84/1998. (V. 6.) Korm. rendelet

a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által vállalható biztosítások tárgyáról, valamint a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről és a biztosítási eseményekről

A Kormány a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló, többször módosított 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 26. §-ának (2) és (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

PIACKÉPES ÉS NEM-PIACKÉPES KOCKÁZATOK BIZTOSÍTÁSA

A biztosítás alanyai

1. § A biztosítás alanyai:

egyrészről a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság (a továbbiakban: Mehib), mint biztosító,

másrészről

a) a külkereskedelmi tevékenységet folytató belföldi gazdálkodó szervezet vagy a vele közvetlen jogviszonyban álló belföldi gazdálkodó szervezet,

b) a külföldön közvetlen vállalkozásba befektető belföldi gazdálkodó szervezet;

c) exportirányú külkereskedelmi szerződéshez hitelt nyújtó hitelintézet,

mint biztosított.

A Mehib által vállalható piacképes és nem-piacképes biztosítások tárgya

2. § (1) A Mehib által biztosítható:

a) az exportirányú külkereskedelmi szerződés alapján előállított termék, illetőleg szolgáltatás előállítási költsége;

b) a külföldi adóssal szembeni exportirányú külkereskedelmi és hitelszerződésből származó követelés;

c) az exportőr hitelintézetének a külföldi vevő bankjával exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó hitelszerződéséből származó követelése;

d) a külföldön közvetlen vállalkozásba befektetett tőke, abban az esetben, ha a belföldi gazdálkodó szervezet részesedése eléri a külföldi vállalkozás alap- vagy törzstőkéjének, illetve - az előzőek hiányában - vagyonának 10%-át;

e) a külföldön kiírt versenytárgyalásokra (tenderekre) benyújtott ajánlatok tervezett költsége;

f) exporthitel biztosítással rendelkező exportőr belföldi kereskedelmi szerződése alapján előállított termék, illetőleg szolgáltatás előállítási költsége, illetőleg a belföldi értékesítéséből származó követelése.

(2) A biztosítás nem terjed ki:

a) a kötbérből, a szerződéses bírságból, a késedelmi kamatból és a kártérítésből eredő követelésekre;

b) a számlába nem foglalt költségekre;

c) a számviteli bizonylattal nem igazolható költségekre;

d) a közvetett károkra, ideértve az elmaradt hasznot is;

e) azokra a károkra, amelyek a biztosított vagy a vele a külkereskedelmi szerződés teljesítésében résztvevők nem szerződés szerinti teljesítéséből származnak; és

f) azokra a károkra, amelyek más biztosítóval kötött vagy köthető más típusú vagyonbiztosítási szerződéssel biztosítottak vagy biztosíthatóak.

II. Fejezet

NEM-PIACKÉPES KOCKÁZATOK BIZTOSÍTÁSA

A nem-piacképes kockázatú biztosítási események

3. § (1) A nem-piacképes kockázatú biztosítási események a következők:

a) a külföldön bekövetkezett politikai események:

aa) a háború, a polgárháború, a lázadás, a forradalom és hasonló jellegű politikai események,

ab) a háború, a polgárháború, a lázadás, a forradalom és hasonló jellegű politikai események miatt bekövetkező állami intézkedések, pl. átutalási tilalom, moratórium,

ac) az államosítás, a kisajátítás, az elkobzás és hasonló politikai törvényhozási vagy adminisztratív intézkedések, ideértve a hatóságilag elrendelt átutalási és átváltási tilalmat,

ad) a beviteli engedély visszavonása, a beviteli tilalom elrendelése, az embargó és hasonló állami intézkedések;

b) a biztosító országában a kiviteli tilalom elrendelése, engedélyköteles körben a kiviteli engedély visszavonása;

c) a külföldön kiírt versenytárgyalásokon való részvétel esetén nyertesként kihirdetett biztosított ajánlata alapján a biztosítotton kívülálló okból nem jön létre szerződés;

d) azon vevők esetében, amely vevők azért nem viszontbiztosíthatók, mert országuk joga szerint államinak, közületinek, önkormányzatinak minősülnek vagy azon kockázatok esetében, amely kockázatok az export célországának kockázata vagy az export futamideje miatt nem viszontbiztosíthatók:

da) az exportirányú külkereskedelmi szerződés vevő általi jogalap nélküli egyoldalú felmondása,

db) az áru átvételének vevő általi jogalap nélküli megtagadása,

dc)[1]

dd) az adós és garans fizetésképtelensége, feltéve, hogy azt jogerős bírósági, illetve hatósági határozat állapította meg.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt politikai események abban az esetben vehetők figyelembe az elbírálásnál, ha az a vevő országában vagy a szerződés alapján a teljesítés szerinti országban, illetve abban az országban következett be, ahol a magyar befektető külföldi befektetését megvalósította, továbbá azon országra vonatkozóan, amely a fennálló követeléseket teljesíti, illetőleg amelyeken keresztül a fizetések lebonyolódnak.

A biztosíthatóság feltételei

4. § (1) Az exporthitelnyújtáshoz kapcsolódó biztosításoknál a biztosítási szerződés megkötésének feltétele, hogy

a) a kockázat az Etv. 3. §-ának (3)-(4) bekezdése alapján nem-piacképes kockázatúnak minősüljön;

b) az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó exporthitelnyújtás tartalmilag megfeleljen az OECD "Megállapodás a hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről" című dokumentumában (a továbbiakban: OECD irányelvek) foglaltaknak.

(2) Amennyiben a hitelnyújtás keretében teljesített export legalább 90%-át magyar származású termék, illetve belföldi gazdálkodó szerv által külföldön nyújtott szolgáltatás teszi ki, a Mehib kockázatvállalása az idegen tartalomra is kiterjedhet. Ennél alacsonyabb magyar hányad esetében a Mehib csak a magyar hányadot biztosíthatja.

(3) A Mehib jogosult 15%-ot meg nem haladó idegen tartalmat viszonossági megállapodások alapján fedezetbe venni. A fedezetbevétel engedélyezéséről a pénzügyminiszter dönt.

(4) Az idegen tartalmat azok a termékek, illetőleg szolgáltatások jelentik, amelyeket külföldi beszállító vagy alvállalkozó szállít vagy nyújt az exportirányú külkereskedelmi szerződés teljesítéséhez.

(5) A termékek származásának megállapítására a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 16-17. §-aiban, és a törvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet 24-28. §-aiban és 1. számú mellékletében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szerv minden esetben köteles a származási bizonyítványt az arra felhatalmazott kamarai szervtől beszerezni.

(6)[2] A 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti biztosítás csak abban az esetben köthető, ha a befektető a Mehib-nek bemutatja az érvényes devizahatósági engedélyt, illetve igazolja, hogy eleget tett a devizahatósághoz történő bejelentési kötelezettségének.

(7)[3] A MEHIB Rt. igazgatósága az OECD országkockázati besorolása alapján az egyes országokat kockázati kategóriákba sorolja be.

(8) A Mehib igazgatósága a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvényben rögzített globállimitet és az országkockázati besorolást alapul véve félévenként, illetve szükség szerint megállapítja az országlimiteket.

(9) Az országkockázati besorolást a Mehib igazgatósága legalább félévenként felülvizsgálja. Szükség esetén a félévenkénti kötelező felülvizsgálatok között is köteles módosítani az országkockázati besorolást.

A kockázatviselés tartama és mértéke

5. § (1) A Mehib a kockázatviselés tartamát biztosítási szerződési feltételeiben köteles meghatározni.

(2) A biztosítás keretében a biztosítottat önrészesedés terheli. Az önrészesedés minimális mértéke:

a) az előállítási költség 10%-a;

b) a szállítói hitel 10%-a;

c) a külföldi vevő vagy a külföldi vevő bankja részére nyújtott hitel 5%-a;

d) a befektetett tőke 10%-a;

e) a versenytárgyaláson való részvétel igazolt és biztosított költségeinek 30%-a.

(3) A (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott minimális önrészesedés az exportirányú külkereskedelmi szerződésben rögzített előleghányaddal csökkentett biztosítási összegre vonatkozik.

Minősítés

6. § A Mehib a kockázatok szempontjából rendszeresen, de legalább félévenként, illetve szükség szerint köteles minősíteni ügyleteit. A Mehib a minősítés alapján határozza meg az esetleges kockázati felárat. A Mehib nem alkalmaz kockázati felárat, ha kockázatviselése már megkezdődött.

Biztosítási díj

7. § (1) A Mehib biztosítási díjtételeit az országkockázati besorolástól, az adós/garans minősítésétől, a vállalt önrészesedés mértékétől, a kockázatviselés tartamától és mértékétől függően, továbbá az üzletpolitikájában foglalt szempontokat is figyelembe véve állapítja meg.

(2)[4] A biztosítási díjat a Mehib kockázatviselésének kezdetekor egy összegben, a külföldi befektetéseknél pedig éves részletekben kell megfizetni. Ha az adós tartozását a biztosított átütemezte, akkor a meghosszabbított kockázatviselési időszakra szóló biztosítási díjat az időszak kezdetén kell megfizetni, amennyiben a MEHIB Rt. és a biztosított díjfizetésben állapodtak meg.

