192/1999. (XII. 20.) Korm. rendelet

a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által vállalható biztosítások tárgyáról, valamint a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről és a biztosítási eseményekről szóló 84/1998. (V. 6.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló - többször módosított - 1994. évi XLII. törvény 26. §-ának (2) és (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság (a továbbiakban: MEHIB Rt.) által vállalható biztosítások tárgyáról, valamint a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről és a biztosítási eseményekről szóló 84/1998. (V. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a (1) bekezdésének dc) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem-piacképes kockázatú biztosítási események a következők:)

"dc) az adós és garans nem fizetése, amennyiben a követelést az esedékességkor nem, vagy nem teljes egészében egyenlítette ki, feltéve, hogy a követelés jogalapját vagy összegszerűségét nem vitatja és a biztosított a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett,"

2. § Az R. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A MEHIB Rt. igazgatósága az OECD országkockázati besorolása alapján az egyes országokat kockázati kategóriákba sorolja be."

3. § Az R. 7. §-ának (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

"Ha az adós tartozását a biztosított átütemezte, akkor a meghosszabbított kockázatviselési időszakra szóló biztosítási díjat az időszak kezdetén kell megfizetni, amennyiben a MEHIB Rt. és a biztosított díjfizetésben állapodtak meg."

4. § Az R. a következő 7/A-7/C. §-okkal egészül ki:

"7/A. § (1) A MEHIB Rt. a nem-piacképes kockázatú biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan céltartalékot képez a várható költségekre (a továbbiakban: céltartalék) az adózás előtti eredmény terhére, amelyet elkülönítetten kell kimutatnia. A céltartalék a nem-piacképes kockázatú biztosítási szerződések tárgyévet követő várható költségeinek és a díjvisszatérítések fedezetére szolgál.

(2) A céltartalékot a (3) és (4) bekezdés szerint számított díjak összegének mértékéig kell megképezni.

(3) A MEHIB Rt. ügyletenként állapítja meg a számított díjat. A számított díj azon ügyletek esetében, amelyeknél a mérleg fordulónapjáig kárfizetés nem történt, az érvényes díjszámítás szabályai szerinti díj. Azon ügyletek esetében, amelyeknél a mérleg fordulónapjáig kárbejelentés és kárfizetés történt, a számított díj az ötéves behajtási időtartammal arányosan csökkentett összegben megállapított díj.

(4) Ha a számítás időpontjában az adott ország kockázati kategóriája a szerződéskötéskori állapothoz képest romlott, úgy a számított díj megállapításánál ezeknél az ügyleteknél korrekciós tényezőt kell alkalmazni. A korrekció mértéke az 1-3 országkockázati kategóriára vonatkozó számított díj 80%-ának 150%-a, illetve a 4-7 országkockázati kategóriára vonatkozó számított díj 80%-ának 200%-a.

7/B. § A céltartalékban lévő összeget a mérleg nyitásakor fel kell szabadítani, majd a mérleg zárásakor a 7/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon újra kell képezni. A céltartalék szolgál fedezetül a MEHIB Rt. azon konkrét ügyleteinek tárgyévben felmerülő összes költségére, amelyeket a tartalék képzésénél figyelembe vett.

7/C. § (1) A tárgyévi céltartalék kiszámítását az éves beszámoló kiegészítő mellékletében kell bemutatni országonként és szerződésenként (ügyletenként) összesítve.

(2) A MEHIB Rt.-nek a céltartalék képzésének számítási módját, illetve azon konkrét ügyletek tárgyévben felmerülő költségeit, melyre a céltartalék nyújt fedezetet, dokumentálnia kell."

5. § Az R. 8. §-át megelőző cím és a 8. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"Kárfizetési türelmi idő

8. § (1) A MEHIB Rt. biztosítási szerződési feltételeiben köteles meghatározni a kárfizetési türelmi időt, amely annak megállapítására szolgál, hogy a biztosítási esemény valóban bekövetkezett-e, és ha igen, tartósan fennáll-e.

(2) A kárfizetési türelmi idő legkisebb időtartama a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított

a) 180 nap befektetési és gyártási kockázat esetén,

b) 90 nap hitelkockázat esetén,

c) 30 nap tenderbiztosítás esetén.

(3) A kárfizetési türelmi idő nem kerül alkalmazásra nem állami és önkormányzati adós fizetésképtelensége folytán bekövetkezett biztosítási eseményeknél, illetve a kétoldalú kormányközi adósságátütemezési megállapodások esetében."

6. § Az R. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A MEHIB Rt. kárfizetési kötelezettsége a kárfizetési türelmi idő lejártakor áll be, feltéve, hogy a biztosított eleget tett a 13. § (3) bekezdésében előírt kötelezettségeinek. Ha a kárfizetési türelmi idő lejártáig a biztosított a kár elbírálásához a MEHIB Rt. által szükségesnek tartott iratokat a MEHIB Rt. részére nem adta át, a kárfizetési kötelezettség csak az iratok átadásától számított 30 napon belül áll be."

7. § (1) Az R. 11. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A MEHIB Rt. a követelés behajtása során az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. §-ában foglaltak figyelembevételével köteles eljárni."

(2) Az R. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az adóssal szembeni követelés megtérülése, valamint a behajtási költségek a kárfizetési hányad arányában kerülnek megosztásra a MEHIB Rt. és a biztosított között."

8. § Az R. 14. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A MEHIB Rt. nem-piacképes kockázatú biztosítási tevékenységével kapcsolatban keletkező átmenetileg szabad pénzeszközeit csak állampapírban, illetve olyan értékpapírban tarthatja, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért az állam készfizető kezességet vállal."

9. § (1) Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 2. §-sal megállapított 4. § (7) bekezdését, valamint a 4. §-sal megállapított 7/A. §-t, illetve a 7/C. §-t a MEHIB Rt. 1999. évről szóló éves beszámolójának elkészítése során kell először alkalmazni.

(2) Az R. 4. §-ának (6) bekezdésében a "2. § d) pont" szövegrész helyébe a "2. § (1) bekezdésének d) pontja" szövegrész lép.

10. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a)[1]

b)[2]

11. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a Tanácsnak a közép- és hosszú távú exporthitel biztosítási ügyleteket érintő alapvető rendelkezések harmonizációjáról szóló 98/29/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök