5/1998. (IX. 29.) OM rendelet
szakpszichológusi szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről
A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-ának (1) bekezdése e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § E rendelet 1. számú melléklete a szakpszichológusi szakirányú továbbképzési szakok általános képesítési követelményeit, a 2. számú melléklet a pedagógiai pszichológia, a 3. számú melléklet a munka- és szervezetpszichológia, a 4. számú melléklet a tanácsadás-pszichológia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.
2. § Szakpszichológusi szakképzettség csak az egyetemi szintű alapképzésben pszichológia szakon szerzett szakképzettségre épülően és - az e rendelet 3. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.
3. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőző továbbképzésben a szakpszichológus képzésről szóló 10/1981. (VIII. 6.) MM-EüM együttes rendelet alapján szerzett pedagógiai pszichológusi és munkapszichológusi szakképesítés, illetve a szakosító továbbképzésről szóló 7/1987. (VI. 29.) MM rendelet alapján szerzett munka- és pályatanácsadó pszichológusi szakképzettség - a fentiek sorrendjében - egyenértékű az e rendelet alapján a pedagógiai pszichológia, a munka- és szervezetpszichológia, illetve a tanácsadás-pszichológia szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakpszichológusi szakképzettséggel.
(2) A tanácsadás-pszichológia szakon - e rendelet hatálybalépésének napjától számított egy éven belül, a képző intézmény által felállított, a szakpszichológus képzésben érdekelt intézmények képviselőiből álló záróvizsga-bizottság döntése alapján - tanácsadó szakpszichológusi szakképzettséget tanúsító oklevél adható ki az e szak képzésében alkalmazott pszichológusi oklevéllel rendelkező oktató számára, ha igazolja, hogy az intézményben oktatott szak képesítési követelményeiben meghatározott szakterületen legalább 10 éven át oktatói vagy gyakorlati tevékenységet végzett, valamint a szakdolgozat követelményeinek megfelelő tanulmánya jelent meg.
4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szakpszichológus képzésről szóló 10/1981. (VIII. 6.) MM-EüM együttes rendeletnek a pedagógiai pszichológusi és a munkapszichológusi szakképesítés megszerzésére vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.
Pokorni Zoltán s. k.,
oktatási miniszter
1. számú melléklet az 5/1998. (IX. 29.) OM rendelethez
A szakpszichológusi szakirányú továbbképzési szakok általános képesítési követelményei
1. A képzési cél
Pszichológusi oklevéllel rendelkezők speciális szakképzettséget eredményező felkészítése önálló szakmai tevékenység végzésére a pszichológia alkalmazott területein.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
A 2-4. számú mellékletekben foglaltak szerint az adott szakra utaló elnevezésű szakpszichológus, a szakon kötelezően választandó szakági specializáció esetén a választott specializáció megjelölésével.
3. A képzésben való részvétel előfeltétele
Egyetemi szintű alapképzésben pszichológia szakon szerzett végzettség és szakképzettség.
4. A képzési idő
A 2-4. számú mellékletben meghatározottak szerint.
A szakpszichológusi szakokon oklevéllel rendelkezőknek a fenti szakok valamelyikén történő újabb szakpszichológusi oklevelet nyújtó képzésében a képzési idő - a képző intézményeknek a közös követelmények elfogadásáról szóló megállapodása alapján, a beszámítható teljesítés arányában - 1 vagy 2 félévvel csökkenthető.
Értelmező rendelkezések:
E rendelet alkalmazásában
(i) az összóraszámban kifejezett képzési idő: a tanóra és az önálló hallgatói munkaóra összege,
(ii) tanóra: a tanár (oktató) vezetésével, közreműködésével folytatott képzés,
(iii) önálló hallgatói munkaóra: a tanár (oktató) által ellenőrzött szakmai feladat megvalósítására számított idő.
5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
A 2-4. számú mellékletben meghatározottak szerint.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt aláírások, gyakorlatok, gyakorlati jellegű foglalkozások gyakorlati minősítéseinek megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok, szigorlatok - letételéből, a szakmai gyakorlatok teljesítéséből, tréningeken való részvételből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.
A gyakorlati minősítés három fokozatú: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.
6.1. A szigorlat
A 2-4. számú mellékletben foglalt szakokon legalább két komplex szigorlat kötelező, melyeket az adott szak követelményeinek 5.1. pontjában meghatározott képzési terület alapozó elméleti tárgyaiból, valamint erre épülően az 5.2. pontjában foglalt kötelezően választandó szakági specializációs terület elméleti tárgyaiból kell kialakítani.
6.2. A szakdolgozat
Az adott szak tárgykörében készített dolgozattal a hallgatónak tanúsítania kell, hogy tanulmányaira alapozva, a szakirodalom feldolgozásával és empirikus tapasztalatok vagy vizsgálatok alapján képes az elsajátított ismeretanyag önálló gyakorlati alkalmazására.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei
- Az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése - ha az adott szak e pontja másként nem rendelkezik -, beleértve a gyakorlatok elvégzését tanúsító, három fokozatú minősítéssel ellátott dokumentumokat is.
- Bírálattal elfogadott szakdolgozat.
6.3.2. A záróvizsga részei
- Szakdolgozat megvédése.
- A képzés témaköreit átfogó komplex szóbeli vizsga, különös tekintettel a megszerzett ismeretek integrált, gyakorlati alkalmazására.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A szakdolgozat és védése alapján kialakított érdemjegyből, valamint a szóbeli vizsga érdemjegyéből számított átlag, egész számra kerekítve, vagy három fokozatú minősítéssel: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.
2. számú melléklet az 5/1998. (IX. 29.) OM rendelethez
A pedagógiai pszichológia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével olyan szakemberek képzése, akik a pedagógiai pszichológiai felkészültségük alapján az ország egész területén működő iskolapszichológiai hálózatban, a nevelési tanácsadás során, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi területeken és intézményekben képesek és alkalmasak a gyermekek és ifjak személyiség- és képességfejlesztésére irányuló feladatok ellátására, körükben - közvetetten a nevelésükben-gondozásukban részt vevő szülők, illetve a nevelési-oktatási-szociális intézmények szakemberei körében - végzett prevenciós és korrektív fejlesztő tevékenységükkel elősegítik a gyermekek és fiatalok személyiségfejlődését akadályozó tényezők feltárását, elhárítását, pszichológiai és pedagógiai eszközökkel való korrekcióját, az egészséges fejlődés feltételeinek a megteremtését.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Pedagógiai szakpszichológus, az alábbi szakági specializáció megjelölésével: iskolapszichológia specializáció vagy nevelési tanácsadás specializáció vagy gyermek- és ifjúságvédelem specializáció.
3. A képzésben való részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak az irányadók.
4. A képzési idő
5 félév, legalább 1260 összóra, amely legkevesebb 600 tanórát foglal magába.
Az alapozó és a kötelezően választandó specializációs képzési szakasz egymásra épül.
Az alapozó képzési szakasz 3 félév, a szakági (iskolapszichológia, nevelési tanácsadás, gyermek- és ifjúságvédelem) specializációs képzés 2 félév.
