72/1998. (IV. 10.) Korm. rendelet

a felsőoktatás képzési és fenntartási normatívák alapján történő finanszírozásáról[1]

A Kormány a felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 9/B. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

a) az állami felsőoktatási intézményekre,

b) az egyházi felsőoktatási intézményekre, valamint

c) a külön megállapodás alapján államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzést folytató magán felsőoktatási intézményekre.

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézményekre.

2. § Az 1. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölt felsőoktatási intézmények az 1998/99-es tanévben az intézményekben tanuló államilag finanszírozott hallgatók, az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt felsőoktatási intézmények pedig az 1996. szeptember 1-jét követően felvett államilag finanszírozott hallgatók után normatív képzési és fenntartási támogatásban részesülnek.

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt felsőoktatási intézmények az államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzésben részt vevő magyar állampolgárságú és - nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azokkal azonos elbírálás alá eső - külföldi állampolgárságú

a) első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú nappali, esti, levelező szakképzésben, nappali, esti, levelező első alapképzésben, nappali első szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatói után a képesítési követelmények szerinti tanulmányi időszakra,

b) nappali első kiegészítő alapképzésben részt vevő hallgatói után a választott egyetemi szaknak megfelelő képesítési követelményekben rögzített - tanulmányi okból legfeljebb egy évvel megnövelt - tanulmányi időszakra

részesülnek normatív támogatásban.

(2) A részképzésben részt vevő hallgatók - ideértve a nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos elbírálás alá eső külföldi állampolgárságú hallgatókat is - után a képzés tényleges időtartamára igényelhető a képzési és fenntartási támogatás.

A finanszírozott hallgatói létszám meghatározása

4. § (1) A Kormány a művelődési és közoktatási miniszter előterjesztése alapján a megelőző költségvetési év márciusában - a munkaerőpiaci igények és az államilag finanszírozott összhallgatói létszám figyelembevételével - meghatározza a következő tanévben felvehető államilag finanszírozott hallgatói összlétszámot.

(2) A művelődési és közoktatási miniszter főbb szakmai csoportok szerint - a Felsőoktatási és Tudományos Tanács állásfoglalása alapján - a felvételt megelőző költségvetési év áprilisában dönt

a) a különféle képzési szinteken első évre felvehető, államilag finanszírozott, intézményenkénti hallgatói létszámról, és

b) az egyházi és magán felsőoktatási intézmények vonatkozásában az államilag finanszírozott, intézményenkénti hallgatói létszámról.

A képzési és fenntartási normatív támogatás meghatározása[2]

5. § (1) A felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási előirányzatának költségvetési támogatási részét az éves költségvetés részeként kell megtervezni.

(2) Ennek keretein belül a képzési és fenntartási normatív támogatás a finanszírozási csoportonkénti normatíva és a finanszírozási csoportonkénti egyenértékű hallgatólétszám szorzatainak összege.

(3) A nemzetiségi szakokon tanuló hallgatók után a szak képzési és fenntartási normatíva 15%-ának megfelelő összegű kiegészítő támogatást kell biztosítani az intézmény számára a programfinanszírozási előirányzatokból. A mozgáskorlátozott és egyéb fogyatékos hallgatók után - függetlenül attól, hogy milyen képzési formában vesz részt a hallgató - a képzési és fenntartási normatívák átlaga 15%-ának megfelelő összegű kiegészítő támogatást kell biztosítani az intézmény számára a programfinanszírozási előirányzatokból.

(4) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézményekben egy hallgató összesen legfeljebb egy egyenértékű hallgatónak számíthat, függetlenül attól, hogy több felsőoktatási intézményben folytat-e egyszerre tanulmányokat.

6. § (1)[3] A finanszírozási csoportokat a terhelés (a képesítési követelményekben és a tantervekben meghatározottak, továbbá a képzés szakiránya), valamint a működési és fenntartási költségek szempontjából hasonló szakok alkotják.

(2) A képzési és fenntartási normatívák a különböző finanszírozási csoportok az Ftv. 7. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak és a képesítési követelmények szerinti oktatási - beleértve a doktori képzésben résztvevők oktatói tevékenységét -, az oktatástól el nem különíthető kutatási, valamint a működési, fenntartási feladatainak költségvetési támogatással elismert személyi és dologi költségeit tartalmazzák. A normatívák a tantervi óraszámok, az elméleti és gyakorlati foglalkozások, a különböző oktatási csoportlétszámok, a tényleges óraigény, az oktatói terhelés, a nem oktatói személyzet egy hallgatóra vetített aránya, a normatíva béregysége, továbbá a működés, fenntartás egy hallgatóra számított mértéke és a normatíva dologi egysége alapján kerülnek megállapításra.

7. §[4] (1) Az egyenértékű hallgatólétszámot a képzési forma (nappali, esti, levelező), valamint a szakok és szakpárok eltérő terhelése alapján kell meghatározni, a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint.

(2) A felsőoktatási intézmények az (1) bekezdés szerint meghatározott - az előző évi statisztikai adatok alapján számított egyenértékű hallgatólétszám alapján kapják meg a képzési és fenntartási normatív támogatást utólagos finanszírozásként.

8. § A finanszírozási csoportonként differenciált képzési és fenntartási normatívák támogatás mértéke az éves költségvetési törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével módosulhat.

9. §[5]

Vegyes és záró rendelkezések

10. § (1)[6] Az 1. számú melléklet a finanszírozási csoportonként differenciált képzési és fenntartási normatívákat, a 2. számú melléklet a felsőoktatásban működő szakok finanszírozási csoportba sorolását, és a 3. számú melléklet az egyenértékű hallgatólétszám meghatározásához szükséges - a képzési formákhoz és a szakokhoz rendelhető - szorzószámokat tartalmazza.

(2) A 2. számú mellékletben a 2-es szakszámmal jelölt szakok esetében 1999-2000. között évente 12,5%-kal csökken az egy szakon tanulmányokat folytató hallgatók normatívájának az összege.

(3) A 3. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt nappali első szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók után a szakiránynak megfelelő főiskolai alapképzési szak, a 3. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt nappali első kiegészítő alapképzési szak - kivéve a főiskolai szakmai tanári kiegészítő képzést - a választott szaknak megfelelő egyetemi szak normatíváját kell biztosítani.

(4) Ez a rendelet - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a képzési normatívák bevezetéséről a felsőoktatásban tárgyú 154/1996. (X. 16.) Korm. rendelet.

(5) Az 5. § (3) bekezdésében foglalt mozgáskorlátozott és egyéb fogyatékos hallgatók után a kiegészítő támogatást 1999. január 1-jétől kell biztosítani.

(6)[7] A 2. számú mellékletben fel nem sorolt egyetemi szinten oktatott hitéleti-hittudományi szakok a 4. finanszírozási csoportba, a főiskolai szinten oktatott hitéleti-hittudományi szakok az 5. finanszírozási csoportba tartoznak.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 72/1998. (IV. 10.) Korm. rendelethez[8]

A finanszírozási csoportonként differenciált képzési és fenntartási normatívák 1999.

2. számú melléklet a 72/1998. (IV. 10.) Korm. rendelethez[9]

A felsőoktatásban működő szakok finanszírozási csoportba sorolása 1999.

Egyetemi szintű képzési szakok

Főiskolai szintű képzési szakok

Akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzési programok

3. számú melléklet a 72/1998. (IV. 10.) Korm. rendelethez[10]

Az egyenértékű hallgatólétszám meghatározása a képzési formákhoz és a szakokhoz rendelhető szorzószámok alapján

1. A képzési formákhoz tartozó szorzószámok meghatározása

1-es a szorzószám:

a nappali képzési formában az első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, az első alapképzésben, az első kiegészítő alapképzésben és az első szakirányú továbbképzésben tanuló hallgatók esetében,

1/3-os a szorzószám: az esti képzési formában, az első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben és az első alapképzésben tanuló hallgatók esetében,

1/4-es a szorzószám:

a levelező képzési formában az első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, az első alapképzésben tanuló hallgatók esetében.

(A rendelet szempontjából a szakok képesítési követelményeiben és a tantervekben rögzített nappali képzés összesített tanóraszáma legalább 1/3-ának teljesítése alapján sorolható be a képzés az esti képzési formába.)

2. A szakokhoz tartozó szorzószámok meghatározása

Amennyiben a hallgató a 2. számú mellékletben a 2-es szakszámmal jelölt szakon tanul

- a két 2-es szakszámmal jelzett, azonos finanszírozási csoportba tartozó szakon tanuló hallgatók esetén 1-es a szorzószám;

- a két 2-es szakszámmal jelzett szakon tanuló hallgató esetén, ha szakjai eltérő finanszírozási csoportba tartoznak, akkor mindkét szakján 0,5-es a szorzószám;

- ha csak egy 2-es szakszámmal jelölt szakon tanul a hallgató, akkor 0,65625-es a szorzószám.

A 2. számú mellékletben 1/2-es szakszámmal jelölt szakon tanuló hallgató esetében 0,5-es a szorzószám.

3. Az egyenértékű hallgatólétszám meghatározása

Az egyenértékű hallgatólétszámot az alábbi három szám szorzataként kell szakonként meghatározni:

- az államilag finanszírozott hallgatók létszáma,

- a képzési formához tartozó szorzószám,

- a szakhoz tartozó szorzószám.