32/1999. (X. 15.) KHVM rendelet

az építési műszaki ellenőri névjegyzékbe való felvételhez szükséges szakvizsgáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet 3. §-ának (5) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, a következőt rendelem el:

1. § A rendelet hatálya kiterjed a közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazatok speciális műszaki építményeivel kapcsolatban építési műszaki ellenőri névjegyzékbe felvételt nyerni kívánó személyekre.

2. § (1) Az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet 3. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott szakvizsgát az e rendelet alágazatonkénti mellékleteiben meghatározott jogi és pénzügyi, szabvány- és minőségügyi (minőség-felügyeleti), továbbá szakirányú középfokú képesítés esetén a sajátos építményfajtákra vonatkozó műszaki szakmai ismeretekből kell letenni.

(2) A szakirányú felsőfokú, valamint középfokú szakképesítéseknek megfelelő szakképesítések felsorolását a 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet 4. §-a tartalmazza.

(3) A szakvizsga sikeres letételét az alágazatonkénti bontásoknak megfelelően kiállított Bizonyítvány tanúsítja.

(4) A szakvizsga lebonyolításával kapcsolatos rendelkezéseket a rendelet 1. számú melléklet szerinti Szakvizsga Szabályzat tartalmazza.

(5) A szakvizsga - a 2-5. számú mellékletekben meghatározott követelmények ismeretanyagát feldolgozó tanfolyam eredményes elvégzése után - a 6. számú mellékletben meghatározott intézményeknél szervezhető.

3. § (1) Az út- és hídépítési műszaki ellenőri tanfolyam speciális szervezési kérdéseit és a szakvizsga követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Mentesülnek a jogi ismeretek, a szabványügyi ismeretek, valamint a minőségügyi ismeretek témakörök vizsgái alól azok, akik az ÁKMI Kht.-nál 1998-ban sikeres műszaki ellenőri vizsgát tettek. Ezek a pénzügyi vizsgarész teljesítése után - az előbb hivatkozott vizsga eredményeit figyelembe véve - kapják meg a szakvizsgáról szóló Bizonyítványt.

4. § A vasútépítési építési műszaki ellenőri tanfolyam speciális szervezési kérdéseit, valamint a szakvizsga követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

5. § A hírközlési építési műszaki ellenőri tanfolyam speciális szervezési kérdéseit, valamint a szakvizsga követelményeit a 4. számú melléklet tartalmazza.

6. § A vízügyi építési műszaki ellenőri tanfolyam speciális szervezési kérdéseit, valamint a szakvizsga követelményeit a 5. számú melléklet tartalmazza.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Katona Kálmán s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 32/1999. (X. 15.) KHVM rendelethez

SZAKVIZSGA SZABÁLYZAT

I. A szakvizsga szervezése

1. Szakvizsgára felkészítő tanfolyam minimum 10 fő jelentkezése esetén indítható. A szakvizsgát a felkészítő tanfolyam befejezése után 45 napon belül be kell fejezni. Szakvizsgára az bocsátható, aki a szakvizsgára felkészítő tanfolyamon a részvételi kötelezettségének eleget tett.

2. A tanfolyam a felsőfokú végzettségűeknek legalább 100 kötött témakörű órából - amely részben távoktatási formában is megszervezhető -, valamint a középfokú végzettséggel rendelkezők esetében további 50 órából áll.

3. A tanfolyam önköltséges.

4. A szakvizsgára a szakvizsgára felkészítő tanfolyamot tartó, a rendelet 6. számú mellékletben meghatározott intézményeknél lehet jelentkezni.

5. A szakvizsgát az elnökből, a szakvizsgát szervező intézmény, valamint az adott szakterület képviselőjéből - legalább 3 főből - álló bizottság előtt kell letenni.

Az elnököt a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter bízza meg, egy tagja a vizsgát szervező intézmény képviselője, míg másik tagját a vizsgaszervező intézmény bejelentése után a Magyar Mérnöki Kamara illetékes szakmai tagozata delegálja.

A vizsgázók teljesítményének értékelésében kérdező tanárok vesznek részt.

6. A vizsgabizottság döntéseit értekezleteken hozza. A vizsgabizottság értekezletet tart a szóbeli vizsga megkezdése előtt, és annak befejezése után. Az értekezletről a vizsgabizottság jegyzője jegyzőkönyvet vezet.

7. Az írásbeli vizsgát minimum 5 munkanap elteltével követő szóbeli vizsga előtti értekezleten kell véglegesíteni a vizsgázók írásbeli vizsgarészen nyújtott teljesítményét. A bizottság döntéséről az elnök tájékoztatja a vizsgázókat.

8. A szakvizsgát az írásbeli vizsgarész megíratásával kell megkezdeni. Az írásbeli vizsga ideje alatt a vizsgatermekben és a folyósokon állandó felügyeletről kell gondoskodni. A felügyeletet a tanfolyam témaköreit nem tanító pedagógusok láthatják el.

9. Az írásbeli vizsga megkezdése előtt a felügyelő pedagógus megállapítja a vizsgázók személyazonosságát, és tájékoztatást ad az írásbeli vizsga szabályairól, az esetleg alkalmazható segédeszközökről, valamint a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményeiről. A felügyelő tanár gondoskodik a vizsga rendjének megtartásáról. Ezek megtörténte után a szakvizsgát szervező intézmény vezetője vagy megbízottja felbontja az írásbeli vizsga tételeit tartalmazó borítékot, kihirdeti, majd kiosztja a feladatokat.

A vizsgázók a feladatok elkészítéséhez segítséget vagy tanácsot nem kérhetnek, és nem kaphatnak. A feladatok megoldásához - hacsak az írásbeli tétel másképpen nem rendelkezik - segédeszköz nem használható.

10. Ha a vizsgázó befejezte az írásbeli feladatok kidolgozását, vagy az írásbeli vizsgára meghatározott idő letelt, akkor a dolgozatát átadja a felügyelő pedagógusnak, aki ráírja a dolgozat beadásának időpontját és kézjegyével

ellátja.

11. Az írásbeli vizsgaterem az írásbeli vizsga időtartama alatt csak a felügyelő tanár engedélyével hagyható el. Ebben az esetben az engedélyt kapott vizsgázó vizsgadolgozatát átadja a felügyelő pedagógusnak, aki a távozás és visszaérkezés idejét rávezeti a dolgozatra.

12. Ha a felügyelő pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel (meg nem engedett eszközök használata, vizsgázótárssal történő beszélgetés, rádió-kapcsolattartás külső féllel, memóriával rendelkező számítógép használata stb.), akkor elveszi a vizsgázó dolgozatát, ráírja ennek pontos időpontját és szignálja. Ezután a vizsgázó az írásbeli vizsgateremből kiküldi és haladéktalanul értesíti a szakvizsgát szervező intézmény képviselőjét.

13. A szakvizsgát szervező intézmény képviselője a szabálytalanságról jegyzőkönyvet köteles felvenni. Ennek tartalmaznia kell minden olyan adatot és eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének megvizsgálását, az érintett vizsgázó és felügyelő pedagógus nyilatkozatát az eseménnyel kapcsolatban, továbbá azt, hogy a vizsgázót tájékoztatták a szabálytalanság elbírálásával kapcsolatos eljárásról, és a bebizonyított szabálytalanság következményéről.

A jegyzőkönyvet a szakvizsgát szervező intézmény képviselője, a szabálytalanságot észlelő pedagógus és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó esetleges különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. A jegyzőkönyv aláírását követően a vizsgázó folytathatja a még hátralévő feladatok kidolgozását. A jegyzőkönyv elkészítésére fordított idő nem számít bele az írásbeli vizsga időtartamába.

14. A szabálytalanságról felvett jegyzőkönyvet a szakvizsgát szervező intézmény képviselője eljuttatja a vizsgabizottság elnökéhez. A szabálytalanságról és következményeiről a vizsgabizottság dönt.

15. Ha a vizsgázó a szakvizsgát megkezdte, de azt betegség vagy más elfogadható ok miatt befejezni nem tudta, azokból a vizsgarészekről, illetőleg témakörökből, amelyekből még nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet.

16. Ha a vizsgázó a szakvizsgán vagy a pótlóvizsgán elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt alapos indok nélkül megszakította, továbbá bármely vizsgarészen, bármely témakörből elégtelen teljesítményt nyújtott, valamint akit a vizsgabizottság szabálytalanság miatt a vizsga folytatásától eltiltott, javítóvizsgát tehet.

17. Pótlóvizsga a vizsgaszervező intézmény által szervezett soron következő, legközelebbi szakvizsgán tehető.

18. Javítóvizsga legkorábban a sikertelen szakvizsgát követő 30 nap eltelte után, és legkésőbb az utána következő egy éven belüli javítóvizsgán tehető. A javítóvizsga egyszer ismételhető. A másodszori javítóvizsga sikertelensége esetén teljes vizsgát kell tenni, leghamarabb a sikertelen javítóvizsgát követő egy év eltelte után. A javítóvizsgáért a teljes vizsgadíjához viszonyított - a javító-vizsgarészektől függő, és velük arányos - díjat kell fizetni.

II. A szakvizsga részei

1. A szakvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekről áll.

2. Az írásbeli vizsga témakörei: jogi ismeretek, pénzügyi ismertek, szabványügyi ismeretek és minőségügyi (minőség-felügyeleti) ismeretek, illetve középfokú végzettségűek esetében a felsoroltakon túlmenően építészeti műszaki szakmai ismeretek.

3. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc, amelybe az előkészületek és a tételek kihirdetése nem számít bele.

4. A szóbeli vizsga témakörei: megegyeznek az írásbeli vizsgánál felsoroltakkal.

5. A szóbeli vizsgán témakörönként és feleletenként legalább 5 percet kell a vizsgázó részére biztosítani.

A vizsgázó valamennyi témakörből 1-1 tételt húz.

6. Az írásbeli és szóbeli vizsgákon a vizsgaszervező intézmény által összeállított, és a KHVM érintett szakmai szervezete által jóváhagyott tételek alapján kell a vizsgát letenni. Az írásbeli vizsgára javasolt, A, B, C variációban elkészített tételeket legalább 30 nappal az írásbeli vizsga időpontja előtt kell jóváhagyásra megküldeni, és egyidejűleg a szakvizsgát a KHVM Oktatásfejlesztési osztályának bejelenteni. E bejelentésben közölni kell a szakvizsga írásbeli és szóbeli részének tervezett időpontját és helyszínét, a vizsgázók létszámát, valamint a vizsgabizottság elnökének személyére vonatkozó javaslatot. A jóváhagyó szervezet legkésőbb az írásbeli vizsga időpontja előtti 20. napon átadja a jóváhagyott írásbeli tételeket a KHVM Oktatásfejlesztési osztályának további intézkedésre (sokszorosítás, csomagolás, átadás).

A KHVM Oktatásfejlesztési osztálya az írásbeli vizsga bejelentett időpontját megelőzően, de legalább 15 nappal korábban tájékoztatja a vizsgaszervező intézmény vezetőjét az írásbeli tételek átvételének időpontjáról és módjáról, valamint a vizsgaelnök személyéről.

7. Az írásbeli tételeket a titoktartásra vonatkozó szabályok megtartásával kell kezelni. Ha a szabályokat megszegik, akkor új vizsgaidőpontot kell kijelölni, amelyre új tételeket kell kiadni.

8. Az írásbeli tételeket alágazatonként a következő KHVM szervezetekhez kell jóváhagyásra felterjeszteni:

- Közúti főosztályhoz az Út- és hídépítési műszaki ellenőri szakvizsgákhoz,

- Vasúti Közlekedési főosztályhoz a Vasútépítési műszaki ellenőri szakvizsgákhoz,

- Hírközlési Irodához a Hírközlési építési műszaki ellenőri szakvizsgákhoz,

- Vízügyi Irodához a Vízügyi építési műszaki ellenőri szakvizsgákhoz.

9. Szóbeli vizsgára az bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

10. A szakvizsga követelményeit az teljesítette, aki mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgarész valamennyi a (2) bekezdésben felsorolt témaköréből eredményesen megfelelt.

a) A vizsgázó teljesítményét minden témakörből 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni.

b) Az írásbeli és szóbeli vizsga eredményét a témakörök átlagából, egyetlen osztályzattal kell megállapítani.

c) Eredménytelen az írásbeli és/vagy a szóbeli vizsga, ha a vizsgázó bármely témakörből elégtelen teljesítményt nyújtott.

d) A szakvizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsgarész átlagaként, az írásbeli vizsgarész osztályzata felé kerekítve kell megállapítani.

A szakvizsga minősítését "nem felelt meg", illetve "elégségesen, közepesen, jól vagy jeles eredménnyel megfelelt" szövegű bejegyzéssel kell rögzíteni, mind a Nyilvántartó lapon, mind a Bizonyítványban.

10. Sikertelen a szakvizsga, ha a vizsgázó akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgarészen nem felelt meg a követelményeknek.

III. A szakvizsga iratai

1. A vizsgázókról a szakvizsga megkezdése előtt 2 példányban, a Szakvizsga Szabályzat 1. számú melléklete szerinti Nyilvántartó lapot kell kiállítani.

2. A Nyilvántartó lap megfelelő helyén kell a vizsgázó vizsgán nyújtott eredményeit, valamint a vizsgabizottság határozatát rögzíteni. A vizsga irataira a vizsgabizottság döntéseit, záradék formájában kell rávezetni. A záradékokat a Szakvizsga Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.

3. A Nyilvántartó lapot a vizsgázók számának megfelelő mennyiségben, a vizsga megkezdése előtt össze kell fűzni, és folyamatos sorszámmal kell ellátni.

Az összefűzött Nyilvántartó lapokat, mint füzeteket, 1-től kezdődő, folyamatos sorszámozással, külön erre a célra felfektetett kimutatásban kell rögzíteni.

4. A vizsgázó teljesítményét a szakvizsgát szervező intézmény által biztosított értékelő lapra kell rávezetni. Az értékelő lapot a vizsgabizottság elnöke, tagjai és jegyzője írja alá. Az értékelő lapot a szakvizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

5. Ha a vizsgázó a szakvizsga követelményeinek megfelelően eredményes vizsgát tett, akkor a Magyar Köztársaság címerével ellátott, a Szakvizsga Szabályzat 2. számú melléklete szerinti szakvizsgát igazoló Bizonyítványt kap.

a) A Bizonyítványt a Nyilvántartó lap alapján a vizsgabizottság jegyzője állítja ki. A vizsgaszervező intézmény bélyegzőjének lenyomatával ellátott bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke és a szakmai vizsgát szervező intézmény képviselője írja alá.

b) Az elveszett vagy megsemmisült Bizonyítványról - kérelemre - a Nyilvántartó lap alapján a szakvizsgát szervező intézmény Bizonyítvány-másodlatot állít ki.

c) A Nyilvántartó lap és a Bizonyítvány közokirat. A Nyilvántartó lap (külív, belív) és a Bizonyítvány nyomtatvány használata a szakvizsgán kötelező. Ezek megrendelésére és átvételére csak a szakvizsgát szervező intézmény jogosult. A sorozatjellel és sorszámmal ellátott Bizonyítvány nyomtatvány elszámolási kötelezettség alá esik. Az elrontott példányokat az adott vizsga jegyzőkönyve mellett meg kell őrizni.

d) A Nyilvántartó lap egy példányát a szakvizsgát szervező intézmény irattárában, egy példányát a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Oktatásfejlesztési osztályának irattárában kell elhelyezni.

6. Iratkezelés.

a) A Nyilvántartó lap nem selejtezhető.

b) A szakvizsga iratainak őrzési ideje:

- jegyzőkönyvek és osztályzóívek 10 év

- írásbeli dolgozatok 1 év

1. számú melléklet a Szakvizsga Szabályzathoz

...........................................................

(a szakvizsgát szervező intézmény bélyegzője, az építési műszaki szakterület megjelölésével)

NYILVÁNTARTÓ LAP

A Nyilvántartó lapon 1-től....... számig beírt hallgatók a szakvizsgát szervező intézmény mellett működő vizsgabizottság előtt tettek szakvizsgát.

................................,évi......... hó...........-n

.............................. .......................

.............................. .......................

.............................. .......................

.............................. .......................

Ez a Nyilvántartó lap a szakvizsgán részt vett................................ vizsgázó adatait tartalmazza.

Összeolvasták:

(az aláírásokat olvasható, nyomtatott betűkkel, a megfelelő vonalak alatt ismételni kell.)

A vizsgázó neve:

Legmagasabb szakmai iskolai végzettsége:

A Nyilvántartó lap száma:

Születési hely, idő:

Anyja lánykori neve:

A tanfolyamot szervező intézmény megnevezése:

A vizsgázó vizsgarészeken elért eredményei:

Írásbeli vizsga:

- jogi ismeretek:

- pénzügyi ismeretek:

- szabványügyi ismeretek:

- minőségügyi ismeretek:

- építészeti műszaki szakmai ismeretek:

Szóbeli vizsga:

- jogi ismeretek:

- pénzügyi ismeretek:

- szabványügyi ismeretek:

- minőségügyi ismeretek:

- építészeti műszaki szakmai ismeretek:

A vizsgázó szakvizsgán elért eredménye:

A vizsgabizottság döntése(i):

2. számú melléklet a Szakvizsga Szabályzathoz

Nyilvántartó lap száma:....../..................

BIZONYÍTVÁNY

......................................... részére, aki 19.......-év.............hó ......... napján született, (anyja neve:..........................), legmagasabb szakmai iskolai végzettsége és az okirat száma:.....................

Az építési műszaki ellenőri..................................

szakterületi szakvizsgát a...................................

(szakvizsgát szervező intézmény) mellett működő vizsgabizottság előtt tett:................................. eredménnyel.

Ez a bizonyítvány a 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet 4. § (2) és (5) bekezdésének értelmében építési műszaki ellenőri névjegyzékbe való felvételre jogosít.

................,............év............ hó ......... nap

...................................

a vizsgabizottság elnöke

...................................

vizsgaszervező intézmény képviselője

P.H.

3. számú melléklet a Szakvizsga Szabályzathoz

ZÁRADÉKOK

1. "A szakvizsgán elkövetett szabálytalanság miatt a vizsgabizottság........................... vizsgarésztől eltiltotta. Javítóvizsgát tehet."

2. "A szakvizsgát elfogadható okból megszakította. Pótló vizsgát tehet."

3. "A szakvizsgát elfogadható ok nélkül megszakította. Javítóvizsgát tehet."

4. "A.............................................vizsgarészen ................................................... témakörből elégtelen érdemjegyet kapott. Javítóvizsgát tehet."

5. "A........................................vizsgarészből ........................................ témakör(ök)ből a vizsgakövetelmények alól mentesítve. A........................................ vizsgarész................... témakör érdemjegyét a............év................hó.......... napján tett.................................. szakmai vizsgát igazoló ..................... számú okirat alapján állapítottuk meg."

6. "A szakvizsgán a vizsgakövetelményeknek..................... megfelelt, és......................... műszaki ellenőri szakvizsgát igazoló bizonyítványt kapott."

2. számú melléklet a 32/1999. (X. 15.) KHVM rendelethez

ÚT- ÉS HÍDÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐRI TANFOLYAM SZERVEZÉSE ÉS A SZAKVIZSGA KÖVETELMÉNYEI

1. A tanfolyamon részt vevők egyhetes általános képzés során kapják meg a műszaki ellenőrök a közúti építmény típusokra és minden munkanemre egyaránt érvényes jogi, pénzügyi, műszaki szabályozási és minőségügyi ismereteket, és azok alkalmazására vonatkozó általános előírásokat.

2. További egy-egy héten keresztül az útépítési és hídépítési és átkelési szakaszon végzett munkanemek speciális műszaki szabályozási és minőségügyi előírásai kerülnek oktatásra a hozzátartozó jogi és pénzügyi részletkérdésekkel együtt.

3. A középfokú végzettségűek részére további 50 órában az egyes útépítési és hídépítési munkanemek anyagismereteinek és technológiai előírásainak oktatására kerül sor, különös tekintettel az aszfalttechnológiára és a betontechnológiára (útalaprétegek, szerkezeti betonok). Ennek keretében ismerkednek meg a hallgatók az alkalmazási hozzájárulással rendelkező újfajta építőanyagokkal és a korszerű, új technológiákkal.

VIZSGA KÖVETELMÉNYEK

I. JOGI ISMERETEK

1. Versenytárgyalás

2. Közbeszerzés

3. Szerződéskötés

4. Terveztetés

5. Munkaterület átadás

6. Munkamenet naplózásai

7. Műszaki ellenőri ténykedés

8. Átadás-átvétel

9. Jótállási kötelezettség

10. Szavatosság

11. Környezetvédelem

12. Üzemeltetés

13. Munkabiztonság, munkavédelem

14. Tűzvédelem

15. Vállalkozási formák

16. FIDIC "Red Book"

17. Tevékenységet ellenőrző vizsgálatok

18. A szakterületet érintő törvények és rendeletek, különös tekintettel az engedélyezési, használatbavételi, valamint forgalomba, illetve üzembe helyezési eljárások szabályozására.

II. PÉNZÜGYI ISMERETEK

1. Pénzügyi keretek tervezése (beruházási, felújítási, karbantartási)

2. Árképzés szabályai

3. Új, használt és bontott anyag építési elszámolása

4. Részszámla, számla, tételes jegyzék

5. Keretátadások

6. Monitoring tevékenység

7. Többletmunka, pótmunka elszámolása

8. Beruházások aktiválása

9. Gazdasági hatékonyság

10. Költségvetési forrás és nemzetközi hitel kezelése

11. A közútépítési beruházási munkák tételrendje és becsült kalkulációja

12. Közúti fenntartási és üzemeltetési munkák tételrendje és kalkulációja

13. Közúti hidak építési, fenntartási és üzemeltetési munkáinak tételrendje és kalkulációja

14. Vállalkozói árajánlat utakra, hidakra, műtárgyakra, közművekre

15. Vállalkozói árajánlat felülvizsgálati szempontjai és módszerei a megrendelőnél

16. Szerződéskötés és számlázás

III. SZABVÁNYÜGYI ISMERETEK

Általános ismeretek:

1. Szabványosítás, nemzeti szabványok

2. Vállalati szabványok

3. A műszaki szabályozás rendszere

4. ISO, DIN specialitások, EN-ek, BS.AFNOR

5. Ágazati műszaki előírások

6. Alkalmazási hozzájárulások

7. Kísérleti munkák

8. Referenciamunkák

Speciális ismeretek (szakmai besorolásoknak megfelelő csoportosításban):

1. Megvalósítási kötöttségek

2. Közúti építmények szabványosítása

3. Hő- és hangszigetelések

4. Út- és hídépítés geodéziai munkái

5. Útalaprétegek

6. Aszfalt pályaszerkezeti rétegek

7. Földmunkák, tömörségvizsgálat

8. Betonpálya burkolatok

9. Forgalomtechnikai munkák

10. Útburkolat javítása, fenntartása

11. Hídalapozás

12. Vasbetonhidak és műtárgyak építése, javítása, fenntartása

13. Betonvédelem

14. Acélhidak építése, korrózióvédő mázolása

15. Hídszigetelések, hídtartozékok

16. Rézsűburkolása

17. Csapadékcsatorna

18. Átkelési szakaszok közművei

IV. MINŐSÉGÜGYI ISMERETEK

Általános ismeretek:

1. Minőségügyi alapfogalmak

2. Minőségszabályozás elemei

3. Akkreditálás

4. Mérésügy

5. Megfelelőség-tanúsítás

6. Minősítés

7. Kommunikáció, etika a partnerek között

8. EU jogharmonizációhoz közelítés

Speciális ismeretek:

1. Az út- és hídépítés geodéziai munkái

2. Földmunkák

3. Útalaprétegek

4. Aszfalt pályaszerkezeti rétegek

5. Felületi bevonatok

6. Beton-pályaburkolatok

7. Forgalomtechnikai munkák

8. Útburkolat javítása, fenntartása

9. Hídalapozás

10. Vasbetonhidak és műtárgyak építése, javítása, fenntartása

11. Betonvédelem

12. Acélhidak építése, korrózióvédő mázolása

13. Hídszigetelések, hídtartozékok

14. Rézsűburkolása

15. Csapadékcsatorna

16. Átkelési szakaszok közművei

KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK KIEGÉSZÍTŐ ISMERETANYAGA

Hagyományos és újfajta anyagok, technológiák:

1. Az út- és hídépítés geodéziai munkái

2. Földmunkák

3. Útalaprétegek

4. Aszfalt pályaszerkezeti rétegek

5. Felületi bevonatok

6. Beton-pályaburkolatok

7. Forgalomtechnikai munkák

8. Útburkolat javítása, fenntartása

9. Hídalapozás

10. Vasbetonhidak és műtárgyak építése, javítása, fenntartása

11. Betonvédelem

12. Acélhidak építése, korrózióvédő mázolása

13. Hídszigetelések, hídtartozékok

14. Rézsűburkolása

15. Csapadékcsatorna

16. Átkelési szakaszok közművei

3. számú melléklet a 32/1999. (X. 15.) KHVM rendelethez

VASÚTI ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐRI TANFOLYAM SZERVEZÉSE ÉS A SZAKVIZSGA KÖVETELMÉNYEI

1. A tanfolyamon részt vevők egyhetes általános képzés során kapják meg a vasúti építmény típusokra és minden munkanemre egyaránt érvényes jogi, pénzügyi, műszaki szabályozási és minőségügyi ismereteket, és azok alkalmazására vonatkozó általános előírásokat.

2. A vasúti alágazat tekintetében a szakmai besorolások alapján

- vasúti pályaépítési és -fenntartási,

- vasúti hídépítési és -fenntartási,

- vasúti üzemi épület építészi,

- vasúti üzemi épület épületgépészeti,

- vasúti gyengeáramú,

- vasúti erősáramú,

- vasúti gépész

műszaki ellenőri szakvizsgára történő felkészítésre kerül sor.

3. Az egyes fenti megkülönböztetett szakterületeken további egy-egy héten keresztül az adott szakterületre jellemző speciális műszaki szabályozási és minőségügyi előírásainak oktatására kerül sor a hozzájuk tartozó jogi és pénzügyi részletkérdésekkel együtt.

4. A középfokú végzettségűek részére további 50 órában a fenti szakterületeknek megfelelően anyagismereti, technológiai és műszaki építészeti ismeretek oktatására kerül sor. Ennek keretében ismerkednek meg a hallgatók az új technikai és technológiai eljárásokkal.

VIZSGA KÖVETELMÉNYEK

I. JOGI ISMERETEK

1. Versenytárgyalás

2. Közbeszerzés

3. Szerződéskötés

4. Terveztetés

5. Munkaterület átadás

6. Munkamenet naplózásai

7. Műszaki ellenőri ténykedés

8. Átadás-átvétel

9. Jótállási kötelezettség

10. Szavatosság

11. Környezetvédelem

12. Üzemeltetés

13. Munkabiztonság, munkavédelem

14. Tűzvédelem

15. Vállalkozási formák

16. FIDIC "Red Book"

17. Tevékenységet ellenőrző vizsgálatok

18. A szakterületet érintő törvények és rendeletek, különös tekintettel az engedélyezési, használatbavételi, valamint forgalomba, illetve üzembe helyezési eljárások szabályozására

II. PÉNZÜGYI ISMERETEK

1. Pénzügyi keretek tervezése (beruházási, felújítási, karbantartási)

2. Árképzés szabályai

3. Új, használt és bontott anyag építési elszámolása

4. Részszámla, számla, tételes jegyzék

5. Keretátadások

6. Monitoring tevékenység

7. Többletmunka, pótmunka elszámolása

8. Beruházások aktiválása

9. Gazdasági hatékonyság

10. Költségvetési forrás és nemzetközi hitel kezelése

III. SZABVÁNYÜGYI ISMERETEK

Általános ismeretek:

1. Szabványosítás

2. Magyar Szabványrendszer

3. Vasúti műszaki utasítások

4. ISO, DIN specialitások

Speciális ismeretek (szakmai besorolásoknak megfelelő csoportosításban):

1. Megvalósítási kötöttségek

2. Építmények szabványosítása

3. Hő- és hangszigetelések

4. Épületszerkezetek, burkolatok

5. Csővezetékek, csatornák

6. Távközlési technológiai előírások

7. Informatika telepítés szabályai

8. Térvilágítás, villamosítás, erőforrás telepítése

9. Gyártás, szerelés

IV. MINŐSÉGÜGYI ISMERETEK

Általános ismeretek:

1. Minőségügyi rendszerek

2. EU jogharmonizációhoz közelítés

3. Minőség management

Speciális ismeretek (szakmai besorolásoknak megfelelő csoportosításban):

1. Építési kivitelezésbe, technológiai szerelésbe, telepítésekbe és gyártásokba beépített minőség-ellenőrzési előírások

2. Munkaátvételek

3. Munkaminősítések

4. Diagnosztikai vizsgálatok

KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK KIEGÉSZÍTŐ ISMERETANYAGA

(Szakmai besorolásoknak megfelelő csoportosításban)

Szakmai ismeretek:

1. Bevezetett új technológiák

2. Anyagok, eszközök, módszerek alkalmazása

ad. IV. Minőségügyi ismeretek:

1. Minőség-ellenőrzés megkívánt módjai

2. Műszerismeret, mérésügy

3. Laboratóriumi vizsgálatok

4. számú melléklet a 32/1999. (X. 15.) KHVM rendelethez

HÍRKÖZLÉSI ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐRI TANFOLYAM SZERVEZÉSE ÉS A SZAKVIZSGA KÖVETELMÉNYEI

1. A tanfolyamon részt vevők egyhetes általános képzés során kapják meg a hírközlési építmény típusokra és minden munkanemre egyaránt érvényes jogi, pénzügyi, műszaki szabályozási és minőségügyi (minőség-felügyeleti) ismereteket, és azok alkalmazására vonatkozó általános előírásokat.

2. További egy-egy héten keresztül az adott szakterületre (általános hírközlési, vezetékes és vezeték nélküli) jellemző speciális műszaki szabályozási és minőségügyi (minőség-felügyeleti) előírásainak oktatására kerül sor a hozzájuk tartozó jogi és pénzügyi részletkérdésekkel együtt.

3. A középfokú végzettségűek részére további 50 órában az egyes vezetékes és vezeték nélküli távközlési hálózat létesítési és üzemeltetési technológiai ismeretek oktatására kerül sor különös tekintettel az optikai és helyi hagyományos kábelek, továbbá a mobil rendszerek bázisállomásainak és az ezekhez kapcsolódó mikrohullámú összeköttetések építésének technikai és technológiai ismereteire.

VIZSGA KÖVETELMÉNYEK

I. JOGI ISMERETEK

Általános jogi ismeretek:

1. Jogelmélet

2. Jogszabályok hierarchiája

Szakmai jogi ismeretek:

1. A közbeszerzésekről szóló törvény

1. a) A közbeszerzési törvény a távközlési építések tükrében

2. A versenytárgyalás történeti és nemzetközi áttekintése

3. A versenytárgyalás fogalma

4. A versenytárgyalás kiírásának előfeltétele

5. Az ajánlatok tartalmi követelményei

6. Az ajánlatok ismertetési eljárása, dokumentálása

7. A versenytárgyalási ajánlatok elbírálása

8. Szerződéskötés

9. A távközlő létesítmények építéséhez és berendezések üzembe helyezéséhez (korszerűsítéséhez) és fenntartási munkáinak végeztetéséhez szükséges jogi ismeretek

10. Távközlésre vonatkozó jogi szabályozások

11. A szakterületet érintő törvények és rendeletek, különös tekintettel az engedélyezési, használatbavételi, valamint forgalomba, illetve üzembe helyezési eljárások szabályozására

Jogi szabályozás a gyakorlatban:

1. Versenytárgyalási eljárások

2. A szerződésekben foglaltak betartatásának eszközei

A műszaki ellenőrzés folyamata, általános szempontok, eljárási szabályok. A távközlő létesítmények műszaki átadásának előkészítése:

1. A szerződések szabályait a Ptk. tükrében

2. Alvállalkozók részvétele, felelőssége

3. A munkakezdés feltételei

4. A szerződő felek együttműködése

5. A műszaki ellenőr feladatainak kivonatos felsorolása

6. A távközlő létesítmények építési engedélyezési eljárásai, engedélyfajták

7. Az engedélyezett hálózatok nyilvántartási rendszere, bejelentési kötelezettségek

II. PÉNZÜGYI (GAZDASÁGI) ISMERETEK

1. A gazdálkodás általános szabályai

2. Biztosítási szabályok

3. Adózási szabályok

4. Költségek tervezésének és elszámolásainak szabályai

5. Szerződés és számlázás pénzügyi ismerete

6. Kötbér és kártérítés szabályainak ismerete, alkalmazási feltételei

7. Beruházási ismeretek

8. Számviteli alapismeretek

9. A műszaki ellenőrzés díjazásának elvei

III. MINŐSÉGÜGYI ISMERETEK

1. Minőségügyi alapfogalmak, minőségszabályozás, akkreditálás, mérésügy, megfelelőség-tanúsítás és minősítés

2. A minőség fogalma és megjelenési formái

3. A minőségszabályozás és elemei

4. A laboratóriumok akkreditálása, távközlési vizsgáló laboratóriumok

5. Mérésügyi kérdések

6. Vállalati minőségbiztosítás, megfelelőség-tanúsítás

IV. SZABVÁNYOSÍTÁSI ISMERETEK

1. A műszaki szabályozás helyzete, szabványok, műszaki előírások, engedélyezési eljárások, engedélyek

2. A szabványosítás rendszere. Nemzeti szabványok, státuszuk

3. ISO, DIN specialitások, EN-ek, BS.AFNOR

V. KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK RÉSZÉRE MŰSZAKI ISMERETEK

1. A műszaki ellenőr szerepe a vállalkozásba adás és a versenytárgyalás során

2. A vezetékes nyomvonal jellegű távközlő létesítmények műszaki átadás-átvétel folyamata

a) A műszaki átadás-átvételi eljárás fogalma, jelentősége

b) A műszaki átadás-átvételi eljárás gyakorlati lefolytatása, a műszaki ellenőr szerepe

3. A vezeték nélküli nyomvonal jellegű távközlő létesítmények műszaki átadás-átvétel folyamata

a) A műszaki átadás-átvételi eljárás fogalma, jelentősége

b) A műszaki átadás-átvételi eljárás gyakorlati lefolytatása, a műszaki ellenőr szerepe

4. Távközlési funkciójú vagy a távközlő eszközök működéséhez kapcsolódó berendezések átadás-átvételi folyamata

a) A műszaki átadás-átvételi eljárás fogalma, jelentősége

b) A műszaki átadás-átvételi eljárás gyakorlati lefolytatása, a műszaki ellenőr szerepe

5. Jótállás és szavatosság tevékenységei

a) A hibás teljesítésből fakadó igények

b) A jótállás általános szabályai

6. A műszaki ellenőr feladatai a magasépítési és felújítási munkák esetén

a) Műszaki feltételek

b) Biztonsági feltételek

7. Munkavédelmi alapelvek a műszaki ellenőrzés során

a) Az építési munkák általános munka- és tűzvédelmi követelményei

b) A munka- és tűzvédelmi kapcsolódása a megrendelői, mérnöki és műszaki ellenőri feladatokhoz

c) Az építési munkák részletes munka- és tűzvédelmi követelményei

8. Műszaki ellenőr szerepe a terveztetés és előkészítés során

a) A tervezés vállalkozásba adása

b) Tervfázisok

c) A tervezési alapadatok

5. számú melléklet a 32/1999. (X. 15.) KHVM rendelethez

VÍZÜGYI ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐRI TANFOLYAM SZERVEZÉSE ÉS A SZAKVIZSGA KÖVETELMÉNYEI

1. A tanfolyamon részt vevők egyhetes általános képzés során kapják meg a vízépítési műtárgyakra, vízi létesítményekre és a vízépítési földművekre érvényes jogi, pénzügyi, műszaki szabályozási és minőségügyi ismereteket, és azok alkalmazására vonatkozó általános előírásokat.

2. További egy-egy héten keresztül a vízi közművek belterületen végzett munkáinak speciális műszaki szabályozási és minőségügyi előírásainak oktatására kerül sor a hozzájuk tartozó jogi és pénzügyi részletkérdésekkel együtt.

3. A középfokú végzettségűek részére további 50 órában az egyes vízépítési és műtárgyépítési munkák anyagismereteinek és technológiai előírásainak oktatására kerül sor, különös tekintettel a vízépítési acélszerkezetekre és a betontechnológiára. Ennek keretében ismerkednek meg a hallgatók az alkalmazási hozzájárulással rendelkező újfajta építőanyagokkal és a korszerű új technológiákkal.

VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

I. JOGI ISMERETEK

1. Versenytárgyalás

2. Közbeszerzés

3. Szerződéskötés

4. Terveztetés

5. Munkaterület átadás

6. Munkamenet naplózásai

7. Műszaki ellenőri ténykedés

8. Átadás-átvétel

9. Jótállási kötelezettség

10. Szavatosság

11. Környezetvédelem

12. Üzemeltetés

13. Munkabiztonság, munkavédelem

14. Tűzvédelem

15. Vállalkozási formák

16. FIDIC "Red Book"

17. Tevékenységet ellenőrző vizsgálatok

18. A szakterületet érintő törvények és rendeletek, különös tekintettel az engedélyezési, használatbavételi, valamint forgalomba, illetve üzembe helyezési eljárások szabályozására

II. PÉNZÜGYI ISMERETEK

1. Árképzés szabályai

2. Vízépítési, beruházási munkák tételrendje és becsült kalkulációja

3. Vízügyi fenntartási és üzemeltetési munkák tételrendje és kalkulációja

4. Szivattyútelepek építési, fenntartási és üzemeltetési munkáinak tételrendje és kalkulációja

5. Vállalkozói árajánlat vízépítési műtárgyakra és közművekre

6. A vállalkozói árajánlat felülvizsgálati szempontjai és módszerei a megrendelőnél

7. Szerződéskötés és számlázás

8. Felújítási, beruházási, karbantartási keretek tervezése

9. Részszámla, számla, tételes jegyzék

10. Keretátadások

11. Monitoring

12. Többletmunka, pótmunka elszámolása

13. Beruházások aktiválása

14. Gazdasági hatékonyság

III. SZABVÁNYÜGY ISMERETEK

Általános ismeretek:

1. Szabványosítás

2. Vállalati szabványok

3. A műszaki szabályozás rendszere

4. ISO, DIN specialitások, EN-ek, BS.AFNOR

5. Ágazati műszaki előírások

6. Alkalmazási hozzájárulások

7. Kísérleti munkák

8. Referenciamunkák

Speciális ismeretek (szakmai besorolásoknak megfelelő csoportosításban):

1. Megvalósítási kötöttségek

2. Építmények szabványosítása

3. Hő- és hangszigetelések

4. Épületszerkezetek, burkolatok

5. Csővezetékek, csatornák

6. A vonalas és pontszerű vízépítési munkák geodéziai munkái

7. Földmunkák, tömörségvizsgálat

8. Szigetelési munkák

9. Acélszerkezetek

10. Felületi bevonatok

11. Beton és vasbeton szerkezetek

12. Munkagödör körülzárás és víztelenítés

13. Folyószabályozási művek építése

14. Hídalapozás

15. Nagyműtárgyak építése

16. Műtárgyak javítása, fenntartása

17. Közműépítések

18. Kutak, aknák építése

19. Korrózióvédelem

IV. MINŐSÉGÜGYI ISMERETEK

Általános ismeretek:

1. Minőségügyi rendszerek, alapfogalmak

2. Minőségszabályozás elemei

3. Akkreditálás

4. Mérésügy

5. Megfelelőség-tanúsítás

6. Minősítés

7. Kommunikáció, etika a partnerek között

8. EU jogharmonizációhoz közelítés

Speciális ismeretek:

1. A vízépítés geodéziai munkái

2. Földmunkák

3. Közművek anyagai

4. Víztelenítés

5. Felületi bevonatok

6. Betonburkolatok

7. Víz- és szennyvíztisztítás technológiája

KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK KIEGÉSZÍTŐ ISMERETANYAGA

Hagyományos és újfajta anyagok, technológiák:

1. A víz- és közműépítés geodéziai munkái

2. Földmunkák

3. Csatornák, közművezetékek kitűzése

4. Vízépítési tolózárak, elzáró szerkezetek

5. Felületi bevonatok

6. Betonburkolatok

7. Rézsűvédelmi munkák

8. Biológiai medervédelmi munkák

9. Folyószabályozási kőművek építése

10. Hidak, átereszek építése

11. Vasbeton hidak javítása, fenntartása

12. Betonvédelem

13. Acélszerkezetek építése

14. Acélszerkezetek korrózióvédő mázolása

15. Szigetelés, víztelenítés

16. Bevezetett új technológiák

17. Anyagok, eszközök, módszerek alkalmazása

ad. IV. Minőségügyi ismeretek:

1. Minőség-ellenőrzés megkívánt módjai

2. Műszerismeret, mérésügy

3. Laboratóriumi vizsgálatok

6. számú melléklet a 32/1999. (X. 15.) KHVM rendelethez

ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐRI TANFOLYAMOT INDÍTÓ ÉS VIZSGASZERVEZÉSRE FELJOGOSÍTOTT INTÉZMÉNYEK ÁGAZATI, ILLETVE ALÁGAZATI BONTÁSBAN

I. Út-, hídépítési alágazat

1. Tanfolyamot indító intézmények:

- Állami Közúti Műszaki és Információs Kht.

1024 Budapest, Petrezselyem u. 15-19.

- Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet

1111 Budapest, Műegyetem rakpart 9-11.

- Széchenyi István Főiskola

9027 Győr, Hédervári u. 2.

2. A szakvizsga szervezésére feljogosított intézmények:

- Állami Közúti Műszaki és Információs Kht.

1024 Budapest, Petrezselyem u. 15-19.

- Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet

1111 Budapest, Műegyetem rakpart 9-11.

- Széchenyi István Főiskola

9027 Győr, Hédervári u. 2.

II. Vasúti alágazat

1. Tanfolyamot indító intézmények:

- Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet

1111 Budapest, Műegyetem rakpart 9-11.

- Széchenyi István Főiskola

9027 Győr, Hédervári u. 2.

2. A szakvizsga szervezésére feljogosított intézmények:

- Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet

1111 Budapest, Műegyetem rakpart 9-11.

- Széchenyi István Főiskola

9027 Győr, Hédervári u. 2.

III. Hírközlési ágazat

1. Tanfolyamot indító intézmények:

- Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet

1111 Budapest, Műegyetem rakpart 9-11.

- Kandó Kálmán Műszaki Főiskola

1084 Budapest, Tavaszmező u. 15-17.

- Gábor Dénes Főiskola

1115 Budapest, Etele út 68.

- Széchenyi István Főiskola

9027 Győr, Hédervári u. 2.

- MATÁV Oktatási Igazgatóság

1107 Budapest, Fogadó u. 4.

- Hírközlési Főfelügyelet

1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.

2. A szakvizsga szervezésére feljogosított intézmény:

- Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet

1111 Budapest, Műegyetem rakpart 9-11.

- Széchenyi István Főiskola

9027 Győr, Hédervári u. 2.

- MATÁV Oktatási Igazgatóság

1107 Budapest, Fogadó u. 4.

- Hírközlési Főfelügyelet

1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.

- Kandó Kálmán Műszaki Főiskola

1084 Budapest, Tavaszmező u. 15-17.

- Gábor Dénes Főiskola

1115 Budapest, Etele út 68.

IV. Vízügyi ágazat

1. Tanfolyamot indító intézmények:

- Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet

1111 Budapest, Műegyetem rakpart 9-11.

- Széchenyi István Főiskola

9027 Győr, Hédervári u. 2.

- Vízügyi Tudományos Kutató Intézet Rt.

1095 Budapest, Kvassay J. u. 1.

2. A szakvizsga szervezésére feljogosított intézmények:

- Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet

1111 Budapest, Műegyetem rakpart 9-11.

- Széchenyi István Főiskola

9027 Győr, Hédervári u. 2.

- Vízügyi Tudományos Kutató Intézet Rt.

1095 Budapest, Kvassay J. u. 1.