5/1998. (III. 11.) KHVM rendelet

a Területi Vízgazdálkodási Tanácsról[1]

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (8) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1)[2] A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 5. §-ában foglaltakra figyelemmel a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: KÖVIZIG) által létrehozott jogi személyiséggel nem rendelkező Területi Vízgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) működési területe megegyezik a KÖVIZIG külön jogszabály szerinti működési területével.

(2) A Tanács nevét, székhelyét és kapcsolatait e rendelet melléklete tartalmazza.

(3) A Tanács vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

A Tanács tagjai és szervezete

2. § (1)[3] A Tanács tagja:

a) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter,

b) a KÖVIZIG,

c) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek,

d) a nemzeti park igazgatóságok, helyi védelem esetén a jegyző, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei intézetének,

e) a megyei földművelésügyi hivatalok,

f) a megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat,

g) a megyei területfejlesztési tanács, h) a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok,

i) az agrár-, az ipari, valamint a mérnökkamara,

j) a vízgazdálkodási társulatok, illetőleg a közműves ivóvízellátást és szennyvízelvezetést végző gazdálkodó szervezetek képviselője.

(2) A Tanács legfeljebb 25 tagból áll.

(3) A Tanács tagjai az első ülésen a tagok többségének szavazatával maguk közül elnököt választanak.

(4) A Tanács titkárságának teendőit a VÍZIG látja el.

(5) A Tanács elnöke - tanácskozási joggal való részvételre - meghívhatja az egyes napirendi pontok tárgyalására más szervek képviselőit.

A Tanács feladata

3. § (1) A Tanács a Vgtv.-ben, e rendeletben, valamint a tagok kétharmados többségével elfogadott szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) meghatározott feladatokat látja el.

(2) A Tanács az (1) bekezdésben megjelölt feladatkörében elősegíti a vízgazdálkodás területi szakmai feladatainak, egységes és összehangolt végrehajtását, a vízügyi tervezés, a vízépítés és a szolgáltató tevékenység összehangolt működését.

(3) A Tanács működési területén

a) véleményezi:

aa) a regionális vízgazdálkodás-fejlesztési terveket,

ab) a regionális vízkészlet-megosztási terveket,

ac) a regionális szennyvíztisztítási és szenyvízelvezetési programokat,

ad) a térség szempontjából jelentős helyi vízgazdálkodási beruházásokat, fejlesztéseket és programokat, ideértve a fejlesztési programok pénzügyi konstrukciójára vonatkozó javaslatot,

ae) a határvízi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat;

af)[4] a vízügyi célelőirányzatból adható támogatás felhasználására irányuló pályázatokat.

b) javaslatot tesz:

ba) jogszabályok előkészítésére, módosítására,

bb) nemzetközi egyezmények tekintetében prioritások megfogalmazására,

bc) a régió, illetve a régiók közötti kapcsolatot érintő vízgazdálkodási problémák kezelésére;

bd) a Tanács - Magyarország települési szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programjának irányelvei alapján - a készülő programok összehangolására;

c) értékeli a működési területén végzett árvíz- és belvízvédekezésben, vízminőség kárelhárítási terveket és tevékenységeket;

d) szakmailag értékeli a címzett és céltámogatással támogatott önkormányzati beruházások megvalósíthatósági tanulmányait.

(4) A Tanács tevékenységét önállóan, a megyei területfejlesztési, továbbá a regionális fejlesztési tanáccsal összehangoltan végzi.

A Tanács működése

4. § (1) A Tanács a vonatkozó jogszabályok, valamint az SZMSZ, továbbá az éves munkaterv alapján működik. Üléseit - legalább a tagok felének részvételével - szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja.

(2) Az SZMSZ-ben kell meghatározni a Tanács összetételével és működésével kapcsolatos alapvető szabályokat (így például a szavazati és tanácskozási jogokat a határozatképességet a térségben működő egyéb szervezetekkel való kapcsolattartást).

(3) Indokolt esetben az elnök vagy öt tag a Tanácsot összehívhatja.

(4) A meghívóhoz mellékelni kell mindazokat a dokumentumokat, amelyeknek ismerete az érdemi - legalább a tagok felének részvételével folytatott - tanácskozáshoz szükséges.

(5) A Tanács üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet a tagoknak, illetőleg a résztvevőknek az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni.

5. § (1) A Tanács a 3. § (3) bekezdésében megjelölt feladatai körében a részt vevő szervekre, illetőleg szervezetekre kötelező döntéseket nem hozhat.

(2) A Tanács az arra illetékes szervnek, illetőleg szervezetnek javaslatokat tehet, amelyek figyelembevételéről az érintett szervek, illetőleg szervezetek vezetőitől tájékoztatást kérhet.

6. § (1) A Tanács tagja az őt delegáló szervnek, illetőleg szervezetnek (testületnek) a Tanács tevékenységéről évente legalább egy alkalommal beszámol.

(2) A Tanács elnöke

a) a Tanács működéséről a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert a tárgyévet követő március 31-éig,

b) a közvéleményt a sajtó útján évente legalább egyszer

tájékoztatja.

7. § A Tanács működésének pénzügyi fedezetét a létrehozó VÍZIG költségvetésében kell biztosítani.

8. § (1) A Tanács a 3. § (3) bekezdésében megjelölt feladatok elősegítése érdekében albizottságokat hozhat létre, melynek vezetője az illetékes önkormányzat képviselője.

(2) A Tanács az egyes vízgazdálkodási feladatokkal összefüggésben tagjaiból eseti bizottságot hozhat létre.

Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[5]

(3)[6]

Dr. Lotz Károly s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

Melléklet az 5/1998. (III. 11.) KHVM rendelethez

A Területi Vízgazdálkodási Tanácsok neve, székhelye és kapcsolatrendszere

1. Északdunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Győr Kapcsolatok: Győr, Sopron, Tatabánya megyei jogú városok; Győr-Moson-Sopron, valamint Komárom-Esztergom megye

2. Középdunavölgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Budapest Kapcsolatok: Budapest főváros, Salgótarján megyei jogú város; Pest és Nógrád megye

3. Alsódunavölgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Baja Kapcsolatok: Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye

4. Középdunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Székesfehérvár Kapcsolatok: Székesfehérvár, Dunaújváros, Szekszárd és Veszprém megyei jogú városok, Fejér, Tolna és Veszprém megye

5. Déldunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Pécs Kapcsolatok: Pécs, Kaposvár megyei jogú városok; Baranya és Somogy megye

6. Nyugatdunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Szombathely Kapcsolatok: Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa megyei jogú városok, Vas és Zala megye

7. Felsőtiszavidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Nyíregyháza Kapcsolatok: Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

8. Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Debrecen Kapcsolatok: Debrecen megyei jogú város; Hajdú-Bihar megye

9. Északmagyarországi Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Miskolc Kapcsolatok: Miskolc, Eger megyei jogú városok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye

10. Középtiszavidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Szolnok Kapcsolatok: Szolnok megyei jogú város; Jász-Nagykun-Szolnok megye

11. Alsótiszavidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Szeged Kapcsolatok: Szeged, Hódmezővásárhely megyei jogú városok, Csongrád megye

12. Körösvidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Gyula Kapcsolatok: Békéscsaba megyei jogú város, Békés megye