1998. évi LXXII. törvény

a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről[1]

Az Országgyűlés, figyelemmel a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás 44. Cikkében a Magyar Köztársaság által vállalt azon kötelezettségre, melynek alapján a Megállapodás 6. Cikkében rögzített első átmeneti időszak végére Magyarország biztosítja az Európai Közösségek tagállamainak állampolgárai számára az önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedés tekintetében a nemzeti elbánást, a következő törvényt alkotja:

1. § (1) E törvény alapján külföldi állampolgár önálló vállalkozóként a magyar állampolgárokra vonatkozó feltételekkel jogosult gazdasági tevékenységet kezdeni, illetőleg folytatni a külön törvényben meghatározott egyéni vállalkozás, illetőleg az általa bejegyzett egyéni cég vagy - a (3) bekezdés szerinti - önfoglalkoztatás formájában, feltéve, hogy számára e jogosultságot és e jogosultság érvényesítésére vonatkozóan a nemzeti elbánást nemzetközi szerződés kifejezetten biztosítja.

(2) A gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt szakmai vagy egyéb követelményeket az (1) bekezdés hatálya alá tartozó külföldi állampolgárnak is teljesítenie kell.

(3) E törvény alkalmazásában önfoglalkoztatás: minden olyan, a jogszabályok szerint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenység, amelynek gyakorlója az egészségbiztosítási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről az erről szóló jogszabályok rendelkezései szerint maga köteles gondoskodni.

(4) A külföldi állampolgárnak az (1) bekezdés hatálya alá tartozó önálló vállalkozása - ha a devizatörvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet másképp nem rendelkezik - devizabelföldinek minősül. A belföldiekre irányadó szabályok szerint kell a külkereskedelmi szerződéseket is megkötnie, illetőleg - az engedélyköteles ügyletek esetén - az engedélyeket beszereznie.

(5) Az ingatlanszerzésre vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából az (1) bekezdés hatálya alá tartozó külföldi állampolgár önálló vállalkozó külföldi természetes személynek minősül.

2. §[2]

3. §[3]

4. §[4]

5. §[5]

6. §[6]

7. §[7]

8. §[8]

9. §[9]

10. §[10]

11. § (1)[11] Ez a törvény 1999. február 1. napján lép hatályba.

(2)[12]

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke