1995. évi XCV. törvény

a devizáról[1]

Az Országgyűlés a piacgazdaság kiépítésének következetes folytatásaként, a devizagazdálkodás eddigi korlátozásait fokozatosan felszámolva, a forint - nemzetközi szervezetek által is elfogadott szintű - konvertibilitását megvalósítva, törvényt alkot a deviza, vagy valuta vásárlásának és felhasználásának szabályairól.

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. § Amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni

a) a devizabelföldinek belföldön és külföldön, valamint

b) - ha e törvény kifejezetten így rendelkezik - a devizakülföldinek a Magyar Köztársaság területén lévő

devizával, valutával, belföldi fizetőeszközzel és vagyoni értékkel végzett jogügyleteire és cselekményeire.

2. § A devizahatóság hatósági ellenőrzést végezhet arra nézve, hogy a devizabelföldiek, illetőleg a devizakülföldiek megtartják-e a devizajogszabályokban, a jegybanki rendelkezésekben, valamint a devizahatósági engedélyben foglalt előírásokat. A devizahatósági ellenőrzés kiterjed a devizakülföldieknek a Magyar Köztársaság területét érintő jogügyleteire és cselekményeire, illetőleg a devizabelföldiek külföldi tevékenységére is.

II. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3. § E törvény alkalmazásában

1. devizabelföldi:

a)[2] az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány). A természetes személynek devizabelföldiségét a személyazonosító igazolvánnyal kell igazolnia, de a határátlépéskor magyar útlevelet felmutató személy devizabelföldiségét vélelmezni kell,

b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van,

c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi,

d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében belföldön létrehozott telephelyét, továbbá - ha devizajogszabály másképp nem rendelkezik - külföldi állampolgár önálló vállalkozása (egyéni vállalkozó - ideértve az egyéni céget is - és az önfoglalkoztató) az e minőségében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében akkor is, ha a vállalkozást alapító egyébként devizakülföldi,

e)[3] a külföldön lévő külképviselet:

2. devizakülföldi:

a)[4] a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet.

b) a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van,

c)[5] a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe, telepe, ide nem értve a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében külföldön létrehozott telephelyét,

d)[6] a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,

e) a vámszabadterületi társaság - a 85/A. §-ban említett társaságok kivételével -, a 85. § hatálya alá tartozó társaságok és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabadterületen létesítették, illetve ott működik;

3. külföld:

a) a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület,

b) a Magyar Köztársaság területén lévő, a vámjogszabály szerinti - a nemzetközi személyforgalom és áruforgalom számára nyitvaálló - tranzitterület és vámszabadterület;

4. deviza: külföldi pénznemre szóló követelés (pénzhelyettesítő eszköz, bankszámla- és egyéb pénzkövetelés);

5. valuta: külföldi pénz;

6.[7] konvertibilis pénznem (deviza, valuta): a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyam lapján feltüntetett pénznem (deviza, valuta);

7. pénz: a bárhol forgalomban lévő és a forgalomban lévőre még átváltható bankjegy és fémpénz (érme);

8. fizetőeszköz: a pénz, továbbá - ellenkező rendelkezés hiányában - a forintra vagy külföldi pénznemre kiállított pénzhelyettesítő eszköz;

9. pénzhelyettesítő eszköz: a csekk - ideértve a kitöltetlen csekket is -, a hitelkártya, a csekk-kártya, a bankkártya, kereskedelmi kártya, a váltó, az utalvány, továbbá a bemutatóra szóló takarékbetétkönyv vagy az ilyen betétről kiállított más okirat, és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány;

10. arany: a színarany (az arany, amelynek finomsága legalább 995/1000), az arany pénzérme akkor is, ha már nincs forgalomban, valamint - aranytartalmára tekintet nélkül - a rúdarany, az aranytömb;

11. vagyoni érték: minden dolog, jog vagy szolgáltatás - ide nem értve a devizát, valutát és a belföldi fizetőeszközt - melynek pénzben kifejezhető értéke van;

12.[8]

13.[9] vállalkozás: a gazdasági társaság, a szövetkezet, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a befektetési alap, a magánnyugdíjpénztár, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó (egyéni cég), a külföldi állampolgár önálló vállalkozása (egyéni vállalkozó - ideértve az egyéni céget is - és az önfoglalkoztató), valamint a külön jogszabály alapján vállalkozói igazolvány nélkül külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személy, az ügyvéd, az ügyvédi iroda, a közjegyző, az egyéni szabadalmi ügyvivő és szabadalmi iroda;

14. szervezet: ha devizajogszabály másként nem rendelkezik, a természetes személyen, a vállalkozáson és az MNB-n kívüli jogi és nem jogi személy, amely alapfeladatként vállalkozási tevékenységet nem folytat, ideértve az államot is;

15. külföldi vállalkozás: jogi formájától függetlenül üzletszerűen gazdasági tevékenységet folytató külföldi székhelyű gazdasági egység;

16. külföldi szervezet: jogi formájától függetlenül üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytató külföldi székhelyű egység, ideértve a külföldi államot is;

17. közvetlen vállalkozás: devizabelföldi részvételével alapított, létesített külföldi vállalkozás, külföldi vállalkozásban való részesedés, továbbá a devizabelföldi által a helyi jog alapján létrehozott külföldi fiók;

18. nemzetközi gazdasági tevékenység: devizakülföldivel - belföldön nem közvetlenül a személyes szükségletek kielégítése körében - külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével végzett

a) külkereskedelmi, ideértve a szállítmányozási,

b) személyszállítási és árufuvarozási,

c) postai és távközlési,

d) utazásszervezői és -közvetítői,

e) művészközvetítői,

f) hír- és műsorközlő tájékoztató,

g) biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadói

tevékenységet;

19.[10] külföldi hivatalos vagy üzleti utazás: a vállalkozás, szervezet tevékenységével összefüggő, a Magyar Köztársaság határán kívüli olyan utazás, amelynek a felmerülő költségét teljes egészében vagy részben a vállalkozás, a szervezet vagy a meghívó devizakülföldi viseli;

20. kiküldött: az a természetes személy, aki belföldön történő - munkaviszonyon vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyon alapuló - foglalkoztatásával vagy egyéni vállalkozóként a tevékenységével összefüggésben hivatalos vagy üzleti célból külföldre utazik;

21. külképviselet:

a) a központi költségvetési szerv,

b) a vállalkozás, a 17. pontban foglaltak alá nem tartozó - a nemzetközi vízi és légi forgalmat lebonyolító társaságok menetjegy eladásait kivéve - vállalkozási tevékenységet nem végző

tartósan külföldön lévő szervezeti egysége;

21/A. devizakülföldi képviselete: a belföldön lévő külföldi diplomáciai, konzuli képviselet, valamint devizakülföldinek - a nemzetközi vízi és légi forgalmat lebonyolító társaságok menetjegy eladásait kivéve - vállalkozási tevékenységet nem végző, belföldön lévő kereskedelmi és egyéb képviselete;[11]

22. külföldön munkát végző: a kiküldöttként, az egyéni munkavállalóként vagy ösztöndíjasként külföldön tartózkodó devizabelföldi, valamint az 56. § a) pontjában, a 65. § (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak alkalmazásában a vele külföldön közös háztartásban élő devizabelföldi házastársa és gyermeke. A külföldön munkát végzőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában nem minősül külföldnek a 3. pont b) alpontjában meghatározott terület és devizakülföldinek a vámszabadterületi társaság, valamint a 85. § hatálya alá tartozó társaság;

23.[12] saját tőke: a számvitelről szóló törvény meghatározása szerint;

24.[13] hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a kötvény, a letéti jegy, a kincstárjegy,a jelzáloglevél, valamint minden olyan sorozatban kibocsátott értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti;

25. elismert értékpapírpiac: a belföldi vagy külföldi tőzsde, valamint az olyan belföldi vagy külföldi tőzsdén kívüli értékpapírpiac - beleértve az értékpapír-kereskedők szövetsége által szervezett telefonon keresztül lebonyolódó piacot is -,

a) amelyet hivatalosan elismertek abban az országban, ahol működik,

b) ahol a szabályzatában meghatározott személyen keresztül bárki eladhat, illetve vásárolhat értékpapírt, és

c) ahol az ügyletek rögzített szabályok alapján jönnek létre;

26. kollektív befektetési értékpapír:

a) a befektetési jegy, továbbá

b) az olyan külföldi intézményben való részvételt tanúsító - bemutatóra vagy névre szóló - okirat, amely intézmény alapító okiratában meghatározott célja - az egyes befektetésekkel járó kockázatviselést megosztva - az értékpapírokba vagy más eszközökbe történő befektetés;

27. pénzpiaci eszköz: értékpapírszerűen, sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló - értékpapírnak nem minősülő - okirat;

28. átruházható eszköz:

a)[14] a pénzkövetelésről kiállított - értékpapírnak nem minősülő - okirat,

b)[15] az olyan értékpapírnak nem minősülő okirat, amely valamilyen pénzkövetelésről szóló okirat vagy értékpapír, valamint tagsági jogot megtestesítő értékpapír átvételét igazolja, vagy ezek felett közvetetten a rendelkezést lehetővé teszi,

c) a kárpótlási jegy,

d) az olyan jogról vagy követelésről kiállított értékpapír és értékpapírnak nem minősülő okirat, amely tekintetében külön törvény vagy kormányrendelet megállapítja, hogy e törvénynek az átruházható eszközre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, valamint

e)[16] pénzköveteléssel, értékpapírral, pénzpiaci eszközzel, illetőleg átruházható eszközzel végzett határidős ügylet, továbbá árfolyam- és kamatkockázati csereügylet és más származékos ügylet, függetlenül attól, hogy arról okiratot kiállítottak-e vagy sem:

29. fizetésnek minősül minden olyan jogcselekmény, amely a tartozás megszűnését vagy csökkenését eredményezi;

30. hitel:

a) a pénzértékre szóló kölcsön,

b) a halasztott fizetés (kereskedelmi hitel, áruhitel, céghitel),

c)[17] előleg és előrefizetés,

d) az előző pontokban meg nem határozott olyan visszavásárlási kötelezettséget tartalmazó megállapodás, amelynek alapján a visszavásárlás az eladáskori árnál (értéknél) magasabb áron (értéken) történik; annak megállapításánál, hogy az ár (érték) magasabb-e az eladáskori árnál (értéknél), a visszavásárlással összefüggésben bármilyen jogcímen járó összeget egybe kell számítani;

e)[18] pénzügyi lízing;

31. devizajogszabály:

a)[19] e törvény és az e törvényben kapott felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet , továbbá

b)[20] az MNB-ről szóló törvény devizarendelkezései;

32.[21] felhatalmazott hitelintézet: devizaműveletek végzésére az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyével felhatalmazott hitelintézet, melyek jegyzékét a Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé;

33. devizahatóság: az MNB;

34.[22] meghiúsult ügylet: a részben vagy egészben nem teljesített szerződés, illetve a megszűnt szerződés, ha valamelyik félnek pénzbeli szolgáltatás visszajár.

MÁSODIK RÉSZ

A DEVIZASZABÁLYOK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ELŐFELTÉTELEI

III. FEJEZET

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

4. § (1) Ha devizajogszabály vagy külön jogszabály a deviza- vagy valutavásárlási, vagy devizaátutalási, illetőleg devizával vagy valutával való fizetési jogcímet keletkeztető szerződés megkötését vagy tevékenység végzését engedélyhez vagy előzetes bejelentéshez köti, e törvény eltérő rendelkezésének hiányában a deviza- vagy valutaeladásnak és a devizaátutalásnak az engedély megléte, illetőleg a bejelentés megtörténte esetén van helye.

(2) Jogszabály előírhatja, hogy a nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásnak e tevékenységét, annak megkezdésétől számított meghatározott határidőn belül a devizahatóságnak be kell jelentenie.

(3) A vállalkozás és a szervezet a forint ellenében történő deviza- vagy valutavásárlást a pénzforgalmi számlája terhére adott fizetési megbízással kezdeményezi.

(4) A devizahatóság az engedélyét feltételhez kötheti.

(5) Az, hogy a devizajogszabályok, vagy a jegybanki rendelkezések szerint nem kell devizahatósági engedély, vagy az engedélyt a devizahatóság megadta, nem mentesít az egyéb jogszabályokban foglalt előírások megtartása alól.

5. § (1) Devizajogszabály vagy jegybanki rendelkezés előírhatja, hogy a felhatalmazott pénzintézet milyen okiratok, illetőleg nyilatkozatok meglétét és ezeknek a fizetési megbízással való összhangját köteles vizsgálni.

(2) A felhatalmazott pénzintézet köteles meggyőződni arról, hogy a deviza-, illetve valutaeladás, továbbá a devizaátutalás devizajogszabályban vagy jegybanki rendelkezésben meghatározott feltételei fennállnak-e. Amennyiben e feltételeket igazoló iratok nem állnak rendelkezésre, a felhatalmazott pénzintézet a deviza-, illetve valutaeladást, továbbá az átutalást megtagadja.

6. § (1) A devizát, valutát a vásárláskor feltüntetett célra vagy olyan célra szabad felhasználni, amihez a devizahatóság engedélye vagy előzetes bejelentés nem szükséges. Amennyiben a devizabelföldi olyan eltérő célra használja fel a devizát, valutát, amihez a devizahatóság engedélye vagy előzetes bejelentés nem szükséges, a felhasználástól számított nyolc napon belül köteles ezt az átutalás, illetve a vásárlás helyén bejelenteni.

(2) A devizabelföldi köteles megtenni minden tőle elvárhatót annak érdekében, hogy a devizakülföldivel kötött szerződésben meghatározott összeget beszedje.

(3)[23] A devizabelföldi a rendelkezésre bocsátott deviza, valuta rendeltetésszerű felhasználásáról - a természetes személy a 18. § (1) bekezdése alapján külföldi utazási költségeire megvásárolt deviza, valuta kivételével -, illetőleg a devizakülfölditől járó összeg befolyásáról a devizajogszabályban meghatározott módon a devizahatóságnak elszámolni köteles.

Átváltás

7. § (1) Devizabelföldi vagy devizakülföldi belföldön devizát, valutát forintra, forintot devizára, valutára vagy devizát, valutát más devizára, valutára - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak felhatalmazott pénzintézetnél válthat át, és csak ott jogosult devizát, valutát vásárolni, eladni.

(2) Devizabelföldi vagy devizakülföldi belföldön valutát és a pénzhelyettesítő eszközök közül a csekket forintra, forintot valutára, csekkre, valutát, csekket más valutára, csekkre átváltóhelyen is átválthat, és jogosult ott valutát, csekket vásárolni vagy eladni.

Árfolyam

8. § A konvertibilis deviza, valuta forintra, illetőleg a forint konvertibilis devizára, valutára történő átszámításánál alkalmazandó árfolyam tekintetében az MNB jegybanki rendelkezésben előírást adhat.

Korlátozott és tiltott műveletek

9. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, devizahatósági engedéllyel lehet olyan szerződést kötni, vagy pénzügyi műveletet végezni, amely arra irányul, hogy devizabelföldiek és devizakülföldiek egymásra tekintettel devizát, valutát, belföldi fizetőeszközt, illetőleg vagyoni értéket belföldön és külföldön átruházzanak.

(2) Nem kell devizahatósági engedély ahhoz, hogy

a) a vállalkozás és a szervezet devizakülföldivel olyan szerződést kössön, amely alapján a vállalkozás és a szervezet a devizakülföldivel pénzbeli elszámolás nélküli csereutazást bonyolít le,

b) a devizabelföldi és devizakülföldi természetes személy egymás belföldi és külföldi tartózkodásának költségeit fedezze,

c) az egymással cserekapcsolatot fenntartó devizabelföldi és devizakülföldi természetes személy a gyűjtési körébe tartozó azonos vagy hasonló ingó dolgot - a kiviteli (kiküldési) szabályok megtartásával - pénzbeli elszámolás nélkül cseréljen.

10. § (1) Ha devizajogszabály másként nem rendelkezik, devizabelföldiek között tilos fizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban olyan kikötést alkalmazni, amely deviza, valuta valóságos szolgáltatására irányul.

(2)[24] A 3. § 21. a) pontjának hatálya alá tartozó külképviselet által nyújtott szolgáltatások ellenértékét a devizabelföldi külföldön konvertibilis fizetőeszközzel megfizetheti.

(3) A kiküldő vállalkozás, szervezet és a devizabelföldi vagy devizakülföldi kiküldött között a kiküldött külföldi hivatalos és üzleti utazásával kapcsolatban külföldi pénznemben keletkezett tartozás devizában vagy valutában is kiegyenlíthető.

IV. FEJEZET

EGYES TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK DEVIZAHATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSE

11. §[25] (1) Szerencsejáték-szervező tevékenységnek konvertibilis pénznemben történő végzéséhez a devizahatóság engedélyét a szerencsejáték-szervező tevékenység folytatásához külön törvény szerint szükséges hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt meg kell szerezni.

(2)[26] Devizahatósági engedély szükséges ahhoz, hogy devizakülföldi a belföldön lévő ingó dolga tekintetében - a belföldön örökölt ingó dolga kivételével - devizabelföldivel vagy devizakülföldivel adásvételi vagy bizományi szerződést, illetőleg hasznosítására ellenérték fejében egyéb szerződést kössön. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a nemzetközi gazdasági tevékenység körében kötött szerződésre.

V. FEJEZET

HAZAUTALÁSI ÉS FORINTRA TÖRTÉNŐ ÁTVÁLTÁSI KÖTELEZETTSÉG, KÖVETELÉS BEJELENTÉS

12. § (1) A devizabelföldi köteles - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a konvertibilis devizát, valutát a megszerzéstől (birtokba jutástól), illetve annak tudomásra jutásától számított nyolc napon belül felhatalmazott pénzintézethez átutaltatni (hazautaltatni) vagy hazahozni és annak átadni (a továbbiakban együtt: hazautalni), illetve természetes személy esetén hazahozni vagy hazautaltatni.

(2) A devizabelföldi az alábbi jogcímeken külföldön megszerzett (birtokába került) konvertibilis devizát, valutát nem köteles hazautalni vagy hazahozni:

a) a külképviseleti bevételt, ha azt a külképviselet fenntartására használja fel,

b) a természetes személy által külföldi tartózkodása során ajándék vagy öröklés címén kapott, továbbá külföldi szerencsejátékból származó összeg külföldön a devizajogszabálynak megfelelően felhasznált részét,

c) a külföldön munkát végző külföldön tartózkodásának ideje alatt a külföldön végzett munkából származó jövedelmét és a devizakülfölditől kapott ösztöndíját,

d) a közvetlen vállalkozásától bármilyen jogcímen származó hozamot, a közvetlen vállalkozásának az elidegenítéséért kapott, továbbá az ilyen vállalkozás megszűnése vagy a jegyzett tőkéjének csökkentése, valamint kisajátítás, államosítás vagy bármilyen más tulajdonelvonás esetén a tényleges kártalanítás folytán őt megillető devizát, valutát, ha azt a 32. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célra használja fel,

e)[27] a nemzetközi gazdasági tevékenység körében megkötött szerződés ellenértékét, ha azt a vele a szerződést megkötő devizakülföldivel szemben ugyanabból vagy másik szerződéséből származó, külföldi pénznemben fennálló tartozása kiegyenlítésére használja fel, feltéve, hogy

1. ezt a devizahatóságnak előzetesen bejelenti,

2. a tartozás kiegyenlítéséhez nincs szükség arra, hogy a devizabelföldi külföldön számlát nyisson (56-57. §),

3. a tartozás kiegyenlítésére a devizahatóságnak történt bejelentéstől számított 30 napon belül sor kerül;

f) ha a devizahatóság erre engedélyt adott.

(3) A devizabelföldi köteles hazautalni vagy hazahozni a felhatalmazott pénzintézetnél és az átváltóhelyen forintért vásárolt vagy devizaszámláról külföldre átutalt, fel nem használt devizát, valutát.

(4) A természetes személyen kívüli devizabelföldi köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a birtokába került nem konvertibilis devizát a megszerzéstől, tudomásra jutástól számított nyolc napon belül konvertibilis devizára, valutára átváltsa, és azt az (1) bekezdés alapján hazautalja.

13. § A devizabelföldi köteles a devizakülföldivel szemben devizában fennálló követelését, valamint a külföldi ingatlanra, a külföldi vállalkozásban való érdekeltségre megnyíló igényt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül a devizahatóságnak bejelenteni. A devizahatóság a bejelentés megtételének határidejére ennél hosszabb időt is megállapíthat.

14. §[28] A 12. § (1), (3) és (4) bekezdése alapján hazautalt vagy hazahozott konvertibilis devizát, valutát

a) a vállalkozás a 48-49. és 51. §,

b) a szervezet az 52-53. §,

c) a természetes személy az 54. §

rendelkezéseinek megfelelően devizaszámlára helyezheti, illetve a természetes személy a birtokában tarthatja.

15. §[29] A vállalkozás és a szervezet a 14. § a) és b) pontja alapján devizaszámlára el nem helyezhető vagy el nem helyezett konvertibilis devizát, valutát felhatalmazott hitelintézetnél köteles haladéktalanul forintra átváltani.

16. § (1) A devizabelföldi hazautalási, hazahozatali, illetve forintra történő átváltási kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg annak eleget nem tett.

(2) Ha a megvásárlásnak a fizetőeszközt kibocsátó országban hatályos rendelkezések miatt vagy egyéb okból akadálya van, a felhatalmazott pénzintézet vagy átváltóhely a fizetőeszközt az akadály elhárulásáig letétként őrzi. A felhatalmazott pénzintézet a letétként őrzött ilyen fizetőeszközt még azok megvásárlása előtt beszedés, illetve értékesítés végett külföldre kiküldheti.

(3) Ha a jogosult közreműködése szükséges ahhoz, hogy a konvertibilis deviza, valuta felhasználható legyen, ezt arra tekintet nélkül köteles teljesíteni, hogy az átváltás, illetve az ellenérték kifizetése mikor történik meg.

(4) A forintra történő átváltási kötelezettség alá eső konvertibilis devizát, valutát átváltás nélkül felhasználni, vagy azzal rendelkezni devizahatósági engedéllyel szabad.

HARMADIK RÉSZ

FOLYÓ FIZETÉSI MŰVELETEK

17. § Devizabelföldiek, illetőleg devizakülföldiek folyó fizetési műveletek céljára az e részben meghatározott szabályok szerint vásárolhatnak konvertibilis devizát, valutát.

VI. FEJEZET

A DEVIZABELFÖLDI KONVERTIBILIS DEVIZAVÁSÁRLÁSA

[30]

18. §[31] (1) A devizabelföldi tőkeműveletnek nem minősülő jogcímeken a devizajogszabályokban foglaltaknak megfelelően a devizakülföldi - devizajogszabályban meghatározott esetben más devizabelföldi - kedvezményezettnek teljesítendő fizetéseire forintért konvertibilis devizát vásárolhat.

(2) A devizabelföldi külföldön a devizabelföldi által kiállított, külföldön történő fizetésre vagy valuta felvételére is alkalmas, névre és forintra szóló bankkártya felhasználásával - természetes személy névre és forintra szóló takarékbetétkönyv felhasználásával is - az (1) bekezdés szerinti jogcímeken konvertibilis valutát is vásárolhat.

(3) A devizabelföldi természetes személy külföldi tartózkodásának ideje alatt a külföldi tartózkodással összefüggésben felmerülő, tőkeműveletnek nem minősülő jogcímeken keletkezett költségeinek fedezésére

a) bankszámlája terhére külföldről adott megbízással,

b) megbízott útján

is vásárolhat forintért devizát, és azt külföldre, a devizakülföldi kedvezményezett javára átutaltathatja.

19. §[32]

20. §

VII. FEJEZET

A DEVIZAKÜLFÖLDI KONVERTIBILIS DEVIZA- ÉS VALUTAVÁSÁRLÁSA

21. §[33] (1) A devizakülföldi természetes személy az általa behozott konvertibilis fizetőeszköznek vagy átutalt konvertibilis devizának felhatalmazott hitelintézetnél és átváltóhelyen történt átváltási bizonylattal igazolt beváltásából származó forintösszeg erejéig forintért devizát, valutát vásárolhat. Ezt a rendelkezést megfelelően kell alkalmazni a nemzetközi postautalványon érkezett összegre is.

(2) Nem szükséges az (1) bekezdésben említett átváltási bizonylat akkor, ha a devizakülföldi természetes személy által átváltott összeg a devizajogszabályban meghatározott összeget nem haladja meg. Ha a devizakülföldi természetes személy által átváltott összeg a devizajogszabályban meghatározott összeget meghaladja, a devizakülföldi természetes személynek olyan átváltási bizonylattal kell igazolnia az általa behozott konvertibilis fizetőeszköznek vagy átutalt konvertibilis devizának a beváltását, amely az ügyfél azonosítására alkalmas, devizajogszabályban meghatározott adatokat tartalmazza.

(3) A külön jogszabály alapján belföldön foglalkoztatott devizakülföldi e tevékenységéből származó, a személyi jövedelemadó alapját képező - a (4) bekezdésben foglaltakkal csökkentett -, a számlavezető bankjához befizetett jövedelméből konvertibilis devizát vásárolhat felhatalmazott hitelintézetnél.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt, a személyi jövedelemadó alapját képező összeget csökkenteni kell

a) a külön jogszabály alapján igazoltan megfizetett személyi jövedelemadó összegével,

b) nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék, valamint egészségügyi hozzájárulás fizetése esetén az igazoltan megfizetett összeggel,

c) az adóköteles jövedelemnek számító természetben kapott lakás bérével vagy költségével, illetőleg a lakbér címén kapott juttatással.

(5) A devizakülföldi természetes személy a felhatalmazott hitelintézetnél és a valutaeladóhelyen, más devizakülföldi a felhatalmazott hitelintézetnél konvertibilis devizát, valutát vásárolhat a visszatérített általános forgalmi adó összegének erejéig, ha a számla adót is tartalmazó végösszegét - a (2) bekezdésben említett okmányok számát feltüntető - átváltási bizonylattal igazoltan konvertibilis deviza, valuta átváltásból származó forinttal, konvertibilis devizára szóló hitelkártyával, eurocsekkel vagy a 60. § szerinti forintszámlán elhelyezett, konvertibilis fizetőeszközre átváltható forinttal egyenlítette ki.

(6) A devizakülföldi az (1)-(5) bekezdésben foglaltakon túl minden egyéb, igazoltan folyó fizetési műveletből származó - devizajogszabályban meghatározott közterhekkel csökkentett - forintösszegért konvertibilis devizát, valutát vásárolhat. A vásárlás előtt a devizakülföldinek igazolnia kell, hogy devizajogszabályban meghatározott közteherfizetési kötelezettségeinek eleget tett.

(7) Az e §-ban foglalt jogcímeken a devizakülföldi helyett annak megbízásából és javára devizabelföldi konvertibilis devizát vásárolhat, és azt külföldre vagy belföldre átutalhatja.

22. § A külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete a belföldön konzuli bevétel jogcímén rendelkezése alá került forintösszegért a forintszámlája terhére adott megbízással konvertibilis devizát vásárolhat.

VIII. FEJEZET

A DEVIZABELFÖLDI KONVERTIBILIS DEVIZAVÁSÁRLÁSI ÉS ÁTUTALÁSI, VALAMINT VALUTAVÁSÁRLÁSI JOGOSULTSÁGÁHOZ KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOK

23. § (1) A devizavásárlásra jogosult devizabelföldi, ha devizakülföldi a fizetés kedvezményezettje, haladéktalanul köteles az igényelt és a megvásárolt devizát annak javára külföldre vagy belföldi pénzintézethez átutalni, vagy

a) a tevékenysége keretében megvásárolt konvertibilis fizetőeszközt a művészközvetítő belföldön vagy külföldön, az utazásszervező és -közvetítő külföldön átadni,

b)[34] a tudományos konferenciák előadóinak tiszteletdíjával kapcsolatos fizetésekre belföldön, a nemzetközi sportrendezvénnyel kapcsolatos fizetésekre belföldön vagy külföldön, a nemzetközi rendezvények részvételi díjára, a nemzetközi és külföldi szervezetek tagsági díjára, külön törvényben meghatározott tanulmányok folytatásának költségeire megvásárolt konvertibilis fizetőeszközt a kedvezményezettnek külföldön átadni.

(2)[35] A devizabelföldi természetes személyek a folyó fizetési műveletek jogcímein konvertibilis valutát is vásárolhatnak.

(3) A devizabelföldi a hirdetési díjra, valamint a nemzetközi és külföldi szervezetek tagsági díjára, továbbá a nemzetközi rendezvények részvételi díjára, valamint újság, folyóirat, könyv, zenei kiadványok előfizetésével, megvásárlásával kapcsolatos kiadásokra a postai szolgáltató tevékenységet ellátó, erre felhatalmazott vállalkozónál külföldre forintban nemzetközi postautalványon is teljesíthet fizetést.

(4)[36] A Rendőrség a külön jogszabályban meghatározott esetekben felmerülő kiadásaira konvertibilis valutát vásárolhat.

24. § (1) Devizabelföldi a kiküldötteinek külföldi hivatalos és üzleti utazási költségeire, jogosult konvertibilis valutát vásárolni.

(2) A Külügyminisztérium a konzuli tevékenységgel, valamint külföldön felmerülő állami protokollal kapcsolatos kiadásaira is jogosult konvertibilis valutát vásárolni, és birtokban tartani.

25. § Minden olyan esetben, amikor e törvény konvertibilis valuta megvásárlást lehetővé tesz, devizajogszabály vagy jegybanki rendelkezés kötelező előírást adhat a felhatalmazott pénzintézetnek és valutaeladóhelynek konvertibilis valuta helyett részben pénzhelyettesítő eszköz kiadására.

Egyéni kérelmen alapuló konvertibilis devizavásárlás

26. § (1) A devizahatóság a kérelmező körülményeinek mérlegelésével, méltányosságból az e részben korlátozás alá eső esetekben és célokra is engedélyezheti devizabelföldiek és devizakülföldiek forint ellenében történő konvertibilis deviza, valuta vásárlását.

(2) Az (1) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott konvertibilis devizára, valutára is alkalmazni kell a 6. §-ban, a 12. § (3) bekezdésében és a 25. §-ban foglaltakat.

IX. FEJEZET

FIZETÉSI SZABÁLYOK

A nemzetközi gazdasági tevékenységre vonatkozó fizetési szabályok

27. § (1) A nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásnak e tevékenysége keretében devizakülföldivel szerződést kötni, számlát kiállítani, fizetési kötelezettséget vállalni, teljesíteni, illetőleg fizetést elfogadni - függetlenül attól, hogy az előzőek belföldön vagy külföldön történnek-e -,

a) konvertibilis pénznemben,

b) forintban,

c) ha valamely pénzintézet kérelmére előzetes kötelezettséget vállal arra, hogy nem konvertibilis pénznemet részére elad, vagy tőle megvásárol, nem konvertibilis pénznemben

lehet.

(2) A devizabelföldi az (1) bekezdés b) pont szerinti fizetést csak a devizakülföldi 60. §-ban foglalt konvertibilis forintszámlája terhére fogadhatja el.

(3)[37] Ha meghatározott ország viszonylatában a nemzetközi gazdasági tevékenység körébe tartozó szerződésekkel vagy e szerződések egy részével kapcsolatos elszámolások pénzneméről államközi (kormányközi) megállapodás rendelkezést tartalmaz, ezt a pénznemet akkor kell alkalmazni, ha annak alkalmazását a megállapodás kifejezetten kötelezően előírja.

A belföldön történő fizetés szabályai

28.§[38] A devizabelföldi és a devizakülföldi közötti ügyletek ellenértékét - hacsak az ügylet nem tartozik a 27. § vagy a 29. § hatálya alá - belföldön forintban kell fizetni, kivéve

a) a művészközvetítőtől a devizakülföldit megillető honoráriumot, a tudományos konferenciák előadóinak tiszteletdíját, a nemzetközi sportrendezvényekkel kapcsolatban felmerülő verseny- és pályadíjat, továbbá a sportolók és a sporttisztviselők honoráriumát, amelyeket a külföldiek részére konvertibilis pénznemben is meg lehet fizetni,

b) ha a devizabelföldi és devizakülföldi a külön törvényben meghatározottak szerint devizahatóság által konvertibilis pénznemben engedélyezett szerencsejátékban való részvételi díját konvertibilis fizetőeszközben fizetheti meg, a nyeremény részére ilyen pénznemben ki is fizethető,

c) a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai részére működtetett zárt árusítású diplomataboltból konvertibilis fizetőeszköz ellenében teljesített termékértékesítést,

d) a magyarországi nemzetközi légi és vízi kikötőkben idegen lajstromszámú légi és vízi járművek részére történő üzemanyag értékesítést, valamint a nem menetrendszerű légi járat esetén a teljes földi kiszolgálást, melynek ellenértékét a devizakülföldi konvertibilis pénznemben is kiegyenlítheti.

e)[39] a 21. § (7) bekezdésében meghatározott jogcímet, amelyeken a külföldiek részére konvertibilis devizában is lehet fizetni.

A devizabelföldi biztosítóra, biztosításközvetítőre és biztosítási szaktanácsadóra vonatkozó fizetési szabályok

29. § (1) A devizakülföldinek a devizabelföldi biztosítóval megkötött szerződés díját

a) konvertibilis valutában, illetve belföldi pénzintézetnél vezetett devizaszámlájáról,

b) konvertibilis pénznemben történő átutalással,

c) felhatalmazott pénzintézetnél vezetett konvertibilis forintszámláján elhelyezett forinttal

kell megfizetnie.

(2) A devizabelföldi biztosító a devizakülföldivel fennálló, biztosítási szerződéséből eredő fizetési kötelezettségét a devizakülföldi választása szerint

a) konvertibilis valutában,

b) konvertibilis pénznemben történő átutalással,

c) a devizakülföldinek felhatalmazott pénzintézetnél vezetett konvertibilis forintszámlájára történő átutalással

köteles teljesíteni.

(3) Az e §-ban a devizabelföldi biztosítóra meghatározott szabályokat megfelelően alkalmazni kell a devizabelföldi biztosításközvetítőre és biztosítási szaktanácsadóra is.

NEGYEDIK RÉSZ

TŐKEMŰVELETEK

30. § A devizabelföldi, illetőleg a devizakülföldi az e részben nem korlátozott, vagy nem említett tőkeműveleteket a második részben foglaltak figyelembevételével engedély nélkül végezheti.

X. FEJEZET

KÖZVETLEN VÁLLALKOZÁSOK, ÉRTÉKPAPÍROK, PÉNZPIACI MŰVELETEK

Közvetlen vállalkozások megszerzése, elidegenítése és megszüntetése

31. § (1) A devizabelföldinek - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - külföldön vállalkozást alapítania, már meglévő vállalkozásban részesedést szereznie, vagy ilyen vállalkozásban tőkét emelnie, külföldön fiókot alapítania, bővítenie (a továbbiakban: közvetlen vállalkozás szerzése) akkor lehet, ha

a) a közvetlen vállalkozás szerzése során az egy devizabelföldi által megszerzendő részesedés aránya - figyelembe véve az adott vállalkozásban korábban megszerzett részesedését is - meghaladja a külföldi vállalkozás alap- vagy törzstőkéjének, illetve - az előzőek hiányában - vagyonának tíz százalékát,

b) a vállalkozás székhelye szerinti ország jogszabályai biztosítják a devizabelföldi részére a vállalkozástól, fióktól származó osztaléknak, nyereségrészesedésnek, kamatnak, prémiumnak, bármilyen jogcímen származó hozamnak (a továbbiakban: hozam) az ilyen vállalkozásban fennálló részesedésének, fiókjának elidegenítéséért kapott, továbbá a vállalkozás, illetve a fiók megszűnése vagy a jegyzett tőke csökkenése folytán őt megillető összegnek, valamint kisajátítás és államosítás esetén a tényleges kártalanítási összegnek Magyarországra konvertibilis devizában történő haladéktalan átutalását,

c) a devizabelföldi a vállalkozásért - a fiók kivételével - részesedésének értékénél nem felel nagyobb összeggel, kivéve, ha a vállalkozás székhelye szerinti ország jogszabályai szerint pótbefizetést kell teljesíteni,

d)[40]

e) adó, vám, illeték vagy ezekkel kapcsolatos pótlék, nyugdíj-, egészségbiztosítási vagy társadalombiztosítási járulék fizetési tartozása nincs,

f) a devizabelföldi - a természetes személy és az egyéni vállalkozó kivételével - nem áll csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt, illetve a kérelem/bejelentés benyújtása évében, valamint az azt megelőző két naptári évben ilyen eljárás ellene nem folyt,

g) a közvetlen vállalkozás szerzésére irányuló kérelem benyújtását, illetve bejelentés megtételét megelőző f) pontban említett időszakban a devizahatóság a 34. §-ban foglalt határozatot vele szemben nem hozott, illetve ilyen határozat esetében annak eleget tett,

h) a devizabelföldi vállalkozás vezető tisztségviselője az f) pontban említett időszakban nem volt olyan vállalkozásnál vezető tisztségviselő, felügyelő bizottsági tag, amely a 34. §-ban foglalt kötelezettségének nem tett eleget.

(2) A külön jogszabály alapján vállalkozói igazolvány nélkül külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személyt e § tekintetében természetes személynek kell tekinteni.

(3)[41]

32. § (1) Devizabelföldinek az okirat keltétől vagy az ügylet megkötésétől, illetve a közvetlen vállalkozás vagy fiók megszüntetésétől számított nyolc napon belül be kell jelentenie a devizahatóságnak

a) a 31. §-ban foglaltaknak megfelelően történő közvetlen vállalkozás szerzését,

b) közvetlen vállalkozásának elidegenítését,

c) közvetlen vállalkozásának megszüntetését,

d) közvetlen vállalkozása jegyzett tőkéjének csökkenését,

e) közvetlen vállalkozásának más külföldi vállalkozással történő egyesülését, összeolvadását vagy abból való szétválását.

(2) Ha devizabelföldi külföldön az ottani jogszabályok szerinti egyéni vállalkozói tevékenységet kíván folytatni, rá a 31. § (1) bekezdésének b), d), e) és g) pontjában, valamint a 33. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

33. § (1) Ha a közvetlen vállalkozás szerzése során a 31. § (1) bekezdésében foglalt valamennyi feltétel együttesen nem teljesül, a devizabelföldinek közvetlen vállalkozást szerezni csak devizahatósági engedéllyel lehet. Ha a devizabelföldi részesedése nem éri el a 31. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértéket, a külföldi vállalkozás által kibocsátott részvény, valamint más közvetlen vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapír szerzésére a 35. § szabályai vonatkoznak.

(2) Amennyiben a devizabelföldi közvetlen vállalkozásának átalakulása folytán a közvetlen vállalkozás a 31. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételnek nem felel meg, a devizabelföldinek a részesedése megtartásához devizahatósági engedélyt kell kérni.

(3) A devizabelföldi mindaddig, amíg a 34. § alapján előírt elidegenítési kötelezettségének nem tett eleget, közvetlen vállalkozás szerzéséhez devizahatósági engedélyt nem kaphat.

34. § A közvetlen vállalkozás megszüntetéséről határozhat a devizahatóság, ha a devizabelföldi a 31. § (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányában szerzett közvetlen vállalkozást, vagy a 32. §-ban említett bejelentésben nem valós tartalmú adatokat közölt, továbbá a közvetlen vállalkozással kapcsolatos tevékenysége végzése során a devizajogszabályban előírt kötelezettségének nem tett eleget. Ebben az esetben a devizabelföldinek mindent meg kell tennie közvetlen vállalkozásának - a devizahatóság által előírt határidőn belül történő - elidegenítése (megszüntetése) érdekében.

Értékpapírokkal, pénzpiaci eszközökkel, átruházható eszközökkel végzett műveletek

35. § (1) Devizahatósági engedéllyel szabad külföldön zárt körben vagy nyilvánosan forgalomba hozni, valamint elismert külföldi értékpapírpiacra bevezetni devizabelföldi által

a)[42] kibocsátott olyan kötvényt és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, pénzpiaci eszközt, amelynek a kibocsátáskori lejárati ideje rövidebb, mint 365 nap,

b) kiállított átruházható eszközt,

c) nyílt végű befektetési alapra kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt.

(2) Devizahatósági engedély szükséges devizakülföldi által

a) kibocsátott részvénynek vagy más, külföldi vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírnak,

b) kibocsátott kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak,

c) kibocsátott pénzpiaci eszköznek,

d) kiállított átruházható eszköznek,

e) kibocsátott kollektív befektetési értékpapírnak

belföldön történő zártkörű vagy nyilvános forgalomba hozatalához, továbbá elismert belföldi értékpapírpiacra történő bevezetéséhez.

(3) Devizahatósági engedély szükséges külföldi pénznemre szóló devizabelföldi által

a) kibocsátott részvénynek vagy más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírnak,

b) kibocsátott kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak,

c) kibocsátott pénzpiaci eszköznek,

d) kiállított átruházható eszköznek,

e) kibocsátott kollektív befektetési értékpapírnak

belföldön történő zártkörű vagy nyilvános forgalomba hozatalához, elismert belföldi értékpapírpiacra történő bevezetéséhez.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott befektetéseknek belföldiek közötti, belföldön történő elidegenítéséhez nem kell devizahatósági engedély, amennyiben a forgalomba hozatalhoz, értékpapírpiacra történő bevezetéshez a devizahatóság az engedélyt megadta.

(5) Devizahatósági engedéllyel idegenítheti el a devizabelföldi devizakülföldinek devizabelföldi által

a)[43] kibocsátott olyan kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, továbbá pénzpiaci eszközt, amelynek a kibocsátáskori lejárati ideje rövidebb, mint 365 nap,

b) kiállított átruházható eszközt, kivéve azt a kárpótlási jegyet, amelyet a devizakülföldi külön törvény alapján kárpótlásra jogosultként kap,

c) nyílt végű befektetési alapra kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt.

(6) A (5) bekezdés szerinti engedélyt a devizahatóság - a devizakülföldi által kibocsátáskori megszerzésre vagy devizakülföldire történő átruházásra - összevontan, illetve az egy kibocsátásból származó értékpapírok teljes vagy meghatározott mennyiségére is kiadhatja.

(7) Devizabelföldi devizahatósági engedéllyel szerezheti meg visszterhesen devizabelfölditől külföldön, illetve devizakülfölditől belföldön vagy külföldön

a) a devizakülföldi által kibocsátott részvényt vagy más, külföldi vállalkozásban fennálló részesedést, ha a részesedésszerzés a 31. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértéket nem haladja meg,

b) a devizakülföldi által kibocsátott kötvényt és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt,

c) a devizakülföldi által kibocsátott pénzpiaci eszközt,

d) a devizakülföldi által kiállított átruházható eszközt,

e) a devizakülföldi által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt,

f) a devizabelföldi által belföldön vagy külföldön kibocsátott, külföldi pénznemre szóló értékpapírt, pénzpiaci eszközt, átruházható eszközt.

(8) Nem kell devizahatósági engedély annak a devizakülföldi által kibocsátott, illetve kiállított értékpapírnak, pénzpiaci eszköznek, átruházható eszköznek belföldön devizabelföldi által - forintfizetés ellenében - történő megszerzéséhez, amelynek belföldön történő zártkörű vagy nyilvános forgalomba hozatalát, továbbá elismert belföldi értékpapírpiacra történő bevezetését a devizahatóság a (2) bekezdés szerint engedélyezte.

(9) A devizabelföldi - az ügylet megkötésétől számított nyolc napon belül - köteles bejelenteni a devizahatóságnak a (7) bekezdésben említett befektetéseinek visszterhes elidegenítését, továbbá azoknak a belföldi vállalkozás tőkéjéhez nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatását.

35/A. §[44] (1) Nem szükséges a 35. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában említett devizahatósági engedély

a) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai (szövetségi) kormányai által kibocsátott, egyéves vagy annál hosszabb lejáratú kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak,

b) az említett tagországokban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által külföldi pénznemben kibocsátott részvénynek vagy más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírnak, továbbá egyéves vagy annál hosszabb lejáratú kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak belföldön történő, zártkörű vagy nyilvános forgalomba hozatalához, továbbá elismert belföldi értékpapírpiacra történő bevezetéséhez.

(2) A devizahatóságnak történő előzetes bejelentés szükséges a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által forintban kibocsátott részvénynek vagy más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírnak, továbbá egyéves vagy annál hosszabb lejáratú kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak belföldön történő zártkörű vagy nyilvános forgalomba hozatalához, továbbá elismert belföldi értékpapírpiacra történő bevezetéséhez, feltéve, hogy a külföldi vállalkozást, illetőleg az általa kibocsátott részvényt vagy más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírt vagy kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt valamely nemzetközi hitelminősítő intézmény legalább a befektetésre ajánlott kategóriába sorolt. Az előzetes bejelentést a kibocsátás, illetőleg a bevezetés tervezett időpontja előtt 30 nappal, zártkörű kibocsátás esetén 15 nappal megelőzően kell a devizahatóságnak megtenni, amely a bejelentést visszaigazolja. Ha a külföldi vállalkozás a bejelentésben közölt adatoktól a későbbiekben el kíván térni, ehhez új bejelentést kell tennie. Az említett nemzetközi hitelminősítő intézmények jegyzékét az MNB a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.

(3) Nem szükséges megszereznie a devizabelföldinek a 35. § (7) bekezdésének a)-b) pontjában említett devizahatósági engedélyt az (1)-(2) bekezdésben említett kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, továbbá részvénynek és más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírnak devizabelfölditől külföldön, illetve devizakülfölditől belföldön vagy külföldön történő visszterhes megszerzéséhez - a (6) bekezdés figyelembevételével, a 35. § (8) bekezdésén túlmenően - akkor sem, ha ezeket az értékpapírokat külföldön hozták akár zártkörűen, akár nyilvánosan forgalomba, illetőleg vezették be értékpapírpiacra.

(4) A (3) bekezdést alkalmazni kell az (1)-(2) bekezdés szerinti, egyébként belföldön akár zártkörűen, akár nyilvánosan forgalomba hozott, illetőleg elismert értékpapírpiacra bevezetett kibocsátások azon részéből származó kötvény, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapír visszterhes megszerzésére, amelyet külföldön hoztak akár zártkörűen, akár nyilvánosan forgalomba, illetőleg vezettek be elismert értékpapírpiacra.

(5) A devizahatóságnak történő előzetes bejelentés szükséges a (2) bekezdésben említett értékpapírnak devizabelföldi által a (3)-(4) bekezdésben meghatározott módon történő megszerzéséhez. Az előzetes bejelentést az értékpapír megszerzésének tervezett időpontja előtt 15 nappal megelőzően kell a devizahatóságnak megtenni, amely a bejelentést visszaigazolja.

(6) Az (1)-(5) bekezdést a kötvényről és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírról, illetőleg részvényről és más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírról kiállított letéti igazolásra is alkalmazni kell [3. § 28. b) pont].

(7) A felhatalmazott hitelintézeten, a devizabelföldi befektetési alapkezelőn és az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) szerinti forgalmazón kívüli devizabelföldi a devizakülfölditől a (3)-(4) bekezdésben említett kötvényt, más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, részvényt, más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírt, illetőleg a (6) bekezdésben említett letéti igazolást megvásárolhatja, feltéve, hogy az ügylethez a devizabelföldi az Épt. szerinti forgalmazó közvetítését igénybe veszi. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni arra a kötvényre, más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra, továbbá részvényre, más vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírra, amelyet belföldön hoztak - akár zártkörűen, akár nyilvánosan - forgalomba, illetőleg vezettek be értékpapírpiacra.

(8) A 45. § (3) bekezdésében meghatározott fizetési szabályok az e § és a 35/B. § hatálya alá tartozó értékpapír, illetőleg letéti igazolás megszerzése esetén is irányadók.

(9) Az (1)-(4) bekezdésben említett értékpapír, illetőleg a (6) bekezdésben említett letéti igazolás devizabelföldi vagy devizakülföldi részére történő visszterhes elidegenítéséhez, megterheléséhez devizahatósági engedélyre nincs szükség.

(10) A felhatalmazott hitelintézeten, a devizabelföldi befektetési alapkezelőn és az Épt. szerinti forgalmazón kívüli devizabelföldi devizakülföldi értékpapír-letétkezelő szolgáltatását devizabelföldi értékpapír-letétkezelő közvetítésével veheti igénybe.

(11) Ha a (7) bekezdés szerint megvásárolt - kinyomtatott - értékpapír, illetőleg letéti igazolás a devizabelföldi birtokába (rendelkezése alá) jut, azt

a) köteles hazahozni,

b) devizahatósági engedély nélkül az országból kiviheti, de azt - tényleges külföldi tartózkodásának időtartamát kivéve - külföldön nem tarthatja.

(12) Nem szükséges a 45. § (1) bekezdésében említett devizahatósági engedély ahhoz, hogy a devizakülföldi tag által a belföldi vállalkozás tőkéjéhez történő szolgáltatása folytán a belföldi vállalkozás megszerezze a devizakülföldinek az (1)-(4) bekezdés szerinti értékpapírját, valamint a (6) bekezdés szerinti letéti igazolását. A 46. § (5) bekezdésében említett devizahatósági engedély nélkül szolgáltatható nem pénzbeli hozzájárulásként, valamint mellékszolgáltatásként az (1)-(4) bekezdés szerinti értékpapír, illetőleg a (6) bekezdés szerinti letéti igazolás a devizabelföldi közvetlen vállalkozásához.

(13) A devizabelföldinek nem kell bejelentenie a 35. § (9) bekezdése alapján az (1)-(4) bekezdés értelmében devizahatósági engedély nélkül megszerzett befektetéseknek visszterhes elidegenítését, továbbá azoknak a belföldi vállalkozás tőkéjéhez nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatását.

35/B. § A külföldi részvétellel működő vállalkozás devizabelföldi vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja a 33. § (1) bekezdésében és 35. §-a (7) bekezdésének a) pontjában említett devizahatósági engedély nélkül szerezheti meg a devizakülföldi tulajdonos 10%-ot meg nem haladó mértékű részesedését megtestesítő részvényét, más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírját, továbbá az ezekre vonatkozó vételi opciós jogot, valamint az értékpapírról kiállított letéti igazolást. A devizabelföldi az említett értékpapír, illetőleg letéti igazolás megszerzését a devizahatóságnak - a megszerzést követő 8 napon belül - köteles bejelenteni.

35/C. § A devizabelföldi befektetési alapkezelő - ha az értékpapír megszerzését a befektetési alap számára devizajogszabály lehetővé teszi -

a) a devizakülföldivel szemben fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésére forint ellenében devizát vásárolhat a felhatalmazott hitelintézetnél,

b) az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét - ha azt a devizakülföldi a devizajogszabály szerint jogszerűen szerezte meg - a devizakülfölditől közvetlenül visszaválthatja.

36. § (1) Ha a devizahatóság tudomást szerez arról, hogy a devizabelföldi a 35. § (1)-(3), (5) és (7) bekezdésében foglalt engedély nélkül köti meg az ott megjelölt ügyleteket, illetve végzi az ott megjelölt tevékenységeket, a pénzpiaci eszköz, az átruházható eszköz, a kötvény, a más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a kollektív befektetési értékpapír kötelező elidegenítéséről határozhat. Ebben az esetben a devizabelföldinek mindent meg kell tennie a devizahatóság által előírt határidőn belüli elidegenítés érdekében.

(2) A devizabelföldi mindaddig, amíg az (1) bekezdés alapján előírt elidegenítési kötelezettségének nem tett eleget, a 35. § (1)-(3), (5) és (7) bekezdésében foglalt művelethez devizahatósági engedélyt nem kaphat.

XI. FEJEZET

INGATLANMŰVELETEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

37. §[45] A devizakülföldi - ideértve a kárpótlásra jogosult devizakülföldit is - a belföldi ingatlan tulajdonjogát külön törvényben megengedett módon szerezheti meg.

38. §[46] (1) A devizabelföldi a külföldi ingatlan tulajdonjogának visszterhes megszerzéséről a szerződéskötéstől számított 8 napon belül - tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan tulajdonjoga változásának az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) történő bejegyzése megtörtént-e -, az építkezésről pedig annak megkezdésétől számított 8 napon belül bejelentést köteles tenni a devizahatóságnak.

(2) A devizabelföldi a szerződéskötéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a devizahatóságnak - tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan tulajdonjoga változásának az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) történő bejegyzése megtörtént-e - a külföldön lévő ingatlanára vonatkozó tulajdonjoga elidegenítését.

XII. FEJEZET

HITELEKRE, BIZTOSÍTÉKOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Hitelfelvétel

39. §[47] (1) A felhatalmazott hitelintézeten kívüli devizabelföldi - a (3) bekezdésben és a 42. §-ban foglalt kivétellel - devizakülfölditől egy évnél nem hosszabb lejáratú hitelt devizahatósági engedéllyel vehet fel.

(2) Az egy évnél hosszabb lejáratú külföldi devizahitel felvételét a devizabelföldinek a szerződés megkötésétől számított 8 napon belül be kell jelentenie a devizahatóságnak.

(3) Devizabelföldi devizakülföldivel egy évnél nem hosszabb futamidejű pénzügyi lízingre vonatkozó megállapodást devizahatósági engedély nélkül köthet.

(4) Egy éven túli külföldi devizahitel felvétele esetén a devizabelföldi nem vállalhat, illetőleg nem teljesíthet olyan törlesztést a futamidő első évére, amely az egész futamidőre egyenlő részleteket feltételezve nem arányos a hitel ténylegesen felvett összegével.

(5) Feltöltődő (rulirozó) külföldi devizahitel esetén a hitelkeret minden egyes feltöltése külön hitelfelvételnek tekintendő.

(6) Devizabelföldi természetes személy és szervezet devizakülfölditől egy évnél hosszabb lejáratú hitelt forintban devizahatósági engedéllyel vehet fel.

(7) A devizabelföldi a devizakülföldi által forintban nyújtott hitel összegét a devizakülföldi konvertibilis forintszámlájáról fogadhatja el.

(8) A devizakülfölditől hitelt felvevő a hitelt felhatalmazott hitelintézethez teljesített bankátutalás formájában veheti igénybe.

(9) A felhatalmazott hitelintézet által, devizabelföldinek nyújtott devizahitelt a hitelintézet forintban bocsátja a hitelfelvevő rendelkezésére, kivéve, ha az közvetlenül importfinanszírozásra, vagy devizakülföldi által nyújtott devizahitel, illetve a hitelfelvevő más felhatalmazott hitelintézettől felvett devizahitelének törlesztésére szolgál, és ha a hitel folyósításának időpontja megegyezik az importtal kapcsolatos fizetési kötelezettség, illetve a hiteltörlesztés napjával.

(10) A devizahatóság a (8) és (9) bekezdésben foglaltaktól eltérő devizahatósági engedélyt adhat.

(11) Nem kell devizahatósági engedély ahhoz, hogy a devizabelföldi a devizakülfölditől előleget vagy előrefizetést fogadjon el. A devizabelföldi a devizakülföldi által forintban teljesített előleget vagy előrefizetést a devizakülföldi konvertibilis forintszámlájáról fogadhatja el. Az egy évet meghaladó előleget vagy előrefizetést a devizabelföldi a szerződéskötést követő nyolc napon belül köteles bejelenteni a devizahatóságnak.

40. § A devizabelföldi a 39. § szabályai szerint felvett hitel tőkéjét és kamatát és egyéb járulékait devizahatósági engedély nélkül fizetheti meg a hitelezőnek.

Hitelnyújtás

41.§ (1)[48] A felhatalmazott hitelintézeten kívüli devizabelföldi - a (2)-(4) bekezdés szerinti, valamint a 42. §-ban foglaltak kivételével - devizahatósági engedéllyel nyújthat devizakülföldi részére hitelt.

(2) Devizabelföldi természetes személy - a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozói körben - a konvertibilis pénznemű ország úti okmányával rendelkező devizakülföldi természetes személynek forintban vagy konvertibilis devizában, a nem konvertibilis pénznemű ország úti okmányával rendelkező devizakülföldi természetes személynek forintban devizahatósági engedély nélkül nyújthat hitelt.

(3)[49] A devizabelföldi a devizajogszabályoknak megfelelően megszerzett közvetlen vállalkozása részére öt évet meghaladó lejáratú hitelt nyújthat devizahatósági engedély nélkül. A hitelnyújtást a szerződéskötést követő 8 napon belül be kell jelenteni a devizahatóságnak.

(4)[50] Nem kell devizahatósági engedély ahhoz, hogy a devizabelföldi előleget vagy előrefizetést teljesítsen a devizakülföldi részére. Az egy évet meghaladó előleget vagy előrefizetést a devizabelföldi a szerződéskötést követő 8 napon belül köteles bejelenteni a devizahatóságnak.

Halasztott fizetés

42. §[51] (1) Devizabelföldi vállalkozás, szervezet devizakülföldivel import irányú szerződés esetén halasztott fizetésben megállapodhat.

(2) A nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás jogosult azzal a devizakülföldivel, akivel e tevékenység körébe tartozó szerződést köt export irányú szerződés esetén halasztott fizetésben megállapodni. A három hónapnál hosszabb lejáratú halasztott fizetésben való megállapodást a devizabelföldi legkésőbb a szerződéskötéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a devizahatóságnak. Az Épt. szerinti forgalmazó a külön törvényben meghatározottak szerint állapodhat meg devizakülföldivel export irányú halasztott fizetésben.

Kezességek, garanciák és egyéb pénzügyi biztosítékok

43. §[52] (1) Devizahatósági engedély szükséges - a (2) bekezdésben említett kivétellel - ahhoz, hogy devizabelföldi más devizabelföldi vagy devizakülföldi kötelezettségéért devizakülföldivel szemben kezességet, garanciát, óvadékot vagy ezekkel azonos rendeltetésű pénzügyi kötelezettséget vállaljon. Devizahatósági engedély szükséges - a (2) bekezdésben említett kivétellel - ahhoz, hogy devizabelföldi devizakülföldinek megbízást adjon devizabelföldi vagy devizakülföldi kötelezettségéért kezesség, garancia, óvadék vagy ezekkel azonos rendeltetésű pénzügyi kötelezettség vállalásra.

(2) Nem kell devizahatósági engedély ahhoz, hogy devizabelföldi olyan ügyletek kapcsán, amelyekhez a devizajogszabályok szerint devizahatósági engedély vagy a devizahatóságnak történő bejelentés nem szükséges

devizabelföldi kötelezettségéért devizakülföldivel szemben kezességet, garanciát, óvadékot vagy ezekkel azonos rendeltetésű egyéb pénzügyi kötelezettséget vállaljon,

-

- devizakülföldinek megbízást adjon arra, hogy devizabelföldi kötelezettségéért devizabelföldivel vagy devizakülföldivel szemben kezességet, garanciát, óvadékot vagy ezekkel azonos rendeltetésű pénzügyi kötelezettséget vállaljon.

Közvetlen vállalkozás, értékpapír, pénzpiaci eszköz, átruházható eszköz, valamint külföldi ingatlan megterhelése

44. §[53] (1) A devizabelföldi közvetlen vállalkozását, külföldi vagy belföldi pénznemre szóló részvényét vagy más vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírját, külföldi vagy belföldi pénznemre szóló kötvényét és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírját, pénzpiaci eszközét, átruházható eszközét, kollektív befektetési értékpapírját vagy külföldi ingatlanát devizahatósági engedéllyel vagy a devizahatóságnak történő bejelentéssel terhelheti meg, kivéve, ha ahhoz az ügylethez, amelynek kapcsán a közvetlen vállalkozást, az értékpapírt, az eszközt vagy a külföldi ingatlant megterhelik, nem szükséges devizahatósági engedély vagy a devizahatóságnak történő bejelentés.

(2) A devizabelföldi nemteljesítése esetén a devizakülföldi az (1) bekezdésben említett közvetlen vállalkozást, értékpapírt, eszközt vagy külföldi ingatlant devizahatósági engedély nélkül megszerezheti.

Fizetési szabályok

45. §[54] (1) Devizahatósági engedély szükséges ahhoz, hogy nem pénzbeli hozzájárulásnak a devizakülföldi tag által a belföldi vállalkozás tőkéjéhez történő szolgáltatása folytán a belföldi vállalkozás külföldi

a) vállalkozásban részesedést, kivéve, ha a részesedésszerzés a 31-33. § szabályai szerint történt, vagy a 35/A-35/B. § hatálya alá tartozik,

b) kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, kivéve, ha ezek a 35/A-35/B. § hatálya alá tartoznak,

c) pénzpiaci eszközt,

d) átruházható eszközt,

e) kollektív befektetési értékpapírt

szerezzen, ide nem értve a devizakülföldi által a 35. § (8) bekezdése szerint belföldön megszerzett értékpapírt, pénzpiaci és átruházható eszközt.

(2) Devizakülföldi nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan kárpótlási jegyet szolgáltathat, amely őt külön törvény alapján kárpótlásra jogosultként illeti meg.

(3) Belföldi vállalkozás, fióktelep alapításakor, az alapítótól a fiók részére történő tőkeátadáskor, tőkeemeléskor, illetve belföldi vállalkozásban való részesedés megszerzésekor, valamint belföldi értékpapírok, pénzpiaci és átruházható eszközök, továbbá a 35. § (2) bekezdése és a 35/A-35/C. § szerint belföldön forgalomba hozott külföldi értékpapírok, pénzpiaci és átruházható eszközök visszterhes megszerzése esetén, valamint portfolió kezelési megbízás [Épt. 3. § (2) bek. 40. pont] adásakor a devizakülföldi a pénzbeli hozzájárulást, illetőleg ellenértéket a devizabelföldi javára, valamint - ha a fizetés belföldön történik - a devizakülföldi javára

a) konvertibilis pénznemben külföldről,

b) belföldi hitelintézetnél vezetett devizaszámlájáról, vagy

c) felhatalmazott hitelintézetnél vezetett konvertibilis forintszámlájáról történő átutalással köteles megfizetni.

(4) Belföldi vállalkozás, fióktelep alapításakor, tőkeemeléskor, illetve belföldi vállalkozásban való részesedés megszerzésekor - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a devizakülföldi a pénzbeli hozzájárulást, illetőleg ellenértéket valutában is megfizetheti.

(5) A belföldi vállalkozás által devizakülfölditől felvett, bejelentési kötelezettség vagy engedélyezés alá eső és engedélyezett hitel jegyzett tőkévé való átalakítását nyolc napon belül be kell jelenteni a devizahatóságnak.

(6) Belföldi ingatlannak devizabelfölditől történő visszterhes megszerzése esetén a devizakülföldinek a pénzbeli ellenértéket, illetve belföldi ingatlanok cseréje esetén az értékkülönbözetet igazoltan

a) konvertibilis fizetőeszköznek felhatalmazott hitelintézetnél vagy átváltóhelyen történt átváltásából származó belföldi fizetőeszközzel, vagy

b) felhatalmazott hitelintézetnél vezetett konvertibilis forintszámláján elhelyezett forinttal

kell kiegyenlítenie.

(7) Ha a devizakülföldi a belföldi ingatlanát visszterhesen devizakülföldinek idegeníti el, az ellenértéket konvertibilis devizában, valutában is meg lehet fizetni. Devizakülföldi a belföldi ingatlanát devizabelföldi részére visszterhesen forintfizetés ellenében idegenítheti el.

(8)[55] Értékpapírnak devizakülföldi által történő kibocsátása vagy kiállítása és visszterhes elidegenítése esetén, valamint a belföldi vállalkozásban való részesedés, a devizabelföldi által kibocsátott - a kárpótlási jegy kivételével - hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, pénzpiaci eszköz, átruházható eszköz devizakülföldi által történő visszterhes elidegenítése esetén - ideértve a korábban ajándékba kapott belföldi vállalkozásban való részesedés elidegenítését, a 44. § szerinti megterheléssel szerzett belföldi vállalkozásban való részesedést, belföldi értékpapírt, pénzpiaci eszközt, átruházható eszközt - a devizakülföldi részére járó ellenértéket a devizabelföldi, valamint a devizakülföldi a 60. § szerinti konvertibilis forintszámlára befizetheti, vagy az ellenértéket a devizabelföldi úgy is kiegyenlítheti, hogy a felhatalmazott hitelintézetnél forintért devizát vásárol, és azt a devizakülföldi részére külföldre vagy belföldre átutalja.

(9) Ha a devizakülföldi a 35/A. § (1)-(4) bekezdésében, illetőleg (6) bekezdésében említett értékpapírt vagy letéti igazolást devizabelföldi értékpapír-forgalmazó útján idegeníti el, az értékpapír-forgalmazó a devizakülföldit megillető forintösszegért devizát vásárolhat, és azt a devizakülföldi részére külföldre vagy belföldre átutalhatja.

(10) Devizabelföldi közvetlen vállalkozása devizakülföldi részére visszterhesen devizafizetés vagy a devizakülföldi konvertibilis forintszámlája terhére történő fizetés ellenében idegeníthető el.

(11) A devizabelföldi devizabelföldi részére külföldi és belföldi vállalkozásban való részesedés, devizabelföldi vagy devizakülföldi által kibocsátott értékpapír, pénzpiaci eszköz és átruházható eszköz visszterhes elidegenítése esetén az ellenértéket csak forintban fizetheti meg.

(12) A devizabelföldi belföldön történő vállalkozás alapítása, valamint abban a jegyzett tőke emelése esetén fizetést devizában, valutában nem teljesíthet.

46. § (1)[56] A devizabelföldi az e részben meghatározott célokra és feltételek megléte esetén

a) a felhatalmazott hitelintézettől forintért konvertibilis devizát vásárolhat, és azt, valamint

b) a felhatalmazott hitelintézetnél vezetett, a devizajogszabály alapján rendelkezésére álló devizaszámláján lévő konvertibilis devizát

a devizakülföldi kedvezményezett részére külföldre vagy belföldre átutalhatja.

(2)[57] Amennyiben a vállalkozás székhelye szerinti országnak a jogszabályai, amelynek pénzneme nem konvertibilis, lehetővé teszik, hogy külföldiek e pénznem fizetése mellett szerezhessenek vállalkozást és valamely felhatalmazott pénzintézet előzetesen kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen pénznemet elad, vagy külföldi számlájáról átutal, a devizabelföldiek a devizajogszabályokban foglaltak figyelembevételével e pénznem fizetése mellett is szerezhetnek közvetlen vállalkozást. A 31. § (1) bekezdésében foglaltakat - a b) pont kivételével - ebben az esetben is alkalmazni kell.

(3) Közvetlen vállalkozás szerzése esetén a devizabelföldi nem pénzbeli hozzájárulást is szolgáltathat.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben nem pénzbeli hozzájárulásként, valamint mellékszolgáltatásként belföldi ingatlan tulajdonjoga, a külön jogszabályban foglalt engedély beszerzése mellett szolgáltatható.

(5) A (3) bekezdés szerinti esetben nem pénzbeli hozzájárulásként, valamint mellékszolgáltatásként belföldi ingatlanra vonatkozó használati és egyéb joga, továbbá a 35. § (5) bekezdésében említett értékpapír és értékpapírnak nem minősülő eszköz devizahatósági engedéllyel szolgáltatható.

(6) Devizabelföldi külföldön lévő ingatlanára vonatkozó tulajdonjogát elidegeníteni, bérleti és használatra vonatkozó egyéb jogát átruházni devizabelföldinek visszterhes szerződés esetén csak forintfizetés ellenében szabad.

XIII. FEJEZET

DEVIZASZÁMLÁK, BETÉTMŰVELETEK

A devizabelföldi devizaszámláira vonatkozó szabályok

47. § (1) A vállalkozó, a szervezet és a természetes személy felhatalmazott pénzintézetnél nyithat devizaszámlát, amely kamatozó és csak névre szóló lehet.

(2) A devizaszámla csak konvertibilis pénznemben vezethető.

(3) A devizaszámlán fennálló követelés felett a számlatulajdonos és az általa meghatározott devizabelföldiek, valamint a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó devizakülföldiek rendelkezhetnek.

(4) A devizabelföldi jogosult a devizaszámláján lévő összeget

a) más konvertibilis devizára vagy forintra átváltani, valamint

b) más felhatalmazott pénzintézetnél az 48. és az 51-54. § alapján nyitott devizaszámlájára átutaltatni azzal, hogy átutalásra csak ugyanazon § alapján nyitott devizaszámlák között van lehetőség.

(5) Ha jogszabály a devizavásárlási vagy devizaátutalási, illetőleg devizával vagy valutával való fizetési jogcímet keletkeztető szerződés megkötését vagy tevékenység végzését engedélyhez vagy előzetes bejelentéshez köti, a devizaszámláról történő kifizetésnek és átutalásnak is az engedély megléte, illetőleg a bejelentés megtörténte esetén van helye.

(6) A devizaszámlára értelemszerűen alkalmazni kell az 5. § (2), a 6. § (1), a 12. § (3) bekezdését, valamint a 23. és 25. §-t.

(7)[58] A devizaszámlára a Ptk. bankszámla szerződésre vonatkozó 529. §-át kell alkalmazni. Természetes személy devizaszámlája esetében a Ptk. 529. §-ának (1) és (2) bekezdését, egyebekben - ha e törvény másként nem rendelkezik - a takarékbetétre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A vállalkozás devizaszámlája

48. §[59] (1) A vállalkozás előzetes rendelkezése alapján a felhatalmazott hitelintézetnél a nevére nyitott kamatozó devizaszámlán kell jóváírni az igazoltan, az alábbi jogcímeken, a javára átutalt konvertibilis devizát vagy - az a) pont esetén - az általa átvett konvertibilis fizetőeszközt:

a) a számvitelről szóló törvény szerinti exportértékesítésből, exportszolgáltatásból származó árbevételt,

b) a devizakülfölditől felvett hitelt,

c) a 35. §-ban felsorolt, devizahatósági engedéllyel megszerzett, majd később devizakülföldinek elidegenített, devizakülföldi által kibocsátott értékpapírokból és a 35/A-35/B. §-ban felsorolt befektetésekből származó devizabevételt,

d) a közvetlen vállalkozásból származó devizabevételt,

e) a külföldi ingatlan értékesítéséből és hasznosításából származó tőkét és ezekből bármilyen címen kapott devizabevételt,

f) a devizaszámláról felvett összegnek a meghiúsult ügylet miatti visszautalását,

g) a devizaszámláról a hivatalos és üzleti utazás költségeire felvett konvertibilis fizetőeszköznek a kiküldöttel való elszámolás utáni maradványát,

h) a megbízó által a bizományos devizaszámlája javára a 49. § (3) bekezdése alapján átutalt összeget,

i) a devizaszámla kamatát,

j) ha arra a devizahatóság engedélyt adott.

(2) A bizományosi szerződés esetén a külföldről beérkező devizaösszegnek a megbízó javára devizában történő átutalása iránt a bizományos köteles intézkedni akkor, ha a devizaszámlán történő jóváírásra a megbízó jogosult.

(3) A felhatalmazott pénzintézet a vállalkozás devizaszámláján jóváírja azt a devizaösszeget is, amelyet

a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában említett jogcímeken a devizakülföldi a felhatalmazott pénzintézetnél vezetett konvertibilis forintszámlája terhére - átváltás után - utal át,

b) a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság, szövetkezet, közhasznú társaság devizakülföldi tagja a társaság, szövetkezet jegyzett tőkéjéhez pénzbeli hozzájárulásként konvertibilis valutában vagy devizában szolgáltatott.

49. § (1)[60] A vállalkozás a 48. § (1)-(3) bekezdése alapján nyitott devizaszámlája terhére konvertibilis devizában fizetési megbízást adhat a következő jogcímeken:

a)[61] olyan fizetésekre, amelyekre e törvény, illetve devizajogszabály alapján devizahatósági engedély nélkül vásárolhat konvertibilis devizát, valutát,

b) felhatalmazott pénzintézettől felvett devizahitel tőkéjének, kamatának és más költségének megfizetésére.

(2) A vállalkozási devizaszámla devizahatósági engedéllyel az (1) bekezdésben nem említett jogcímeken is felhasználható.

(3)[62] Ha a vállalkozás import bizományosi szerződést köt, a megbízó az import ellenértékének megfizetésére - amellett, hogy választása szerint a devizaszámlája feletti rendelkezésre jogot (meghatalmazást) adhat a bizományosnak - a devizaszámlája terhére átutalási megbízással intézkedhet a bizományos devizaszámlája javára.

A külföldi részvétellel működő vállalkozás devizaszámlája

50. §[63] A külföldi részvétellel működő gazdasági társaság, szövetkezet, közhasznú társaság a devizakülföldi tag által 1996. január 31. napjáig a fővárosi, megyei bírósághoz, mint Cégbírósághoz bejegyzésre benyújtott társasági szerződésnek (alapító okiratnak, alapszabálynak) vagy az alapítói vagyon felemeléséről szóló taggyűlési (közgyűlési) határozatnak megfelelően, illetve ilyen határozat alapján a társaság, a szövetkezet jegyzett tőkéjéhez konvertibilis valutában vagy devizában szolgáltatott pénzbeli hozzájárulást felhatalmazott pénzintézetnél erre a célra nyitott devizaszámláján tarthatja. A számlán lévő összeg devizában a 49. §-ban meghatározott jogcímeken használható fel.

A vállalkozás egyéb devizaszámlája

51. § (1)[64] A vállalkozás, ha nemzetközi szervezet, külföldi kormányszerv vagy alapítvány által kiírt pályázaton a kiíróval szembeni devizában való elszámolási kötelezettséggel nyert el devizát, azt felhatalmazott pénzintézetnél vezetett devizaszámlán tarthatja feltéve, hogy a pályázat kiírója az elnyert összeg devizaszámlán történő tartását feltételül szabta. A devizaszámlán elhelyezett összeg a pályázat feltételei szerint belföldön azonban csak belföldi fizetőeszközre átváltva használható fel.

(2)[65] Ha a pályázaton elnyert összeget a pályázat koordinálásával megbízott vállalkozás részére utalják át, az devizában a belföldi pályázó részére továbbutalható és devizaszámlára helyezhető.

(3) A pályázat koordinálásával megbízott vállalkozás vagy szervezet által a belföldi vállalkozó pályázó részére átutalt összeget a vállalkozás egyéb devizaszámláján lehet jóváírni.

A szervezet devizaszámlája

52. §[66] (1) A szervezet az általa devizakülfölditől vagy a devizabelföldi természetes személytől ajándékként, támogatásként kapott vagy örökölt devizát felhatalmazott pénzintézetnél vezetett devizaszámlán tarthatja. A szervezet e követelést konvertibilis pénznemben kizárólag külföldön használhatja fel az alapító okiratban, az alapszabályban vagy ennek megfelelő más okiratban meghatározott célra a 47. § (5) bekezdésének figyelembevételével. E szabályozást kell alkalmazni közérdekű kötelezettségvállalás esetén is.

(2)[67] A szervezet devizaszámláján jóváírható a közvetlen vállalkozásból, a 35. §-ban felsorolt, devizahatósági engedéllyel megszerzett, majd később devizakülföldinek elidegenített, devizakülföldi által kibocsátott értékpapírokból, a 35/A-35/B. §-okban felsorolt, a devizajogszabályoknak megfelelően megszerzett befektetésekből, valamint a külföldi ingatlan értékesítéséből és hasznosításából származó devizabevétel is.

A szervezet egyéb devizaszámlája

53. § (1)[68] A szervezet az 51. §-ban meghatározott jogcímen is nyithat devizaszámlát, amelyet az ott megjelölt célra és módon használhat fel.

(2)[69] Ha a pályázaton elnyert összeget a pályázat koordinálásával megbízott szervezet részére utalják át, az devizában a belföldi pályázó részére továbbutalható és devizaszámlára helyezhető.

(3) A pályázat koordinálásával megbízott vállalkozás vagy szervezet által a belföldi szervezet pályázó részére átutalt összeget a szervezet egyéb devizaszámláján lehet jóváírni.

(4) Nemzetközi szerződések alapján külföldről a Magyar Állam, illetve a kincstári ügyfelek részére devizában nyújtott támogatásokra a 87/A. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

A természetes személy devizaszámlája

54. § (1)[70] A természetes személy a rendelkezése alá került konvertibilis devizát, valutát devizaszámlára helyezheti vagy jogosult a birtokában tartani. A felhatalmazott pénzintézet kérésre több devizabelföldi természetes személy nevére szóló közös devizaszámlát is nyithat.

(2)[71] A természetes személy nem helyezheti devizaszámlára és nem tarthatja birtokában, hanem köteles nyolc napon belül forintra átváltani a 35. §-ban felsorolt, devizabelföldi által kibocsátott értékpapíroknak devizakülföldi részére történő elidegenítéséből származó devizabevételt.

55. § (1) A természetes személy devizaszámla követelése belföldön csak belföldi fizetőeszközre átváltva használható fel, kivéve

a) külön törvényben meghatározottak szerint engedélyezett szerencsejátékban való részvételre történő felhasználást,

b) a szervezetnek történő felajánlást, illetve adományozást,

c) a belföldi természetes személynek, valamint a 62. § (1) bekezdésében meghatározott devizakülföldinek történő ajándékozást. E fizetőeszköz kiviteléhez a pénzintézet az ajándékozott nevére szóló - kilencven napra érvényes - kiviteli igazolást ad ki.

(2)[72] Az (1) bekezdés b)-c) pontjában említett felajánlás, illetve adományozás, valamint ajándékozás átutalással is teljesíthető.

(3) A természetes személy devizaszámla követelése külföldön a következő jogcímeken nem használható fel és külföldre nem utalható át

a) olyan jogcímeken, amelyekre e törvény vagy más jogszabály alapján szerződés nem köthető,

b) bankszolgáltatás igénybevételére, kivéve a természetes személy külföldi tartózkodásának - ideértve a folyamatos külföldi munkavállalás alatti ideiglenes hazatérést is - idejére szóló bankszolgáltatást, illetve, ha arra a devizahatóság engedélyt adott.

(4)[73] A (3) bekezdés b) pontjában említett bankszolgáltatás alatt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerinti pénzügyi szolgáltatásokat és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat kell érteni.

A devizabelföldi műveletei külföldi pénznemben külföldön

56. § A devizabelföldi külföldön nem tarthat külföldi pénznemben vezetett számlát, illetőleg nem helyezhet el betétet és letétet, kivéve

a) a természetes személy külföldön tartózkodásának időtartamát, ideértve a külföldön munkát végző devizabelföldinek a folyamatos külföldi tartózkodásának időtartama alatti ideiglenes hazatérését is,

b) a külképviselet nyitása és fenntartása érdekében devizajogszabály alapján megvásárolható vagy devizaszámlájáról átutalt konvertibilis devizát,

c) a 24. § (2) bekezdésében foglaltakat,

d) a 31. § (1) bekezdésének végrehajtását szolgáló alaptőke letéti számlát, a fiók bejegyzéséhez szükséges összeg elhelyezésére szolgáló számlát,

e) a hitelszámlát, ha a devizabelföldi a külföldi pénzintézettől történő hitelfelvételre e törvény szerint jogosult,

f) devizajogszabály alapján a fővállalkozó külföldi devizaszámláját, továbbá

g)[74] a devizabelföldi vállalkozás külföldi árutőzsdéhez kapcsolódó letétét, tőzsdei letétszámláját, fedezeti ügyletekhez kapcsolódó számláját,

h) ha arra a devizahatóság engedélyt adott.

A devizabelföldi forintszámlája külföldön

57. §[75] Devizabelföldi devizahatósági engedéllyel nyithat külföldön forintszámlát.

XIV. FEJEZET

DEVIZAKÜLFÖLDIEK BELFÖLDI SZÁMLÁI

BETÉTMŰVELETEK

A devizakülföldi devizaszámlája

58. § (1) Devizakülföldi felhatalmazott pénzintézetnél konvertibilis pénznemben devizaszámlát nyithat, amely névre szóló és kamatozó lehet.

(2) Devizabelföldi a devizakülföldi devizaszámláján elhelyezett összeg felett meghatalmazás alapján rendelkezhet.

A devizakülföldi forintszámlája

59. § A devizakülföldi forint összegeit a nevén nyitott bármely belföldi

a) felhatalmazott pénzintézetnél vezetett kamatozó konvertibilis, vagy

b) pénzintézetnél vezetett nem kamatozó nem konvertibilis

forintszámlán helyezheti el.

Konvertibilis forintszámla

60. § (1) A felhatalmazott pénzintézet a devizakülföldit az alábbi jogcímeken megillető forintösszegeket, a devizakülföldi kérésére a konvertibilis forintszámlán köteles jóváírni

a)[76] a belföldi vállalkozás megszűnése, jegyzett tőkéjének csökkentése a belföldi befektetési alap felszámolása, illetve a befektetési jegy visszaváltása folytán, továbbá más belföldi értékpapír, pénzpiaci eszköz, valamint a kárpótlási jegy kivételével az átruházható eszköz lejártakor esedékes összeget,

b) a belföldi vállalkozásban való részesedés, a devizabelföldi által kibocsátott kárpótlási jegy kivételével, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, pénzpiaci eszköz, az átruházható eszköz elidegenítéséért kapott forint ellenértékét,

c) a belföldön lévő ingatlan elidegenítéséért, valamint hasznosításáért kapott ellenérték forintösszegét,

d)[77] a belföldi vállalkozás nyereségéből, valamint a devizabelföldi által kibocsátott - kárpótlási jegy kivételével - a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, pénzpiaci eszköz, az átruházható eszköz hozamaként - ideértve a kamatot és a prémiumot is - a külföldit megillető összeget,

e)[78] a 21. § (3)-(5) bekezdésében és a 22. §-ban megjelölt jogcímeken megillető forintösszeget.

f) nemzetközi gazdasági tevékenységet folytatók e tevékenységével összefüggésben kötött szerződések devizakülföldit illető ellenértékeként járó forintösszeget,

g) a 29. § szerinti konvertibilis pénznemben részére járó kártérítést és egyéb térítést,

h)[79]

i) a konvertibilis forintszámla kamatát,

j) a számlatulajdonos külföldi más felhatalmazott pénzintézetnél vezetett konvertibilis forintszámlájáról átutalt forintösszeget,

k) a devizabelfölditől vagy a devizakülfölditől örökölt forintot,

l) minden egyéb, folyó műveletnek tekintendő, jogszerűen szerzett, külföldit megillető forintösszeget.

m)[80] a devizakülfölditől a devizabelföldi által felvett devizahitel vagy a devizakülföldi konvertibilis forintszámlájáról forintban nyújtott hitel tőkéjének törlesztése, kamatának és más költségének megfizetését,

n) a devizabelföldi által forintban teljesített előleget vagy előrefizetést,

o) a devizakülföldi által belföldön örökölt és belföldön értékesített vagyoni érték forintellenértékét [63. § c) pont],

p) az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektető-védelmi Alap által a devizakülföldi konvertibilis forintszámlájával kapcsolatban térített összeget,

q) a devizabelföldi vállalkozás által a devizakülföldi megbízásából beszedett (behajtott), a devizakülföldit megillető összeget,

r) a 35/A. § (1)-(2), illetőleg (6) bekezdésében említett értékpapír, illetőleg letéti igazolás devizabelföldi részére történő elidegenítéséből származó forintösszeget,

s) a 35/A. § (9) bekezdése és a 44. § (2) bekezdése alapján, valamint devizahatósági engedéllyel a devizakülföldi tulajdonába került értékpapír és letéti igazolás hozamából, illetőleg azok elidegenítéséből származó forintösszeget,

t) a devizakülföldi által adott portfolió kezelési megbízás [Épt. 3. § (2) bek. 40. pont] alapján az őt megillető forintösszeget,

u) a konvertibilis forintszámláról felvett összegnek a meghiúsult ügylet miatti visszautalását,

v) ha a konvertibilis forintszámlán történő jóváírásra a devizahatóság engedélyt adott.

(2) A konvertibilis forintszámlán történő jóváírás előtt a devizakülföldinek igazolnia kell, hogy a közteher fizetési kötelezettségének eleget tett.

(3) A külföldi kérésére a konvertibilis forintszámlájának egyenlege konvertibilis fizetőeszközre, devizára átváltható, külföldre vagy belföldre átutalható.

(4) Devizabelföldi devizakülföldi konvertibilis forintszámlája felett meghatalmazás alapján rendelkezhet.

Nem konvertibilis forintszámla

61. § A nem konvertibilis nem kamatozó forintszámlán elhelyezett összeg konvertibilis fizetőeszközre, devizára nem váltható át, és konvertibilis forintszámlára, továbbá külföldre nem utalható át.

XV. FEJEZET

EGYÉB MŰVELETEK

Átváltás devizakülföldi vállalkozás vagy szervezet részére[81]

61/A. §[82] Ha a konvertibilis fizetőeszköznek vagy a konvertibilis devizának a beváltását igazoló átváltási bizonylat devizakülföldi vállalkozás vagy szervezet nevére szól, a devizakülföldi vállalkozás vagy szervezet devizát, valutát az igazolt beváltásból származó forintösszeg erejéig devizahatósági engedéllyel vásárolhat.

Engedményezés és tartozásátvállalás[83]

61/B. §[84] (1) Devizabelföldi a külföldi pénznemben fennálló követelését devizahatósági engedéllyel engedményezheti devizabelföldire vagy devizakülföldire.

(2) Devizabelföldi devizahatósági engedéllyel vállalhatja át devizabelföldinek vagy devizakülföldinek devizakülföldivel szemben külföldi pénznemben fennálló tartozását.

Ajándékozás

62. §[85] (1) Devizabelföldi devizakülföldinek - a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó kivételével - konvertibilis devizát, valutát devizahatósági engedéllyel ajándékozhat.

(2) Devizabelföldi devizakülföldinek vagyoni értéket a (3) bekezdésben foglalt korlátozással ajándékozhat.

(3) Devizabelföldi - a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozói körön kívül - devizakülföldinek

a) közvetlen vállalkozásban részesedést,

b)[86] belföldön lévő ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot,

c) olyan értékpapírt, pénzpiaci eszközt, átruházható eszközt, amelyet devizakülföldi devizahatósági engedéllyel szerezhet meg,

nem ajándékozhat.

(4) A devizabelföldi a (3) bekezdés alapján közeli hozzátartozói körben történő ajándékozást annak megtörténtétől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a devizahatóságnak.

(5) A devizabelföldi és devizakülföldi közötti ellenérték nélküli engedményezésre és tartozás átvállalásra az ajándékozás szabályai az irányadók.

Öröklés

63. § Devizakülföldi - kiviteli szabályok megtartásával - az általa belföldön örökölt

a) valutát kiviheti, devizát átutalhatja,

b) forintot kiviheti, kijuttathatja, valamint devizára, valutára átválthatja, s az így átváltott összeget kiviheti, kijuttathatja (átutaltathatja),

c) vagyoni értéket kiviheti, kijuttathatja, illetőleg a belföldön értékesített ilyen vagyoni érték forint ellenértékét devizára, valutára átválthatja, az átváltott összeget kiviheti, kijuttathatja (átutaltathatja).

Alapítvány, közérdekű kötelezettségvállalás

64. § Devizabelföldi külföldön csak devizahatósági engedéllyel hozhat létre alapítványt, illetőleg csatlakozhat külföldi alapítványhoz. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a közérdekű kötelezettségvállalásra is.

XVI. FEJEZET

KIVITELI ÉS BEHOZATALI SZABÁLYOK

Külföldi fizetőeszköz

65. § (1) Devizabelföldi és devizakülföldi külföldi fizetőeszközt az országból a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint vihet ki, küldhet ki.

(2) Devizabelföldi kiviheti

a)[87] a 23. és 24. § alapján konvertibilis fizetőeszközben is felvehető összegeket a 24. § (2) bekezdésében említett szervezet és vállalkozók kiküldöttei esetében a felhatalmazott hitelintézet, más természetes személy esetében a felhatalmazott hitelintézet vagy az átváltóhely és a Külügyminisztérium egyszeri kiutazáshoz felhasználható, 90 napra érvényes igazolásával,

b) természetes személy a devizajogszabályban megállapított értéket meg nem haladó összegű, devizaszámlán el nem helyezett konvertibilis valutáját,

c) a külföldön munkát végző devizabelföldi külföldi tartózkodásának ideje alatt az olyan külföldi pénznemre szóló bankkártyáját, hitelkártyáját, csekk-kártyáját, valamint csekkfüzetét (kitöltetlen csekkjét) és névre szóló takarékbetétkönyvét, valamint értékbehozatali tanúsítvány mellett behozott jeligés és bemutatóra szóló takarékbetétkönyvét, amelyet a külföldön munkát végző részére a devizakülföldi adott ki,

d) az 58. § (2) bekezdése alapján rendelkezése alá került konvertibilis fizetőeszközt, a számlavezető pénzintézet egyszeri kiutazáshoz felhasználható, kilencven napra érvényes igazolásával.

e)[88] a devizakülföldi által kiállított, belföldön beváltatlan csekket.

(3) Devizabelföldi és devizakülföldi kiviheti

a) a felhatalmazott pénzintézetnél vezetett devizaszámlájáról igazoltan kilencven napnál nem régebben felvett konvertibilis fizetőeszközét,

b) devizabelföldi által kiállított, konvertibilis fizetőeszközben külföldön történő fizetéshez felhasználható pénzhelyettesítő eszközét,

c) a külföldi többletértékadó visszatérítésére vonatkozó követelést igazoló okiratot,

d) a nem konvertibilis külföldi fizetőeszközt,

e) azt a konvertibilis fizetőeszközt, amelynek kivitelére a devizahatóság engedélyt adott.

(4) Devizakülföldi kiviheti

a) az utazási csekkjét, a konvertibilis fizetőeszközben történő fizetéshez felhasználható bankkártyáját, hitelkártyáját és a csekk-kártyáját, valamint olyan más csekkjét vagy váltóját, amely devizakülföldi fizetési kötelezettségéről rendelkezik,

b) a 21. §-ban foglaltak alapján rendelkezésére álló konvertibilis fizetőeszközt, a felhatalmazott pénzintézet vagy az átváltóhely egyszeri kiutazáshoz felhasználható, kilencven napra érvényes igazolásával,

c) a devizajogszabályban szereplő forintösszeget meg nem haladó értékű konvertibilis valutáját, továbbá értékbehozatali tanúsítvány mellett az ezt meghaladó valutaösszeget és az aranyat. Az értékbehozatali tanúsítványt beutazáskor a vámhatóságtól lehet kérni,

d) a külön törvényben meghatározottak szerint engedélyezett szerencsejátékban elért, igazolt konvertibilis valuta nyereményét,

e)[89] a 41. § (2) bekezdés alapján igazoltan devizabelfölditől konvertibilis pénznemben kapott összeget,

f) a 62. § (1) bekezdése alapján igazoltan ajándékként kapott konvertibilis fizetőeszközt.

g)[90] a konvertibilis forintszámláról átváltás után kapott külföldi fizetőeszközt,

h) a 23. § alapján a devizabelföldi által átadott összeget.

(5)[91] Devizabelföldi a (2) bekezdés e) pontjában említett csekket, devizabelföldi és devizakülföldi a (3) bekezdés a)-b) pontja alapján kapott csekket, és a (3) bekezdés c) pontjában szereplő okiratát ki is küldheti.

Belföldi fizetőeszköz

66. § (1) Devizabelföldi és devizakülföldi belföldi fizetőeszközt a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint viheti ki, küldhet ki az országból, vagy hozhat be, küldhet be az országba.

(2) Az utasforgalomban kivihető, illetve behozható

a) a forintra szóló utazási csekk,

b) a devizajogszabályban meghatározott összegű belföldi pénz,

c) a devizabelföldi által a belföldi pénzintézetnél vezetett számlája terhére kiállított csekk, feltéve, ha a kedvezményezett devizabelföldi,

d)[92] a devizabelföldi által kiállított, belföldön, illetőleg külföldön történő fizetésre és forint vagy valuta felvételére alkalmas forintalapú bankkártya, a névre szóló takarékbetétkönyv és a kereskedelmi kártya, amely ki és be is küldhető,

e) devizabelföldi által a nevére kiállított Magyar Posta Rt. utalványlevelezőlapja,

f) a devizakülföldinek a belföldi általános forgalmi adó visszatérítésére vonatkozó követelést igazoló okirata, amely ki és be is küldhető.

(3)[93] A devizabelföldi és a devizakülföldi kiviheti, kiküldheti vagy behozhatja, beküldheti azt a belföldi fizetőeszközt is, amelyre a devizahatóság - a kérelmező körülményeinek mérlegelésével méltányosságból - engedélyt adott.

(4)[94] A devizakülföldi utasforgalomban kiviheti, illetőleg kiküldheti azt a belföldi pénzt, amelyet a devizajogszabályban meghatározott értékhatárt meghaladóként beutazáskor a határon letétbe helyezett. Az említett forintösszeget a vámhatóság megbízásából kezelő felhatalmazott hitelintézet a devizakülföldinek külföldre ki is küldheti.

Vagyoni érték

67. § Devizabelföldi és devizakülföldi vagyoni értéket nem vihet és nem küldhet ki, kivéve

a) a nemzetközi gazdasági tevékenységet folytatónak e tevékenységi körében a devizakülföldivel kötött szerződés teljesítését,

b)[95] az utasforgalomban a 3. § 12. pontja szerinti útiholmit, továbbá - külön jogszabályban meghatározott árucikkek kivételével - a kereskedelmi forgalomban megvásárolható vagy saját készítésű ingóságot, amennyiben a vámjogszabályok szerint az nem kereskedelmi mennyiségű, és annak belföldi forgalmi értéke a devizajogszabályban megállapított értéket nem haladja meg,

c) postai úton - külön jogszabályban meghatározott árucikkek kivételével - a kereskedelmi forgalomban megvásárolható vagy saját készítésű ingóságot, amennyiben az a vámjogszabályban foglaltak szerint nem kereskedelmi mennyiségű és annak belföldi forgalmi értéke a devizajogszabályban megállapított értéket nem haladja meg,

d) azt a vagyoni értéket, amelyre a devizahatóság - a kérelmező körülményeinek mérlegelésével - engedélyt adott,

e) azt a devizajogszabályban megállapított értéket meghaladó vagyoni értéket, amelynek kivitele visszahozatali kötelezettséggel járó vámeljárásban történik. Az ideiglenes kivitel szabályaira, a visszahozatali határidőre külön törvény rendelkezései az irányadóak,

f) azt a vagyoni értéket, amely a 46. § (3) bekezdésében foglalt nem pénzbeli hozzájárulást képezi.

68. § (1) A devizabelföldi a 67. §-ban foglaltakon túl kiviheti, kiküldheti az országból azt, amit a devizakülföldi a X. fejezet szerint devizahatósági engedély nélkül megszerezhet.

(2) A devizakülföldi a 67. §-ban foglaltakon túl kiviheti, kiküldheti az országból

a) azt a vagyoni értéket, melynek behozatalát a vámhatóságtól a beutazáskor kért értékbehozatali tanúsítvánnyal vagy a vámkezelésről kiállított vámokmány alapján igazolja,

b)[96] az igazoltan konvertibilis fizetőeszköz átváltásából vagy konvertibilis forint számlájáról származó, forintért vásárolt - a vámjogszabályban meghatározott mennyiséget meg nem haladó - vagyoni értéket,

c) a jogszabályoknak megfelelően megszerzett devizabelföldi részvénytársaság által kibocsátott részvényt, szövetkezeti üzletrészt, befektetési jegyet, más értékpapírt, továbbá egyéb, devizabelföldiekkel szemben fennálló pénzkövetelést igazoló, valamint devizabelföldi társaságban fennálló részesedést tanúsító okiratot.

(3) A devizakülföldi az (1) bekezdésben és a 67. §-ban foglaltakon túl - külön jogszabályban meghatározott árucikkek kivételével - kiviheti, kiküldheti

a) az igazoltan belföldi örökségéből származó vagyoni értéket, valamint

b) ha a Magyar Köztársaság területén munkavállalóként tartózkodott, végleges elutazása alkalmával azokat a belföldön vásárolt ingóságokat, amelyek belföldi forgalmi értéke a devizakülföldi e tevékenységéből származó, a 21. § (2) bekezdése alapján konvertibilis devizára átváltható forintjövedelmét nem haladja meg,

c) ha a Magyar Köztársaság területén ösztöndíjasként tartózkodott, végleges elutazása alkalmával azokat a belföldön vásárolt ingóságokat, amelyek belföldi forgalmi értéke a kapott ösztöndíj összegét nem haladja meg.

69. § A külföldön munkát végző devizabelföldi ingó dolgot a vámjogszabályban meghatározott korlátozásokkal vihet ki.

A külföldön letelepedőkre vonatkozó különleges kiviteli szabályok[97]

70. §[98] (1) A Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó és külföldi bevándorlási célú vízummal rendelkező természetes személy első kiutazásakor - devizahatósági engedély nélkül kiviheti:

a) vagyoni értékét;

b) a vagyoni értéke értékesítéseként kapott belföldi fizetőeszköz átváltásából származó valutát, devizát;

c) a belföldi pénzintézetnél névre szóló betétben elhelyezett belföldi fizetőeszközének átváltásából származó valutát, devizát.

(2) A Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó és külföldi bevándorlási célú vízummal rendelkező, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó természetes személy a devizajogszabályban meghatározott feltételek szerint vihet ki devizahatósági engedély nélkül vagyoni értéket, valutát, devizát.

XVII. FEJEZET

A VÁMSZABADTERÜLETI TÁRSASÁGRA ÉS A TRANZITTERÜLETRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

71. § (1) A vámszabadterületi társaság a megalakulásához és működéséhez szükséges forintösszeget konvertibilis deviza ellenében felhatalmazott pénzintézettől vásárolhatja meg, vagy a 60. § szerinti konvertibilis forintszámlája terhére fedezheti.

(2) Az (1) bekezdésben említett forintösszeg terhére kell fizetni az alkalmazott, választott tisztségviselő bérét, juttatását, a belföldi közterheket, vagyoni értéknek nem külkereskedelmi forgalomban történő beszerzése esetén az ellenértéket.

(3) A vámszabadterületi társaság konvertibilis valuta- és devizakészletét legalább jegyzett tőkéje összegéig, valamint a konvertibilis forintszámlán elhelyezett forintösszeget csak felhatalmazott pénzintézetnél, a nem konvertibilis forintszámlán lévő összeget bármely devizabelföldi pénzintézetnél tarthatja.

(4) Vámszabadterületen a külön jogszabály szerint történő értékesítés csak forintban végezhető, tranzitterületen értékesítés és pénzváltási tevékenység csak devizahatósági engedéllyel végezhető.

ÖTÖDIK RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

XVIII. FEJEZET

FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

72. § A pénzügyminiszter és az MNB elnöke együttesen alakítja a devizapolitika céljait és az azok megvalósítását szolgáló eszközrendszert.

73. § (1) A devizáról szóló törvény tervezetét a pénzügyminiszter - az MNB elnökével és az igazságügy-miniszterrel együttesen -, a 89. § (2) bekezdésében megjelölt kormányrendeletek tervezetét az MNB elnöke - a pénzügyminiszterrel együttesen - terjeszti a Kormány elé.

(2) Az MNB elnöke e törvény végrehajtásával összefüggő előírásokról - a pénzügyminiszter véleményének kikérése mellett - külön törvényben kapott felhatalmazás alapján jegybanki rendelkezést ad ki.

74. § A devizajogszabályokban foglalt rendelkezések megtartását az államhatáron - illetőleg a hatáskörébe tartozó eljárások során máshol is - a vámhatóság ellenőrzi.

XIX. FEJEZET

A DEVIZAHATÓSÁGI ELJÁRÁS

75. § (1) A devizahatósági eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A devizahatóság a külföldre irányuló megkeresését, határozatát, a devizakülföldi kérelmére adott válaszát közvetlenül küldheti meg a devizakülföldi részére.

(3) A devizahatóság a székhelyén kívül lakó vagy tartózkodó természetes személyt székhelyére megidézheti.

(4) Ha jogszabály vagy a devizahatóság valamely tény irattal való bizonyítását követeli meg, az iratot más bizonyíték nem pótolja.

(5) A hatósági ellenőrzésről szóló rendelkezéseket a devizahatósági ellenőrzések során az erre vonatkozó külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A devizajogszabály rendelkezéseinek ellenőrzése érdekében a devizahatóság által a devizajogszabályban vagy a devizahatósági engedélyben foglaltaknak megfelelően kért tájékoztatást meg kell adni. Ennek érdekében a devizaigénylés, illetve engedélyezés, vagy a bejelentés alapjául szolgáló vagy azzal összefüggő bizonylatokat és egyéb iratokat a kérelmező köteles az igénylés napjától, illetve az engedélyben, a bejelentésben foglalt tevékenység megszűnésétől számított öt évig megőrizni. A devizahatóság a könyvelés alapjául szolgáló okmányokra is kiterjedő vizsgálatot tarthat, vagy e célból szakértőt vonhat be.

(6) Devizahatósági ügyekben az engedély iránti kérelmet az MNB bírálja el, illetőleg a bejelentéseket az MNB-hez kell megtenni.

(7)[99]

(8)

(9)

(10)

(11) Ha a devizajogszabály a devizahatósági engedély iránti kérelem elbírálásának szempontjait nem határozza meg, a devizahatósági határozatát a nemzetgazdasági érdekek vagy a kérelmező, illetőleg a kedvezményezett körülményeinek a mérlegelése alapján hozza meg.

XX. FEJEZET

A DEVIZAHATÓSÁG ADATKEZELÉSE

76. § (1) A devizahatóság e törvényben meghatározott feladatai ellátásához személyes, illetőleg más adatokat kezel.

(2) A devizahatóság az általa kezelt adatokat - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználhatja a nemzetközi fizetési mérleg összeállításához, elemzéséhez, illetőleg statisztikai célra.

(3) A devizahatóság nyilvántartást vezet

a) a nemzetközi gazdasági tevékenységet folytatókról,

b) a pénzváltási tevékenységet végzőkről,

c) a devizabelföldieknek a X. fejezetben szabályozott közvetlen vállalkozásairól,

d) a devizabelföldiek és a devizakülföldiek X. fejezetben szabályozott értékpapír- és pénzpiaci műveleteiről,

e) a devizabelföldiek XI. fejezetben említett külföldi ingatlanairól,

f) azokról a természetes személyekről, akik valutalapját devizajogszabály alapján pótolta.

(4) A devizahatósági nyilvántartás a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységet végző, illetve a valutalappal rendelkező természetes személy személyi azonosító adatait (név, születési hely, idő, anyja neve) és lakcímét, a valutalap számát, valamint a tevékenységre vonatkozó adatokat tartalmazza.

77. § (1) A nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozó köteles adatot, ideértve a 76. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat és lakcímet, szolgáltatni

a) az exportszerződéseiből származó devizaköveteléseiről,

b) az importszerződései ellenértékének kiegyenlítéséről, az importszerződései alapján kifizetett, de be nem érkezett áruk, illetőleg nem teljesített szolgáltatások értékéről,

c) az a)-b) pontban említett szerződéseivel kapcsolatos költségei és árbevételcsökkentő devizatartozásai kiegyenlítéséről, valamint

d) az a)-b) pontban említett szerződéseivel kapcsolatos forintfizetéseiről.

(2) Devizakülfölditől történő hitelfelvétel esetén a devizabelföldi hitelfelvevő köteles adatot szolgáltatni a hitel tőkéjének törlesztéséről, valamint kamatának és egyéb költségének megfizetéséről.

(3) A devizabelföldi köteles adatot szolgáltatni

a) a X. fejezetben szabályozott közvetlen vállalkozásairól, értékpapír- és pénzpiaci műveleteiről, azok hozamáról és felhasználásáról,

b) a XI. fejezetben említett külföldi ingatlana hasznosításából származó devizabevételéről és annak felhasználásáról,

c) az 56. és 57. § alapján külföldi pénzintézetnél vezetett számlájának forgalmáról, kamatbevételéről és annak felhasználásáról.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatások részletes szabályait, ideértve az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges okiratokat is a Kormány rendeletben állapítja meg.

(5) A (4) bekezdésben említett kormányrendelet a vámszabadterületi társaság és a 85. § hatálya alá tartozó társaság számára adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő a devizakülfölditől történő hitelfelvételére és a devizakülföldinek történő hitel nyújtására nézve, valamint a külföldi pénzintézetnél vezetett számlájának forgalmáról, kamatbevételéről és annak felhasználásáról.

78. § (1) A devizahatóság e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében adatokat, ideértve a 76. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat és lakcímet, igényelhet és vehet át

a) devizahatósági ellenőrzés céljára a belföldi pénzintézetektől és értékpapír-forgalmazóktól, deviza- és valutavásárlásokról, átutalásokról, illetőleg azok összegéről, jogcíméről, kedvezményezettjéről, továbbá e törvényben meghatározott forintműveleteiről,

b) az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumtól, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól és a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól a hatáskörükbe tartozó, nemzetközi gazdasági tevékenységet folytatókról, illetőleg tevékenységükről,

c) a vámhatóságtól a nemzetközi áruforgalomra vonatkozóan,

d) az Állami Bankfelügyelettől, az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelettől és az Állami Biztosításfelügyelettől, az Önkéntes Biztosítópénztárak Felügyeletétől, a Gazdasági Versenyhivataltól a hatáskörükbe tartozó vállalkozásokról, illetőleg ezek külföldiekkel vagy külföldi pénznemben folytatott tevékenységéről,

e) az adóhatóságtól az adószámra vonatkozó törzsállományból.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervek a devizahatóság írásbeli megkeresését térítésmentesen kötelesek teljesíteni.

(3) A devizahatóság az általa kezelt adatokból - külön törvényben meghatározott módon és tartalommal - adatokat adhat át

a) a Központi Statisztikai Hivatalnak,

b) az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak,

c) a vámhatóságnak,

d) az Állami Bankfelügyeletnek, az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletnek, az Állami Biztosításfelügyeletnek,

e) a Gazdasági Versenyhivatalnak,

f) az adóhatóságnak,

g)[100] a bíróságnak, az ügyészségnek.

(4)[101] A devizahatóság megkeresésre tájékoztatja az általa kezelt adatokról

a) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóságot,

b) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervet;

c) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot.

(5) A devizahatóság a nyomozó hatóságot a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő adatokról.

(6) A devizahatóság a 76. § (3) bekezdésének c)-d) pontjában említett nyilvántartásokból - személyazonosításra alkalmatlan módon - statisztikai adatszolgáltatást nyújt az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak és a Pénzügyminisztériumnak.

79. § (1) A devizahatóság az e törvény alapján birtokába került adatokat tíz évig őrzi meg.

(2) A devizahatóság, mint adatkezelő a külön törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének a (1) bekezdésben meghatározott őrzési határidő lejártáig köteles eleget tenni.

XXI. FEJEZET[102]

AZ ARANYRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

80. §[103]

81. §[104]

82. §[105]

XXII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

83. §[106] (1) Ha a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény (a továbbiakban: Btv.) alapján Magyarországon társasági részesedést szerzett devizakülföldi utóbb devizabelföldivé válik, az 21. § (2) bekezdésében, a 45. § (6) bekezdésében és a 60. § (1) bekezdésének a)-b) és d) pontjában foglalt jogcímek szerinti kifizetéseknek csak forintban van helye.

(2)[107]

84. § E törvény hatálybalépése után a 28. § c) pontja szerint működő zárt árusítású diplomatabolt nyitására új engedély nem adható.

85. §[108] (1) Azok az egyébként vámszabadterületi társaságot megillető kedvezmények, amelyeket a pénzügyminiszter a Btv. 43. §-a alapján nem vámszabadterületi társaság részére engedélyezett, és amelyek e törvény hatálybalépése napján érvényben vannak, 1996. december 31. napján megszűnnek, kivéve

a) azok, amelyeket a Kormány eddig az időpontig - nemzetgazdasági érdekből - jóváhagy, határozott időtartamra meghosszabbít, és a pénzügyminiszter a Pénzügyi Közlönyben közzétette,

b)[109] amelyek megfelelnek a társasági adóról szóló, módosított 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: TA) 3. §-ának 20. pontjában rögzített valamennyi feltételnek, és ezt a tényt e törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül a társaság bejelenti a devizahatóságnak.

(2) E törvény hatálybalépése után a TA 3. §-a 20. pontjának hatálya alá tartozók - a vámszabadterületi társaságokhoz hasonlóan - devizakülföldinek minősülnek attól a naptól kezdve, amikortól a hivatkozott külön törvényben - az adó- és vámkedvezmény igénybevételéhez - előírt valamennyi feltétel egyidejű teljesítését a társaság bejelenti a devizahatóságnak.

(3)[110] Azok a társaságok, amelyek egyidejűleg megfelelnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-a 28. pontjában rögzített valamennyi feltételnek devizakülföldinek minősülnek, az (1) bekezdés b) pontja vagy a (2) bekezdés alá nem tartozó társaságok attól a naptól kezdve, amikor e feltételek teljesítését bejelentették a devizahatóságnak.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában és (2)-(3) bekezdésben említett társaságok, ha már nem felelnek meg a (3) bekezdésben említett törvény 4. §-a 28. pontjában foglalt valamennyi feltételnek, devizabelföldivé válnak és devizakülföldivé nem válhatnak a feltételek újbóli teljesítése esetén sem. A devizabelföldivé válás tényét e társaságok a devizahatóságnak nyolc napon belül kötelesek bejelenteni.

(5) A (3) bekezdésben említett devizakülföldi a devizabelföldiek bérét és egyéb juttatását csak felhatalmazott pénzintézetnél vezetett devizaszámlán elhelyezett konvertibilis fizetőeszköz átváltásából származó forint terhére fizetheti ki.

85/A. §[111] Azok a társaságok - ide nem értve a hitelintézetet -, amelyek a pénzügyminiszter által a Btv. 43. §-a alapján megadott engedély szerinti kedvezmények igénybevételére 1997. december 31. napjáig voltak jogosultak [a kiegészített 1134/1996. (XII. 26.) Korm. határozat 1. b) pontja] legfeljebb 2002. december 31. napjáig az engedélyben meghatározott tevékenységükből származó forintbevételeiknek a következők szerinti átváltásából származó konvertibilis devizájukat a 48-51. §-okban említett devizaszámláktól elkülönült devizaszámlán jóváírathatják. A társaság az említett tevékenységéből származó forintbevételét az 1996. január 1. napja előtt megkötött hitelszerződésből - illetve, ha az engedély más jogcímet tartalmaz, az abból - származó összes kötelezettségének teljesítése céljából konvertibilis devizára átválthatja, azt devizaszámláján jóváírathatja. A társaság erről a devizaszámláról az említett célra kifizetési megbízást adhat.

86. § (1)[112]

(2) A 21. § (1) bekezdésében foglalt deviza-, valutavásárlási jogosultság a devizakülföldit az e törvény hatálybalépését követően forintra átváltott összegek tekintetében illeti meg. E törvény hatálybalépését megelőzően forintra átváltott deviza-, valutaösszegek ötven százaléka váltható vissza devizára, valutára.

87. § A felhatalmazott pénzintézet a devizakülföldinek a külföldiek forintszámláiról szóló 163/1994. (XII. 7.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt nyitott forintszámlája terhére, kérésére, konvertibilis fizetőeszközre vagy devizára váltja, külföldre vagy a 60. §-ban megjelölt konvertibilis forintszámlára utalja azt az összeget, amelynek a 60. § (1) bekezdésének a)-h) pontjában foglalt jogcímek szerinti eredetét igazolja.

87/A. §[113] (1) A Magyar Államkincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat és azon az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja, és használhatja fel.

(2) Nem szükséges devizahatósági engedély ahhoz, hogy az állam devizakülföldivel szemben a központi költségvetést megillető, külföldi pénznemben fennálló, az Áht. 108/A. §-a szerinti követelését devizabelföldire vagy devizakülföldire engedményezze.

88. § (1)[114] A Magyar Állam nevében eljáró pénzügyminiszternek nem kell devizahatósági engedély a devizakülfölditől történő devizahitel felvételhez, továbbá külföldön kötvény kibocsátáshoz, azonban a devizahitel felvételéről, továbbá a kibocsátásáról köteles előzetesen tájékoztatni a devizahatóságot.

(2) Az MNB-nek a pénzintézeti tevékenysége és működése körében kötött jogügyleteihez és cselekményeihez devizahatósági engedélyre nincs szüksége.

(3) E törvény Harmadik része tekintetében az MNB-re a felhatalmazott pénzintézetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) E törvény Negyedik része tekintetében - a XII. fejezetben és az 56-57. §-ban foglaltak kivételével - az MNB-re a felhatalmazott pénzintézetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy amennyiben e törvény

a) devizahatósági engedély megszerzését, vagy

b) bejelentési kötelezettséget

ír elő, az nem vonatkozik az MNB-re.

88/A. §[115] A Nemzetbiztonsági Szolgálatok speciális működési kiadások jogcímén forint ellenében felhatalmazott hitelintézetnél konvertibilis devizát, valutát vásárolhatnak, konvertibilis devizát, valutát birtokban tarthatnak, felhatalmazott hitelintézetnél devizaszámlára helyezhetnek, és azt belföldön és külföldön felhasználhatják. Az említett deviza- és valutaösszegek felhasználásáról a Nemzetbiztonsági Szolgálatok a külön jogszabályban meghatározott beszámolási rendszer szerint kötelesek elszámolni.

89. § (1) E törvény 1996. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)[116] Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben megállapítsa

a) az e törvényben foglalt korlátozásoknak az érintettek teljes vagy részleges körére kiterjedő megszüntetését, enyhítését,

b) azokat az értékhatárokat, amelyeket e törvény szerint devizajogszabálynak kell meghatároznia,

c) a devizabelföldiek és a devizakülföldiek konvertibilis deviza-, valutavásárlásának szabályait, a fizetések lebonyolításának rendjét és a devizahatósággal szemben fennálló egyes kötelezettségeket és a devizahatósági ellenőrzés szabályait,

d) a devizabelföldiek és a devizakülföldiek tőkeműveletei bejelentésére és engedélyezésére vonatkozó eljárási szabályokat,

e) a devizahatóságnak történő adatszolgáltatás részletes szabályait,

f)[117] azokat a közteherfizetési kötelezettségeket, amelyek teljesítését a devizakülföldinek a 21. § és a 60. § (2) bekezdése értelmében igazolnia kell,

g) az MNB javaslatára az e törvény alapján engedély nélkül végezhető tevékenységet teljesíthető kifizetések, vásárlások, átutalások és vállalható kötelezettségek legfeljebb három hónapra történő engedélykötelessé tételét, ez azonban nem terjedhet ki a természetes személyek devizaszámlájáról történő kifizetésre és átutalásra.

h)[118] az aranyra vonatkozó külön rendelkezéseket, így az arany tekintetében - a nemzetközi gazdasági tevékenység körén kívül - a hazahozatali (hazajuttatási) kötelezettséget és az arany kivitelének (kijuttatásának, kiküldésének) szabályait; ezek az előírások nem tartalmazhatnak nagyobb mértékű korlátozásokat, mint amelyek 1997. december 31. napján hatályban voltak.

(3) Felhatalmazást kap az ipari és kereskedelmi miniszter és a földművelésügyi miniszter arra, hogy az utasforgalomban, illetve a postaforgalomban ki nem vihető, ki nem küldhető árucikkeket meghatározzák.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendelet, valamint az azt módosító 1979. évi 1. törvényerejű rendelet és az 1992. évi XLI. törvény,

b) az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 24. §-ának (2) bekezdése, 25. §-a, 26. §-ának (4)-(5) bekezdése, 27. §-ának (1) bekezdése és 66. §-a (3) bekezdésének első és második francia bekezdése, valamint az 1984. évi 25. törvényerejű rendelet 3. §-ának a 26. § (4) bekezdését módosító része,

c) a Btv. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése, 23. §-a, 31. §-ának (1) bekezdése, a 32-33. §-a, 41. §-ának (3) és (4) bekezdése, 42. és 43. §-a, valamint az 1990. évi XCVIII. törvénynek a Btv.-t módosító 2., 9., 10., 11. §-a, továbbá az 1991. évi LXV. törvény 48. §-ának (2) bekezdése, az 1994. évi LXXIX. törvény 1. §-ának a Btv. 12. §-a (1) és (2) bekezdését módosító része, és a 2. §-ának "egyidejűleg hatályát veszti az 1988. évi XXIV. törvény 31. § (2) bekezdése" szövegrész,

d) a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény 51. §-ának (2) és (3) bekezdése,

e) a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet 3. §-ának (2) bekezdése,

f) a külföldiek ingatlanhasználati jogáról szóló 1987. évi 4. törvényerejű rendelet,

(5)[119]

(6)[120] E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"88. § (1) Külföldi jogi vagy magánszemély (a továbbiakban: külföldi) termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát - az öröklés kivételével - a devizáról szóló törvény fizetési szabályokra vonatkozó előírásainak megtartásával az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi, illetőleg megyei közigazgatási hivatal vezetőjének (a továbbiakban: a hivatal vezetője) engedélyével szerezheti meg.

(2) A hivatal vezetőjének határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.

(3) Diplomáciai, konzuli képviselet, valamint nemzetközi szervezet ingatlanszerzéséhez a Külügyminisztérium előzetes engedélye szükséges. A Külügyminisztérium az engedélyt nemzetközi szerződés vagy viszonosság fennállása alapján adja meg.

(4) E § alkalmazása szempontjából termőföldnek nem minősülő ingatlan a termőföldnek, védett természeti területnek nem minősülő föld, az ilyen föld és a rajta lévő épület, építmény együttese, a földtől tulajdonjogilag elváló épület, építmény, az önálló ingatlanként nyilvántartott lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség, továbbá a tanya."

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke