19/1999. (VII. 13.) BM rendelet
az egyes szakmai és vizsgáztatási követelmények kiadásáról szóló 38/1997. (VI. 27.) BM rendelet kiegészítéséről
A szakképzésről szóló, módosított 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § Az egyes szakmai és vizsgáztatási követelmények kiadásáról szóló 38/1997. (VI. 27.) BM rendelet melléklete az e rendelet mellékletében foglalt ingatlankezelő szakterület, valamint társasházkezelő szakterület szakképesítéseinek szakmai és vizsgáztatási követelményeivel egészül ki.
2. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Pintér Sándor s. k.
belügyminiszter
Melléklet a 19/1999. (VII. 13.) BM rendelethez
INGATLANKEZELŐ szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei
I. A szakképesítés adatai
| OKJ azonosító száma | Szakképesítés megnevezése | Bevezetésének kezdő napja | Alkalmazásának utolsó napja |
| 54 789903 | Ingatlankezelő | A rendelet hatálybalépésének napja | Visszavonásig |
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
| A munkakör, foglalkozás | |
| FEOR száma | megnevezése |
| 3613 | Ingatlankezelő |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az ingatlankezelői tevékenység olyan önálló feladatkör, amely a jó kapcsolatteremtő képességen alapulva, a munkafolyamat minden részletére kiterjed, és az ingatlangazdálkodás, valamint az ebben kialakult piaci viszonyok ismeretét is feltételezi.
Az ingatlankezelő a tevékenységi körén belül:
- az ingatlan jellemzőinek ismeretében - gazdasági elemzés alapján - tervajánlatot készít az ingatlan fenntartására (üzemeltetésére, karbantartására, felújítására) vonatkozóan,
- a megbízóval kötött szerződésben foglaltak szerint ellátja az üzemeltetési és a karbantartási feladatokat, irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat,
- a megbízási szerződés alapján javaslatokat dolgoz ki az ingatlannal való gazdálkodás és az ingatlanhasznosítás, esetleges befektetés kérdéseiben.
3. A képesítés megszerzésének előfeltétele
Előképzettség a szakképesítés megszerzéséhez: középiskolai végzettség.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. Az ingatlankezelői tevékenység gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok
1.1. Ingatlankezelési tervek készítése:
- az ingatlan jellemzőinek meghatározása (településen belüli elhelyezkedés, műszaki állapot),
- az ingatlan működési bevételeinek és kiadásainak számbavétele, meghatározása,
- a hasonló adottságú ingatlanok működésének vizsgálata,
- a működés javítását szolgáló javaslatok kidolgozása.
1.2. Ingatlanfenntartás:
- üzemeltetési feladatok folyamatos ellátása,
- karbantartási munkák számbavétele, bonyolítása,
- a kezelési terv szerinti felújítások bonyolítása,
- szerződéskötések (alvállalkozói, szolgáltatói, munkáltatói),
- alvállalkozók versenyeztetése, foglalkoztatása,
- szolgáltatók (közüzemi, kommunális stb.) tevékenységének ellenőrzése,
- a tulajdonosok, bérlők, használók tájékoztatása, jogos igényeinek kielégítése, igények felmérése,
- alkalmazottak felvétele, munkáltatói jogok érvényesítése,
- pénzintézetekkel (bankok, adóhatóságok, tb) kapcsolattartás,
- költségek tervezése, elszámolása.
1.3. Ingatlangazdálkodás
a) Ingatlanhasznosítási javaslatok:
- az ingatlan hasznosításával összefüggésben a jellemző műszaki adottságok felmérése,
- a műszaki adottságok és a piaci információk alapján hasznosítási javaslatok kialakítása,
- a hasznosítási javaslatok pénzügyi elemzése, üzleti terv készítése.
b) Ingatlan bérbeadása:
- rendelésfelvétel,
- kereslet-kínálat áttekintése,
- megbízó(k) tájékoztatása,
- partnerek felkutatása,
- kapcsolattartás (hatóságokkal, érdekképviseletekkel),
- szerződés előkészítése,
- bérek mértékének megállapítása,
- fizetési feltételek, bérbeszámítási lehetőségek,
- számlázás.
c) Ingatlan befektetési tervek készítése:
- jellemző tulajdonságok ismertetése,
- befektetői szándékok vizsgálata,
- befektetői hatásosság elemzése,
- megtérülési számítások értékelése.
2. Általános követelmények
Az ingatlankezelő a feladatai megoldásához szükséges mértékben rendelkezzen a tulajdonosok, bérlők, használók irányában a kapcsolatteremtéshez nélkülözhetetlen kommunikációs készséggel, és legyen jártas az üzleti tevékenységben, az üzleti tárgyalásokban.
Az ingatlankezelő rendelkezzen az alábbi ismeretekkel:
2.1. Műszaki ismeretek
- Ismerje a szakképesítéshez kapcsolódó fogalmakat, az építési módokat.
- Ismerje az épületszerkezeteket és azok ismétlődő hibajelenségeit, a garancia, a szavatosság, a kötelező alkalmassági idő érvényesítésének lehetőségeit.
- Ismerje az építésügyi előírásokat.
2.2. Jogi ismeretek
- Ismerje a szakképesítéshez kapcsolódó fogalmakat és intézményeket, ezek összefüggéseit.
- Ismerje a munkájához szükséges - a tulajdonjoggal, a bérlettel, az adózással, a munkajoggal, a társadalombiztosítással összefüggő - előírásokat.
2.3. Gazdasági ismeretek
- Ismerje a gazdaság, a piacgazdaság általános fogalmait, összefüggéseit és folyamatát, a vállalkozás alapfogalmait, funkcióit és alapvető pénzügyi, számviteli, társadalombiztosítási és adózási ismereteket.
- Ismerje az ingatlanok üzemeltetésének, karbantartásának, felújításának rendszerét, a tevékenység költségvonzatát.
- Ismerje a lakás és nem lakás céljára szolgáló épületek közüzemi ellátásának (villany, gáz, víz-csatorna szolgáltatás) rendszerét.
2.4. Nyilvántartásokhoz kapcsolódó ismeretek
- Ismerje és alkalmazza a tevékenységhez szükséges nyilvántartásokat.
- Rendelkezzen számítógépes adatkezelési ismeretekkel.
- Tájékozott legyen az információgyűjtés és -kiértékelés formáiról.
2.5. Piaci ismeretek
- Rendelkezzen a tevékenységi körébe tartozó piaci ismeretekkel, információkkal.
- Ismerje az ingatlanok hasznosításával összefüggésben a lakások, helyiségek vételárának, lakbérének, helyiségbérének alakulását.
- Ismerje az építőipari munkák versenyeztetésére, a munkák elvégzésére vonatkozó megbízás rendszerét, szabályait.
3. Részletes követelmények
Az ingatlankezelő a következő témakörökből rendelkezzen elméleti és gyakorlati ismeretekkel:
3.1. Műszaki ismeretek
- Alapfokú műszaki ismeretek (szerkezetismeret, építészeti anyag- és szerkezetismeret, épületgépészeti ismeretek).
- Műszaki ismeretek (háttérismeretek az épületek és a szerkezetek diagnosztizálási, felújítási, karbantartási munkáiról).
- Építésügyi szabályok (új építésügyi törvény, OTÉK, engedélyezési eljárások stb.).
3.2. Jogi ismeretek
- Polgári jogi ismeretek (a tulajdon fogalma, formái, a tulajdonjog tartalma, az ingatlan tulajdonjoga, az épület és föld kapcsolata, a jelzálogjog, a kártérítés általános szabályai, a szerződések általános szabályai, a megbízási, vállalkozási, bérleti, adásvételi, közüzemi szerződések stb.).
- A lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény rendelkezéseinek ismerete. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok elidegenítése, valamint az azokkal való gazdálkodás új szabályai.
- Társasházzal kapcsolatos jogi ismeretek (a társasháztulajdon keletkezése, az átalakulás és a fenntartás új követelményrendszere).
- Lakásszövetkezetekkel kapcsolatos jogi ismeretek (a lakásszövetkezet létrejötte, a szövetkezeti átalakulás és a fenntartás rendelkezései).
- Az ingatlan-nyilvántartási ismeretek.
- Az államigazgatási eljárás szabályai (általános szabályok, földhivatali eljárás, kisajátítási eljárás, jogorvoslati rendszer).
- Adó- és illetékjogi ismeretek.
- Építésügyi jogszabályok (új építésügyi törvény, OTÉK, engedélyezési eljárások stb.).
3.3. Gazdasági ismeretek
- Pénzügyi és számviteli ismeretek (könyvvezetés, nyilvántartás stb.).
- Hitel- és támogatási rendszer az ingatlanok megszerzéséhez és felújításához, korszerűsítéséhez (központi, helyi támogatások, hitelezési rendszerek).
- Társadalombiztosítási és adózási ismeretek (a munkáltatói feladatokkal, az árubeszerzéssel, a munkák, szolgáltatások megrendelésével, elvégzésével, az ingatlanhasznosítással kapcsolatban).
- Gyakorlati módszerek és technikák.
3.4. Az ingatlankezelés gyakorlata és technikai ismeretek
3.4.1. Az ingatlankezelő elméletben ismerje az ingatlanfenntartás területén:
- a megbízási szerződésekhez szükséges ajánlattétel követelményeit,
- az ingatlanról történő tájékozódás lehetőségeit, az ingatlan fekvését meghatározó környezet és a település jellemzőinek számbavételét,
- a tevékenység végzéséhez kapcsolódó szerződések formáit, az építésügyi, a földhivatali eljárások rendjét,
- a pénzügyi konstrukciókat, a fizetési feltételek megállapítását, a számlázás rendjét, a megtérülési számítások elvégzésének módszereit.
3.4.2. Az ingatlankezelő gyakorlatban ismerje az ingatlanfenntartás területén:
- az ingatlan jellemzőit, az épület felszereltsége megállapításának módját,
- az üzemeltetési, karbantartási, felújítási munkák tervezésének és megvalósításának gyakorlatát,
- kapcsolattartás formáit és módját a közüzemi szolgáltatókkal,
- kapcsolattartás lehetőségeit és követelményeit a pénzintézetekkel, szakhatóságokkal, adóhatóságokkal és társadalombiztosítással,
- megbízókkal és bérlőkkel történő kapcsolattartás és elszámolás módját,
- vállalkozókkal, alvállalkozókkal, szolgáltatókkal történő kapcsolattartás és elszámolás módját.
3.4.3. Az ingatlankezelő tudja
- a megfelelő viselkedésnormákat alkalmazni a tulajdonosokkal, bérlőkkel, alvállalkozókkal, üzletfelekkel, hatóságokkal való kapcsolattartásban.
3.5. Az ingatlankezelő az ismereteit önállóan tudja alkalmazni a következő területeken:
3.5.1. A megbízási szerződés:
- kezelési tervajánlat elkészítése,
- az elfogadott tervváltozatra a megbízási szerződés megkötése.
3.5.2. A szerződés szerinti munkák előkészítése:
- az ingatlan adatainak, műszaki paramétereinek, közművesítettségének, felszereltségének ismerete, illetve megállapítása, nyilvántartásba vétele,
- a tulajdonosok, bérlők, használók nyilvántartásba vétele, az elvégzendő munkákra vonatkozó összehasonlító információk beszerzése, értékelése.
3.5.3. A szerződéses feladatok teljesítése, a fenntartási tevékenység ellátása:
- ingatlan működtetése,
- szerződéskötések,
- alvállalkozók foglalkoztatása,
- kapcsolattartás tulajdonosokkal, bérlőkkel, használókkal,
- alkalmazottak foglalkoztatása,
- pénzügyi feladatok (bevételek-kiadások) intézése,
- számlázás, költség- és árérvényesítés,
- adózással, tb-vel kapcsolatos tevékenység,
- banki pénzforgalom és hitelügyletek intézése.
3.5.4. Az ingatlangazdálkodással kapcsolatos javaslatok kidolgozása:
- piaci információk begyűjtése, elemzése,
- működési költségek számbavétele,
- bérlemények és bérleti feltételek számbavétele, elemzése,
- üzleti terv készítése,
- lehetséges piaci partnerek feltárása, megkeresése,
- befektetési, megtérülési számítások elvégzése és értékelése.
3.5.5. Kapcsolattartás
- hatóságokkal és érdekképviseletekkel,
- megbízó folyamatos tájékoztatása.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A vizsgakövetelmények megegyeznek a III. fejezetben tantárgyanként meghatározott követelményekkel és követelményszintekkel.
Az ingatlankezelő szakmai vizsgát a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kell lefolytatni.
1. A vizsgára bocsátás feltételei
A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésre szervezett tanfolyamon részt vett.
A vizsgára bocsátás előfeltétele: szakmai dolgozat benyújtása.
2. A szakmai vizsga részei
Írásbeli vizsga
Szóbeli vizsga
Gyakorlati vizsga
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok
Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsgarészen a III. fejezet 2. pontjában feltüntetett szakmai tantárgyak keretében tanult - az általános és a részletes szakmai követelményekben meghatározott -, a szakmai tantárgyak témaköreiből összeállított feladatlapot kell megoldani.
Időtartam: 180 perc.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgarészen a III. fejezet 2. pontjában feltüntetett szakmai tantárgyak keretében tanult - az általános és a részletes szakmai követelményekben meghatározott - szakmai témakörök alapján kell számot adni, különösen a következő témákból:
- műszaki ismeretek (szerkezetismeret, a szerkezetek diagnosztizálási, felújítási, karbantartási munkái, az építésügyi szabályok),
- jogi ismeretek (a tulajdonjog és fajtái, jellemzői, a bérleti, az ingatlan-nyilvántartási, adó- és illetékjogi ismeretek),
- gazdasági ismeretek (pénzügyi és számviteli, központi és helyi támogatási, adózási és társadalombiztosítási szabályok, valamint a gyakorlati alkalmazásuk),
- az ingatlankezelés gyakorlata és technikája (az ingatlan jellemzőinek, felszereltségének meghatározása, a munkák tervezése, kapcsolattartás).
A szóbeli vizsgán a vizsgatantárgyak által meghatározott ismeretek szintetizálására, az összefüggésrendszerről történő számonkérésre kell törekedni.
Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.
Az írásbeli, valamint a szóbeli vizsga tételeit a részletes követelményekben meghatározottak alapján a szervező intézmény állítja össze, és a belügyminiszter hagyja jóvá. A belügyminiszter jóváhagyását a vizsgáztatásra vonatkozó engedély megkérésével egyidejűleg kell kérni.
Gyakorlati vizsga
Témakörök:
A vizsgázó által elkészített szakmai dolgozat megvédése. A szakmai dolgozat témája a vizsgázó által kiválasztott, konkrét ingatlanra vonatkozó ingatlankezelési terv elkészítése.
A szakmai dolgozat lehetséges témáit a III. fejezet 2. pontjának megfelelően a szakmai vizsgaszervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A vizsga értékelése:
A vizsgázó szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és szóbeli elméleti vizsgarészekre kapott érdemjegyek írásbeli vizsgarész osztályzata felé kerekített átlaga adja. A vizsgarészeket külön-külön (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.
Eredménytelen az írásbeli feladatlap megoldása, ha a jelölt a kérdések több, mint a felére nem ad helyes választ.
A szakmai gyakorlat érdemjegyét a szakmai dolgozat tartalmára és a megvédésére kapott érdemjegy és a gyakorlati kérdésekre adott válasz határozza meg.
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményét legalább elégséges eredménnyel teljesítette.
Igazoltan elmulasztott vagy valós indokkal megszakított vizsgát követően, pótlóvizsga tehető. Minden egyéb sikertelen vagy elmulasztott vizsga csak javítóvizsgával ismételhető.
Javító- és pótlóvizsgát csak az eredménytelen (elégtelen osztályzatú), illetve az elmulasztott vizsgarészből kell tenni.
A javító- és pótlóvizsgára egyaránt a jelölt kérelme alapján már a következő vizsgaidőszakban is sor kerülhet.
TÁRSASHÁZKEZELŐ szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei
I. A szakképesítés adatai
| OKJ azonosító száma | Szakképesítés megnevezése | Bevezetésének kezdő napja | Alkalmazásának utolsó napja |
| 52 789903 | Társasházkezelő | A rendelet hatálybalépésének napja | Visszavonásig |
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
| A munkakör, foglalkozás | |
| FEOR száma | megnevezése |
| 3613 | Társasházkezelő |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A társasház-kezelői tevékenység olyan önálló feladatkör, amely a jó kapcsolatteremtő képességen alapulva, a munkafolyamat minden részletére kiterjed, és a társasház fenntartásával, a társasházak működésével összefüggő követelmények ismeretét feltételezi.
A társasházkezelő a tevékenységi körén belül:
- a társasház adottságainak ismeretében - gazdasági elemzés alapján - ajánlatot készít az épület fenntartására (üzemeltetésére, karbantartására, felújítására) vonatkozóan,
- a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint szervezi az üzemeltetési és karbantartási feladatokat, irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat,
- a megbízási szerződés alapján javaslatokat dolgoz ki a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben.
3. A képesítés megszerzésének előfeltétele
Előképzettség a szakképesítés megszerzéséhez: középiskolai végzettség.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A társasház-kezelői tevékenység gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok
1.1. Társasház-kezelési költségvetés és beszámoló készítése:
- az épület, a közös tulajdonú területek, helyiségek jellemzőinek meghatározása (településen belüli elhelyezkedés, műszaki állapot),
- a társasház működési bevételeinek és kiadásainak számbavétele, meghatározása,
- az éves költségvetési javaslat és az előző évi beszámoló elkészítése,
- működés javítását szolgáló, illetőleg a felújításra vonatkozó javaslatok kidolgozása.
1.2. Az épület fenntartása:
- üzemeltetési feladatok folyamatos ellátása,
- karbantartási munkák számbavétele, bonyolítása,
- a tulajdonostársak döntése szerinti felújítások bonyolítása,
- szerződéskötések (alvállalkozói, szolgáltatói, munkáltatói),
- szolgáltatók (közüzemi, kommunális stb.) tevékenységének ellenőrzése,
- a tulajdonosok, bérlők, használók tájékoztatása, jogos igényeinek kielégítése, igények felmérése, a közgyűlés megtartásának kezdeményezése,
- alkalmazottak felvétele, munkáltatói jogok érvényesítése,
- pénzintézetekkel (bankok, adóhatóságok, tb) kapcsolattartás,
- költségek tervezése, elszámolása.
1.3. A társasház gazdálkodása
a) Hasznosítási javaslatok:
- épület jellemzői és műszaki adottságai alapján a közös területek, helyiségek, lakások hasznosítási javaslatainak kialakítása,
- a hasznosítási javaslatok pénzügyi elemzése, terv készítése.
b) Közös tulajdonú épületrészek (helyiség, lakás) bérbeadása:
- kereslet-kínálat áttekintése,
- megbízó(k) tájékoztatása,
- partnerek felkutatása,
- kapcsolattartás (hatóságokkal, érdekképviseletekkel),
- szerződés előkészítése,
- bérek mértékének megállapítása,
- fizetési feltételek, bérbeszámítási lehetőségek,
- számlázás.
2. Általános követelmények
A társasházkezelő a feladatai megoldásához szükséges mértékben rendelkezzen a tulajdonosok, bérlők, használók irányában a kapcsolatteremtéshez és annak folyamatos fenntartásához nélkülözhetetlen kommunikációs készséggel.
A feladatai ellátása során legyen jártas a munkavállalókkal, a vállalkozókkal való kapcsolatteremtésben.
A társasházkezelő rendelkezzen az alábbi ismeretekkel:
2.1. Műszaki ismeretek
- Ismerje a társasházhoz kapcsolódó műszaki alapfogalmakat, a lakóépületek szerkezeteit és azok ismétlődő hibajelenségeit, a garancia, a szavatosság, a kötelező alkalmassági idő érvényesítésének lehetőségeit.
- Ismerje az építésügyi előírásokat.
2.2. Jogi ismeretek
- Ismerje a társasházra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, ezek összefüggéseit.
- Ismerje a feladatköre ellátásához szükséges - a társasháztulajdonnal, a bérlettel, az adózással, a munkajoggal, a társadalombiztosítással, valamint a felújítások támogatásával összefüggő - előírásokat.
2.3. Gazdasági ismeretek
- Alapvető pénzügyi, számviteli, könyvvezetési, valamint társadalombiztosítási és adózási ismeretekkel rendelkezzen.
- Ismerje a társasházak üzemeltetésének, karbantartásának, felújításának rendszerét, a tevékenység költségvonzatát.
- Ismerje a lakóépületek közüzemi ellátásának (villany-, gáz-, víz-, csatornaszolgáltatás), továbbá a távfűtés és a központifűtés- és melegvízellátás gazdasági rendszerét.
2.4. Nyilvántartásokhoz kapcsolódó ismeretek
- Ismerje és alkalmazza a társasházkezelés folyamatos ellátásához szükséges nyilvántartásokat.
- Tájékozott legyen az épületfenntartáshoz kapcsolódó információgyűjtés és -kiértékelés formáiról.
2.5. Piaci ismeretek
- Ismerje a közös tulajdonú helyiségek, lakások (házfelügyelői, gondnoki lakás) bérének, vételárának alakulását, az épület közös területei hasznosításának lehetőségeit.
- Ismerje az építőipari munkák versenyeztetésére, a munkák elvégzésére vonatkozó megbízás rendszerét, szabályait.
3. Részletes követelmények
A társasházkezelő a következő témakörökből rendelkezzen elméleti és gyakorlati ismeretekkel:
3.1. Műszaki ismeretek
- A társasházhoz kapcsolódó alapfokú műszaki ismeretek.
- Műszaki ismeretek (háttérismeretek az épületek és a szerkezetek diagnosztizálási, felújítási, karbantartási munkáiról).
- Építésügyi szabályok (új építésügyi törvény, OTÉK, engedélyezési eljárások stb.).
3.2. Jogi ismeretek
- Polgári jogi ismeretek (a tulajdon fogalma, formái, a tulajdonjog tartalma, az ingatlan tulajdonjoga, az épület és föld kapcsolata, a jelzálogjog, a kártérítés általános szabályai, a szerződések általános szabályai, a megbízási, vállalkozási, bérleti, adásvételi, közüzemi szerződések stb.).
- Társasházzal kapcsolatos jogi ismeretek (a társasháztulajdon keletkezése, az alapító okirat tartalma, a közös képviselő jogai és kötelezettségei, a közgyűlés összehívása, megtartásának rendje, a tulajdonostársak belső jogviszonya, a közös költségek viselésének szabályai, az egyhangú döntést igénylő kérdések, az átalakulás és a fenntartás új követelményrendszere).
- A lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény rendelkezéseinek ismerete, az önkormányzati és az állami tulajdonú lakások, helyiségek elidegenítésének főbb szabályai.
- Az ingatlan-nyilvántartás részei, a tulajdoni lap részei és tartalma.
- Az államigazgatási eljárás alapvető szabályai (általános szabályok, földhivatali eljárás, birtokvédelem, jogorvoslati rendszer).
- A társasházkezeléshez kapcsolódó adó- és illetékjogi ismeretek.
- Építésügyi jogszabályok (új építésügyi törvény, OTÉK, engedélyezési eljárások stb.).
3.3. Gazdasági ismeretek
- Alapvető pénzügyi és számviteli ismeretek (bankszámla nyitása és kezelése, számlák kiállítása és a benyújtott számlák ellenőrzése, könyvvezetés, nyilvántartás stb.).
- Hitel- és támogatási rendszer a társasházak felújításához, korszerűsítéséhez (központi, helyi támogatások, hitelezési rendszerek).
- Társadalombiztosítási és adózási ismeretek (a munkáltatói feladatokkal, az árubeszerzéssel, a munkák, szolgáltatások megrendelésével, elvégzésével, a közös tulajdonú épületrészek hasznosításával kapcsolatban).
- Gyakorlati módszerek és technikák.
3.4. A társasházkezelés gyakorlata és technikai ismeretek
3.4.1. A társasházkezelő elméletben ismerje az épület fenntartása területén:
- a megbízási szerződéshez szükséges ajánlattétel követelményeit,
- a társasházról történő tájékozódás lehetőségeit, az épület fekvését meghatározó környezet és a település jellemzőinek számbavételét,
- a társasház működésére vonatkozó éves költségvetés és az előző évi beszámoló elkészítésének tartalmi követelményeit és módszerét,
- a tevékenység végzéséhez kapcsolódó szerződések formáit, az építésügyi, a földhivatali eljárások rendjét,
- a pénzügyi konstrukciókat, a fizetési feltételek megállapítását, a számlázás rendjét.
3.4.2. A társasházkezelő gyakorlatban ismerje az épület fenntartása területén:
- az ingatlan jellemzői, az épület felszereltsége megállapításának módját,
- az épület üzemeltetési, karbantartási, felújítási munkái tervezésének és megvalósításának gyakorlatát,
- kapcsolattartás formáit és módját a közüzemi szolgáltatókkal,
- kapcsolattartás lehetőségeit és követelményeit a pénzintézetekkel, szakhatóságokkal, adóhatóságokkal és társadalombiztosítással,
- megbízókkal és a bérlőkkel történő kapcsolattartás és elszámolás módját,
- vállalkozókkal, alvállalkozókkal, szolgáltatókkal történő kapcsolattartás és elszámolás módját.
3.4.3. A társasházkezelő tudja
- a megfelelő viselkedésnormákat alkalmazni a tulajdonosokkal, bérlőkkel, alvállalkozókkal, üzletfelekkel, hatóságokkal való kapcsolattartásban.
3.5. A társasházkezelő az ismereteit önállóan tudja alkalmazni a következő területeken:
3.5.1. A megbízási szerződés:
- a társasházkezelés ellátására vonatkozó ajánlat elkészítése,
- az elfogadott ajánlat alapján a megbízási szerződés megkötése.
3.5.2. A szerződés szerinti munkák előkészítése:
- az ingatlan jellemzőinek, az épület adatainak, műszaki paramétereinek, közművesítettségének, felszereltségének ismerete, illetve megállapítása, nyilvántartásba vétele,
- a tulajdonosok, bérlők, használók nyilvántartásba vétele, az elvégzendő munkákra vonatkozó összehasonlító információk beszerzése, értékelése.
3.5.3. A szerződéses feladatok teljesítése, a fenntartási tevékenység ellátása:
- a társasház működtetése,
- szerződéskötések,
- alvállalkozók foglalkoztatása,
- kapcsolattartás tulajdonosokkal, bérlőkkel, használókkal,
- alkalmazottak foglalkoztatása,
- pénzügyi feladatok (bevételek-kiadások) intézése,
- számlázás, költség- és árérvényesítés,
- adózással, tb-vel kapcsolatos tevékenység,
- banki kapcsolatok intézése.
3.5.4. A társasház gazdálkodásával kapcsolatos javaslatok kidolgozása:
- működési költségek számbavétele,
- bérlemények és bérleti feltételek számbavétele, elemzése,
- hasznosítási javaslat készítése,
- megtérülési számítások elvégzése és értékelése.
3.5.5. Kapcsolattartás
- hatóságokkal és érdekképviseletekkel,
- megbízó folyamatos tájékoztatása.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A vizsgakövetelmények megegyeznek a III. fejezetben tantárgyanként meghatározott követelményekkel és követelményszintekkel.
A társasházkezelő szakmai vizsgát a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kell lefolytatni.
1. A vizsgára bocsátás feltételei
A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésre szervezett tanfolyamon részt vett.
A vizsgára bocsátás előfeltétele: vizsgadolgozat elkészítése.
2. A szakmai vizsga részei
Írásbeli vizsga.
Szóbeli vizsga.
Gyakorlati vizsga.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok
Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsgarészen a III. fejezet 2. pontjában feltüntetett szakmai tantárgyak keretében tanult - az általános és a részletes szakmai követelményekben meghatározott -, a szakmai tantárgyak témakörei alapján összeállított feladatlapot kell megoldani.
Időtartam: 180 perc.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgarészen a III. fejezet 2. pontjában feltüntetett szakmai tantárgyak keretében tanult - az általános és a részletes szakmai követelményekben meghatározott - szakmai témakörök alapján kell számot adni, különösen a következő témákból:
- műszaki ismeretek (alapfokú műszaki ismeretek, háttérismeretek, építésügyi szabályok),
- jogi ismeretek (a tulajdonjog, a társasháztulajdon jellemzői, az ingatlan-nyilvántartási, a bérleti, a társasházkezeléshez kapcsolódó adó- és illetékjogi ismeretek),
- gazdasági ismeretek (pénzügyi és számviteli alapismeretek, hitelezési és támogatási formák, társadalombiztosítási és adózási ismeretek, valamint a gyakorlati alkalmazásuk),
- a társasházkezelés gyakorlata és technikája (az ingatlan jellemzőinek, felszereltségének meghatározása, a munkák tervezése, kapcsolattartás).
A szóbeli vizsgán a vizsgatantárgyak által meghatározott ismeretek szintetizálására, az összefüggésrendszerről történő számonkérésre kell törekedni.
Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.
Az írásbeli, valamint a szóbeli vizsga tételeit a részletes követelményekben meghatározottak alapján a szervező intézmény állítja össze, és a belügyminiszter hagyja jóvá. A belügyminiszter jóváhagyását a vizsgáztatásra vonatkozó engedély megkérésével egyidejűleg kell kérni.
Gyakorlati vizsga
Témakörök:
A vizsgázó által elkészített vizsgadolgozat értékelése. A vizsgadolgozat témája a vizsgázó által kiválasztott, konkrét társasházra vonatkozó kezelési terv elkészítése.
A vizsgadolgozat lehetséges témáit a III. fejezet 2. pontjának megfelelően a szakmai vizsgaszervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A vizsga értékelése:
A vizsgázó szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és szóbeli elméleti vizsgarészekre kapott érdemjegyek írásbeli vizsgarész osztályzata felé kerekített átlaga adja. A vizsgarészeket külön-külön (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.
Eredménytelen az írásbeli feladatlap megoldása, ha a jelölt a kérdések több, mint a felére nem ad helyes választ.
A szakmai gyakorlat érdemjegyét a vizsgadolgozatra kapott érdemjegy és a gyakorlati kérdésekre adott válasz határozza meg.
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményét legalább elégséges eredménnyel teljesítette.
Igazoltan elmulasztott, vagy valós indokkal megszakított vizsgát követően, pótlóvizsga tehető. Minden egyéb sikertelen vagy elmulasztott vizsga csak javítóvizsgával ismételhető.
Javító- és pótlóvizsgát csak az eredménytelen (elégtelen osztályzatú), illetve az elmulasztott vizsgarészből kell tenni.
A javító- és pótlóvizsgára egyaránt a jelölt kérelme alapján már a következő vizsgaidőszakban is sor kerülhet.