(3) A Mehib biztosítási díjtételeit üzletszabályzatában teszi közzé.

(4) A biztosítási szerződések lejárat előtti megszűnése esetében a Mehib a megszűnés időpontja hónapjának utolsó napjától a lejáratig terjedő kockázatviselési időszakra számított időarányos kockázati díjat a biztosítottnak a megszűnés időpontjától számított 30 napon belül visszatéríti.

7/A. §[5] (1) A MEHIB Rt. a nem-piacképes kockázatú biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan céltartalékot képez a várható költségekre (a továbbiakban: céltartalék) az adózás előtti eredmény terhére, amelyet elkülönítetten kell kimutatnia. A céltartalék a nem-piacképes kockázatú biztosítási szerződések tárgyévet követő várható költségeinek és a díjvisszatérítések fedezetére szolgál.

(2) A céltartalékot a (3) és (4) bekezdés szerint számított díjak összegének mértékéig kell megképezni.

(3) A MEHIB Rt. ügyletenként állapítja meg a számított díjat. A számított díj azon ügyletek esetében, amelyeknél a mérleg fordulónapjáig kárfizetés nem történt, az érvényes díjszámítás szabályai szerinti díj. Azon ügyletek esetében, amelyeknél a mérleg fordulónapjáig kárbejelentés és kárfizetés történt, a számított díj az ötéves behajtási időtartammal arányosan csökkentett összegben megállapított díj.

(4) Ha a számítás időpontjában az adott ország kockázati kategóriája a szerződéskötéskori állapothoz képest romlott, úgy a számított díj megállapításánál ezeknél az ügyleteknél korrekciós tényezőt kell alkalmazni. A korrekció mértéke az 1-3 országkockázati kategóriára vonatkozó számított díj 80%-ának 150%-a, illetve a 4-7 országkockázati kategóriára vonatkozó számított díj 80%-ának 200%-a.

7/B. § A céltartalék szolgál fedezetül a MEHIB Rt. azon konkrét ügyleteinek tárgyévben felmerülő összes költségére, amelyeket a tartalék képzésénél figyelembe vett.[6]

7/C. § (1) A tárgyévi céltartalék kiszámítását az éves beszámoló kiegészítő mellékletében kell bemutatni országonként és szerződésenként (ügyletenként) összesítve.

(2) A MEHIB Rt.-nek a céltartalék képzésének számítási módját, illetve azon konkrét ügyletek tárgyévben felmerülő költségeit, melyre a céltartalék nyújt fedezetet, dokumentálnia kell.

Kárfizetési türelmi idő[7]

8. § (1) A MEHIB Rt. biztosítási szerződési feltételeiben köteles meghatározni a kárfizetési türelmi időt, amely annak megállapítására szolgál, hogy a biztosítási esemény valóban bekövetkezett-e, és ha igen, tartósan fennáll-e.

(2) A kárfizetési türelmi idő legkisebb időtartama a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított

a) 180 nap befektetési és gyártási kockázat esetén,

b) 90 nap hitelkockázat esetén,

c) 30 nap tenderbiztosítás esetén.

(3) A kárfizetési türelmi idő nem kerül alkalmazásra nem állami és önkormányzati adós fizetésképtelensége folytán bekövetkezett biztosítási eseményeknél, illetve a kétoldalú kormányközi adósságátütemezési megállapodások esetében.

A kárigény bejelentése

9. § (1) A biztosítási esemény bekövetkeztének és a kár összegének bizonyítása a biztosított kötelezettsége.

(2) A kárigényt a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését követő 15 napon belül köteles írásban bejelenteni. A bejelentéshez mellékelnie kell valamennyi rendelkezésre álló, a káresemény bekövetkeztét és a kár összegét igazoló okiratot.

A kárrendezés

10. § (1) Devizakövetelés biztosítása esetén a kárfizetés összegét a követelés esedékességének napján az ügyletet lebonyolító hitelintézet által alkalmazott devizavételi árfolyamon kell megállapítani.

(2)[8] A MEHIB Rt. kárfizetési kötelezettsége a kárfizetési türelmi idő lejártakor áll be, feltéve, hogy a biztosított eleget tett a 13. § (3) bekezdésében előírt kötelezettségeinek. Ha a kárfizetési türelmi idő lejártáig a biztosított a kár elbírálásához a MEHIB Rt. által szükségesnek tartott iratokat a MEHIB Rt. részére nem adta át, a kárfizetési kötelezettség csak az iratok átadásától számított 30 napon belül áll be.