5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
5.1. Alapozó képzési szakasz
a) Elméleti ismeretek és tárgykörök: az iskolapszichológia, nevelési tanácsadás, gyermek- és ifjúságvédelem alapismeretei; pedagógia, oktatáslélektan, neveléslélektan; a nevelési és oktatási intézmény mint szervezet; család- és iskolaszociológia, iskolai szociálpszichológia; a felnőttoktatás pszichológiája; önismeretfejlesztő csoportmunka; gyermek- és serdülőkori deviancia, egészségpszichológia, krízisintervenció, patopszichológia, mentálhigiéné; csoportos tanácsadás; számítógép alkalmazás; szakmai etikai és jogi ismeretek.
b) Szakmai gyakorlati képzés: a saját élmény tréning, az önfejlesztés, a pszichológiai intervenció, az oktatás- és neveléslélektani, illetve pályaválasztási tanácsadás, valamint a gyermeki személyiség- és képességfejlesztés, a prevenciós és a korrektív terápiás tevékenység alapvető módszereinek gyakorlati elsajátítása kiscsoportban és szakirányú gyakorlóhelyeken (nevelési-oktatási-szociális intézményben).
Az alapozó képzési szakasz szakismeretei a tanórákban kifejezett képzési idő mintegy 60%-át teszik ki.
5.2. A specializációs szakasz szakmai ismeretei
5.2.1. Az iskolapszichológia specializációban
a) Elméleti tárgykörök: direkt és indirekt módszerek az iskolapszichológiában, a szociál- és pedagógiai pszichológia alkalmazása az iskolapszichológiában, a tanulási képességek csoportos fejlesztése, tehetséggondozás.
b) Gyakorlati metodikák és foglalkozások: a pszichológus iskolai feladatainak módszerei, Gordon tanári hatékonyság tréning, etikai esetmegbeszélés, számítógép alkalmazás, valamint iskolapszichológiai szakmai gyakorlat szakirányú intézményekben.
5.2.2. A nevelési tanácsadás specializációban
a) Elméleti tárgykörök: A korrektív terápia szakaszai és a beavatkozás módjai a nevelési tanácsadásban, kriminálpszichológia, gyógypedagógiai pszichológia, tehetséggondozás.
b) Gyakorlati metodikák és foglalkozások: tanulási zavarok diagnosztikája és korrekciója, gyermekpszichoterápia, etikai esetmegbeszélés, Gordon szülői hatékonyság tréning, számítógép alkalmazás, valamint nevelési tanácsadási szakmai gyakorlat szakirányú intézményekben.
5.2.3. A gyermek- és ifjúságvédelmi specializációban
a) Elméleti tárgykörök: jogi alapismeretek a gyermek- és ifjúságvédelemben, nevelés az eredeti családon kívül (csecsemőotthon, gyermekotthon, különleges intézetek), szociálpedagógia, kriminálpszichológia, gyógypedagógiai pszichológia.
b) Gyakorlati metodikák és foglalkozások: mentálhigiénés programok, etikai esetmegbeszélés, kommunikációs készségek fejlesztése, számítógép alkalmazás, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi szakmai gyakorlat szakirányú intézményekben.
5.3. Mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés a képzési összóraszám legalább 40%-át teszi ki.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak érvényesek az alábbiakkal kiegészítve:
6.2. A szakdolgozat
A szakdolgozat önálló része a szakági specializáció témájában készített empirikus vizsgálat vagy esettanulmány.
6.3.2. A záróvizsga részei
- Gyakorlati vizsga: a szakdolgozat önálló részeként készített empirikus munka szóbeli elemzése.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
Az átlageredménybe beleszámít a gyakorlati vizsgára kapott érdemjegy is.
3. számú melléklet az 5/1998. (IX. 29.) OM rendelethez
A munka- és szervezetpszichológia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
Az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltak figyelembevételével olyan szakemberek képzése, akik gazdálkodó vagy közigazgatási szervezeteknél, intézményeknél, vállalkozásoknál, valamint a közlekedési ágazat területén, illetve a fegyveres szervezetek keretein belül az emberi erőforrással történő gazdálkodás, a biztonság és emberi megbízhatóság, továbbá a munkafeltételek és munkakörülmények fejlesztése, valamint a szervezetfejlesztés pszichológiai feladatainak ellátására alkalmasak.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Munka- és szervezetpszichológiai szakpszichológus az alábbi szakági specializáció megjelölésével: munkapszichológiai specializáció, vagy szervezetpszichológiai specializáció, vagy közlekedéspszichológiai specializáció, vagy fegyveres szervezetpszichológiai specializáció.
3. A képzésben való részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak az irányadók.
4. Képzési idő
5 félév, legalább 1260 összóra, mely legkevesebb 600 tanórát foglal magába.
Az alapozó és a kötelezően választandó specializációs képzési szakasz egymásra épül.
Az alapozó képzési szakasz 3 félév, a specializációs (munkapszichológiai, szervezetpszichológiai, közlekedéspszichológiai, valamint fegyveres szervezetpszichológiai) képzés 2 félév.
5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
5.1. Alapozó képzési szakasz (elmélet és gyakorlat)
Foglalkozási élettan, a munkapszichológia története, szervezetpszichológia, vezetéslélektan, gazdaságpszichológia, alkalmazott szociálpszichológia, mikroökonómia, munkajog, társadalomelmélet, munkahelyi szocializáció, pszichológiai intervenció és önfejlesztés, mentálhigéné, általános pszichometria, számítógépes adatkezelés, etika.
Az alapozó képzési szakasz szakismeretei a tanórákban kifejezett képzési idő mintegy 60%-át teszik ki.
5.2. A specializációs szakasz szakmai ismeretei
5.2.1. A munkapszichológiai specializációban
Pszichológiai alkalmasság és kiválasztás; munkahelyi képzés és készségfejlesztés; a munkakör, munkafolyamat, munkatevékenység pszichológiai elemzése; információs technológiák emberi tényezői; pszichológiai módszerek az emberi erőforrások fejlesztésében.
5.2.2. A közlekedéspszichológiai specializációban
Közlekedési rendszerek és folyamatok, ember-jármű-környezet rendszerszemléletű elemzése és tervezése; közlekedéspszichológia; közlekedési magatartás elemzése; a közlekedésbiztonságot megalapozó kutatások Európában; közlekedési viselkedés befolyásolása.
5.2.3. A szervezetpszichológiai specializációban
Szervezeti kultúra; kognitív modellek a szervezetpszichológiában; bevezetés a szervezeti döntés-előkészítés matematikai modelljeibe; szervezeti diagnosztika; vállalkozásszervezés; szervezeti igazságosság.
5.2.4. A fegyveres szervezetpszichológiai specializációban
Fegyveres szervezetek szociológiai elemzése; kriminalitás, agresszió, szenvedélybetegségek; speciális pszichometria; szociálpszichológiai jelentések a fegyveres szervezeteknél; mentális zavarok, munkahelyi mentálhigiéné.
A speciális szakismeretek a tanórákban kifejezett képzési idő mintegy 40%-át alkotják.
5.3. Az elméleti és gyakorlati képzés aránya
Mind az elmélet, mind a gyakorlat a képzési összóraszám legalább 40-40%-át teszi ki.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadóak.
4. számú melléklet az 5/1998. (IX. 29.) OM rendelethez
A tanácsadás-pszichológia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzés célja
Az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is figyelemmel olyan szakpszichológusok képzése, akik a tanácsadás eszközeivel, a pszichológia sajátos lehetőségeire támaszkodva segítséget tudnak nyújtani az egyéni életvezetési problémák megoldásához, az életszerepek optimalizálásához, az emberi tanulás, kommunikáció, viselkedésváltozás, fejlődés elősegítéséhez, akik alkalmasak a hagyományos tanácsadási módszerek alkalmazása mellett egy új szemléletű, az egyének és a csoportok döntéseit, problémakezelési kompetenciáját, konfliktusmegoldó önállóságát és önfejlesztő képességeit is felszínre hozó tanácsadási feladatkör ellátására, az életvezetés egészét átfogó, illetve a specializációjuknak megfelelő területeken: a pályaválasztási és pályaváltási döntésekben, a pályafejlődés támogatásában, a különféle életvezetési krízisek, valamint a családi és párkapcsolati problémák megelőzésében és megoldásában.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Tanácsadó szakpszichológus, az alábbi szakági specializáció megjelölésével: munka- és pályatanácsadás specializáció, családi és párkapcsolati tanácsadás specializáció, krízis-tanácsadás specializáció.
3. A képzésben való részvétel előfeltétele
Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak az irányadók.
4. A képzési idő
5 félév, legalább 1260 összóra, mely legalább 600 tanórát foglal magába.
Az alapozó és a kötelezően választandó specializációs képzési szakasz egymásra épül.
Az alapozó képzési szakasz 3 félév, a szakági (munka- és pályatanácsadás, családi és párkapcsolati tanácsadás, krízis-tanácsadás) specializációs képzés 2 félév.
5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
5.1. Alapozó képzési szakasz
a) Elméleti ismeretek és tárgykörök: Egészségpszichológia, mentálhigiéné; szakmai etikai és jogi alapismeretek; számítógépes adatkezelés; a felnőttkor pszichológiája; szociológia, alkalmazott szociálpszichológia; a tanácsadás elméleti alapjai, a tanácsadás és pszichoterápia; a munka- és pályatanácsadási, a családi és párkapcsolati, illetve a krízis-tanácsadási specializációt előkészítő bevezetés jellegű tárgyak.
b) Szakmai gyakorlati képzés: A személyiség alkalmasságának fejlesztése (megfigyelés, tesztvizsgálatok), pszichológiai intervenció és önfejlesztés, a pszichodiagnosztikai módszerek alkalmazása a tanácsadásban, tanácsadás és szupervíziója, esetfeldolgozás, az egyéni és csoportos tanácsadás módszerei. Tanácsadás gyakorlat szakirányú gyakorlóhelyen.
Az alapozó képzési szakasz szakismeretei a tanórákban kifejezett képzési idő mintegy 60%-át teszik ki.
5.2. A specializációs szakasz szakmai ismeretei
5.2.1. A munka- és pályatanácsadás specializációban
a) Elméleti tárgykörök: Pályalélektan, pályafejlődés elméletek, pályakutatás, pályaelemzés, pályaválasztási tanácsadás fiataloknak, életpálya-építési tanácsadás, a munkanélküliség kezelésének módszerei.
b) Gyakorlati metodikák és foglalkozások: Pszichodiagnosztika a munka- és pályatanácsadásban, az egyéni és csoportos munka- és pályatanácsadás módszerei, munka- és pályatanácsadás szakmai gyakorlat szakirányú intézményekben.
5.2.2. Családi és párkapcsolati tanácsadás specializációban
a) Elméleti tárgykörök: A családi konzultáció elméleti alapjai, családterápiás elméletek, a családi rendszer, a családi kommunikáció, a család és környezete.
b) Gyakorlati metodikák és foglalkozások: Családterápiás gyakorlat, intervenciós eljárások, családi és párkapcsolati tanácsadás gyakorlat szakirányú intézményekben.
5.2.3. Krízis-tanácsadás specializációban:
a) Elméleti tárgykörök: Kríziselméletek, fejlődési krízisek serdülő- és ifjúkorban, krízisek felnőttkorban, megküzdési stratégiák krízishelyzetben.
b) Gyakorlati metodikák és foglalkozások: A krízis-intervenció módszerei, a krízis-tanácsadás speciális problémái, krízis-tanácsadás szakmai gyakorlat szakirányú intézményekben.
5.3. Az elméleti és gyakorlati képzés aránya
Mind az elmélet, mind a gyakorlat a képzési összóraszám legalább 40-40%-át teszi ki.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadóak, az alábbi kiegészítéssel:
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga eredményét a szakdolgozat és védése alapján kialakított érdemjegyből, valamint a szóbeli vizsga érdemjegyéből kialakított átlag alapján, három fokozatú minősítés adja: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.