38/1997. (VI. 27.) BM rendelet

egyes szakmai és vizsgáztatási követelmények kiadásáról

A szakképzésről szóló, módosított 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § E rendelet mellékleteként kiadom - az Országos Képzési Jegyzékben szereplő - a belügyminiszter ágazatába tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Melléklet a 38/1997. (VI. 27.) BM rendelethez

SZEMÉLY- ÉS VAGYONŐR szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A személy- és vagyonőr a polgári jogi szerződés alapján a megbízót megillető jogok és a jogszabályban a személy és vagyonőrre vonatkozó jogosultságok keretein belül megelőző, őrző, védő munkájával, figyelő, kutató, ellenőrző, átvizsgáló és támadáselhárító tevékenységével biztosítja megbízója személyének épségét, segíti jogainak, jogos érdekeinek érvényesítését és kötelezettségei teljesítését.

A képesítés megszerzésének előfeltétele

- büntetlen előélet,

- alapfokú iskolai végzettség,

- cselekvőképesség,

- állandó belföldi lakóhely,

- betöltött 18. életév.

A határrendész szakképesítés a Határőrség hivatásos tiszthelyettesi és zászlósi munkaköreiben biztosítja, hogy a határrendész képes legyen az államhatár jogellenes átlépésének megakadályozása, az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzése, felderítése, megakadályozása, illetőleg megszakítása érdekében rendészeti, védelmi és egyéb szolgálati tevékenységek ellátásakor a jogszerű, szakszerű és eredményes intézkedések végrehajtására.

A szakképesítés elsősorban a Határőrség területi és helyi szerveiben, a határőrizeti, a határforgalmi kirendeltségek, illetve a határvadász századok állományában meghatározott beosztások betöltésére jogosít és a főtörzszászlósi rendfokozat elérését biztosítja.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

A személy- és vagyonőr tevékenység nagyfokú önfegyelmet, határozottságot, széles körű elméleti és gyakorlati felkészültséget, fejlett problémamegoldó képességet és fizikai erőnlétet igényel. Tudnia kell a tevékenység ellátásához szükséges alapvető jogi - alkotmányjogi, államigazgatási jogi, polgárijogi, büntetőjogi, büntetőeljárás-jogi - rendelkezéseket, kriminalisztikai és pszichológiai elveket, az őrzött személy- és vagyontárgy őrzése, védelme és az azok biztonsága ellen irányuló fenyegetés, támadás elhárítására kidolgozott szakmai elveket, szabályokat és módszereket.

Feladatcsoportok:

- létesítmény, telephely, terület őrzése, védelme az oda történő be- és kiléptetés, szállítás és a belső rend biztonsági szempontból történő ellenőrzése;

- jármű és más ingóság őrzése és védelme;

- szállítmányok kísérése, őrzése, illetve pénz- és értékszállítások végzése;

- személyek testi épségének, személyi szabadságának védelme, azok ellen irányuló fenyegetések, támadások elhárítása;

- a védett személy, őrzött létesítmény vagy egyéb vagyontárgy biztonságát fenyegető, veszélyhelyzet felderítése, cselekmények megszüntetésére irányuló felszólítás, ellenszegülés esetén, arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazása, az elkövetésükön tetten ért személy elfogatása és a hatóságnak történő átadása;

- rendezvény biztosítása.

2. Követelmények

2.1. Jogi ismeretek

a) Alkotmányjog és az államigazgatási jog területéről:

Ismerje:

- a jog meghatározását;

- a közhatalmi tevékenység gyakorlásában részt vevő szervek főbb típusait, azok jellemzőit;

- államigazgatás szervezeti tagozódását;

- az alkotmánynak az állampolgárok alapvető jogaira vonatkozó rendelkezéseit.

Legyen jártas:

- a szabálysértési eljárás alá vont jogai és kötelezettségei kérdéseiben;

- a visszaélés lőfegyverrel, lőszerrel, a garázdaság, a tulajdon elleni szabálysértés, az orgazdaság, az ittas vezetés, a közúti közlekedés rendjének megzavarása, a veszélyes fenyegetés, a hatóság félrevezetése, a veszélyeztetés kutyával, a hivatalos személy akadályozása szabálysértési tényállások felismerésében;

- a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről, a kézilőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, a légfegyverekről szóló jogszabályok azon rendelkezéseinek alkalmazásában, melyek ezek megszerzésére, tartására vonatkoznak.

b) Büntetőjog és a büntetőeljárás-jog területéről:

Ismerje:

- a bűncselekmény fogalmát és jogi ismérveit;

- a bűncselekmények elkövetőire vonatkozó meghatározást;

- a büntetőjogi felelősségrevonás akadályait (általában);

- az emberölés, a hivatalos személy elleni bűncselekmények, a közveszélyokozás, a terrorcselekmény, a vesztegetés, a magánlaksértés, a magántitok megsértése, a rágalmazás, a becsületsértés, a kábítószerrel való visszaélés, az üzleti titok megsértése, a csalás, a rablás, a kifosztás, az orgazdaság bűncselekmények tényállásait;

- a büntetőeljárás megindítását, szakaszait;

- a bizonyítás elveit, eszközeit.

Legyen jártas:

- a személyi szabadság megsértése, a testi sértés, a segítségnyújtás elmulasztása, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, a hamis vád, a hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás, a bűnpártolás, az önbíráskodás, a közokirat-hamisítás, a magánokirat-hamisítás, a robbanóanyaggal vagy robbanószerrel, a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, a lopás, a sikkasztás, a zsarolás bűncselekmények, törvényi tényállási elemeinek ismeretében;

- a kényszer, a fenyegetés, a tévedés, a jogos védelem és a végszükség értelmezésében.

c) Polgári jog területéről:

Ismerje:

- a személyhez fűződő jogok védelmének lehetőségeit;

- a tulajdonjog alanyát, tárgyát és tartalmát;

- a birtokra, annak megszerzésére vonatkozó szabályokat;

- a szerződés létrejöttére, alakjára, tartalmára vonatkozó előírásokat;

- a szerződésszegő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit.

Legyen jártas:

- a birtokvédelem eszközeinek ismeretében;

- a felelős őrzés és a megbízás nélküli ügyvitel szabályaiban;

- a polgári jogi felelősség főbb szabályai köréből: a kártérítés általános rendelkezéseiben, a munkáltató alkalmazottja, illetve a megbízott által okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályaiban.

2.2. Szakmai ismeretek

Ismerje:

- a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató szervezetek és személyek működésének feltételeit;

- a személy- és vagyonőr általános feladatait és magatartási szabályait;

- a figyelem, a benyomáskeltés, az önfegyelem szerepét;

- a szolgálati feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő fontosabb fogalmakat;

- az őrzött objektumok csoportosítását, azok biztonságát befolyásoló tényezőket;

- a terület a szállítmány biztonságának elemeit befolyásoló tényezőket;

- a rendezvények csoportosítását, fajtáit és az egyes rendezvények biztosításának speciális feladatait;

- az őr-, járőr-, kisérő szolgálat alapelveit, fogalmát;

- a pénz- és értékszállítás, -kísérés általános szabályait, személyi és technikai feltételeit;

- a személyőrző, biztosító szolgálat ellátása során alkalmazható ellenőrző, átvizsgáló és elhárító tevékenység szabályait;

- a munkavédelemre vonatkozó szabályokat, így különösen a tűzvédelemre, a katasztrófa-elhárításra vonatkozó szabályokat;

- az elektronikus jelző és riasztó rendszerek helyét, szerepét az őrzésbiztonságában;

- a mechanikus védelmi rendszerek működtetési lehetőségeit és feltételeit;

- az elsősegélynyújtás általános szabályait;

- az eszméletvesztés, a mérgezés, a vérzések, a törések, az égési sérülések elsődleges ellátásának feladatait;

- az áramütéses balesetek sérültjeinek elsősegélyét;

- az újraélesztés szabályait;

- a helyszín fogalmát, biztosításának követelményeit.

Legyen jártas:

- a formaruhájára, felszerelésére és magatartására vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazásában;

- az őr- járőr-, kísérő őri szolgálatokra való felkészülésre a szolgálat átadására, átvételére és teljesítésére vonatkozó szabályok alkalmazásában;

- az objektumokba történő be- és kiléptetés, ruházat, csomag és szállítmány ellenőrzés végrehajtásában;

- az őrzött vagyont fenyegető magatartás felismerésében, az elkövető személy felszólításában, és ellenszegülésének, támadásának elhárításában;

- az őrzése alatt álló vagyontárgy átvételében, átadásában;

- a személyőrző, biztosító szolgálat ellátására vonatkozó szabályok és módszerek alkalmazásában;

- a közveszéllyel fenyegetés esetén, illetve a katasztrófával fenyegető helyzetben teendő intézkedésekben;

- a részére biztosított támadáselhárító eszközök jogszerű és szakszerű alkalmazásában;

- a bűncselekmény elkövetésén tettenért személy elfogásában, kisérésében és a hatóságnak történő átadásában;

- szolgálati okmányai vezetésében;

- a pszichológia ismereteinek alkalmazásában, a különböző veszélyhelyzetek megítélése során.

Ismerje:

- az emberi agresszió, erőszak, feszültség és konfliktus feloldásának lehetőségeit, módjait;

- a kultúrált fellépés, a bizalomkeltés, a kapcsolatteremtés módjait;

- a kriminalisztikai elveket a személy- és vagyonőrző munkában;

- a helyszín biztosításának előírásait;

- a hátrahagyott nyomok megőrzésének, rögzítésének módjait;

- a személy- és tárgyleírás módjait.

2.3. Önvédelmi ismeretek

Legyen jártas:

- az alaptechnikai elemek bemutatásában;

- a speciális állóképesség fejlesztésében;

- a támadások elhárításában: ütések, rúgások alkalmazásában;

- a fogásokból történő szabadulásban;

- az eszközökkel történő támadások elhárításában;

- az ellenszegülő személy testi erővel való kényszerítésében, kisérésében;

- a különböző fegyveres támadások elhárításában.

- kriminalisztika;

- szolgálati, alaki és lőkiképzési ismeretek;

- térképészeti ismeretek és tereptan;

- informatika, számítástechnika;

- vezetéselmélet és pedagógia;

- logisztikai ismeretek;

- határőrizeti ismeretek;

- határforgalmi ismertek;

- határvédelmi ismeretek;

- bűnügyi és felderítő ismeretek;

- idegenrendészeti, szabálysértési és menekültügyi ismeretek.

Az egyes ismeretkörök (tantárgyak) szakmai követelményei:

A tanuló

Idegen nyelvből

Beszédértési készség szintjén:

- legyen képes mindennapi beszédhelyzetekben és határrendész szakmai szituációkban, rövidebb mondatok, kérdések, utasítások megértésére; rövidebb, folyamatos beszéd lényegének megértésére.

Beszédkészség szinten:

- legyen képes mindennapi beszédhelyzetekben és határrendész szakmai szituációkban a szükséges kérdéseket feltenni, illetve válaszolni azokra az értésben nem zavaró folyamatossággal; az eligazodáshoz szükséges alapvető információkat megszerezni, illetve megadni; folyamatos párbeszédet folytatni a legfontosabb beszédszándékok kifejezésre juttatásával; néhány percig folyamatosan beszélni az alapvető nyelvtani szerkezetek megfelelő módon történő alkalmazásával.

Olvasásértési készség szintjén:

- legyen képes eredeti célnyelvi szövegeket (kérdőívek, jelzőtáblák, feliratok, közérdekű információk, feljegyzések, értesítések, telexek, táviratok, meghívók, levelek, tájékoztatók) nyomtatott szótár segítségével megérteni, és azokból a lényeget leszűrni.

Írásbeli készség szintjén:

- legyen képes a célnyelven számokat és egyszerű szimbólumokat tartalmazó jegyzeteket írni diktálás után; gyakorlati tapasztalatszerzés után egyszerű, rövid táviratot írni, kérdőíveket és formanyomtatványokat kitölteni; egyszerű rövid üzeneteket, feljegyzéseket, leveleket írni és ezekre nyomtatott szótár segítségével válaszolni.

Testnevelésből

Ismerje:

- a határőrségi és BM tanintézeti sportversenyek rendszerét és versenyszámait; a labdarúgás, kézilabda és kosárlabda sportágak mozgásrendszerét és szabályait.

Tudja végrehajtani, illetve teljesíteni:

- az önvédelmi alaphelyzeteket, alapfogásokat; a szabadulásokat átkarolásokból, fogásokból; az ütések, szúrások és rúgások elleni védekezéseket, az elvezető fogásokat; a rendőrbot használatát; a rendőri közelharcot, testi kényszert és bilincselést; a rövidtávfutást 100 méteren; a távolugrást; a kézigránát-hajítást (táv- és célbadobás); a középtávfutást 800 méteren; a hosszútáv- és terep futást, gyakorló öltözetes futást 2000 méteren; az általános állóképesség fejlesztést; a célgimnasztikai gyakorlatokat kéziszerekkel tornaszereken (tömött labda, kézi súlyzó, ugrókötél, pad, bordásfal, ugrószekrény, zsámoly); a testi képességfelmérő teszteket; tetszőleges úszásnemben való 400 méter folyamatos úszást.

Logika-etika-pszichológiából

Ismerje:

- a logika fogalmát, tárgyát; a fogalom tartalmát és terjedelmét; az ítélet fogalmát, alanyát, tárgyát, fajtáit; a hipotézis, az elmélet, a bizonyítás és a cáfolás fogalmát; az erkölcs, norma, etika fogalmát; a humanizmus, hazaszeretet, hazafiság, nemzettudat, vallás tartalmát; az életpálya, hivatástudat fogalmát; a szaketika, felelősség, hűség, bajtársiasság, igazságosság tartalmát; az illem, etikett, protokoll lényegét; a lélektan fogalmát, módszereit, a megismerési folyamatokat; a személyiség, a jellem és az akarat lényegét; az empátia fogalmát, jellemzőit; az interakció, kommunikáció, a testbeszéd lényegét, összefüggését; a státusz, a szerep lényegét, tartalmát; az érzelem lényegét, a félelem jellemzőit, megnyilvánulási formáit; az önismeret, a társismeret lényegét; az attitűd, az előítélet lényegét, jellemzőit;

- a helyes gondolkodás legalapvetőbb törvényeit; a fogalmak felosztását és osztályozását; a hipotézis felállításának menetét; a bizonyítás és cáfolás főbb jellemzőit; a társadalmi és egyéni erkölcs lényegét; a humánus magatartás, nagy világvallások lényegét; az erkölcsi felelősséget a határrendész munkájában, a szolgálati jellegéből adódó kapcsolatrendszer etikai kérdéseit; az érzéki és gondolati megismerés jegyeit, összefüggésüket; a figyelem szerepét a megismerési folyamatban; a határrendész munka motivációs tényezőit, az akarati cselekvést; a határrendész társadalmi szerep tartalmát; az agresszió kialakulásának folyamatát és jellemzőit; a határrendész személyiségét befolyásoló sajátos tényezőket;

- a következtetés fogalmát, összetételét; a probléma felvetését, megfogalmazását; az erkölcs felosztását, normák fokozatait; etikai kategóriákat; az egyéni életpálya szakaszait; a határrendész hivatás követelményeit; a jómodor, az udvarias viselkedés, ápoltság, öltözködés szabályait; a beszéd felépítését, beszédkultúrát; az emberi természet főbb jellemzőit; a közvetlen és közvetett megismerés tartalmát; a személyiség kialakulása, típusai és megismerésének lehetőségeit; főbb devianciák felismerését és jellemzőit; a kommunikáció formáit, összetevőit; az egyén és társadalom kapcsolatát; az érzelmi állapotokat, az érzelmi átélést; a határrendész belső stabilitásának pszichológiai összetevőit; a felnőtt személyiség főbb ismertetőjegyeit, az empátia alkalmazását a határforgalom-ellenőrzésben és a kihallgatási (meghallgatási) feladat végrehajtásánál.

Jártasság szinten tudja:

- a bizonyítási (cáfolási) eljárás főbb szabályait; az emberismeret felhasználásával a testbeszéd, jelzések felismerését, értelmezését a szolgálati fellépés során; a határrendésszel szemben támasztott követelmények érvényesítését, a határrendész intézkedések során felmerülő lehetséges konfliktusok megelőzését és feloldását; a kulturált határrendész intézkedés jellemzőit és követelményeit.

Készség szinten tudja:

- az érzékelés-észlelés, a megfigyelés és a logikus gondolkodás, a személyészlelés lényegét, az akarati tényezők szerepét, a határrendész személyiségjegyeinek fontosabb összetevőit; az akarati tényezők szerepét a határrendész tevékenységében; az empátia készség fejlesztésének fontosságát; a személyiség megismerését segítő jellemvonás csoportokat és ezek összefüggéseit felismerni.

Szaktörténetből

Ismerje:

- az etnikai, területi határőrizet lényegét; a határvármegyék fogalomrendszerét; a kiegyezés és a dualizmus hatását a magyar állam határainak őrizetére; a Magyar Királyi Vámőrség létrehozását; a Magyar Királyi Határőrség és a Magyar Királyi Határőrkerület Parancsnokságok megalakulását; az 1989-ig tartó fejlődési szakaszok lényegét;

- a határőrzés hagyományait a Kárpát-medencében; a végvárak, a katonai határőrvidékek jelentőségét; az 1848/49-es forradalom és szabadságharc jelentőségét; a Trianoni békeszerződés után kialakult határokat; a II. világháború után kialakult katona-politikai helyzet lényegi jegyeit;

- a gyepürendszer kialakítását; a katonai határőrvidékek működését; a magyar feudális állam kiépítését, határőrizetének jellegzetességeit; a Magyar Királyi Pénzügyőrség létrehozását, szervezetét; a Magyar Királyi Vámhivatalok létrehozását; a határőrző szervezetek működését a két világháború között; a polgári fejlődés feltételeinek létrejöttét és hatását; a dualizmus határőrizetének szakaszait, a határőrizet jellegét; a Honvéd Határőrség felállítását; a Magyar Állami Határrendőrség létrehozását; az Államvédelmi Hatóság létrehozását; az 1956-os forradalom utáni korszak főbb jellemzőit, változásait; a BM Határőrség létrehozását.

Jogi és igazgatási ismeretekből

Ismerje:

- a jogrendszer felépítését, sajátosságait, a jogalkotás folyamatát, a jogszabálytan alapvető fogalmait; az európai uniós jog rendszerének, szerkezetének, felépítésének sajátosságait; a Magyar Köztársaság Alkotmányának szerkezetét, a törvényhozói, végrehajtói, bírói hatalom gyakorlásának jogintézményeit, valamint az alapvető jogokat és kötelességeket; a közigazgatás szervezeti rendszerét, funkcióit; az államigazgatási eljárás folyamatát (az eljárás megindításától az érdemi határozat meghozataláig); a büntetőjog kialakulását, fejlődését, a nemzetközi jogi együttműködés irányelveit; a szabálysértési jog történeti adalékait;

- az állampolgárság tartalmi ismérveit, keletkezését, megszerzését és megszűnését; a közigazgatási szerv fogalmi meghatározását, jogképességének elemeit; az államigazgatási eljárás fogalmát, fajtáit, szakaszait; az államigazgatási törvény hatályát; a hatáskör és illetékesség szabályait, az első fokú eljárás alapvető szabályait (elintézési határidő, idézés, képviselet, kizárás, jegyzőkönyv); a bizonyítás fogalmát, a bizonyítási teher szabályait a közigazgatási szerv határozatának alakját, tartalmát;

- a büntetőjog forrásait, alapelveinek rendszerét, a Büntető Törvénykönyv tagozódását, hatályát; a büntetőjog feladatait; a bűncselekmény fogalmát, tartalmi ismérveit, fajtáit; az általános törvényi tényállás elemeit, az elemek kapcsolódási pontjait és összefüggéseit; az elkövetőket, a társas bűnelkövetés formáit, az elkövető felelősségre vonásának feltételeit, a büntetőjogi felelősségre vonás akadályait;

- a büntetőeljárási jog alapvető rendelkezéseit, az alapelvek rendszerét, garanciális jelentőségüket; a büntetőeljárásban részt vevő hatóságokat, magánszemélyeket; a jogorvoslati rendszer felépítését a büntetőeljárásban a nyomozás során;

- a közigazgatási jogviszonyra vonatkozó alapvető szabályokat; a szabálysértés fogalmát, jellemzőit, a szabálysértés során eljáró szerveket, a szabálysértési feljelentés általános és specifikus kritériumait; a hatáskör és illetékesség szabályait a szabálysértési jogban; az elkövető felelősségre vonásának feltételeit, a szabálysértési határozat alaki és tartalmi követelményeit; a szabálysértés szankciórendszerét, a fiatalkorúakra vonatkozó különleges rendelkezéseket a szabálysértési jogban.

Jártasság szinten tudja végrehajtani:

- a katonákra vonatkozó speciális szabályokat a büntetőjogban; a szabálysértési törvény kapcsolódási pontjait a határőrizeti törvényhez; a fiatalkorúakra és a katonákra vonatkozó különleges rendelkezéseket a szabálysértési jogban, a halaszthatatlan nyomozási cselekmények, a bizonyítási rendszer, a kényszerintézkedések szabályait a büntetőeljárásban.

Kriminalisztikából

Ismerje:

- a kriminalisztikai fogalmakat; a kriminalisztika szakterületeinek fogalmát, jelentőségét; a felderítés és a bizonyítás összefüggéseit;

- a kriminalisztika helyét, szerepét a bűnügyi tudományok rendszerében, a kriminalisztika felosztását, tartalmát; a bizonyítás számára fontos nyomokat és anyagmaradványokat, ezekből levonható következtetéseket; a bűncselekmény szempontjából fontos helyszíneket; a szakértői munka jelentőségét, szerepét; a kihallgatási taktika megválasztását;

- a nyomok felkutatásának, rögzítésének, biztosításának szabályait; a helyszíni szemle végrehajtását; a körözés rendszerét; a rendőrségi fogdák működtetését; a szakértő, szaktanácsadó bevonásának gyakorlatát; a kutatás végrehajtását; a nyomozás folyamatát és kriminalisztikai szabályait; a nyomozás során keletkezett iratok elkészítésének szabályait.

Jártasság szinten tudja:

- a bűnügyi nyilvántartást alkalmazni, kezelni; a határőrségi bűnügyi célú nyilvántartást alkalmazni, kezelni;

- végrehajtani a helyszínbiztosítást; a gyanúsított és tanú kihallgatását, adatgyűjtést, jármű, csomag és ruházat átvizsgálást; elkészíteni a nyomozási tervet, kihallgatásról és kutatásról készült jegyzőkönyvet. Legyen képes alapvető fényképfelvételek készítésére kézből és állványról.

Szolgálati, alaki és lőkiképzési ismeretekből

Ismerje:

- a lövés jelenségét; a lövedék útját a levegőben; a szórás törvényszerűségét; a Határőrségnél rendszeresített fegyverek rendeltetését, jellemzését, felépítését, működését, az ügyviteli alapelveket;

- a robbanó anyagok, szerkezetek fajtáit; a toló hatású robbanó anyagok hatását, alkalmazását;

- az alaki fogásokat kötelékben, az alaki tevékenységet fegyver nélkül; az alegységek sorakoztatását, tiszteletadást menet közben; az alaki fogásokat fegyverrel; a tiszteletadást fegyverrel; az alaki fogásokat; a előkészítő komplex foglalkozásokat; az előkészítő kézigránát dobógyakorlatokat;

- a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapvető rendelkezéseit, kiemelten az alá- fölérendeltségi viszonyokat, a szolgálati viszonyt; az ügykezelők feladatait.

Jártasság szinten tudja végrehajtani:

- a rendszeresített fegyverekkel való célzás, irányzás, tüzelés szabályait különböző célokra; az éles kézigránát dobógyakorlatot; a raj, a szakasz vezetését; a géppuska alaplőgyakorlatot.

Készség szinten tudja végrehajtani:

- a gépkarabély, pisztoly lőgyakorlatokat, a pisztoly, gépkarabély, géppuska szét- és összeszerelését, az összfegyvernemi védőkészlet fel- és levételét.

Térképészeti és tereptani ismeretekből

Ismerje:

- a katonai térképek koordináta rendszerét; a jelentések módját, rövidített koordinátákkal;

- Magyarország katonaföldrajzi helyzetét, a természeti viszonyok határőrizeti tevékenységét befolyásoló szerepét; műveletek végrehajtását a térképen, vázlatok készítését; a schengeni szerződésben részt vevő államok és a szomszédos országok határőrizeti szerveinek diszlokációját.

Jártasság szinten tudja végrehajtani:

- a tájékozódás műveleteit, tájékozódást a terepen, menetvonalvázlat készítését mágneses azimut szerinti menethez; mérések végrehajtását a terepen, álláspont meghatározását.

Készség szinten tudja végrehajtani:

- a tájékozódás eszközeinek alkalmazását, a terepen történő mozgást vázlat alapján.

Informatika-számítástechnikai ismeretekből

Ismerje:

- a hardver, szoftver fogalmát, típusait; a számítógépek működési elvét; a számítógépes adattárolás lényegét; adatvédelmi szabályokat;

- a számítógépek felépítését; az alkalmazott hardver műszaki jellemzőit; az alkalmazott operációs rendszereket; az alkalmazott vezetékes és vezeték nélküli híradó eszközöket;

- a számítógépek működésének logikai alapjait; a számítógépes hálózatok működésének alapjait.

Jártasság szinten tudja végrehajtani:

- a gépírás ismereteket; a számítógépek, nyomtatók üzembe helyezését; a rendszeresített operációs rendszerek alapvető utasításainak alkalmazását; a kirendeltségeken alkalmazott felhasználói szoftverek kezelését; a kirendeltségeken rendszeresített szövegszerkesztők kezelését; a kirendeltségeken rendszeresített vezetékes és vezeték nélküli eszközök kezelését.

Vezetéselméleti és pedagógiai ismeretekből

Ismerje:

- a vezetéselméleti alapismereteket, a vezetést, mint komplex tevékenységet; a vezetés kulcskérdését a döntést; az ellenőrzést, a Határőrség ellenőrzési rendszerét; a pedagógiai, neveléstudományi, didaktikai alapfogalmakat;

- a vezetés eszközeit; a tanítás-tanulás megszervezését, a tanítási órák, foglalkozások felépítését; a tanítás-tanulás eszközeit, módszereit; a személyzeti ismereteket.

Jártasság szinten tudja végrehajtani:

- az oktatást; a beosztottak megismerésének módjait, a közösségi nevelést; az oktatók, oktatottak állandó tevékenységét, az ismeretközlés metodikai eljárását.

Logisztikai ismeretekből

Ismerje:

- az általános munka- és balesetvédelem kérdéseit; a tűzvédelem kérdéseit; a katasztrófatípusokat;

- a gazdálkodási, műszaki, technikai, ellátási, fenntartási, költségvetési ismereteket; az egészségügyi ellátás rendszerét;

- a fegyverzeti, a Határőrség által szolgálatban alkalmazott technikai eszközökkel, berendezésekkel kapcsolatos ismereteket, a gépjármű üzemeltetési ismereteket; az elsősegélynyújtás ismereteit.

Legyen képes:

- gépjárművezetésre, elsősegélynyújtásra, a munkavédelemre vonatkozó általános és szakmai tevékenységekhez kapcsolódó, különösen a balesetvédelemre, a tűzvédelemre és a katasztrófaelhárításra vonatkozó szabályok végrehajtására.

Határőrizeti ismeretekből

Ismerje:

- a Határőrséghez, határőrizeti kirendeltségek tevékenységéhez kapcsolódó fogalmakat; az őrzött objektumok csoportosítását, azok biztonságát befolyásoló tényezőket;

- a határőrizeti kirendeltség hivatali működési rendjét; a munkaértekezletek tartalmát; a határőrizeti kirendeltségen az ellenőrzés rendszerét, tartalmát; a szomszédos országok jellemzőit;

- a Határőrség helyét, szerepét, rendeltetését, jogállását, feladatait, hatáskörét és illetékességét; a Határőrség állományát, erőit, eszközeit, irányítását, együttműködését, a határrenddel, határrendsértésekkel, határrendi esetekkel kapcsolatos kérdéseket, a határterület, működési terület tartalmát, az egyezményes jeleket, jelzéseket; az államhatár őrizetét, a határőrizet alapelveit, a határrendész jogait és kötelezettségeit; a szolgálati megterhelést, járandóságokat, a határőrizeti kirendeltség szolgálati személyeit; a járőr felszerelését, fegyverzetét; a feladatok átadásának, átvételének, ellátásának és az utasítás teljesítésének követelményét, a közreműködő segítség és eszköz igénybevételét, az intézkedési kötelezettséget; a szolgálati fellépés módját; az intézkedés akadályai megszüntetésének közös szabályait; a határrendész segítségnyújtás kötelezettségét, a kényszerítő eszközök alkalmazásának követelményeit és általános szabályait; az arányosság követelményét; a határőrizeti kirendeltség fogalmát, feladatát, erőit, eszközeit, hatáskörét, illetékességét, az alap, a megerősített és a rendkívüli szolgálat, valamint a határőrizeti akció tartalmát, a határőrizet jellemzőit sajátos viszonyok között, a határőrizeti kirendeltség riadónemeit; az elektronikus jelző és riasztórendszerek helyét, szerepét az őrzés biztonságában; a közveszéllyel fenyegetés esetén, illetve a katasztrófával fenyegető helyzetben teendő intézkedéseket.

Jártasság szinten tudja végrehajtani:

- a követelmények szerint a járőrszolgálatba lépést; a járőrszolgálat végrehajtását kirendeltségről és lakásra indulva, a határrendész járőr tevékenységét menetvonalon, a határrendész járőr tevékenységét szolgálati helyen, a kutatás, üldözés, zárás végrehajtását, a tevékenység rendjét ellenőrző áteresztő ponton; a járőrszolgálat ellenőrzését; a felvilágosítás kérést, az igazoltatást; a feltartóztatást, elfogást, előállítást; az elfogott személyek kísérését, átadását; a ruházat, csomag és jármű átvizsgálását, a fokozott ellenőrzés, biztonsági intézkedés végrehajtását, terület lezárását; az intézkedést önveszélyes állapot esetén, magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen; a helyszínbiztosítást; a közlekedésrendészeti intézkedést; intézkedést diplomáciai és egyéb személyes mentességet élvező személyekkel szemben, mentelmi jog alá eső egyéb személyekkel szemben, fegyveres erők, rendvédelmi szervek tagjaival szemben; intézkedést súlyos, fertőző betegség, haláleset, közművek és biztonsági berendezések meghibásodása, talált tárgy, elhagyott robbanó, sugárzó és mérgező anyag találása, állati tetem, sérült állat megtalálása esetén; intézkedést katasztrófa esetén, baleset helyszínén, a testi kényszer, bilincs, vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve más eszköz, szolgálati kutya, útzár, határrendész csapaterő alkalmazásának és a lőfegyver használat szabályait; a személy- és vagyonőr általános feladatait és magatartási szabályait; a mechanikus védelmi rendszerek működtetési lehetőségeit és feltételeit; az objektumot ért fegyveres támadás elhárításának lehetőségeit, módszereit; a kísérés általános szabályait, személyi és technikai feltételeit.

Határforgalmi ismeretekből

Ismerje:

- a határforgalom-ellenőrzéshez kapcsolódó alapfogalmakat, meghatározásokat;

- a határforgalom-ellenőrzés történetét, a határforgalom-ellenőrzés során bekövetkezhető váratlan helyzetek típusait, főbb jellemzőit; a személyazonosítás kialakulásának rövid történetét, fejlődését; a vízumszám felépítését, a vízumkérelem díjait, illetékét, a vízumokkal kapcsolatos nyilvántartási és felterjesztési kötelezettségeket; a videofelvétel mint bizonyítási eszköz készítésének szabályait; az alapvető vámszaki előírásokat, eljárásokat;

- a határátkelőhelyek fajtáit, jellemzőit, a nyomdatechnikai eljárásokat, védelmi és biztonsági rendszereket; a határforgalom ellenőrzés hatósági eljárásainak szabályait; a határforgalmi akciók végrehajtásának szabályait, a veszélyes áruk forgalmának, ellenőrzésének szabályait; a határforgalom-ellenőrzés módjainak lehetséges döntéseit, azok eljárási szabályait; a különböző események előfordulása esetén végrehajtandó feladatokat; a méltánylás és felmentés eseteit a határforgalomban, azok eljárási szabályait; a szomszédos országok, illetve a honi illetékes szervekkel, szervezetekkel való együttműködés feladatait; a szomszédos országok határátléptető bélyegző lenyomatának főbb ismérveit; a személyazonosítás szempontjából az ember külső anatómiai jellemzőit és funkcionális sajátosságait; a kábítószer elleni küzdelemből adódó feladatokat.

Jártasság szinten tudja végrehajtani:

- a határforgalom-ellenőrzés alap- és kapcsolódó egyéb feladatait; a határforgalom-ellenőrzéssel szemben támasztott követelményeket; a határforgalmi kirendeltség beosztottainak jelentési, felterjesztési kötelezettségeit; a konspirációs és biztonsági rendszabályokat; a határforgalom-ellenőrzés módjait, sajátosságait; a határforgalmi kirendeltség beosztottainak jogait, kötelességeit, a szolgálati időre vonatkozó tilalmakat; a határforgalom-ellenőrzését elősegítő műszaki-technikai eszközöket, azok alkalmazásának rendjét; a személyazonosítás végrehajtásának szabályait, módszereit; a Magyar Köztársaság, az európai uniós és a szomszédos, valamint más európai államok személyi igazolványainak, gépjármű forgalmi okmányainak, vezetői engedélyeinek jellemzőit, az átléptetés szabályait; a különböző határátlépésre jogosító úti okmányok jellemzőit, az átléptetés szabályait; a Magyar Köztársaság vízummentes utazás tárgyában kötött egyezményeit; a schengeni, a szomszédos és más államok által kiadott vízumok típusait, érvényességükre vonatkozó szabályokat; az úti okmányok ellenőrzésének és kezelésének szabályait, az úti okmányokban alkalmazott tartalmi hamisítások megjelenítési formáit; a külföldiek beutazásának, tartózkodásának szabályait; a jogellenes cselekményt elkövetők, embercsempészek módszereit, felfedésük lehetőségeit; a nagy értékű lopott gépjárművek felfedésének lehetőségeit; a kábítószerek, illetve kábító hatású anyagok felismerésének módszereit; a tiltott anyagok határátkelőhelyen történő felfedése érdekében végrehajtandó feladatokat; a számítógépen történő adatfeldolgozás szabályait és munkafázisait.

Határvédelmi ismeretekből

Ismerje:

- a Határőrség helyét, szerepét az országvédelem rendszerében; a fegyveres szervek, fegyveres erők felépítését, feladataikat; az alegységek rendeltetését, képességeit, erő eszközeit; a határvadász alegységek alkalmazásának elveit, feladatait; a határőr alegységek vezetésének alapjait, elveit, a harc megvívásának alapelveit, nyugvást, csapatmozgásokat; a határvadász raj határvédelmi harcának a megvívását; a konfliktushelyzet kezelését és a menekültbiztosítási, katasztrófahelyzeti, veszélyhelyzeti feladatokat;

- az okmányok vezetésének szabályait; a határvadász rajparancsnok által elkészítendő harci okmányok rendszerét, azok elkészítésének szabályait.

Jártasság szinten tudja végrehajtani:

- a határrendész tevékenységét terepen; a határvadász raj nyugvásának, a menet előkészítésének rajparancsnoki munkáját, végrehajtását; a határvadász raj államhatár-védelmi harcát, a rendészeti célú határbiztosítás feladatait.

Készség szinten tudja:

- a konfliktushelyzetet kezelni; a menekültbiztosítás feladatainak rajszintű végrehajtását.

Bűnügyi és felderítő ismeretekből

Ismerje:

- a bűnügyi és felderítő szolgálathoz kapcsolódó alapfogalmakat; a hatáskörbe utalt bűncselekmények törvényi tényállásait; a bűnügyi és felderítő munkát meghatározó jogszabályokat, belső szabályzókat;

- a bűnügyi és felderítő szolgálatok tevékenységének alapjait, alapelveit; a nemzetközi és szervezett bűnözés jellemzőit és a határőrizeti rendszerben fellelhető jellemzőit; a bűnügyi és felderítő szolgálat igazgatóság szintű tevékenységét; a Határőrség bűnüldözési feladatait;

- a bűnügyi és felderítő szolgálat nyílt eszközeit, módszereit; a nyílt információgyűjtés módszerét és irányait; a nyílt információgyűjtés erőit, alkalmazási lehetőségeit; a bűnügyi és felderítő szolgálat bűnüldözési feladatait; a Határőrség hatáskörébe tartozó és más államhatárhoz kapcsolódó bűncselekmények törvényi tényállását, a konspirációs és biztonsági rendszabályokat; az információ feldolgozásának folyamatát.

Jártasság szinten tudja végrehajtani:

- a hatáskörbe utalt bűncselekmények észlelése esetén bevezetendő intézkedéseket; a megelőzés és felderítés érdekében alkalmazott nyílt és leplezett információgyűjtést; az állampolgári bejelentések vételét, az ezzel kapcsolatos alapvető intézkedéseket.

Idegenrendészeti, szabálysértési és menekültügyi ismeretekből

Ismerje:

- a rendészet, idegenrendészet fogalmát; a külföldi fogalmát; a beutazási, tartózkodási tilalom, kiutasítás, kitoloncolás, idegenrendészeti őrizet, kárigény fogalmát; a helyszínbírságolás fogalmát; a menekülő, kérelmező, menekült, menedékes, befogadott, menedékjog, biztonságos származású ország, biztonságos harmadik ország, célország fogalmát; az egyezmény, szerződés, megállapodás lényegét; az államhatárral kapcsolatos szabálysértéseket; a hatáskörbe utalt, közúti határátkelőhelyeken elkövetett szabálysértéseket; a határterületen elkövetett egyéb szabálysértéseket; a külföldiek és magyar állampolgárok által elkövetett jogellenes cselekményeket, a Határőrség szakhatósági jogkörét, feladatait;

- a schengeni egyezményből adódó rendészeti jellegű intézkedések jelentőségét; az államhatárral összefüggő és a határterületen elkövetett szabálysértések tényállásait; az államigazgatási eljárási és az idegenrendészeti törvényben megfogalmazott hatósági eljárások elveit és eltéréseit; a kirendeltségszintű idegenrendészeti hatósági feladatokat.

Jártasság szinten tudja végrehajtani:

- az államhatárral összefüggő, valamint egyéb szabálysértések elkövetésével kapcsolatos feladatokat; a hatáskörbe utalt szabálysértések helyszínbírságolását, a kirendeltségek hatáskörébe utalt idegenrendészeti hatósági feladatokat; a menekülőkkel összefüggő elsődleges meghallgatási és ellenőrzési feladatokat; a közösségi szállásokon végrehajtandó feladatokat, a kisérés általános szabályait, személyi és technikai feltételeit; a személyek államhatáron történő átadás-átvételével kapcsolatos kirendeltségszintű határőrségi feladatokat; a schengeni egyezményből adódó rendészeti jellegű feladatokat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A személy- és vagyonőr szakmai vizsgát az 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályáról és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kialakított szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A vizsgakövetelmények megegyeznek a képzési követelményekben tantárgyanként meghatározott követelményekkel és követelményszintekkel.

4.2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészekből áll. Az elméleti vizsgán írásban és szóban, a jogi és szakmai ismeretek, ismeret és jártasság követelményszintű anyagrészeit, míg a gyakorlati vizsgán a szakmai és az önvédelmi ismeretek területéről a jártasság követelményszintű témakörök bemutatását, illetve alkalmazni tudását kell számon kérni.

Elméleti vizsga szakanyaga és időtartama

Írásban számon kérendő ismeretek:

Az egyes tantárgyak témaköreiből összeállított, a belügyminiszter által jóváhagyott tételek szerint a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani.

A vizsga időtartama: 150 perc.

Szóban számon kérendő ismeretek:

A belügyminiszter által jóváhagyott szóbeli tételsorokból a

- jogi ismeretek tantárgyból egy,

- szakmai ismeretek tantárgyból egy

témakör felhasználásával kialakított tétel.

Gyakorlati vizsga szakanyaga és időtartama a belügyminiszter által meghatározott szakmai követelmények alapján:

- szakmai ismeretek tantárgyból egy, a jártasság követelményszintű témakörök felhasználásával kialakított feltevés (szituáció megoldása),

- önvédelmi ismeretek tantárgyból három

meghatározott gyakorlat bemutatása.

A vizsga időtartama: 30 perc/fő.

4.3. Szakmai vizsga értékelése

a) Elméleti vizsga

Az írásbeli vizsgát egy osztályzattal kell értékelni. Eredménytelen a feladatlap megoldása, ha a kérdések több mint ötven százalékára a vizsgázó nem adott helyes választ, illetve valamelyik témakörből egy kérdést sem tudott helyesen megválaszolni.

A szóbeli vizsga jogi és szakmai részét külön-külön, 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni. A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mindkét vizsgarészre legalább elégséges érdemjegyet szerzett. A szakvizsga elméleti osztályzatát az írásbeli és a szóbeli osztályzatok írásbeli vizsgarész felé kerekített átlaga adja.

Időtartama: legfeljebb 120 perc.

b) Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga osztályzatát a feltevés (szituáció) megoldására és az önvédelmi gyakorlatok bemutatására külön-külön, 1-5-ig adott érdemjegyeknek a szituációs gyakorlat érdemjegye felé kerekített átlaga adja.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai elméleti vizsga alól - a vizsgabizottság mérlegelése alapján - csak a rendész képesítésről szóló és hitelesen igazolt, legalább középfokú vizsgák alapján adható mentesítés. Ilyen esetben a mentesített vizsgarészek osztályzatait az adott tanintézetben szerzett érdemjegyek, osztályzatok alapján kell megállapítani.

Önvédelmi vizsga alól a bizottság kérelmére mentesíti azt a vizsgázót, aki igazolja, hogy valamely küzdősportban sportminősítést (pl. övfokozat) szerzett.

Javítóvizsgát az elégtelen osztályzatú vizsgarészből kell tenni.

MAGÁNNYOMOZÓ szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakör, foglalkozás

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A magánnyomozó megbízási szerződése alapján a megbízóját megillető jogok keretein belül figyelő, kutató, felderítő, dokumentáló munkájával elemző, értékelő, informáló javaslattevő tevékenységével és személyes közreműködésével segíti megbízója jogainak, jogszerű érdekeinek érvényesítését és kötelezettségei teljesítését.

A képesítés megszerzésének előfeltétele

- büntetlen előélet,

- középiskolai érettségi,

- cselekvőképesség, magyar állampolgárság

- állandó belföldi lakóhely.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

A magánnyomozói tevékenység nagyfokú önfegyelmet, széles körű elméleti felkészültséget, jó kifejező és kapcsolattartói készséget, valamint fejlett problémamegoldó képességet igényel. Ismerni kell a tevékenység ellátásához szükséges alapvető jogi - alkotmányjogi, polgári jogi, büntetőjogi, büntetőeljárási, államigazgatási jogi és szabálysértési jogi rendelkezéseket, kriminalisztikai és pszichológiai elveket, módszereket. A foglalkozás gyakorlásához képessé kell válni ezen ismeretek alkalmazására az alábbi feladatok végrehajtásában:

- adatok, tények és információk felkutatása, gyűjtése;

- személyek, események megfigyelése, dokumentálása (leírás, kép-, hangfelvétel készítése stb.);

- megtörtént események körülményeinek felderítése, és ezekre vonatkozó dokumentumok beszerzése;

- nyilvántartások adatainak megtekintése, azokból igazolás másolat kérése, kivonat készítése;

- megismert adatok, tények és információk értékelése, elemzése és azok alapján informáló, tanácsadó, javaslattevő tevékenység;

- személyes közreműködés a megbízó jogainak, jogszerű érdekeinek érvényesítésében, teljesítésében.

2. Követelmények

2.1. Jogi ismeretek

a) Alkotmányjog területéről:

Ismerje:

- az állam szervezetét és intézményei rendszerét;

- a jog, a jogrendszer, a jogszabály meghatározását és a jogrendszer tagozódását.

Legyen jártas:

- az alkotmánynak az állampolgárok alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseiben;

- a jogalkotás és a jogforrási hierarchia alapvető kérdéseiben;

- a tevékenységi körét érintő jogszabályok figyelemmel kisérésében és azok tartalmának helyes értelmezésében.

b) Polgári jog területéről:

Ismerje:

- a polgári jog alapelveit, alanyaira vonatkozó főbb rendelkezéseket;

- a tulajdonjog megszerzésének módjait;

- a szerződésre, annak létrejöttére, alakiságára, tartalmára és tárgyára vonatkozó főbb szabályokat;

- a szerződés érvénytelenségének okait és jogkövetkezményeit;

- a szerződés módosításának szabályait;

- a szerződés megszegésének következményeire vonatkozó szabályokat;

- a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettségeket;

- a polgári jogi felelősség szabályai köréből: a kártérítés általános rendelkezéseit, a munkáltató alkalmazottja, illetve a megbízott által okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályokat;

Legyen jártas:

- a személyhez fűződő jogok jogszerű védelmének lehetőségeiben;

- a névviseléshez, a jóhírnévhez, a kép- és a hangfelvételhez fűződő, illetőleg a magántitok, az üzleti, a hivatásbeli titok, a kegyeleti jog tartalmában;

- a személyhez fűződő jogok megsértésének polgári jogi védelmének és jogérvényesítés módjaiban;

- a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok tartalmában és a jogbitorlás jogkövetkezményeiben;

- az ingatlan-nyilvántartás, a cégnyilvántartás és más közhitelű nyilvántartás adatainak tanulmányozásában, valamint a szükséges dokumentációk beszerzésében;

- a megbízási szerződés elkészítésében, a vállalt kötelezettsége jogszerű teljesítésében;

- az általa észlelt, megfigyelt, felderített adatok jogilag megengedett módon és formában történő rögzítésében és felhasználásában.

c) A büntetőjog területéről:

Ismerje:

- a büntetőjog fogalmát, forrásait a Btk. hatályát és szerkezeti tagozódását;

- a bűncselekmény fogalmát és jogi ismérveit;

- az általános törvényi tényállást és annak elemeit;

- a büntetőjogi felelősségrevonás akadályait;

- az emberölés, a testi sértés, a hivatalos személy elleni bűncselekmények, a vesztegetés, a befolyással üzérkedés, az üzleti titok megsértése, bűncselekmények tényállásait;

- az állam- és szolgálati titok megsértése tényállását, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény fő rendelkezéseit;

- a pénzmosás, az adó-, társadalombiztosítási csalás, a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulékfizetési kötelezettség megszegése, a társadalom- és egészségbiztosítási, valamint nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megszegése, a csempészet és vámorgazdaság, a lopás, a csalás, a sikkasztás, a rablás, a kifosztás, a zsarolás, az orgazdaság bűncselekmények tényállását.[1]

Legyen jártas:

- a személyi szabadság megsértése, a magánlaksértés, a magántitok megsértése, a jogosulatlan adatkezelés, a különleges személyi adatokkal visszaélés, a levéltitok megsértése, a rágalmazás, a becsületsértés, a hamis vád, a hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás, a bűnpártolás, az önbíráskodás, a közokirat-hamisítás, a magánokirat-hamisítás, a visszaélés okirattal bűncselekmények törvényi tényállás alapján történő felismerésében és törvényi tényállás szerinti minősítésében;

- a kényszer, a fenyegetés, a tévedés, a jogos védelem és a végszükség eseteinek értelmezésében.

d) A büntetőeljárási-jog területéről:

Ismerje:

- büntetőeljárás alapelveit, azok szerepét;

- büntetőeljárás alanyait;

- a terhelt, a tanú, a védő, a sértett, a szakértő, a magánvádló, a magánfél az egyéb érdekeltek és ezek képviselőinek jogait;

- a bizonyítás eszközeit és azokra vonatkozó szabályokat;

- büntetőeljárás megindítását és szakaszait;

- a bejelentés, a feljelentés alapján a nyomozó hatóság intézkedéseit;

- a nyomozás befejezésének feltételeit és következményeit.

Legyen jártas:

- az ártatlanság vélelmére és a jogorvoslati jogosultság alapelvére, lehetőségeire vonatkozó előírások értelmezésében;

- a tárgyi bizonyítási eszközökre és az okiratra vonatkozó szabályok alkalmazásában.

e) Az államigazgatási jog területéről:

Ismerje:

- az államigazgatás szervezeti rendszerének tagozódását;

- az államigazgatási ügy és az ügyfél fogalmát;

- az államigazgatási eljárás megindításának feltételeit és módjait;

- a tényállás tisztázásának eszközeit;

- a közigazgatási szerv határozatára vonatkozó főbb rendelkezéseket;

- a hatósági bizonyítványra, az igazolványra és a nyilvántartásra vonatkozó főbb rendelkezéseket;

- jogorvoslati rendszert.

Legyen jártas:

- a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján az igazoltatás, a fokozott ellenőrzés, a ruházat, csomag, jármű átvizsgálása, magánlakásban és a közterületnek nem minősülő egyéb helyen való intézkedési jogosultság, a bírói engedélyhez nem kötött információgyűjtés és az így szerzett adatok bizonyítási eszközként való felhasználásában, valamint a felsorolt tevékenységekre jogosítottak működési kereteiben;

- a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján a személyes adat, a különleges adat, a közérdekű adat, az adatkezelés, az adattovábbítás, az adatok nyilvánosságra hozatala, az adatkezelés célhoz kötöttsége, az adatbiztonság szabályaiban, jogsértés esetén az érintett jogainak érvényesítési lehetőségében;

- a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alkalmazásában;

- a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény szankciórendszerében, a szabálysértési eljárás lefolytatásának rendjében;

- a magánnyomozás. a vállalkozás keretében végzett, valamint a személy- és vagyonvédelem gyakorlásának személyi feltételeiben, az engedélyezésre és az engedély visszavonására vonatkozó rendelkezésekben;

- a magánnyomozót megillető jogokban és kötelezettségekben;

- a veszélyes fenyegetés, a magánlaksértés, a hivatalos személy akadályozása, tényállásainak felismerésében;

- a hatóság félrevezetésére, a titokvédelemre vonatkozó szabálysértési tényállások értelmezésében.

2.2. A kriminalisztikai ismeretek területéről:

Ismerje:

- a kriminalisztika tárgyát;

- a krimináltaktika, krimináltechnika és a kriminálmetodika tárgyát, szerepét a kriminalisztikában;

- a helyszín fogalmát, a helyszíni szemlére vonatkozó főbb ajánlásokat, annak szakaszait.

Legyen jártas:

- a helyszín biztosításának követelményeiben;

- a hátrahagyott nyomok megőrzésének és rögzítésének módjaiban;

- az adatgyűjtés módjaiban és a személyek kikérdezésének taktikájában;

- a személy- és tárgyleírás követelményeiben és módjaiban.

2.3. A pszichológiai ismeretek területéről:

Ismerje:

- a pszichológia szerepét a magánnyomozói munkában;

- a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás megvalósításának lehetőségét, módjait;

- az alapvető személyiségjegyeket és azok tipikus megnyilvánulási formáit;

- a figyelem, a benyomáskeltés, az önfegyelem szerepét;

- az emberi agresszió, az erőszak, a feszültség és a konfliktus feloldásának lehetőségeit, módjait;

- a személyiség kulturáltságát jelentő külső és belső személyiségjegyeket;

- a kulturált fellépés, a bizalomkeltés, a kapcsolatteremtés módjait.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A magánnyomozói szakmai vizsgát az 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályáról és eljárás rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kialakított szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

A vizsgára bocsátás előfeltétele: a vizsgát szervező intézmény által megjelölt szakmai témákból vizsgadolgozat elkészítése. A jelölt vizsgadolgozatát a vizsgára jelentkezéssel egy időben adja le.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A vizsgakövetelmények megegyeznek a képzési követelményekben tantárgyanként meghatározott követelményekkel és követelményszintekkel.

4.2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészekből áll. Az elméleti vizsgán írásban és szóban, a jogi, kriminalisztikai és pszichológiai ismeretek, ismeret és jártasság követelményszintű anyagrészeit kell számon kérni.

A gyakorlati vizsga, a vizsgázó által elkészített szakmai dolgozat megvédése a vizsgabizottság előtt.

Elméleti vizsga szakanyaga és időtartama

Írásban számonkérendő ismeretek:

Az egyes tantárgyak témaköreiből összeállított, a belügyminiszter által jóváhagyott tételek szerint a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani.

A vizsga időtartama: 150 perc.

Szóban számon kérendő ismeretek:

- jogi ismeretek tantárgyakból egy,

- a kriminalisztikai ismeretek és a pszichológiai ismeretek tantárgyakból a belügyminiszter által jóváhagyott tételsorból egy

témakört felölelő tétel.

4.3. Szakmai vizsga értékelése

a) Elméleti vizsga

Az írásbeli vizsgát egy osztályzattal kell értékelni. Eredménytelen a feladatlap megoldása, ha a kérdések több mint ötven százalékára a vizsgázó nem adott helyes választ, illetve ha valamelyik témakörből egy kérdést sem tudott helyesen megválaszolni.

A szóbeli vizsga jogi, kriminalisztikai és pszichológiai ismeretek részét külön-külön, 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni. A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mindkét vizsgarészre, illetve a szóbeli tantárgyak kérdéseire adott válaszára legalább elégséges érdemjegyet kapott. A vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli osztályzatok az írásbeli vizsga érdemjegye felé kerekített átlaga adja.

b) Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga osztályzatát a benyújtott szakmai dolgozatra és a bizottság előtti megvédésére külön-külön, 1-5-ig adott érdemjegyek átlaga adja.

Az átlagot, amennyiben két osztályzat közé esik, akkor a szakmai dolgozat értékelése felé kell kerekíteni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szóbeli vizsgarész alól - a vizsgabizottság mérlegelése alapján - csak a jogi, illetve rendőri tanulmányokról szóló és hitelesen igazolt vizsgák alapján adható mentesítés. Ilyen esetben a mentesített vizsgarészek osztályzatait az adott tanintézetben szerzett érdemjegyek alapján kell megállapítani.

Javítóvizsgát az elégtelen osztályzatú vizsgarészekből kell tenni.

* * *

RENDŐRSZERVEZŐ (TISZT) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid leírása

A rendőrszervezővel (tiszttel) szembeni átfogó elvárás, hogy e feladatot ellátó rendelkezzék a szükséges jogi, szakmai és társadalomtudományi ismeretekkel, azok gyakorlati alkalmazásának képességével, ennek megfelelő emberi magatartással, nagyfokú felelősség- és hivatástudattal.

Mindennapi munkája során legyen alkalmas a bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási, rendészeti jogkörök gyakorlására, ezen belül is nyomozó hatósági, szabálysértési hatósági, idegenrendészeti, közlekedési hatósági és rendészeti, valamint közbiztonsági (csapatszolgálati) feladatok ellátására, és ezen szolgálati tevékenységek működésének szervezésére és irányítására.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

- magyar állampolgárság;

- betöltött 18. életév;

- teljes cselekvőképesség;

- állandó belföldi lakóhely;

- büntetlen előélet;

- középiskolai érettségi;

- hivatásos szolgálatra való egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasság;

- elfogadja egyes alkotmányos jogainak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szerinti korlátozását;

- megfelel a hivatásos állományba vétel fenti pontokban meghatározott feltételeinek;

- teljesíti a felvételi előírásokat;

- vállalja a határrendész szolgálatot, a határrendész képzéssel járó követelményeket, kötelességeket.

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

A rendőrszervező (tiszt) a büntetőjogi, a büntetőeljárás-jogi, valamint az államtudományi ismeretek alkalmazásának területén ismerje:

- azokat a büntetőjogi alapelveket, amelyek birtokában - kiegészítve ezeket gyakorlati tapasztalataival - képes a speciális jogalkalmazói feladatokat ellátni;

- a magyar büntetőeljárás-jog szabályait, ezen belül is a büntetőeljárás-joggal kapcsolatos alapfogalmakat, a büntetőeljárás alapelveit, a büntetőeljárás alanyait, azok jogait és kötelezettségeit, valamint a büntetőügyekben eljáró hatóságok hatásköreit, illetve az illetékesség szabályait;

- a bírósági eljárás szabályait, a rendes és rendkívüli jogorvoslatok alkalmazásának elveit és gyakorlatát, valamint a különeljárás és a különleges eljárás formáit, jogi normáit;

- a Magyar Köztársaság társadalmi rendszerét, államszervezetének felépítését, működését, az egyén viszonyát az államhoz minden olyan kérdésben, amely a politikai és jogi kulturáltság szerves részét képezi;

- a közigazgatás, ezen belül az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás intézményrendszerét, a közigazgatás sajátos tevékenységfajtáit, a közigazgatás személyi állományát, a köztisztviselőket megillető alapvető jogokat, az őket terhelő kötelezettségeket és felelősségük sajátos rendszerét;

- az emberi jogok és a rendőri tevékenység összefüggéseit, a vonatkozó előírásokat, jogi normákat.

2. Követelmények

Legyen jártas:

- a büntető törvények és az eljárási jogszabályok alkalmazásakor azoknak a tényeknek a felismerésében, amelyekre a bizonyításnak ki kell térnie, valamint abban, hogy milyen bizonyítási eszközöket lehet a bizonyítási eljárás során igénybe venni;

- az emberi jogi és az ezekhez kapcsolódó szakmai problémák felismerésében, megértésében és kulturált kezelésében, a humánum, a mások iránti tisztelet, az igazságosság és a demokratikus elvek tiszteletben tartásában.

Legyen képes:

- a törvényességet érvényre juttatni, valamint az időközben módosuló jogszabályokat, illetve az állami irányítás egyéb eszközeit megfelelően értelmezni, azokat a gyakorlati munkája során alkalmazni;

- eldönteni, hogy milyen esetekben és kivel szemben indítható nyomozás, és azt hogyan kell lefolytatni;

- a társadalom politikai-jogi folyamataira, a jogállamiság lényegére, a népszuverenitás elvére, megnyilvánulási formáira, az állampolgárság intézményére, az állami jogalkotó és kormányzati munkára, az igazságszolgáltatás általános elveire, valamint az alapvető emberi-állampolgári jogokra, azok védelmére vonatkozó ismereteit alkalmazni;

- az emberi jogokat betartani, illetve betartatni, az általános emberi és demokratikus értékeket védelmezni.

A rendőrszervező (tiszt) a kriminológiai ismeretek alkalmazásának területén ismerje:

- a bűnözés és a konkrét bűncselekmények alakulását, változását, az oksági összefüggéseket, valamint a megelőzés szerepét és jelentőségét;

- a különböző bűncselekmény-csoportokat, az egyes bűncselekményekre és az elkövetőkre vonatkozó kriminogén tényezőket;

- a bűncselekmények alakulását, az egyes bűncselekményi kategóriák oksági tényezőit és hatékony megelőzésük feladatait, valamint azoknak a negatív társadalmi jelenségeknek és bűnelkövetői kategóriáknak a jellemzőit, amelyek a bűnözéssel általában összefüggésben vannak.

A rendőrszervező (tiszt) a közrendvédelmi (csapatszolgálati), a közlekedési, az igazgatásrendészeti és a bűnügyi rendőri szakismeretek alkalmazásának területén ismerje:

- a rendőrség általános és speciális feladatait, szervezeti tagozódását, felépítését, a működés rendjét, annak jogi és belső szabályozását, az egyes szervezeti egységek helyét, szerepét, kapcsolat- és információsrendszerét, sajátos munkaszerveződését, a rendőri tevékenység alapvető munkafázisait;

- a rendőri szolgálatok, valamint a bűnüldözési feladatok teljesítésébe bevonható társszervek és társadalmi erők közötti együttműködés lehetőségeit, a rendőrség nemzetközi kapcsolatrendszerét, a vonatkozó jogi és szakmai előírásokat, ajánlásokat;

- a közrend és a közbiztonság, a bűnmegelőzés és a bűnüldözés magyarországi sajátosságait, tendenciáit, a rendőri munkavégzés elméleti és gyakorlati alapproblémáit, a fejlődés lehetőségeit, a nemzetközi sztenderdeket;

- a szabálysértés általános célját, rendszerét, speciális szabályait és gyakorlatát;

- a bűnözés okait, az aktuális bűnügyi helyzet elemeit;

- a vezetői munka alapelveit, a rendőri menedzsment specialitásait.

Legyen jártas:

- a szakterület munkájához kapcsolódó adatszerző, feldolgozó, tervező, szervező, elemző és értékelő tevékenységek folytatásában;

- a szolgálatszervezéssel és tervezéssel összefüggő feladatok végrehajtásában;

- a szolgálati okmányok előírásszerű és pontos kitöltésében, vezetésében, a rendőrségi információs rendszer nyújtotta lehetőségek hatékony felhasználásában;

- a gyakorlati munka során felhasználható korszerű és speciális eszközök használatában;

- a kiemelt bűnözési módok, elkövetői kategóriák felismerésében, a bűnözők konspirációs módszereinek, a bűnügyi struktúrát torzító súlyos bűncselekmények ismeretében;

- a bűnügyi munkában felhasználható törvényes és korszerű, nyílt és különleges erők, eszközök és módszerek alkalmazásában;

- a rábízott rendőri erők irányításában és vezetésében.

Legyen képes:

- a szakmai problémák felismerésére, megértésére és kulturált megoldására, valamint a különböző rendőri szakterületek speciális szabályainak alkalmazására;

- a hatályos jogszabályi keretek között felderítő és vizsgálati munka végzésére;

- a struktúrájában és módszereiben állandóan változó - szervezettebbé váló - bűnözés visszaszorítására;

- a rendkívüli események kivizsgálására, a személyügyi feladatok végzésére, a parancsnoki revízióra, a munkaértekezletek megtartására és az együttműködésből adódó feladatok végrehajtására.

Rendőrszervező (tiszt) a kriminalisztikai ismeretek alkalmazásának területén ismerje:

- események, cselekmények elkövetése során létrejött nyomok és elváltozások keletkezési mechanizmusát, azok felkutatásának, rögzítésének és felhasználásának lehetőségeit, módszereit;

- az elváltozások közötti összefüggéseket és azokból tudjon helyes következtetéseket levonni;

- a nyomozási cselekményeket, azok végrehajtásának taktikai szabályait és célszerű alkalmazásának módjait, valamint a bizonyítás érdekét szolgáló adatgyűjtés megszervezésének és felhasználásának előírásait;

- a nyomozás tervezésének, szervezésének elméleti és gyakorlati kérdéseit, az egyes bűncselekményfajták elkövetési formáit, eszközeit, módjait, módszereit, a bűnözők elkövetési magatartását és taktikáját.

Legyen képes:

- az egyes bűncselekményfajták nyomozása során foganatosítható nyomozási cselekmények végrehajtására és azok speciális taktikai szabályainak alkalmazására.

Rendőrszervező (tiszt) a pszichológiai ismeretek alkalmazásának területén ismerje:

- az emberek közötti interakciókat, interperszonális kapcsolatokat, kommunikációs és metakommunikációs megnyilvánulásokat.

Legyen képes:

- érvényesíteni a rendőri intézkedések, valamint munkája során a toleranciát, az empátiát és a kontrollált magatartás elemeit.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

Az iskolarendszeren kívüli szakképzést záró rendőrszervezői (tiszti) vizsgát a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kell letenni. A szakvizsgát a belügyminiszter által feljogosított szakképző intézményben és az intézmény mellett működő vizsgabizottságok előtt kell letenni.

Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzést követő szakmai vizsgát a 4/1996. (V. 24.) MüM rendelettel módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírása szerint a belügyminiszter által feljogosított szakképző intézményben és az intézmény mellett működő vizsgabizottságok előtt kell letenni.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakképzés során elsajátítandó ismeretek körét a tantárgycsoportok, az ezekhez tartozó tantárgyak, illetve azok témakörei, az elsajátítási szinteket az oktatás során támasztott követelmények fejezik ki.

A vizsga tantárgycsoportjai, tantárgyai és témakörei

A büntetőjog általános részéből:

- a büntetőjog és a büntetőjog-tudomány;

- a büntető jogszabályok rendszere és szerkezete; a büntetőjog forrásai; a büntető jogszabály értelmezése;

- a büntető jogszabály hatálya; a nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei;

- a bűncselekmény fogalma;

- a törvényi tényállások fajtái; az általános törvényi tényállás szerkezete; az általános törvényi tényállás objektív eleme;

- az általános törvényi tényállás szubjektív elemei;

- a büntetőjogi felelősségrevonás akadályai; a bűncselekmények megvalósulási szakaszai;

- a bűncselekmény elkövetői;

- a büntetés fogalma és célja;

- a büntetőjogi jogkövetkezményi rendszerünk. Az egyes büntetések és intézkedések; a büntetés kiszabása;

- mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;

- a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések;

- a katonákra vonatkozó rendelkezések.

A büntetőjog különös részéből:

- az állam elleni bűncselekmények;

- a személy elleni bűncselekmények;

- a közlekedési bűncselekmények;

- a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

- az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények;

- a közrend elleni bűncselekmények;

- a gazdasági bűncselekmények;

- a vagyon elleni bűncselekmények;

- a katonai bűncselekmények.

Büntetőeljárás-jogból:

- a büntetőeljárás fogalma, feladata;

- az eljárási jog forrásai és a törvény hatálya;

- a büntetőeljárás alanyai;

- a hatóságok hatásköre és illetékessége; a kizárás;

- a bizonyítás alapkérdései és a bizonyítás eszközei;

- a büntetőeljárási kényszerintézkedések;

- a bünetőeljárás megindítása;

- a feljelentés elbírálása; a feljelentés kiegészítése; a nyomozás megtagadása;

- a nyomozás teljesítése;

- a nyomozás felfüggesztése;

- a nyomozás megszüntetése;

- a nyomozás iratainak ismertetése és a nyomozás befejezése;

- nyomozás a vétségi eljárásban;

- jogorvoslat a nyomozási eljárásban;

- az elsőfokú bírósági eljárás;

- a másodfokú bírósági eljárás;

- a perújítás és a felülvizsgálati eljárás;

- különeljárások;

- különleges eljárások.

Kriminológiából:

- a kriminológia tudományelméleti kérdései;

- a modern polgári kriminológiai kutatások és elméletek;

- a makrokörnyezet szerepe a bűnözésben;

- a mikrokörnyezet hatása a bűnözésre;

- a személyiség szerepe a bűnözésben;

- egyes szociálpszichológiai folyamatok hatása a bűnözésre;

- a bűnözés oksági kérdései;

- a bűnözés és az egyéb deviáns viselkedések;

- a bűnözés megelőzése;

- a bűnözés, a bűnüldözés helyzete;

- a rendőrök által elkövetett jogsértések;

- a rendőrszociológia egyes kérdései;

- a vagyon elleni bűnözés alakulása, főbb kriminológiai jellemzői;

- a szervezett bűnözés;

- az erőszakos bűnözés fogalma, kriminológiai jellemzése;

- a gazdaság elleni bűnözés főbb kriminológiai jellemzői;

- a korrupciós bűnözés főbb kriminológiai jellemzői;

- a nemzetközi bűnözés, annak szervezetei;

- a kábítószer-bűnözés;

- egyes kiemelt elkövetői kategóriák;

- a fiatalok bűnözése;

- viktimológia;

- a számítógépes bűnözés és a hitelkártyacsalás.

Magyar Alkotmányjogból:

- alkotmányjogi alapfogalmak;

- a magyar alkotmányozás története, a szuverenitás;

- jogalkotás és jogforrási rendszer a Magyar Köztársaságban;

- a magyar állampolgárság;

- alapvető jogok és kötelességek;

- az államhatalom gyakorlásának elvei az állami szervek rendszere;

- képviselet és választójog;

- az Országgyűlés;

- az Alkotmánybíróság;

- a köztársasági elnök;

- a Kormány;

- a helyi önkormányzatok;

- a bíróságok;

- az ügyészség.

Közigazgatási jogból:

- bevezetés a közigazgatásjogba;

- a közigazgatás feladatai, rendeltetése, funkciói, tevékenységfajtái;

- a közigazgatás szervezete;

- a közigazgatás személyzete;

- a közigazgatási jogszabálytan alapjai;

- a közigazgatási jog érvényesülése;

- a közigazgatási jogviszonytan alapjai;

- új irányok, a közigazgatás fejlődésének vizsgálata;

- az államigazgatási eljárás általános kérdései;

- alapeljárás, határozat;

- a hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás és ellenőrzés;

- a jogorvoslási eljárás;

- a végrehajtási eljárás.

Emberi jogi alapismeretekből:

- az emberi jogok gondolatkörének kialakulása és fejlődése a II. világháború végéig;

- az emberi jogok a II. világháború után;

- az emberi jogok hatályos magyar szabályozása;

- az emberi jogok és a rendvédelem.

Közrendvédelmi ismeretekből:

- a közrend, a közbiztonság védelme Magyarországon;

- a rendőrség szolgálati tagozódása;

- a közrendvédelmi elemző-értékelő tevékenység;

- a járőr- és őrszolgálat;

- a körzeti megbízotti szolgálat;

- a bűnmegelőzési és nyomozati tevékenység a közrendvédelmi területen;

- a fogda- és kísérő őri szolgálat;

- a fokozott ellenőrzés, az ügyeleti és vonatkísérő szolgálat;

- a nyilvántartásban szereplő személyek ellenőrzése;

- a körözési tevékenység;

- a közrendvédelmi vezető személyügyi feladatai. Az állomány körében előforduló rendkívüli események;

- a rendőrségi ügyvitel; a parancsnoki revízió;

- a közrendvédelmi alegységek munkaterve, munkaértekezletek rendje;

- együttműködés egyes közrendvédelmi feladatok végrehajtásában;

- a rendőrség kapcsolata az önkormányzatokkal és más társadalmi önvédelmi szervezetekkel;

- a közrendvédelmi munka statisztikai kifejeződése;

- az ellenőrzés szerepe a közrendvédelmi munkában;

- a közrendvédelmi vezetői tevékenység sajátosságai;

- a nyilvántartások felhasználása a közrendvédelmi munkában;

- a tervezés, a tervszerűség általános szabályai;

- a közrendvédelmi vezető munkastílusa, munkamódszere, beszámolási kötelezettsége;

- a személyi számítógép alkalmazása a parancsnok munkájában;

- a polgári rendészeti tevékenység;

- a működési terület leírása és a közterületi szolgálat szervezése;

- a közrendvédelmi vezető szolgálati okmányai.

Csapatszolgálati ismeretekből:

- a csapatszolgálati ismeretek alapelvei;

- a csapatszolgálati tevékenységek parancsnoki munkája;

- az állomány pszichikai felkészítése csapatszolgálati feladatokra;

- a rendőri erők menetének általános elvei;

- a felderítő-diverziós csoportok szervezete, harceljárásai, az ellenük folytatott harc elvei;

- a szolgálati csoportok;

- a felderítő, kutató csoport alkalmazása;

- a munkatérkép vezetése;

- a zárás elvei és gyakorlata;

- a kutatás elvei és gyakorlata;

- a bekerítés elvei és gyakorlata;

- az üldözés elvei és gyakorlata;

- rendezvénybiztosítás;

- tömegoszlatás;

- állami vezetők, külföldi delegációk utazásának nyílt rendőri biztosítása;

- objektumok őrzése és védelme;

- elemi csapások, tömegszerencsétlenség esetén végzendő rendőri feladatok;

- repülőterek védelme;

- a terrorcselekmény elhárítása, felszámolása.

Közlekedési ismeretekből:

- a közlekedés fogalma, helye és szerepe;

- a közúti közlekedési jog és jogszabályai;

- a közlekedési rendőri szervek helye és szerepe;

- a rendőri szervek közúti, közlekedési hatósági tevékenysége;

- a közúti forgalomellenőrzés;

- a közúti közlekedést befolyásoló tényezők;

- a közlekedési rendőri szervek megelőzési tevékenysége;

- vizi- és légirendészeti feladatok;

- a balesetmegelőzés rendőri feladatai;

- a közlekedési rendőri szerveknél rendszeresített okmányok és iratkezelési okmányok;

- a közlekedés ágazati irányítása;

- a rendőri szervek szakhatósági tevékenysége;

- a közlekedési rendőri szerveknél rendszeresített technikai eszközök;

- a forgalomellenőrzés és akcióellenőrzés;

- a forgalomirányítás;

- veszélyes áruk szállításával kapcsolatos rendőri feladatok;

- a balesetmegelőzés vezetői feladatai;

- a baleseti helyszínelés és a vizsgálati munka a közlekedési parancsnoki tevékenységben;

- a közlekedési parancsnok feladatai.

Igazgatásrendészeti ismeretekből:

a) szabálysértési jogból:

- történeti áttekintés;

- a szabálysértési jog viszonya más jogágakhoz;

- a szabálysértés általános elvei;

- kapcsolódó más jogszabályok;

- különös részi, egyre gyakrabban előforduló szabálysértések;

- speciális eljárási szabályok;

- a végrehajtási eljárás.

b) idegenrendészeti ismeretekből:

- az idegenrendészet mint hatósági tevékenység;

- az idegenrendészet feladata, jogi szabályozása;

- a beutazás és tartózkodás szabályai;

- a beutazásra és tartózkodásra jogosító engedélyek;

- a külföldiek bevándorlása;

- a menekültügy;

- a külföldiekre vonatkozó rendészeti szabályok;

- kényszerintézkedések elrendelésének és végrehajtásának szabályai;

- külföldiek lakcímbejelentése;

- külföldiek ellenőrzése;

- külföldiek magyarországi munkavállalása;

- külföldiek adatainak kezelése;

- külföldiek honosítása, visszahonosítása;

- beköltözők vámkezelésének szabályai;

- magyar állampolgárok külföldre utazása;

- a magyar állampolgárok kivándorlása.

c) rendészeti ismeretekből:

- a rendészet helye, szerepe az igazgatásrendészeti szolgálati ágon belül;

- a személyi igazolvány;

- a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatása;

- a nukleáris anyagokkal kapcsolatos rendészeti tevékenység;

- a kábítószerrel kapcsolatos rendészeti feladatok;

- a kézifegyverek és lőszerek, a gáz- és riasztófegyverek, valamint a légfegyverek és a lőterek rendészete;

- az ipari célokra szolgáló robbanóanyagok gyártásának, forgalomba hozatalának, vásárlásának, szállításának, tárolásának és felhasználásának engedélyezése;

- pirotechnikai termékek gyártásának, forgalomba hozatalának, vásárlásának, szállításának, tárolásának és felhasználásának engedélyezése;

- a játékautomatákkal kapcsolatos rendészeti feladatok;

- a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló szabályozás.

Bűnügyi (operatív) ismeretekből:

- az Országos Rendőr-főkapitányság szervezete; a bűnügyi szolgálat szervezete és szintjei, feladatrendszere;

- a rendőrség titkos információszerző és -feldolgozó munkájának alapkövetelményei, módjai és szabályozása; a konspiráció;

- a bűnüldöző munka alapja, a bűnügyi operatív helyzet megismerése, elemzése, értékelése;

- a titkos információgyűjtés erői, a rendőrség személyi információbázisa;

- a titkos információgyűjtés eszköztára; a nyílt és titkos nyilvántartások és adattárak;

- a bírói engedélyhez kötött különleges titkosszolgálati eszközök alkalmazásának célja, feltételei, igénylése, az így nyert információk és adatok felhasználási lehetőségei;

- a bírói engedély nélkül felhasználható eszközök alkalmazásának feltételei, az általa beszerezhető, felhasználható információk;

- a titkos információgyűjtés bírói engedélyhez nem kötött, leplezett módszerei; az információvásárlás;

- a környezettanulmányozás;

- a figyelés;

- a bírói engedélyhez kötött különleges módszer, a titkos kutatás feladata, megszervezése, végrehajtása;

- a bizalmi személyekkel végzett titkos információgyűjtő munka jelentősége, szükségessége, megszervezése;

- a kiválasztás, tanulmányozás és beszervezés taktikai és adminisztratív feladatai;

- a kiválasztás, tanulmányozás és beszervezés pszichológiai kérdései;

- bizalmi személyekkel a kapcsolattartás megszervezése az együttműködés során;

- az átadás, a pihentetés és a kizárás szabályai;

- a titkos információgyűjtés szabályai a rendőrségi fogdákban és a büntetés-végrehajtási intézetekben;

- a kapcsolattartás feltételrendszerének kialakítása, "F" objektum szervezése;

- a rezidentúra, mint a bizalmi személyekkel folytatott titkos munka sajátos formája;

- a titkos információgyűjtő munka kerete;

- a titkos nyomozás tervezése, szervezése; a kombináció szerepe a titkos információgyűjtésben;

- a titkos nyomozás biztosítása bizalmi személyekkel;

- a titkos információgyűjtés lezárása; a beszerzett adatok értékelése, az összefoglaló jelentés értékelése, jelentősége, felépítése; a bizonyítási anyagok nyílttá tétele, a realizálás;

- az együttműködés lehetőségei a nyílt és titkos megelőző és felderítő tevékenységet folytató társszervekkel;

- a bűnmegelőzési munka szabályozása, feladatai, szervezete;

- a titkos információgyűjtés sajátosságai a bűnügyi munka különböző területein;

- a bűnügyi és a vizsgálati szervek együttműködési feladatai a titkos információgyűjtés keretében;

- a szervezett bűnözés megjelenési formái és főbb területei;

- a nemzetközi bűnüldöző szervezet, az INTERPOL feladatköre, szerepe a magyar rendőrség információszerző tevékenységében;

- a kiemelt objektumok védelmének bűnügyi feladatai.

Krimináltechnikából:

- bevezetés a kriminalisztikába;

- a krimináltechnika feladata és helye a kriminalisztikában;

- az azonosítás elmélete;

- krimináltechnikai fényképezési eljárások;

- a nyomozási cselekmények rögzítési lehetőségei videotechnika alkalmazásával;

- nyomtan, általános rész;

- daktiloszkópiai vizsgálatok, egyéb emberi bőrfelületek nyomai;

- eszköznyomok, zárak, lakatok kriminalisztikai vizsgálata;

- lábnyomok, közlekedési eszközök nyomai és kriminalisztikai vizsgálatuk;

- anyagmaradványok;

- kriminalisztikai ballisztika;

- az írás és az okmányok kriminalisztikai vizsgálata;

- személyleírás és személyazonosítási eljárások;

- krimináltechnikai csapdák;

- szakértők, szaktanácsadók bevonása krimináltechnikai kérdések megoldásába;

- a bűnügyi szolgálati kutya alkalmazási lehetőségei.

Krimináltaktikából:

- bevezetés a krimináltaktikába;

- a nyomozás;

- a felderítés és a bizonyítás összefüggései;

- a nyomozás tervezése, szervezése;

- az adatgyűjtés és az információszerzés taktikája;

- a kutatás;

- a helyszíni szemle;

- a körözés;

- a kihallgatás;

- a bizonyítási kísérlet;

- a helyszínelés;

- a felismerésre bemutatás;

- a forrónyomos felderítés;

- a nyomozás befejezése;

- az ügyeleti szolgálat szerepe a bűncselekmények felderítésében; jelentési kötelezettségek.

Kriminálmetodikából:

- az emberölés nyomozása;

- az újszülöttek sérelmére elkövetett emberölés nyomozása;

- a testi sértés nyomozása;

- a rendkívüli halálesetek vizsgálata;

- a közúti balesetek vizsgálata;

- az erőszakos közösülés nyomozása;

- a megrontás nyomozása;

- visszaélés kábítószerrel nyomozása;

- a korrupciós jellegű bűncselekmények nyomozása;

- visszaélés robbanóanyaggal, robbantószerrel, lőfegyverrel vagy lőszerrel bűncselekmény nyomozása;

- a garázdaság nyomozása;

- a közokirat-hamisítás nyomozása;

- a lopás nyomozása;

- a sikkasztás nyomozása;

- a csalás nyomozása;

- a rablás, a kifosztás és a zsarolás nyomozása;

- a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények nyomozása;

- a sorozatelkövetések felderítése, bizonyítása.

Pszichológiai ismeretekből:

- a kriminálpszichológia tudománya, elhatárolási problémái és belső tagozódása; főbb kriminálpszichológiai irányzatok;

- az antiszociális személyiségfejlődés folyamata;

- a személyiség éretlensége és a morális viselkedés szabályozási zavarai;

- az agresszió problémaköre;

- pszichés betegségek, személyiségzavarok;

- személypercepció a rendőri munkában;

- a szociális befolyásolás és a meggyőzés pszichológiája;

- a segítő viselkedés motivációja;

- az attitűddel ellentétes viselkedés pszichológiai következményei;

- a stressz és a megküzdési stratégiák.

A vizsgázónak a vizsgák során egyértelműen bizonyítania kell azt, hogy a felsorolt tantárgycsoportokból, tantárgyakból, illetve azok témaköreiből

a) megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik;

b) a tantárgyi ismereteket képes egyidejűleg átfogó, komplex módon a gyakorlatban alkalmazni.

2. A szaktanfolyamra jelentkezés és a vizsgára bocsátás feltételei

a) A Belügyminisztérium és a rendőrség hivatásos, köztisztviselői és közalkalmazotti állományában lévő próbaidőre felvett, illetve kinevezett felsőfokú állami (egyetemi, főiskolai) végzettségűek nyújthatják be pályázati kérelmüket a képző intézménybe.

b) Az a hallgató, aki a rendőrszervezői (tiszti) tanfolyam programjában előírt tanulmányi kötelezettségeinek eleget tesz, a kijelölt tantárgycsoportokból és tantárgyakból érvényes, legalább elégséges (2) írásbeli köztes vizsgát abszolvál, továbbá a programban előírt időtartamú és formájú területi szakmai gyakorlatot - a meghatározott rendőri szervnél - eredményesen teljesíti, vizsgára bocsátható. (Az elméleti és a gyakorlati képzés minimális idejét a hatályos tanfolyami program határozza meg.)

3. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga

A belügyminiszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény figyelembevételével kidolgozott programban meghatározottak szerint, a tanfolyam résztvevői a képzés ideje alatt a rendőrség különböző szolgálati helyein gyakorlati felkészítésben vesznek részt, melynek értékelése adja a szakmai vizsga gyakorlati osztályzatát.

Írásbeli vizsga

A belügyminiszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény figyelembevételével a szakdolgozati témaköröket a képző intézet állítja össze és az intézmény vezetője hagyja jóvá.

A jelölt egy komplex szakdolgozatot készít, melynek követelményei a következők:

A vizsgázó legyen képes egy komplex ismeretanyagot tükröző, logikusan felépített, választékos stílusban összeállított, a szakmai elvárásoknak és követelményeknek megfelelő szakdolgozat elkészítésére, amelyben véleménye, önálló gondolatai és javaslatai is szerepelnek. A szakdolgozatban a jelöltnek azt kell bizonyítania, hogy mennyire tudja a tanultakat hasznosítani és a komplex ismeretanyagot egységes egésszé formálnia. A dolgozatnak önálló gondolkodásmódot, az adott téma kidolgozásához szükséges felkészültséget kell tükröznie. A tartalom mellett a világos, közérthető mondatszerkesztés, jó stílusérzék, a szakterület terminológiájának pontos használata is fontos követelmény.

A szakdolgozat elkészítéséhez bármilyen segédeszköz - beleértve a tanári konzultációt is - használható. A dolgozatot szövegszerkesztőn kell írni. A dolgozat minimális terjedelme - a mellékletek nélkül - 30 oldal. A szakdolgozatot a szóbeli vizsga megkezdése előtt minimum 30 nappal le kell adni. A dolgozatot az előzetes bírálattal együtt a szóbeli vizsga előtt 15 nappal a vizsgaelnök rendelkezésére kell bocsátani. E nélkül a jelölt nem kezdheti meg a szóbeli vizsgát.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga az írásbeli vizsgához kapcsolódik. A jelöltnek a szakdolgozatában feldolgozott témát vizsgabizottság előtt meg kell védenie.

A szóbeli vizsgán a jelölt tantárgycsoportonként és tantárgyanként - bűnügyi tudományok tantárgycsoportjából (büntetőjog, büntetőeljárás-jog, kriminológia), államtudományok tantárgycsoportjából (Magyar Alkotmányjog, közigazgatási jog, emberi jogi alapismeretek), rendőri ismeretek tantárgycsoportjából (közrendvédelmi, csapatszolgálati, közlekedési, igazgatásrendészeti, bűnügyi /operatív/ ismeretek), kriminalisztika tantárgycsoportjából (krimináltechnika, krimináltaktika, kriminálmetodika) - a képző intézmény által összeállított feladatsoraiból, egy-egy részkérdést húz, és azokra válaszol. A szóbeli vizsga ezen részén a jelöltnek 30 perc felkészülési időt kell biztosítani. A szóbeli vizsgán segédeszköz nem használható. A szóbeli vizsga kérdéseit a képző intézmény a vizsgát megelőzően jóváhagyásra felterjeszti a belügyminiszterhez.

4. A vizsga értékelése:

Elméleti vizsga:

Az írásbeli vizsgát egy osztályzattal, mégpedig a vizsgabizottságnak a szakdolgozatra adott érdemjegyével kell értékelni. A szóbeli vizsga tantárgycsoportonkénti kérdéseit külön-külön - az írásbeli vizsgához hasonlóan - 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni. Ezen érdemjegyek átlagából számított osztályzat adja a szóbeli vizsga eredményét. Az elméleti vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mindkét vizsgarészre, illetve a szóbeli tantárgycsoportonkénti (bűnügyi tudományok, államtudományok, rendőri ismeretek, kriminalisztika) kérdéseire legalább elégséges érdemjegyet szerzett. A szakvizsga elméleti osztályzatát az írásbeli és a szóbeli osztályzat az írásbeli vizsga felé kerekített átlaga adja.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga osztályzatát - a hallgató gyakorlati felkészítéséért felelős szakember (mentor) által javasoltak figyelembevételével - a szakmai szerv munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetője által készített részletes értékelés alapján a vizsgabizottság elnöke állapítja meg.

* * *

RENDŐR szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A rendőr alapfeladata a közbiztonság és a belső rend fenntartása, megóvása. A lakosság mindennapi életvitelének és életrendjének segítése, védelme.

A törvényekben előírt módokon megelőzi, felderíti illetőleg megakadályozza a jogsértéseket. Mindenkor törvényben biztosított hatósági jogköröket gyakorol, és előírt kötelezettségeket teljesít.

A rendőr gondolkodva, részrehajlás nélkül, politikailag függetlenül, magabiztosan, önállóan, kellő szakértelemmel cselekedve hajtja végre a rendőrségi törvényből következő feladatait.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

Felvételi követelmények (a foglalkozás eredményes gyakorlásához szükséges előfeltételek):

- betöltött 18. életév,

- büntetlen előélet, jó hírnév,

- állandó belföldi lakhely,

- teljes cselekvőképesség,

- fegyveres szolgálatra való alkalmasság,

- középiskolai érettségi,

- magyar állampolgárság,

- egészségi, fizikai és pszichológiai alkalmasság,

- eredményes tanintézeti felvételi vizsga (fizikai, pszichológiai, pályaalkalmassági, általános műveltségi területeken).

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

a közterületen közrendvédelmi, közlekedésrendészeti intézkedések foganatosítása, rendőri csapatszolgálati feladatok végrehajtása, részvétel a bűnmegelőzés és a bűnüldözés alapfeladataiban (egyes kisebb súlyú bűncselekmények nyomozása), valamint az igazgatásrendészeti munkából a közterületi szolgálatra háruló tevékenységek.

A rendőr szakközépiskolai képzés általános tagozódása

I. tanév:

- félévenkénti szaktárgyi záróvizsgák, beszámolók,

- az általános szakmai elméleti alapokra épülő területi szakmai gyakorlat,

- a rendőri szakma általános elméleti alapismeretei,

- a szakmához járuló kiegészítő általános alapismeretek,

- szakmai alaptantárgyak,

- általános alapozó tantárgyak.

II. tanév:

- szakmai (képesítő)vizsga, félévenkénti szaktárgyi záróvizsgák, beszámolók,

- szolgálati áganként specializált szakmai elméleti ismeretekre épülő területi szakmai gyakorlat,

- a rendőri szolgálat alapvető szolgálati ágankénti specializált elméleti szakmai ismeretei,

- szakterületi szakmai tantárgyak,

- általános szakmai alapozó tantárgyak.

2. Követelmények

A szakképzés során elsajátítandó ismeretek körét az egyes tantárgyak témakörei, az elsajátítási szinteket a tantárgyak oktatása során támasztott követelmények fejezik ki. Ennek megfelelően a rendőr a közrendvédelmi ismeretek területén

Ismerje:

- a rendőrség feladatát, s a feladatok megvalósításához létrehozott szervezet szolgálati tagozódását,

- közrend és a közbiztonság megvalósításának a társadalmi munkamegosztásból a rendőrségre háruló feladatait,

- a rendőri felvétel szabályait,

- az egészségügyi ellátás rendjét,

- a büntetőjogi védelmet,

- a kérelem és panaszjog lényegét,

- az egyesülési és gyülekezési jog szabályait,

- a személyi szabadság fogalmát és tartalmát,

- az elöljáró kötelességeit,

- a rendőri intézkedések szabályait,

- az országgyűlési képviselőkkel, bírókkal, ügyészekkel és a fegyveres szervezetek tagjaival szemben,

- súlyos, fertőző betegség észlelésekor,

- elemi csapás, járványok helyszínén,

- talált tárgyak esetén,

- a rendőr általános kötelezettségeit, felelősségét, kapcsolattartási és együttműködési feladatait,

- a hatóság vagy hivatalos személy megsértése alkalmával követendő eljárást,

- az eljárás szabályait robbantással vagy túszszedéssel kapcsolatos terrorcselekmény elkövetése helyszínén,

- a körzeti megbízotti szolgálat ellátásának lényegét, valamint kapcsolattartási rendszerét.

Legyen jártas:

- a rendőrre vonatkozó magatartási szabályok maradéktalan megtartásában,

- az öltözködés rendjében,

- az elöljárók, alárendeltek, feljebbvalók és alacsonyabb rendfokozatúak egymáshoz való viszonyában,

- az elöljárói viszonyba lépésben,

- az alárendelt kötelmeiben,

- a szolgálati út és a parancsadás, végrehajtás rendjében,

- a rendőr írásbeli tevékenységével szemben támasztott követelményekben,

- a nem magyar állampolgárokkal való intézkedésekben,

- a járőr- és őrszolgálati feladatok végrehajtásában,

- a fogda- és kísérőőri feladatok ellátásában,

- a hely- és személyismeret megszerzésében,

- a járőrtárs felkészítésében

- a pénz- és vonatkísérő szolgálat ellátásában,

- helyszínbiztosítási feladatok végrehajtásában,

- a közbiztonsági ellenőrző (razzia) szolgálat teljesítésében,

- a gépjárművek biztonságos ellenőrzésében,

- sport- és egyéb rendezvények biztosításában.

Legyen képes:

- a szolgálati fellépési kötelezettségnek a fellépés helye, módja szerinti teljesítésére, a rendőrséghez tartozás szabályszerű igazolására,

- felvilágosítás, igazoltatás, segítségnyújtás kulturált teljesítésére,

- a kényszerítő eszközök (testi kényszer, vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, kardlap, bilincs, fegyver) jogszerű használatára,

- a személyi szabadságot korlátozó szolgálati kötelezettségek (biztonsági intézkedés, közbiztonsági őrizet, elővezetés, előállítás, elfogás) jogszerű végrehajtására,

- szakszerű, kulturált és differenciált rendőri (járőrvezetői) szolgálat önálló ellátására,

- a személyi szabadságot korlátozó és nem korlátozó szolgálati kötelességek kulturált, határozott és eredményes végrehajtására.

A közlekedési ismeretek területén ismerje:

- a közlekedési szabályokat,

- a rendészeti és igazgatási előírásokat,

- a közlekedési balesetek helyszínén teendő intézkedéseket,

- a forgalomirányítás elméleti alapjait,

- a közlekedési szabálysértések és balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat,

- a közúti járműforgalomban részt vevő járművek és forgalombiztonsági berendezések műszaki állapotát jellemző legfontosabb paramétereket,

- a forgalom-ellenőrző szolgálati tevékenység során alkalmazott műszaki-technikai eszközök használatához szükséges elméleti és gyakorlati alapokat,

- a KRESZ bevezető rendelkezéseit és hatályait,

- az úttal, járművekkel és a forgalommal kapcsolatos fogalmakat,

- a követési távolságra, a kitérésre, a kikerülésre vonatkozó szabályokat,

- a közúti jelzéseket,

- a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó szabályokat,

- a járművek közlekedésére, kivilágítására és terhelésére vonatkozó szabályokat,

- a rendkívüli eseményeket,

- a vegyes rendelkezéseket,

- a járművek vezetőire vonatkozó szabályokat és rendelkezéseket,

- a vasúti, vízi és légi közlekedés rendszerét,

- a járművek kötelező műszaki felszereltségét,

- a forgalomellenőrzés céljait, formáit,

- az ittas vezetőről készítendő feljelentés tartalmi követelményeit,

- a járművezető előállításának eseteit,

- a forgalomirányítás alapfogalmait,

- az irányítás és a forgalomsegítés alapjait, ezek összefüggéseit,

- a baleset fogalmát,

- a rendőri intézkedés hatásköri kérdéseit,

- az intézkedés helyes sorrendjét,

- a helyszínelő járőr hatáskörébe tartozó feladatokat,

- a cserbenhagyásos cselekményekkel kapcsolatos további intézkedéseket.

Legyen jártas:

- a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek jelzésrendszereiben,

- a közúti jelzőtáblák és jelzések jelentéseinek értelmezésében,

- a gyalogosokra, utasokra vonatkozó szabályokban,

- a járműközlekedésre vonatkozó szabályok alkalmazásában,

- az elindulás, haladás az úton, sebesség, követési távolság, elsőbbség, bekanyarodás, megfordulás, megállás, várakozás, előzés, kikerülés szabályainak bármely közlekedési szituációban történő alkalmazásában,

- a párhuzamos közlekedés szabályaiban,

- az autópályára, autóútra vonatkozó közlekedési szabályok alkalmazásában,

- a járművek kivilágítására, terhelésére, egyes járműfajták közlekedésére vonatkozó külön szabályok alkalmazásában,

- a rendkívüli események és a vegyes rendelkezések vonatkozó szabályainak alkalmazásában,

- a vezetői engedélyek és igazolványok fajtáiban,

- a hatósági engedélyek és jelzések ellenőrzésében, elvételének rendjében

- a menetokmányok ellenőrzésében és az azokkal kapcsolatos intézkedésekben,

- a járművek közlekedésének vizuális megfigyelésében,

- a rendelkezésükre álló mérőműszerek használatában,

- a műszaki ellenőrzés végrehajtásának célszerű gyakorlati sorrendjében,

- az ittas vezetésen tettenérteknél a nyilatkozat és a vérvételi jegyzőkönyv kitöltésében,

- az alkoholszonda használatában,

- a járművezető előállításában,

- a karos forgalomirányítási jelzések adásában, értelmezésében,

- a közúti baleseteknél szükséges intézkedések sorrendjében és a szükségessé váló eltérések mérlegelésében,

- a ténymegállapításban,

- a figyelmeztetés és a helyszíni bírságolás gyakorlatában,

- az igazolólap kitöltésében,

- a helyszínvázlat elkészítésében,

- a feljelentés elkészítésében,

- a statisztikai lap kitöltésében,

- veszélyes anyagot szállító járművek ellenőrzésében.

Legyen képes:

- a közlekedési okmányok szabályszerű ellenőrzésére,

- a vezetői engedélyek, igazolványok és hatósági engedélyek, jelzések szabályos elvételére,

- az ellenőrzés célszerű sorrendiségének megteremtésére,

- a járművek műszaki szempontú forgalombiztonsági ellenőrzésére,

- az ittas vezetővel szembeni hatékony intézkedés lefolytatására,

- a diplomatákkal, a személyes mentességet élvező személyekkel kapcsolatos intézkedésekre,

- az alapvető karos forgalomirányító jelzések egyedüli vagy párban történő alkalmazására,

- a balesetek helyszínén szükségessé váló elsősegélynyújtásra,

- értesítés adására,

- nyomok biztosítására,

- forgalom megindítására,

- forgalom zavartalanságának biztosítására,

- adatgyűjtésre,

- a nyugalma minden körülmények közötti megőrzésére,

- eredményes hatósági gépjármű-vezetői vizsga letételére,

- a közlekedésben megnyilvánuló különféle emberi magatartások felismerésére,

- gyors helyzetfelismerés melletti azonnali és szakszerű reagálásra,

- a közlekedésben elkövetett szabálysértések, megnyilvánuló hiányosságok felismerésére, ezek megszüntetésére és az okozóikkal szembeni határozott, differenciált és kultúrált fellépésű, szakszerű felelősségrevonásra,

- megkülönböztető jelzéseit használó gépjárművek meghatározott körülmények közötti szakszerű és biztonságos vezetésére.

A nyomozástani alapismeretek területén ismerje:

- a büntetőeljárás jogi alapjait, az abban érintett személyeket és hatóságokat,

- a kriminalisztika fogalmát, tudományának tárgyát, alapvető módszereit, eljárásait,

- a büntetőeljárás megindításának feltételeit, annak alaki és tartalmi szabályait,

- az őrizetbevétel szabályait.

Legyen jártas:

- a kényszerintézkedésekben,

- a büntetőeljárással összefüggő határidők, igazolások, értesítések kézbesítések kérdéskörében,

- a jegyzőkönyv, a jelentés, a feljelentés elkészítésében,

- a bűnügyi nyomtan legfontosabb területein,

- a bűnügyi fényképezésben,

- az üldözés, a körözés végrehajtásában,

- a helyszínes bűncselekményeknél a helyszín fogalmában, a helyszíni szemle során talált bűnjelek kezelésében, a szemle eredményeinek rögzítésével kapcsolatos teendők szakszerű ellátásában,

- a nyomozás során a sértett, a tanú, a gyanúsított és a terhelt kihallgatásában, a vallomások rögzítésében,

- a szembesítés, a felismerésre bemutatás lefolytatásában, ezek eredményeinek rögzítésében,

- a házkutatás célszerű taktikájának alkalmazásában és eredményeinek megfelelő rögzítésében,

- az egyes bűncselekmények nyomozása során szükségessé váló alapvető nyomozati cselekmények eredményes végrehajtásában.

Legyen képes:

- a jogsértő cselekmények gyors és határozott felismerésére, és az elsődleges rendőri intézkedések megtételére,

- a helyszínbiztosítás és a helyszíni adatgyűjtés végrehajtására,

- a halaszthatatlan nyomozási cselekmények esetén szükséges előzetes intézkedések megtételére,

- a helyszínbiztosítási tevékenységről szabályos jelentés készítésére,

- a hatáskörükbe tartozó bűncselekmények vizsgálatának és nyomozásának végrehajtására,

- a helyszínen talált nyomok alapvető biztosítására és rögzítésére.

A szabálysértési jog és az igazgatásrendészet területén ismerje

- a szabálysértések jogi megfogalmazását, a szabálysértési törvény szerkezetét, tartalmát és hatályát,

- a szabálysértési hatóságok hatásköri és illetékességi kérdéseit, a szabálysértési eljárás legfontosabb szabályait,

- a lőfegyverekkel, a kábítószerekkel, a sugárzó anyagokkal, az ipari célú robbanóanyagokkal, a határátlépésre szolgáló okmányokkal kapcsolatos rendőri teendőket, illetve azok szabályozásait,

- a külföldiek rendészetének általános szabályozását, valamint az idegenrendészet alapvető munkaterületeit.

Legyen jártas:

- a szabálysértési törvény általános szankcionálási elveiben és megvalósításukat célzó rendőri munkában.

- a szabálysértési feljelentések (jelentések) tartalmi és alaki kidolgozásában,

- egyes szabáIysértések megvalósulási alakzatainak felismerésében,

- a vagyon elleni szabálysértések lényegesebb elemeinek felismerésében és a velük szembeni intézkedésekben,

- az útlevelek okmányjellegének lényeges tartalmi és alaki kérdéseiben.

Legyen képes:

- a rendőrség hatáskörébe utalt helyszíni bírságolást igénylő szabálysértés esetén a megfelelő bírságot kiszabni, és a bírságolást differenciált, de határozott, kulturált módon végre is hajtani,

- tárgyak, dolgok, okmányok, fegyver, lőszer és robbanóanyagok találása esetén követendő eljárást lefolytatni,

- szabálysértési eljárás lefolytatására,

- alapvető rendészeti feladatok végrehajtására.

A csapatszolgálat területén ismerje:

- a rendőri csapatszolgálati feladatok fogalmát, célját, helyét és szerepét az általános rendőri tevékenységben,

- a taktikai eljárások lényegét, célját, alkalmazásuk eseteit,

- a terrorcselekmény jellemzőit, megjelenési formáit,

- a szolgálati csoportok rendeltetését, felépítését, feladatait, helyét és szerepét a csapatszolgálati feladatok rendszerében,

- a személy- és objektumőrzéshez kapcsolódó feladatokat,

- a rendőri csapatszolgálati feladatokat érintő parancsokat és utasításokat,

- a terepen való tájékozódás módjait,

- a tüzek, gyújtogatások típusait, az ellenük való védekezés módjait,

- az egyéni mentesítő eszközök fajtáit, használatát,

- a parancsnoki vezenylés rendjét és a beosztottak kötelmeit.

Legyen jártas:

- az egyes rendőrrel szemben támasztott követelmények maradéktalan végrehajtásában,

- az alaki mozgásban egyénileg és kötelékben, az alakzatokban történő tevékenységben, álló helyben és menetközben,

- az elsődleges rendőri intézkedésekben, a jelentések rendjében,

- az alparancsnokkal szemben támasztott követelmények végrehajtásában a csapatszolgálati feladatok során,

- az egyes szolgálati csoportokba beosztott rendőr feladataiban, tevékenységének rendjében, a végrehajtás alaki mozzanataiban,

- alparancsnoki tevékenységében raj, szakasz vezetésében,

- terrorcselekmény vagy más súlyos bűncselekmény, elemi csapás, tömegszerencsétlenség esetén teendő intézkedésekben, a jelentések rendjében,

- a tájoló kezelésében, a tájékozódásban térképpel és térkép nélkül, az álláspont meghatározásban,

- az egyéni mentesítő eszközök alkalmazásában.

Legyen képes:

- önállóan és kötelékben az alakias mozgásra,

- az együttes, egységes, fegyelmezett tevékenységre,

- kötelékben, különböző szolgálati csoportok tagjaként tevékenykedni,

- öná1lóan ellenőrző átengedő pont, járőri, felderítő-kutató csoport, csapda-, leshely, figyelő őrszem, biztosító őri, rajparancsnoki feladatokat ellátni,

- terrorcselekményekhez, illetve rendkívüli eseményekhez kapcsolódó teendők ellátására.

A büntetőjog területén ismerje:

- a rendőrség feladatait és helyét, szerepét a bűnmegelőzésben és bűnüldözésben.

Legyen jártas:

- a büntetőjogban, annak tárgyában, feladatában, tagozódásaiban és jogforrásaiban,

- a Btk. különös részében felsorolt és részletezett alapvető bűncselekményfajták jogi megítélésében.

Legyen képes:

- a büntetőjogban szereplő jogsértések megvalósulásának felismerésére,

- megszerzett ismereteit határozottan és magabiztosan alkalmazni a rendőri munka során.

A jogi és közigazgatási ismeretek területén ismerje:

- az állam kialakulását, fejlődését és funkcióit,

- az államszervezetet és intézményei jellemzőit a Magyar Köztársaságban,

- a hatalommegosztás elvének lényegét, szerepét az államszervezési elvek között,

- a hazai választási rendszert,

- a közigazgatás hazai rendszerét,

- a magyar államigazgatás szervezetrendszerének általános tagozódását,

- az önkormányzati igazgatás hazai sajátosságait,

- a rendőrségre vonatkozó alapvető jogszabályokat.

Legyen jártas:

- a jogalkotás és a jogforrási hierarchia fontosabb kérdéseiben,

- az államszervezet hazai intézményeit és ezek főbb jellemzőit illető kérdésekben,

- az Alkotmány és az alkotmányosság egyes kérdéseiben,

- az államigazgatás központi szerveinek fontosabb ismérveit érintő kérdésekben,

- a hatósági jogalkalmazó, jogérvényesítő tevékenység gyakorlásában.

Legyen képes:

- a szükséges mértékű felvilágosítás adására az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit érintő kérdésekben.

A lőkiképzés területén ismerje:

- rendszeresített fegyverzete főbb adatait,

- a lőgyakorlatokhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati tudnivalókat,

- a lőtéren betartandó általános biztonsági rendszabályokat,

- a fegyverek kezelésére és tárolására vonatkozó szabályokat.

Legyen jártas:

- a fegyver használata során felmerülő lehetséges akadályok, meghibásodások okainak felismerésében, elemi elhárításában,

- a fegyver megóvásában, karbantartásában,

- a rendszeresített fegyverzeti anyagok szét- és összeszerelésében, karbantartásában, tárolásában.

Legyen képes:

- a rendőrségnél rendszeresített fegyverzeti és robbanóanyagok fegyelmezett és mindenkor balesetmentes használatára,

- biztonságosan kezelni fegyvereit,

- váltakozó testhelyzetekben,

- a gyakorlatlanabb kezével is,

- fedezékből,

- fizikai megterhelés alatt,

- tárcserével,

- konfliktushelyzetekben, önállóan és társsal.

A rendőri testnevelés területén ismerje:

- a test vitális pontjait,

- két úszásnem alaptechnikáját.

Legyen jártas:

- a támadó és a védő harcmodor elemeiben,

- az ütések és rúgások technikájában,

- a fogásokból szabadulás módszereiben.

Legyen képes:

- esések és gurulások alkalmazására,

- eszköz nélküli támadások hárítására,

- az ellenőrzési (felmérési) szintek (önvédelmi és fizikális) megfelelő mértékű teljesítésére,

- megfelelően alkalmazni a bilincselési módszereket,

- úszni 400 m-t úszómedencében,

- alkalmazni az elvezetések és előállítások technikáit,

- vízből kimenteni.

A gépírás területén ismerje:

- a folyamatos gépírást elősegítő ún. 10 ujjas leütéstechnikát,

- az ütemes írás kialakításának módját és lehetőségét,

- az írógép alapvető szerkezeti elemeit, azok rendeltetésszerű használatát,

- az írógép elemi karbantartási tudnivalóit,

- a másolatok készítésének módját.

Legyen jártas:

- a rendőri munka területein gyakrabban használatos nyomtatványok, űrlapok kitöltésében,

- a gépelés ellenőrzésében, az esetleges gépelési hibák kijavításának különböző módjaiban.

Legyen képes:

- a rövid, tömör, lényegkiemelő fogalmazásra, mondanivalója tömörítésére,

- a szabatos magyar helyesírásra, s az ezt elősegítő eszközök használatára,

- jelentések, feljelentések, szolgálati jegyek gépelésére és az iratok szabályos formai kivitelezésére,

- a rendőrségi ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazására.

Váljék belső igényévé a jól szerkesztett és helyesírási hibáktól mentes ügyiratok készítése, a tiszta, gondos, pontos írásos munka végzése.

Az informatika és számítástechnikai ismeretek területén ismerje:

- a rendőrség informatikai rendszerének felépítését, a rendszerek alapvető forgalmazási szabályait, az eszközök felépítését,

- az adatszolgáltatással kapcsolatos okmányokat, feladatokat, jogszabályokat,

- a számítógép fő részeinek funkcióját, azok kezelésének módját,

- az elérhető nyilvántartásokat és használatuk szabályait,

- a számítógép üzemeltetési szabályait, a fontosabb parancsokat és az azokra kapható válaszokat,

- a hálózatos munka alapszabályait,

- egy héjprogram működését,

- a különböző kezelői felületek sajátosságait,

- az informatika és ezen belül a rendőrségi informatikai rendszer komplex használatában rejlő lehetőségeket,

- helyét a rendszerben,

- a számítástechnika alapelveit és azok konvertálhatóságát,

- a rendőrségi informatika kialakulásának szükségességét, fejlődési fázisait 1964-től napjainkig,

- a különböző informatikai adattárak csoportosítását,

- a nemzetközi rendőrségi informatika fejlődését (összehasonlító tanulmányok segítségével),

- a hibásan kiadott parancsok hibaüzeneteit, valamint a parancsok végrehajtása során jelentkező legszükségesebb üzeneteket,

- a vírusvédelem lehetőségeit,

- a hálózati feldolgozás előnyeit,

- a jogosultsági viszonyokat,

- a szabálytalan kilépés veszélyeit.

Legyen jártas:

- a hírrendszer egyes elemeinek használatában,

- az adatszolgáltatás és -kérés gyakorlatában,

- a számítógép egyedi és hálózati használatában,

- a rendszeresített programok elindításában és használatában,

- a hírtovábbítás eszközeinek kezelésében,

- a rendőrkapitányságokon rendszeresített felhasználói szoftverek, illetve a jogosultságának megfelelő országos adattárak kezelésében,

- jelentések, feljelentések, szolgálati jegyek elkészítésének technikájában és formai kivitelezésében.

Készség szinten sajátítsa el:

- az operációs rendszer néhány alaputasítását,

- a hálózatba való belépés és kilépés szabályait,

- a rendőrségen rendszeresített szövegszerkesztők valamelyikének kezelését (szövegformázás, mentés és betöltés, nyomtatás),

- a megszerzett ismeretek és kialakított készségek birtokában új eszközök, rendszerek, szoftverek befogadását, használatuk problémamentes elsajátítását.

Az idegen nyelvek területén legyen képes:

- az értésben nem zavaró folyamatossággal és érthetőséggel, a leggyakoribb, mindennapi beszédhelyzetekben szükséges, helyes és megfelelő kérdéseket feltenni, illetve válaszolni rájuk,

- az eligazításhoz szükséges alapvető információkat megszerezni, illetőleg megadni,

- folyamatos párbeszédet folytatni a legfontosabb beszédszándékok kifejezésre juttatásával,

- önállóan 1-2 percig folyamatosan beszélni a legfontosabb szóbeli témakörök valamelyikéről,

- kifejezni magát a legfontosabb nyelvtani szerkezetek, többnyire helyes és megfelelő vagy legalább a megértést nem gátló módon történő alkalmazásával.

Az intézkedéslélektan területén ismerje:

- az eredményes rendőri intézkedés lélektani alapfeltételeit a saját személyiségjegyei kialakítása érdekében,

- az állampolgárokkal történő intézkedések során azokat a külső és belső lélektani tényezőket, amelyek eredményesebbé tehetik az intézkedés lefolytatását,

- az állampolgár magatartását befolyásoló lélektani tényezőket a rendőri intézkedéssel szemben,

- a pozitív ÉN-kép, az öntudat és a reális önértékelés fogalmát, jelentőségét a szakmai munkavégzésben,

- a magas szintű szakmai tudás birtoklásának jelentőségét az intézkedés határozottságának biztosításához,

- a kommunikáció és a metakommunikáció fajtáit, formáit és módjait, ezek jelentőségét,

- a megfelelő kapcsolatteremtés és kapcsolattartás megvalósításának lehetőségét és módjait,

- az állampolgárok alapvető személyiségjegyeit és ezek megnyilvánulásainak tipikus formáit különböző helyzetekben,

- a szakmai etika tárgyát, kialakulását, követelményeit,

- a közvetlen emberi kommunikáció kialakulását, követelményeit, jelentőségét a rendőri munkában, az állampolgár-rendőr kapcsolatban, a társadalmi közvélemény formálásában,

- a szocializáció, a retorika, a szankcionálás jelentőségét és szerepét a rendőri munkában,

- a vezetéselmélet alapvető kérdéseit és téziseinek alkalmazását a rendőri munkában.

Szerezzen jártasságot:

- a személyiség kulturáltságát jelentő külső és belső jegyek megítélésében,

- önmaga pozitív személyiségképének tudatos kialakításában és állandó formálásában,

- az önfegyelem és önuralom megőrzésében, a váratlan helyzetekben is,

- az egyes állampolgári megnyilvánulások (verbális és nonverbális kommunikáció során) tipikus lelki okainak biztonságos felismerésében és azok felhasználásában, a rendőri intézkedések differenciálásához,

- önmaga állampolgári és rendőri szerepének dinamikus felfogásában és megfelelő alkalmazásában,

- a megszerzett ismeretek felhasználásában (megfelelő értelmezés és analizálás után) ismert és új szituációk szóbeli megoldásában,

- a más tantárgyak kapcsolódó témáiban megszerzett ismereteknek a saját pozitív ÉN-képbe történő integrálásában,

- a szolgáltató jellegű, kulturált rendőri magatartás kialakításában, ismert és új szituációkban,

- a rendőr pozitív közvéleményformáló magatartásának kialakításában.

Legyen képes:

- a megszerzett lélektani ismereteket alkotó módon felhasználni és adaptálni a rendőri munka bármely területén,

- felismerni, valamint jelentőségének megfelelően mérlegelni a kulturált és jogszerű rendőri intézkedésekre veszélyes alapvető állampolgári magatartási formákat, s ehhez igazítottan válassza meg a rendőri intézkedés mindenkor leghatásosabb és leghumánusabb formáját,

- minden elméletben elsajátított és a rendőri magatartásformára pozitívan jellemző személyiségjegyet tulajdon személyisége fejlesztéséhez zökkenőmentesen felhasználni, adaptálni, s ezzel példamutató emberi és rendőri magatartási mintát megvalósítani önmagában is,

- polgárbarát és szolgáltató jellegű rendőri munka megvalósítására.

A rendvédelem történetet területén ismerje:

- a magyarországi rendfenntartó törekvések főbb történelmi eseményeit,

- a Belügyminisztérium, a Magyar Köztársaság Rendőrsége, ezen belül az ORFK szervezeti felépítését, szervezeti egységeit, fontosabb szerveit,

- a polgári demokráciák rendfenntartó erőinek alapvető törekvéseit, tudja munkájukat összehasonlítani a hazai rendőrség munkájával,

- a polgárbarát, szolgáltató jellegű rendőrség profiljának kialakítását célzó hazai törekvések történelmi és nemzetközi indíttatását,

- saját helyét, szerepét és munkája összefüggéseit a magyar rendőrség egészének munkájával.

A rendőri szolgálati-technikai ismeretek területén ismerje:

- a beosztott kötelmeit sorakozó előtt, alatt és után,

- a raj-, szakaszalakzatok megalakítását,

- a mozgást egyénileg és kötelékben,

- a terepen való tájékozódást,

- a térkép, a tájoló alkalmazását,

- az egyéni védőeszközök használatát,

- a mentesítés különböző formáit,

- az alparancsnoki teendők ellátását,

Legyen jártas:

- az alakias mozgásban egyénileg és kötelékben,

- a jelentkezés, jelentések végrehajtásában,

- a tájékozódásban különböző viszonyok között.

Legyen képes:

- a raj-, szakaszkötelékben feladatok végrehajtására,

- egyénileg és alakzatban határozott mozgásra, cselekvésre.

A munka- és egészségvédelmi ismeretek területén ismerje:

- az elsősegélynyújtás szabályait,

- a teendőket baleset esetén,

- a mentők kihívásának módját,

- a sérülttel szembeni helyes viselkedést,

- az újraélesztés szabályait,

- a legszükségesebb rendőri és emberi teendőket,

- a mérgezés tüneteit, a hőhatás okozta sérülést,

- áramütés esetén szükséges elsősegélynyújtási teendőket.

Legyen jártas:

- a sebellátásban (kötözésben),

- az eszméletlen beteg felismerésében,

- a további egészségkárosodás megelőzésére irányuló alapvető teendőkben,

- a tüzek megelőzésében és oltásában.

Legyen képes:

Az egészségvédelmi ismeretek tantárgyban elsajátított alapvető ismereteket az intézkedéslélektan tantárgyban megtanult alapvető viselkedési és magatartási formák megtartásával, a differenciált és kulturált rendőri intézkedések érdekében, szükséges mértékig integráltan alkalmazni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Ahhoz, hogy a tanuló szakmai vizsgára bocsátható legyen szükséges, hogy

a) a tanintézet oktatási dokumentumaiban előírt tantárgyakból folytatott tanulmányait sikeresen befejezze, s valamennyi érdemjeggyel értékelt tantárgyból érvényes, legalább elégséges (2) érdemjegyű záró osztályzatot, a szöveges értékelésű tantárgyak esetén megfelelt, illetve beszámolt minősítést érjen el,

b) a számára tantervileg - a rendőri szerveknél - előírt időtartamú és formájú szakmai gyakorlatokat eredményesen elvégezze. A tanuló szakmai (képesítő) vizsgát a tanintézetben, annak szaktantermeiben, illetve egyes speciális gyakorlati jellegű vizsga esetén a tanintézet által kijelölt intézményben vagy helyszínen tesz.

2. Szakmai vizsga részei

A szakmai (képesítő) vizsga írásbeli, szóbeli vizsgarészből, illetőleg több tantárgy összevonásából kialakított összetett, gyakorlati (komplex) jellegű vizsgarészből áll.

Írásbeli és szóbeli vizsgán a vizsgázó a belügyminiszter által meghatározott tantárgyakból és tételek alapján ad számot a tudásáról.

Írásbeli vizsgát kell tenni:

Szabálysértési és Igazgatásrendészeti ismeretek tantárgyból.

A vizsga időtartama: 120 perc.

Szóbeli vizsgát kell tenni

Büntetőjogi ismeretek és Nyomozástani alapismeretek tantárgyakból.

Gyakorlati összetett (komplex) vizsgát kell tenni:

Közrendvédelmi ismeretek és Közlekedési ismeretek tantárgyakból, a belügyminiszter által meghatározott szakmai követelmények alapján.

A gyakorlati vizsga során kell a tanulóknak számot adniuk a két tantárgyból elsajátított elméleti ismereteik mellett ezen ismereteik gyakorlatban történő alkalmazási készségeikről, illetőleg képességeikről, a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásainak megfelelően.

Ehhez különböző forrásokból származó (megtörtént vagy kitalált, videofelvételeken rögzített vagy írásos formában, tételszerűen feldolgozott) események, cselekmények szolgálnak alapul, amelyeket a hallgatóknak kell a tanult ismereteik alapján, rendőri szakmai szempontból értékelni és minősíteni.

3. A szakmai vizsga letétele minden tanuló szármára kötelező.

A KÉMÉNYSEPRŐ ÉS TÜZELÉSTECHNIKAI KARBANTARTÓ szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Lakó- és közösségi épületek, ipari üzemek kéményeinek és tartozékainak rendszeres ellenőrzése, tisztítása, a kémények fenntartására vonatkozó műszaki és jogi szabályozások előírásainak érvényesítése.

Tüzelőberendezések vizsgálata, karbantartása, szakmai tanácsadás.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

Felvételi előírás az egészségügyi alkalmasság.

A szakmai tevékenység gyakorlása közben:

- kényszer testhelyzetben (guggolás, hajlás, görnyedés);

- az átlagosnál nagyobb (20 kp-on felüli) erőt is ki kell fejteni;

- a munkaidő teljes időtartamában álló vagy helyzetváltoztatással járó tevékenységet kell folytatni;

- 30 C fok feletti hőmérsékletet, illetve ennek megfelelően nagy hőingadozást kell elviselni;

- zajos, mesterséges megvilágítású gázos, gőzös, poros légtérbe kell munkát végezni;

- fokozott balesetveszélyt jelentő körülmények között (pl. 2 métert meghaladó magasságban) kell dolgozni;

- erős figyelemösszpontosítással kell bírni;

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

Tájékozott legyen:

- lakó- és egyéb épületek szokásos kialakításában;

- lakó- és egyéb épületek szerkezeti elemeiben;

- kémények épületen belüli elhelyezési gyakorlatában;

- kőműves, épületgépész, csőszerelő szakmák szerszámaiban és munkavédelmi követelményrendszerében.

2. Követelmények

2.1. Szakmai gyakorlat területén

Ismerje:

- a kémények és tartozékai szerkezeti anyagait;

- a kémények szerkezeti kialakításait;

- a háztartási tüzelő- és melegvíztermelő berendezéseket;

- a kommunális és ipari tüzelőberendezéseket;

- az elsősegélynyújtást különböző sérülések, mérgezések esetén;

- háztartási tüzelő- és melegvíztermelő berendezések elhelyezésére vonatkozó általános szabályokat;

- a fűtési rendszereket és azok szerkezeti elemeit;

- a szellőztető rendszereket és azok szerkezeti elemeit;

- kémények építési és szerelési technológiáit;

- a szilárd-, olaj- és gáztüzelés berendezéseinek jellegzetességeit, azonosságukat, különbözőségüket;

- a tüzelőberendezések üzemeltetésével kapcsolatos energiagazdálkodási és környezetvédelmi műszaki jellemzőket;

- fémipari technológiákat (kézi forgácsolások, csavar, szegecskötés, lemezalakítás, hegesztés);

- csőszerelőipari technológiákat (csőkötések, csőtömítések stb.);

- kőműves falazó és kötési technológiákat;

- tűzoltás módjait, oltóanyagokat és oltóhatásokat, tűzoltó berendezéseket.

Legyen jártas:

- tüzeléstechnikai, kéményseprő-ipari, emissziós műszerek kiválasztásában, használatában;

- tüzeléstechnikai, kéményseprő-ipari emissziós műszeres mérések végzésében;

- építész- és épületgépész tervrajzok olvasásában;

- kémény-tüzelőberendezés illesztettségének vizsgálatában;

- a gravitációs vagy túlnyomásos égéstermék elvezetéssel működő tüzelőberendezések megkülönböztetésében;

- tüzelőberendezések szerkezeti elemeinek feladataiban;

- az alkalmazott építőipari, fémipari, illetve szerelőipari alap- és segédanyagok tulajdonságaiban, alkalmazásaik korlátaiban.

Készség szinten, önállóan végezze:

- a kéményseprő-ipari és tüzeléstechnikai szerszámok kiválasztását, szakszerű használatát.

- a kémények és tartozékaik tisztítását, égetését, felülvizsgálatát, alkalmassági vizsgálatát;

- dugulások helyének meghatározását és megszüntetését;

- kéménytűz oltását;

- tömörségvizsgálatát;

- nyomvonalvizsgálatát;

- kémény bontási (duguláselhárítás) és helyreállító kőműves munkáit;

- egyszerű kémény- és tüzeléstechnikai méréseket;

- fűtési rendellenességek vizsgálatát és megszüntetését;

- az OÉSZ és a vonatkozó MSZ előírásainak gyakorlati alkalmazását;

- tüzelőberendezések tisztítását;

- menetes vagy karimás csőkötés bontását vagy létesítését 2"-ig;

- tetőrajz készítését;

- balesetveszélyes munkáknál a megfelelő munkavédelmi eszközök használatát;

- elsősegélynyújtást;

- tűzoltást.

2.2. A szakmai, elméleti ismeretek

A gyors technikai fejlődés szükségessé teszi az ún. "törzsanyag" meghatározását. Ennek időtálló ismereteket kell tartalmaznia.

Ennek megfelelően ismerje:

- a kémények működésének fizikai törvényszerűségeit;

- a kémények állagromlását előidéző fizikai és kémiai folyamatokat;

- az égés elméleti és gyakorlati kémiai folyamatát;

- tüzelőberendezések szerkezeti felépítését, működési elvét;

- a kémény- és tüzeléstechnikában alkalmazott mérések fizikai, kémiai alapjait, összefüggéseit;

- a kémény és a tüzelőberendezés rendszerelvű kezelését;

- az energiagazdálkodás, a gazdaságosság, a környezetvédelem összefüggéseit;

- a kémény és tüzelőberendezés hibájára, karbantartási hiányosságokra, a helytelen üzemeltetésre visszavezethető tűz- és életveszély kialakulását;

- a szakma gyakorlására vonatkozó műszaki és jogi előírásokat;

- a szakma gyakorlásával összefüggő alapvető kőműves és fémipari technológiákat;

- műszaki rajz készítés szabályait.

2.2.1. A törzstananyag mellett ún. kiegészítő tananyag oktatása is szükséges. Ennek szakmai összeállítása a szaktanári feladat, melynek figyelembe kell venni a szakmai tantárgyak egyes témaköreit.

A kiegészítő tananyag összeállításának irányelvei:

- kapcsolódjon a törzsanyaghoz;

- a jelenlegi legkorszerűbb ismeretek legyenek;

- a korszerűbb ismereteket hasonlítsa össze a még ismert legutóbbiakkal;

- keltse fel a tanulók, a majdani szakemberek, szakterületük technikai fejlődése iránti érdeklődését;

- készítse fel őket az új ismeretek befogadására.

IV. A szakképesítés vizsgátatási követelményei

A szakmai vizsgát a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény és a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kell megszervezni, illetve levezetni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok felsorolása a szint megjelölésével.

A szakmai vizsgán számon kérhető követelmények szintje megegyezik a III/2. pontban foglaltakkal.

4.2. A szakmai vizsga részei:

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

Írásbeli vizsga

- a belügyminiszter által jóváhagyott kérdések alapján tartható szakmai számítások és műszaki rajz készítés témakörökből.

Szóbeli vizsgarészen

- a vizsgázó a belügyminiszer által jóváhagyott szakmai, elméleti témakörökből összeállított tételek alapján ad számot a tudásáról.

Gyakorlati vizsga során

- kéményvizsgálat, szakmai eszközhasználat, kéményseprő-ipari szakvélemény készítés témekörökből a belügyminiszter által meghatározott szakmai követelmény figyelembevételével kidolgozott feladatot kell megoldani.

4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsgázó a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. § rendelkezései szerint szerint mentesülhet vizsgakötelezettsége alól.

* * *

KUTYAVEZETŐ szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A szakképzés eredményes befejezése után a képzésben résztvevő alkalmassá válik; különböző képzettségű kutyák vezetésére, csoportos és egyéni képzésére, szinten tartó és továbbképzésére, alkalmassági bírálatra történő felkészítésére, a kutyák igénybevételére és alkalmazására különböző viszonyok között.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

Felvételi, beiskolázás

A jelentkezőknek felvételi elbeszélgetésen kell részt venni, ahol felvételi bizottság értékeli a jelentkezők általános felkészültségét, kynológiai ismereteit, állatszeretetét és a kutyakiképzés iránti vonzódásának mértékét.

A beiskolázás feltételei:

- betöltött 18. életév,

- általános iskolai végzettség,

- büntetlen előélet,

- megfelelő fizikai állóképesség,

- képzésre alkalmas kutya birtoklása.

Oktatott tantárgyak:

- Kynológia 34 óra

- Kutyakiképzés 296 óra

- Állategészségtan 20 óra

- Testnevelés 20 óra

- Jogi alapismeretek 30 óra

Összesen: 400 óra

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

Őr-, járőrkutyák képzése, gyakoroltatása, továbbképzése, vizsgáztatása, szolgálati igénybevétele, alkalmazása, ellátása, gondozása, egészségügyi ellátása, élelmezése. Közreműködés kutyák, kutyavezetők képzésében, továbbképzésében, minősítések és versenyek szervezésében.

A szakképzés során a hallgatók - kutyáik kiképzésével együtt - szerezzenek jártasságot és készséget a kutyával megerősített szolgálat különböző feltételek közötti szakszerű ellátásában. Sajátítsák el az őrzés-védelmi szolgálat teljesítésének szabályait a szolgálati kutya alkalmazásával.

Tanulják meg az őrzött objektumok rendjét veszélyeztető cselekmények megelőzésével, megszakításával és felderítésével kapcsolatos speciális módszereket és feladatokat.

Tudjanak szakszerűen, kulturáltan és biztonságosan intézkedni, legyenek képesek a jelentős eseményeket, jelenségeket megfigyelni. A bűncselekmények elkövetőivel szemben - ha szükséges - bátran és szakszerűen tudják alkalmazni szolgálati kutyájukat és az egyéb a feladatok ellátásához biztosított eszközöket. Legyenek képesek szolgálati kutyájukkal idejében elhárítani az ellenük irányuló támadást.

Bűncselekmények észlelése, tudomásukra jutása vagy tettenérés esetén, továbbá balesetek helyszínén, határozottan, gyorsan és szakszerűen végezzék el a feladatkörükbe tartozó elsődleges intézkedéseket.

Legyen jártasságuk a járőrkutya kiképzésében és vezetésében, különböző terepen megbújt személyek felkutatásában, elfogásában.

Intézkedéseikről, a tudomásukra jutott vagy általuk észlelt eseményekről a tartalmi és formai követelményeknek megfelelő jelentést, illetve feljelentést tudjanak készíteni.

Szolgálati kutyájukat önállóan tudják képezni, illetve továbbképezni, így annak szolgálati alkalmasságát fokozni.

Ismerjék a kutyák képzésének módszereit, a biztonsági rendszabályokat, a szolgálatuk ellátásához szükséges jogszabályokat, állategészségügyi és ebtartási rendelkezéseket.

2. Követelmények

2.1. Az állategészségtan területén:

Ismerje:

- a kutya szervezetének felépítését (anatómiáját),

- a kutya szervezetének működését (élettanát),

- a kutya nem fertőző belgyógyászati betegségeinek tüneteit,

- a kutya sebészeti megbetegedéseinek tüneteit,

- a kutya lényegesebb parazitózisát és ezeknek a tüneteit,

- a kutya legfontosabb mérgezéseit,

- a kutya ásványi anyag és vitaminellátási zavarai miatt kialakuló lényeges megbetegedéseket,

- a kutya fontos fül-, szem- és bőrbetegségeit.

Jártasság szinten sajátítsa el:

- a humán elsősegélynyújtás szabályait, a helyes sebellátást (kötözést), az orvos megérkezéséig szükséges teendőket,

- a nem kötelező védőoltások beadásának szabályait,

- a féregtelenítés szabályait,

- a legfontosabb állatról emberre terjedő betegségek (zoonózisok) tüneteit, mind a kutyáknál, mind az embereknél, a fertőzés módját és a fertőzés megelőzésének lehetőségeit,

- az egészséges kutya általános állapotát és ennek megváltozását a betegségek folyamán,

- a veszettség megbetegedés vagy gyanújára utaló esetekben a tennivalókat, fontosabb állategészségügyi jogszabályokat,

- a tennivalókat abban az esetben, ha a kutya embert harapott (elsősegély, bejelentési kötelezettség).

Készség szinten sajátítsa el:

- a kutya tartására, elhelyezésére, gondozására, ápolására vonatkozó szabályokat,

- a kutya helyes takarmányozásának (etetés, itatás) szabályait,

- a kutyával való helyes bánásmódot az állatorvosi kezelések alkalmával,

- a különféle gyógyszerek beadásának helyes módjait,

- az otthoni betegápolás, utókezelés szabályait.

2.2. A kynológia területén ismerje:

- a kutya származásának és háziasításának elméletét,

- az állatok tanításának történetét,

- a fontosabb szolgálati kutyafajták küllemtanát és alkalmazhatóságukat a különböző területeken,

- a magyar kutyafajtákat,

- az etológia fogalmát és tárgyát, valamint az állatok viselkedésének csoportosítását,

- a kutya érzékszerveinek élettanát és funkcióit,

- az inger fogalmát és fajtáit,

- a reflex fajtáit és megjelenési formáit, valamint a reflexelmélet kialakításának történetét,

- a gátlás fogalmát, jelentőségét, fajtáit és keletkezésének mechanizmusát, valamint az ingerület és a gátlás kölcsönös viszonyát,

- a szakterület jelentőségének megfelelő speciális kutyakiképzési módszereket általában.

Jártasság szinten sajátítsa el:

- a kutya tanításának különböző módszereit,

- a kutya közlési jeleit, különös tekintettel az emberek felé történő kommunikációra,

- a magasabb rendű idegtevékenység típusainak jellemzőit,

- a kutyák domináló reakcióit és azok meghatározásának módját, különösen a kutyák munkára való kiválasztására tekintettel,

- a fegyelmező gyakorlatok tanításának módszereit, folyamatát és ezek szabályszerű végrehajtását,

- az ügyességi gyakorlatok tanításának módszereit, folyamatát és ezek szabályszerű végrehajtását,

- a fiatal, növendék kutyák őrző-védő munkára való előkészítését,

- a csoportos harci játék elméletét, elemeit, szükségességét,

- az őrző-védő munka kiképzés elméletét.

Készség szinten sajátítsa el:

- a kutya és vezetője közötti helyes kapcsolat kialakításának módszereit, a kutyával való bánásmódot,

- a szolgálati kutyával szemben támasztott fizikai és pszichikai követelményeket,

- a kutyavezető helyes viselkedését őrző-védő munka közben,

- az őrző-védő munka életszerű gyakorlásának lehetőségeit,

- az objektumok őrkutyákkal való őrzésének módszereit,

- a szolgálati kutyák szinten tartásának és továbbképzésének módjait.

2.3. A kutyakiképzés területén a jártasság szinten sajátítsa el:

- a pórázon vezetés és szabadon követés tanítását és szabályszerű végrehajtását,

- az ültetés, fektetés, megállítás tanítását és szabályos végrehajtását helyben és menet közben,

- a behívás tanítását és szabályos végrehajtását,

- a helyben maradás tanítását és szabályos végrehajtását,

- az élelemmegtagadás formáit, tanítását és szabályos végrehajtását,

- az ügyességi gyakorlatok (akadályugrás, árokugrás, lépcsőnjárás, palánkmászás, járműre fel- és leugrás) tanítását és szabályszerű végrehajtását,

- a segéd szabályos viselkedését őrző-védő munka közben, az alapvető segédelési tudnivalókat,

- az őrző-védő munka tanítási folyamatát,

- a támadáselhárítás tanítását szabad területen és helyiségben,

- a kutyával biztosított intézkedés tanítását,

- a terepkutatás és menekülő lefogás tanítását és végrehajtását.

Készség szinten sajátítsa el:

- a kutyavezetőnek az őrző-védő gyakorlatok közbeni helyes viselkedését,

- a támadáselhárítás esetén a szabályszerű viselkedést és felszólítást,

- az intézkedés biztosítás szabályszerű végrehajtását,

- a kutyával történő kísérés végrehajtását,

- a személyek védelmének, területek, objektumok őrzésének módszereit szolgálati kutya igénybevételével.

2.4. A testnevelés területén ismerje:

- az ütések és rúgások technikáját,

- a fogásokból szabadulások módszerét,

- az elvezetések és előállítások technikai kivitelezését,

- a bilincselési módszereket,

- a test vitális pontjait.

A jártasság szinten sajátítsa el:

- az esések és gurulások alkalmazását,

- eszköz nélküli támadások hárítását,

2.5. A jogi alapismeretek területén ismerje:

- az állategészségügyi rendeleteket,

- az ebtartási rendeleteket,

- a közfeladatot ellátó kutyavezető büntetőjogi védelmét,

- a bűncselekmény alapos gyanúja esetén teendő intézkedéseket,

- a személyes szabadságot nem korlátozó intézkedéseket,

- a személyes szabadságot korlátozó intézkedéseket,

- a testi kényszer alkalmazását,

- a bűncselekmény, a szabálysértés és a fegyelmi vétség jogi értelmezését,

- a leggyakoribb vagyon és tulajdon elleni szabálysértéseket, bűncselekményeket,

- a szabálysértési jog helyét a jogrendszerben, a szabálysértés fogalmát, a szabálysértést meghatározó jogszabályokat,

- a rendészeti bűncselekményeket,

- a közbiztonsági bűncselekményeket,

- a gazdasági bűncselekményeket,

- a büntetőeljárás alapelveit,

- a helyszínes bűncselekmények észlelése során teendő intézkedéseket,

- a bűnjel fogalmát, jelentőségét, beszerzésük és biztosításuk szabályait,

- a helyszínbiztosítás szabályait,

- a kutyás őrszolgálat ellátásának szabályait, formáit, az őrutasítás tartalmát,

- a fegyvertartási, alkalmazási szabályokat,

- az okmányellenőrzéssel kapcsolatos szabályzókat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

- A szakmai vizsgáztatás követelményszintje megegyezik a III. fejezetben meghatározott szakmai követelményekével.

- A szakmai vizsgán számot kell adni a kynológia, az állategészségtan, a jogi alapismeretek, a testnevelés és a kutyakiképzés tantárgyak tananyagának elsajátításáról.

A szakmai vizsga alapvetően gyakorlati jellegű, a vizsgán szituációs feladatok megoldásával számot kell adni arról, hogy az elméleti ismereteket a tanulók hogyan tudják alkalmazni a gyakorlati munkában.

4.2. A szakmai vizsga részei

a) Írásbeli vizsga (2 óra):

- kynológia,

- állategészségtan, és

- jogi alapismeretek

tantárgyakból a belügyminiszter által jóváhagyott tételek alapján történik.

b) Szóbeli vizsga

Kynológia tantárgyból a belügyminiszter által jóváhagyott tételsor alapján tartható.

c) Gyakorlati vizsga (5 óra)

A belügyminiszter által meghatározott szakmai követelmények alapján testnevelés és kutyakiképzés tantárgyakból tartható.

A kutyakiképzés gyakorlati vizsgán az a tanuló felel meg, aki a szakképzés keretén belül saját maga által képzett kutyával "A vagyonvédelmi szolgálati kutyák alkalmassági és teljesítménybírálati rendjé"-ben leírt gyakorlatokat legalább megfelelő szinten végre tudja hajtani.

A vagyonvédelmi szolgálati kutyák alkalmassági és teljesítménybírálati rendjét az ORFK Szolgálati Állatfelügyelet vezetője hagyja jóvá, és az ORFK Kutyavezető-képző Iskolán tekinthető meg.

4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Felmentés adható az ORFK Kutyavezető-képző Iskolán szerzett, szakképesítést nem biztosító végzettségre, a kynológia és az állategészségtan tantárgyakból.

4.4. A szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét a munkaügyi miniszter 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet e határozza meg.

4.4.1. A kutyavezető szakmai képesítővizsgán a vizsgázó elméleti osztályzatát a kynológia, az állategészségtan és a jogi alapismeretek tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

A gyakorlati vizsga érdemjegyét a testnevelés és a kutyakiképzés tantárgyakból kapott osztályzatoknak a kutyakiképzés tantárgy osztályzata felé kerekített átlaga alapján kell meghatározni.

4.4.2. A javító-, az utó- és a pótvizsgáztatás rendjét és feltételeit - iskolarendszerű képzésben - képzést folytató intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata határozza meg.

4.4.3. A kutyavezető szakképesítés vonatkozásában az ORFK Kutyavezető-képző Iskola szakmai és vizsgaközpontként is működik.

A kutyák teljesítménybírálatát (minősítését) - a szakmai vizsgán és az időszakos minősítéseken - a belügyminiszter felhatalmazása alapján - az ORFK Kutyavezető-képző Iskolája végzi.

Őrzés-védelmi feladatra csak legalább "megfelelő" eredményű minősítéssel rendelkező kutya vehető igénybe. A kutyák minősítése legfeljebb két évig érvényes.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI SZAKELŐADÓ szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A képzés befejezését követően a jelölt alkalmas lesz a településfejlesztési és a településüzemeltetési ügyintéző munkakör betöltésére, ennek keretében a felmerülő gazdasági, technikai-műszaki, szakirányú vállalkozói ismereteket igénylő feladatok ellátására.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A képzésben való részvétel feltételei:

- középiskolai érettségi,

- egészségügyi alkalmasság,

- sikeres felvételi vizsga.

A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

1. Közigazgatási alapismeretek

- A közigazgatási rendszer felépítése, működése.

- Önkormányzatok rendszere.

- Hatósági eljárások.

2. Kommunikációs ismeretek

- Kommunikációs alapismeretek.

- A közösségfejlesztés alapvető technikái.

- A település civil szervezeteivel való kapcsolattartás.

- Tárgyalástechnika, konfliktuskezelés.

- Ügyfelek tájékoztatása, problémakezelés.

3. Közgazdasági, pénzügyi, adózási, jogi, vállalkozási ismeretek

- Közgazdasági, pénzügyi, adózási alapismeretek.

- Pénzkezelési technikák: költségvetés-készítés, díjszámítás, fenntartási, üzemeltetési költségek számítása.

- Egyszerű pénzügyi eljárások lebonyolítása, számlázási, könyvelési ismeretek.

- A kisvállalkozás működési feltételei.

- Kisvállalkozás könyvelése, ügyiratok intézése.

- Jogi szabályozás ismerete.

- Társadalombiztosítási ismeretek.

4. Munkajogi, munkaerő-piaci ismeretek

- A legfontosabb foglalkoztatási törvények (Munka Törvénykönyve, köztisztviselői, közalkalmazotti, foglalkoztatási törvény) szabályai.

- A munkaviszony keletkezése és megszűnése főbb szabályai, valamint az anyagi, fegyelmi, kártérítési szabályok, felelősség, hivatalos személy fogalma, büntetőjogi minősítése.

- A munkahelyre vonatkozó alapvető szabályok (ügyrend, munkaköri leírások, ügyviteli szabályzat), álláshirdetés megfogalmazása.

- Álláshirdetésre jelentkezés, megjelenés, viselkedés, a munkaalkalmasság megítélése.

5. Számítástechnikai ismeretek

- Számítógép-működtetés, programkezelés.

- Számítástechnikai műszerpark ismerete.

- Szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő technikák.

6. Információgyűjtés, nyilvántartási ismeretek

- Legyen tájékozott az információgyűjtés és kiértékelés formáiról, az ügykezelés szabályairól.

- Ismerje és tudja alkalmazni a tevékenységéhez szükséges nyilvántartásokat.

7. Ingatlanérték, vagyonérték ismeretek

- Önkormányzati külső-belső kapcsolatok.

- Lakossági, képviselői kapcsolatok.

- Településfejlesztés tervezése.

- Szervezési és marketing ismeretek.

- A településen alkalmazható legmegfelelőbb építési anyagok és szerkezeti technológiák ismerete.

- Tőkeforrás-feltárás: hitelfelvétel, bankügyletek; gazdaságosságelemzési ismeretek.

- Pályázati kiírás, értékelés, az eredmények ellenőrzésének technikái.

8. Településüzemeltetési ismeretek

- Az önkormányzat településüzemeltetési tevékenysége.

- Településüzemeltetési vállalkozás.

- Települési környezetvédelem.

- Épületfenntartás, épületüzemeltetés.

- Helyi közlekedés szervezése.

- Felszíni vízrendezés.

- Település vízgazdálkodási (vízellátás, csatornázás).

- Közfürdők és fürdőhelyek fenntartása.

- Gázellátás feladatai.

- Elektromos energiaellátás.

- Távhőellátás.

- Zöldterületgazdálkodás.

- Közterület tervezése és fenntartása.

- Település szilárd- és folyékonyhulladék kezelése.

- Temetkezési szolgáltatás.

- Kéményseprő-ipari közszolgáltatás.

- Az önkormányzat feladata az adott tevékenység ellátásában, illetve a szolgáltatás szervezésében.

- A szükséges hatósági, tervezői, kivitelezői tevékenység menetének ismerete, szükség szerint szakértő bevonása a feladat elvégzésébe.

- Díjkialakítási technikák.

- Adatszolgáltatás az önkormányzati költségvetés készítéséhez a fejlesztés-építés, a fenntartás, az üzemeltetés költségeiről.

- Tájékozottság a gazdaságos terveztetéshez és kiviteleztetéshez.

9. Településfejlesztési ismeretek

- Önkormányzati külső-belső kapcsolatok.

- Lakossági, képviselői kapcsolatok.

- Településfejlesztés tervezése.

- Szervezési és marketingismeretek.

- A településen alkalmazható legmegfelelőbb építési anyagok és szerkezeti technológiák ismerete.

- Tőkeforrás-feltárás: hitelfelvétel, bankügyletek, gazdaságosságelemzési ismeretek.

- Pályázati kiírás, értékelés, az eredmények ellenőrzésének technikái.

10. Biztonságtechnika, tűz- és vagyonvédelem. Biztosítási ismeretek

- Munkavédelem, rendeletek, szabványok.

- Biztonságtechnika, veszélyforrások, védelmi rendszerek.

- A települési létesítményekkel kapcsolatos tűz- és vagyonvédelmi előírások ismerete, alkalmazása.

- Biztosítási eljárások, kockázati módozatok.

11. Idegen nyelv ismerete

A szakelőadói feladatok ellátásához szükséges egy idegen nyelv ismerete alapfokú szinten.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

4.1. A vizsgakövetelmények

A vizsgakövetelmények megegyeznek a III. fejezetben meghatározott szakmai követelményekkel. A településfejlesztési szakelőadói szakmai képesítővizsgát az 1993. évi LXXVI. törvény és a végrehajtására kiadott 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kialakított szakmai vizsgabizottság előtt kell tenni.

Vizsgára bocsátás előfeltétele: a szakdolgozat benyújtása.

4.2. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga: a belügyminiszter által kiadott írásbeli tételek alapján a képzés egészét átfogó, összetett feladatról. A vizsgatételeket a III/1-10. témacsoportból kell összeállítani.

Az írásbeli vizsgára biztosított idő összesen 3 óra. A vizsgán jegyzet és tankönyv segédeszközként nem használható, a vizsgázó a feladat elkészítéséhez tanácsot nem kérhet és nem kaphat.

Szóbeli vizsga: a belügyminiszter által kiadott, a III/1-10. témacsoportból összeállított vizsgatételek alapján szervezhető.

Gyakorlati vizsga: szakdolgozat megvédése. A szakdolgozat témáját, mely a településfejlesztés szakterületeihez (ipar-, mezőgazdaság- és infrastruktúrafejlesztés, közművesítés, energiaellátás, kommunális feladatok szervezése) kapcsolódik, a vizsgáztató intézmény adja ki.

4.3. A vizsga értékelése

A vizsgázó szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot. A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli elméleti vizsgarészekre kapott érdemjegyek, írásbeli vizsga érdemjegye felé kerekített átlaga adja. A vizsgarészeket külön-külön (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgakövetelményét teljesítette.

Igazoltan elmulasztott vagy valós indokkal megszakított vizsgát követően pótlóvizsga tehető. Minden egyéb sikertelen vagy elmulasztott vizsga csak javítóvizsgával ismételhető.

A javító- és pótlóvizsgára egyaránt - a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint - a jelölt kérelme alapján kerülhet sor.

* * *

HATÁRRENDÉSZ szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei[2]

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A határrendész szakma gyakorlása során az oktatott tantárgyak által lefedett szakmai ismeretek területén belül ismerje:

- a Magyar Köztársaság államszervezetének rendszerében a Fegyveres Erők, a Határőrség helyét, szerepét, a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény alapján a vonatkozó alapfogalmakat, feladatokat, a szervezet felépítését, működésének fő szabályait;

- a határőr igazgatóságok, határőrizeti kirendeltségek, határforgalmi kirendeltségek, határvadász századok szervezetét, tevékenységének elveit, a feladatellátásra vonatkozó jogszabályokat, szabályzatokat, a kirendeltségek, alegységek működésének fő szabályait;

- a járőrszolgálat ellátásának szabályait, a határrendész intézkedéseit, a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket;

- az államhatárral összefüggő nemzetközi szerződésekből adódó főbb feladatokat;

- a szolgálati állatok, műszaki-technikai berendezések, technikai eszközök alkalmazásának alapvető kérdéseit;

- a határforgalom ellenőrzésének elveit, rendszerét, gyakorlatát a kirendeltségek működésének, irányításának alapelveit, az együttműködésből adódó feladatokat;

- az úti okmányok, az európai uniós, a szomszédos és más államok személyi igazolványai, valamint gépjármű forgalmi okmányok és más vezetői engedélyek fajtáit, anyagának védelmi és biztonsági rendszere jellemzőit, eredetiségét és érvényességét;

- az európai uniós, a szomszédos és más államok által kiadott vízumok fajtáit, biztonsági jellemzőit, érvényességükre vonatkozó szabályokat, kiadásának, kezelésének, tárolásának szabályait;

- a személyazonosítást elősegítő ismérveket, jellemzőit és felhasználásukat az ellenőrzés során;

- a jogellenes cselekményt elkövetők, embercsempészek módszereit;

- a kábítószer elleni küzdelemből adódó feladatokat, a fegyver, lőszer, sugárzó anyag elrejtésének, az államhatáron való átjuttatásának módszereit, a lopott gépjárművek felfedésének lehetőségeit;

- a rendszeresített számítástechnikai eszközök kezelését;

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

- az általános és személyiség-lélektan alapfogalmait, a kulturált határrendész intézkedés alkalmazott pszichológiai módszereit;

- a magyar határőrizet történetének főbb szakaszait, jellemzőit, a határőrizetben napjainkban végbement változásokat;

- a szomszédos államokról rendelkezésre álló legfontosabb jellemzőket (népesség összetétel, gazdasági fejlettség, kulturális hagyományok, idegenforgalmi nevezetességek, közlekedési infrastrukturális helyzet stb.);

- szakaszkötelékig a harcvezetés elveit, béke és minősített időszakokban történő rendvédelmi hatósági és csapaterős tevékenységek alapvető feladatait;

- a Határőrségnél rendszeresített fegyver és haditechnikai eszközök működésének, használatának alapelveit;

- alapvető jogelméleti fogalmakat, a Magyar Köztársaság Alkotmányának alapvető rendelkezéseit, az államigazgatási (közigazgatási), bűntető- és szabálysértési jog alapvető szabályait;

- a Határőrség tevékenységét meghatározó államigazgatási (közigazgatási), büntetőeljárási és szabálysértési eljárási szabályokat;

- a külföldiekre vonatkozó rendészeti szabályokat;

- az államhatárral összefüggő, valamint a közúti határátkelőhelyen elkövetett szabálysértéseket, a helyszíni bírságolás és a szabálysértési feljelentés szabályait;

- a menekültüggyel kapcsolatos határőrségi eljárást;

- a személyek államhatáron történő átadás-átvételével kapcsolatos határőrségi feladatokat;

- a schengeni egyezményből adódó rendészeti jellegű feladatok alapvető elvi kérdéseit;

- az alapvető kriminalisztikai elveket, eszközöket, módszereket, eljárásokat;

- a nyílt felderítő munka alapjait, módszereit, eszközeit, fő irányait, területeit;

- az államhatárral összefüggő, Határőrség hatáskörébe tartozó bűncselekményeket, a Határőrség bűnüldözési feladatait, nyomozati eljárásokat;

- létesítmény, objektum, terület őrzését, védelmét, az oda történő be- és kiléptetést, a szállítás és a belső rend biztonsági szempontból történő ellenőrzését;

- jármű és más ingóság őrzését, védelmét;

- szállítmányok kísérését, őrzését, illetve pénz- és értékszállítások végzését;

- személyek testi épségének, személyi szabadságának védelmét, azok ellen irányuló fenyegetések, támadások elhárítását;

- helyszínbiztosítást, rendezvénybiztosítást;

- a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok szerint a határrendész állományra vonatkozó, a szolgálati viszonyt rendező alapvető szabályokat;

- a Határőrség tagjainak jogait és kötelességeit, a fegyelmi és a kártérítési eljárás rendjét, szankcióit, valamint az alaki és öltözködési szabályzatok előírásait.

2. A szakmai képzés során elsajátítandó ismeretek, jártasságok és készségek meghatározása

A szakmai követelmények szintjei ismeretkörönként (tantárgyanként) kerültek meghatározásra.

A képzés során oktatott ismeretkörök (tantárgyak):

- idegen nyelv;

- testnevelés;

- logika-etika-pszichológia;

- szaktörténet;

- jogi és igazgatási ismeretek;

- Gyakorlati vizsga: a szolgálati helyzethez igazodó szituáció megoldásával, illetve bemutatásával legyen teljesíthető a gyakorlati vizsgarész, amely a határőrizeti ismeretek, a határforgalmi ismeretek, határvédelmi ismeretek, valamint idegenrendészeti, szabálysértési és menekültügyi ismeretek tantárgyak gyakorlati ismeretanyagát fogja át.

Időtartama: maximum 30 perc/fő.

- Szóbeli vizsga: a belügyminiszter által meghatározott tételjegyzék alapján a határőrizeti ismeretek, határforgalmi ismeretek, valamint a bűnügyi és felderítő ismeretek tantárgyak témaköreiből.

A vizsgázó az általa húzott tételen található kérdések megválaszolására történő felkészülésre 30 perc felkészülési időt kap. A szóbeli vizsgán segédeszköz nem használható.

Időtartama: maximum 40 perc/fő.

A szakmai vizsga letétele minden tanuló számára kötelező.

TŰZOLTÓ TECHNIKUS szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei[3]

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A tűzoltó technikus a tűzoltóság által végzett tűzoltási, műszaki mentési, tűzmegelőzési és technikai jellegű operatív irányító tevékenység középfokú képzettségű szakembere.

Feladata:

- a tűzoltási, műszaki mentési és egyéb kárfelszámolási munkák szakszerű tervezése, előkészítése, végrehajtása,

- adott létesítmény, terület tűzvédelmi helyzetének értékelése, erről vélemény kiadása,

- tűzvizsgálati eljárás lefolytatása, tűzkeletkezési ok meghatározása,

- a szolgálati feladatok tervezésével, előkészítésével kapcsolatos középvezetői feladatok elvégzése,

- a beosztotti állomány rendszeres elméleti és gyakorlati továbbképzése, szolgálati, szakmai, etikai és fegyelmi nevelése.

A képzés befejezését követően a tűzoltó technikus alkalmas lesz a 11/1997. (II. 18.) BM rendeletben meghatározott alábbi beosztások betöltésére:

Központi szerveknél:

- előadó,

- ügyvitelvezető.

Területi szerveknél (állami és hivatásos önkormányzati):

- főelőadó,

- háttérparancsnok (fővárosi),

- rohamparancsnok (főváros),

- szólamvezető,

- törzstiszt (főváros),

- ügyeletvezető (megyei),

- oktató (TKI),

- előadó (állami és fővárosi),

- hírközpontkezelő (állami),

- hírközpontvezető (fővárosi).

Helyi szerveknél (állami és hivatásos önkormányzati):

- főelőadó (megyeszékhelyi),

- hajóskapitány (kerületi),

- kiemelt főelőadó (kerületi, városi),

- szolgálatparancsnok (állami és hivatásos önkormányzati),

- búvárszolgálat-vezető (kerületi),

- előadó (megyeszékhelyi, kerületi, városi),

- főelőadó (kerületi, városi),

- főgépész (kerületi),

- merülésvezető (kerületi),

- szolgálatparancsnok-helyettes (állami és önkormányzati),

- szolgálatvezető (Országház).

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A képzésben való részvétel feltételei:

- középiskolai érettségi bizonyítvány,

- a két tanév képzési idejű szakon az alapfokú (6 hetes) tűzoltó tanfolyami végzettség,

- az egy tanév képzési idejű szakon a tűzoltó szakképesítés,

- a beiskolázott véglegesítése,

- orvosi alkalmasság,

- eredményes felvételi vizsga.

A szakmai képzés során elsajátítandó ismeretek, jártasságok és készségek meghatározása:

A szakmai követelmények szintjei tantárgyanként, ezen belül témánként kerültek meghatározásra.

1. Szakmai alapismeretek

a) Alkalmazott fizikai ismeretek témából:

Felismerési szinten:

- ideális és valóságos folyadékok jellemzőit,

- közegellenállás fajtáit és hatásait,

- a viszkózus folyadékok áramlási formáit és jellemzőit,

- a fluidizációs anyagszállítás jellemzőit,

- a termikus állapotváltozások főbb típusait, megjelenési formáit,

- az elektrosztatika alapjelenségeit.

Definíciós szinten:

- a folytonosság törvényét,

- a Bernoulli-törvényt,

- a folyadékok áramlásának energiaösszetevőit,

- a termodinamika I., II. és III. főtételeinek értelmezését,

- a fajhő fogalmát, értelmezését,

- az egyensúly fogalmát és feltételeit,

- a mágneses erőtér jellemzőit,

- az indukció törvényeit.

Rendezési szinten:

- az ideális és a valóságos folyadékok áramlásával kapcsolatos törvényeket,

- a statikus egyensúlyi helyzeteket, és azok feltételeit,

- az egyáramú áramkörökre vonatkozó összefüggéseket, törvényeket,

- a váltakozó feszültség előállítását,

- a villamos gépek működését.

Jártasság szinten:

- az áramlástan témakörében feladatok megoldását,

- a termodinamika témakörében feladatok megoldását,

- a mechanika témakörében feladatok megoldását,

- az elektrotechnika témakörében feladatok megoldását.

b) Számítástechnika témából:

Felismerési szinten:

- a számítógépek felépítését,

- a hardver műszaki jellemzőit,

- a szoftver fogalmát, az operációs rendszerek és programok csoportosítását.

Definíciós szinten:

- a számítógépek működési elvét,

- a tűzoltóságnál alkalmazott szoftvereket.

Rendezési szinten:

- a számítógépek működésének logikai alapjait,

- a számítógépes hálózat működésének alapelveit,

- a térinformatikai rendszerek alapjait.

Jártasság szinten:

- a számítógép üzembe helyezését,

- kezelés, működtetés során az alapvető utasítások használatát,

- a tűzoltóságnál használt szoftverek (legalább egy szoftver) kezelését,

- elektronikus adatátvitel végrehajtását.

c) Kémiai ismeretek témából:

Felismerési szinten:

- az anyagok szerkezetére, a kémiai kötésekre, a periódusos rendszerre, a reakciósebességre, a konkrét anyagokra vonatkozó tudnivalókat,

- a szervetlen anyagok: az oxigéncsoport, a nitrogéncsoport, a széncsoport, az alkáli és alkáli földfémek, a halogének csoportjának elemei és vegyületei közül a témakör anyagában meghatározottak tulajdonságaira és felhasználására vonatkozó ismereteket,

- a hidrogén tulajdonságait,

- a szerves anyagok: a telített és telítetlen, a zártláncú és nyíltláncú szénhidrogének, az oxigéntartalmú szénhidrogén származékok: az alkoholok, éterek, aldehidek, szerves savak, fenolok, szénhidrátok, a halogén tartalmú szénhidrogén származékok, vegyületei közül a témakör anyagában meghatározottak tulajdonságaira és felhasználására vonatkozó ismereteket.

Definíciós szinten:

- a fizikai és a kémiai tulajdonságokra, változásokra, a keverékekre, a kolloid rendszerekre, a halmazállapotokra, tömeg- és energiamegmaradásra vonatkozó ismereteket.

Rendezési szinten:

- az anyagok és tulajdonságaik kapcsolatára vonatkozó, a tűzvédelemmel összefüggő ismereteket,

- a tanult elemek és vegyületek veszélyes tulajdonságaira és az ellenük való védekezés lehetőségeire vonatkozó ismereteket.

Jártasság szinten:

- a kémiai reakciók, ezen belül az oxidáció leírásának, a koncentráció számításának, a reakcióhő kezelésével kapcsolatos ismereteket.

d) Veszélyes anyagok témából:

Felismerési szinten:

- a veszélyes anyagtulajdonságokat,

- a veszélyesség mértékének felismerését,

- a veszélyes anyag előfordulási lehetőségeit,

- a környezetbe való kijutás lehetőségeit,

- a veszélyes anyag jelenlétének észlelését.

Definíciós szinten:

- a veszélyes anyag fogalmát,

- a veszélyes anyag csoportosítását,

- a veszélyes anyag azonosításának lehetőségeit.

Rendezési szinten:

- a veszélyes anyag hatásait az emberre, környezetre,

- a veszélyes anyagok kölcsönhatásait,

- a veszélyes anyagcsoportok jellemzőit,

- a veszélyes anyagok semlegesítésének lehetőségeit.

Jártasság szinten:

- a nemzetközi jelölésrendszert,

- a szakirodalmak használatát.

e) Veszélyes technológiák témából:

Felismerési szinten:

- a téma anyagában meghatározott technológiai folyamatok alapvető lépéseit,

- a technológiában előforduló veszélyes körülményeket, anyag, hőmérséklet, nyomás stb. vonatkozásában.

Definíciós szinten:

- a technológiákhoz kapcsolódó alapfogalmakat.

Rendezési szinten:

- tudják kiemelni és tűzvédelmi szempontból elemezni a konkrét technológiák veszélyes pontjait,

- összefüggéseiben értelmezni és önállóan értékelni a szélsőséges technológiai körülmények, a veszélyes anyagok kapcsolódását.

2. Tűzoltási és műszaki mentési ismeretek

a) A tűzoltás fogalomrendszere témából:

Felismerési szinten:

- az impulzus elven működő tűzoltási lehetőségekről, az erről folyó kutatás helyzetéről.

Definíciós szinten:

- az égési folyamat jellemző tulajdonságait,

- a tűz jellemző paramétereit (idejének, területének, hőmérsékletének, terjedési sebességének fogalomrendszerét),

- a gázcsere fogalmát,

- az égés során felszabaduló hő és a tűz terjedésének számítását,

- a tűz zónáinak sajátosságait, szerepét,

- a tüzek osztályozási rendszerét,

- a tűzoltás hőelméletét,

- a tűzterjedés megakadályozásának módszereit,

- az égés és a tűz megszüntetésének módjait, módszereit,

- az oltóhatások fogalomkörét,

- az oltóanyagok oltóhatás szerinti csoportosítását,

- az oltóanyagok adagolási intenzitásának megállapítását,

- a tűzoltóanyagok felhasználásának szabályait (a víz, a tűzoltóhabok, a tűzoltógázok és a tűzoltóporok esetén).

Jártasság szinten:

- az égő anyag, a beavatkozás jellegének megfelelőn a tűzoltóságnál rendszeresített oltóanyagok közül a legalkalmasabb oltóanyagot és módszert.

b) Oltóanyag-ellátás témából:

Felismerési szinten:

- az automatikus tűzoltó berendezések oltóanyag-ellátásának összefüggéseit,

- közüzemi vízellátás rendszerét, a csőhálózatok jellemzését.

Definíciós szinten:

- a vízsugár feladatát, képzését, formáit, ezek meghatározását,

- a sugárcsövek vízfogyasztását,

- a vízforrások csoportosítását, igénybevételük rendjét,

- a táplálási módok rendszerét, igénybevételük rendjét,

- a tűzcsapok típusait, felhasználhatóságuk rendjét, módját,

- a tűzoltó vízforrások jelölését,

- a sugárral működés alapeseteit,

- a nyomásveszteségek okait, azok figyelembevételét,

- a tartályról működés feltételrendszerét,

- a távolsági vízszállítás fogalmát, lehetőségeit.

Jártasság szinten:

- vízsugár formájának megválasztását, működtetését,

- a vízforrások előkészítését, igénybevételét, jelölés alapján történő felismerését,

- a táplálási módok megszerelését, igénybevételét,

- a tartályvíz takarékos és célszerű felhasználását,

- a távolsági vízszállítás feladatainak végrehajtását,

- az oltóanyag-ellátással összefüggő táblázatok használatát.

c) A tűzoltóság egységeinek tűzoltási, műszaki mentési tevékenysége témából:

Rendezési szinten:

- a Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat (a továbbiakban: TMMSZ) fejezeteinek általános előírásait, feladatrendszerét,

- a tűzoltóegységek tűzoltási tevékenységének alapjait,

- az egységek tűzoltási tevékenységét,

- a tűzoltási tevékenység osztályozását,

- az erők, eszközök összevonását a tűz helyszínére,

- a felderítést,

- a tűzoltás előkészítését,

- az életmentést,

- a tűzoltást és szakaszait,

- a műszaki mentést megelőző feladatokat,

- a műszaki mentést közvetlen tűz- és robbanásveszélynél,

- a műszaki mentést közlekedési baleseteknél,

- a műszaki mentést közművekben keletkezett károknál,

- a műszaki mentést építménykárok esetén,

- tűzesetek és műszaki mentések értékelését.

Jártasság szinten:

- a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet szabályozó dokumentumok általános előírásainak alkalmazását tűzesetek és műszaki mentések felszámolása során, valamint gyakorlatok tervezése és végrehajtása során,

- a TMMSZ fejezeteiben meghatározottak alkalmazását a tűzesetek és műszaki mentések felszámolása során, valamint a gyakorlatok tervezésekor és végrehajtásakor.

d) Szerelési gyakorlatok témából:

Definíciós szinten:

- a Szerelési Szabályzat általános részében foglaltakat,

- a szerelési számok, mentések végrehajtását meghatározó részének végrehajtási utasításait.

Rendezési szinten:

- a szerelési feladatok rendszerét, egymásra épülését.

Jártasság szinten:

- tűz- és káresetek, valamint gyakorlatok tartása során a Szerelési Szabályzatban meghatározott:

= sugárszerelések,

= táplálásszerelések,

= létraszerelések,

= gépjárműfecskendő-szerelések,

= műszaki-mentő gépjármű és felszereléseinek,

= kötések elsajátítása,

= ön- és mások mentése,

= tárgymentés

szerelési számait végrehajtani, illetve foglalkozást előkészíteni és megtartani.

e) A tűzoltás és műszaki mentés megszervezése és irányítása témából:

Definíciós szinten:

- a tűzoltási, műszaki mentési tevékenység algoritmusát,

- a csoporttal történő irányítási mód feladatkörét,

- a vezetési törzzsel történő irányítási mód feladatkörét,

- a tűzoltás, műszaki mentés vezetésének jogosultságát,

- a tűzoltás vezetése átvételének, átadásának szabályait,

- a tűzoltásvezető (kárhelyparancsnok) feladatait,

- a tűzoltásvezető-helyettes feladatát,

- a szakaszparancsnok feladatát,

- a mentési csoportparancsnok feladatát,

- a háttérparancsnok feladatát,

- a háttérparancsnok-helyettes feladatát,

- a törzstiszt és egyéb irányítói beosztások feladatát.

Rendezési szinten:

- a beavatkozó egységek irányításának elveit,

- a tűzoltás, műszaki mentés irányításának elveit,

- a tűzoltás, műszaki mentés szervezetét, irányításának módjait,

- az elsőnek beavatkozó tűzoltásvezető tevékenységének jelentőségét,

- a háttér munkájának szervezését, tűz- és káresetnél.

Jártasság szinten:

- a tűzoltásnál és műszaki mentéseknél szervezhető beosztásokban lévők feladatát.

f) A tűzoltáshoz szükséges erő- és eszköz meghatározása témából:

Definíciós szinten:

- a tűz számítási paramétereit,

- az oltóanyag fajlagos felhasználásának fogalmát,

- a tűz terjedési sebességének, szabad fejlődésének idejét,

- a tűz sugarának, kerületének számítását,

- a várható tűzfelület és tűzoltási terület számítását,

- a tűz oltásához szükséges erők, eszközök számításos meghatározását,

- a helyiség légterének habbal történő feltöltéséhez szükséges erők, eszközök meghatározását számítással,

- a vízzel, a porral, a habbal történő oltáshoz szükséges erők, eszközök meghatározását, a számítások menetét.

Rendezési szinten:

- a tűzoltáshoz, gyakorlat tervezéshez szükséges számítások jelentőségét, azok rendszerét,

- az erő- és eszközszámítás felhasználási területét.

Jártasság szinten:

- gyakorlatok tervezéséhez szükséges erő-eszközszámítás menetét,

- a tűzoltási feladatok értékeléséhez szükséges erő-eszközszámítás menetét.

g) A tűzoltási tevékenységet segítő tervek témából:

Definíciós szinten:

- a Riasztási és Segítségnyújtási Terv (a továbbiakban: RST) készítésének szabályait,

- a Tűzoltási Terv (a továbbiakban: TT) készítésének szabályait,

- a tűzesetekről készített tanulmány tartalmi, formai követelményeit.

Rendezési szinten:

- a beavatkozást elősegítő tervek készítésére, használatára vonatkozó utasításokat.

Jártasság szinten:

- elkészíteni az RST-t és TT-t, illetve használni azokat a tűzoltási tevékenység során.

h) Katasztrófaelhárítás szervezete és rendszere témából:

Definíciós szinten:

- a katasztrófaelhárítás jogi szabályozását, szervezeti felépítését, feladatát,

- a tűzoltóság feladatát katasztrófahelyzetek és -események felszámolásakor,

- társszervekkel történő együttműködés lehetőségeit a katasztrófaesemények és következményeinek felszámolásakor,

- a radioaktív sugárzás elleni védekezés lehetőségeit,

- a biológiai veszélytényezőket és a védelem módjait,

- a vegyi veszélytényezők elleni védekezés módjait.

Rendezési szinten:

- a katasztrófaesemények rendszerezését, csoportosítását,

- a katasztrófavédelmi terveket.

Jártassági szinten:

- a katasztrófaelhárítási tervek tűzoltóságra vonatkozó feladatait.

i) Környezetvédelem témából:

Felismerési szinten:

- a környezetvédelmi alapfogalmakat,

- a környezetvédelem célját,

- a tűzoltóság szerepét a környezetvédelemben,

- a környezeti károk elhárításának szerveit,

- a tűzoltói beavatkozások káros hatásainak elkerülési lehetőségeit a levegőre, a vízre, a talajra.

Definíciós szinten:

- a környezeti ártalmak távlati hatásait,

- a levegőszennyezés forrásait, hatásait a környezetre, valamint a védelmi lehetőségeket,

- a vízszennyezés forrásait, hatásait a környezetre, a védelmi lehetőségeket,

- a talajszennyezés forrásait, hatásait a környezetre, a védelmi lehetőségeket,

- a hulladékkezelés, hasznosítás lehetőségeit,

- a tűzoltóság feladatait a környezeti károk elhárításában.

j) Elsősegélynyújtás témából:

Felismerési szinten:

- a légzés és keringés élettanát.

Definíciós szinten:

- az elsősegélynyújtás általános szabályait,

- a halál fogalmát és jeleit,

- a füstmérgezés a gázmérgezés és az áramütés tüneteit, elsősegélyét.

Jártasság szinten:

- a káresetnél talált sérültek laikus vizsgálatát,

- a befuvásos lélegeztetést, a mellkaskompressziót, a légutak szabaddá tételét,

- a vérzések csillapítását, a sebek elsősegélyszintű ellátását, a törések rögzítését,

- a sérültek fektetését, emelését, és mozgatását.

3. Tűzoltó műszaki ismeretek

a) Gépészeti ismeretek témából:

Felismerési szinten:

- a hidraulikus munkafolyadékok fajtáit.

Definíciós szinten:

- a mechanikus hajtások csoportosítását,

- az alkalmazott elemi mechanikus hajtástípusok főbb műszaki jellemzőit, megoldási módozatait,

- hajtóművek felépítését, működését,

- a tengelykapcsolók működését, a kapcsolat kialakítás módját,

- a hidraulikus munkafolyadékok főbb jellemzőit,

- a hidraulikus körfolyamatok jellemzőit,

- a munkahengerek, nyomásirányítók, útváltók és a kiegészítő berendezések feladatait, műszaki jellemzőit,

- a pneumatikus energiaátvitel lehetőségeit, az alkalmazott munkaközegek jellemzőit,

- a hidraulikus és pneumatikus rendszerek alkalmazási területeit a szakmai feladatok végrehajtása során,

- az energiaátalakulás folyamatait a hidraulikus berendezésekben,

- a hidraulikus szivattyúk és motorok felépítését, működését,

- a pneumatikus rendszerek felépítését, elemeit, működési elvüket,

- a hidraulikus és pneumatikus rendszerek közötti analógiákat és különbözőségeket,

- a hidraulikus és pneumatikus gépek, berendezések biztonságtechnikai egységeit, működésüket, az üzemeltetés során betartandó biztonsági szabályokat,

- a szivattyúk csoportosítását működési elvük és felhasználásuk alapján,

- a szivattyúk jelleggörbéit, a munkapont fogalmát,

- az örvényszivattyúk felépítését, főbb műszaki jellemzőit,

- az örvényszivattyúk indítási, üzemeltetési feltételeit, főbb üzemzavarait, az elhárítás teendőit,

- az alkalmazott légtelenítő szivattyúk feladatait, részeit, működését,

- a légtelenítő berendezések alkalmazási feltételeit, az ellenőrzés és karbantartás szabályait,

- a kétütemű és a négyütemű benzinüzemű, valamint a négyütemű dízelmotorok felépítését, főbb szerkezeti részeinek feladatát,

- a hűtés és a kenés szerkezeti egységeinek funkcióit,

- belső égésű motorok üzemanyagellátó és gyújtórendszerének működését és felépítését,

- futóműtípusokat, az erőátviteli berendezéseket, a fékszerkezeteket és a kormánymű megoldásokat.

Rendezési szinten:

- a hidrosztatika alaptörvényeit,

- az alkalmazott hajtástípusok működésének matematikai modellezését, leírását,

- a légtelenítés elméleti leírását.

b) Munkavédelem témából:

Felismerési szinten:

- a veszélyforrások felismerését,

- a munkavédelem jogi szabályozását,

- a veszélyforrások csoportosítását,

- a tűzoltó létesítmények, tűzoltó felszerelések és eszközök, tűzoltó gépjárművek biztonsági előírásait,

- a tűzoltóság munkavédelmi szervezetének működéséhez szükséges dokumentumokat,

- a tűzoltóságnál meghatározott munkavédelmi oktatások rendszerét és tematikáját.

Definíciós szinten:

- a kiképzésnél, a gyakorlatok során, a bevetések alkalmával, valamint a karbantartások során betartandó biztonsági előírásokat,

- a biztonsági felülvizsgálatok rendszerét.

Jártassági szinten:

- tennivalókat baleset esetén,

- szolgálati baleseti jegyzőkönyvek kitöltését.

c) Tűzoltó szakfelszerelések és eszközök témából:

Definíciós szinten:

- a szívó oldali felszerelések csoportosítását, a felszívásos, túlnyomásos és mélyszívóval történő táplálás szerint,

- a szívótömlők kialakítását, méretét, műszaki jellemzőit,

- a tűzoltókötelek feladatait,

- a tűzcsapok nyitó és kapcsoló elemeit, tartozékait,

- a gyűjtők felépítését, feladatát, alkalmazásuk lehetőségeit,

- a mélyszívó fő szerkezeti részeit, működési elvét,

- a nyomóoldalhoz tartozó szakfelszerelések rendszerbe foglalását,

- a nyomótömlők csoportosítását, méretét, műszaki jellemzőit,

- az osztók fajtáit, felépítését, feladatait,

- a sugárképzés eszközeit, a sugárcsövek fajtáit, működésük jellemzőit, lehetőségeit,

- a habfejlesztés kézi felszereléseit, működésük elméletét, a vízsugárszivattyú és a habsugárcsövek fajtáit, felépítését a felhasználás és az összeszerelés lehetőségeit,

- a víz- és habágyúk típusait, működési elvét, a víz- és habadás feltételeit,

- a tűzoltó készülékek csoportosítását oltóanyag és annak elhelyezési módjai szerint, alkalmazott típusok és súlyuk szerint,

- a mentő- és mászóeszközök csoportosítását a felhasználás szerint. Ezen belül: a mentőkötél és mászóöv műszaki adatait, az ellenőrzés és a terhelési próba egyes fázisait, a alkalmazási lehetőségeit,

- a négyrészes fém dugólétra, a kétrészes fém kihúzóslétra, valamint a horoglétra méreteit, részeit, jellemző adatait, az ellenőrzés és a terhelési próbák végrehajtásának módját, az igénybevétel műszaki jellemzőit,

- a kéziszerszámokat és eszközöket: a kézi- és bontóbalta, a csáklya, a kapacs, a húzó a feszítő és a vágó eszközök műszaki jellemzőit, a felhasználás lehetőségeit,

- az áramtalanítás eszközeit: vágók, fogók és az alátétek műszaki jellemzőit, szigetelés alapján az igénybevétel lehetőségeit, az áramtalanítás egyes fázisait.

Jártasság szinten:

- a műszaki jellemzők alapján a szívóoldal összeszerelését,

- a lábszelepes szűrő, szívótömlő, föld alatti tűzcsap és tartozékai, a gyűjtő és a mélyszívó karbantartási és ellenőrzési feladatainak végrehajtását,

- a nyomóoldali felszerelések összeszerelését,

- a vízsugárszivattyúval és a habszerelvényekkel a közép- és nehézhab előállítását, a berendezések karbantartását,

- a mászóöv használat előtti ellenőrzését, az előírt vizsgálatok és terhelési próbák végrehajtását,

- a mentőkötelek gyakorlat előtti ellenőrzését és az előírt terhelési próba végrehajtását: szemrevételezés, terhelési próba, a tapasztalatok alapján a mért adatok figyelembevételével a készenlétbe tartás biztosítását,

- a négyrészes fém dugólétra, a kétrészes fém kihúzós létra és a horoglétra alkalmazási szabályainak betartását, az ellenőrzési feladatok és az időszakos terhelési próbák szabályos végrehajtását, a karbantartási szabályok betartását.

d) Védőeszközök témából:

Felismerési szinten:

- a védőeszközök csoportosítását.

Definíciós szinten:

- az alkalmazott szűrőbetétes gázvédő eszközök felépítését és működését, használatának és karbantartásának szabályait,

- a tűzoltóságnál használatos légzésvédő készülékek szerkezeti egységeit, funkcióit, működését, összeszerelésének sorrendjét,

- a légzőkészülék tömítettségének, hangos figyelmeztetőjének ellenőrzését, vizsgálatát, a légzőkészülék palackjában lévő levegő (oxigén) mennyiségének az ellenőrzését,

- a légzőkészülékben történő munkavégzés szabályait, az ellenőrzés és karbantartás időpontjait, a végrehajtandó műveleteket,

- a hővédő ruhák csoportosítását, felépítését, tartozékait az alkalmazás lehetőségeit,

- a vegyvédelmi ruhák műszaki jellemzőit, a felhasználás módjait,

- a hővédő és vegyvédelmi ruhák légzőkészülékkel történő együttes használatának szabályait,

- az egyéb védőeszközök: a lángvágáshoz, roncsvágáshoz, favágáshoz, bontáshoz használt védőfelszerelések: sisakok, kesztyűk, védőkötény, szemvédő, fülvédő stb. alkalmazott típusait, jellemzőit, az igénybevétel lehetőségeit, szabályait.

Jártasság szinten:

Jártasság szinten

- a szűrőbetétes gázvédő eszközök és a tűzoltóságnál használatos légzőkészülékek készenlétbe helyezési és karbantartási feladatainak végrehajtását,

- a hő- és vegyvédelmi ruhák felvételét, használatát, a karbantartási feladatok végrehajtását,

- az egyéb védőeszközökben a szabályos és biztonságos munkavégzés szabályait és azok alkalmazását.

e) A hírforgalmazás eszközei és szabályai témából:

Felismerési szinten:

- az URH rádiózás alapfogalmait, elektromágneses hullámok keletkezését, terjedését, a hullámtartományok, a moduláció fogalmát,

- a rádió adó-vevők fő részeinek feladatait, működésük lényegét,

- a tűzoltóságnál alkalmazott rádiók csoportosítását, a hírközpontokban, gépjárművekben, elhelyezett, valamint a kézi (hordozható) URH rádiók főbb típusait, kezelőszerveit és működésüket.

Definíciós szinten:

- a hírforgalmazás szabályait,

- az üzembe helyezés műveleteit,

- az egy és több munkahely felépítését,

- a forgalmazásban a közlemények vételének, továbbításának, nyugtázásának szabályait,

- az üzemi és a tartalék csatorna igénybevételének lehetőségeit,

- a fedőnév, a fedőszám és hívónév fogalmát, a hangerő és az érthetőségi skála értelmezését,

- a vészüzemre történő átállás végrehajtási módját,

- a szimplex és duplex rendszer, a szabad és vezetett hírháló fogalmát, jelentőségét,

- a közlemények nyilvántartásának szabályait,

- a hírközpontokban elhelyezett berendezések főbb műszaki jellemzőit.

Jártasság szinten:

- az URH rádiók üzembe helyezését, közlemények adását, vételét, továbbítását nyugtázását,

- szabad és vezetett hírhálóban való forgalmazást,

- a vészüzemre történő átállás végrehajtását,

- a rádióforgalmi adatok használatát,

- az URH rádióknál egyes meghibásodások felismerését,

- a rádiózással kapcsolatos nyilvántartások vezetését.

f) Kismotorfecskendők és átemelő szivattyúk témából:

Definíciós szinten:

- az alkalmazott kismotorfecskendők és az átemelő szivattyúk felépítését, egyes szerkezeti részeinek működését (motor, szivattyú, légtelenítő, gyújtás, üzemanyag-ellátás, kapcsolóelemek, mérőműszerek),

- a működés előkészítésének egyes fázisait, a telepítés és a megszerelés szabályait,

- a motorok hideg, meleg, valamint téli időszakban történő beindításának egyes lépéseit,

- a légtelenítés és a szivattyú bekapcsolásának műveleteit,

- a vízvétel és vízadás szabályait,

- a folyamatos működés esetén végrehajtandó tennivalókat (zsírzás, üzemanyag utántöltés, szakaszos vízadás, vízeltávolítás, sugárképzés),

- a kismotorfecskendőknél az elektromos és mechanikus indítás, valamint a habképzés egyes fázisait,

- a kismotorfecskendők soros és párhuzamos kapcsolásának szabályait,

- a meghibásodás felismerésének és elhárításának lehetőségeit,

- az ellenőrzés és karbantartás szabályait, a próbaindítások és járatások szabályait, valamint a készenlét követelményeit.

Jártasság szinten:

- a kismotorfecskendők készenlétbe helyezését, ellenőrzését, karbantartását, víztelenítési és kenési teendők ellátását,

- a telepítés, a működés, a vízadás és a vízeltávolítási feladatainak végrehajtását,

- a kismotorfecskendők soros és párhuzamos kapcsolásának alkalmazását,

- az üzem közbeni meghibásodások felismerését, kisebb hibák elhárítását (gyertyacsere, gyújtásbeállítás, tömítetlenség megszüntetésére, üzemanyagellátó-rendszer tisztítására).

g) Gépjárműfecskendők témából:

Definíciós szinten:

- a gépjárműfecskendők csoportosítását a könnyű, közép és nehéz kategóriák szerint,

- az egyes kategóriák alapján besorolt típusok főbb műszaki jellemzőit, ezen belül felépítményi tagozódásukat és a szállítható személyek számát,

- a motor jellemző adatait,

- a tűzoltó-technikai berendezések jellemző műszaki adatait a szivattyúra, a légtelenítő berendezésre, a szállított oltóanyag mennyiségre vonatkozóan.

Rendezési szinten:

- a típustól függően a szerelhető vízsugarak, habsugarak, porsugarak számát, azok főbb teljesítmény adatait,

- hab-vízágyú, valamint a sugarak együttes igénybevételének lehetőségeit,

- a szivattyú bekapcsolásának sorrendjét, működtetésének alapműveleteit, a vízadás és a habképzés feltételeit.

Jártasság szinten:

- a saját területen használt gépjárműfecskendő típusok tűzoltótechnikájának kezelését és karbantartását.

h) Különleges tűzoltó gépjárművek témából:

Definíciós szinten:

- a különleges tűzoltó gépjárművek fogalmát, csoportosításuk rendező elveit,

- az egyes csoportokban lévő különleges tűzoltó gépjárművek típusainak meghatározó jellemzőit. Ezen belül:

= a tűzoltásra szolgáló különleges tűzoltógépjárművek közül:

- a habbal oltó gépjárművek felépítését, a szállított oltóanyag mennyiségeket, a tűzoltó-technikai berendezéseit és azok teljesítményadatait, a hab-vízágyú műszaki jellemzőit, a szerelhető habsugarak számát, a porral oltó gépjárművek oltó- és hajtóanyag jellemzőit, mennyiségi adatait, az igénybevétel lehetőségeit,

- a repülőtéri készenléti és startszolgálati gépjárművek tűzoltó-technikai berendezéseinek jellemzőit, az igénybevétel módozatait, a gázturbinás tűzoltó gépjárművek tűzoltó-technikai berendezéseit, a felhasználás lehetőségeit porlasztott vízsugárral és tűzoltóporral;

= a műszaki mentésre szolgáló különleges gépjárművek közül:

- a műszaki-mentő gépjárművön málházott technikai eszközök főbb műszaki jellemzőit, a felhasználás lehetőségeit (autódaru, áramfejlesztő, kisgépek, húzó, vágó, feszítő eszközök, kisegítő berendezések tűzoltó taktikai bevethetőségét),

- az áramfejlesztő gépjárművek felépítését, teljesítmény jellemzőit és málházott eszközeinek alkalmazási lehetőségét,

- a generátor üzembe helyezési és a málházott eszközök biztonságtechnikai követelményeit;

= a tűzoltásra és műszaki mentésre szolgáló különleges gépjárművek közül:

- a létrás gépjárművek és az emelőkosaras gépjárművek felépítését, az egyes berendezések és tartozékok működési elvét, az állítás-fektetés, a hosszabbítás, rövidítés és az elforgatás rendszereit,

- a tűzoltásra és mentésre történő felhasználás általános és speciális lehetőségeit,

- a tűzoltóhajó műszaki jellemzőit, a vízből mentés és a tűzoltás eszközeit.

i) Műszaki mentések gépei és eszközei témából:

Rendezési szinten:

- a kisgép kategóriába tartozó motorfűrész, a forgótárcsás vágóberendezés (korongos roncsvágó) és a hidraulikus vágó- és feszítőberendezések szerkezeti felépítését, működését,

- a különböző típusú gépek közötti különbségeket, azonosságokat,

- a gépek előkészítését, a beindításának fogásait, egyes lépéseit,

- a működtetéshez szükséges biztonsági előírásokat,

- a műveletek végrehajtásához a védőfelszerelések: sisak, arcvédő, védőkesztyű, kötény, lábszárvédő, fülvédő használatát,

- az ellenőrzés és karbantartás előírásait,

- a vonó- és húzóeszközök típusait, fontosabb jellemzőit, alkalmazhatóságukat,

- az alá- és kitámasztó, emelő- és nyomóeszközök típusait, alkalmazásuk lehetőségeit, előírásait.

Jártasság szinten:

- a motorfűrészek működtetését, ellenőrzését és karbantartását,

- a forgótárcsás vágóberendezések működtetését, ellenőrzését és karbantartását,

- a hidraulikus vágó- és feszítőberendezések működtetését, ellenőrzését és karbantartását,

- a vonó- és húzóeszközök működtetését, ellenőrzését és karbantartását,

- az alá- és kitámasztó eszközök használatát, ellenőrzését és karbantartását.

j) Automatikus tűzvédelmi berendezések témából:

Felismerési szinten:

- a beépített tűzérzékelők és tűzoltó berendezések fogalmát,

- a tűzérzékelők és tűzoltó berendezések csoportosítását.

Definíciós szinten:

- a tűzjellemzők sajátosságait,

- a különböző típusú érzékelők felépítését,

- a tűzjelző központokkal szemben támasztott követelményeket,

- az intelligens tűzjelző rendszerek felépítését, jellemzőit,

- az automatikus oltóberendezések általános felépítését.

Rendezési szinten:

- a különböző típusú érzékelők működési módját,

- az érzékelők kiválasztásának és elhelyezésének szabályait,

- az automatikus oltóberendezések működését, és méretezésük módját,

- az automatikus tűzvédelmi rendszerek tervdokumentációinak, elkészítésének elveit, és elbírálásának szempontjait.

Jártasság szinten:

- az automatikus oltóberendezésekben alkalmazott oltóanyagok mennyiségének meghatározási módját,

- elhelyezési vázlat készítését.

4. Alkalmazott tűzoltási és kárfelszámolási ismeretek

a) Alkalmazott tűzoltás témából:

Definíciós szinten:

- az adott tűzoltási, mentési feladattal összefüggő munkavédelmi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírásokat,

- a beavatkozás előtti, alatti, majd az azt követő feladatokat az alapirányítási, a csoport irányítással, illetve a vezetési törzzsel történő irányítási mód alkalmazásakor.

Rendezési szinten:

- az adott eszköz, berendezés, technológia, építmény, objektum tűzoltó-taktikai jellemzését, a tűzterjedés sajátosságait,

- a képzés során korábban elsajátított ismeretek birtokában tűzoltást megelőző, a tűzoltás alatti, valamint a tűzoltás utáni feladatokat a tűzoltás irányítási módjainak figyelembevételével a témában meghatározott alapszituációk esetén,

- az adott eszköz, berendezés, technológia, építmény, objektum sajátosságait ismerő szakember igénybevételének lehetőségeit, szükségességét.

Jártasság szinten:

- tűzoltási módok, módozatok kiválasztását,

- a felderítés lehetőségeit,

- az emberi élet-, állat- és tárgymentést, alkalmazni ennek eszközeit,

- a robbanásveszély elhárítását,

- az eredményes beavatkozáshoz szükséges szakfelszerelések, oltóanyagok kiválasztását, a tűzoltó és a mentendő személy biztonságát szolgáló védő- és egyéb felszerelések alkalmazását,

- az adott taktikai helyzetnek megfelelő, a beavatkozás megtervezésével, végrehajtásának irányításával, az eset értékelésével összefüggő elképzelést kialakítani, azt kivitelezni.

b) Műszaki mentési és katasztrófaelhárítási tevékenység témából:

Definíciós szinten:

- a műszaki mentés és katasztrófaelhárítási tevékenységet meghatározó szabályozások előírásait, a kárfelszámolás előkészítésének rendjét, az életmentés és a beavatkozás szabályait,

- a katasztrófa elleni védelem, az elemi csapások, ipari balesetek jellemzésével, felszámolásával összefüggő fogalomrendszert.

Rendezési szinten:

- a tűzoltóság műszaki mentési feladatait, csoportosítási elveit,

- az épületkárok jellemzését, a beavatkozás általános szabályait,

- a közművekben történt balesetek csoportosítását, a beavatkozás szabályait,

- a közúti, kötöttpályás, légi, vízi balesetek rendszerezését, jellemzését, a beavatkozás rendjét; a forgalmat akadályozó járművek, tárgyak eltávolításának módszereit, lehetőségeit,

- a vízből és a jég alól mentés sajátosságait,

- a tűzoltói tevékenységet tűz- és robbanásveszély esetén,

- a veszélyes és (ártalmas) anyagokat termelő, szállító, feldolgozó objektumok, eszközök baleseteinek jellemzését, a beavatkozás szabályait,

- a tűzoltóság feladatait a környezetet veszélyeztető források felszámolásakor.

Jártasság szinten:

- a műszaki mentésre, katasztrófaelhárításra a tűzoltóság rendelkezésére álló, vagy az általa igénybe vehető felszereléseket, anyagokat,

- a káreset sajátosságainak figyelembevételével a vonatkozó utasításokat, szabályzatokat.

5. Tűzmegelőzési ismeretek

a) Építészeti és technológiai rajzismeret témából:

Felismerési szinten:

- a műszaki ábrázolás módjait,

- a műszaki rajzok feliratait, betűjeleit,

- a méretarányok jellemzőit,

- a méretmegadás szabályait,

- az épületszerkezetek jelölését,

- épületgépészeti rajzjeleket,

- beépített berendezési tárgyak rajzjeleit,

- technológiai tervek jelképeit.

Jártasság szinten:

- a helyszínrajz, alaprajz, metszetrajz, épületgépészeti közműrajzok, technológiai folyamatábrák, kapcsolási tervek olvasására, értelmezésére,

- a tűzvizsgálathoz szükséges, a káreset helyét és környezetét rögzítő rajz készítésére.

b) Építészeti ismeretek témából:

Felismerési szinten:

- az építőanyagok csoportosítását,

- az épületszerkezetek fajtáit, kialakításuk módjait,

- az épületszerkezetek és építési anyagok viselkedését különböző hatásokra.

Definíciós szinten:

- az építési anyagok és épületszerkezetek tűzvédelmi megítéléséhez szükséges vizsgálati módszereket,

- az épületszerkezetek bontása során betartandó szabályokat,

- a tűzvédelemben használt építészeti fogalmakat.

Rendezési szinten:

- az épületszerkezetek tönkremenetelére utaló jeleket,

- az épületszerkezetek tűzvédelmi szempontú rendszerezését.

c) Létesítés és használat tűzvédelmi szabályai témából:

Felismerési szinten:

- a tűzvédelmet befolyásoló aktív és passzív védelmi elemeket,

- az épületgépészeti berendezések fogalmait.

Definíciós szinten:

- a tűzveszélyességi osztályba sorolás rendszerét,

- a tűztávolság követelményeit,

- a lakó- és közösségi épületek elhelyezésének szabályait,

- üzemi épületek elhelyezésének szabályait,

- éghető folyadékok és gázok tárolói telepítésének és elhelyezésének szabályait,

- a tűzszakasz kialakításának szabályait,

- a tűzállósági fokozat fogalmát,

- a kiürítési útvonalak kialakítási követelményeit,

- a hasadó-nyíló felület fogalmát,

- a hő- és füstelvezető szerkezet fogalmát,

- a villamos veszélyességi fokozat fogalmát.

Rendezési szinten:

- a tűzveszélyességi osztályba sorolás módszerét,

- létesítési szabálytól való eltérés elveit,

- a tűzállósági fokozat biztosításához kapcsolódó szabványelőírásokat és számítási módokat,

- a hő- és füstelvezető szerkezet kialakítási szükségességét,

- a tüzelő- és fűtőberendezések létesítési és használati követelményeit,

- villámvédelmet, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet,

- a használat általános szabályait,

- a tűzveszélyes tevékenység szabályait,

- a raktározás, tárolás tűzvédelmi szabályait,

- a szállítás, vonatatás tűzvédelmi szabályait.

Jártasság szinten:

- a tűzveszélyességi osztályba sorolást,

- a tűzterhelés nagyságának számítását,

- a mértékadó tűzállóság számítását,

- a kiürítés számítását,

- a hasadó-nyíló felület nagyságának számítását,

- hő- és füstelvezető méretének számítását.

d) Igazgatási ismeretek témából:

Felismerési szinten:

- a Magyar Köztársaság államszervezetének felépítését,

- a Magyar Köztársaság jogrendszerét,

- az önkormányzatok szervezetét és feladatait.

Definíciós szinten:

- a tűz elleni védekezés jogszabályait,

- a szabványok és szabályzatok szerepét a tűzvédelmi munkában,

- a tűz elleni védekezés szervezeti és irányítási rendszerét,

- a tűzoltóságok létrehozásának elveit, feladatait, működését,

- a magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek tűzvédelmi feladatait,

- a tűzvédelmi helyi szabályozásának és a tűzvédelmi oktatás megtartásának szabályait,

- a bűncselekmény fogalmát, elemeit,

- a tűzokozással elkövethető bűncselekményeket,

- a tűzrendészeti szabálysértési tényállásokat,

- államigazgatási eljárási törvény hatályát,

- a hatáskör és illetékesség szabályait,

- az ügykezelés szabályait,

- a bizonyítási eszközökre vonatkozó szabályokat,

- a határozat, a közhitelű igazolás szabályait,

- a jogorvoslat eszközeit és szabályait,

- a határozat végrehajtásának szabályait,

- a szakértő kirendelésére, működésére, díjazására és a szakértői nyilatkozatra vonatkozó szabályokat.

Jártasság szinten:

- szemléről és meghallgatásról jegyzőkönyv készítését,

- idézés, értesítés, szakhatósági állásfoglalás elkészítését,

- tűzvédelmi ellenőrzés végrehajtását,

- tervdokumentáció tűzvédelmi értékelését és szakhatósági állásfoglalás kialakítását.

e) Alkalmazott tűzvédelem témából:

Felismerési szinten:

- az éghető gázok, az éghető folyadékok, az éghető porok előállításához és felhasználásához kapcsolódó technológiák, a fémek meleg-megmunkálásának, a szárítási technológiáknak és hőtermelő berendezéseknek a veszélyes pontjait: a technológiai folyamatok során előforduló veszélyes anyagokat, a hőmérséklet és nyomásviszonyokat, a veszélyes technológiai berendezéseket, a veszélyes műveleteket,

- a mezőgazdaság egyes ágainak speciális jellegét és ebből eredő veszélyeit: a száradó növények és a nagyüzemi állattartás ipari jellegének problémáit.

Definíciós szinten:

- a robbanásveszélyes terekben az anyagkijutás valószínűségét, a robbanásveszélyes légkör kialakulásának lehetőségeit, a gyújtásveszély létrejöttét,

- a magas hőmérsékletű technológiáknál a hőtermelő folyamatok szabályozhatóságát, a hő és a magas hőmérsékletű anyag környezetére gyakorolt hatását,

- a közösségi és a lakóépületek esetében az emberi tényező szerepét,

- a mezőgazdasági technológiákban a tűzveszély kialakulásának sajátosságait,

- a veszélyhelyzet, a veszélyforrások kialakulása megelőzésének, illetve megszüntetésének építészeti és épületgépészeti megoldásait (szellőztetés, hasadó-nyíló felület stb.).

Rendezési szinten:

- egyszerűbb esetekben a tűzvédelem komplex kialakítását:

= a rendeltetés,

= a tűzveszélyességi osztályba sorolás,

= a telepítés,

= az elhelyezés,

= a tűzállósági fokozat,

= a tűzszakasz,

= a hasadó-nyíló felület,

= a füstmentes lépcsőház,

= a hő- és füstelvezetés,

= a kiürítés,

= a beépített tűzvédelmi rendszerek és a használati szabályok

vonatkozásában.

Jártasság szinten:

- a veszélyforrások felismerését, a kialakuló veszélyhelyzet értékelését, elemzését, a lehetséges védelem hozzákapcsolását.

f) Tűzvizsgálati ismeretek témából:

Felismerési szinten:

- a tűzkeletkezési okok rendszerét,

- a statisztikai tűzkeletkezési okokat.

Definíciós szinten:

- egyes tűzkeletkezési okok jellemzését,

- a tűzvizsgálat eljárási szabályait,

- a tűzvizsgálat taktikai-módszertani elveit.

Rendezési szinten:

- a helyszíni szemle, az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásának szabályait,

- a szakértő kirendelésének és a szakértői vélemény felhasználásának szabályait,

- a tűzvizsgálati dokumentáció alaki és tartalmi követelményeit,

- a tűzeseti és tűzoltási statisztikai tevékenység szabályait és eljárási rendjét.

Jártasság szinten:

- a helyszíni nyomok biztosítását,

- a helyszíni anyagmaradványokból mintavételt és csomagolást,

- a helyszíni tapasztalatok rögzítését technikai eszközök felhasználásával,

- az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatását, a szakértő kirendelését, a tűzeseti és műszaki mentési statisztikai adatlapok kitöltését,

- tűzvizsgálati dokumentáció elkészítését,

- a halaszthatatlan tűzvizsgálati cselekmények elvégzését.

6. Vezetési, szervezési és módszertani ismeretek

a) Szabályzatismeret témából:

Definíciós szinten:

- a tűzoltóság szolgálati tagozódását, az egyes szolgálati ágak fő feladatait,

- a tűzoltók általános és szolgálati jogait és kötelességeit,

- a tűzoltók magatartására vonatkozó szabályokat,

- az elöljárók és alárendeltek kötelességeit,

- a parancs és utasítás adásának, végrehajtásának rendjét, a jelentkezési és jelentési kötelezettségeket,

- a fegyelmi munkával összefüggő szabályozás általános rendelkezéseit,

- a fegyelmi jogkör gyakorlásának szabályait,

- a vezetők által kiszabható fenyítéseket és a panaszjog érvényesítését,

- az egyenruha hordásának általános szabályait,

- az egyenruhán viselendő jelzéseket, a kitüntetések és jelvények elhelyezését,

- az egyenruha viselésével együtt járó kötöttségeket,

- az alaki szabályzat általános szabályait,

- az alaki szabályzatban meghatározott alakzatokat és vezényszavakat,

- a vétkes károkozásért fennálló felelősség szabályait,

- az okozott kár összegének megállapítását, a kártérítés mértékének csökkentési lehetőségeit, a jogorvoslat szabályait.

Jártasság szinten:

- a laktanyai élet napirend szerinti irányítását,

- a beosztott állomány tevékenységének irányítását, ellenőrzését,

- a szolgálati jegy, jelentés, panaszbeadvány előírás szerinti elkészítését,

- a tűzoltói rendezvények alaki szabályait.

Készség szinten:

- az alaki szabályzat követelményei szerint történő vezényszavakkal történő irányítást,

- a vezényszóra történő fordulatok álló helyzetben történő végrehajtását,

- a rendes és díszlépést alakzatban, valamint a lassú vigyázzmenetet,

- a tiszteletadás formáit egyénileg, alakzatban és alakzat élén,

- az alakzatból történő ki- és belépést, az elismerések átvételét, átadását.

b) Parancsnoki vezetési, szervezési ismeretek témából:

Felismerési szinten:

- a vezetőtípusok jellemzőit, az egyszemélyi felelős vezető ismérveit.

Definíciós szinten:

- a vezetéselmélet alapfogalmait (vezetés, irányítás, szervezés, vezetési ciklus, döntés),

- a döntéselmélet tárgyát, szerepét, módszereit,

- a döntési folyamat szakaszait,

- a vezetői értékelést és a tervezést, annak eszközeit és módszereit,

- a szolgálati csoport irányítása során alkalmazható vezetői eszközöket,

- a vezetői tevékenység jogi eszközeit,

- a vezetés módszereit, azon belül az ösztönzés szerepét.

Jártasság szintjén:

- a vezetői értékelő tevékenység alkalmazását a tervezés folyamatában,

- a tervezés eszközeinek és módszereinek, alkalmazását a szolgálatszervezés, és a napi feladatok tervezése során,

- a vezetői döntések meghozatalát, parancsok, utasítások kiadását és visszacsatolást.

c) Személyzeti, munkaügyi tevékenység témából:

Felismerési szinten:

- a személyügyi tevékenység helyét, szerepét a parancsnoki vezetésben,

- a személyzeti és munkaügyi tevékenységet meghatározó jogrendszer és szabályozás alapjait,

- a személyzeti apparátus, munkatárs helyét, szerepét a testület tevékenységében,

- a parancsnoki vezetés és a személyügyi szerv munkamegosztását.

Definíciós szinten:

- a személyzeti és munkaügyi alapfogalmakat,

- a személyügyi munkára vonatkozó hatásköri és illetékességi szabályokat,

- a munka és szolgálati viszony keletkezésének, megszűnésének szabályait,

- a képzés és továbbképzés személyzeti előkészítését,

- a munka és szolgálat értékelésének és minősítésének szabályait, rendjét.

Rendezési szinten:

- a felvétel előkészítésének és lebonyolításának feladatait,

- a munka- és szolgálati viszony létesítésével összefüggő jogok és kötelezettségek okmányolását, azok elkészítését,

- a személyi anyag összeállítását, folyamatos kiegészítését,

- a munka elismerésének rendjét, az ezzel összefüggő feladatokat,

- a személyzeti és munkaügyi információ rendszerének és nyilvántartásának használatát.

d) Szolgálatszervezési és adminisztrációs feladatok, ügyiratkezelés témából:

Felismerési szinten:

- a szolgálatszervezés ügyiratait.

Definíciós szinten:

- a szolgálatszervezéssel összefüggő jogszabályokat, szabályozásokat, előírásokat.

Jártasság szinten:

- alkalmazni a szolgálatszervezéssel összefüggő eszközöket, dokumentációkat,

- szervezni a napi szolgálati feladatok végrehajtását,

- az ügyiratok elkészítését, minősítését, kezelését.

e) A képzés és továbbképzés módszertana témából:

Felismerési szinten:

- a tűzoltóság tanulmányi munkája rendszerét,

- a személyiség fogalmát, kialakulását és annak fejlődési folyamatát,

- a megismerési folyamatot és annak szakaszait,

- a nevelési folyamat célját és feladatait, a nevelési feladatok tűzoltóságnál megjelenő színtereit,

- a tűzoltóság tájékoztatási feladatait,

- a személyi állomány pszichikai felkészítésének célját, feladatát.

Definíciós szinten:

- a hivatásos állomány képzési, továbbképzési rendszerének elemeit, szabályait,

- a szerelési gyakorlatok célját, feladatát,

- a pszichológiai felkészítés elméleti és gyakorlati feladatait,

- a taktikai vázlatrajz készítésének szabályait, az egyezményes jeleket,

- a begyakorló és az ellenőrző gyakorlatok célját, előkészítésének, levezetésének szabályait,

- a vezetési törzsgyakorlatok célját, levezetésének szabályait,

- a tűzoltási gyakorlatok előkészítésének és levezetésének szabályait.

Jártasság szinten:

- az oktatás módszereinek alkalmazását elméleti és gyakorlati foglalkozások során,

- a készenléti állomány továbbképzésének szervezését, a felkészülést, azok dokumentálását,

- a szerelési gyakorlatok előkészítését, levezetését, ellenőrzését és értékelését,

- a tűzoltókat érő pszichikai hatások és azok következményei kivédésének módszereit,

- a begyakorló gyakorlatok előkészítését, végrehajtását,

- az ellenőrző gyakorlatok tervezését, előkészítését, végrehajtását,

- a vezetési törzsgyakorlatok végrehajtása során előforduló feladatokat,

- a tűzoltási gyakorlatok előkészítését, szervezését és végrehajtását,

- a gyakorlatok teljes és részfolyamatainak értékelését.

7. Testnevelés és tűzoltósport

a) Általános testnevelési képzés és képességfejlesztés témából:

Tudják végrehajtani, illetve teljesíteni:

- az úszások során a vízből mentések technikáját,

- a sportjátékok közül a röplabda mozgástechnikáját,

- a 2000 m-es futást normaidőn belül,

- a 400 m-es futást normaidőn belül,

- a távdobást meghatározott normán belül,

- a négyütemű fekvőtámaszt normán belül,

- a hanyattfekvésből felülést meghatározott számban és normaidőn belül,

- nyújtott mellső lefüggésből húzódzkodást normán belül.

b) A tűzoltósport témából:

- a 100 méteres tűzoltó akadálypálya leküzdését normaidőn belül,

- a 4×100 méteres tűzoltó váltó részfeladatait,

- a horoglétra gyakorlatot 3. szintig normaidőn belül,

- a 800 l/p-es kismotorfecskendő-szerelésének minden részfeladatát.

c) A testnevelési és tűzoltósport foglalkozások módszertana témából:

Ismerjék a tanulók:

- a tűzoltósport versenyszámainak előírásait, végrehajtásuk rendjét,

- a versenyeredmények értékelését,

- a tűzoltó versenypályák, felszerelések méretezését, kialakítását.

Tudják alkalmazni illetve végrehajtani:

- a testnevelési, illetve sportfoglalkozások tervezését,

- a tűzoltósport-verseny forgatókönyvének elkészítését,

- a versenyszabályzatban előírt bizottsági feladatok végrehajtását.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

Az iskolarendszeren kívüli szakképzést záró tűzoltó technikus szakmai vizsgát a 4/1996. (V. 24.) MüM rendelettel módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kell végrehajtani. A vizsgát a belügyminiszter által feljogosított szakképző intézményben és az intézmény mellett működő vizsgabizottságok előtt kell letenni.

1. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei megegyeznek a III. fejezetben foglalt képzési követelmények tantárgyanként, illetve azokon belül jelölt témákban meghatározott elsajátítási szintekkel. Az alkalmazott tudásszint elemek értelmezését melléklet tartalmazza.

A vizsgázónak a vizsgák során egyértelműen bizonyítania kell, hogy a III. fejezetben felsorolt tantárgyakból, illetve azok témáiból megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik, és a tantárgyi ismereteket képes átfogó komplex módon a gyakorlatban is alkalmazni.

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei megegyeznek a III. fejezetben foglalt képzési követelmények tantárgyanként, illetve azokon belül jelölt témákban meghatározott elsajátítási szintekkel.

A vizsgázónak a vizsgák során egyértelműen bizonyítania kell, hogy a III. fejezetben felsorolt tantárgyakban, illetve azok témáiból megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik és a tantárgyi ismereteket képes átfogó, komplex módon a gyakorlatban is alkalmazni.

Az a tanuló, aki a határrendész szakképzés tantervében előírt tanulmányi kötelezettségeinek eleget tesz, az oktatott tantárgyakból legalább elégséges (2) évközi vizsgaeredményt ért el, szakmai vizsgára bocsátható.

A szakmai vizsgán számot kell adni a határőrizeti ismeretek, a határforgalmi ismeretek, a bűnügyi és felderítő ismeretek, a határvédelmi ismeretek, valamint az idegenrendészeti, szabálysértési és menekültügyi ismeretek elsajátításáról.

2. A szakmai vizsga részei

a) Írásbeli vizsga

A vizsga anyaga a szakmai alapismeretek tantárgy anyagát öleli fel, amely a belügyminiszter által jóváhagyott kérdéssorozatra készített válaszok értékelésén alapul.

Időtartama: legfeljebb 180 perc.

b) Gyakorlati vizsga

A belügyminiszter által jóváhagyott komplex (tűzoltási és műszaki mentési, valamint tűzmegelőzési ismereteken alapuló) szakmai feladat végrehajtása.

A vizsgafeladat - amely elsősorban az oktatott tantárgyak ismeretanyagának alkalmazási képességét vizsgálja - kidolgozása írásos formában, és megvédése bizottság előtt szóban történik.

Időtartama: 240 perc.

c) Szóbeli vizsga

A belügyminiszter által jóváhagyott tételsor alapján tartható, amely az alábbi tantárgyak ismeretanyagát öleli fel:

- tűzoltási és műszaki mentési ismeretek,

- alkalmazott tűzoltási és kárfelszámolásai ismeretek,

- vezetési, szervezési és módszertani ismeretek,

- tűzmegelőzési ismeretek.

3. Felmentés a szakmai vizsga egyes részei alól nem adható.

4. A tűzoltó technikus szakképesítés vonatkozásában a BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet szakmai módszertani és vizsgaközpontként működik.

V. Az alkalmazott tudásszint elemek értelmezése

a) Az elérendő tudásszintek rendszere

Ismeret: tények, fogalmak, tárgyak, jelenségek, folyamatok, műveletek, alapvető és meghatározó sajátosságainak, lényegi jegyeinek ismeretét jelenti.

Szintjei:

Felismerési (tájékozottsági) szint:

- fogalmak, tárgyak, jelenségek tartalmi és formai jegyei alapján történő felismerése, tárgyak, eszközök, anyagok kiválasztása.

Definíciós (megértési) szint:

- fogalmak, törvények, törvényszerűségek és szabályok megértett, bevésett és rögzített ismerete.

Rendezési (alkalmazási) szint:

- fogalmak, törvények és szabályok, összefüggések logikai kapcsolatokat is magába foglaló ismerete. Képesség azok rendszerbe foglalására, általános és különös jegyeik kiemelése, felhasználásukkal logikai műveletek végzése.

b) Az ismeretek alkalmazásának minőségei

A jártasság:

- az elsajátított szabályok, elméleti és gyakorlati műveletek önálló alkalmazása ismert helyzetekben, illetve alkotó alkalmazása új feladatok megoldásában. A feladatok önálló megoldása úgy, hogy minden lépés elemi döntést igényel a legcélszerűbb megoldás kiválasztását illetően.

A készség:

- egy-egy elméleti vagy gyakorlati műveletsor olyan mértékű begyakorlottság szintje, amely annak automatikus elvégzését biztosítja. Ez olyan feladatok megoldása során tűzhető célul, ahol a feladat lépéseinek döntő többsége automatizálható és az adott részfeladatok elvégzése nem igényel elemi döntéseket.

TŰZOLTÓ

szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A tűzoltó feladata - a tűzoltási és műszaki mentési feladatok végzése során - az emberélet és anyagi javak mentése, a tüzek terjedésének megakadályozása és eloltása, tűz- és káresetek helyszínén a további veszélyek megszüntetése, a szükséges biztonsági intézkedések végrehajtása, a keletkezett károk következményeinek elhárítása, a tűz- és káresetekkel kapcsolatos adatszolgáltatás, valamint a keletkezési körülmények vizsgálata.

Mindennapos munkája során a szolgálatszervezés alapjainak alkalmazásával ellátja a készültségi szolgálattal (csapatszolgálat) járó tevékenységeket.

A szakképzés eredményes befejezésével a képzésben résztvevő alkalmassá válik a 11/1997. (II. 18.) BM rendeletben meghatározott tűzoltó szakképesítéssel betölthető beosztások ellátására.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A képzésben való részvétel feltételei:

- a meghatározott szakirányú (az Országos Képzési Jegyzékben megadott szakmai számú) szakmunkásvégzettség vagy középiskolai végzettség,

- az alapfokú (6 hetes) tűzoltó tanfolyami végzettség,

- a beiskolázott véglegesítése,

- orvosi, egészségügyi alkalmasság,

- eredményes felvételi felmérés,

- büntetlen előélet,

- megfelelő fizikai állóképesség

- levelező képzés esetén 5 éves tűzoltó szakmai gyakorlat.

A képzés során oktatott tantárgyak:

1. Tűzvédelmi anyagismeret és technológia

2. Tűzmegelőzési és tűzvizsgálati ismeretek

3. Tűzoltási és műszaki mentési ismeretek

4. Tűzoltó műszaki ismeretek

5. Szolgálati ismeretek

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

A tűzoltó szakmunkás a szakma gyakorlása során az oktatott tantárgyak által lefedett szakmai ismeretek területén ismerje:

- a tűzoltási, műszaki mentési, tűzoltó műszaki, tűzmegelőzési és tűzvizsgálati ismeretek megértéséhez nélkülözhetetlen fizikai és kémiai jelenségeket, folyamatokat és törvényszerűségeket,

- a veszélyes anyagok csoportosítását, a tűz- és robbanásveszélyes, a maró, mérgező, sugárzó és fertőzést okozó anyagok jellemzőit, azok jelenlétének megállapítását, ártalmatlanításuk lehetőségeit, a védekezési módokat, az anyagok jelölését,

- a leggyakrabban előforduló veszélyes technológiákat,

- a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény alapján a tűz elleni védekezés lényegét, szerepét, feladatait és az alapvető tűzvédelmi jogszabályokat,

- a tűzveszélyességi osztályokat, az éghető folyadékok tűzveszélyességi fokozatait, a tűzveszélyességi övezeteket és zónákat, az anyagok éghetőségi csoportosítását,

- a tűzoltás és a műszaki mentés alapfeltételeit biztosító tűzvédelmi előírásokat, alapvető tűzmegelőzési elveket és szabályokat,

- a tűz és műszaki balesetek körülményeinek vizsgálati elveit, valamint a tűz- és egyéb káresetekkel kapcsolatos adatszolgáltatás követelményeit,

- az égés és a tűz jellemzőit, a tűz terjedését, az égéstermékek, a láng és a gázcsere sajátosságait,

- a tűzoltás módjait, az oltóanyagok fajtáit, tulajdonságait és oltóhatásait,

- a tűzoltás és műszaki mentés elveit és szabályait, a tűzoltást megelőző feladatokat, a tűzoltás során és a tűzoltás után végrehajtandó feladatokat, a tűzoltásban részt vevő állomány kötelességeit, valamint a tűzoltást és mentést elősegítő terveket,

- a tűzoltáshoz szükséges oltóanyag-biztosítás elveit és szabályait, a tűzoltó vízforrásokat, a vízszerzés és a vízfelhasználás lehetséges formáit és módszereit, a szükséges oltóvízigény meghatározását,

- a különböző létesítményekben és építményekben jelentkező tűzoltási feladatokat; a tűzoltás és a műszaki mentés elveit és módszereit lakó- és középületekben, ipari, kereskedelmi létesítményekben, a mezőgazdaságban és a közlekedés területén,

- a tűzoltóság műszaki mentési feladatait, az ilyen feladatok megoldásának módszereit, a rendelkezésre álló eszközök szakszerű felhasználását,

- a katasztrófahelyzetek jellemzőit, az ipari, közlekedési, természeti és más katasztrófaesemények következményeinek felszámolását; a katasztrófaelhárítás szervezetét és irányítási rendszerét, tűzoltói feladatait,

- a tűzoltó szakfelszerelések, valamint más eszközök, kisgépek, felszerelések felhasználására vonatkozó szerelési szabályzatot és annak végrehajtási rendjét,

- a tűzoltással, műszaki mentéssel és a gyakorlatok tartásával kapcsolatos környezetvédelmi feladatokat,

- a tűzoltó műszaki berendezések, gépek és eszközök megismeréséhez, működésük és felhasználhatóságuk megértéséhez szükséges műszaki fogalmakat és elveket,

- a tűzoltó szakfelszerelések típusait, működési és felhasználhatósági követelményeket,

- a tűzoltófecskendők fajtáit, tűzoltó-technikai berendezéseit, működését, alkalmazási szabályait,

- a tűzoltóság tevékenysége során felhasználható különleges járműveket és felhasználásuk elveit,

- a hírforgalmazás eszközeit, azok kezelését, a hírforgalom rendszerét és a forgalmazás szabályait,

- a tűzoltás és műszaki mentés során alkalmazott - baleset és egészségkárosodás elleni - védőfelszerelések műszaki jellemzőit, működését és használatát,

- az üzemekben, létesítményekben alkalmazható automatikus tűzvédelmi berendezések fajtáit, működésük és felhasználásuk szakmai szabályait,

- a készenlétben tartott tűzoltó gépek, járművek, berendezések, eszközök, készülékek ellenőrzését, karbantartását, időszakos felülvizsgálatát,

- a műszaki alapismeretek (nehézgépkezelői alapvizsga) tananyagát,

- a tűzoltók munkavédelmi jogait és kötelességeit, a veszélyes és ártalmas tényezők csoportosítását, a baleseti okokat és azok megelőzését,

- a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok szerint a tűzoltói állományra vonatkozó, a szolgálat viszonyt rendező alapvető szabályokat,

- a tűzoltóság tagjainak jogait és kötelességeit, a fegyelmi és a kártérítési eljárás rendjét, szankcióit, valamint az alaki és az öltözködési szabályzatok előírásait,

- a tűzoltás és a műszaki mentések során, valamint a készenléti feladatok közben bekövetkező sérülések elsősegély szintű ellátását,

- a tűzoltói állomány pszichofizikai felkészítéséhez a testnevelési és állóképesség-fejlesztési feladatokat, a tűzoltósport elemeinek felhasználását,

- a szerparancsnoki feladatokhoz szükséges szolgálatszervezési, vezetési, okmányolási és ügykezelési ismereteket,

- a beosztotti állomány továbbképzéséhez és neveléséhez szükséges pedagógiai fogalmakat, módszereket és eszközöket,

- a gyakorlatok rendszerét, funkcióit, a szerparancsnok és a szerkezelő gyakorlatokkal kapcsolatos feladatait a minősített időszaki feladatokat, és ellátásuk rendjét.

A tanulók a képzés ideje alatt szerezzék meg:

- az évközi vizsga letételével a nehézgépkezelői alapvizsgát,

- legalább egy, a nehézgép kategóriába tartozó tűzoltó gépjárműre vagy a tűzoltóság feladatainál használatos nehézgép kategóriába tartozó egyéb gépre.

2. A szakmai képzés során elsajátítandó ismeretek, jártasságok és készségek meghatározása:

A szakmai követelmények szintjei tantárgyanként, ezen belül témánként kerültek meghatározásra.

A tantárgyak szakmai követelményei

1. Tűzvédelmi anyagismeret és technológia

a Általános kémia témából:

Felismerési szinten ismerjék a tanulók:

- az anyag szerkezetét: a proton, a neutron és az elektron tömeg és töltésviszonyait, elhelyezkedésüket az atomban, az elektronszerkezet felépülésének alapelveit, az energiaszint, a héj fogalmát,

- a periódusos rendszer felépülésének alapelveit: az elemek növekvő protonszám szerinti sorrendjét, a protonszám, az elektronszerkezet és a tulajdonság szoros kapcsolatát,

- az egy- és többkomponensű anyag fogalmát, az összetevők kapcsolatát, szétválasztásuk lehetőségét,

- a reakciósebességet meghatározó tényezőket: a reagáló anyagok minőségének, a hőmérséklet változásának, az érintkező felület nagyságának és a katalizátornak a szerepét.

Definíciós szinten ismerjék a tanulók:

- a fizikai és a kémiai tulajdonság fogalmát,

- a fizikai és kémiai változások fogalmát,

- a mól (mint SI mértékegység) fogalmát, gyakorlati jelentését,

- a koncentráció fogalmát, a tömeg- és a térfogatszázalék gyakorlati jelentését,

- az egyes halmazállapotok jellemzőit: a halmazképző részecskék közötti vonzás és a hőmozgás kapcsolatát, a vonzóerő jellegét, a halmazállapot-változás folyamatát, energetikai magyarázatát,

- a tömeg- és az energiamegmaradás fogalmát, materiális jelentését, gyakorlati megjelenését,

- a reakcióhő fogalmát.

Rendezési szinten ismerjék a tanulók:

- az anyagok tűzveszélyességét jellemző tulajdonságok közül az éghetőség, a lobbanáspont, a gyulladási hőmérséklet és a robbanási határérték fogalmát,

- az egyszerűbb oxidációs folyamatok reakció egyenlettel történő leírását.

b) Veszélyes anyagok témából:

Felismerési szinten ismerjék a tanulók:

- a veszélyes anyagtulajdonságokat,

- a veszélyes anyag jelenlétének észlelését.

Definíciós szinten ismerjék a tanulók:

- a veszélyes anyag fogalmát,

- a veszélyes anyagok csoportosítását,

- a veszélyes anyag meghatározásának lehetőségeit,

- a veszélyes anyag semlegesítésének lehetőségeit.

Rendezési szinten ismerjék a tanulók:

- a veszélyes anyag hatásait az emberre, környezetre,

- a veszélyes anyag kölcsönhatását vízzel, levegővel.

Jártasság szinten ismerjék a tanulók:

- a nemzetközi jelzésrendszer használatát.

c) Veszélyes technológiák témából:

Felismerési szinten ismerjék a tanulók:

- a tárgyalt technológiák legfontosabb alapműveletét: a kőolaj frakcionált desztillációja, az éghető folyadék oldószerként való felhasználása, a hidrogén előállítása vízből és szénhidrogénből, az oxigén előállítása levegőből, az acetilén előállítása kalcium-karbidból, az ammóniaszintézis, az ammóniumnitrát-gyártás, a szén elgázosítása és kigázosítása, a fa vegyipari feldolgozása, a magas hőmérsékletű nem éghető anyagot feldolgozó folyamatok, szárítási folyamatok, gumigyártás, polimerizációs és kondenzációs folyamatok,

- a tárgyalt technológiákban előforduló éghető anyagok legfontosabb jellemzőit: szénhidrogén, alkohol, hidrogén, oxigén, acetilén, alkáli fémek, ásványi szenek, fa, ammónia,

- a gyártási folyamatok tűzvédelmi jellegzetességei az éghető folyadékokat előállító és felhasználó iparágak, az éghető anyagok feldolgozása, valamint a magas hőmérsékletű technológiák területén,

- a szélsőséges technológiai körülményekből adódó veszélyeket: hőmérséklet, nyomás,

- a veszélyes anyagok technológiai vonatkozásait,

- az anyagok, a technológiai körülmények, a tűzveszély jellegzetességeinek, a megelőzési lehetőségeinek egységét.

2. Tűzmegelőzési és tűzvizsgálati ismeretek

a) A létesítés és használat tűzvédelme témából

Felismerési szinten ismerjék a tanulók:

- a tűzvédelem helyét, feladatát, szervezetét,

- a tűzvédelemre, a műszaki mentésre és a tűzoltóságra vonatkozó alapvető jogszabályokat,

- az építőanyagok, épületszerkezetek tűzzel szembeni viselkedését,

- a tűzállósági fokozat jelentését,

- a tűzgátló elválasztásokat, tűzterjedési gátakat,

- a tűzgátló előteret, füstmentes lépcsőházat, hasadó-nyíló felületet,

- a tüzelő-, fűtőberendezések tűzvédelmi vonatkozásait,

- a szellőzők, elszívóberendezések tűzvédelmi problémáit,

- a hő- és füstelvezetők szerepét,

- a villamos berendezések tűzvédelmi vonatkozásait.

Definíciós szinten ismerjék a tanulók:

- a tűztávolság fogalmát,

- a tűzoltási felvonulási utat és területeket,

- a tűzszakasz fogalmát,

- a tűzveszélyes tevékenység szabályait,

- a tűzállóságra vonatkozó fogalmakat,

- a dohányzás és szabadban tüzelés szabályait,

- a tűzoltó készülékek, felszerelések, berendezések készenlétben tartásának elveit.

b) A tűzkeletkezési okok és azok vizsgálata témából:

Felismerési szinten ismerjék a tanulók:

- a tűzeseti-műszaki mentési adatszolgáltatás rendszerét.

Definíciós szinten ismerjék a tanulók:

- a tűzvizsgálat fogalmát, szakaszait,

- a tanú fogalmát, tanúzási kötelezettséget,

- az ügyfél fogalmát és nyilatkozati jogait,

- a tűzeseti, műszaki mentési statisztikai adatszolgáltatást és módszereit,

- a jegyzőkönyv és feljegyzés formai és tartalmi követelményeit.

Jártasság szintjén tudják végrehajtani:

- a tűzvizsgálat helyszíni szemléjét,

- a tárgyi bizonyítékok biztosítását, a tanuk felkutatását és meghallgatását,

- a tűzeseti és műszaki mentési jelentések kitöltését,

- a tűzeseti helyszíni szemle jegyzőkönyv készítését,

- a halaszthatatlan tűzvizsgálati cselekmények elvégzését.

c) Alkalmazott tűzvédelem témából:

Felismerési szinten ismerjék a tanulók:

- az éghető gázok, az éghető folyadékok, a robbanóképes porok tűzvédelmi jellemzőit, a robbanásveszélyes helyzet kialakulásának lehetőségeit,

- a lakó- és otthon jellegű épületek, a közösségi épületek rendeltetésének megfelelő alapvető jellemzőket,

- a tömegtartózkodásra szolgáló és a középmagas, magasépületek speciális létesítési és használati szabályait,

- a mezőgazdaság egyes ágazatainak speciális jellemzőit,

- a tűzvédelmet szolgáló építészeti és épületgépészeti megoldásokat.

Definíciós szinten ismerjék a tanulók:

- veszélyforrás felismerését, a veszélyhelyzet értékelését, a veszély és az ellene való védekezés építészeti, épületgépészeti megoldásainak összekapcsolását, értelmezését.

3. Tűzoltási és műszaki mentési ismeretek

a) Oltóanyag ismeret témából:

Felismerési szinten ismerjék a tanulók:

- az egyes anyagok fűtőértékének meghatározását táblázat segítségével,

- a hőmérséklet mérésére szolgáló eszközöket, a hőmérséklet mértékegységeit,

- a láng szerkezetét.

Definíciós szinten ismerjék a tanulók:

- az égéshő fogalmát, mértékegységét,

- a tűz fogalmát, a lángzóna, a hőterhelés zónája, a füstzóna fogalmát, kiterjedésüket, a tűz paraméterei közé sorolt jellemzők fogalmát,

- a hővezetés, a hőáramlás, a hősugárzás fogalmát,

- a gázcsere nyílt és zárt térben történő lefolyását,

- a víz mint oltóanyag oltóhatásait, felhasználási lehetőségeit,

- a hab mint oltóanyag oltóhatásait, felhasználási lehetőségeit, habkiadósság szerinti csoportosításukat, habképző anyagok alkalmazott típusait,

- a por mint oltóanyag oltóhatásait, felhasználási lehetőségeit, az alkalmazott oltóportípusokat,

- a gáz mint oltóanyag oltóhatásait, felhasználási lehetőségeit, az alkalmazott oltógáztípusokat.

Rendezési szinten ismerjék a tanulók:

- a hőtranszport folyamatok és a tűzterjedés közötti összefüggéseket,

- a gázcsere és a tűzterjedés közötti összefüggéseket,

- a szúróláng kialakulását, a védekezés módszerét,

- az éghető anyag és az oxigén elvonásán, az éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló oltási, illetve égésmegszüntetési módokat,

- a hűtő, fojtó és inhibíciós oltóhatásokat, ezek alhatásait,

- az oltóanyagok megválasztásának általános szempontjait.

Jártasság szinten sajátítsák el a tanulók:

- a célszerűen felhasználható oltóanyag megválasztását és az alkalmazás módját.

b) Oltóanyag-ellátás témából:

Felismerési szinten ismerjék a tanulók:

- a közüzemi vízellátás rendszerét, a csőhálózatok jellemzését,

- az automatikus tűzoltó berendezések oltóanyag-ellátásának összefüggéseit.

Definíciós szinten ismerjék a tanulók:

- a vízsugár feladatát, képzését, formáit, ezek meghatározását,

- a sugárcső vízfogyasztását,

- a vízforrások csoportosítását, igénybevételük rendjét,

- a táplálási módok rendszerét, igénybevételük rendjét,

- a tűzcsapok típusait, felhasználhatóságuk rendjét,

- a víztorony igénybevételének lehetőségeit,

- a tűzoltó vízforrások jelölését,

- a sugárral működés alapeseteit,

- nyomásveszteség okait, figyelembevételét,

- a tartályról működés feltételrendszerét,

- a távolsági vízszállítás fogalmát, lehetőségeit egy vagy több gépjárműfecskendő igénybevételével,

- egyéb vízszállításra alkalmas jármű igénybevételét tűzoltásra.

Jártasság szinten sajátítsák el a tanulók:

- a vízsugár formájának megválasztását, működtetését,

- a vízforrások előkészítését, igénybevételét, jelölés alapján történő felismerését,

- a táplálási módok megszerelését, igénybevételét,

- a tartályvíz takarékos és célszerű felhasználását,

- a távolsági vízszállítás feladatainak végrehajtását,

- az oltóanyag-ellátással összefüggő táblázatok használatát.

c) Szerelési, mentési gyakorlatok témából:

Definíciós szinten ismerjék a tanulók:

- a Szerelési Szabályzat általános részében foglaltakat,

- a szerelési számok, mentések végrehajtását meghatározó részek végrehajtási utasításait.

Rendezési szinten ismerjék a tanulók:

- a szerelési feladatok rendszerét, egymásra épültségét.

Jártasság szinten tudják a tanulók:

- tűz- és káresetek, valamint gyakorlatok tartása során a Szerelési Szabályzatban meghatározott

= sugárszerelések,

= táplálásszerelések,

= létraszerelések,

= gépjárműfecskendő-szerelések,

= műszaki mentőszer és felszereléseinek üzembe helyezése és használata,

= kötések elsajátítása,

= ön- és mások mentése, valamint a

= tárgymentés szerelési számait végrehajtani, illetve ezen tevékenységek témáiból foglalkozást előkészíteni és megtartani.

d) A tűzoltás és műszaki mentés megszervezése, irányítása témából:

Felismerési szinten ismerjék a tanulók:

- a tűzoltás, műszaki mentés megszervezésével összefüggő szabályzatok, parancsok, utasítások és más kapcsolódó irányító dokumentumok rendszerét.

Rendezési szinten ismerjék a tanulók:

- a tűzoltási, műszaki mentési tevékenységet megelőző, annak végzése során, majd az utána végrehajtandó feladatsort, azok kapcsolatát, egymásra épültségét,

- a tűzoltást elősegítő tervek, így a Riasztási és Segítségnyújtási Terv (a továbbiakban: RST), a Tűzoltási Terv (a továbbiakban: TT) célját, felépítését,

- a tűzoltás, műszaki mentés szervezetét, irányítási módjait.

Definíciós szinten ismerjék a tanulók:

- a Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat általános előírásait,

- a tűzoltásvezető és más szakmunkás végzettséggel betölthető beosztás, megbízatás jogait, kötelességeit, feladatkörét,

- a tűzoltást megelőző feladatok közül a tűzjelzés, a riasztás, ezek végrehajtásának követelményeit, a jelentési, tájékoztatási kötelezettség eseteit, a tűzoltás, műszaki mentés előkészítésének tennivalóit, a működés helyének kiválasztását, a tűzoltás módjainak, valamint a tűzoltás előkészítési módozatainak lehetőségeit,

- a felderítés fogalmát, fokozatait és szempontjait az életveszély, a tűz, valamint annak környezete felderítése során,

- a közvetett és közvetlen életveszély fogalmát, a mentés sorrendjét, és végrehajtásának idejét a tűzoltás feladatai végzése során; az életmentés útvonal és technikai lehetőségei megválasztásának módjait, lehetőségeit,

- a tűzoltás feladatai közül a körülhatárolás, a terjedést befolyásoló körülmények, az oltási módok fogalmát, lehetőségeit,

- a tűzoltás formáit (támadás, védelem, ezek kombinációját),

- a tűz megközelítésének feltételeit,

- a beépített tűzoltó berendezések alkalmazásának szempontjait,

- a tűz eloltásának fogalmát,

- a segítségkérés szükségességét, lehetőségét,

- az elektromos berendezések jelenlétében történő tűzoltás feladatait,

- az égő, zárt terület megközelítésének lehetőségeit,

- az állat- és tárgymentés végrehajtásának módszereit,

- a nyomóoldali felszerelések használatát (az osztó elhelyezése, a sugarak bevetése, tömlővezeték fektetése, vízforrás igénybevétele),

- ártalmas anyagok (füst, gáz, méreg, maró- és sugárzó anyag) elleni védelem szükségességét és módjait,

- a bontási munkálatok végzésének rendjét,

- az utómunkálatok végrehajtását,

- a bevonulás, a bevonulás utáni feladatokat, a készenlét visszaállítását,

- a tűzoltás irányításának módjai közül az alapirányítási mód szervezetét, alkalmazásának feltételrendszerét,

- a tűzoltás, kárelhárítás vezetésére jogosultak körét, a vezetés átadás-átvételének rendjét.

Jártasság szinten tudják a tanulók tevékenységük során felhasználni és végrehajtani:

- a tűzoltási, műszaki mentési tevékenységet meghatározó és szabályozó dokumentumok szakmunkás végzettséggel ellátható beosztásainak feladatkörében jelölt jogosítványokat, kötelezettségeket,

- a tűzoltást, műszaki mentést segítő terveket (RST, TT),

- a változások átvezetését a tűzoltást elősegítő tervekben,

- a beavatkozás esetén az irányítási módok közül az alapirányítási módot.

e) Alkalmazott tűzoltás témából

Felismerési szintű ismeretekkel rendelkezzenek a tanulók:

- az adott építmény, objektum építészeti sajátosságairól, funkciójáról, ennek tűzvédelmi, mentési összefüggéseiről,

- a közlekedési eszközök csoportosításáról, funkcionális sajátosságairól, az azok tárolására, kiszolgálására létesített objektumok tűzvédelméről,

- a kőolaj és földgáz feltárása, feldolgozása, szállítása és felhasználása tűzvédelméről.

Rendezési szinten ismerjék a tanulók:

- az adott eszköz, berendezés, technológia, építmény, objektum tűzoltó-taktikai jellemzését, a tűzterjedés sajátosságait,

- a képzés során korábban elsajátított ismeretek birtokában a tűzoltást megelőző, a tűzoltás során, valamint a tűzoltás utáni feladatokat - az alapirányítási mód szintjének figyelembevételével - a témakörben meghatározott alapszituációk esetén,

- az adott tűzoltási feladattal összefüggő munkavédelmi, biztonsági és környezetvédelmi előírásokat, szabályokat,

- az adott eszköz, berendezés, technológia, építmény, objektum sajátosságait ismerő szakember igénybevételének lehetőségeit, szükségességét.

Jártasság szinten tudják megválasztatni és felhasználni a tanulók a végzettségükkel betölthető beosztáshoz szükséges mértékben a nemzetgazdaság területén bekövetkezett tüzeknél a taktikai sajátosságoknak megfelelő:

- tűzoltási módokat, módozatokat,

- a felderítés lehetőségeit,

- az emberi élet-, állat- és tárgymentés végrehajtását, ennek eszközeit,

- a robbanásveszély elhárítását,

- az eredményes beavatkozáshoz szükséges szakfelszereléseket, oltóanyagokat és szerelési ismereteket,

- a tűzoltó és a mentendő személy biztonságát szolgáló védő- és egyéb felszereléseket.

f) Alkalmazott műszaki mentési ismeretek és katasztrófaelhárítás témából

Felismerési szinten ismerjék a tanulók:

- az elemi csapások, ipari katasztrófák általános jellemzését,

- a környezetvédelmi feladatok csoportosítását.

Definíciós szinten ismerjék a tanulók:

- a műszaki mentési tevékenységet szabályozó dokumentumoknak a szerparancsnoki beosztás ellátásához szükséges részeit, az előkészítés, az életmentés és a beavatkozás szabályait.

Rendezési szinten ismerjék a tanulók:

- a hazánkban lehetséges katasztrófaesemények felszámolásának feladatrendszerét és e tevékenységben a tűzoltóság szerepét,

- a tűzoltóság műszaki mentési feladatait, csoportosítási elveit,

- az épületkárok jellemzését, a beavatkozás általános szabályait,

- a közművekben történt balesetek csoportosítását, a beavatkozás szabályait,

- a közúti, kötöttpályás, légi, vízi balesetek rendszerezését, jellemzését, a beavatkozás szabályait. A forgalmat akadályozó járművek, tárgyak eltávolításának módszereit, lehetőségeit,

- a vízből és jég alól mentés sajátosságait,

- a tűzoltói tevékenységet tűz- és robbanásveszély esetén,

- a veszélyes (ártalmas) anyagokat termelő, szállító, feldolgozó objektumok, eszközök baleseteinek jellemzését, a beavatkozás szabályait,

- a tűzoltóság feladatait a környezetet veszélyeztető források felszámolásakor.

Jártassági szinten tudják a fenti esetekben alkalmazni a tanulók:

- a tűzoltóság rendelkezésére álló vagy az általa igénybe vehető felszereléseket, anyagokat,

- a káreset sajátosságainak figyelembevételével a vonatkozó utasításokat, szabályzatokat.

4. Tűzoltó műszaki ismeretek

a) Műszaki alapismeretek témából:

a)/1. Anyagtan

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- az atom, molekula, ion, elemi részecske fogalmát,

- a leggyakrabban alkalmazott fémeket (vas, acél, színesfémek, könnyűfémek) és tulajdonságaikat,

- a műanyagok fajtáit és tulajdonságait,

- a tömítőanyagok fajtáit és felhasználását,

- a villamos vezeték, ellenállás és szigetelőanyagokat,

- a hőszigetelő anyagokat.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- az igénybevételek típusait és jellegzetességeit,

- a szakítóvizsgálat módszereit és a jellegzetes szakító diagramokat.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a fontosabb fémek alkalmazási lehetőségeit,

- a műanyagok alkalmazhatóságát,

- a tömítőanyagok felhasználását,

- a villamos vezeték, ellenállás és szigetelőanyagok alkalmazhatóságát,

- a hőszigetelő anyagok felhasználási területét,

- a tanult anyagfajták gépszerkezetben való összeépítését és helyettesítési lehetőségeit.

a)/2. Elektrotechnika

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- az elektrotechnikai alapfogalmakat (áram, feszültség, ellenállás, munka, teljesítmény),

- az egyenáramú áramkörök jellemzőit, alapkapcsolásait (ellenállások soros, párhuzamos kapcsolása, feszültségforrások soros, párhuzamos kapcsolása), alapvető törvényszerűségeit,

- a mágneses erőtér jellemzőit,

- az elektromágneses indukció és típusainak ismeretanyagát,

- a váltakozó feszültség előállításának módját,

- a váltakozó áramú teljesítmények meghatározását.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a villamos gépek működését,

- transzformátorok, szinkrongenerátorok, aszinkron motorok, egyenáramú generátorok sajátosságait,

- a villamos gépek érintésvédelmének lényegét, különböző módjait.

a)/3. Gépelemek

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a súrlódás jelenségét.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- az oldható és nem oldható kötések típusait,

- a tengelykapcsolók felépítését és működését,

- a fékek felépítését és működését,

- a csapágytípusokat és jellemzőiket,

- az elemi mechanikus hajtások jellegzetességeit.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a fékek működésének hatásmechanizmusát,

- a csapágyak működésének hatásmechanizmusát,

- az elemi mechanikus hajtások energiaátviteli jellemzőit.

a)/4. Motor- és gépjárműismeret

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a belső égésű motorok fogalmát, a motorok különböző szempontok szerinti csoportosítását,

- a gépjárművek fő funkcionális egységekre történő bontását.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- az alvázak típusait és jellemzőit,

- a futóműtípusokat,

- az erőátviteli berendezések felépítését és működését,

- a fékszerkezetek típusait és működését,

- a négyütemű és kétütemű benzin- és a négyütemű dízelmotorok felépítését, főbb szerkezeti részeinek működését,

- a motorok vezérlési, üzemanyag-ellátó, gyújtó, kenési és hűtő rendszereit.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a négyütemű dízel- és benzinmotor, valamint a kétütemű benzinmotor egyes ütemei során lejátszódó folyamatokat.

a)/5. Hidromechanika és örvényszivattyúk

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a hidrosztatika és hidrodinamika lényegét,

- az ideális és valóságos folyadékok tulajdonságait,

- a viszkozitás lényegét és jellemzőit,

- a szivattyúk fogalmát és csoportosítását,

- a légtelenítő szivattyúk típusait.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- az örvényszivattyúk felépítését, működését és üzemi jellemzőit,

- az örvényszivattyúk jelleggörbéit,

- a munkapont fogalmát és fajtáit,

- az örvényszivattyúk soros, párhuzamos és vegyes kapcsolását,

- az örvényszivattyúk indításának feltételeit,

- a légtelenítő szivattyúk működését.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a folytonosság törvényét,

- a folyadék energiafajtáit,

- a csőrendszerben áramló viszkózus folyadékok veszteségeit,

- a folyadékokra vonatkoztatott energiamegmaradási törvényt.

a)/6. Hidraulikus és pneumatikus hajtások

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a hidraulika és pneumatika fogalmát,

- a hidraulikus hajtások csoportosítását,

- a hidraulikus és pneumatikus hajtások alkalmazásának körülményeit,

- a működési hiba felismerési szempontjait, jellegzetességeit.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a hidrosztatikus és hidrodinamikus hajtások jellemzőit,

- a hidraulikus munkafolyadékok feladatát, fajtáit,

- a hidraulikus szivattyúk típusait, működését,

- a hidraulikus munkahengerek, hidromotorok és határozott szögelfordulású motorok típusait, feladatát, működését,

- a hidraulikus irányítóelemek és kiegészítő egységek feladatát és beépítésük jellegzetességeit,

- a hidraulikus körfolyamok típusait,

- a pneumatikus munkaközeg jellemzőit,

- a pneumatikus rendszer elemeit és működési jellemzőiket.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a hidrosztatikus energiaátvitel folyamatát,

- a pneumatikus energiaátvitel folyamatát,

- a volumetrikus elv lényegének alkalmazását,

- a hidraulikus és pneumatikus rendszerek elemeinek szabványos jelképi jeleit,

- a hidraulikus munkafolyadékok táblázatból való kiválasztását és a munkafolyadék cserére vonatkozó előírásokat,

- a hidraulikus és pneumatikus berendezések főbb karbantartási elveit.

a)/7. Nehézgépkezelői alaptanfolyami vizsga

(a nehézgépkezelői szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei szerint)

b) Munkavédelem témából:

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a munkavédelem alapfogalmait,

- a jogszabályrendszer felépítését, valamint az általános munkavédelmi szabályokat.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a munkaeszközök használat közben előforduló veszélyforrásokat és elhárítási lehetőségeit,

- a beavatkozásoknál a lehetséges veszélyforrásokat és megelőzésük módszereit.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- az egyéni védő-, mentő-, mászóeszközök és felszerelések, gépek és gépjárművek időszakos munkavédelmi ellenőrzéseinek rendszerét.

c) Tűzoltó szakfelszerelések és eszközök témából:

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a szívóoldali felszerelések csoportosítását, a felszívásos, túlnyomásos és mélyszívóval történő táplálás szerint,

- a szívótömlők felépítését, méretét, műszaki jellemzőit,

- a tűzoltó kötelek feladatait.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzcsapok nyitó és kapcsoló elemeit, tartozékait,

- a gyűjtők felépítését, feladatát, alkalmazásuk lehetőségeit,

- a mélyszívó fő szerkezeti részeit, működési elvét,

- a nyomóoldalhoz tartozó szakfelszerelések rendszerbe foglalását,

- a nyomótömlők csoportosítását, méretét, műszaki jellemzőit,

- az osztók fajtáit, felépítését, feladatait,

- a sugárképzés eszközeit, a sugárcsövek fajtáit, működésük jellemzőit, bevetésük lehetőségeit,

- a habfejlesztés felszereléseit, működésük elméletét, a vízsugárszivattyú és habsugárcsövek fajtáit, felépítését a felhasználás és az összeszerelés lehetőségeit,

- a víz- és habágyúk típusait, működési elvét, a víz- és habadás feltételeit,

- a tűzoltó készülékek csoportosítását oltóanyag szerint, hajtóanyag és annak elhelyezési módjai szerint, alkalmazott típusuk és súlyuk szerint,

- a mentő- és mászóeszközök csoportosítását a felhasználás szerint; ezen belül: a mentőkötél és mászóöv műszaki adatait, az ellenőrzés és a terhelési próba egyes fázisait, az igénybevétel lehetőségeit,

- a négyrészes fém dugólétra, a kétrészes fém kihúzóslétra, valamint a horoglétra méreteit, részeit, jellemző adatait, az ellenőrzés és a terhelési próbák végrehajtásának módját, az igénybevétel műszaki jellemzőit,

- a kéziszerszámokat és eszközöket: a kézi- és bontóbalta, a csáklya, a kapacs műszaki jellemzőit, a felhasználás lehetőségeit.

Jártasság szinten sajátítsák el - az ismeretek alkalmazásának minőségében - a tanulók:

- a különböző táplálási módok figyelembevételével, a műszaki jellemzők alapján a szívóoldal összeszerelését,

- a lábszelepes szűrő, szívótömlő, föld alatti tűzcsap és tartozékai, a gyűjtő és a mélyszívó karbantartási és ellenőrzési feladatainak végrehajtását,

- a nyomóoldali felszerelések összeszerelését,

- a vízsugárszivattyúval és a habszerelvényekkel a közép- és nehézhab előállítását, a berendezések karbantartását,

- a mászóöv használat előtti ellenőrzését, az előírt vizsgálatok és terhelési próbák végrehajtását,

- a mentőkötelek gyakorlat előtti ellenőrzését és az előírt terhelési próba végrehajtását: szemrevételezés, terhelési próba, a tapasztalatok alapján a mért adatok figyelembevételével a készenlétbe tartás biztosítását,

- a négyrészes fém dugólétra, a kétrészes fém kihúzós létra és a horoglétra alkalmazási szabályainak betartását, az ellenőrzési feladatok és az időszakos terhelési próbák szabályos végrehajtását, a karbantartási szabályok betartását.

d) Védőeszközök és felszerelések témából:

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a védőfelszerelések csoportosítását és a csoportokon belüli egyéni védőeszközfajtákat.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a fejvédő, lábvédő, arcvédő és kézvédő eszközök kialakítását és jellemzőit,

- az alkalmazott szűrőbetétes gázvédő eszközök felépítését, használatának és karbantartásának szabályait,

- a sűrítettlevegős légzőkészülék szerkezeti egységeit, funkcióit, működését, összeszerelésének sorrendjét,

- a légzőkészülék tömítettségének, hangos figyelmeztetőjének ellenőrzését, vizsgálatát, a légzőkészülék palackjában lévő levegő mennyiségének az ellenőrzését,

- a légzőkészülékben történő munkavégzés szabályait, az ellenőrzés és karbantartás időpontjait, a végrehajtandó műveleteket,

- a hővédő ruhák csoportosítását, felépítését, tartozékait, az felhasználás lehetőségeit,

- a vegyivédelmi ruhák jellemzőit, a felhasználás módjait,

- a hővédő és vegyivédelmi ruhák légzőkészülékkel történő együttes használatának szabályait,

- az egyéb védőeszközök: a lángvágáshoz, roncsvágáshoz, favágáshoz, bontáshoz használt védőfelszerelések: kesztyűk, védőkötény, szemüveg, fülvédő stb. alkalmazott típusait, jellemzőit, az igénybevétel lehetőségeit, szabályait.

Jártasság szinten sajátítsák el - az ismeretek alkalmazásának minőségében - a tanulók:

- a szűrőbetétes gázvédő eszközök és a sűrítettlevegős légzőkészülék készenlétbe helyezését, összeszerelését, használatát, légzőkészülékben munkavégzést, az ellenőrzési és karbantartási feladatok végrehajtását,

- a hő- és vegyivédelmi ruhák felvételét, használatát, a karbantartási feladatok végrehajtását,

- az egyéb védőeszközökben a szabályos és biztonságos munkavégzés szabályait és azok alkalmazását.

e) A hírforgalmazás eszközei és szabályai témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- az URH rádiózás alapfogalmait, elektromágneses hullámok keletkezését, terjedését, a hullámtartományok és a moduláció fogalmát,

- a rádió adó-vevők fő részeinek feladatait, működésük lényegét,

- a tűzoltóságnál alkalmazott rádiók csoportosítását, a hírközpontokban, gépjárművekben elhelyezett, valamint a kézi (hordozható) URH rádiók főbb típusait, kezelőszerveit és működésüket,

- a hírforgalmazás szabályait,

- az üzembe helyezés műveleteit,

- az egy és több munkahely felépítését,

- a forgalmazásban a közlemények vételének, továbbításának, nyugtázásának szabályait,

- az üzemi és a tartalék csatorna igénybevételének lehetőségeit,

- a fedőnév, fedőszám és hívónév fogalmát, a hangerő és az érthetőségi skála értelmezését,

- a "vészüzemre" történő átállás végrehajtási módját,

- a szimplex és duplex rendszer, a szabad és vezetett hírháló fogalmát, jelentőségét,

- közlemények nyilvántartásának szabályait,

- hírközpontokban elhelyezett berendezések főbb műszaki jellemzőit.

Jártasság szintjén sajátítsák el a tanulók az ismeretek alkalmazásának minőségében:

- az URH rádiók üzembe helyezését, közlemények adását, vételét, továbbítását, nyugtázását,

- a szabad és vezetett hírhálóban való forgalmazást,

- a "vészüzemre" történő átállás végrehajtását,

- a rádióforgalmi adatok használatát,

- az URH rádióknál egyes meghibásodások felismerését,

- a rádiózással kapcsolatos nyilvántartások vezetését.

f) Kismotorfecskendők és átemelő szivattyúk témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- az alkalmazott kismotorfecskendők és az átemelő szivattyúk felépítését, egyes szerkezeti részeinek működését (motor, szivattyú, légtelenítő, gyújtás, üzemanyag-ellátás, kapcsoló elemek, mérőműszerek),

- a működés előkészítésének egyes fázisait, a telepítés és a megszerelés szabályait,

- a motorok hideg, meleg, valamint téli időszakban történő beindításának egyes lépéseit,

- a légtelenítés és a szivattyú bekapcsolásának műveleteit,

- a vízvétel és vízadás szabályait,

- a folyamatos működés esetén végrehajtandó tennivalókat (zsírzás, üzemanyag-utántöltés, szakaszos vízadás, vízeltávolítás, sugárképzés),

- a kismotorfecskendőnél az elektromos és mechanikus indítás, valamint a habképzés egyes fázisait,

- a kismotorfecskendők soros és párhuzamos kapcsolásának szabályait,

- a meghibásodás felismerésének és elhárításának lehetőségeit,

- az ellenőrzés és karbantartás szabályait, a próbaindítások és járatások szabályait, valamint a készenlét követelményeit.

Jártasság szinten sajátítsák el - az ismeretek alkalmazásának minőségében - a tanulók:

- a kismotorfecskendők készenlétbe helyezését, ellenőrzését, karbantartását, a víztelenítési és a kenési teendők ellátását,

- a megtelepítés, a működés, a vízadás és a vízeltávolítási feladatainak végrehajtását,

- a kismotorfecskendők soros és párhuzamos kapcsolásának alkalmazását,

- az üzem közben bekövetkező meghibásodások felismerését, kisebb hibák elhárítását (gyertya-csere, gyújtásbeállítás, tömítetlenség megszüntetésére, üzemanyag-ellátó rendszer tisztítására).

g) Gépjárműfecskendők témából:

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a gépjárműfecskendők csoportosítását a könnyű, közép és nehéz kategóriák szerint.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- az egyes kategóriák alapján besorolt típusok főbb műszaki jellemzőit; ezen belül felépítményi tagozódásukat és a szállítható személyek számát és a felszerelések málházásának jellegzetességeit,

- az alapjármű műszaki jellemzőit,

- a tűzoltó-technikai berendezések jellemző műszaki adatait, a szivattyúra, a légtelenítőre, a habképző-anyag bekeverőre és a szállított oltóanyagok mennyiségére vonatkozóan,

- a tűzoltó-technikai egységek egyenkénti és az összeépített tűzoltó-technika működési jellegzetességeit,

- a típustól függően a szerelhető sugarak, habsugarak, porsugarak számát, azok főbb teljesítmény adatait,

- hab-vízágyú, valamint a sugarak együttes igénybevételének lehetőségeit,

- a szivattyú bekapcsolásának sorrendjét, működtetésének alapműveleteit, a vízadás és a habképzés feltételeit.

Jártasság szinten sajátítsák el - az ismeretek alkalmazásának minőségében - a tanulók:

- a különböző típusú gépjárműfecskendőkről a szivattyú bekapcsolásával, a légtelenítés végrehajtásával a vízsugárképzést,

- habképző-anyag bekeverésével a habsugár biztosítását,

- a gépjárműfecskendő-típusokra vonatkozó alapvető karbantartási feladatok végrehajtását.

h) Különleges tűzoltó gépjárművek és nehézgép kategóriába tartozó egyéb gépek témából:

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a különleges tűzoltó gépjárművek fogalmát, csoportosításuk rendező elveit,

- a különleges tűzoltó gépjárművek és a képzés tárgyát képező nehézgép kategóriába tartozó egyéb gépek főbb műszaki paramétereit, felhasználásuk lehetőségeit.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a kötelezően választott különleges tűzoltó gépjárművek, illetve nehézgép kategóriába tartozó egyéb gépek (légzésvédelmi kompresszor, áramfejlesztő stb.) üzemeltetésének és készenlétbe helyezésének lépéseit,

- az üzemeltetés és a készenlétbe helyezés munkavédelmi és biztonságtechnikai előírásait,

- a berendezés szerkezeti felépítését és működését.

Jártassági szinten sajátítsák el a tanulók az ismeretek alkalmazásának minőségében:

- a kötelezően választott különleges tűzoltó gépjármű, illetve nehézgép kategóriába tartozó egyéb gépek (légzésvédelmi kompresszor, áramfejlesztő stb.) készenlétbe helyezésének, kezelésének és karbantartásának egyes lépéseit, munkaműveleteit.

i) Műszaki mentések gépei és eszközei témából:

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a kisgép kategóriába tartozó motorfűrész, a forgótárcsás vágóberendezés (roncsvágó) és a hidraulikus vágó- és feszítőberendezések szerkezeti felépítését és működési elvét,

- a különböző típusú gépek közötti különbségeket és az azonosságokat,

- a gépek előkészítését, a beindításának fogásait, egyes lépéseit,

- működtetéshez szükséges biztonsági előírásokat,

- a műveletek végrehajtásához a védőfelszerelések: arcvédő, fejvédő, védőkesztyű, kötény, lábszárvédő, fülvédő használatát,

- a fafűrészeknél a lánc élezésének, a roncsvágónál a korongcsere végrehajtásának egyes fázisait,

- az ellenőrzés és karbantartás előírásait,

- a vonó- és húzóeszközök típusait, fontosabb jellemzőit, alkalmazhatóságukat,

- az alá-kitámasztó, emelő- és nyomóeszközök típusait, alkalmazásuk lehetőségeit, előírásait.

Jártasság szinten sajátítsák el a tanulók az ismeretek alkalmazásának minőségében:

- a motorfűrészek, a forgótárcsás vágóberendezés, valamint a hidraulikus vágó- és feszítőberendezések üzembe helyezését, a munkavégzéshez a biztonságos alaphelyzet felvételét,

- a vágási, darabolási és feszítési feladatok elvégzését,

- a láncélezés és a korongcsere végrehajtását,

- a körültekintő, a testi épséget biztosító, az előírásokat betartó és alkalmazó munkavégzést,

- a karbantartási, készenlétbe helyezési feladatok végrehajtását.

j) Automatikus tűzvédelmi berendezések témából:

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a beépített tűzérzékelők és tűzoltó berendezések fogalmát,

- a tűzérzékelők és tűzoltó berendezések csoportosítását,

- a hőre, füstre és fényre működő érzékelők fogalmát,

- a jelzőrendszerek és tűzjelző központok felépítését, funkcióit,

- a habbal, halonnal, széndioxiddal, vízzel oltó berendezések fogalmát,

- a tűzérzékelők és tűzoltó berendezések telepítésére vonatkozó általános tűzvédelmi előírásokat.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzérzékelők egyes konkrét típusainak felépítését, működését, elhelyezési szabályait,

- a tűzjelző központok jelzőrendszereinek egyes elemeit, azok működését, a beérkezett információk feldolgozásának lehetőségeit,

- az automatikus és a félautomatikus oltóberendezések általános felépítését működését.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a teljes elárasztással működő halonnal oltó rendszer működési elvét, a vezérlőkészülék funkcióit, a tartálykifúvó szerelvények felépítését, működési elvét,

- a széndioxiddal oltó telepek egyes szerkezeti elemeinek (oltóközpont, vezetékek, fúvókák, CO2-mérleg és tartozékai, a nyitómágnes és a CO2-elosztószelep) működési elveit, valamint az indítás lehetőségeit,

- vízzel oltó berendezések felépítését, fő részeinek (riasztóegység, a riasztást fogadó központ, a vezérlőegység, önműködő tűzoltó egység és a tápellátás) funkcióit, működési elvét, valamint a telepítés, elhelyezés szabályait.

5. Szolgálati ismeretek

a) Szabályzatismeret témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzoltóság szolgálati tagozódását és az egyes szolgálati ágak főbb feladatait,

- a tűzoltók általános és szolgálati jogait és kötelességeit,

- a tűzoltó magatartására vonatkozó szabályokat,

- az elöljárók és alárendeltek kötelességeit,

- a parancs és utasítás adásának, végrehajtásának rendjét, a jelentkezési és jelentési kötelezettségeket,

- az elismerések, jutalmak, kitüntetések adományozásának elveit,

- a fegyelmi felelősségrevonás általános rendelkezéseit,

- a fegyelmi jogkör gyakorlásának szabályait,

- a kiszabható fenyítési nemeket és a panaszjog szabályait,

- a vétkes károkozásért fennálló felelősség szabályait,

- kártérítési felelősség szabályait vétkességre tekintet nélkül,

- az okozott kár összegének megállapítását, a kártérítés mértékének csökkentési, valamint a jogorvoslat lehetőségeit,

- az egyenruha viselésének általános szabályait, kötöttségeit,

- az egyenruhán viselendő jelzéseket, kitüntetéseket és a jelvények viselését,

- az alaki szabályzat általános előírásait.

Jártasság szintjén tudják végrehajtani:

- a beosztottak egyenruhájának ellenőrzését,

- a szolgálati jegy, a jelentés, a panaszbeadvány megírását,

- alaki gyakorló foglalkozás tartásának módszereit.

Készség szinten tudják alkalmazni:

- az alaki szabályzat követelményeinek megfelelő vezényszavak kiadását,

- a vezényszóra történő fordulatok állóhelyben történő végrehajtását,

- a rendeslépést és díszlépést egyénileg és alakzatban, valamint a lassú vigyázzmenetet,

- a tiszteletadás formáit egyénileg és alakzatban,

- az alakzatból történő ki- és belépést, elismerések átvételét.

b) Elsősegélynyújtás témából:

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a légzés és keringés élettanát.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- az elsősegélynyújtás általános szabályait,

- a halál fogalmát és jeleit,

- a füst- és a gázmérgezés tüneteit, elsősegélyét.

Jártasság szinten tudják végrehajtani:

- a káresetnél talált sérültek laikus vizsgálatát,

- a befúvásos lélegeztetést, a mellkas-kompressziót, a légutak szabaddá tételét,

- a vérzések csillapítását, a sebek elsősegélyszintű ellátását, a törések rögzítését,

- a sérültek fektetését, emelését és mozgatását.

c) Testnevelés és tűzoltósport témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzoltósport versenyszámainak előírásait, végrehajtásának rendjét,

- a versenyeredmények értékelését,

- a tűzoltó versenypályák, felszerelések méretezését, kialakítását.

Készség szinten tudják teljesíteni:

- a 100 méteres tűzoltó akadálypálya leküzdését normaidőn belül,

- a 4×100 méteres tűzoltó váltó részfeladatait,

- a horoglétra gyakorlatot harmadik szintig normaidőn belül,

- a 800 l/p-es kismotorfecskendő-szerelésének minden részfeladatát,

- a 2000 m-es futást normaidőn belül,

- a 400 m-es futást normaidőn belül,

- a távdobást meghatározott normán belül,

- a négyütemű fekvőtámaszt normán belül,

- hanyattfekvésből felülést meghatározott számban és normaidőn belül,

- nyújtott mellső lefüggésből húzódzkodást normán belül.

d) Szolgálatszervezési és adminisztrációs feladatok témából:

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a döntéshozatal folyamatát és sajátosságait tűz- és káreseteknél,

- az ellenőrzés és értékelés szerepét a készenléti szolgálat munkájában,

- a beosztott tűzoltókkal és a közvetlen vezetőkkel szemben támasztott etikai követelményeket,

- a tűzoltói érdekvédelem lehetőségeit és kialakult rendszerét.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók

- a különleges szerkezelő és a szerparancsnok jogállását, feladatait,

- a tűzoltóságnál alkalmazott szolgálati időrendszereket és a szolgálat szervezésének elveit,

- a készenléti szolgálattal kapcsolatos fogalmakat,

- a készenléti szolgálat napi szervezésével kapcsolatos feladatok és a többletórák megváltásának szabályait,

- a tűzoltólaktanya napirendjét és a napirendből adódó beosztotti és szerparancsnoki feladatokat,

- a riasztással, vonulással, a tűz- és káresetekkel, valamint a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos jelentési kötelezettségeket,

- a szolgálati okmányok tárolásának és kezelésének szabályait,

- az állami és szolgálati titok védelmével kapcsolatos feladatokat és szabályokat,

- a minősített időszaki feladatokat.

Jártasság szinten tudják végrehajtani:

- a szolgálatváltás szabályos megtartását,

- a szolgálati napló szabályos kitöltését,

- a víz- és útelzárások nyilvántartását, a távmondatkönyv, a káreset-felvételi lap szabályos kitöltését,

- a fecskendőn elhelyezett okmányok kezelését, rendszerezését, védelmét.

e) A képzés és továbbképzés módszertana témából:

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzoltóságnál folyó tanulmányi munka rendszerét.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a készenléti állomány szakmai továbbképzésének rendszerét,

- az elméleti és gyakorlati foglalkozásra történő felkészülés módszereit,

- az oktatás szemléletessé tételének módszereit.

Jártasság szinten tudják végrehajtani:

- a továbbképzési foglalkozásokra történő felkészülést, azok dokumentálását,

- az oktatástechnikai eszközök felhasználását a foglalkozásokon.

f) Gyakorlatok tartása témából:

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzoltói zászlójelzéseket és fényjeleket,

- a tűzoltási és egyéb gyakorlat fajták célját, folyamatát.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzoltóságnál alkalmazott egyezményes rajzjeleket,

- a taktikai helyszínrajz készítésének szabályait és módszereit,

- a gyakorlatterv alaki és tartalmi követelményeit,

- a gyakorlatok fajtáit és céljait,

- a szerelési gyakorlatok előkészítésének és megtartásának módszereit,

- a helyismereti foglalkozások előkészítésének és levezetésének módszereit,

- a begyakorló gyakorlatok előkészítésének és levezetésének módszereit,

- a gyakorlatok egyéni és csoportos értékelésének módszereit.

Jártasság szinten tudják végrehajtani:

- a gyakorlatterv elkészítését,

- a helyismereti foglalkozás előkészítését, levezetését és értékelését,

- a begyakorló gyakorlatok előkészítését, levezetését és értékelését.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

Az iskolarendszeren kívüli szakképzést követő szakmai vizsgát a 4/1996. (V. 24.) MüM rendelettel módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kell letenni. A vizsgát a belügyminiszter által feljogosított szakképző intézményben és az intézmény mellett működő vizsgabizottságok előtt kell letenni.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei megegyeznek a III. fejezetben foglalt képzési követelmények tantárgyanként, illetve azokon belül jelölt témákban meghatározott elsajátítási szintekkel. Az alkalmazott tudásszint elemek értelmezését az 1. számú melléklet tartalmazza.

A vizsgázónak a vizsgák során egyértelműen bizonyítania kell, hogy a III. fejezetben felsorolt tantárgyakból, illetve azok témáiból megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik, és a tantárgyi ismereteket képes átfogó komplex módon a gyakorlatban is alkalmazni.

Az a tanuló, aki a tűzoltó szakképzés tantervében előírt tanulmányi kötelezettségeinek eleget tesz, az oktatott tantárgyakból legalább elégséges (2) évközi vizsgát abszolvál, valamint rendelkezik a nehézgépkezelői alapvizsgával, szakmai vizsgára bocsátható.

A szakmai vizsgán számot kell adni a tűzvédelmi anyagismeret és technológia, a tűzmegelőzési és tűzvizsgálati ismeretek, a tűzoltási és műszaki mentési ismeretek, a tűzoltó műszaki ismeretek, a szolgálati ismeretek tantárgyak tananyagának elsajátításáról.

2. A szakmai vizsga részei

a) Írásbeli vizsga

A vizsga anyaga a Tűzvédelmi anyagismeret és technológia tantárgy anyagát öleli fel, amely a belügyminiszter által jóváhagyott - egyszeri felhasználású - írásbeli vizsgafeladat, illetve tételsor megoldásának értékelésén alapul.

- Írásbeli vizsga: a belügyminiszter által kiadott kérdések alapján a határőrizeti ismeretek, határforgalmi ismeretek, bűnügyi és felderítő ismeretek, idegenrendészeti, szabálysértési és menekültügyi ismeretek tantárgyak témaköreiből.

Időtartama: legfeljebb 120 perc.

b) Gyakorlati vizsga

A belügyminiszter által meghatározott szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján a Tűzoltási és műszaki mentési ismeretek, valamint a Tűzmegelőzési és tűzvizsgálati ismeretek tantárgyakból tartható.

A vizsgázó két rajos tűzoltási és műszaki mentési feladatot és a tűzvizsgálatot hajt végre.

c) Szóbeli vizsga

Tűzmegelőzési és tűzvizsgálati ismeretek, tűzoltási és műszaki mentési ismeretek, tűzoltó műszaki ismeretek és szolgálati ismeretek tantárgyak tananyagából a belügyminiszter által jóváhagyott tételsor alapján tartható. A vizsgázó az általa húzott tételen található részkérdések megválaszolására történő felkészülésre 20-20 perc felkészülési időt kap. A szóbeli vizsgán segédeszköz nem használható.

3. Felmentés a szakmai vizsga egyes részei alól nem adható.

4. A tűzoltó szakma szakképesítés vonatkozásában a BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet szakmai módszertani és vizsgaközpontként működik.

V. Az alkalmazott tudásszint elemek értelmezése

a) Az elérendő tudásszintek rendszere

Ismeret: tények, fogalmak, tárgyak, jelenségek, folyamatok, műveletek, alapvető és meghatározó sajátosságainak, lényegi jegyeinek ismeretét jelenti.

Szintjei:

Felismerési (tájékozottsági) szint:

- fogalmak, tárgyak, jelenségek tartalmi és formai jegyei alapján történő felismerése, tárgyak, eszközök, anyagok kiválasztása.

Definíciós (megértési) szint:

- fogalmak, törvények, törvényszerűségek és szabályok megértett, bevésett és rögzített ismerete.

Rendezési (alkalmazási) szint:

- fogalmak, törvények és szabályok, összefüggések logikai kapcsolatokat is magába foglaló ismerete. Képesség azok rendszerbe foglalására, általános és különös jegyeik kiemelése, felhasználásukkal logikai műveletek végzése.

b) Az ismeretek alkalmazásának minőségei

A jártasság:

- az elsajátított szabályok, elméleti és gyakorlati műveletek önálló alkalmazása ismert helyzetekben, illetve alkotó alkalmazása új feladatok megoldásában. A feladatok önálló megoldása úgy, hogy minden lépés elemi döntést igényel a legcélszerűbb megoldás kiválasztását illetően.

A készség:

- egy-egy elméleti vagy gyakorlati műveletsor olyan mértékű begyakorlottság szintje, amely annak automatikus elvégzését biztosítja. Ez olyan feladatok megoldása során tűzhető célul, ahol a feladat lépéseinek döntő többsége automatizálható és az adott részfeladatok elvégzése nem igényel elemi döntéseket.

TŰZVÉDELMI SZAKELŐADÓ

szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid leírása

Kétszáznál több munkavállalót foglalkoztató "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítmények és létszámmegkötés nélkül "D"-"E" osztályba sorolt létesítmények tűzvédelmi feladatainak önálló ellátása.

Munkavállalóként létesítmények, tevékenységek rendszerszemléletű tűzvédelmi biztonságának, önálló, szakszerű értékelése, kialakítása és irányítása, tűzvédelmi oktatás és szakvizsgáztatás megszervezése és lebonyolítása.

Vállalkozóként cégek, intézmények tűzvédelmének kötelező, esetleg igényelt biztonságszintjének kialakítása, megoldása, tűzvédelmi oktatás és szakvizsgáztatás megszervezése és végzése.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A képzésben való részvétel feltételei:

- állami felsőfokú végzettség.

A szakmai képzés során elsajátítandó ismeretek, jártasságok és készségek meghatározása:

A szakmai követelmények szintjei tantárgyanként, ezen belül - ha van - témánként kerültek meghatározásra.

A tantárgyak szakmai követelményei

1. Égéselméleti és tűzoltási ismeretek

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- az égési folyamat jellemző tulajdonságait,

- a tűz jellemző paramétereit (idejének, területének, hőmérsékletének, terjedési sebességének fogalmát),

- a gázcsere fogalmát, a semleges zóna magasságának jelentőségét,

- a tűz zónáinak fogalomrendszerét,

- a tüzek osztályozási rendszerét,

- a tűzterjedés megakadályozásának módszereit,

- az égés és a tűz megszüntetésének módjait, módszereit,

- az oltóanyagok oltóhatás szerinti csoportosítását, értelmezését,

- az oltóanyagok adagolási intenzitásának megállapítását,

- az oltóanyagok felhasználásának szabályait (a víz, a tűzoltóhabok, a tűzoltógázok és a tűzoltóporok esetén).

Jártassági szinten tudják végrehajtani a tanulók:

- az égő anyag és a beavatkozás jellegének megfelelően a rendszeresített oltóanyagok közül a legalkalmasabb oltóanyagot és módszert.

a) Oltóanyag-ellátás témából:

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- az automatikus tűzoltó-berendezések oltóanyag-ellátásának összefüggéseit,

- közüzemi vízellátás rendszerét, a csőhálózatok jellemzését.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a vízsugár feladatát, képzését, formáit, ezek meghatározását,

- a sugárcsövek vízfogyasztását,

- a vízforrások csoportosítását, igénybevételük rendjét,

- a táplálási módok rendszerét, igénybevételük rendjét,

- a tűzcsapok típusait, felhasználhatóságuk rendjét, módját,

- a tűzoltó vízforrások jelölését,

- a nyomásveszteségek okait, azok figyelembevételét.

Jártasság szinten tudják végrehajtani a tanulók:

- a vízforrások előkészítését, igénybevételét, jelölés alapján történő felismerését,

- az oltóanyag-ellátással összefüggő táblázatok használatát.

b) A tűzoltási, műszaki mentési tevékenység témából:

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat általános előírásait, feladatrendszerét,

- a tűzoltási tevékenység osztályozását,

- az erők, eszközök összevonását a tűz helyszínére,

- a felderítést,

- a tűzoltás előkészítését, a tűzoltást és szakaszait,

- az életmentést,

- a műszaki mentés feladatait, azok jellemzését,

- tűzesetek, műszaki mentések értékelését.

Jártasság szinten tudják végrehajtani a tanulók:

- a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet szabályozó dokumentumok általános előírásainak alkalmazását tűz- és műszaki mentések felszámolása, valamint gyakorlatok tervezése és végrehajtása során.

c) A tűzoltás, műszaki mentés megszervezése és irányítása témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzoltási, műszaki mentési tevékenység algoritmusát,

- a tűzoltás vezetésének jogosultságát, átvételének, átadásának szabályait,

- a tűzoltásvezető (kárhelyparancsnok) feladatait,

- a háttérparancsnok feladatát,

- a törzstiszt és egyéb szervezhető irányítói beosztás feladatát.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzoltás, műszaki mentés irányításának elveit,

- a tűzoltás, műszaki mentés szervezetét, irányításának módjait,

- az elsőnek beavatkozó tűzoltásvezető tevékenységének jelentőségét,

- a háttér munkájának szervezését, tűz- és káresetnél.

d) A tűzoltáshoz szükséges erő és eszköz meghatározása témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűz számítási paramétereit,

- az oltóanyag fajlagos felhasználásának fogalmát,

- a tűz terjedési sebességének, szabad fejlődésének idejét,

- a tűz sugarának, kerületének számítását,

- a várható tűzfelület és tűzoltási terület számítását,

- a tűz oltásához szükséges erők, eszközök számításos meghatározását,

- a helyiség légterének habbal történő feltöltéséhez szükséges erők, eszközök meghatározását számítással,

- a vízzel, a porral, a habbal történő oltáshoz szükséges erők, eszközök meghatározását, a számítások menetét.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzoltáshoz, gyakorlattervezéshez szükséges számítások jelentőségét, azok rendszerét,

- az erő- és eszközszámítás felhasználási területét.

Jártassági szinten tudják végrehajtani a tanulók:

- gyakorlatok tervezéséhez szükséges erő- és eszközszámítás menetét,

- a tűzoltási feladatok értékeléséhez szükséges erő- és eszközszámítás menetét.

e) A tűzoltási tevékenységet segítő tervek témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a Riasztási és Segítségnyújtási Terv (a továbbiakban: RST) készítésének szabályait,

- a Tűzoltási Terv (a továbbiakban: TT) készítésének szabályait,

- a tűzesetekről készített tanulmány tartalmi, formai követelményeit.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a beavatkozást elősegítő tervek készítésére, használatára vonatkozó utasításokat.

f) Szabályzatismeret témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzoltóság szolgálati tagozódását, az egyes szolgálati ágak fő feladatait,

- a tűzoltók ezen belül az önkéntes és létesítményi tűzoltók általános és szolgálati jogait, kötelességeit,

- a tűzoltók magatartására vonatkozó szabályokat,

- a vétkes károkozásért fennálló felelősség megállapításának szabályait,

- az okozott kár összegének megállapítását, a kártérítés mértékének csökkentési lehetőségeit, a jogorvoslat szabályait,

- az egyenruhán viselhető és viselendő jelzéseket, a kitüntetések és jelvények elhelyezését.

Jártasság szintjén tudják végrehajtani a tanulók:

- a beosztott állomány tevékenységének irányítását, ellenőrzését.

g) A tűzvédelmi felkészítés módszerei témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a gyakorlatok célját, előkészítésének, levezetésének szabályait,

- helyismereti, begyakorló gyakorlatok célját, szabályait.

Jártasság szinten tudják végrehajtani a tanulók:

- a felkészítést szolgáló módszerek alkalmazását elméleti és gyakorlati foglalkozások során,

- a létesítményekben dolgozók tűzvédelmi felkészítésének elveit, alkalmazható módszereit,

- a létesítményi tűzoltók továbbképzésének szervezését, a felkészülés feladatait, dokumentálását,

- a gyakorlatok előkészítését, levezetését, ellenőrzését és értékelését,

- a tűzoltókat érő pszichikai hatások következményei kivédésének módszereit.

2. Tűzmegelőzési ismeretek

a) Veszélyes anyagok ismerete témából:

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a veszélyes anyag fogalmát, jellemzőit,

- a veszélyes anyagok csoportosítását,

- a veszélyes anyag hatásait,

- a veszélyes anyag kölcsönhatásait,

- a veszélyes anyag előfordulási lehetőségeit, a környezetbe való kijutás valószínűségét,

- a kijutott anyag érzékelésének, azonosításának lehetőségeit,

- a veszélyes anyag semlegesítésének lehetőségeit.

Jártassági szinten tudják végrehajtani a tanulók:

- a nemzetközi jelzésrendszer használatát,

- a szakirodalom használatát.

b) Építészeti ismeretek témából:

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- az építőanyagok tűzvédelmi csoportosítását,

- az épületszerkezetek fajtáit és rendeltetésüket.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- építőanyagok éghetőségi minőségeit,

- éghető építőanyagok füstfejlesztő tulajdonságait,

- műanyagok égve csepegési tulajdonságait,

- építőanyagok lángterjedési osztályait,

- építőanyagok tűzvédelmi minősítési elveit,

- teherhordó épületszerkezetek tűzállósági követelményeinek vizsgálati elveit,

- homlokzati tűzterjedés, tető tűzterjedés minősítését,

- a tűzvédelemben használt építészeti fogalmakat.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- az épületszerkezetek tűzvédelmi szempontú csoportosítását,

- az építőanyagok, épületszerkezetek tűzvédelmi tulajdonságát befolyásoló védelmi eljárásokat.

c) Létesítés és használat szabályai témából:

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a veszélyességi övezet kialakításának szükségességét,

- a tűzveszélyességi osztályok jelzésére használatos táblákat,

- a tűzgátló szerkezeteket, berendezéseket,

- egy épületben a tűzszakasz-határok felismerését,

- a kezdeti tűz oltására alkalmas eszközöket, felszereléseket,

- kezdeti tűz oltására alkalmas eszközök használhatóságának megítélését,

- tűzvédelmi szabályozást igénylő tereket.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, tűzszakasz, épület, műtárgy, építmény, létesítmény robbanási határérték, lobbanáspont, gyulladási hőmérséklet fogalmát,

- a tűzveszélyességi osztályok jelét, megnevezését,

- az éghető folyadékok és olvadékok tűzveszélyességi fokozatainak fogalmát, a fokozatba sorolás feltételeit,

- az építőanyagok éghetőség, füstfejlesztő képesség, égve csepegési tulajdonság szerinti csoportosítását,

- az épületszerkezetek éghetőségi csoportjait, a tűzállósági határérték és a tűzállósági fokozat fogalmát,

- a tűzállósági határállapotok jellemzőit,

- a tűzállósági fokozat összefüggéseit, megállapításának szabályait, a meghatározás különleges eseteit,

- a tűzszakasz, a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló födém, a tűzterjedési gátak, a tűzgátló előtér fogalmát,

- a tűzszakasz meghatározási folyamatát, az alapterület módosítási lehetőségeit,

- a tűzterjedési gátak alkalmazási szükségességét,

- az elhelyezés alapelveit, a tűztávolság fogalmát,

- a tűztávolság meghatározásához szükséges paramétereket és ezek módosító hatásait,

- a tűzoltási felvonulási út és terület fogalmát, kialakításuk célját, tulajdonságaikat,

- a tűzterhelés fogalmát, fajtáit,

- a tűzterhelés számításhoz szükséges adatokat, menetét,

- a mértékadó tűzállósági követelmények meghatározásának tartalmát,

- a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség, épület, nagyforgalmú épület, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség fogalmát,

- a helyiségek, tűzszakaszok, építmények veszélyhelyzet esetén való kiürítésének szabályait,

- a kiürítés számítás elvét, menetét,

- a közlekedést, a kiürítést biztosító útvonalakkal kapcsolatos követelményeket,

- az épületgépészeti berendezések csoportosítását, a tűzvédelmet érintő jellemzőiket,

- a szükségvilágítások működésének feltételeit, kialakításuk követelményeit,

- a villamos veszélyességi fokozatok fogalmát, belső tartalmát,

- a robbanásbiztos villamos gyártmány fogalmát, a robbanásbiztos védelmi módokat,

- erősáramú szabadvezetékek, kábelek nyomvonalainak tűzvédelmi vonzatát,

- az éghető gázzal és éghető folyadékkal üzemelő tüzelő-, fűtőberendezések kezelési osztályait, a biztonságos üzemeltetés feltételeit,

- a tüzelő-, fűtőberendezés felügyeletének ellátását, az üzemeltetéshez kapcsolódó írásos dokumentációk tartalmát,

- az égéstermék elvezetés, füstcsövek, kémények kialakítási, üzemeltetési szabályait,

- a természetes szellőztetés, a mesterséges szellőztetés kialakításának lehetőségeit,

- a szellőztetés biztonságos üzemeltetésének feltételeit,

- a villámcsapás káros hatásai elleni védelem felépítését,

- a villámhárító berendezés felépítését, elemeinek funkcióját,

- a villámhárító berendezés felülvizsgálatát,

- a különböző halmazállapotú anyagok sztatikus feltöltődésének lehetőségeit,

- a szikraérzékenységi osztályok fogalmát, tartalmát,

- a sztatikus feltöltődés csökkentésének, a töltések elvezetésének lehetőségeit,

- a hő- és füstelvezetők, a füstszakasz fogalmát,

- a hő- és füstelvezetők méretezésének menetét,

- a hasadó, hasadó-nyíló felület, a redukált nyomás, az elsődleges és másodlagos épületszerkezet fogalmát,

- a hasadó, hasadó-nyíló felület méretezésének menetét,

- a munkaterületek rendjére vonatkozó szabályokat, a tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat,

- a dohányzás szabályait,

- a raktározás általános szabályait, a gázpalackok tárolásának szabályait,

- az éghető folyadékok helyiségben és kamrában történő tárolásának szabályait, a szilárd anyag szabadban tárolásának szabályait,

- a szállítás általános szabályait,

- a kézi tűzoltó készülékek elhelyezésére vonatkozó szabályokat,

- a felülvizsgálati, karbantartási, nyilvántartási kötelezettségeket,

- az oltóvíz biztosítás szabályait,

- az oltóvízforrások felülvizsgálati, karbantartási, nyilvántartási kötelezettségeit,

- a robbanásveszélyes tér fogalmát, jellemzőit, csoportosítását,

- a hatékony szellőzés, a robbanásveszélyes állapot fogalmát,

- az éghető gázokra, folyadékokra, porokra jellemző robbanásveszélyes terek jellemzőit,

- a robbanásveszély megelőzésének, elhárításának, a robbanás mérséklésének lehetőségeit,

- a robbanásveszélyes terekhez kapcsolódó építészeti és épületgépészeti megoldásokat,

- az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályhoz kapcsolódó létesítési és használati szabályokat,

- a magas hőmérsékletű technológiák, a fémmegmunkálás, a hegesztés veszélyeit,

- az ipari és a mezőgazdasági szárítási technológiák végzésének tűzvédelmi szabályait,

- aratáskor betartandó tűzvédelmi szabályokat,

- szérű, rostnövénytároló, kazal kialakításának tűzvédelmi szabályait,

- tarló- és növényi hulladék égetés, mezőgazdasági erő- és munkagépekre vonatkozó tűzvédelmi szabályokat,

- az erdőgazdálkodás tűzvédelmi szabályait,

- a szállásépületekre vonatkozó tűzvédelmi szabályozás kialakításának szükségességét,

- a pótolhatatlan értékek védelmi problémáit.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a veszélyességi övezet meghatározásának lehetőségeit,

- a tűzveszélyességi osztályba sorolás menetét, különös eseteit,

- az éghető folyadékok és olvadékok tűzveszélyességi fokozatba sorolását,

- építőanyagok, épületszerkezetek minősítését a tűzzel szembeni viselkedésük alapján,

- a tűzállósági határállapotok elérésének következményeit,

- meghatározott tűzállósági fokozathoz az alkalmazható épületszerkezetek követelmény szerinti kiválasztását,

- megítélni egy adott épületszerkezet tulajdonságainak ismeretében annak tűzgátló tulajdonságát,

- a tűzoltási felvonulási út és terület helyes kialakítását,

- a tűzterhelés számítás során kapott adat értékelését,

- a kiürítés számítás során kapott adat értékelését,

- az épületgépészeti berendezések kihatását egy épület tűzvédelmi megítélésére,

- a létesítési és használati szabályok kapcsolódását,

- a munkaterületek rendjére vonatkozó szabályoktól való eltérés következményeit,

- a tűzveszélyes tevékenység szabálytalan végzésének vonzatait,

- a raktározási szabályok összefüggéseit,

- a tűzoltó-technikai eszközök, felszerelések tűzoltás során való alkalmazásának különbözőségét,

- a robbanásveszélyes terek helyes kialakításának fontosságát,

- az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba való sorolás nehézségeit, annak következményeit,

- az ipari és a mezőgazdasági munkák tűzvédelmi kihatásait,

- a közösségi és lakóépületek, a középmagas, magasépületek, a tömegtartózkodásra szolgáló épületek, a mozgásukban, cselekvőképességükben korlátozottak elhelyezésére szolgáló épületek létesítésének és használatának speciális szabályait,

- a pótolhatatlan értékek védelmére vonatkozó tűzvédelmi szabályokat.

Jártasság szintjén tudják végrehajtani a tanulók:

- a veszélyességi övezet kiterjedésének meghatározását,

- a tevékenységek, a munkaterületek tűzveszélyességi osztályba sorolásának elvégzését,

- a robbanásveszélyes tér jellemzőinek megfelelően a létesítési és használati szabályok értékelését, alkalmazását,

- a különleges rendeltetésű épületszerkezetek létesítési szabályainak érvényesítését,

- az épületgépészeti berendezések tűzvédelmet befolyásoló szerepének meghatározását,

- a számított tűzterhelés meghatározását,

- a mértékadó tűzállósági követelmények számítását,

- a kiürítés számításos tervezését,

- hő- és füstelvezető berendezések méretezését,

- hasadó, hasadó-nyíló felületek szükséges méretének meghatározását,

- a beruházásokhoz, a használati mód változásához kapcsolódó, létesítési, használati alapelvek alkalmazását,

- az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység feltételeinek megállapítását, az írásbeli engedély kiadását,

- a munkaterület rendjére vonatkozó szabályok meghatározását,

- a használati hiányosságok felismerését és kiküszöbölésük megoldásait.

d) Tervezési feladatok a tűzvédelmi munkában témából:

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a műszaki rajzok rendeltetését és információs tartalmát,

- vonalfajták és vonalvastagságok jelentését,

- épületszerkezetek és különböző berendezési tárgyak jelölését,

- a méretezési eljáráshoz kapcsolódó fogalmakat,

- a méretezési eljárások alkalmazási körét,

- a tűzvédelmi rendszer rendszerelemeit,

- a rendszerelemek működőképességét befolyásoló tényezőket.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a helyszínrajz, alaprajz, metszetrajz tartalmi követelményeit,

- a tűzvédelmi műszaki leírás tartalmi követelményeit,

- a méretezéshez kapcsolódó tűzvédelmi követelményeket,

- a méretezések alkalmazásának korlátait, a tűzkockázat elemeit,

- a tűzvédelem szükségességének, irányainak megítélését,

- a tűz kiterjedésének, mértékének tényezőit, a tűzoltás feltételeinek elemeit,

- a tűzzel és veszélyhelyzetével kapcsolatos adatbázis felépítésének szerepét.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzvédelmet befolyásoló aktív és passzív elemek alkalmazását,

- a tűzvédelmi rendszer rendszerelmeinek kapcsolódását,

- a tűz kiterjedési korlátainak tervezését,

- a helyszínen lévő potenciális gyújtóforrások, valamint működési valószínűségük, behatárolását,

- a veszélyhelyzetek kialakulásának és gyakoriságának valószínűsítését,

- az emberi tényezők szerepét a biztonság érvényesülésében.

Jártassági szinten tudják végrehajtani a tanulók:

- a tervdokumentációhoz kapcsolódó tűzvédelmi műszaki leírás elkészítését,

- a tervdokumentációk tűzvédelmi értékelését,

- veszélyhelyzetek meglétének, vagy kialakulásának megítélését,

- létesítmények, tevékenységek tűzvédelmi rendszerelemzését,

- tűzvédelmi rendszer kialakítását és működésben tartását.

3. Műszaki ismeretek

a) Általános műszaki ismeretek témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a kétütemű és négyütemű benzinüzemű, valamint a négyütemű dízelmotorok felépítését, főbb szerkezeti részeinek feladatait,

- a hűtés és kenés szerkezeti egységeinek funkcióit,

- a belső égésű motorok üzemanyag-ellátó és gyújtórendszerének működését és felépítését,

- a gépjárművek általános felépítését,

- az erőátviteli rendszer, a futómű, kormánymű és fékrendszer feladatát, részeit, működési jellegzetességeit,

- a folyadékok jellemzését,

- az áramlások csoportosítását és leírását,

- a szivattyúk csoportosítását, felépítését, működését,

- az örvényszivattyúk indítási feltételeit,

- a szivattyúk soros és párhuzamos kapcsolását,

- a légtelenítő szivattyúk felépítését, működését,

- a mechanikus hajtások csoportosítását,

- a tengelykapcsolók feladatát, felépítését és működését,

- a hidraulikus rendszerek típusait,

- a hidrosztatika alaptörvényeit,

- a pneumatikus rendszerek csoportosítását, felépítését és működési elvüket,

- az alkalmazott munkaközegek jellemzését.

b) Tűzoltó felszerelések témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzoltóság gépeinek, berendezéseinek és eszközeinek csoportosítását,

- a szívó- és nyomóoldali szakfelszerelések csoportosítását,

- a kézi habképzés felszereléseit,

- a mászóeszközök csoportosítását,

- a kézi szerelésű létrák és a mentőkötél felépítését, működését, terhelési próbáit, karbantartásukat,

- a tűzoltó készülékek csoportosítását,

- a tűzoltó készülékekkel foglalkozó szabvány felépítését,

- a tűzoltó készülékek alkalmazó típusainak ellenőrzését, karbantartási szabályaikat, használatuk munkavédelmi szabályait,

- a tűzoltó készülékek használatának, működtetésének elveit.

c) Védőeszközök témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a védőfelszerelések csoportosítását és általános jellemzését,

- a mászóövek jellemzését és terhelési próbáit,

- a védőruhák jellemzését,

- az egész testet védő ruhák jellemzését,

- a hő ellen védő ruhák jellemzését,

- a vegyi anyagok ellen védő ruhák jellemzését,

- a légzésvédő eszközök csoportosítását,

- a tűzoltóságnál használatos légzésvédő készülék felépítését, működését és ellenőrzését.

d) Kismotorfecskendők és átemelő szivattyúk témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a kismotorfecskendőkkel és átemelő szivattyúkkal foglalkozó szabvány főbb részeit,

- az alkalmazott kismotorfecskendők és átemelő szivattyúk csoportosítását, felépítését, működését és működtetését,

- a legtipikusabb meghibásodások felismerését.

e) Gépjárműfecskendők témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a gépjárműfecskendőkkel foglalkozó szabvány több részeit,

- az alkalmazott gépjárműfecskendők csoportosítását, felépítését, működését és működtetését,

- az alkalmazott habképző anyag bekeverési rendszerek felépítését és működését,

- a tipikus meghibásodások okait, azok felismerését.

f) Különleges tűzoltó gépjárművek témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a különleges tűzoltó gépjárművekkel foglalkozó szabvány főbb részeit,

- az alkalmazott különleges tűzoltó gépjárművek csoportosítását, felépítését, működését és működtetését

- a legtipikusabb meghibásodások felismerését.

g) Műszaki mentések gépei témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a műszaki mentések gépeinek csoportosítását,

- forgótárcsás vágóberendezés, a motorfűrészek, vágó-feszítő berendezések és eszközök felépítését, működését, felhasználásuk lehetőségét és elveit,

- a használat során betartandó munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályokat.

h) Automatikus tűzvédelmi berendezések témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a beépített tűzérzékelők és tűzoltó berendezések fogalmát,

- a hőre, füstre, fényre működő érzékelők felosztását,

- a jelzőrendszerek és tűzjelző központok felépítését, funkcióit,

- a vízzel, habbal, halonnal, halonpótló gázokkal és szén-dioxiddal oltó berendezések fogalmát a tűzérzékelők és tűzoltó berendezések telepítésére vonatkozó általános tűzvédelmi előírásokat.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzérzékelők felépítését, működését, elhelyezési szabályait,

- a tűzjelző központok jelzőrendszereinek egyes elemeit, működésüket, az információ-feldolgozás lehetőségeit,

- a vízzel oltó (sprinkler) berendezés felépítését, fő részeinek működését,

- az önműködő tűzoltó egység és a tápellátás funkcióit, a telepítés műszaki követelményeit,

- a habbal oltó berendezés elhelyezési lehetőségeit, a beépítés jellemzőit,

- a halonnal, gázzal oltó rendszer működési elvét, a vezérlés módját,

- a szén-dioxiddal oltó telepek szerkezeti elemeinek funkcióit, az indítás lehetőségeit,

- az automatikus tűzvédelmi berendezések tervdokumentációinak elkészítési elveit és elbírálásuk szempontjait.

Jártassági szinten tudják végrehajtani a tanulók:

- az automatikus oltóberendezésekben alkalmazott oltóanyagok mennyiségének meghatározási módját.

4. Tűzvédelmi igazgatás

a) Jogi és igazgatási ismeretek témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- az Alkotmány legfontosabb rendelkezéseit,

- a Magyar Köztársaság államszervezetének felépítését,

- a Magyar Köztársaság jogrendszerének felépítését,

- a tűzvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket,

- a bűncselekmény és a szabálysértés fogalmát, a tűzvédelmi bírsággal kapcsolatos előírásokat,

- az I. fokú eljárás megindításával és lefolytatásával kapcsolatos előírásokat,

- a határozat alakjával, tartalmával, kiadásával kapcsolatos szabályokat,

- a hatósági bizonyítványra, igazolványra és nyilvántartásra vonatkozó előírásokat,

- a hatósági ellenőrzés szabályait,

- a jogorvoslat és végrehajtás szabályait.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzoltóságok felépítését szervezeti feladatait,

- az állami és önkormányzati tűzvédelmi feladatokat,

- a tűzvédelmi jogszabályokat,

- a tűzvédelem szervezeti és irányítási rendszerét,

- a tűzvédelem szankciórendszerének egyes elemeit, köztük levő kapcsolatot, alkalmazásuk módját,

- a hatósági eljárások alapelveit,

- a tűzvédelmi hatósági hatásköröket és az egyes jogkörelemek tartalmát,

- a tűzvédelmi szakhatósági tevékenység lényegét, az ügyfajtákat és az eljárási rendet.

b) Gazdálkodó szervezetek, vállalkozók tűzvédelmi feladatai témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek tűzvédelmi feladatait,

- a használati szabályok helyi ellenőrzésével kapcsolatos előírásokat,

- a tűzvédelmi propaganda megvalósítási lehetőségeit.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a munkahelyi tűzvédelem megszervezésének szabályozásának elveit,

- a helyi tűzvédelmi viszonyok szabályozási körét,

- a munkavállalók tűzvédelmi képzésének elveit,

- a tűzvédelmi munkakörben foglalkoztatottak feladatait, a hatósági és szakhatósági ügyekkel kapcsolatos teendőit.

Jártassági szinten tudják végrehajtani a tanulók:

- a létesítmények tűzvédelmi viszonyainak szabályozását, a Tűzvédelmi Szabályzat és a Tűzriadó Terv elkészítését,

- a létesítmények komplex tűzvédelmi ellenőrzését, a problémák szakszerű megoldását,

- a tűzvédelmi oktatások megtartását, szemléltető eszközök használatát.

- a tűz elleni védelem költségeinek tervezését.

c) A tűzeset keletkezési körülményeinek megállapítása témából:

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a helyszínrögzítés technikai eszközeit,

- a bizonyítási kísérlet szabályait.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzvizsgálattal foglalkozó jogszabályok rendszerét,

- a tűzeset fogalmát,

- a tűzvizsgálat logikai menetét,

- a helyszíni szemle megtartásának szabályait,

- a tűzkeletkezés és -terjedés feltételeit,

- az egyes keletkezési okok sajátosságait.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűz keletkezési körülményeinek bizonyítási logikáját,

- a tűzvédelmi munkakörben foglalkoztatottak feladatait a tűzvizsgálat során,

- a tűzvizsgálatot követő helyi intézkedések megtételét,

- az objektív és szubjektív tűzkeletkezési tényezők elemzését, a tűzvizsgálat eredményeinek felhasználását a tűzvédelmi munkában.

d) Tűzvédelmi szakértői tevékenység témából:

Definíciós szinten sajátítsák el:

- a szakértő jogait, és kötelességeit,

- a szakértő igénybevételének szabályait.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a létesítési és használati előírásoktól való eltérés szabályait,

- a jogszabályban, kötelező szabványban nem rendezett tűzvédelmi viszonyok szabályozását.

Jártassági szinten tudják végrehajtani a tanulók:

- a tűzvédelmi szakértői vélemény elkészítését, a szemléről, meghallgatásról jegyzőkönyv készítése.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei:

Az iskolarendszeren kívüli szakképzést záró szakmai vizsgát a 4/1996. (V. 24) MüM rendelettel módosított 10/1993. (XII. 30) MüM rendelet előírásai szerint kell letenni.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakképes vizsgáztatási követelményei megegyeznek a III. fejezetben foglalt képzési követelmények tantárgyanként, illetve azokon belül jelölt témákban meghatározott elsajátítási szintekkel. Az alkalmazott tudásszint elemek értelmezését az 1. számú melléklet tartalmazza.

A vizsgázónak a vizsgák során egyértelműen bizonyítania kell, hogy a III. fejezetben felsorolt tantárgyakból, illetve azok témáiból megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik, és a tantárgyi ismereteket képes átfogó komplex módon a gyakorlatban is alkalmazni.

Az a tanuló, aki a tűzvédelmi szakelőadó szakképzés tantervében előírt tanulmányi kötelezettségeinek eleget tesz, a képzés során az oktatott tantárgyakból legalább elégséges (2) évközi teljesítményt nyújt, szakmai vizsgára bocsátható.

Szakmai vizsgán számot kell adni, tűzoltási és műszaki mentési ismeretek, tűzmegelőzési ismeretek, műszaki ismeretek, tűzvédelmi igazgatás tantárgyak tananyagának elsajátításáról.

2. A szakmai vizsga részei

A szakképzés végén a tanulók írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgát tesznek.

a) Írásbeli vizsga

A vizsga a tűzoltási és műszaki mentési ismeretek és a műszaki ismeretek tantárgy anyagát öleli fel, amely a belügyminiszter által jóváhagyott - egyszeri felhasználású - írásbeli vizsgafeladat, illetve tételsor megoldásának értékelésén alapul.

Időtartama: 60 perc.

b) Gyakorlati vizsga

A vizsga a tűzmegelőzési ismeretek és a tűzvédelmi igazgatás tantárgyak ismertanyagából összeállított - és a vizsgabizottság által kiválasztott - feladat írásban történő kidolgozását, majd a vizsgabizottság előtt szóban történő védését jelenti.

A feladat kidolgozásának időtartama: 120 perc.

c) Szóbeli vizsga

A vizsga a tűzoltási és műszaki mentési ismeretek, a tűzmegelőzési ismeretek, a műszaki ismeretek, valamint a tűzvédelmi igazgatás tantárgyak ismeretanyagából a belügyminiszter által jóváhagyott tételsor alapján tartható. A vizsgázó az általa húzott tételen található részkérdések megválaszolására történő felkészülésre 20-20 perc felkészülési időt kap. A szóbeli vizsgán segédeszköz nem használható.

3. A tűzvédelmi szakelőadó szakképesítés vonatkozásában a BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet szakmai módszertani és vizsgaközpontként működik.

V. Az alkalmazott tudásszint elemek értelmezése

a) Az elérendő tudásszintek rendszere

Ismeret: tények, fogalmak, tárgyak, jelenségek, folyamatok, műveletek, alapvető és meghatározó sajátosságainak, lényegi jegyeinek ismeretét jelenti.

Szintjei:

Felismerési (tájékozottsági) szint:

- fogalmak, tárgyak, jelenségek tartalmi és formai jegyei alapján történő felismerése, tárgyak, eszközök, anyagok kiválasztása.

Definíciós (megértési) szint:

- fogalmak, törvények, törvényszerűségek és szabályok megértett, bevésett és rögzített ismerete.

Rendezési (alkalmazási) szint:

- fogalmak, törvények és szabályok, összefüggések logikai kapcsolatokat is magába foglaló ismerete. Képesség azok rendszerbe foglalására, általános és különös jegyeik kiemelése, felhasználásukkal logikai műveletek végzése.

b) Az ismeretek alkalmazásának minőségei

A jártasság:

az elsajátított szabályok, elméleti és gyakorlati műveletek önálló alkalmazása ismert helyzetekben, illetve alkotó alkalmazása új feladatok megoldásában. A feladatok önálló megoldása úgy, hogy minden lépés elemi döntést igényel a legcélszerűbb megoldás kiválasztását illetően.

TŰZVÉDELMI ELŐADÓ I.

szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid leírása

Száztól kettőszáz fő munkavállalót foglalkoztató "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítmények, valamint a "D"-"E" osztályba sorolt létesítmények tűzvédelmi feladatainak szervezése, irányítása és önálló ellátása. Munkakörén belül:

- a munkahelyek és létesítmények tűzvédelmének megszervezése, irányítása és ellenőrzése,

- a kötelező tűzmegelőzési szabályok alkalmazása,

- a tűzvédelmi oktatás és felvilágosítás megszervezése,

- a tűzvédelemmel összefüggő adminisztrációs feladatok végzése, a munkahelyi tűzvédelmi szervezet irányítása.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A képzésben való részvétel feltételei:

- középiskolai végzettséget igazoló érettségi bizonyítvány,

- tűzvédelmi előadó II. képesítés megléte.

A képzés során oktatott tantárgyak:

1. Beépített tűzvédelmi berendezések

2. Létesítés és használat tűzvédelmi szabályai

3. Tűzvédelmi igazgatás

A szakmai képzés során elsajátítandó ismeretek, jártasságok és készségek meghatározása:

A szakmai követelmények szintjei tantárgyanként, ezen belül - ha van - témánként kerültek meghatározásra.

A tantárgyak szakmai követelményei

1. Beépített tűzvédelmi berendezések

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- az automatikus tűzvédelmi berendezések alkalmazhatóságát,

- a beépített tűzérzékelők és tűzoltó berendezések fogalmát,

- a tűzérzékelők és tűzoltó berendezések csoportosítását,

- a tevékenységhez kapcsolódó munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályok rendszerét.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzjelzők sajátosságait,

- a tűzjelző központok felépítését és működésének jellegzetességeit,

- a különböző típusú érzékelők felépítését és működési elvét,

- az intelligens tűzjelző rendszerek felépítését, jellemzőit,

- az automatikus oltóberendezések felépítését és működését (vízzel oltó, szén-dioxiddal oltó, gázzal oltó berendezések).

2. Létesítés és használat tűzvédelmi szabályai

a) Létesítési és használati ismeretek témából:

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a veszélyességi övezet jellemzőit, a kiterjedés meghatározásának módszereit,

- a veszélyességi zónák lényegét, jellemzőit,

- a tevékenységek, területek tűzveszélyességi osztályba sorolásának különös szabályait,

- az éghető folyadékok tűzveszélyességi fokozatait,

- az elhelyezés szabályait lakóépületek, középmagas, és magasépületek, közösségi épületek, tömegtartózkodásra szolgáló és nagyforgalmú épületek, ipari épületek, mezőgazdasági épületek és raktárak esetén,

- különböző rendeltetésű épületek általános építési követelményeit.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzállósági fokozat fogalmát, tartalmát,

- a tűzterhelés fogalmát, tartalmát,

- a kiürítés fogalmát, tartalmát,

- a tűzszakaszok kialakításának alapelveit, a tűzgátló elválasztások létesítésének szabályait.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a világító- és villamos berendezések létesítésének és használatának szabályait, a berendezések védelmi módozatait, a felülvizsgálat szabályait,

- a szellőztetés, a hő- és füstelvezetés létesítési és használati szabályait,

- a csatornázás tűzvédelmi szabályait,

- a villámvédelem létesítési szabályait,

- a sztatikus feltöltődés elleni védelem szabályait, az oltóvíz biztosításának szabályait,

- a tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályait,

- a raktározás, tárolás szabályait, a tárolóterületek kialakításának szabályait,

- a szállítás szabályait, a veszélyes anyagok szállításának alapelveit.

Jártassági szinten tudják végrehajtani a tanulók:

- a veszélyességi övezet kiterjedésének meghatározását,

- a létesítmény tűzveszélyességi osztályba sorolásának elvégzését,

- az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység feltételeinek megállapítását, az írásbeli engedély kiadását,

- az épületgépészeti berendezések tűzvédelmet befolyásoló szerepének meghatározását,

- a munkaterület rendjére vonatkozó szabályok meghatározását.

b) Alkalmazott tűzvédelem témából:

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a robbanásveszélyes tér fogalmát, jellemzőit,

- az éghető gázok, éghető porok sajátosságait, veszélyeit robbanásveszély szempontjából,

- a magashőmérsékletű technológiák általános jellemzőit,

- a fémmegmunkálás, a hegesztés, a szárítási technológiák a hőtermelő berendezések sajátosságait,

- a közösségi és lakóépületek általános jellemzőit,

- a középmagas, a magasépületek, a tömegtartózkodásra szolgáló épületek, a mozgásukban, cselekvőképességükben korlátozottak elhelyezésére szolgáló épületek sajátosságait,

- a mezőgazdaság tűzmegelőzési szabályait.

Jártassági szinten tudják végrehajtani a tanulók:

- a robbanásveszélyes tér jellemzőinek megfelelően a létesítési és használati szabályok értékelését, alkalmazását,

- a magas hőmérsékletű technológiák veszélyeinek elemzését,

- a közösségi és lakóépületek veszélyeinek elemzését,

- a mezőgazdasági termelés veszélyeinek elemzését.

3. Tűzvédelmi igazgatás

a) Jogi ismeretek témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- az állami és önkormányzati szervek tűzvédelmi feladatait,

- a hivatásos állami és önkormányzati, az önkéntes és létesítményi tűzoltóságok részletes feladatait,

- az Alkotmány legfontosabb rendelkezéseit,

- a Magyar Köztársaság államrendszerének felépítését,

- a Magyar Köztársaság jogrendszerét,

- az államigazgatási eljárási törvény célját, hatályát,

- a hatáskör és illetékesség szabályait,

- az I. fokú eljárás megindításával, lefolytatásával kapcsolatos előírásokat,

- a határozat tartalmával, kiadásával kapcsolatos szabályokat,

- a hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal és nyilvántartással kapcsolatos előírásokat,

- a hatósági ellenőrzés szabályait,

- a jogorvoslat és végrehajtás szabályait.

b) Gazdálkodó szervek, vállalkozók tűzvédelmi feladatai témából:

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzvédelmi ellenőrzés megtartásának szabályait, módszereit,

- a tűzvédelmi hatóság által végrehajtott ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatát.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzvédelmi oktatásban használható szemléltető eszközök szerepét, felhasználását,

- a tűzvédelmi hatósági jogkör elemeket és tartalmát,

- a tűzvédelmi szakhatósági ügyfajtákat és az eljárási rendet,

- az egyes tűzvédelmi hatósági és szakhatósági ügyekkel kapcsolatos teendőket.

Jártassági szinten tudják végrehajtani a tanulók:

- átlagos veszélyeztetettségű építmény tűzvédelmi ellenőrzését,

- Tűzvédelmi Szabályzat és Tűzriadó Terv elkészítését,

- tűzvédelmi oktatás megtartását,

- tűzvédelmi szakvizsga előkészítését, megszervezését.

c) Tűzvizsgálat témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzkeletkezési okok rendszerét,

- a tűzvizsgálati eljárással kapcsolatos közreműködési feladatokat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

Az iskolarendszeren kívüli szakképzést záró szakmai vizsgát a 4/1996. (V. 24.) MüM rendelettel módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kell letenni.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével:

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei megegyeznek a III. fejezetben foglalt képzési követelmények tantárgyanként, illetve azokon belül jelölt témákban meghatározott elsajátítási szintekkel. Az alkalmazott tudásszint elemek értelmezését az 1. számú melléklet tartalmazza.

A vizsgázónak a vizsgák során egyértelműen bizonyítania kell, hogy a III. fejezetben felsorolt tantárgyakból, illetve azok témáiból megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik, és a tantárgyi ismereteket képes átfogó komplex módon a gyakorlatban is alkalmazni.

Az a tanuló, aki a tűzvédelmi előadó I. szakképzés tantervében előírt tanulmányi kötelezettségeinek eleget tesz, a képzés során az oktatott tantárgyakból legalább elégséges (2) évközi teljesítményt nyújt, szakmai vizsgára bocsátható.

A szakmai vizsgán számot kell adni a beépített tűzvédelmi berendezések, a létesítés és használat tűzvédelmi szabályai, valamint a tűzvédelmi igazgatás tantárgyak tananyagának elsajátításáról.

2. A szakmai vizsga részei

A szakképzés végén a tanulók írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgát tesznek.

a) Írásbeli vizsga

A vizsga a beépített tűzvédelmi berendezések, a létesítés és használat tűzvédelmi szabályai, a tűzvédelmi igazgatás tantárgyat öleli fel, amely a belügyminiszter által jóváhagyott - egyszeri felhasználású - írásbeli vizsgafeladat, illetve tételsor megoldásának értékelésén alapul.

Időtartama: 60 perc.

b) Gyakorlati vizsga

A vizsga a létesítés és használat tűzvédelmi szabályai és a tűzvédelmi igazgatás tantárgyak ismeretanyagából összeállított - vizsgabizottság által kiválasztott - feladat írásban történő kidolgozásán, majd a vizsgabizottság előtt történő védését jelenti.

A feladat kidolgozásának időtartama: 120 perc.

c) Szóbeli vizsga

A vizsga a beépített tűzvédelmi berendezések, a létesítés és használat tűzvédelmi szabályai, valamint a tűzvédelmi igazgatás tantárgyakból ismeretanyagából a belügyminiszter által jóváhagyott tételsor alapján tartható.

A vizsgázó az általa húzott tételen található részkérdések megválaszolására történő felkészülésre 20-20 perc felkészülési időt kap. A szóbeli vizsgán segédeszköz nem használható.

3. Felmentés a szakmai vizsga egyes részei alól nem adható.

A vizsga eredményessége 1-5 osztályzattal kerül értékelésre.

Sikertelen szakmai vizsgának kell tekinteni, ha a szakmai vizsga bármely része elégtelen minősítésű.

4. A tűzvédelmi előadó I. szakképesítés vonatkozásában a BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet szakmai módszertani és vizsgaközpontként működik.

V. Az alkalmazott tudásszint elemek értelmezése

a) Az elérendő tudásszintek rendszere

Ismeret: tények, fogalmak, tárgyak, jelenségek, folyamatok, műveletek, alapvető és meghatározó sajátosságainak, lényegi jegyeinek ismeretét jelenti.

Szintjei:

Felismerési (tájékozottsági) szint:

- fogalmak, tárgyak, jelenségek tartalmi és formai jegyei alapján történő felismerése, tárgyak, eszközök, anyagok kiválasztása.

Definíciós (megértési) szint:

- fogalmak, törvények, törvényszerűségek és szabályok megértett, bevésett és rögzített ismerete.

Rendezési (alkalmazási) szint:

- fogalmak, törvények és szabályok, összefüggések logikai kapcsolatokat is magába foglaló ismerete. Képesség azok rendszerbe foglalására, általános és különös jegyeik kiemelése, felhasználásukkal logikai műveletek végzése.

b) Az ismeretek alkalmazásának minőségei

A jártasság:

- az elsajátított szabályok, elméleti és gyakorlati műveletek önálló alkalmazása ismert helyzetekben, illetve alkotó alkalmazása új feladatok megoldásában. A feladatok önálló megoldása úgy, hogy minden lépés elemi döntést igényel a legcélszerűbb megoldás kiválasztását illetően.

TŰZVÉDELMI ELŐADÓ II.

szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid leírása

Száznál kevesebb munkavállalót foglalkoztató "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítmények és létszám megkötés nélkül "D"-"E" osztályba sorolt létesítmények tűzvédelmi feladatainak önálló ellátása. E munkatevékenység keretében:

- a tűzveszélyt okozó helyzetek feltárása és megelőzése, a tűzvédelem megszervezése,

- a használati szabálytalanságok felismerése és felszámoltatása,

- az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység biztonsági feltételeinek megteremtése,

- tűz esetén a rendelkezésre álló eszközök segítségével a kezdeti tüzek oltása, a további teendők ellátása,

- készenlétben tartandó tűzoltó eszközök meghatározása,

- a tűzvédelmi ügyek intézése,

- tűzvédelmi tárgyú oktatás megtartása.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A képzésben való részvétel feltételei:

A képzésben való részvétel feltételei:

- középiskolai végzettséget igazoló érettségi bizonyítvány.

A képzés során oktatott tantárgyak:

1. Égéselméleti és tűzoltási ismeretek

2. Tűzoltó készülékek és eszközök

3. Létesítés és használat tűzvédelmi szabályai

4. Tűzvédelmi igazgatás

A szakmai képzés során elsajátítandó ismeretek, jártasságok és készségek meghatározása:

A szakmai követelmények szintjei tantárgyanként, ezen belül - ha van - témánként kerültek meghatározásra.

A tantárgyak szakmai követelményei

1. Égéselméleti és tűzoltási ismeretek

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűz jellemző paramétereit,

- az oltóanyagok oltóhatásait,

- az égés fizikai-kémiai alapjait.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- az égés kialakulásának feltételeit,

- a különböző halmazállapotú anyagok égési tulajdonságait,

- az égés megszüntetésének lehetőségeit,

- tűzoltásra alkalmas anyagok ismeretét.

Rendezési szinten sajátítsák el a tanulók:

- az oltóanyagok alkalmazásának lehetőségeit, szabályait,

- a kezdeti tüzek oltásának lehetőségeit, a beavatkozás alapelveit.

Jártassági szinten tudják végrehajtani a tanulók:

- a tűz oltásának legalkalmasabb formáinak megválasztását,

- a keletkező tüzek szakszerű oltására való felkészülést.

2. Tűzoltó készülékek és eszközök

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzoltóság eszközeinek, felszereléseinek és berendezéseinek rendszerét,

- a védőeszközök csoportosítását,

- tűzoltó készülékek csoportosítását,

- az automatikus tűzjelző és -oltó berendezések csoportosítását.

- a munkavédelmi követelmények rendszerét, szabályozását.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a legalapvetőbb szakfelszerelésekkel kapcsolatos alapfogalmakat,

- a szívóoldali felszerelések fogalmát, fajtáit és jellemzőiket,

- a nyomóoldali felszerelések fogalmát, fajtáit és jellemzőiket,

- a habképzés felszereléseit és jellemzőiket,

- a szakfelszerelések készenlétben tarthatóságának feltételrendszerét és a vizsgálati módszereket,

- a tűzoltó készülékekkel kapcsolatos alapfogalmakat,

- a tűzoltó készülékek különböző típusai felépítéseit és működési elvüket,

- a tűzoltó készülékek használatának elveit,

- a tűzoltó készülékek készenlétben tarthatóságának és ellenőrzésének előírásait,

- az oltóanyag szállításra használható szivattyúk felépítését és működését,

- a kismotorfecskendőkkel kapcsolatos alapfogalmakat,

- az alkalmazott kismotorfecskendő-típusok műszaki felépítését, működését és karbantartási előírásait,

- a légzésvédelemmel kapcsolatos alapfogalmakat,

- a tűzoltóságnál alkalmazott légzőkészülékek felépítését, működését és a használat szabályait.

Jártassági szinten tudják végrehajtani a tanulók:

- a tűzoltó készülékek használatát, működtetését,

- a legalapvetőbb szakfelszerelések eszközök, használatát és vizsgálati módszereit,

- a kismotorfecskendők használhatóságának és használatának szabályait,

- a tűzoltóságnál használatos légzőkészülékek használatát, ellenőrzését,

- az egyéni védőeszközök használatát,

- a tűzoltó készülékek, egyéni védőeszközök biztonságos használatát,

- a kapcsolódó munkavédelmi követelmények betartását.

3. Létesítés és használat tűzvédelmi szabályai

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, tűzszakasz, épület, műtárgy, építmény, létesítmény robbanási határérték, lobbanáspont, gyulladási hőmérséklet fogalmát,

- a tűzveszélyességi osztályok jelét, megnevezését,

- az éghető folyadékok tűzveszélyességi fokozatának fogalmát,

- az elhelyezés alapelveit, a tűztávolság fogalmát,

- az építőanyagok éghetőségi csoportosítását,

- az épületszerkezetek éghetőségi csoportjait, a tűzállósági határérték és a tűzállósági fokozat fogalmát,

- a világítóberendezés, a villamos berendezés, a tüzelő-fűtő berendezés, a szellőztetés, a hő- és füstelvezetés, a villámvédelem, a sztatikus feltöltődés elleni védelem fogalmát, lényegi tartalmát,

- a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló födém, a tűzterjedési gátak, a tűzgátló előtér és a hasadó nyíló felület fogalmát,

- a munkaterületek rendjére vonatkozó szabályokat, a tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat, a dohányzás szabályait,

- a raktározás általános szabályait, a gázpalackok tárolásának szabályait,

- az éghető folyadékok helyiségben és kamrában történő tárolásának szabályait, a szilárd anyag szabadban tárolásának szabályait,

- a szállítás általános szabályait.

Jártassági szinten tudják végrehajtani a tanulók:

- a tevékenységek, a munkaterületek tűzveszélyességi osztályba sorolásának elvégzését,

- a beruházásokhoz, tevékenységváltáshoz kapcsolódó, létesítési-használati alapelvek alkalmazását,

- a használati hiányosságok felismerését és kiküszöbölésük megoldásait.

4. Tűzvédelmi igazgatás

a) Jogi ismeretek témából:

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a szabálysértés és a bűncselekmény fogalmát,

- a tűzvédelmi bírság kiszabásának eseteit,

- az államigazgatási eljárási törvény, célját alapvető rendelkezéseit.

- a tűz elleni védekezés jogszabályait,

- a tűzvédelem szervezeti és irányítási rendszerét,

- a tűzoltóságok alapvető feladatait.

b) Gazdálkodó szervek, vállalkozók tűzvédelmi feladatai témából:

Felismerési szinten sajátítsák el a tanulók:

- a vállalkozások, intézmények tűzvédelmi feladatait,

- a munkavállalók tűzvédelmi oktatásának és felvilágosításának megvalósítását,

- a tűzvédelmi munkakörben foglalkoztatottak feladatait,

- a tűzvédelemmel kapcsolatos iratok, okmányok vezetését.

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a használati szabályok helyi ellenőrzésének módszereit.

Jártassági szinten tudják végrehajtani a tanulók:

- kisebb üzemrész, létesítmény tűzvédelmi ellenőrzését.

c) Tűzvizsgálat témából:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

Definíciós szinten sajátítsák el a tanulók:

- a tűzvizsgálat célját, feladatait,

- a helyszín biztosításának alapelveit.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

Az iskolarendszeren kívüli szakképzést záró vizsgát a 4/1996. (V. 24.) MüM rendelettel módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kell letenni.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei megegyeznek a III. fejezetben foglalt képzési követelmények tantárgyanként, illetve azokon belül jelölt témákban meghatározott elsajátítási szintekkel. Az alkalmazott tudásszint elemek értelmezését az 1. számú melléklet tartalmazza.

A vizsgázónak a vizsgák során egyértelműen bizonyítania kell, hogy a III. fejezetben felsorolt tantárgyakból, illetve azok témáiból megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik, és a tantárgyi ismereteket képes átfogó komplex módon a gyakorlatban is alkalmazni.

Az a tanuló, aki a tűzvédelmi előadó II. szakképzés tantervében előírt tanulmányi kötelezettségeinek eleget tesz, az oktatott tantárgyakból érvényes, legalább elégséges (2) évközi teljesítményt nyújt, szakmai vizsgára bocsátható.

A szakmai vizsgán számot kell adni az égéselméleti és tűzoltási ismeretek, a tűzoltó készülékek és eszközök, a létesítés és használat tűzvédelmi szabályai, valamint a tűzvédelmi igazgatás tantárgyak tananyagának elsajátításáról.

2. A szakmai vizsga részei

A szakképzés végén a tanulók írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgát tesznek.

a) Írásbeli vizsga

A vizsga anyaga

- Égéselmélet és tűzoltási ismeretek

- Tűzoltó készülékek és eszközök

- Létesítés használat tűzvédelmi szabályai

- Tűzvédelmi igazgatás

tantárgy ismeretanyagát öleli fel, amely a belügyminiszter által jóváhagyott - egyszeri felhasználású - írásbeli vizsgafeladat, illetve tételsor megoldásának értékelésén alapul.

Időtartama: 60 perc.

b) Gyakorlati vizsga

A vizsga a létesítés és használat tűzvédelmi szabályai, a tűzvédelmi igazgatás tantárgyak ismeretanyagából összeállított - vizsgabizottság által kiválasztott - feladat írásban történő kidolgozását, majd a vizsgabizottság előtt történő védését jelenti.

A feladat kidolgozásának időtartama: 120 perc.

c) Szóbeli vizsga

A vizsga az égéselméleti és tűzoltási ismeretek, a tűzoltó készülékek és eszközök, a létesítés és használat tűzvédelmi szabályai, valamint a tűzvédelmi igazgatás tantárgyakból ismeretanyagából a belügyminiszter által jóváhagyott tételsor alapján tartható. A vizsgázó az általa húzott tételen található részkérdések megválaszolására történő felkészülésre 20-20 perc felkészülési időt kap. A szóbeli vizsgán segédeszköz nem használható.

3. Felmentés a szakmai vizsga egyes részei alól nem adható.

A vizsga eredményessége 1-5 osztályzattal kerül értékelésre.

Sikertelen szakmai vizsgának kell tekinteni, ha a szakmai vizsga bármely része elégtelen minősítésű.

4. A tűzvédelmi előadó II. szakképesítés vonatkozásában a BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet szakmai módszertani és vizsgaközpontként működik.

V. Az alkalmazott tudásszint elemek értelmezése

a) Az elérendő tudásszintek rendszere

Ismeret: tények, fogalmak, tárgyak, jelenségek, folyamatok, műveletek, alapvető és meghatározó sajátosságainak, lényegi jegyeinek ismeretét jelenti.

Szintjei:

Felismerési (tájékozottsági) szint:

- fogalmak, tárgyak, jelenségek tartalmi és formai jegyei alapján történő felismerése, tárgyak, eszközök, anyagok kiválasztása.

Definíciós (megértési) szint:

- fogalmak, törvények, törvényszerűségek és szabályok megértett, bevésett és rögzített ismerete.

Rendezési (alkalmazási) szint:

- fogalmak, törvények és szabályok, összefüggések logikai kapcsolatokat is magába foglaló ismerete. Képesség azok rendszerbe foglalására, általános és különös jegyeik kiemelése, felhasználásukkal logikai műveletek végzése.

b) Az ismeretek alkalmazásának minőségei

A jártasság:

- az elsajátított szabályok, elméleti és gyakorlati műveletek önálló alkalmazása ismert helyzetekben, illetve alkotó alkalmazása új feladatok megoldásában. A feladatok önálló megoldása úgy, hogy minden lépés elemi döntést igényel a legcélszerűbb megoldás kiválasztását illetően.

INGATLANKEZELŐ szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei[4]

I. A szakképesítés adatai

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az ingatlankezelői tevékenység olyan önálló feladatkör, amely a jó kapcsolatteremtő képességen alapulva, a munkafolyamat minden részletére kiterjed, és az ingatlangazdálkodás, valamint az ebben kialakult piaci viszonyok ismeretét is feltételezi.

Az ingatlankezelő a tevékenységi körén belül:

- az ingatlan jellemzőinek ismeretében - gazdasági elemzés alapján - tervajánlatot készít az ingatlan fenntartására (üzemeltetésére, karbantartására, felújítására) vonatkozóan,

- a megbízóval kötött szerződésben foglaltak szerint ellátja az üzemeltetési és a karbantartási feladatokat, irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat,

- a megbízási szerződés alapján javaslatokat dolgoz ki az ingatlannal való gazdálkodás és az ingatlanhasznosítás, esetleges befektetés kérdéseiben.

3. A képesítés megszerzésének előfeltétele

Előképzettség a szakképesítés megszerzéséhez: középiskolai végzettség.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. Az ingatlankezelői tevékenység gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok

1.1. Ingatlankezelési tervek készítése:

- az ingatlan jellemzőinek meghatározása (településen belüli elhelyezkedés, műszaki állapot),

- az ingatlan működési bevételeinek és kiadásainak számbavétele, meghatározása,

- a hasonló adottságú ingatlanok működésének vizsgálata,

- a működés javítását szolgáló javaslatok kidolgozása.

1.2. Ingatlanfenntartás:

- üzemeltetési feladatok folyamatos ellátása,

- karbantartási munkák számbavétele, bonyolítása,

- a kezelési terv szerinti felújítások bonyolítása,

- szerződéskötések (alvállalkozói, szolgáltatói, munkáltatói),

- alvállalkozók versenyeztetése, foglalkoztatása,

- szolgáltatók (közüzemi, kommunális stb.) tevékenységének ellenőrzése,

- a tulajdonosok, bérlők, használók tájékoztatása, jogos igényeinek kielégítése, igények felmérése,

- alkalmazottak felvétele, munkáltatói jogok érvényesítése,

- pénzintézetekkel (bankok, adóhatóságok, tb) kapcsolattartás,

- költségek tervezése, elszámolása.

1.3. Ingatlangazdálkodás

a) Ingatlanhasznosítási javaslatok:

- az ingatlan hasznosításával összefüggésben a jellemző műszaki adottságok felmérése,

- a műszaki adottságok és a piaci információk alapján hasznosítási javaslatok kialakítása,

- a hasznosítási javaslatok pénzügyi elemzése, üzleti terv készítése.

b) Ingatlan bérbeadása:

- rendelésfelvétel,

- kereslet-kínálat áttekintése,

- megbízó(k) tájékoztatása,

- partnerek felkutatása,

- kapcsolattartás (hatóságokkal, érdekképviseletekkel),

- szerződés előkészítése,

- bérek mértékének megállapítása,

- fizetési feltételek, bérbeszámítási lehetőségek,

- számlázás.

c) Ingatlan befektetési tervek készítése:

- jellemző tulajdonságok ismertetése,

- befektetői szándékok vizsgálata,

- befektetői hatásosság elemzése,

- megtérülési számítások értékelése.

2. Általános követelmények

Az ingatlankezelő a feladatai megoldásához szükséges mértékben rendelkezzen a tulajdonosok, bérlők, használók irányában a kapcsolatteremtéshez nélkülözhetetlen kommunikációs készséggel, és legyen jártas az üzleti tevékenységben, az üzleti tárgyalásokban.

Az ingatlankezelő rendelkezzen az alábbi ismeretekkel:

2.1. Műszaki ismeretek

- Ismerje a szakképesítéshez kapcsolódó fogalmakat, az építési módokat.

- Ismerje az épületszerkezeteket és azok ismétlődő hibajelenségeit, a garancia, a szavatosság, a kötelező alkalmassági idő érvényesítésének lehetőségeit.

- Ismerje az építésügyi előírásokat.

2.2. Jogi ismeretek

- Ismerje a szakképesítéshez kapcsolódó fogalmakat és intézményeket, ezek összefüggéseit.

- Ismerje a munkájához szükséges - a tulajdonjoggal, a bérlettel, az adózással, a munkajoggal, a társadalombiztosítással összefüggő - előírásokat.

2.3. Gazdasági ismeretek

- Ismerje a gazdaság, a piacgazdaság általános fogalmait, összefüggéseit és folyamatát, a vállalkozás alapfogalmait, funkcióit és alapvető pénzügyi, számviteli, társadalombiztosítási és adózási ismereteket.

- Ismerje az ingatlanok üzemeltetésének, karbantartásának, felújításának rendszerét, a tevékenység költségvonzatát.

- Ismerje a lakás és nem lakás céljára szolgáló épületek közüzemi ellátásának (villany, gáz, víz-csatorna szolgáltatás) rendszerét.

2.4. Nyilvántartásokhoz kapcsolódó ismeretek

- Ismerje és alkalmazza a tevékenységhez szükséges nyilvántartásokat.

- Rendelkezzen számítógépes adatkezelési ismeretekkel.

- Tájékozott legyen az információgyűjtés és -kiértékelés formáiról.

2.5. Piaci ismeretek

- Rendelkezzen a tevékenységi körébe tartozó piaci ismeretekkel, információkkal.

- Ismerje az ingatlanok hasznosításával összefüggésben a lakások, helyiségek vételárának, lakbérének, helyiségbérének alakulását.

- Ismerje az építőipari munkák versenyeztetésére, a munkák elvégzésére vonatkozó megbízás rendszerét, szabályait.

3. Részletes követelmények

Az ingatlankezelő a következő témakörökből rendelkezzen elméleti és gyakorlati ismeretekkel:

3.1. Műszaki ismeretek

- Alapfokú műszaki ismeretek (szerkezetismeret, építészeti anyag- és szerkezetismeret, épületgépészeti ismeretek).

- Műszaki ismeretek (háttérismeretek az épületek és a szerkezetek diagnosztizálási, felújítási, karbantartási munkáiról).

- Építésügyi szabályok (új építésügyi törvény, OTÉK, engedélyezési eljárások stb.).

3.2. Jogi ismeretek

- Polgári jogi ismeretek (a tulajdon fogalma, formái, a tulajdonjog tartalma, az ingatlan tulajdonjoga, az épület és föld kapcsolata, a jelzálogjog, a kártérítés általános szabályai, a szerződések általános szabályai, a megbízási, vállalkozási, bérleti, adásvételi, közüzemi szerződések stb.).

- A lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény rendelkezéseinek ismerete. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok elidegenítése, valamint az azokkal való gazdálkodás új szabályai.

- Társasházzal kapcsolatos jogi ismeretek (a társasháztulajdon keletkezése, az átalakulás és a fenntartás új követelményrendszere).

- Lakásszövetkezetekkel kapcsolatos jogi ismeretek (a lakásszövetkezet létrejötte, a szövetkezeti átalakulás és a fenntartás rendelkezései).

- Az ingatlan-nyilvántartási ismeretek.

- Az államigazgatási eljárás szabályai (általános szabályok, földhivatali eljárás, kisajátítási eljárás, jogorvoslati rendszer).

- Adó- és illetékjogi ismeretek.

- Építésügyi jogszabályok (új építésügyi törvény, OTÉK, engedélyezési eljárások stb.).

3.3. Gazdasági ismeretek

- Pénzügyi és számviteli ismeretek (könyvvezetés, nyilvántartás stb.).

- Hitel- és támogatási rendszer az ingatlanok megszerzéséhez és felújításához, korszerűsítéséhez (központi, helyi támogatások, hitelezési rendszerek).

- Társadalombiztosítási és adózási ismeretek (a munkáltatói feladatokkal, az árubeszerzéssel, a munkák, szolgáltatások megrendelésével, elvégzésével, az ingatlanhasznosítással kapcsolatban).

- Gyakorlati módszerek és technikák.

3.4. Az ingatlankezelés gyakorlata és technikai ismeretek

3.4.1. Az ingatlankezelő elméletben ismerje az ingatlanfenntartás területén:

- a megbízási szerződésekhez szükséges ajánlattétel követelményeit,

- az ingatlanról történő tájékozódás lehetőségeit, az ingatlan fekvését meghatározó környezet és a település jellemzőinek számbavételét,

- a tevékenység végzéséhez kapcsolódó szerződések formáit, az építésügyi, a földhivatali eljárások rendjét,

- a pénzügyi konstrukciókat, a fizetési feltételek megállapítását, a számlázás rendjét, a megtérülési számítások elvégzésének módszereit.

3.4.2. Az ingatlankezelő gyakorlatban ismerje az ingatlanfenntartás területén:

- az ingatlan jellemzőit, az épület felszereltsége megállapításának módját,

- az üzemeltetési, karbantartási, felújítási munkák tervezésének és megvalósításának gyakorlatát,

- kapcsolattartás formáit és módját a közüzemi szolgáltatókkal,

- kapcsolattartás lehetőségeit és követelményeit a pénzintézetekkel, szakhatóságokkal, adóhatóságokkal és társadalombiztosítással,

- megbízókkal és bérlőkkel történő kapcsolattartás és elszámolás módját,

- vállalkozókkal, alvállalkozókkal, szolgáltatókkal történő kapcsolattartás és elszámolás módját.

3.4.3. Az ingatlankezelő tudja

- a megfelelő viselkedésnormákat alkalmazni a tulajdonosokkal, bérlőkkel, alvállalkozókkal, üzletfelekkel, hatóságokkal való kapcsolattartásban.

3.5. Az ingatlankezelő az ismereteit önállóan tudja alkalmazni a következő területeken:

3.5.1. A megbízási szerződés:

- kezelési tervajánlat elkészítése,

- az elfogadott tervváltozatra a megbízási szerződés megkötése.

3.5.2. A szerződés szerinti munkák előkészítése:

- az ingatlan adatainak, műszaki paramétereinek, közművesítettségének, felszereltségének ismerete, illetve megállapítása, nyilvántartásba vétele,

- a tulajdonosok, bérlők, használók nyilvántartásba vétele, az elvégzendő munkákra vonatkozó összehasonlító információk beszerzése, értékelése.

3.5.3. A szerződéses feladatok teljesítése, a fenntartási tevékenység ellátása:

- ingatlan működtetése,

- szerződéskötések,

- alvállalkozók foglalkoztatása,

- kapcsolattartás tulajdonosokkal, bérlőkkel, használókkal,

- alkalmazottak foglalkoztatása,

- pénzügyi feladatok (bevételek-kiadások) intézése,

- számlázás, költség- és árérvényesítés,

- adózással, tb-vel kapcsolatos tevékenység,

- banki pénzforgalom és hitelügyletek intézése.

3.5.4. Az ingatlangazdálkodással kapcsolatos javaslatok kidolgozása:

- piaci információk begyűjtése, elemzése,

- működési költségek számbavétele,

- bérlemények és bérleti feltételek számbavétele, elemzése,

- üzleti terv készítése,

- lehetséges piaci partnerek feltárása, megkeresése,

- befektetési, megtérülési számítások elvégzése és értékelése.

3.5.5. Kapcsolattartás

- hatóságokkal és érdekképviseletekkel,

- megbízó folyamatos tájékoztatása.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A vizsgakövetelmények megegyeznek a III. fejezetben tantárgyanként meghatározott követelményekkel és követelményszintekkel.

Az ingatlankezelő szakmai vizsgát a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kell lefolytatni.

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésre szervezett tanfolyamon részt vett.

A vizsgára bocsátás előfeltétele: szakmai dolgozat benyújtása.

2. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgarészen a III. fejezet 2. pontjában feltüntetett szakmai tantárgyak keretében tanult - az általános és a részletes szakmai követelményekben meghatározott -, a szakmai tantárgyak témaköreiből összeállított feladatlapot kell megoldani.

Időtartam: 180 perc.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgarészen a III. fejezet 2. pontjában feltüntetett szakmai tantárgyak keretében tanult - az általános és a részletes szakmai követelményekben meghatározott - szakmai témakörök alapján kell számot adni, különösen a következő témákból:

- műszaki ismeretek (szerkezetismeret, a szerkezetek diagnosztizálási, felújítási, karbantartási munkái, az építésügyi szabályok),

- jogi ismeretek (a tulajdonjog és fajtái, jellemzői, a bérleti, az ingatlan-nyilvántartási, adó- és illetékjogi ismeretek),

- gazdasági ismeretek (pénzügyi és számviteli, központi és helyi támogatási, adózási és társadalombiztosítási szabályok, valamint a gyakorlati alkalmazásuk),

- az ingatlankezelés gyakorlata és technikája (az ingatlan jellemzőinek, felszereltségének meghatározása, a munkák tervezése, kapcsolattartás).

A szóbeli vizsgán a vizsgatantárgyak által meghatározott ismeretek szintetizálására, az összefüggésrendszerről történő számonkérésre kell törekedni.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

Az írásbeli, valamint a szóbeli vizsga tételeit a részletes követelményekben meghatározottak alapján a szervező intézmény állítja össze, és a belügyminiszter hagyja jóvá. A belügyminiszter jóváhagyását a vizsgáztatásra vonatkozó engedély megkérésével egyidejűleg kell kérni.

Gyakorlati vizsga

Témakörök:

A vizsgázó által elkészített szakmai dolgozat megvédése. A szakmai dolgozat témája a vizsgázó által kiválasztott, konkrét ingatlanra vonatkozó ingatlankezelési terv elkészítése.

A szakmai dolgozat lehetséges témáit a III. fejezet 2. pontjának megfelelően a szakmai vizsgaszervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A vizsga értékelése:

A vizsgázó szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és szóbeli elméleti vizsgarészekre kapott érdemjegyek írásbeli vizsgarész osztályzata felé kerekített átlaga adja. A vizsgarészeket külön-külön (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

Eredménytelen az írásbeli feladatlap megoldása, ha a jelölt a kérdések több, mint a felére nem ad helyes választ.

A szakmai gyakorlat érdemjegyét a szakmai dolgozat tartalmára és a megvédésére kapott érdemjegy és a gyakorlati kérdésekre adott válasz határozza meg.

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményét legalább elégséges eredménnyel teljesítette.

Igazoltan elmulasztott vagy valós indokkal megszakított vizsgát követően, pótlóvizsga tehető. Minden egyéb sikertelen vagy elmulasztott vizsga csak javítóvizsgával ismételhető.

Javító- és pótlóvizsgát csak az eredménytelen (elégtelen osztályzatú), illetve az elmulasztott vizsgarészből kell tenni.

A javító- és pótlóvizsgára egyaránt a jelölt kérelme alapján már a következő vizsgaidőszakban is sor kerülhet.

TÁRSASHÁZKEZELŐ szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés adatai

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A társasház-kezelői tevékenység olyan önálló feladatkör, amely a jó kapcsolatteremtő képességen alapulva, a munkafolyamat minden részletére kiterjed, és a társasház fenntartásával, a társasházak működésével összefüggő követelmények ismeretét feltételezi.

A társasházkezelő a tevékenységi körén belül:

- a társasház adottságainak ismeretében - gazdasági elemzés alapján - ajánlatot készít az épület fenntartására (üzemeltetésére, karbantartására, felújítására) vonatkozóan,

- a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint szervezi az üzemeltetési és karbantartási feladatokat, irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat,

- a megbízási szerződés alapján javaslatokat dolgoz ki a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben.

3. A képesítés megszerzésének előfeltétele

Előképzettség a szakképesítés megszerzéséhez: középiskolai végzettség.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A társasház-kezelői tevékenység gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok

1.1. Társasház-kezelési költségvetés és beszámoló készítése:

- az épület, a közös tulajdonú területek, helyiségek jellemzőinek meghatározása (településen belüli elhelyezkedés, műszaki állapot),

- a társasház működési bevételeinek és kiadásainak számbavétele, meghatározása,

- az éves költségvetési javaslat és az előző évi beszámoló elkészítése,

- működés javítását szolgáló, illetőleg a felújításra vonatkozó javaslatok kidolgozása.

1.2. Az épület fenntartása:

- üzemeltetési feladatok folyamatos ellátása,

- karbantartási munkák számbavétele, bonyolítása,

- a tulajdonostársak döntése szerinti felújítások bonyolítása,

- szerződéskötések (alvállalkozói, szolgáltatói, munkáltatói),

- szolgáltatók (közüzemi, kommunális stb.) tevékenységének ellenőrzése,

- a tulajdonosok, bérlők, használók tájékoztatása, jogos igényeinek kielégítése, igények felmérése, a közgyűlés megtartásának kezdeményezése,

- alkalmazottak felvétele, munkáltatói jogok érvényesítése,

- pénzintézetekkel (bankok, adóhatóságok, tb) kapcsolattartás,

- költségek tervezése, elszámolása.

1.3. A társasház gazdálkodása

a) Hasznosítási javaslatok:

- épület jellemzői és műszaki adottságai alapján a közös területek, helyiségek, lakások hasznosítási javaslatainak kialakítása,

- a hasznosítási javaslatok pénzügyi elemzése, terv készítése.

b) Közös tulajdonú épületrészek (helyiség, lakás) bérbeadása:

- kereslet-kínálat áttekintése,

- megbízó(k) tájékoztatása,

- partnerek felkutatása,

- kapcsolattartás (hatóságokkal, érdekképviseletekkel),

- szerződés előkészítése,

- bérek mértékének megállapítása,

- fizetési feltételek, bérbeszámítási lehetőségek,

- számlázás.

2. Általános követelmények

A társasházkezelő a feladatai megoldásához szükséges mértékben rendelkezzen a tulajdonosok, bérlők, használók irányában a kapcsolatteremtéshez és annak folyamatos fenntartásához nélkülözhetetlen kommunikációs készséggel.

A feladatai ellátása során legyen jártas a munkavállalókkal, a vállalkozókkal való kapcsolatteremtésben.

A társasházkezelő rendelkezzen az alábbi ismeretekkel:

2.1. Műszaki ismeretek

- Ismerje a társasházhoz kapcsolódó műszaki alapfogalmakat, a lakóépületek szerkezeteit és azok ismétlődő hibajelenségeit, a garancia, a szavatosság, a kötelező alkalmassági idő érvényesítésének lehetőségeit.

- Ismerje az építésügyi előírásokat.

2.2. Jogi ismeretek

- Ismerje a társasházra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, ezek összefüggéseit.

- Ismerje a feladatköre ellátásához szükséges - a társasháztulajdonnal, a bérlettel, az adózással, a munkajoggal, a társadalombiztosítással, valamint a felújítások támogatásával összefüggő - előírásokat.

2.3. Gazdasági ismeretek

- Alapvető pénzügyi, számviteli, könyvvezetési, valamint társadalombiztosítási és adózási ismeretekkel rendelkezzen.

- Ismerje a társasházak üzemeltetésének, karbantartásának, felújításának rendszerét, a tevékenység költségvonzatát.

- Ismerje a lakóépületek közüzemi ellátásának (villany-, gáz-, víz-, csatornaszolgáltatás), továbbá a távfűtés és a központifűtés- és melegvízellátás gazdasági rendszerét.

2.4. Nyilvántartásokhoz kapcsolódó ismeretek

- Ismerje és alkalmazza a társasházkezelés folyamatos ellátásához szükséges nyilvántartásokat.

- Tájékozott legyen az épületfenntartáshoz kapcsolódó információgyűjtés és -kiértékelés formáiról.

2.5. Piaci ismeretek

- Ismerje a közös tulajdonú helyiségek, lakások (házfelügyelői, gondnoki lakás) bérének, vételárának alakulását, az épület közös területei hasznosításának lehetőségeit.

- Ismerje az építőipari munkák versenyeztetésére, a munkák elvégzésére vonatkozó megbízás rendszerét, szabályait.

3. Részletes követelmények

A társasházkezelő a következő témakörökből rendelkezzen elméleti és gyakorlati ismeretekkel:

3.1. Műszaki ismeretek

- A társasházhoz kapcsolódó alapfokú műszaki ismeretek.

- Műszaki ismeretek (háttérismeretek az épületek és a szerkezetek diagnosztizálási, felújítási, karbantartási munkáiról).

- Építésügyi szabályok (új építésügyi törvény, OTÉK, engedélyezési eljárások stb.).

3.2. Jogi ismeretek

- Polgári jogi ismeretek (a tulajdon fogalma, formái, a tulajdonjog tartalma, az ingatlan tulajdonjoga, az épület és föld kapcsolata, a jelzálogjog, a kártérítés általános szabályai, a szerződések általános szabályai, a megbízási, vállalkozási, bérleti, adásvételi, közüzemi szerződések stb.).

- Társasházzal kapcsolatos jogi ismeretek (a társasháztulajdon keletkezése, az alapító okirat tartalma, a közös képviselő jogai és kötelezettségei, a közgyűlés összehívása, megtartásának rendje, a tulajdonostársak belső jogviszonya, a közös költségek viselésének szabályai, az egyhangú döntést igénylő kérdések, az átalakulás és a fenntartás új követelményrendszere).

- A lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény rendelkezéseinek ismerete, az önkormányzati és az állami tulajdonú lakások, helyiségek elidegenítésének főbb szabályai.

- Az ingatlan-nyilvántartás részei, a tulajdoni lap részei és tartalma.

- Az államigazgatási eljárás alapvető szabályai (általános szabályok, földhivatali eljárás, birtokvédelem, jogorvoslati rendszer).

- A társasházkezeléshez kapcsolódó adó- és illetékjogi ismeretek.

- Építésügyi jogszabályok (új építésügyi törvény, OTÉK, engedélyezési eljárások stb.).

3.3. Gazdasági ismeretek

- Alapvető pénzügyi és számviteli ismeretek (bankszámla nyitása és kezelése, számlák kiállítása és a benyújtott számlák ellenőrzése, könyvvezetés, nyilvántartás stb.).

- Hitel- és támogatási rendszer a társasházak felújításához, korszerűsítéséhez (központi, helyi támogatások, hitelezési rendszerek).

- Társadalombiztosítási és adózási ismeretek (a munkáltatói feladatokkal, az árubeszerzéssel, a munkák, szolgáltatások megrendelésével, elvégzésével, a közös tulajdonú épületrészek hasznosításával kapcsolatban).

- Gyakorlati módszerek és technikák.

3.4. A társasházkezelés gyakorlata és technikai ismeretek

3.4.1. A társasházkezelő elméletben ismerje az épület fenntartása területén:

- a megbízási szerződéshez szükséges ajánlattétel követelményeit,

- a társasházról történő tájékozódás lehetőségeit, az épület fekvését meghatározó környezet és a település jellemzőinek számbavételét,

- a társasház működésére vonatkozó éves költségvetés és az előző évi beszámoló elkészítésének tartalmi követelményeit és módszerét,

- a tevékenység végzéséhez kapcsolódó szerződések formáit, az építésügyi, a földhivatali eljárások rendjét,

- a pénzügyi konstrukciókat, a fizetési feltételek megállapítását, a számlázás rendjét.

3.4.2. A társasházkezelő gyakorlatban ismerje az épület fenntartása területén:

- az ingatlan jellemzői, az épület felszereltsége megállapításának módját,

- az épület üzemeltetési, karbantartási, felújítási munkái tervezésének és megvalósításának gyakorlatát,

- kapcsolattartás formáit és módját a közüzemi szolgáltatókkal,

- kapcsolattartás lehetőségeit és követelményeit a pénzintézetekkel, szakhatóságokkal, adóhatóságokkal és társadalombiztosítással,

- megbízókkal és a bérlőkkel történő kapcsolattartás és elszámolás módját,

- vállalkozókkal, alvállalkozókkal, szolgáltatókkal történő kapcsolattartás és elszámolás módját.

3.4.3. A társasházkezelő tudja

- a megfelelő viselkedésnormákat alkalmazni a tulajdonosokkal, bérlőkkel, alvállalkozókkal, üzletfelekkel, hatóságokkal való kapcsolattartásban.

3.5. A társasházkezelő az ismereteit önállóan tudja alkalmazni a következő területeken:

3.5.1. A megbízási szerződés:

- a társasházkezelés ellátására vonatkozó ajánlat elkészítése,

- az elfogadott ajánlat alapján a megbízási szerződés megkötése.

3.5.2. A szerződés szerinti munkák előkészítése:

- az ingatlan jellemzőinek, az épület adatainak, műszaki paramétereinek, közművesítettségének, felszereltségének ismerete, illetve megállapítása, nyilvántartásba vétele,

- a tulajdonosok, bérlők, használók nyilvántartásba vétele, az elvégzendő munkákra vonatkozó összehasonlító információk beszerzése, értékelése.

3.5.3. A szerződéses feladatok teljesítése, a fenntartási tevékenység ellátása:

- a társasház működtetése,

- szerződéskötések,

- alvállalkozók foglalkoztatása,

- kapcsolattartás tulajdonosokkal, bérlőkkel, használókkal,

- alkalmazottak foglalkoztatása,

- pénzügyi feladatok (bevételek-kiadások) intézése,

- számlázás, költség- és árérvényesítés,

- adózással, tb-vel kapcsolatos tevékenység,

- banki kapcsolatok intézése.

3.5.4. A társasház gazdálkodásával kapcsolatos javaslatok kidolgozása:

- működési költségek számbavétele,

- bérlemények és bérleti feltételek számbavétele, elemzése,

- hasznosítási javaslat készítése,

- megtérülési számítások elvégzése és értékelése.

3.5.5. Kapcsolattartás

- hatóságokkal és érdekképviseletekkel,

- megbízó folyamatos tájékoztatása.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A vizsgakövetelmények megegyeznek a III. fejezetben tantárgyanként meghatározott követelményekkel és követelményszintekkel.

A társasházkezelő szakmai vizsgát a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kell lefolytatni.

1. A vizsgára bocsátás feltételei

A vizsgára az jelentkezhet, aki az elméleti és gyakorlati szakképzésre szervezett tanfolyamon részt vett.

A vizsgára bocsátás előfeltétele: vizsgadolgozat elkészítése.

2. A szakmai vizsga részei

2. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga.

Szóbeli vizsga.

Gyakorlati vizsga.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgarészen a III. fejezet 2. pontjában feltüntetett szakmai tantárgyak keretében tanult - az általános és a részletes szakmai követelményekben meghatározott -, a szakmai tantárgyak témakörei alapján összeállított feladatlapot kell megoldani.

Időtartam: 180 perc.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgarészen a III. fejezet 2. pontjában feltüntetett szakmai tantárgyak keretében tanult - az általános és a részletes szakmai követelményekben meghatározott - szakmai témakörök alapján kell számot adni, különösen a következő témákból:

- műszaki ismeretek (alapfokú műszaki ismeretek, háttérismeretek, építésügyi szabályok),

- jogi ismeretek (a tulajdonjog, a társasháztulajdon jellemzői, az ingatlan-nyilvántartási, a bérleti, a társasházkezeléshez kapcsolódó adó- és illetékjogi ismeretek),

- gazdasági ismeretek (pénzügyi és számviteli alapismeretek, hitelezési és támogatási formák, társadalombiztosítási és adózási ismeretek, valamint a gyakorlati alkalmazásuk),

- a társasházkezelés gyakorlata és technikája (az ingatlan jellemzőinek, felszereltségének meghatározása, a munkák tervezése, kapcsolattartás).

A szóbeli vizsgán a vizsgatantárgyak által meghatározott ismeretek szintetizálására, az összefüggésrendszerről történő számonkérésre kell törekedni.

Időtartam: a felkészülési idő minimum 30 perc.

Az írásbeli, valamint a szóbeli vizsga tételeit a részletes követelményekben meghatározottak alapján a szervező intézmény állítja össze, és a belügyminiszter hagyja jóvá. A belügyminiszter jóváhagyását a vizsgáztatásra vonatkozó engedély megkérésével egyidejűleg kell kérni.

Gyakorlati vizsga

Témakörök:

A vizsgázó által elkészített vizsgadolgozat értékelése. A vizsgadolgozat témája a vizsgázó által kiválasztott, konkrét társasházra vonatkozó kezelési terv elkészítése.

A vizsgadolgozat lehetséges témáit a III. fejezet 2. pontjának megfelelően a szakmai vizsgaszervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A vizsga értékelése:

A vizsgázó szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és szóbeli elméleti vizsgarészekre kapott érdemjegyek írásbeli vizsgarész osztályzata felé kerekített átlaga adja. A vizsgarészeket külön-külön (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

Eredménytelen az írásbeli feladatlap megoldása, ha a jelölt a kérdések több, mint a felére nem ad helyes választ.

A szakmai gyakorlat érdemjegyét a vizsgadolgozatra kapott érdemjegy és a gyakorlati kérdésekre adott válasz határozza meg.

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményét legalább elégséges eredménnyel teljesítette.

Igazoltan elmulasztott, vagy valós indokkal megszakított vizsgát követően, pótlóvizsga tehető. Minden egyéb sikertelen vagy elmulasztott vizsga csak javítóvizsgával ismételhető.

Javító- és pótlóvizsgát csak az eredménytelen (elégtelen osztályzatú), illetve az elmulasztott vizsgarészből kell tenni.

A javító- és pótlóvizsgára egyaránt a jelölt kérelme alapján már a következő vizsgaidőszakban is sor kerülhet.