96/1998. (V. 13.) Korm. rendelet

a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról

A Kormány a szociális ellátás állami rendszerének keretében az önhibájukon kívül szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének rendkívül indokolt esetben történő enyhítése és lakhatási körülményeinek javítása céljából nyújtható szociális támogatásokról a következő rendeletet alkotja:

1. § A helyi önkormányzat az e rendeletben meghatározott célok megvalósításához az e rendeletben foglaltak szerint központi költségvetési támogatásra jogosult.

Adósságkezelés címén nyújtható szociális támogatások

2. § A települési önkormányzat, a fővárosban a kerületi önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a lakhatással kapcsolatos adósságterhek enyhítése céljából központi költségvetési támogatásra akkor jogosult, ha az e rendeletben, valamint az önkormányzati rendeletében foglaltak szerint adósságkezelést folytat.

3. § (1) Az önkormányzat adósságkezelés címén

a) pénzbeli támogatást nyújthat (a továbbiakban: adósságkezelési támogatás),

b) engedményezés, tartozásátvállalás, illetőleg más, egyösszegű támogatás keretében vállalhatja a hitelintézet felé fennálló lakáshitel tartozás megszüntetését,

c) megvásárolhatja a lakástulajdont az adós tartozásának kiegyenlítése mellett,

[az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: adósságkezelési forma].

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt adósságkezelési forma alkalmazása során az önkormányzat és a hitelező keretmegállapodásban rögzíti az adósságkezelés általános feltételeit, a hitelező által a követeléselengedés címén adott támogatás mértékét, továbbá az együttműködés szabályait.

(3) Az önkormányzat az adós esetében alkalmazandó adósságkezelési forma helyes megválasztásához adósságkezelési tanácsadást működtethet. Ennek keretében tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről, továbbá előkészíti az adóssal kötendő szerződést.

4. § Az önkormányzat rendelete szabályozza

a) az adósságkezelési formák alkalmazásának jogosultsági feltételeit, így különösen

aa) az adós szociális rászorultságának jövedelmi, vagyoni feltételeit,

ab) a településen - a lakásban lakók számának függvényében - elismerhető lakásnagyságot,

ac) a településen méltányolható lakásfenntartási költségeket;

b) az adós, a hitelező, valamint az önkormányzat együttműködési formáit, feltételeit;

c) az adósságkezelés rendjét, az adóssal kötendő szerződés tartalmi elemeit, a szerződésszegés jogi következményeit;

d) az 5. § (3) bekezdés szerinti tartozás adósságkezelés körébe bevont típusait, mértékét.

5. § (1) Az önkormányzat az adóssal kötött szerződés keretében adósságkezelési támogatást nyújthat, amelynek összege nem haladhatja meg az adósságkezelési támogatás körébe bevont, az adóst terhelő tartozások együttes összegének 70%-át.

(2) Az adósságkezelési támogatás nyújtható - az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint - visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás formájában. A lakástulajdonnal rendelkező adós esetében a visszatérítendő támogatás folyósításának szerződési feltétele, hogy az adós hozzájárul a követelést biztosító jelzálogjognak ingatlanára történő bejegyzéséhez.

(3) Az adósságkezelési támogatás körébe vonható tartozás a legalább hat havi

a) közüzemi díjtartozás bármelyike (vezetékes gáz-, áram-, távhő-, vízszolgáltatási díjtartozás, csatornahasználati díjtartozás, szemétszállítási díjtartozás);

b) társasházi lakások esetén fizetendő közös költség hátralék, továbbá lakásszövetkezeti lakások esetén fizetendő költség hátralék [1992. évi I. tv. 109. § (1) bek.];

c) lakbérhátralék;

d) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsön-szerződésből fennálló tartozás.

6. § (1) Az önkormányzat a 3. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az 1993. december 31-ig hatályban volt jogszabályok alapján - lakásépítéshez, -vásárláshoz, -bővítéshez vagy -korszerűsítéshez - hitelintézettől felvett hitelre, továbbá a lakáscélú megtakarítás alapján 1993. december 31-ig felvett külön kölcsönre fennálló tartozást az adós helyett a hitelintézetnek kifizetheti.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés alapján az adósság kifizetésére fordított összeg részbeni vagy teljes megtérítéséről, a törlesztés időtartamáról, a fizetési haladékról és a követelést biztosító jelzálogjogról külön szerződésben - engedményezés esetén a hitelszerződés módosításával - állapodik meg az adóssal.

7. § Az önkormányzat a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a 6. §-ban említett tartozással terhelt lakást szociális helyzet alapján bérbeadásra kerülő lakás céljára [1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bek.] megvásárolhatja. Az önkormányzat a vételárat csökkenti a tartozással megegyező összeggel, majd ebből az összegből kiegyenlíti a tartozást.

8. § (1)[1] Az önkormányzat az adósságkezelési formák 5-7. § szerinti alkalmazása során kifizetett összeg (a továbbiakban: adósságkezelés címén kifizetett támogatás) 55%-át, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések önkormányzata [219/1996. (II. 24.) Korm. rendelet] 80%-át igényelheti a központi költségvetéstől az abban megjelölt keretösszeg erejéig.

(2) Az önkormányzat a 7. §-ban szabályozott esetben - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a vételárként kifizetett összeg 40%-át igényelheti a központi költségvetéstől, ha a vételár további részének kiegyenlítéséhez a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdésében meghatározott bevételt veszi igénybe.

(3) Az önkormányzat jegyzője az adósságkezelés címén kifizetett támogatás kifizetésének hónapját (a továbbiakban: tárgyhónap) követő hónap 10. napjáig - a melléklet szerint - értesíti a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat területileg illetékes szervét (a továbbiakban: TÁKISZ) az adósságkezelés címén kifizetett összegről, valamint az e jogcímen igénybe vehető előlegről.

(4) A TÁKISZ a beérkezett adatokat összesíti, és az összesített adatokat a Belügyminisztérium részére megyénként, településsoros bontásban - mágneses adathordozón - minden hónap 15-éig megküldi.

(5) A Belügyminisztérium minden hónap 18-áig

a) rendelkezik a Magyar Államkincstár felé az igényelt összegnek az önkormányzat részére történő átutalásáról,

b) megküldi az összesített adatokat - tájékoztatás céljából - a Népjóléti Minisztériumnak.

(6) Az adósságkezelés címén kifizetett támogatásra a tárgyév december hónapjában előleg nem igényelhető.

(7) Az adósságkezelés címén kifizetett támogatás adós által visszatérített összegét a 3. §-ban meghatározott adósságkezelési formákra, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott lakásfenntartási támogatásra kell felhasználni. E jogcímen a visszafizetett összeg mint kötelezettségvállalás a következő évre átvihető.

Állami gondoskodásból kikerült fiatalok lakáshoz jutásának támogatása

9. § (1) A megyei, fővárosi önkormányzat a központi költségvetésből - pályázati úton - támogatásban részesíthető az 1991. január 1-je és az 1997. október 31-e közötti időszakban nagykorúvá vált és az állami gondoskodásból kikerült személy életkezdési támogatásának biztosításához [1997. évi XXXI. tv. 160. § (2) bek.].

(2) Az önálló életkezdési támogatás 70%-át, legfeljebb 800 ezer forintot a pályázaton elnyert összeg erejéig a központi költségvetés megtéríti a megyei, fővárosi önkormányzatnak.

(3) Az egyszeri támogatás az (1) bekezdésben megjelölt személy lakásvásárlásának, cseréjének, építésének, bővítésének és korszerűsítésének támogatására fordítható.

(4) Ha a megyei, fővárosi önkormányzat a pályázatban vállalt feltételeket nem teljesíti vagy a támogatást más célra fordítja, köteles a támogatást a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamataival együtt egy összegben visszatéríteni.

10. § Az életkezdési támogatás rendeltetésszerű felhasználásához a területi gyermekvédelmi szakszolgálat segítséget nyújt. A támogatás elnyerése érdekében az arra jogosult személy vállalja, hogy a saját megtakarításának összegét hitelintézeti zárolt számlára elhelyezi, továbbá a támogatás felhasználása során a területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozójával együttműködik.

Az életjáradéki szerződéskötéshez nyújtott támogatás

11. § (1) A lakás tulajdonjogának életjáradéki szerződés keretében - holtig tartó használati vagy haszonélvezeti jog fenntartása mellett - történő átruházására irányuló szerződés megkötésével kapcsolatos, a (2) bekezdésben meghatározott támogatásra jogosult eladó megbízása alapján eljáró ügyvéd díjazásának a (3) bekezdésben meghatározott összeget meg nem haladó részét a központi költségvetés megtéríti.

(2) A szerződéskötési támogatásra az a lakástulajdonos jogosult, aki

a) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy

b) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátásban, illetve hozzátartozói nyugellátásban részesül.

(3) A támogatás mértéke: a szerződés megkötésével kapcsolatban az eladó megbízásából eljáró ügyvéd díja, de legfeljebb 40 000 forint.

12. § (1) A támogatás folyósítására az életjáradéki szerződés megkötését követően, a szerződés megkötésében eljáró ügyvéd igénylése alapján kerülhet sor.

(2) A támogatás folyósítására irányuló kérelmet a lakás fekvése szerinti önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani.

(3) A kérelemhez mellékelni kell

a) az ügyvédi megbízás másolatát,

b) az ügyvédi számla másolatát, valamint a díjkikötés alapjául szolgáló ügyérték megjelölését,

c) a tulajdonváltozás és az életjáradéki jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelem benyújtásának igazolását,

d) a jogosult nyilatkozatát arról, hogy a támogatás mértékéig az eljáró ügyvéd részére díjazást nem fizetett,

e) a 11. § (2) bekezdés szerinti jogosultságot igazoló okiratot (ellátást megállapító határozat, folyószámla kivonat, csekkszelvény) vagy annak hiteles másolatát.

(4) A támogatás összegét az önkormányzat jegyzője a kérelem és a (3) bekezdésben meghatározott valamennyi dokumentum kézhezvételét követő tizenöt napon belül utalja át az ügyvéd által a kérelemben megjelölt számlára.

(5) Az önkormányzat a kifizetett összeget a TÁKISZ útján negyedévenként, a IV. negyedévben november 30-áig igényelheti vissza a Pénzügyminisztériumtól.

13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[2][3] Az önkormányzat az 1998. szeptember 30. napjáig kihirdetett rendelete alapján az adóssal 1999. augusztus 31. napjáig megkötött szerződésekre kifizetett összegek után igényelhet a központi költségvetéstől támogatást. A hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésekből fennálló tartozás adósságkezelésére vonatkozóan az 1999. szeptember 30. napjáig kihirdetett, illetve módosított rendelete alapján az adóssal 1999. december 31. napjáig kötött szerződésekre kifizetett összegek után igényelhet az önkormányzat a központi költségvetéstől támogatást.

A támogatás

a) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésekből fennálló tartozás adósságkezelése esetén 2001. november 20. napjáig,

b) egyéb adósságkezelés esetén 1999. november 20. napjáig

igényelhető.

(3)[4] Az önkormányzat az adósságkezelés címén kifizetett támogatások után igényelhető központi költségvetési keretösszege 1998-ban a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 3. számú mellékletében a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások címén biztosított normatív állami hozzájárulás és ugyanezen jogcímen elszámolt, átengedett személyi jövedelemadó együttes összegének 4%-a, azonban nem lehet kevesebb mint 200 000 Ft.

(4) Adósságkezelés címén kifizetett támogatás után 1998-ban első ízben augusztus hónapban igényelhető központi költségvetési hozzájárulás.

(5) Az önkormányzat az adósságkezelés címén kifizetett támogatásra tekintettel 1998. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti az éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(6) 1998-ban adósságkezelési támogatásban az részesíthető, akinek a legalább hat havi, 5. § (3) bekezdése szerinti tartozása az e rendelet hatálybalépése időpontjában már fennáll.

(7) A Népjóléti Minisztérium az önálló életkezdési támogatás egyszeri kiegészítésére vonatkozó pályázati felhívását 1998. évben május 31-ig közzéteszi.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 96/1998. (V. 13.) Korm. rendelethez

ADATLAP

az adósságkezelés címén igénybe vehető előleg igényléséhez .... év ............... tárgyhónap

1. Megye megnevezése: .........................................................

2. Önkormányzat megnevezése: ..................................................

3. KSH kódja: .................................................................

(2 számjegyű megyekód + 5 számjegyű településazonosító)

4. Adósságkezelési támogatás

a) a tárgyhónapban támogatásban részesülők száma: .......................... fő

b) a tárgyhónapban kifizetett támogatások összege: ......................... Ft

5. Lakáshitel kifizetése

a) a tárgyhónapban a lakáshitel kifizetése által érintett lakások száma: .................... fő

b) a tárgyhónapban lakáshitel kifizetésére fordított összeg: .................... Ft

6. Hiteltartozással terhelt lakások megvásárlása

a) a tárgyhónapban a hiteltartozással terhelt, megvásárolt lakások száma: .................... db

b) tárgyhónapban a Ltv. 62. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bevétel részbeni igénybevételével lakásvásárlásra fordított összeg: .................... Ft

c) a tárgyhónapban - a b) pont kivételével - lakásvásárlásra fordított összege: .................... Ft

7. Az adósságkezelés címén kifizetett támogatások együttes összege:

[4/b) + 5/b) + 6/c) pontok együttes összege] .................... Ft

8. A tárgyhavi kifizetések után visszaigényelhető központi hozzájárulás összege

[A 7. pontban szereplő összeg 55%-ának vagy 80%-ának és 6/b) pontban szereplő összeg 40%-ának együttes összege.] .................... Ft

9. Az igényelt előleg összege.

a) a tárgyhavi kifizetés összege (a 8. ponttal megegyező összeg): .................... Ft

b) a tárgyhavi kifizetés és az előző havi előleg különbözete (előjel nélkül): .................... Ft

9/a) pont és az előző havi 9/c) pontban szereplő összegek különbözete abszolút értékben, első havi igényléskor a 9/a) pontban szereplő összeget kell beírni

c) az előleg összege: .................... Ft

[a 9/a) és 9/b) pontok összege az alábbi módon:

- ha tárgyhavi visszaigénylés nagyobb mint az előző havi előleg, akkor a 9/a) pont összegéhez hozzá kell adni a 9/b) pont összegét,

- ha a tárgyhavi visszaigénylés kisebb mint az előző havi előleg, akkor a 9/a) pont összegéből ki kell vonni a 9/b) pont összegét,

- első havi igénylésnél a 9/a) pont összegének kétszeresét kell ebben a pontban szerepeltetni]

10. A rendelkezésre álló keretösszeg felhasználása

a) az önkormányzat által adóságkezelésre felhasználható keretösszeg (14. §-ban meghatározott előirányzat): .................... Ft

b) korábbi hónapokban igényelt és az önkormányzat részére átutalt előlegek együttes összege: .................... Ft

c) fel nem használt keretösszeg [a 10/a) és a 10/b) pontban szereplő összegek különbözete]: ................... Ft

Ha az adott hónapban igényelt előleg összege - 3/c) pontban szereplő összeg - nagyobb mint a még rendelkezésre álló keret, akkor az igénylés csak annak összegéig teljesíthető.

(A kiállítás helye és dátuma)

P. H.

.......................................

jegyző aláírása

.......................................

polgármester aláírása