponttal egészül ki:
| Sor-szám | OKJ azonosító száma | Szakképesítés megnevezése |
| 167. | 54 3435 05 | Ingatlan-nyilvántartási titkár |
2. Az R. melléklete 167. szám alatt Ingatlan-nyilvántartási titkár szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeivel egészül ki az alábbiak szerint:
167. Ingatlan-nyilvántartási titkár szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei
| I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI |
| az Országos Képzési Jegyzék szerint |
| 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 3435 05 |
| 2. A szakképesítés megnevezése: Ingatlan-nyilvántartási titkár |
| 3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei: |
| Középiskolai végzettség |
| Szakmai előképzettség (ingatlan-nyilvántartási ügyintézői szakképesítés vagy ennek megfelelő képzettség) |
| II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE |
| 1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek: |
| A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás) | |
| FEOR száma | megnevezése |
| 1222 | Területi közigazgatás, igazságszolgáltatás középszintű vezetője (Ingatlan-nyilvántartási titkár) |
| 2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek: |
| Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.) | + |
| FEOR száma | Megnevezése |
| - | - |
| 3. A képesítés célja |
| A tulajdoni reform következményeként az ingatlan-földtulajdonnal összefüggő ingatlan-nyilvántartási ügyek földhivatali intézése magas fokú szakmai ismereteket igényel. A képzés célja tehát az, hogy az ingatlan-nyilvántartás számára olyan felsőfokú szakmai képesítéssel, de nem felsőfokú iskolai végzettséggel bíró szakembereket biztosítson, akik alkalmasak arra, hogy a megnövekedett szakmai követelményeknek megfeleljenek. A képesítés birtokában az ingatlan-nyilvántartási titkár - magas fokú jogi és számítástechnikai ismeretekkel - alkalmas lesz arra, hogy az ingatlan-nyilvántartással összefüggő valamennyi ügyet önállóan intézzen, illetőleg vezetői (szakmai irányítási és ellenőrzési) teendőket ellásson. |
| 4. A munkaterület jellemzése |
| Az országban levő valamennyi ingatlanról (közel 10 millió) egyetlen közhiteles nyilvántartást vezetnek a körzeti földhivataloknál. Az ingatlan-nyilvántartás döntően jogi jellegű regiszter, amely a tulajdonjog hiteles tanúsítása mellett tartalmazza az ingatlanokra vonatkozóan mindazon jogokat és jogilag jelentős tényeket, amelyek az adott ingatlan tulajdonosának "mozgásterét" (jogait és kötelezettségeit) befolyásolják. Az ingatlan-nyilvántartás sajátossága, hogy - az ügyek jelentős részében - annak tartalmán változtatni csak ügyvéd vagy közjegyző által készített (vagy az utóbbi által ellenjegyzett) magán, illetőleg közokirat alapján lehet. Tehát az ingatlan-nyilvántartási feladatot ellátó ügyintézőnek a döntéshozatalt megelőzően az okirat tartalmát egybe kell vetnie az adott jogszabályi rendelkezéssel. A vázolt jogalkalmazási tevékenység szerteágazó és speciális jogi felkészültséget igényel. Sajátossága továbbá a nyilvántartásnak, hogy bizonyos jogok (pl. az átruházáson alapuló tulajdonjog, szerződésen alapuló haszonélvezeti jog stb.) csak a bejegyzéssel jönnek létre. A hitelélet is az ingatlan-nyilvántartásra „támaszkodik”, miután a kölcsönök fedezete döntően az ingatlan. Ezért az adott pénzintézet számára a fedezetként szóba jöhető ingatlanra vonatkozó hiteles információ nélkülözhetetlen. A munkaterületet a magas ügyiratforgalom (2 millió/év) és a hiteles másolatok adása (1-3 millió/év) jellemzi. |
| III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK |
| 1. A foglalkozások során előforduló legfontosabb feladatcsoportok: |
| - a tulajdonjoggal összefüggő ismeretek alkalmazása, |
| - a kötelmi jog és rendszerének alkalmazása, |
| - a tulajdonjog átruházása, |
| - öröklési jog alkalmazása, |
| - az állami szervek rendszerének ismerete, |
| - a közigazgatási eljárás, a hatósági jogalkalmazás, |
| - a közigazgatás fórumrendszerének ismerete, |
| - az adatbáziskezelő rendszerek, a számítástechnikai eszközök használata, |
| - az ingatlanok közhitelű nyilvántartása, |
| - az ingatlan-nyilvántartás rendszerének ismerete, |
| - az ingatlan-nyilvántartási eljárás alkalmazása, |
| - jogorvoslat alkalmazása az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, |
| - az ingatlanok mérése és térképezése, területének meghatározása, |
| - gazdasági társaságok és a cégbíróság munkájának ismerete, |
| - a csőd- és felszámolási eljárás vetületének ismerete az ingatlan-nyilvántartásban. |
| 2. Szakmai követelmények |
| a) Polgári jog terén |
| Megértés szintje: |
| - A polgári jog fogalma |
| A magánjog és a közjog összefüggése és elhatárolása. A polgári jog alapelvei és rendszere. |
| - A polgári jogszabály |
| A polgári jog forrásai. A polgári jogszabály szerkezete, fajai, hatálya és alkalmazása. |
| - A polgári jogviszony |
| A polgári jogviszony fogalma, jellemzői, elemei, fajai. A jogi tények fogalma, felosztása. |
| Alkalmazás szintje: |
| - Személyek a polgári jogban |
| Az ember jogképessége és cselekvőképessége. |
| - A jogi személyek |
| A jogi személy fogalma, kritériumai, fajai. Az állam polgári jogi jogalanyisága. |
| - A személyhez fűződő jogok |
| A személyiségi jogok és ezek polgári jogi védelme. |
| - A dologi jog fogalma |
| A vagyonjog tagozódása. A dologi jog felosztása, alapelvei, helye a jogrendszerben. A birtok és a birtokvédelem. |
| - A dolgok |
| A dolgok jogi fogalma és a dolgok osztályozása. A föld és az épület sajátos jogi helyzete. |
| - A tulajdon fogalma |
| A tulajdoni rend és a tulajdonviszony. A magántulajdon és a köztulajdon. A tulajdonjogviszony alanyai, tárgyai és tartalma. |
| - A tulajdonjog korlátozása és védelme |
| A tulajdonjog rend és a tulajdonjogviszony. A magántulajdon és a köztulajdon. A tulajdonjogviszony alanyai, tárgyai és tartalma. |
| - A tulajdonjog korlátozása és védelme |
| Ingók eredeti és származékos szerzésmódjai. |
| Ingatlanok eredeti és származékos szerzésmódjai |
| Tulajdonszerzés és ingatlan-nyilvántartás. |
| - A közös tulajdon |
| A közös tulajdon fogalma, keletkezése és megszűnése, a tulajdonostársak belső és külső jogviszonyai. Sajátos közös tulajdoni alakzatok: az „agrárközösségek” és a társasháztulajdon. |
| - A korlátolt dologi jogok fogalma, felosztása |
| A használati és az értékjogok: a földhasználat, haszonélvezet, használat joga, telki szolgalmak, közérdekű használati jogok, jelzálogjog. |
| - A kötelmi jog fogalma, rendszere |
| A kötelmek forrásai. A szerződés fogalma és létszakaszai. A szerződési jog alapelvei. |
| - Szerződéskötés |
| A szerződési ajánlat és elfogadása. A képviselet. Nem létező, érvénytelen és hatálytalan szerződések, valamint ezek jogkövetkezményei. |
| - A szerződés tartalma és tárgya |
| A szolgáltatás fogalma, fajai. A szerződési érdek megerősítése és biztosítása: mellékkötelezettségek és kísérő kötelezettségek. |
| - A szerződés módosítása és megszűnése |
| Tartozás elismerés és egyezség. Alanyváltozás a szerződésben. A szerződés teljesítése és a beszámítás. Megszűnés teljesítés nélkül: megszüntethető és felbontó szerződés, felmondás és elállás. |
| - Szerződésszegés |
| A szerződésszegés fogalma, főbb esetei. Hibás teljesítés: szavatosság és jótállás. Kötelezett és jogosult késedelme. Objektív és felróható lehetetlenülés. Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért. |
| - Kártelepítés a polgári jogban |
| A polgári jogi kártérítési felelősség fogalma, funkciói, általános szabálya és egyes esetei. A kártérítés módja és mértéke. |
| - Egyes szerződésfajták |
| A szerződésfajták csoportosítása. Vegyes és atipikus szerződések. |
| - Tulajdon-átruházási szerződések |
| Adásvételi, szállítási, közüzemi, mezőgazdasági termékértékesítési és csereszerződések. Az ajándékozás. |
| - Tevékenységkifejtő kötelmek |
| Eredmény- és gondossági kötelmek. A vállalkozás és altípusai, a megbízás és altípusai. |
| - Használati kötelmek |
| A bérlet, a haszonbérlet, a mezőgazdasági haszonbérlet, a lakásbérlet és a haszonkölcsön. |
| - Pénz- és értékpapír kötelmek |
| A bank- és hitelviszonyok. A biztosítási szerződés alapfogalmai. Az értékpapír fogalma és fajai. |
| - Öröklési jogi alapfogalmak |
| A törvényes öröklés általános rendje. |
| - Végintézkedésen alapuló öröklés |
| A végintézkedés és a végrendelet fogalma, fajai, alaki és tartalmi követelményei. A köteles rész intézménye. Az öröklés jogi hatásai, az örökség jogállása. |
| b) Alkotmány- és közigazgatási jog terén |
| Megértés szintje: |
| - Az Alkotmány, az államszervezet felépítése, az államigazgatás központi és helyi szervei, a bíróságok és ügyészségek, |
| - a közigazgatás fogalma, jellemzői, feladatai, a közigazgatási tevékenység faja, a közigazgatási szervek rendszere |
| - az államigazgatás központi szervei, helyi, területi államigazgatási szervek, az önkormányzatok, közfeladatokat ellátó egyéb szervezetek |
| - a köztisztviselő jogállása |
| - a közigazgatási jog fogalma |
| A közigazgatás törvény alá rendeltsége, a közigazgatási szervek által alkotott jogszabályok, a jogforrások rendszere |
| A közigazgatás jogi eszközeinek rendszere, a közigazgatási aktusok fajtái |
| A közigazgatás hatósági jogalkalmazó tevékenysége, a közigazgatás jogérvényesítő tevékenységének két formája |
| A hatósági engedélyezés funkciói, az engedélyek jogi jellege |
| A hatósági kötelezés fajtái, funkciói, a tulajdonhoz való jogot korlátozó közigazgatási eszközök |
| Hatósági bizonyítványok, igazolványok, hatósági nyilvántartások, az adatvédelem jogi kérdései |
| Közigazgatási jogi szankciók |
| A hatósági felügyelet |
| A közigazgatási eljárás fogalma, fajtái |
| A közigazgatási eljárás jogi szabályozásának jelentősége, lehetőségei, modelljei |
| Alkalmazás szintje: |
| Az általános eljárási kódex és a különös eljárási szabályok viszonya |
| Az eljárási kódex hatálya |
| Az eljáró hatóságokra vonatkozó szabályok |
| Az ügyfél jogállása az eljárásban |
| Az eljárás megindítása és megszüntetése |
| A tényállás tisztázása, bizonyítása |
| Határozat |
| Az eljárási kódex jogorvoslati rendszere |
| A közigazgatási határozatok törvényességének biztosítékai (visszavonás, módosítás, felügyeleti intézkedés, ügyészi eszközök) |
| Fellebbezés |
| A közigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadása (a bírói gyakorlat is) |
| Végrehajtási eljárás |
| c) Informatika és szervezés terén |
| Megértés szintje: |
| Információs rendszerek |
| Számítástechnikai alapfogalmak |
| Számítógépes hálózatok |
| Adatbázis-kezelő rendszer alapjai, funkciói, típusai, használata |
| Gazdasági alapfogalmak, a gazdaságpolitika alapjai |
| Intézmények gazdálkodásának általános kérdései |
| Szervezési ismeretek |
| Vezetési ismeretek |
| Alkalmazás szintje: |
| Számítógéppel támogatott ingatlan-nyilvántartás elve, főbb jellemzők, változások (bejegyzések) típusai, érvényesítésük az adatbázison, munkarészek elkészítése, adatszolgáltatás |
| Számítógéppel támogatott földhivatali ügyiratkezelés (iktatás, levelezés, számlázás) ingatlan-nyilvántartás rajzi munkarészeinek vezetése, adatkezelés naplózása, statisztikák készítése |
| Ingatlan-nyilvántartási és földmérési menedzsment ismeretek |
| Jogi információ (alapismeretek, adat- és biztonságvédelemre vonatkozó jogszabályok, közhasznú és személyes adatok közlésére vonatkozó jogszabályok) |
| d) Ingatlan-nyilvántartási jog terén |
| Ismeret szintje: |
| - az alapvető európai ingatlan-nyilvántartási rendszerek, a magyar ingatlan-nyilvántartás történeti típusai, a magyar telekkönyvi rendtartás, földadó kataszter Magyarországon. |
| Alkalmazás szintje: |
| - Az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztése |
| Szerkesztési források, telekkönyv és a földadó kataszter figyelembevétele, a tényleges birtoklás és a tényleges birtokos megállapításának szabályai, a földrészlet és a tulajdonos azonosítása, tulajdoni lap tervezet, szerkesztési határozatok, határozatok közlése. |
| - Az ingatlan-nyilvántartás fogalma, célja, tárgya |
| Földrészlet az egyéb önálló ingatlan, fel- és alépítmények, társasház, szövetkezeti ház, az egykori termelőszövetkezeti részaránytulajdon nyilvántartásáról. |
| - Az ingatlan-nyilvántartás részei |
| Az egyszerű és összetett tulajdoni lap, a földkönyv, a térképek, az irattár és segédletek: a részek összessége: a részekhez kapcsolódó közhitelesség sajátos érvényesülése, a nyilvánosság elvének osztódása és különbözősége a részek szerint: az adatvédelem különböző szintjei az egyes részek tekintetében. |
| - Az ingatlan-nyilvántartás módja |
| A reálfólia és a personalfólia elvének kialakulása, jellemzőik és indokaik: a manuális és a számítógép vezérelt nyilvántartás hatása. |
| - Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei |
| Közhitelesség elve, teljesség elve, bejegyzés elve, okirati elv, rangsor elve, nyilvánosság elve, valósággal egyezőség elve, kötelező használat elve, jogosság elve, kérelemhez kötöttség elve, az ügyféli rendelkezési elv érvényesülésének elve. |
| - Az ingatlan-nyilvántartás tartalma, adatok |
| Az ingatlan fekvése, helyrajzi szám, terület, művelési ág, alrészlet, minőségi osztály, kataszteri tiszta jövedelem: művelés alól kivett területek jogi jelleg |
| - Az ingatlan-nyilvántartás tartalma, jogok |
| Tulajdonjog, vagyonkezelői jog, földhasználati jog, haszonélvezet és használat joga, használati jogok, szolgalmi jogok: klasszikus és úgynevezett modern szolgalmi jogok, elő-, visszavásárlási és vételi jog, tartási és életjáradéki jog, jelzálog és végrehajtási jog. |
| - Az ingatlan-nyilvántartás tartalma, jogilag jelentős tények |
| Kiskorúság vagy gondnokság alá helyezés, telekalakítási és építési tilalom, építésügyi korlátozások, kisajátítási és telekalakítási eljárás, az ingatlan jogi jellege stb. |
| - Az ingatlan-nyilvántartási eljárás |
| Az ingatlan-nyilvántartási jogviszony fogalma, jellege, alanyai: az ügyfél fogalma az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, az ügyfél rendelkezési hatalma és a bejegyző hatóság kérelemhez kötöttsége, az eljárást megindító beadványok, okiratok. |
| - Az ingatlan-nyilvántartási eljárás |
| A beadványok iktatása és széljegyzése, azok jogi jelentősége: a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok alaki és tartalmi kellékei, a bejegyző hatóság felülvizsgálati jogkörének korlátai. |
| - Az ingatlan-nyilvántartási eljárás |
| A hivatalból eljárás kivételes jellege, az adatok körében lehetséges hivatalból eljárás, a jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése kapcsán a hivatalból eljárás lehetősége, képviselet az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, annak korlátai. |
| - Az ingatlan-nyilvántartási eljárás |
| Az ingatlan-nyilvántartási okiratok felülvizsgálata: az eljárás felfüggesztésének fakultatív vagy kötelező volta: a hiánypótlási eljárást kiváltó közbenső intézkedés megengedettsége: bejegyzési határozat hozatala, foganatosítása az ingatlan-nyilvántartásban, közlés az ügyfelek felé, annak módjai és joghatásai, az ingatlan-nyilvántartási határozat jogereje, az ahhoz kapcsolódó közhitelesség beállta: az ingatlan-nyilvántartási határozat tartalmi és formai kellékei |
| - Az ingatlan-nyilvántartási eljárás, jogorvoslati rendszer |
| Rendes és rendkívüli jogorvoslatok, a jogorvoslatok ténye bejegyzésének joghatálya a megtámadott és a követő bejegyzések kapcsán: a tulajdoni lap egyazon oldalán történő bejegyzéseknél, a tulajdoni lap különböző oldalain történő bejegyzéseknél: fellebbezés, az I. fokú bejegyző hatóság hatásköre a jogorvoslati kérelem kapcsán. |
| - Az ingatlan-nyilvántartási eljárás, jogorvoslati rendszer |
| A jogorvoslati kérelmek felterjesztésének határideje, a II. fokú bejegyző hatóság hatásköre: a kasszáció és a reformáció esetei, feltételei, joghatásuk a bejegyzésre, a rangsorra: a II. fokú bejegyző hatóság határozatának jogereje és a bírósági felülvizsgálati kérelem eljárási hatásának ellentmondásossága. |
| - Az ingatlan-nyilvántartási eljárás, jogorvoslati rendszer |
| A bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának módja, joghatálya, a II. fokú bejegyző hatóság megelőző jogorvoslati szerepe, annak kérelemhez - kötöttsége, a bírósági felülvizsgálati eljárás kiszolgálása, a felterjesztés határideje, a bírósági kasszációs és reformatórius jogkör. |
| - Az ingatlan-nyilvántartási eljárás, jogorvoslati rendszer |
| A bírósági felülvizsgálati eljárás jellege, szakaszai: a beavatkozás és perbevonás lehetőségei: a nem peres eljárás hatályon kívül helyezett szabályairól: a bírósági határozat nyilvántartási foganatosításáról: az ítélt dolog kivételes szerepéről az ingatlan-nyilvántartási eljárásban. |
| - Az ingatlan-nyilvántartási eljárás, jogorvoslati rendszer |
| A bírósági határozatok hatályai az ingatlan-nyilvántartásban: a bírósági határozatok ellen felülvizsgálati kérelem és annak tényének ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, az azokhoz kapcsolódó joghatályok. |
| - Az ingatlan-nyilvántartási eljárás, jogorvoslati rendszer |
| A felügyeleti intézkedés kivételessége, megengedettsége ingatlan-nyilvántartási ügyekben, a bejegyző hatóság teendői: az ügyész óvás esetei, a bejegyző hatóság jogköre és teendői: az ingatlan-nyilvántartási perek áttekintése. |
| - Az ingatlan-nyilvántartási eljárás, jogorvoslati rendszer |
| A törlési és kiigazítási perek jellegzetességei, a bejegyző hatóság teendői a perfeljegyzés, a perekben hozott határozatok foganatosítása. |
| - Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerére történő átállás |
| Az ingatlan-nyilvántartás részeinek, tartalmának és módjának átalakulása; az eljárás módosulása; az átmeneti szabályok; az információs önrendelkezési elv érvényesülése; a kapcsolódás jogosultsága; az adatvédelem és a felelősség; nyilvántartási egység és különbözőség a centralizált és decentralizált nyilvántartásban |
| e) Ingatlanjog terén |
| Ismeret szintje: |
| - az ingatlan mint dolog, az ingatlan-tulajdonjog magánjogi és közjogi korlátai |
| - az ingatlan-tulajdonjogot korlátozó kötelezések |
| - az ingatlan használati joggal kapcsolatos tilalmak |
| - az ingatlanhasználat korlátozása |
| - az ingatlantulajdonos tűrésre kötelezése ingatlana időleges igénybevétele okán |
| - ingatlantulajdonos rendelkezési jogának szűkítése |
| - az ingatlan tulajdonjog megszüntetése |
| f) Földmérés terén |
| Megértés szintje: |
| - a földmérés céljai és feladatai, |
| - a Föld alakja, |
| - a térkép fogalma, |
| - a térképek csoportosítása, |
| - a méretarány, |
| - a térképek vetülete, |
| - szelvényezés, |
| - a mérés fogalma, |
| - vízszintes és magasságmérés alapesetei, |
| - a számítógépen kezelhető térképek előállítása, a digitális térképek tartalma és térinformatikai kapcsolata, a digitális térkép egyéb felhasználási területei. |
| Alkalmazás szintje: |
| - a térkép tartalma, a térképkészítés technológiái, |
| - digitális térképek tartalma és térinformatikai kapcsolata, |
| - a saját célú földmérési munkák fajtái, ezek ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai. |
| c) Cégjog terén |
| Ismeret szintje: |
| - A cég fogalma, a cégeljárás jellege |
| Cégbíróság szervezete, cégeljárás tartalma, cégjegyzék, cég fogalma, cégnév. |
| - Cégeljárás általános elvei |
| Közhitelesség, nyilvánosság, bejegyzések, officialitás, cégvalódiság, cégkizárólagosság, cégszabatosság. |
| - Cégbejegyzési eljárás |
| Cégbejegyzés iránti kérelem, alaki kellékek, valamennyi cégre bejegyezhető adatok, cégjegyzék B részére vonatkozó adatok, cégjegyzék C részére vonatkozó adatok, kérelem elbírálása, fellebbezés a határozat ellen, egyéb jogorvoslatok. |
| - Közkereseti és betéti társaság (Kkt.; Bt.) |
| Kkt. fogalma, szervezete, megszűnése, Gmk fogalma, szervezete, megszűnése, Kkt. és Bt. bejegyzése. |
| - Egyesülés, közös vállalat |
| Fogalmuk, szervezetük, megszűnésük, változások bejegyzése. |
| - Korlátolt felelősségű társaság (kft.) |
| Kft. fogalma, társasági szerződés, kft. szervezete, társasági szerződés módosítása, Kft. megszűnése, Kft. bejegyzése, változások bejegyzése. |
| - Részvénytársaság |
| Rt. fogalma, rt. alapítása, alapszabály, rt. szervezete, képviselet, az alaptőke felemelése, leszállítása, rt. bejegyzése, rt. megszűnése, annak bejegyzése, változások bejegyzése. |
| - Szövetkezetek |
| Fogalma, megalakulása, alapszabály, szervezete, képviselete, szövetkezeti vagyon és az ingatlanok, szövetkezet bejegyzése, szövetkezet megszűnése, annak bejegyzése, változások bejegyzése. |
| - Egyéb cégek bejegyzése |
| Fióktelepek, külkereskedelmi képviseletek, vegyes vállalatok. |
| Közhasznú társaság |
| - Cégeljárás jogszabálysértés esetén |
| - Cégbíróság eljárása egyéb ügyekben |
| Felszámolási eljárásban, végelszámolás esetén. |
| h) Végrehajtási jog terén |
| Ismeret szintje |
| - Végrehajtás elrendelése |
| Végrehajtható okiratok, végrehajtási kérelem, végrehajtás feltételei, végrehajtási lap, végrehajtási záradék, közvetlen bírósági letiltás, közvetlen bírósági felhívás. |
| - Végrehajtás közös szabályai |
| Végrehajtást kérő részvétele az eljárásban, változás a felek személyében, az eljárás időpontja, ügygondnok. |
| - Végrehajtás felfüggesztése |
| - Végrehajtás szünetelése |
| - Végrehajtás megszüntetése és korlátozása |
| - Végrehajtási jog elévülése |
| - Végrehajtás ingókra |
| - Ingatlan-végrehajtás |
| Lefoglalás, értékesítés, árverés, árverésen kívüli eladás, ingatlan átvétele a végrehajtást kérő által, közös tulajdonban lévő ingatlan árverése, ingatlanra vagyonelkobzás végrehajtása, biztosítási intézkedések (zárlat; bűnügyi feltételei, elrendelésük, zárlat), megszűnésük. |
| - Jogorvoslatok |
| - Végrehajtás elrendelésével kapcsolatban |
| Végrehajtási lap visszavonása, végrehajtási záradék törlése, fellebbezés végrehajtás elrendelése ellen, felülvizsgálati kérelem a végrehajtás elrendelése ellen, egyéb jogorvoslat. |
| - Végrehajtás foganatosításával kapcsolatban |
| Végrehajtási kifogás, fellebbezés a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban, felülvizsgálati kérelem, más jogorvoslatok. |
| - A jogorvoslatok halasztó hatálya |
| Különösen az ügyészi jogorvoslatról. |
| - Végrehajtási perek |
| Végrehajtás megszüntetési és korlátozási per, igényper, foglalás tűrése iránti per, követelés végrehajtása iránti per. |
| i) A csőd- és a felszámolási eljárás, végelszámolás |
| Ismeret szintje |
| - A csődeljárás megindítása és annak joghatása |
| Bírósági intézkedések a csődeljárás során, |
| Az egyezség a csődeljárásban. |
| - A felszámolási eljárás megindítása és annak joghatása |
| Bírósági határozatok a felszámolási eljárásban, |
| A felszámoló eljárása, |
| A felszámolási eljárás befejezése. |
| - A végelszámolás megindítása és annak joghatása |
| A végelszámoló eljárása. |
| - A csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás során kiállított okiratok, illetőleg meghozott határozatok |
| A határozatok elleni jogorvoslatok |
| A határozatok jogereje |
| A határozatok végrehajthatósága. |
| j) Hagyatéki eljárás |
| Ismeret szintje |
| - Hatásköri és illetékességi szabályok |
| - Eljárás a közjegyző előtt |
| - A hagyaték átadásának esetei |
| - Jogorvoslatok és azok hatálya |
| - A hagyatéki eljárás megismétlése |
| - A hagyatéki eljárás során hozott határozatok jogereje, végrehajthatósága |
| - Az öröklési bizonyítvány |
| - A végrendeleti végrehajtó jogállása |
| - Nemzetközi vonatkozású rendelkezések |
| IV. SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI |
| A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével |
| A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán. |
| 1. Szakmai vizsga részei: |
| 1.1. Írásbeli vizsga |
| 1.2. Gyakorlati vizsga |
| 1.3. Szóbeli vizsga |
| 1.1. Írásbeli vizsga |
| Írásbeli vizsgát kell tenni |
| - nem peres eljárások és |
| - ingatlanjog tantárgyból |
| 1.2. Gyakorlati vizsga |
| A gyakorlati vizsgafeladat egy jogeset megoldása, amely feltételezi valamennyi oktatott tárgy ismeretét (komplex). |
| A vizsgázó a vizsgabizottság előtt egy adott ügy érdemi intézését végzi el a gyakorlóhelyen (földhivatal) vagy a gyakorlati oktatóbázison. |
| A gyakorlati feladat legalább közepes szintű megoldása előfeltétele a szóbeli vizsgára bocsátásnak. |
| A vizsga időtartama: 120 perc. |
| 1.3. Szóbeli vizsga |
| A szóbeli vizsga az FM által meghatározott kérdések alapján történik. A szóbeli vizsga az alábbi tárgyakból áll: |
| - Polgári jog |
| - Ingatlan-nyilvántartási jog |
| A vizsgán segédeszköz nem használható. |
| A szóbeli vizsgán a felkészülésre tantárgyanként legalább 20 percet kell biztosítani. |
| 2. A vizsgára bocsátás feltételei |
| A képzés időtartama alatt tantárgyi vizsgát kell tenni az alábbi tantárgyakból: |
| - Alkotmány- és közigazgatási jog |
| - Földmérés |
| - Informatika és szervezési ismeretek. |
| A szakmai vizsgát csak eredményes tantárgyi (köztes) vizsgával rendelkezők kezdhetik meg. |
| 3. A felmentés feltételei |
| Azt a vizsgázót, aki 51 3426 01 számú földügyi számítógépes adatkezelő képesítéssel rendelkezik, a számítástechnikai alapismeretek gyakorlati tantárgy alól fel kell menteni. |
| V. A SZAKKÉPESÍTÉS ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI |
| 1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei |
| A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti és gyakorlati tantárgyakat tanító oktatónak a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 2/1997. (I. 22.) MüM rendeletben meghatározott végzettséggel kell rendelkeznie, továbbá egyetemen vagy főiskolán oktatói tevékenységet lát el, vagy jogi szakvizsgával és gyakorlattal rendelkezik. |
| Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, tarthat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel vagy szerződés keretében biztosítani tudja ezeket. Az ingatlan-nyilvántartási titkárképzés tárgyi feltételei: hardver eszközök, ügyiratkezelési és ingatlan-nyilvántartási programok. |
| VI. JAVASOLT TÁRGYAK |
| ELMÉLET |
| Polgári jog |
| Alkotmány- és közigazgatási jog |
| Informatika és szervezési ismeretek |
| Ingatlan-nyilvántartási jog |
| Ingatlanjog |
| Földmérés |
| Nem peres eljárások (cégjog, végrehajtási jog, csőd- és felszámolási eljárás, végelszámolás, hagyatéki eljárás) |
| GYAKORLAT |
| Ingatlan-nyilvántartási ismeretek |
| Számítástechnikai alapismeretek |
| Földmérési alapismeretek |
| VII. MELLÉKLET |
| Javasolt minimális órakeret |
| Elméleti órakeret |
| Polgári jog | 105 óra | |
| Alkotmány- és közigazgatási ismeretek | 60 óra | |
| Informatika és szervezési ismeretek | 75 óra | |
| Ingatlan-nyilvántartási jog | 90 óra | |
| Ingatlanjog | 30 óra | |
| Földmérés | 30 óra | |
| Nem peres eljárások, | 120 óra | |
| ezen belül: | ||
| - cégjog | 45 óra | |
| - végrehajtási jog | 30 óra | |
| - csőd- és felszámolási eljárás, végelszámolás | 30 óra | |
| - hagyatéki eljárás | 15 óra | |
| Összesen: | 510 óra |
| Gyakorlati órakeret |
| Ingatlan-nyilvántartási ismeretek | 70 óra | |
| Számítástechnikai alapismeretek | 40 óra | |
| Földmérési alapismeretek | 20 óra | |
| Összesen: | 130 óra | |
| Mindösszesen: | 640 óra |
| A gyakorlati képzés a gyakorlóhelyen vagy a gyakorlati oktatóbázison, az elmélethez kapcsolódóan csoportos vagy egyéni foglalkozás keretében történik. Az oktatás terjedjen ki bemutatásra, mintapéldákra, gyakorló és valós feladatokra az egyszerűtől az összetettig. |
Lábjegyzetek:
[1] A melléklet a MÉM Értesítő 1998/12. számában jelent meg.