(3) A Mehib mentesül a kárfizetési kötelezettség alól, ha a biztosított

a) a biztosítási szerződés megkötéséhez valótlan vagy megtévesztő adatokat közölt;

b) a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit megszegi;

c) a biztosított ügylethez kapcsolódóan olyan cselekményt valósít meg, amelyhez más hazai vagy külföldi jogszabály joghátrányt fűz.

A kárkintlévőségek kezelése

11. §[9] (1) A követelés behajtása során előrelátható veszteség mértékéről a Mehib tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot. A MEHIB Rt. a követelés behajtása során az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. §-ában foglaltak figyelembevételével köteles eljárni.

(2) Kárkintlévőség megtérülése esetén a Mehib a követelésekből a hozzá befolyó, a költségvetést megillető összegeket (ideértve a kamatot és késedelmi kamatot is) a központi költségvetés részére 5 banki munkanapon belül átutalja.

(3)[10] Az adóssal szembeni követelés megtérülése, valamint a behajtási költségek a kárfizetési hányad arányában kerülnek megosztásra a MEHIB Rt. és a biztosított között.

Biztosítási szerződési feltételek

12. § A Mehib általános szerződési feltételeinek tartalmazniuk kell:

a) a kockázatviselés tartamát és mértékét;

b) a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak (szerződő, kedvezményezett) a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket;

c) a Mehib szolgáltatásainak megjelölését, a teljesítés módját, idejét, külön feltételeit, a Mehib mentesülésének vagy szolgáltatása korlátozásának feltételeit;

d) a biztosítási esemény meghatározását;

e) a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét;

f) a biztosítási esemény bekövetkeztének igazolására vonatkozó előírásokat (beleértve, hogy a különböző eseményeknél mely magyar vagy külföldi szerv igazolása fogadható el);

g) a szerződés megszűnése esetére a biztosított (szerződő, kedvezményezett) jogainak és a Mehib kötelezettségeinek ismertetését;

h) az egyes igények elévülési idejét.

A biztosított kötelezettségei

13. § (1) Bejelentési kötelezettsége keretében a biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni

a) minden olyan általa ismert körülményt, amely biztosítási esemény bekövetkeztével fenyeget;

b) a biztosítási esemény bekövetkeztét;

c) a biztosított követelés címén, valamint a kármegtérülésként hozzá befolyt összegeket.

(2) Kárenyhítési kötelezettsége keretében a biztosított köteles

a) a Mehib utasításai szerint eljárni, továbbá megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a biztosítékok felhasználását (érvényesítését) szolgálják;

b) a megtett intézkedéseiről és azok eredményeiről folyamatosan tájékoztatni a Mehib-et.

(3) Átruházási kötelezettsége keretében a biztosított köteles

a) az ügylettel kapcsolatos összes követelését a követelés érvényesítésének jogával együtt a Mehib-re, mint az állam megbízottjára átruházni;

b) az adóst az átruházás megtörténtéről értesíteni;

c) az adóshoz intézett értesítés másolatát a Mehib-hez eljuttatni.

(4) A biztosított átutalási kötelezettsége keretében köteles a kárfizetést követően az ügylethez kapcsolódóan bármilyen jogcímen befolyt összegeket a Mehib-nek azonnal átutalni.

(5) A biztosított köteles lehetővé tenni a Mehib vagy meghatalmazottja számára, hogy az adott biztosítási jogviszonnyal összefüggésben könyveibe, üzleti levelezéseibe betekintsen.

Egyéb rendelkezések

14. § (1) A Mehib által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosítások részletes szerződéses feltételeit a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

(2)[11] A MEHIB Rt. nem-piacképes kockázatú biztosítási tevékenységével kapcsolatban keletkező átmenetileg szabad pénzeszközeit csak állampapírban, illetve olyan értékpapírban tarthatja, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért az állam készfizető kezességet vállal.

14/A. §[12] A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által - Magyarországnak a délkelet-európai gazdasági újjáépítésben, stabilizációban való részvételéhez kapcsolódóan, kizárólag a Kormány által jóváhagyott hitelkeret terhére - nyújtott segélyhitelek hitelbiztosítására kötött szerződés esetén a MEHIB Rt.-nek nem kell alkalmaznia az 5. § (2) bekezdésében, valamint a 8. §-ban foglalt rendelkezéseket.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosítások feltételeiről szóló 182/1994. (XII. 28.) Korm. rendelet.

(2)[13]

(3) E rendelet alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek minősül a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet.

(4) E rendelet alkalmazásában a közvetlen vállalkozás fogalma alatt a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 3. §-ának 17. pontjában foglaltakat kell érteni.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök