7/1998. (XII. 2.) EüM rendelet

a klinikai szakápoló (körzeti-közösségi szakápoló, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, geriátriai szakápoló) szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § Az egészségügyi ágazatba tartozó klinikai szakápoló (körzeti-közösségi szakápoló, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, geriátriai szakápoló) szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Dr. Gógl Árpád s. k.,

egészségügyi miniszter

Melléklet a 7/1998. (XII. 2.) EüM rendelethez

Jegyzék

az állam által elismert - az egészségügyi miniszter ágazatához,

valamint az egyes szociális és családügyi miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez

emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgakövetelményekről

A Jegyzék 63. sorszáma alatt kiadott klinikai szakápoló (körzeti-közösségi szakápoló) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 5012 01

2. A szakképesítés megnevezése: klinikai szakápoló (körzeti-közösségi szakápoló)

3. A szakképzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

- Az alapellátás területén a háziorvosi team tagjaként vagy önállóan a háziorvos irányításával részt vesz a praxisban a gyógyító, megelőző munkában.

- Kompetenciájának megfelelően részt vesz a praxisba bejelentkezett egyének, családok, közösség egészségmegőrzésében, preventív célú szemlélet és életmód formálásában, diagnosztikai és terápiás eljárások végzésében és az ápolásban.

- A beteg otthonában ápolási és rehabilitációs tevékenységet végez, melyekről ápolási dokumentációt vezet.

- Részt vesz a praxis gondozási programjának megvalósításában.

- Figyelemmel kíséri a praxis közegészségügyi-járványügyi viszonyait, és közreműködik a hiányosságok felszámolásában.

- Részt vesz a sürgősségi betegellátásban, életveszély esetén elsősegélyt nyújt.

- Gondoskodik a praxis eszközeinek, műszereinek készenlétéről a higiénés szabályok megtartásával.

- Kezeli a praxis dokumentumait, végzi az ügyviteli, nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatokat.

- Az ellátási területeken koordináló, szervező feladatokat lát el.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok

1. A holisztikus és individuális ápolási szemlélet szem előtt tartásával tevékenységi körében végzi a következőket:

- felméri a beteg pszichés, szomatikus és szociális szükségleteit,

- megtervezi az ápolási folyamatot,

- szakszerűen - kompetenciájának megfelelően - ápol,

- a folyamat során ellenőrzi a beavatkozásokat, értékeli az eredményeket, és elvégzi a szükséges módosításokat.

2. Egészségfejlesztési feladatokat végez:

- a holisztikus szemlélet szem előtt tartásával motiválja az egyént és a közösséget a pozitív életvezetésre, az egészséges életmódra, egészséggondozásra,

- segíti és végzi a primer, secunder és tercier egészségvédelmi feladatok ellátását, szakszerű tanácsadást, mentálhigiénés tevékenységet és az ismeretterjesztést.

3. Részt vesz a gondozás tervezésében, a szűrővizsgálatok szervezésében, végrehajtásában, az eredmények és a gondozási mutatók értékelésében.

4. Közegészségügyi és járványügyi feladatok végzése:

- fertőző betegségek epidemiológiája, megelőzése és leküzdésére irányuló tevékenységek,

- fertőző betegségekkel és a fertőző betegekkel és környezetükkel kapcsolatos feladatok végzése,

- közreműködés a járványügyi jogszabályok által előírt feladatok végrehajtásában.

5. Részt vesz a praxis menedzsmentben:

- részt vállal a beteg vagy betegcsoport és a különböző szakemberek, illetve intézmények közötti kapcsolat megteremtésében és fenntartásában,

- együttműködik a praxisban szükséges dologi, tárgyi, környezeti feltételek biztosításában,

- gondoskodik az ellátáshoz szükséges műszerek, eszközök, gyógyszerek, anyagok előkészítéséről, fertőtlenítéséről, sterilizálásáról, szakszerű tárolásáról,

- megállapodás alapján végzi a praxis dokumentációit, ügyviteli feladatait.

6. Részt vesz a sürgősségi betegellátásban:

- felismeri a vészhelyzeteket,

- életveszély esetén megkezdi a szakszerű elsősegélynyújtást,

- sürgős orvosi ellátást igénylő esetekben mentőszolgálat útján szervezi meg a beteg sürgősségi ellátását.

7. Közreműködik, szükség esetén segít az egyén és a közösség egészségügyi, jogi, szociális érdekérvényesítésében.

8. Munkáját hivatásként gyakorolja:

- a szakmai és etikai normákat betartja, ismeri annak jogi következményeit,

- munkáját az egyén személyiségének maximális tiszteletben tartásával végzi,

- szakszerűen és etikusan kommunikál a beteggel, a hozzátartozókkal és a munkatársaival.

9. Folyamatos önképzésre és szakmai fejlődésre törekszik.

III/2. Szakmai követelmények

A körzeti-közösségi szakápolói végzettséggel rendelkező ápoló legyen képes:

A klinikumi és az ápolási-gondozási ismereteire építve:

- az alapellátás feladatkörét, területeit felvázolni,

- sorrendiségében meghatározni a különböző korú egyének, családok és közösségek pszichés, szomatikus, szociális változásait, szükségleteit,

- ápolási és közösségi diagnózist meghatározni,

- megtervezni az egyén vagy a közösség által igényelt ápolási-gondozási tevékenységet,

- a felmért emberi szükségleteket - a beteg állapotának megfelelően - kielégíteni,

- szakszerűen kivitelezni a tervezett alap- és szakápolási eljárásokat,

- rendszeresen és folyamatosan megfigyelni és értékelni az ellátottak fizikai, értelmi, érzelmi állapotát,

- a kapott eredmények alapján az ellátásban a szükséges módosításokat elvégezni,

- egészségfejlesztési módszereket alkalmazni,

- egészségvédelmi feladatokat ellátni, szakszerűen tanácsot adni, és a szakmai ismeretterjesztést végezni,

- egészségnevelő tevékenységével, munkájával az ellátási körbe tartozó lakosság egészségi állapotát pozitív irányban befolyásolni,

- közreműködni az egészségügyi ellátó és gondozó teamben,

- együttműködni az egyénekkel, a családokkal, a közösségekkel és egyéb más egészségügyi területen dolgozókkal az ápolói szolgáltatások tervezésében, szervezésében, irányításában, értékelésében,

- részt venni a komplex családgondozásban,

- a kliens otthoni ápolásába-gondozásába a családot, a közvetlen környezetet felkészíteni, bevonni,

- az aktuális szükségleteknek megfelelően a beteg otthonában ápolni:

= heveny megbetegedésben szenvedőknél (kiemelten a légzőszervi, a mozgásszervi, a fertőző és a kisebb sebészeti megbetegedések esetén),

= krónikus megbetegedésekben szenvedőknél (kiemelten a légzőszervi betegségek, a szív és keringési rendszer betegségei, az emésztőrendszeri és a belső elválasztású mirigyrendszer betegségei, a mozgásszervi megbetegdésekben szenvedők, a gyógyíthatatlan és terminális állapotban lévő betegek esetén),

- részt venni a fogyatékos betegek, illetve a heveny és a krónikus megbetegedésekben szenvedők rehabilitációjában,

- ápolni a beteget a rendelői munka során, és együttműködni a diagnosztikus és terápiás, műszeres és eszközös beavatkozások előkészítésénél, kivitelezésénél,

- korszerű ápolási dokumentációt vezetni, és az előírások szerinti adatkezelést ellátni.

Társadalomtudományi ismereteire alapozva:

- a lakosság demográfiai és szociális viszonyait ismerni,

- a különböző szociokultúrák jellegzetességeit megismerni, elfogadni és az ápolás megtervezésében felhasználni,

- az ellátandók állapotának megfelelően kommunikálni, kapcsolatot teremteni, az interperszonális kommunikáció elveit és módszereit alkalmazni,

- ápoláslélektani ismeretek birtokában a beteget pszichésen támogatni,

- az ápolás etikai szempontjainak megfelelő módon és szinten informálni a beteget és hozzátartozóit,

- a szakmai és etikai normákat betartani,

- az ápolás során kapcsolatot teremteni a beszédképtelen betegekkel,

- a beteget, a hozzátartozókat és a munkatársakat pszichésen támogatni,

- a kiégési szindróma tüneteit felismerni, és lehetőség szerint a megelőzés "technikáit" alkalmazni.

Alapellátási ismereteire alapozva:

- a praxis menedzsmentjében részt venni,

- a vonatkozó jogszabályokat és vállalkozói ismereteket alkalmazni,

- társadalombiztosítási ismereteket alkalmazni,

- közegészségügyi és járványügyi feladatokat elvégezni, ellátni,

- az alapellátás etikai vonatkozásai szerint dolgozni,

- ismerje a szociális ellátó rendszer felépítését,

- szociális és önkormányzati ismeretek alapján segítséget nyújtani,

- együttműködni más ellátási formákkal,

- a szociális lehetőségekről a kellő tájékoztatást és támogatást a rászorulóknak megadni,

- számítástechnikai, informatikai rendszert használni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség: középiskolai végzettség (érettségi).

b) Szakmai előképzettség: az alább felsorolt szakképesítések valamelyike:

- diplomás ápoló,

- ápoló (1997-től),

- általános betegápoló (1979 előtt),

- felnőtt szakápoló, körzeti ápoló.

c) A szakmai követelményekben megfogalmazott területi gyakorlatokon közösségi felmérés elkészítése, gyakorlatok teljesítése a "Gyakorlati igazolás" című nyomtatvány alapján.

d) Sikeresen teljesített tantárgyi vizsgák.

GYAKORLATI IGAZOLÁS

a körzeti-közösségi szakápoló képzéshez

IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai követelményeket átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet en túl nem adható.

IV/3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai vizsgán "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározott feladatok és követelmények kérhetők számon a vizsgázótól.

IV/4. A szakmai vizsga részeinek sorrendje

Gyakorlati vizsga.

Írásbeli vizsga.

Szóbeli vizsga.

IV/5. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) és szakmai gyakorlati vizsgarészekből áll.

a) Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyai:

- klinikumi ismeretek,

- szakápolástan,

- szociológia,

- szociálpszichológia,

- alapellátási ismeretek.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga összeállított tételsorát az Egészségügyi Minisztérium központilag adja ki a következőkben meghatározott tantárgyak és témakörök alapján.

A szakmai elméleti vizsga tantárgyainak témakörei

Klinikumi ismeretek:

- Az alapellátás fejlődése, szerkezete, helye az egészségügyi ellátás rendszerében.

- Akut és krónikus belgyógyászati (AMI, diabetes, vesebetegségek stb.) és reumatológiai (artritis, artrózis stb.) kórképekben szenvedők ellátásának lehetőségei az alapellátásban.

- Sebészeti, traumatológiai, ortopédiai megbetegedések ellátása az alapellátásban (egynapos sebészet és előkészítése, fogadása, otthoni rehabilitációs lehetőségek).

- Akut és krónikus neurológiai megbetegedésekben szenvedők ellátása (stroke, sclerosis multiplex, parkinzonizmus).

- Az időskorúak ellátása, gondozása.

- Pszichátriai megbetegedésben szenvedők ellátása.

- Sürgősségi betegellátás, elsősegélynyújtás az alapellátásban.

- Alkalmazott diagnosztikus módszerek, lehetőségek.

- A megelőzés és a szűrés lehetőségei, módszerei.

- Gondozás az alapellátásban.

Szakápolástan:

- A körzeti ápolás története, fejlődése, a fejlődés irányai.

- A körzeti ápolás filozófiája.

- Alkalmazott ápolási modellek.

- Az ápolás funkciói az alapellátásban.

- Közösségorientált ellátás.

- Ápolási diagnózisok az otthoni és a közösségi ellátásban.

- Az ápoló szerepe a megelőzésben, a szűrésben és az egészségfejlesztő munkában.

- Az ápoló feladatai a háziorvosi rendelőben.

- Az ápoló feladatai a beteg otthoni ellátása során:

= akut megbetegedésben szenvedő ápolása, ellátása a kórházi kezelés előtt és/vagy után (előkészítés, mobilizáció, rehabilitáció),

= krónikus megbetegedésben szenvedő ápolása, gondozása,

= az időskorúak ápolásának speciális szempontjai,

= rövid, közép-, hosszú távú ápolási terv készítése.

- Az ápoló szerepe és lehetőségei az alapellátásban történő gondozói és rehabilitációs munkában.

- Speciális ápolási és rehabilitációs eszközök az alapellátásban.

- Ápolási dokumentáció.

Szociológia:

- A szociológia, mint tudomány.

- Szociológiai kutatások módszertana.

- Társadalmi struktúra és az egészség.

- Az egészségügyi ellátás szociológiai nézőpontból.

- Családszociológia.

- Életmód és a devianciák.

Szociálpszichológia:

- A szociálpszichológia tárgya, történetisége.

- Az interperszonális kapcsolatok általános törvényszerűségei, szociális értékcsere. Az emberek közötti kapcsolatok szintjei.

- A szocializáció főbb színterei. A szocializáció hatása

= a személyiség alakításában,

= az érzelmi működésre (az érzelmek kondicionálása, inprinting jellege),

= hatása az önismetetre és az akarati működésre,

= hatása a viselkedésre (viselkedési minták, kulturális sémák).

- A szocializáció zavarai, a szociális deviáció.

- A verbális közlés törvényszerűségei, kódolás és dekódolás. A kommunikációs képesség ismérvei.

- A szociális szerep fogalma, főbb tulajdonságai. Szerepfeszültségek típusai, pszicho- és szociohigiénés következményei, jelentősége.

- Társkapcsolati rendszerek, a szociális csoport, csoportszervező tényezők. Kiemelkedő szerep a csoportban.

- Társkapcsolati szükségletek és motivációk, a szociális interakciók erőtere, a csoportdinamika, pedagógiai célú csoporttechnikák.

- A pszichoszociális egészség, szociohigiéne.

Alapellátási ismeretek:

- A alapellátás jelene és jövője Magyarországon és az Európai Unió tagországaiban.

- Team-munka az alapellátásban, az ápoló helye és szerepe.

- Családorvoslás.

- Praxis menedzsment.

- Jogi és vállalkozói alapismeretek.

- Egészségügyi törvény

= egészségügyi és ápolási dokumentáció,

= betegtájékoztatás,

= kapcsolattartás,

= önrendelkezés,

= betegjogi képviselet,

= egészségfejlesztés,

= a szolgáltatások igénybevételének feltételei és lehetőségei.

- Társadalombiztosítási ismeretek.

- Közegészségügyi és járványügyi ismeretek.

- Az alapellátás etikai vonatkozásai.

- Szociális ismeretek, közigazgatási alapismeretek, települési önkormányzatok kötelező és választható alapfeladatai.

- Számítástechnika, informatika.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók az Egészségügyi Minisztérium által központilag kiadott komplex feladatlapot oldanak meg a követelményekben meghatározottak alapján.

A feladatlap megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.

b) Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahélyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll.

Megelőző vizsgafeladat:

A vizsgázó tíz napig tartó értékelt szakmai feladatot végez a kijelölt háziorvosi/családorvosi oktató-praxisban. (A vizsgázó a háziorvosi/családorvosi körzet/praxis munkarendjébe illeszkedve, a követelményrendszerben meghatározott ápolói tevékenységeket végez. A megelőző vizsgarész a gyakorlat terhére - a gyakorlati igazolásban meghatározottak szerint - teljesíthető.)

Vizsgabizottság előtti vizsga:

A vizsgázó a gyakorlati vizsganapon a vizsgabizottság előtt ápolási/közösségi feladatot old meg, amely az alábbiak valamelyike szerint történhet:

- a vizsgázó a megelőző vizsgarész ideje alatt választott betegről előzetesen ápolási tervet készít (felmér, értelmez, elemez, problémákat meghatároz, ápolási diagnózisokat állít fel, rangsorol, tervez, feladatokat meghatároz, dokumentál, értékel), melyet a gyakorlati vizsgán a vizsgabizottság előtt ismertet,

- a vizsgázó a gyakorlati vizsganapon szituációs feladat (esetleírás, videofelvétel) alapján - az előző pontban meghatározottak szerint - ápolási tervet készít, és a tervet a vizsgabizottság előtt ismerteti,

- a vizsgázó - a gyakorlati helyként megjelölt intézmények egyikében és/vagy az otthoni ápolási ellátásban részesülő és a vizsgát vállaló beteg otthonában - az ellátására ápolási tervet készít, ápolási diagnózisokat állapít meg, elvégzi az ápolási feladatokat, majd dokumentálja és értékeli azokat.

A vizsgázó a gyakorlati vizsgán az előzőeken túl, ismerteti a területi gyakorlat során felvett közösségi felmérést is.

IV/6. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A szakmai vizsga értékelését a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak és az alábbiak alapján kell elvégezni:

Szakmai elméleti vizsga:

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatainak eredménye alapján kell átlagszámítással meghatározni, 0,5 törtérték esetén a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.

Szakmai gyakorlati vizsga:

A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a megelőző vizsgafeladat, a közösségi felmérés minősítése és a vizsgabizottság előtt nyújtott teljesítmény alapján kell átlagszámítással meghatározni, 0,5 törtérték esetén a vizsgabizottság előtt nyújtott teljesítmény felé kell kerekíteni.

Megelőző vizsgarész értékelésének szempontjai:

A gyakorlat vezetésével megbízott szakember a megelőző vizsgarészről jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza:

- a vizsgázó személyi adatait,

- a szakmai vizsga helyét, idejét,

- rövid szakmai értékelést,

- javasolt érdemjegyet,

- a javaslattevők aláírását.

A szakmai vizsga értékelésének szempontjai:

- szakmai felkészültség,

- szakmai érdeklődés,

- klinikai ismeretek alkalmazása,

- ápolási diagnózisok meghatározása,

- helyzetfelismerő képesség,

- megfigyelő képesség,

- kommunikáció,

- a team-munkába való beilleszkedés,

- ápolói attitüd (a közet betegeihez, lakosságához való viszonyulás).

Elégtelen a vizsgázó eredménye, ha

- a tevékenysége során a beteg állapotát rosszul ítéli meg, helytelen ápolási diagnózist állapít meg, s ezáltal állapotromlást, életveszélyes helyzetet teremt,

- olyan szakmai hibát vét, amellyel súlyosan veszélyezteti önmaga vagy a beteg testi épségét,

- a jogi és etikai szabályokat megszegi.

V. Egyéb tudnivalók

Az egészségügyi miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.

A jelen követelmények kiadásával egyidejűleg hatályát veszti a Népjóléti Minisztérium Szakoktatási és Továbbképzési Főosztály által 1983-ban kiadott "Körzeti Betegápolói Szak szakosító képzés" tanterve, illetve a Népjóléti Minisztérium által 1993-ban kiadott "Körzeti ápoló szakképesítés" 21305/93. számú központi programja.

* * *

A Jegyzék 64. sorszáma alatt kiadott klinikai szakápoló (pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Oszágos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 5012 01

2. A szakképesítés megnevezése: klinikai szakápoló (pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló)

3. A szakképzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló ápolási, gondozási és mentálhigiénés tevékenységet végez önállóan vagy a gyógyító team tagjaként az alábbi területeken:

- egészségügyi intézmények pszichiátriai fekvőbetegosztályain:

= pszichiátria,

= addiktológia,

= gerontopszichiátria,

= mentálhigiénés osztály,

= krízis intervenciós osztály,

= neurózis osztály,

= gyermekpszichiátriai osztály,

= igazságügyi megfigyelő és elmegyógyintézet,

= pszichiátriai rehabilitációs osztályok/intézmények;

- nappali ellátást nyújtó intézményekben:

= nappali szanatóriumok,

= szenvedélybetegek nappali intézménye;

- átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben:

= pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona;

- járóbeteg-ellátás területein:

= szakambulanciák,

= szakgondozók;

- az alapellátás mentálhigiénés hálózatában:

= hajléktalanok gondozási központja;

- pszichiátriai szakosított ellátásban:

= pszichiátriai betegek otthona.

A pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló tevékenysége során azokkal az egyénekkel, kliensekkel/betegekkel foglalkozik, akik pszichés támogatásra szorulnak, vagy betegségük kapcsán pszichiátriai szakellátást igényelnek.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

- Napi munkája során alkalmazza pszichiátriai ismereteit.

- Az életkori sajátosságoknak megfelelő alap- és szakápolási feladatokat végez a pszichiátria területén.

- Részt vesz a prevenció különböző színterein és szintjein végzett munkában.

- Közreműködik a szocializáció folyamatában.

- Aktívan közreműködik a szocio- és pszichoterápiában.

- Önismerete birtokában személyiségének fejlesztésére törekszik.

- A szituációnak megfelelően kommunikál.

- A gyógyító team-mel, a beteggel és környezetével kapcsolatot tart.

- Tevékenységét a vonatkozó etikai normáknak és jogi szabályoknak megfelelően végzi.

- Napi munkáját szervezési ismeretei alapján végzi.

III/2. Szakmai követelmények

A pszichiátriai és mentálhigiénés végzettséggel rendelkező ápoló legyen képes:

A klinikumi ismeretei alapján:

- felsorolni és megfogalmazni a pszichiátria szakterületeit,

- definiálni és jellemezni a pszichiátriai kórképeket,

- krízis- és veszélyeztető állapotokat felismerni és megfelelően kezelni,

- a deviáns viselkedésmódokat meghatározni és felismerni,

- ismerni a pszichiátriai diagnosztikai eljárásokat,

- a pszichológiai tesztek felvételében közreműködni.

Pszichiátriai szakápolási munkája során:

- individuális, holisztikus betegápolást megvalósítani,

- a beteg problémáját meghatározni,

- a pszichiátriai beteget az ápolási folyamat és a szakmai protokoll szerint ápolni,

- a gyógyító team tagjaként aktívan dolgozni,

- a pszichiátriai betegek alapvető szükségleteinek speciális kielégítéséhez hozzájárulni,

- a pszichiátriai betegek magasabb rendű szükségleteinek speciális kielégítését segíteni,

- pszichiátriai betegeket megfigyelni,

- pozitív és negatív állapotváltozásokat - különös tekintettel az életkori sajátosságokra - szakszerűen észlelni és dokumentálni,

- a gyógyszereléssel kapcsolatos speciális ápolói feladatokat ellátni,

- felismerni a pszichofarmakonok hatásait, mellékhatásait,

- vallási, etnikai szempontokat figyelembe véve ápolni,

- az alacsony szociális helyzetből adódó nehézségeket kezelni,

- speciális diagnosztikus vizsgálatoknál segédkezni,

- a beteget vizsgálatokra előkészíteni, orvosi beavatkozásoknál segédkezni.

A mentálhigiéné kapcsán:

- hospitalizációs ártalmakat megelőzni,

- a munkája során a prevenciós szemléletet érvényesíteni,

- részt venni a prevenció különböző színterein,

- önkárosító, lelki egészséget veszélyeztető tényezőket felismerni,

- egészséges életmódra nevelést végezni az életkori sajátosságok figyelembevételével,

- egészségmegőrzési életvezetési tanácsokat nyújtani, tájékoztatni.

A szocializáció folyamatában:

- esztétikus, terápiás környezetet biztosítani,

- reszocializációs folyamatban részt venni,

- habilitációs tevékenységet folytatni,

- rehabilitációs folyamatban részt venni,

- speciális nevelési módszereket alkalmazni a gyermekek, a serdülők és az időskorúak speciális igényeinek figyelembevételével.

A szocioterápia, pszichoterápia alkalmazása során:

- szocioterápiás és pszichoterápiás csoportok munkájában részt venni,

- értelmezni a csoporttörténéseket és jelenségeket,

- csoportvezető mellett koterapeutaként részt venni,

- szabadidős, rekreációs csoportokat vezetni,

- a betegek napi tevékenységét megszervezni,

- a team által előírt terápiára motiválni,

- a betegek pszichés támogatásában részt venni,

- a betegek önsegítő, érdekképviseleti tevékenységét támogatni.

Az önismeret-személyiségfejlesztés kapcsán:

- önismerettel rendelkezni,

- pozitívan gondolkodni,

- másságot elfogadni,

- társas viselkedés alapjait és meghatározó tényezőit ismerni,

- konfliktusokat tűrni és megfelelően kezelni,

- magatartásával hiteles viselkedési normát mutatni,

- saját mentálhigiénés állapotát szinten tartani és fejleszteni,

- a kiégési szindrómát megelőzni,

- ismereteit kollegáinak továbbadni,

- munkája során szerzett tapasztalatait átadni,

- gyakorlati oktatásban részt venni,

- önmagát továbbképezni,

- szakmai álláspontját megvédeni.

A kommunikáció során:

- a helyzetnek megfelelően verbális és nonverbális módon kommunikálni,

- a beteget meghallgatni,

- metakommunikációs technikákat alkalmazni,

- a beteg metakommunikatív jelzéseit dekódolni,

- kommunikációs zavarokat értékelni,

- a beteg családtagjaival kommunikálni.

A kapcsolattartás vonatkozásában:

- az ápolási-gondozási tevékenység során tanácsot adni,

- a beteggel és a beteg közvetlen környezetével kapcsolatot tartani,

- környezettanulmányt készíteni,

- a betegek egymás közötti kapcsolatait rendezni,

- segítő támaszt nyújtó kapcsolatokat kialakítani,

- kapcsolatot tartani az egyéb ellátási formákkal, különös tekintettel az önsegítő csoportokra.

Etikai és jogi ismeretei birtokában:

- az etikai normákat betartani,

- munkája során az egészségügyi törvény előírásai szerint eljárni,

- az egészségügyi törvény pszichiátriai vonatkozásait (a betegek jogaira vonatkozó különös szabályokat) alkalmazni,

- a szakmai szabályokat és a kompetencia határait betartani,

- a beteg személyiségjogait tiszteletben tartani és védeni,

- az információkat szakszerűen kezelni,

- a beteg értékeit kezelni.

Szervezési ismereteinek megfelelően:

- a higiénés szabályokat betartani,

- a tűz- és munkavédelmi rendszabályokat betartani,

- az ügyrendi szabályokat ismerni,

- a tevékenységét dokumentálni,

- a dokumentáció során az informatikai eszközöket kezelni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség: középiskolai végzettség (érettségi).

b) Szakmai előképzettség: az alább felsorolt szakképesítések valamelyike:

- diplomás ápoló,

- ápoló (1997-től),

- általános betegápoló (1979 előtt),

- pszichiátriai ápoló és gondozó,

- ideg-elme ápoló,

- felnőtt szakápoló,

- gyermekápoló,*

- csecsemő- és gyermekápoló,*

- gyermek ideg-elme ápoló,*

* A szakképesítés követelményének II/3. pont első francia bekezdésében meghatározott szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője által előírt különbözeti vizsga után.[1]

c) A szakmai követelményekben megfogalmazott gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a következő nyomtatványon:

GYAKORLATI IGAZOLÁS

a pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló képzéshez

IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai követelményeket átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben túl nem adható.

IV/3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai vizsgán "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározott feladatok és követelmények kérhetők számon a vizsgázótól.

IV/4. A szakmai vizsga részeinek sorrendje

Gyakorlati vizsga.

Írásbeli vizsga.

Szóbeli vizsga.

IV/5. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) és szakmai gyakorlati vizsgarészekből áll.

a) Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyai:

- pszichiátriai klinikumi ismeretek,

- pszichiátriai szakápolástan,

- mentálhigiéné,

- szociálpszichológia,

- szocioterápia, pszichoterápia.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga összeállított tételsorát az Egészségügyi Minisztérium központilag adja ki a következőkben meghatározott tantárgyak és témakörök alapján.

A szakmai elméleti vizsga tantárgyai, témakörei

Pszichiátriai klinikumi ismeretek:

- A pszichiátria rövid története.

- Az idegrendszer működésének alapjai.

- Az idegrendszer vizsgálati módszerei.

- A pszihopatológiai alapfogalmak

= megismerés,

= affektív reakciók,

= ösztön és akarati funkciók,

= tudat,

= személyiség,

= kapcsolat.

- Mentális és viselkedési zavarok

= organikus és szimptómás mentális zavarok,

= pszichoreaktív szerek használata által okozott mentális és viselkedési zavarok, szenvedélybetegségek,

= schizofrenia, schizotípiás és paranoid rendellenességek,

= hangulatzavarok,

= neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform rendellenességek,

= viselkedési zavar szindróma,

= a felnőtt személyiség és viselkedés zavarai,

= mentális retardáció, érzelmi elhanyagoltság elkülönítése,

= a pszichés fejlődés zavarai,

= a viselkedés és az értelmi-hangulati élet gyermek-, serdülő- és időskori zavarai.

Pszichiátriai szakápolástan:

- Pszichiátriai szakápolás történeti áttekintése.

- Pszichiátriai szakápolás filozófiája.

- Alkalmazott ápolási modellek.

- Ápolási diagnózisok a pszichiátriai szakápolásban.

- Ápolási folyamat

= tünetekből adódó ápolási probléma értelmezése, megfogalmazása és az ehhez rendelt ápolási eljárások végrehajtása,

= alapvető és magasabb rendű szükségletekből adódó ápolási probléma értelmezése a pszichiátriai ápolásban,

= speciális ápolási feladatok végrehajtása az életkori sajátosságok figyelembevételével:

- betegfelvétel,

- kapcsolatteremtés,

- veszélyhelyzetek,

- védőfunkciók,

- gyógyszerelés,

- gyógyszerek fő- és mellékhatásainak észlelése, értelmezése.

- A pszichiátriában használatos speciális, aktív kezelések szakápolási vonatkozásai.

- A pszichiátriában használatos vizsgálati módszerek és kiegészítő vizsgálatok szakápolási feladatai.

- Rehabilitációs tevékenységek, szociális rehabilitáció.

- Szocioterápiás és pszichoterápiás feladatok ellátásában való közreműködés.

- A pszichiátriai beteg kezelésbevételének és ápolásának jogi-etikai vonatkozásai

= egészségügyi és ápolási dokumentáció,

= betegtájékoztatás,

= kapcsolattartás,

= önrendelkezés,

= betegjogi képviselet,

= egészségfejlesztés,

= a szolgáltatások igénybevételének feltételei és lehetőségei,

= a pszichiátriai betegek felvételének és gyógykezelésének formái.

Mentálhigiéné:

- A mentálhigiéné fogalma, tárgyköre.

- A szakma fejlődése, működési területei.

- A mentálhigiénés tevékenység a prevenció különböző színterein.

- Perspektivikus lehetőségek a mentálhigiénében.

- Mentálhigiénés programirodák tevékenységének ismerete.

Szociálpszichológia:

- A szociálpszichológia tárgya, történetisége.

- Az interpszichikus, interperszonális kapcsolatok általános törvényszerűségei, szociális értékcsere. Az emberek közötti kapcsolatok szintjei.

- Szocializáció. Szerepe a személyiség alakításában. A szocializáció főbb színterei.

- A szocializáció hatása az érzelmi működésre. Az érzelmek kondicionálása, ennek inprinting jellege.

- A szocializáció hatása az önismetetre és az akarati működésre.

- A verbális közlés törvényszerűségei, kódolás és dekódolás. A kommunikációs képesség ismérvei.

- A szocializáció hatása a viselkedésre. Viselkedési minták, kuturális sémák.

- A szociális szerep fogalma, főbb tulajdonságai. Szerepfeszültségek típusai, pszicho- és szociohigiénés következményei, jelentősége.

- Társkapcsolati rendszerek, a szociális csoport, csoportszervező tényezők; kiemelkedő szerep a csoportban.

- Társkapcsolati szükségletek és motivációk, a szociális interrakciók erőtere, a csoportdinamika.

- Csoportképzés és működtetés.

- Pedagógiai, pszichohigiénés, pszichoterápiás célú csoporttechnikák.

- A szocializáció zavarai, a szociális deviáció.

- A pszichoszociális egészség, szociohigiéné.

Pszichoterápia - Szocioterápia:

- Fogalma, tárgyköre.

- Terápiás közösség, terápiás és rehabilitációs módszerek.

- A pszichoterápia módszeri, működési területei

= egyéni terápiás módszerek,

= csoportos terápiás módszerek.

- A szocioterápia módszerei, területei (intézeten belüli, intézeten kívüli)

= munkaterápia,

= foglalkoztató terápia,

= klubfoglalkozás.

- A pszicho- és szocioterápiás módszerek alkalmazása a pszichiátriában.

- A pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló szerepe és tevékenysége a pszicho- és szocioterápiában.

- Önsegítő csoportosulások.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók az Egészségügyi Minisztérium által központilag kiadott komplex feladatlapot oldanak meg a követelményekben meghatározottak alapján.

A feladatlap megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.

b) Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll.

Megelőző vizsgafeladat:

A vizsgázó tíz napig tartó értékelt szakmai feladatot végez a kijelölt fekvőbeteg pszichiátriai osztályon. (A vizsgázó az osztály munkarendjébe illeszkedve, a követelményrendszerben meghatározott ápolói tevékenységeket végez. A megelőző vizsgarész a gyakorlat terhére - a gyakorlati igazolásban meghatározottak szerint - teljesíthető.)

Vizsgabizottság előtti vizsga:

A vizsgázó a gyakorlati vizsganapon a vizsgabizottság előtt ápolási feladatot old meg, amely az alábbiak valamelyike szerint történhet:

- a vizsgázó a gyakorlati vizsganapon szituációs feladat (esetleírás, videofelvétel) alapján - az előző pontban meghatározottak szerint - ápolási tervet készít, és a tervet a vizsgabizottság előtt ismerteti;

- a vizsgázó - a gyakorlati helyként megjelölt intézményben - a pszichiátriai beteg ellátására ápolási tervet készít, ápolási diagnózisokat állapít meg, elvégzi az ápolási feladatokat, majd dokumentálja, és értékeli azokat.

IV/6. A vizsgázók teljesítményének értékelése

A szakmai vizsga értékelését a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak és az alábbiak alapján kell elvégezni:

Szakmai elméleti vizsga:

Szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatainak eredménye alapján kell átlagszámítással meghatározni, 0,5 törtérték esetén a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.

Szakmai gyakorlati vizsga:

Szakmai gyakorlati vizsga eredményét a megelőző vizsgafeladat és a vizsgabizottság előtt nyújtott teljesítmény alapján kell átlagszámítással meghatározni, 0,5 törtérték esetén a szituatív vizsgarész eredménye felé kell kerekíteni. Ha bármely vizsgarész osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végső minősítése is elégtelen. A javítóvizsgán csak az elégtelenre minősített vizsgarészt kell megismételni.

Megelőző vizsgarész értékelésének szempontjai:

A gyakorlat vezetésével megbízott szakember a megelőző vizsgarészről jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza:

- a vizsgázó személyi adatait,

- a szakmai vizsga helyét, idejét,

- rövid szakmai értékelést,

- javasolt érdemjegyet,

- a javaslattevők aláírását.

A szakmai vizsga értékelési szempontjai:

- a team-munkába való beilleszkedés,

- kommunikációképesség,

- szakmai felkészültség,

- szakmai érdeklődés,

- klinikai ismeretek alkalmazása,

- helyzetfelismerő képesség,

- megfigyelő képesség,

- konfliktuskezelő képesség,

- ápolói attitűd (az ellátottakhoz való viszonyulás).

Elégtelen a vizsgázó tevékenysége, ha

- a tevékenysége során a beteg állapotát negatívan befolyásolja,

- a tevékenysége során a beteg állapotát rosszul ítéli meg, s ezáltal állapotromlást, életveszélyes helyzetet teremt,

- olyan szakmai hibát vét, amellyel súlyosan veszélyezteti önmaga vagy a beteg testi épségét,

- a jogi és etikai szabályokat megszegi,

- a higiénés szabályokat nem tartja be.

V. Egyéb tudnivalók

Az egészségügyi miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.

A jelen követelmények kiadásával egyidejűleg hatályát veszti az Egészségügyi Minisztérium Szakoktatási és Továbbképzési Főosztálya által 1982-ben kiadott "Pszichiátriai ápoló és szakgondozó szak szakosító képzés" tanterve, illetve a Népjóléti Minisztérium által 1994-ben kiadott "Pszichiátriai ápoló és gondozó szakképesítés" 20092/94. számú és a 20712/94. számú központi programja.

* * *

A Jegyzék 65. sorszáma alatt kiadott klinikai szakápoló (geriátriai szakápoló) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 5012 01

2. A szakképesítés megnevezése: klinikai szakápoló (geriátriai szakápoló)

3. A szakképzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A geriátriai szakápoló ápolói és gondozói tevékenységet végez az alábbi területeken:

- egészségügyi intézmények fekvőbetegosztályain:

= belgyógyászat geriátriai osztály,

= geriátriai rehabilitációs osztály,

= gerontopszichiátriai osztály,

= ápolási osztály;

- szociális szakosított ellátási formák intézményeiben:

= ápolást, gondozást nyújtó intézmények (időskorúak otthona),

= nappali ellátást nyújtó intézmények (idősek klubja),

= átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények (időskorúak gondozóháza);

- ápolási otthonok és terminális ellátást biztosító intézményekben:

= ápolási otthon,

= hospice;

- alapellátás területén:

= otthoni szakápolási szolgálat,

= házi segítségnyújtás.

A geriátriai szakápoló tevékenységi körében:

- a geriátria különböző területén az egészségügyi team tagjaként vagy önállóan irányítással, az ápolási folyamat lépéseinek megfelelően részt vesz az idős betegek ellátásában, melyről ápolási dokumentációt vezet,

- diagnosztikai és terápiás eljárásokban közreműködik,

- ápolási diagnózisok alapján - ápolási protokollok szerint - ápolási tevékenységet végez,

- részt vesz a geriátriai betegek egészségmegőrzésében és életmódformálásában,

- részt vesz a gondozási programok megvalósításában,

- részt vesz az időskorúak rehabilitációjában,

- részt vesz a sürgősségi betegellátásban a geriátria területén, életveszély esetén elsősegélyt nyújt,

- kapcsolatot tart a beteg hozzátartozóival és az otthoni ellátásban dolgozó szakemberekkel,

- tájékoztatja a beteget és hozzátartozóit a terápiás utasítások betartásáról, ápolási, gondozási és rehabilitációs tevékenységek kivitelezéséről,

- részt vesz a beteg és a hozzátartozók pszichés vezetésében,

- gondoskodik a haldoklás pszichés hátterének megteremtéséről.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok

- Napi munkája során alkalmazza a geriátria területéről szerzett klinikumi ismereteit.

- Ismeri az időskor pszichológiai jellemzőit és ennek alapján végzi munkáját.

- Az életkori sajátosságoknak megfelelő alap- és szakápolási feladatokat végez a geriátria területén.

- Ápolási és gondozási tevékenysége során vegye figyelembe az ellátottak életkorát, valamint a megfelelő egészséges életmód alapelveit.

- Részt vesz a betegségekhez társuló szövődmények kivédésében, az állapotromlás megelőzésében.

- Közreműködik az idős betegek napi tevékenységének megszervezésében, foglalkoztatásában.

- Képes a gyógyító team-mel, a beteggel és környezetével kapcsolatot tartani.

- Tevékenységét a vonatkozó etikai normáknak és jogi szabályoknak megfelelően végzi.

- Terminális állapotú beteget ápol.

- Ismeri a haldoklás pszichológiai és fiziológiai folyamatát, annak elviselésében szakszerű és folyamatos segítséget nyújt.

III/2. Szakmai követelmények

A geriátriai szakápoló végzettséggel rendelkező ápoló legyen képes:

Ápolási-gondozási ismereteire építve:

- munkáját az ápolási folyamatnak megfelelően végezni,

- ápolási anamnézist felvenni,

- ápolási diagnózist felállítani,

- a beteg ápolását és hazabocsátását megtervezni,

- az ellátás során leggyakrabban előforduló ápolási feladatokat, a vallási és etnikai szempontokat figyelembe véve szakszerűen elvégezni,

- ápolási dokumentációt vezetni,

- kapcsolatot tartani a családdal,

- kapcsolatot létesíteni a beteg otthoni és kórházi vagy egyéb intézményi ellátása között,

- a beteget és hozzátartozóit ápolási, gondozási és ellátási ismeretekre megtanítani,

- önállóan vagy a team tagjaként megkíséreli a közvetlen életveszélyt elhárítani.

Társadalomtudományi ismereteire alapozva:

- hatékonyan kommunikálni, beteget vezetni, tanácsot adni,

- az ápolás során kapcsolatot teremteni a beszédképtelen betegekkel,

- a beteget, a hozzátartozókat és a munkatársakat pszichésen támogatni,

- a kiégési szindróma tüneteit felismerni és lehetőség szerint megelőzni,

- szocioterápiás csoportot vezetni,

- munkája során az egészségügyi törvény előírásai szerint eljárni,

- a beteg személyiségjogait tiszteletben tartani és védeni,

- az információkat szakszerűen kezelni,

- a szakmai és etikai normákat betartani,

- a vonatkozó jogszabályokat alkalmazni,

- a lakosság demográfiai és szociális viszonyait értelmezni,

- a különböző szociokultúrák jellegzetességeit elfogadni,

- a szociális ellátó rendszer felépítését bemutatni,

- a szociális támogatás lehetőségét megjelölni.

Gerontológiai ismereteire alapozva:

- az emberi életkor szakaszait felsorolni,

- a korral járó élettani változásokat felismerni és elfogadni,

- az öregedési folyamatot leírni,

- az öregedés biológiai, pszichés és szociológiai jellegzetességeit meghatározni, és azok negatív hatásait csökkenteni.

Geriátriai ismeretei birtokában:

- a geriátria feladatkörét meghatározni,

- a geriátriai kivizsgálásban segédkezni,

- a leggyakrabban előforduló időskori kórképek tüneteit, patomechanizmusát, terápiáját felvázolni,

- az időskori és idősödési egészségesélyek és betegségkockázatok jellegzetességeit felismerni, és az ápolás során felhasználni,

- a szenvedélybetegségeket és a veszélyeztető állapotokat felismerni,

- az alternatív ellátási formákat felsorolni,

- a geriátriai ápolás speciális formáit alkalmazni,

- az idős betegek bizalmát megnyerni, problémáit feltárni, és illetékességén belül életmódbeli tanácsot adni.

Az idős betegek foglalkoztatásával, szocioterápiájával kapcsolatban:

- a rekreációs tevékenységbe bekapcsolódni,

- a readaptációt elősegíteni,

- az idős beteg napi tevékenységét megszervezni,

- a munkaterápiába és a foglalkozásterápiába aktívan bekapcsolódni.

A beteg életvitelének, életminőségének javítása érdekében:

- a beteget aktivitásra ösztönözni,

- aktivitási skálákat alkalmazni,

- az egészséges életmód alapelveit munkája során alkalmazni, illetve átadni,

- a rehabilitációba aktívan bekapcsolódni, fizioterápiás eljárásokat alkalmazni,

- a beteg gyógyulási folyamatát menedzselni,

- a beteg életminőségének javulását elősegíteni.

A haldoklás folyamatával és a halállal kapcsolatos ismereteire építve:

- a haldoklás fázisainak jellegzetességeit leírni,

- a beteget és a hozzátartozóit a haldoklás folyamán lelkileg vezetni és támogatni,

- a terminális állapotú beteget ápolni,

- a halottat ellátni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség: középiskolai végzettség (érettségi).

b) Szakmai előképzettség: az alább felsorolt szakképesítések valamelyike:

- diplomás ápoló,

- ápoló (1997-től),

- általános betegápoló (1979 előtt),

- felnőtt szakápoló.

c) A szakmai követelményekben megfogalmazott gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a következő nyomtatványon:

GYAKORLATI IGAZOLÁS

a geriátriai szakápoló képzéshez

IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai követelményeket átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet en túl nem adható.

IV/3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai vizsgán "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározott feladatok és követelmények kérhetők számon a vizsgázótól.

IV/4. A szakmai vizsga részeinek sorrendje

Gyakorlati vizsga.

Írásbeli vizsga.

Szóbeli vizsga.

IV/5. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) és szakmai gyakorlati vizsgarészekből áll.

a) Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyai:

- geriátriai klinikumi ismeretek,

- geriátriai szakápolástan,

- szociálpszichológia,

- szocioterápia.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga összeállított tételsorát az Egészségügyi Minisztérium központilag adja ki a következőben meghatározott tantárgyak és témakörök alapján.

A szakmai elméleti vizsga tantárgyainak témakörei

1. Geriátriai klinikumi ismeretek:

- A geriátria történeti áttekintése.

- A geriátria rendszerelmélete és személyre szabott gyakorlata.

- Az időskor és az idősödési folyamat.

- Az öregedés okozta fiziológiás változások.

- A geriátriában használatos diagnosztikai eljárások.

- Az egyes szervrendszerek megbetegedései

= szív és keringési rendszeri elváltozások,

= légzőrendszeri elváltozások,

= mozgás szervrendszerének elváltozásai,

= gyomor és bélrendszer elváltozásai,

= belső elválasztású mirigyrendszer elváltozásai,

= kiválasztó- és ürítőrendszer elváltozásai,

= kültakaró elváltozásai,

= érszékszervek elváltozásai,

= neurológiai szervrendszer elváltozásai,

= mentális élet zavarai,

= fertőző megbetegedések.

- Az öregedés pszichoszociális tényezői.

- Klinikai farmakológia a geriátriában.

- A geriátriai betegek ellátási formái.

2. Geriátriai szakápolástan:

A geriátriai ápolás rövid története.

A geriátriai ápolás filozófiája.

Alkalmazott ápolási modellek.

Ápolási diagnózisok a geriátriában.

Ápolási folyamat:

- A tünetekből adódó ápolási probléma értelmezése, megfogalmazása, és az ehhez rendelt ápolási eljárások végrehajtása.

- Alapvető és magasabbrendű szükségletekből adódó ápolási probléma értelmezése a geriátriai ápolásban.

- Speciális ápolási feladatok végrehajtása

= ápolási anamnézis, diagnózis készítése:

- a beteg fogadása, az ápolási környezet bemutatása,

- a beteg szükségleteinek felmérése, ápolási diagnózisok megállapítása, ápolási terv elkészítése és kivitelezése,

- az ápolási folyamat dokumentálása,

- a beteg általános állapotának megfigyelése,

- a beteg életjeleinek megfigyelése, regisztrálása (vérnyomás, pulzus, légzés, hőmérséklet, testsúly, testmagasság),

= a beteg légzésének biztosítása:

- a beteg légzésének segítése, oxigénterápia alkalmazása,

- inhaláció alkalmazása,

= a beteg vizelet- és székletürítés szükségletének kielégítése:

- segédkezés az ágytál, a vizelőedény, a szobavécé használatánál,

- segédkezés az osztályos toilette használatánál,

- a vizelet- és székletürítés megfigyelése, mérése,

= a beteg komfortjának és higiénés szükségleteinek kielégítése:

- segítségnyújtás a fürdőhelyiség használatakor (a fürdésben, hajmosásban, borotválkozásban, köröm- és lábápolásban, száj- és fülápolásban),

- ülőfürdő alkalmazása,

- a fekvőbeteg személyi higiénéjének biztosítása (teljes ágyfürdő alkalmazása),

- terápiás gyógyfürdő alkalmazása,

- inkontinens beteg betétjének, nadrágjának, katéterének ellátása,

- decubitus megelőzése, kezelése,

- sebkezelés, kötözés, rugalmas pólya és haskötő alkalmazása,

- ágyneműcsere,

- speciális fetetési módok biztosítása,

- kényelmi eszközök alkalmazása,

= a beteg táplálkozásszükségletének kielégítése:

- az étkezés segítése,

- szükség esetén etetés, mesterséges táplálás (szondatáplálás),

- a folyadékbevitel megfigyelése, segítése, dokumentálása,

- speciális diéták alkalmazása,

= a beteg mozgásszükségletének kielégítése:

- a mozgást segítő segédeszközök (mankó, járókeret, támbot) használatának segítése, megtanítása,

- a beteg mobilizálása (aktív és passzív tornáztatása),

- a beteg szállításának megszervezése,

= a beteg pihenés- és alvásszükségletének kielégítése,

= a beteg biztonsági szükségletének kielégítése:

- a mindennapos beavatkozások során az orvosi asepsis szabályainak biztosítása,

- a fertőzőforrások felfedezése,

- az allergiás reakciók felismerése,

= a beteg magasabb rendű szükségleteinek kielégítése:

- szeretet és valakihez való tartozás,

- ön- és mások megbecsülése,

- tudás- és megértés szükséglete,

- önmegvalósítás.

Rehabilitációs tevékenységek.

Foglalkozásterápiában való közreműködés.

A geriátriai ápolás speciális területei:

- kórházi ellátás,

- házi betegellátás, otthoni szakápolási szolgálat,

- ápolási otthon,

- szociális ellátás,

- hospice.

A geriátriai beteg ellátásának és ápolásának jogi, etikai vonatkozásai:

- egészségügyi és ápolási dokumentáció,

- betegtájékoztatás,

- kapcsolattartás,

- önrendelkezés,

- betegjogi képviselet,

- egészségfejlesztés,

- a szolgáltatások igénybevételének feltételei és lehetőségei.

3. Szociálpszichológia:

- A szociálpszichológia tárgya, történetisége.

- Az interperszonális kapcsolatok általános törvényszerűségei, szociális értékcsere. Az emberek közötti kapcsolatok szintjei.

- Szocializáció. Szerepe a személyiség alakításában. A szocializáció főbb színterei.

- A szocializáció hatása az érzelmi működésre. Az érzelmek kondicionálása, ennek inprinting jellege.

- A szocializáció hatása az önismeretre és az akarati működésre.

- A verbális közlés törvényszerűségei, kódolás és dekódolás. A kommunikációs képesség ismérvei.

- A szocializáció hatása a viselkedésre. Viselkedési minták, kuturális sémák.

- A szociális szerep fogalma, főbb tulajdonságai. Szerepfeszültségek típusai, pszicho- és szociohigiénés következményei, jelentősége.

- Társkapcsolati rendszerek, a szociális csoport, csoportszervező tényezők.

- Kiemelkedő szerep a csoportban.

- Társkapcsolati szükségletek és motivációk, a szociális interakciók erőtere, a csoportdinamika.

- Csoportképzés és működtetés.

- Pedagógiai, pszichohigiénés, pszichoterápiás célú csoporttechnikák.

- A szocializáció zavarai, a szociális deviáció.

- A pszichoszociális egészség, szociohigiéne.

4. Szocioterápia:

- Fogalma, tárgyköre.

- Módszerei, működési területei (intézeten belüli, intézeten kívüli):

= munkaterápia,

= foglalkoztató terápia,

= klubfoglalkozás.

- A szocioterápiás módszerek alkalmazása a geriátriában.

- A geriátriai szakápoló szerepe és tevékenysége a szocioterápiában.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók az Egészségügyi Minisztérium által központilag kiadott komplex feladatlapot oldanak meg a követelményekben meghatározottak alapján.

A feladatlap megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.

b) Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahélyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll.

Megelőző vizsgafeladat:

A vizsgázó tíz napig tartó értékelt szakmai feladatot végez a kijelölt geriátriai fekvőbetegosztályon (A vizsgázó az osztály munkarendjébe illeszkedve, a követelményrendszerben meghatározott ápolói tevékenységeket végez. A megelőző vizsgarész a gyakorlat terhére - a gyakorlati igazolásban meghatározottak szerint - teljesíthető.)

Vizsgabizottság előtti vizsga:

A vizsgázó a gyakorlati vizsganapon a vizsgabizottság előtt ápolási feladatot old meg, amely az alábbiak valamelyike szerint történhet:

- a vizsgázó a gyakorlati vizsganapon szituációs feladat (esetleírás, videofelvétel) alapján - az előző pontban meghatározottak szerint - ápolási tervet készít, és a tervet a vizsgabizottság előtt ismerteti,

- a vizsgázó - a gyakorlati helyként megjelölt intézményben - ápolási tervet készít, ápolási diagnózisokat állapít meg, elvégzi az ápolási feladatokat, majd dokumentálja és értékeli azokat.

IV/6. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A szakmai vizsga értékelését a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak és az alábbiak alapján kell elvégezni:

Szakmai elméleti vizsga:

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatainak eredménye alapján kell átlagszámítással meghatározni, 0,5 törtérték esetén a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.

Szakmai gyakorlati vizsga:

A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a megelőző vizsgafeladat és a vizsgabizottság előtt nyújtott teljesítmény alapján kell átlagszámítással meghatározni, 0,5 törtérték esetén a vizsgabizottság előtt nyújtott teljesítmény felé kell kerekíteni. Ha bármely vizsgarész osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen. Javítóvizsgán csak az elégtelenre minősített vizsgarészt kell megismételni.

Megelőző vizsgarész értékelésének szempontjai:

A gyakorlat vezetésével megbízott szakember a megelőző vizsgarészről jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza:

- a vizsgázó személyi adatait,

- a szakmai vizsga helyét, idejét,

- rövid szakmai értékelést,

- javasolt érdemjegyet,

- a javaslattevők aláírását.

A szakmai vizsga értékelésének szempontjai:

- szakmai felkészültség,

- szakmai érdeklődés,

- klinikai ismeretek alkalmazása, ápolási diagnózisok meghatározása,

- helyzetfelismerő képesség,

- megfigyelő képesség,

- kommunikáció,

- a team-munkába való beilleszkedés,

- ápolói attitüd (az idősekhez való viszonyulás).

Elégtelen a vizsgázó eredménye, ha

- a tevékenysége során a beteg állapotát rosszul ítéli meg, helytelen ápolási diagnózist állapít meg, ezáltal állapotromlást, életveszélyes helyzetet teremt,

- olyan szakmai hibát vét, amellyel súlyosan veszélyezteti önmaga vagy a beteg testi épségét,

- a jogi és etikai szabályokat megszegi.

V. Egyéb tudnivalók

Az egészségügyi miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.