35/1999. (VIII. 13.) EüM rendelet

a foglalkozás-egészségügyi szakápoló és az izotópasszisztens szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § Az egészségügyi ágazatba tartozó, a foglalkozás-egészségügyi szakápoló és az izotópasszisztens szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Dr. Gógl Árpád s. k.,

egészségügyi miniszter

Melléklet a 35/1999. (VIII. 13.) EüM rendelethez

A Jegyzék 67. sorszáma szerint kiadott foglalkozás-egészségügyi szakápoló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I.A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 5012 04

2. A szakképesítés megnevezése: Foglalkozás-egészségügyi szakápoló

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A munkakör, foglalkozás

3. A munkaterület rövid jellemző leírása

A foglalkozás-egészségügyi ápoló foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatnál, foglalkozás-egészségügyi központban, foglalkozás-egészségügyi szakellátásban (szakrendelésen), a foglalkozás-egészségügyi team tagjaként részt vesz a preventív, egészségmegőrzési, egészségnevelési feladatokban, a foglalkozási és a foglalkozással összefüggő betegségek felismerésében, kezelésében, a kóroki tényezők észlelésében és a munkahelyek közegészségügyi-járványügyi, ezen belül, munkaegészségügyi feladatainak ellátásában, adminisztrációs, dokumentációs tevékenységben.

A foglalkozás-egészségügyi ápoló feladatait részben önállóan, részben pedig a szakorvos utasítására vagy az orvossal együttműködve végzi.

3.1. Foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat keretében - a szolgálat orvosának irányítása és ellenőrzése mellett - közreműködik:

- a külön jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokban, a munkavállalók szakorvosi vizsgálatokra küldésében,

- külön jogszabályban meghatározottak szerint a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentésében és kivizsgálásában,

- a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálatában,

- az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadásban,

- a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos felvilágosításban,

- a munkahelyi veszélyforrások feltárásában,

- foglalkozás-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok megoldásában,

- az elsősegélynyújtás és a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében,

- a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában,

- a foglalkozás-egészségügyi rehabilitációs tevékenységben.

3.2. Foglalkozás-egészségügyi központban:

a 3.1. pontban meghatározott feladatokat végzi.

3.3. A foglalkozás-egészségügyi szakellátás keretében közreműködik:

a 3.1. pontban meghatározottakon túl

- a munkaköri alkalmasság másodfokon történő elbírálásában,

- a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésével és tartásával kapcsolatos egészségi alkalmasság másodfokon történő elbírálásában,

- a munkanélküliek beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő szakmai alkalmassági vizsgálatában,

- közhasznú munka előkészítése érdekében a munkanélküliek munkaköri alkalmassági vizsgálatában,

- szakellátás nyújtásában foglalkozási megbetegedéssel vagy annak gyanújával beutaltak számára,

- konzultatív tevékenységben más szakterületek orvosai számára a foglalkozási megbetegedések köréből,

- munkahigiénés tanácsadásban a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat részére,

- a megyei tiszti főorvos felkérésére foglalkozás-egészségügyi ellátás megszervezésében, valamint a megyei/fővárosi foglalkozás-egészségügyi szakfőorvos irányításával az alapellátást nyújtó szolgálatok ellenőrzésében,

- a szakképzést folytató intézmények tanulóinak és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak külön jogszabály szerinti szakmai alkalmassági vizsgálatában,

- a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztathatóságával kapcsolatos szakvéleményezésben a munkaügyi központok számára.

Tevékenysége során mindhárom területen végzi:

- az adminisztrációt, dokumentációt,

- a korszerű technikai (informatikai eszközök) kezelését,

- a szakmai, etikai, jogi normákat betartja, munkáját hivatásként gyakorolja,

- rendszeresen részt vesz továbbképző programokon.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat tagjaként az ápoló foglalkozása gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

a) A munkavállalók optimális munkahelyi megterhelésével, igénybevételével, illetve egészségi állapotuk alakulásával kapcsolatos feladatok.

b) A munkahelyi környezet és termelési folyamat egészségügyi vonatkozásaival összefüggő feladatokban részvétel.

c) A munkavállalók egészséges életmódra nevelése, munkájukkal kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás, részükre egészségmegőrző programok szervezése.

d) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat technikai működésével kapcsolatos feladatok, dokumentációs, információs, kommunikációs tevékenység.

2. Követelmények, feladatcsoportok

a) A munkavállalók optimális munkahelyi megterhelésével, igénybevételével, illetve egészségi állapotuk alakulásával kapcsolatos feladatok:

A foglalkozás-egészségügyi ápoló legyen képes

- felismerni és értékelni mindazokat a munkahelyi megterheléseket (fizikai, szellemi, pszichés) és munkakörnyezeti kóroki tényezőket (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai), amelyek a munkavállalók szempontjából kockázatot jelentenek,

- a balesetveszély felismerésére és értékelésére, tennivalók kezdeményezésére,

- a munkavállalók előzetes, időszakos, soron kívüli, munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálatait, záróvizsgálatokat szervezni, vizsgálatok végzésében részt venni,

- látásélesség és színlátás vizsgálatot végezni,

- szűrő audiometriás vizsgálatot végezni,

- légzésfunkciós vizsgálatot végezni,

- oscillometriás vizsgálatot végezni,

- doppler vizsgálatot végezni,

- biológiai expozíciós mutatók meghatározásához mintát venni,

- gázmérgezettek elsődleges ellátását megkezdeni,

- ipari oldószermérgezettek, marószermérgezettek elsődleges ellátását megkezdeni,

- növényvédőszer-mérgezettek elsődleges ellátását megkezdeni,

- gyógyszer-, gomba-, étel- és egyéb mérgezettek elsődleges ellátását megkezdeni,

- közreműködni a nők, terhes nők, fiatalkorúak, idősek, rehabilitáltak munkakörével összefüggő sajátos egészségi problémáik megoldásában,

- folyamatosan nyomon követni a felsorolt csoportokba tartozók foglalkoztatásának körülményeit,

- figyelemmel kísérni az egyéni védőfelszerelések használatát,

- a foglalkozás-egészségügyi rendelőben biztonságos és higiénés munkakörnyezetet megteremteni.

A foglalkozás-egészségügyi ápoló az előzőekben meghatározott feladatok ellátásán túl legyen képes az alábbi általános ápolói feladatok körébe tartozó tevékenységek ellátására:

- pulzust számolni,

- vérnyomást mérni,

- hőmérsékletet mérni,

- légzést megfigyelni,

- testsúlyt, testmagasságot mérni,

- EKG-t készíteni standard, mellkasi elvezetésekben,

- vizsgálatokhoz vért venni,

- ic. sc. im. injekciót beadni,

- infúziót összeállítani,

- szem-, orr- és torokváladék-mintát levenni,

- a balesetek és egyéb oxyológiai esetek - első szakápolói feladatainak - ellátására, illetve az ellátásban közreműködni, így:

= újraélesztést megkezdeni, átjárható légutakat, stabil oldalfekvést biztosítani (újraélesztés szabályainak betartásával),

= sebellátást elvégezni (elsősegélynyújtási szinten),

= törések, ficamok, rándulások elsődleges ellátását elvégezni,

= vérzést csillapítani,

= mentőt, betegszállítást megrendelni,

= figyelemmel kísérni az orvosi elsősegélynyújtáshoz szükséges gyógyszerek és kötszerek, eszközök készletét a rendelőben, gondoskodni a hiányok pótlásáról,

= ellenőrizni a munkahelyi elsősegélynyújtó felszereléseket, és gondoskodni azok készenléti állapotának megfelelő pótlásáról,

= közreműködni a munkatársi elsősegélynyújtók oktatásában, az oktatást szervezni,

= intézkedni az orvos távollétében a sérült vagy beteg további szakszerű ellátásáról,

- kommunikációs, információs, dokumentációs tevékenységet végezni.

b) A munkahelyi környezet és a termelési folyamat egészségügyi vonatkozásainak folyamatos nyomon követésével kapcsolatos feladatok:

A foglalkozás-egészségügyi ápoló legyen képes

- az érvényben lévő közegészségügyi, ezen belül munka-egészségügyi, valamint munkabiztonsági szabályok megsértésének felismerésére, és felhívni a munkáltatók és munkavállalók figyelmét azok gyakorlatban történő betartatására,

- a munkahelyek kialakítását közegészségügyi, ezen belül munkaegészségügyi, valamint környezet-egészségügyi szempontból vizsgálni (üzemtelepítés, vízellátás, szennyvíz-elvezetés, üzemi hulladék és szemétkezelés, üzemi szociális létesítmények - munkahelyi étkeztetés -, munkahelyek világítása, üzemek szellőztetése, fűtés),

- foglalkozásból eredő expozíciós tényezőket (fizikai, kémiai, biológiai) felderíteni, az ehhez szükséges műszeres vizsgálatokban közreműködni,

- pszichoszociális kóroki tényezőket felderíteni,

- a munkavállalók személyi higiénéjével kapcsolatos előírások betartását figyelemmel kísérni,

- munkahelyek, szociális helyiségek tisztaságát ellenőrizni (öltözők, mosdók, fürdők higiénéje),

- veszélyes anyagok, anyagcsoportok (mérgező hatású, rákkeltő, teratogen, allergizáló anyagok) használatát ismerni, és ezen anyagokkal dolgozók munkavégzését, munkakörülményeit folyamatosan nyomon követni,

- az előforduló fertőző megbetegedésekkel kapcsolatos munkahelyen járványügyi feladatokat ellátni (fertőző beteg elkülönítése, megfigyelése, szállítása, fertőtlenítés, fertőző betegségek be- és kijelentése).

c) A munkavállalók egészséges életmódra nevelése, munkájukkal kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás, részükre egészségmegőrző programok szervezése:

A foglalkozás-egészségügyi ápoló legyen képes

- felvilágosító tájékoztató előadásokat szervezni, tartani az alábbi témakörökben:

= a foglalkozási és a foglalkozással összefüggő betegségek, azok megelőzésének lehetőségei, védőeszközök használata, az időszakos vizsgálatok fontossága,

= a személyi és környezeti higiéné kérdései (a munkahelyi viszonyokhoz adaptálva),

= a munkavállalók széles körét érintő egyéb betegségek megelőzése, hangsúlyozva az egészséges életmód (túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, helytelen táplálkozás) szerepét is,

= a munkavállalók által elvégezhető egyszerű fizikális szűrővizsgálat megtanítására (pl. emlővizsgálat),

- a munkavállalók egészséges életmódra nevelésében közreműködni.

d) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat technikai működésével kapcsolatos feladatok, dokumentációs, információs, kommunikációs tevékenység:

A foglalkozás-egészségügyi ápoló legyen képes

- a munka megkezdése előtt ellenőrizni a rendelő és kiegészítő helyiségek állapotát (tisztaság, fűtés, világítás), hiányosságok esetén azok megszüntetése érdekében eljárni,

- gondoskodni az ellátáshoz szükséges vizsgáló és kezelő eszközök előkészítéséről, végezni a műszerek, eszközök fertőtlenítését és sterilezését, a sterilizálás szabályainak betartásával,

- a rendelőben a munka során keletkezett hulladékot szakszerűen kezelni, tárolni,

- a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működéséről - a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartásával - információkat gyűjteni, az ehhez szükséges statisztikai adatokat összegyűjteni, összesíteni és a jelentési kötelezettségnek megfelelően továbbítani,

- dokumentációs tevékenységet végezni:

= munkavállalók egészségügyi törzslapját - az orvos utasítása szerint - kitölteni,

= foglalkozás-egészségügyi forgalmi naplót vezetni,

= munkanaplót vezetni,

= expozíciós táblákat vezetni,

= higiénés felmérés eredményeit regisztrálni,

= gyógyszer-, kötszer-, vegyszerkészletet nyilvántartani, megrendelni,

= a foglalkozás-egészségügyi rendelő leltárát vezetni,

= gépi adatrögzítést végezni.

A foglalkozás-egészségügyi ápoló legyen képes ismerni a munkacsoporton belüli szerepét és annak függvényében - a szakmai illetékesség betartásával - feladatait ellátni. Kapcsolatot tartani:

= a munkáltatókkal,

= a munkavállalókkal,

= a munkabiztonsági szakemberekkel,

= munkavállalók érdekképviseleti szerveivel,

= szakmai szervekkel (OMFI, ÁNTSZ),

= szakmai érdekvédelmi egyesületekkel (Magyar Ápolási Egyesület Foglalkozás-egészségügyi Ápolói Szekció, Alapellátási Szekció),

= az egészségügy egyéb területeivel (háziorvosi szolgálatok, szakrendelések).

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség:

- középiskolai végzettség (érettségi).

b) Szakmai előképzettség (az alább felsoroltak valamelyike):

- általános ápoló és általános asszisztens,

- általános betegápoló (1979 előtt),

- ápoló (OKJ-száma: 54 5012 01),*

- diplomás ápoló,*

- üzemi ápoló (aki az 1995/96. tanévben vagy azt megelőzően végzett),**

- üzemi ápoló/foglalkozás-egészségügyi ápoló (aki az 1996/97., 1997/98. tanévben végzett),

b) Szakmában eltöltött gyakorlat:

- ápolói munkakörben szerzett gyakorlat, foglalkozás-egészségügyi ápolói munkakörben szerzett legalább 1 év előgyakorlat és a foglalkozás-egészségügy területén történő foglalkoztatás.

c) A központi oktatási programban meghatározott tantárgyi vizsgák letétele, eredményes évközi gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a "Gyakorlati igazolás" című nyomtatványon.

Megjegyzés: *, ** Egyes tantárgyakból felmentést kaphat a szakképzést végző iskola engedélye alapján.

A gyakorlatok helyét a képzést szervező iskola határozza meg.

Felmentés adható a gyakorlati idő letöltése alól a diplomás ápoló, az ápoló (OKJ-szám 54501201)*, üzemi ápoló (1995/96. tanévben vagy azt megelőzően végzett)** szakképesítéssel rendelkezők részére.

2. A szakmai vizsga részeinek sorrendje: írásbeli, gyakorlati, szóbeli.

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet alapján a szakmai vizsga egyes része alól felmentés adható:

a) diplomás ápoló képesítéssel, ápoló (OKJ-száma: 54 5012 01) szakképesítéssel rendelkező vizsgázó felmenthető a szóbeli vizsgán az Egészségmegőrzés, egészségnevelés tantárgy alól,

b) üzemi ápoló/foglalkozás-egészségügyi ápoló szakképesítéssel rendelkező vizsgázó - aki a 20075/96. számú átmeneti központi program alapján felkészült, és szakmai vizsgát tett - 2003-ig felmenthető az írásbeli és gyakorlati vizsga alól, valamint a szóbeli vizsga alábbi tantárgyai alól:

- Foglalkozás-egészségügyi alapismeretek.

- Foglalkozási, foglalkozással összefüggő megbetegedések.

- Munkahigiénés ismeretek.

- Foglalkozásélettan, ergonómia, munkalélektan.

- Toxikológia.

- Egészségmegőrzés, egészségnevelés.

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a fentieken túl felmentés nem adható.

4. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III. pont alatt "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottakkal.

5. A szakmai vizsga részei

5.1. Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyai:

- Foglalkozás-egészségügyi alapismeretek.

- Munkaköri és szakmai orvosi alkalmassági vizsgálatok, foglalkoztathatóság, rehabilitáció.

- Foglalkozási, foglalkozással összefüggő megbetegedések.

- Munkahigiénés ismeretek.

- Foglalkozásélettan, munkalélektan, ergonómia.

- Toxikológia.

- Egészségmegőrzés, egészségnevelés.

Írásbeli vizsga

A vizsgakérdéseket az Egészségügyi Minisztérium központilag határozza meg.

A vizsgázók központilag kiadott feladatlapot oldanak meg.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgakérdéseket az Egészségügyi Minisztérium központilag adja ki. A szóbeli vizsgán a vizsgázó az alábbiakban felsorolt tantárgyak témaköreiből összeállított tételek alapján felel.

A tantárgyak témakörei

Foglalkozás-egészségügyi alapismeretek:

- a foglalkozás-egészségügy kialakulásának rövid története,

- a foglalkozás-egészségügy fogalma, célja, feladata, szervezeti formái,

- a foglalkozás-egészségügy jogi szabályozása (szakmai irányítás, ellenőrzés),

- a munkaadók, munkavállalók jogai és kötelezettségei,

- minőségbiztosítás a foglalkozás-egészségügyben.

Munkaköri és szakmai orvosi alkalmassági vizsgálatok, foglalkoztathatóság, rehabilitáció:

- a vizsgálatok célja,

- a vizsgálatokat végző szervek,

- munkaköri, szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata,

- különös védelmet igénylő (sérülékeny) csoportok foglalkoztatása,

- a munkavállaló egészségügyi törzslapja.

Előzetes munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálat

Vizsgálatra kötelezettek köre:

- munkaviszony létesítése előtti vizsgálat,

- munkakör- és munkahely-változtatás előtt végzett vizsgálatok,

- átmeneti külföldre utazás előtti alkalmassági vizsgálatok,

- beiskolázás előtt a szakképző intézménybe jelentkező valamennyi tanulónál,

- a szakmaválasztást megelőzően, akinél a szakmai jellegű képzésben való részvétel egészségi állapot miatt korlátozott,

- munkanélküliek esetében.

Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálat

- a hatályos jogszabályok alapján előírt vizsgálatok,

Soron kívüli munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatok

- keresőképtelen állományból visszatérő dolgozók alkalmassági vizsgálata,

- járványügyi érdekből végzett és egyéb soron kívüli alkalmassági vizsgálatok.

Záróvizsgálatok

A foglalkozási rehabilitáció

- orvosi és foglalkozási rehabilitáció fogalma,

- megváltozott munkaképességű munkavállalók és munkanélküliek foglalkoztatása.

Foglalkozási, foglalkozással összefüggő megbetegedések:

- foglalkozási megbetegedések definíciója, etiológiája, patogenezise, diagnosztikája, kezelése,

- kóroki tényezők fogalma, támadáspontja, panaszok, korai tünetek,

- foglalkozási megbetegedések prevenciója,

- legfontosabb foglalkozási, foglalkozással összefüggő megbetegedések,

- fizikai kóroki tényezők által okozott foglalkozási betegségek:

= sugárzások okozta megbetegedések (ionizáló, nem ionizáló),

= hőmunka és hidegben végzett munka ártalmai,

= vibráció (helyi, egésztest),

= zajártalom,

= magas légköri nyomás ártalmai,

- kémiai kóroki tényezők által okozott foglalkozási mérgezések,

- foglalkozási fertőző betegségek,

- pszichés, pszichoszociális, ergonómiai kóroki tényezők okozta megbetegedések,

- a megelőzés lehetőségei:

= műszaki védelem,

= egyéni védelem,

= szervezési intézkedések,

= egészségügyi megelőzés

- munkaalkalmassági vizsgálatok

- védőoltás.

Munkahigiénés ismeretek

- munkahigiéné etikai alapelvei,

- általános környezet-egészségügyi kérdések:

= üzemek telepítése, vízellátása,

= szennyvíz elvezetése és tisztítása,

= szemét- és hulladékkezelés,

- a munkahelyek kialakításának egészségügyi szempontjai:

= a munkahelyek elrendezésével kapcsolatos kívánalmak (alapterület, légtér, falazat, padlózat, ajtó-ablakok elhelyezése, közlekedési utak, veszélyes és egészségre ártalmas munkafolyamatok telepítése),

= a természetes és mesterséges szellőzés kérdései,

= a helyi elszívás,

= a munkahelyi megvilágítás,

= a megfelelő klíma biztosítása,

= zajcsökkentés,

- munkahelyek, szociális helyiségek higiénéje (öltözők, mosdók, fürdők higiénéje):

= létesítésükkel kapcsolatos előírások,

= fertőzések elleni védelem (lomtalanítás, rágcsálóirtás, fertőtlenítés),

- személyi higiéné:

= tisztálkodás a munkahelyen,

= a kéz tisztán tartása és ápolása (védőkenőcsök, tisztítószerek, bőrápoló kenőcsök),

= bőrgombásodás megelőzése,

= az öltözködés higiénéje (a munkaruha, védőruha tisztán tartása),

- élelmezés-egészségügyi ismeretek:

= főzőkonyhák, tálalókonyhák, étkezőhelyiségek, éttermek működtetésének higiénés szabályai,

= ételszállításra vonatkozó előírások,

= élelmezés-egészségügyi létesítmények ellenőrzésének szempontjai,

- járványügyi feladatok:

= fertőző betegek ellátásának szabályai,

= fertőző betegek környezetének ellenőrzése,

= fertőző betegek be- és kijelentése,

= védőoltások a munkahelyeken.

Foglalkozásélettan, munkalélektan, ergonómia:

- a foglalkozásélettan alapelve,

- a foglalkozásélettan feladata,

- megterhelés, igénybevétel szintjei,

- energetikai megterhelés,

- információterhelés,

- szervezeti igénybevétel,

- a megterhelés és igénybevétel biológiai jelentősége,

- vizsgálati módszerek, eredmények értékelése,

- munkalélektan tárgya, feladata,

- pszichés megterhelés és igénybevétel következményei a munkatevékenység aspektusából,

- elfáradás, monotónia, telítődés fogalmai.

Toxikológia:

- toxikológiai alapfogalmak (méreg fogalma),

- a mérgező anyagok felosztása,

- a leggyakrabban előforduló mérgezések (tünetek, terápia),

- a mérgező anyagok emberi szervezetben történő felszívódása, eloszlása, metabolizációja, eliminációja,

- biológiai, környezeti monitor,

- az orvosi segélyt megelőző elsősegélynyújtás, foglalkozás-egészségügyi ápolói feladatai,

- kockázatbecslés, kockázatkezelés elmélete,

- kockázatbecslés, kockázatkezelés alkalmazása a foglalkozás-egészségügyben.

Egészségmegőrzés, egészségnevelés:

- egészségmegőrzés fogalma, programjai, módszerei,

- munkahelyi egészségmegőrzés lehetőségei,

- tájékoztatás, tanácsadás,

- egészségnevelés módszerei, azok alkalmazási lehetőségei,

- egészség definíciója,

- az ember mint bioszociális lény szükségletrendszere (Maslow),

- környezeti tényezők hatásai az ember egészségére (biológiai, ökológiai),

- mentálhigiéné fogalma, tárgya,

- egészséges életmód (egészséges táplálkozás, túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, drogok kerülése, rendszeres testmozgás),

- személyi higiéné, munkahigiéné a munkahelyeken.

5.2. Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgát a szakmai vizsgát szervező intézet által kijelölt helyen kell lebonyolítani.

A gyakorlati vizsga feladatait a szakképesítés szakmai követelményei III.2. pontjában meghatározottak alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze.

A vizsgázó - a jóváhagyott vizsgakérdések alapján - vizsgabizottság előtt egy adott feladatot old meg.

6. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A vizsgázó szakmai elméletből és gyakorlatból kap osztályzatot. A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga jegyeinek átlaga adja. Középérték esetén a végső eredményjegyet a szóbeli vizsga osztályzata felé kell kerekíteni.

A gyakorlati vizsgán a vizsgázó gyakorlati vizsgafeladatát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A gyakorlati vizsga megfigyelési és értékelési szempontjai:

- munkaszervezés,

- a tevékenység kivitelezése,

- az ismeretek alkalmazása (a vizsgázó a tudását integrálta, tevékenységét a feladatokhoz adaptálta, munkáját ellenőrizte, értékelte),

- dokumentációs tevékenység.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati vizsgája, ha

- a követelményeknek csak nagy hiányossággal képes eleget tenni,

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- önálló tevékenységre nem képes,

- feladatait irányítás mellett sem képes szakszerűen ellátni.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben "A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről" szóló, módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

A vizsgakövetelmények megjelenésével egy időben érvényét veszti a NM. II. Ápolási és Egészségügyi Szakképzési Főosztálya által kiadott 20075/96. sz. Üzemi ápolói (foglalkozás-egészségügyi ápoló) átmeneti központi program.

Az 1995/96. tanévet megelőzően üzemi ápolói szakképesítést szerzett ápolók közül azok, akik a minimum 30 pontot érő foglalkozás-egészségügyi ápoló továbbképző tanfolyamon részt vettek, arról "Igazolás"-sal rendelkeznek - a számítástechnikai gyakorlat letöltése után - a foglalkozás-egészségügyi szakápoló tanfolyam elvégzése nélkül záróvizsgát tehetnek.

* * *

A Jegyzék 68. sorszáma szerint kiadott izotópasszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5018 07

2. A szakképesítés megnevezése: Izotópasszisztens

3. A képzés formája: iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés

4. A képzés ideje: 2 tanév

5. Elmélet-gyakorlat aránya: 50-50%

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A munkakör, foglalkozás

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az izotópasszisztens egészségügyi intézmények, kórházak, klinikák osztályain, laboratóriumaiban és az egészségügyhöz kapcsolódó intézmények laboratóriumaiban, kisérletes és sugárvédelmi feladatokat lát el, in vivo és in vitro vizsgálatokat és izotópkezelést végez, illetve segédkezik azok elvégzésében.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A) A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

- Gondoskodik a diagnosztikában, terápiában és kutató munkában használt műszerek, eszközök üzemképes állapotáról, a vizsgálatokhoz való előkészítéséről, ahol szükséges az eszközök sterilitásáról, a vizsgálat elvégzése után tisztításáról.

- Gondoskodik a beteg vizsgálat előtti előkészítéséről, felvilágosításáról, ellenőrzi, hogy a beteg a vizsgálattal, illetve a terápiával kapcsolatos megfelelő felvilágosítása megtörtént-e.

- Gondoskodik a vizsgálatokhoz és kezeléshez szükséges izotópok átvételéről, tárolásáról, felhasználásáról, a keletkezett hulladék kezeléséről a sugárvédelmi előírásoknak megfelelően.

- Részt vesz az orvos és a radiofarmakológiai szakasszisztens által végzett vizsgálatok és terápia kivitelezésében.

- Folyamatosan betegmegfigyelést végez a vizsgálat és terápia természetének megfelelően. Felismeri az orvosi segítséget igénylő állapotot, a szükséges intézkedéseket megteszi, az elsősegélynyújtást megkezdi.

- A vizsgálatok meghatározott részét önállóan - az alábbi "B) Speciális követelmények"-ben meghatározottak szerint - értékeli, az eredményekről jegyzőkönyvet készít.

- Gondoskodik az osztály, laboratórium adminisztratív munkájának végzéséről.

- Használja a számítógépes adminisztrációt, archiválást, vizsgálat kiértékelést végez.

- A hivatás gyakorlása közben betartja az etikai és szakmai előírásokat.

- A vizsgálatok során kommunikációt folytat.

- Folyamatosan részt vesz továbbképzéseken, szakmai rendezvényeken.

B) Követelmények

A jelölt a vizsga megkezdésének időpontjára legyen képes

Általános követelmények

- a szakma és egészségügyi etikai normák betartására,

- a betegekkel megértő viselkedésre,

- a munkatársakkal megfelelő kommunikációra,

- cselekedeteiért felelősség vállalására,

- továbbképzéseken való részvételre,

- az izotópok átvételére, kezelésére, tárolására, a sugárzó hulladék kezelésére,

- a munkafolyamatok során használt készülékek kezelésére, minőségellenőrzésükre,

- a munka megszervezésére, a vizsgálatra vagy terápiára jelentkező betegek szakszerű besorolására,

- a betegek felvilágosítására a vizsgálatról, illetve terápiáról, az előzetes orvosi felvilágosítás megtörténtének az ellenőrzésére,

- a beteggel a vizsgálat menetének részletes ismertetésére,

- a vizsgálatok tartama alatt a beteg folyamatos megfigyelésére.

Speciális követelmények

1. In vitro laboratóriumban

- a betegforgalom irányítására az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátására, adatfelvétel, adattárolás elvégzésére,

- a vizsgálathoz szükséges eszközök előkészítésére, ellenőrzésére,

- vérvételre a sterilitás szabályainak betartásával, a minta vizsgálatra való előkészítésére,

- RIA és alternatív assay-k végzésére,

- a vizsgálatok számítógépes kiértékelésére, archiválására,

- a vizsgálatok higiénés és munkavédelmi előírásainak betartására,

- a beteg rosszulléte esetén az orvos értesítésére, az elsősegélynyújtás megkezdésére,

- orvosi utasításra injekció beadására (im, sc) iv. injekció beadásánál történő segédkezésre,

- a vizsgálatoknál használt gyógyszerek mellékhatásainak és szövődményeinek felismerésére és azok elhárításának megkezdésére,

- kromatografia végzésére,

- autoradiografia végzésére,

- folyadékscintillációs mérőberendezés kezelésére,

- laboratóriumi műszerek használatára, minőség ellenőrzésük elvégzésére.

2. Meleglaboratóriumban

- a vizsgálathoz és terápiához szükséges izotópok átvételére, azokat szakszerű tárolására, dokumentálására,

- a higiénés és sugárvédelmi előírásoknak megfelelően az izotóp generátorok kezelésére,

- a sterilitás és a sugárvédelmi előírások betartásával inaktív anyagok izotóppal történő jelölésére,

- az izotóppal jelzett anyag minőség-ellenőrzésére,

- az izotóppal jelzett anyagok osztására,

- az aktivitásmérő kezelésére,

- a szennyezettségmérő kezelésére,

- az üreges mérőhely használatára,

- szennyezés esetén szakszerű decontaminálás elvégezésére,

- a vizsgálatok során keletkezett radioaktiv hulladékok kezelésére, tárolásra.

3. In vivo laboratóriumban

- Rectilineáris scanner használatára, minőség-ellenőrzés elvégzésére,

- egy- és többmérőfejes berendezések használatára, minőség ellenőrzésük elvégzésére,

- gammakamera, planáris és SPECT használatára és minőség-ellenőrzésükre,

- a következő in vivo diagnosztikai és terápiás eljárások elvégzésére:

= perfúziós szívizomszcintigráfia,

= pozitív infarktus szcintigrafia,

= first pass szívvizsgálat, perctérfogat, ejekciós frakció,

= Shunt-vizsgálat,

= radionuklid angiográfia, radionuklid flebografia,

= radionuklid ventrikulográfia EKG kapuzással, ejekciós frakció, kamrafal, mozgás,

= agyi véráramlás mérése, agyi receptorok vizsgálata,

= statikus agyi szcintigráfia, liquor keringés vizsgálata,

= myeloszcintigráfia,

= radiorenográfia, veseperfúziós vizsgálat,

= statikus veseszcintigráfia, vese clearence vizsgálatok,

= here szcintigráfia,

= hysterosalpingográfia,

= vizelet reflux izotópos mérése,

= csont és ízületi szcintigráfia, csontdenzitometria, csontvelő szcintigrafia,

= statikus májszcintigráfia, háromfázisú máj vérpool szcintigráfia, májperfúzió vizsgálata,

= lépszcintigráfia,

= epehólyag, epeutak dinamikus vizsgálata,

= nyálmirigyek vizsgálata, nyelőcső motilitás, gasztroezophageális reflux, bélvérzések kimutatása, felszívódási zavarok,

= gyulladás kimutatása (Gallium, jelzett fvs., jelzett immunglobulin)

= limfográfia,

= perfúziós és inhalációs tüdőszcintigráfia,

= pajzsmirigy uptake mérése, pajzsmirigy szcintigráfia,

= egyéb endokrin szervek vizsgálata (mellékpajzsmirigy, mellékvese, hypofízis),

= haematológiai vizsgálatok,

= immunoszintigráfia és egyéb onkológiai vizsgálatok.

4. Radionuclid terápia során

a) ambuláns részlegen:

- a kezelésre jelentkező beteg előkészítésére,

- a beteg megfelelő felvilágosítására, a felvilágosítás megtörténtének ellenőrzésére,

- a beteggel a kezelés menetének ismertetésére,

- a sugárhigiénés szabályok beteg által történő betartásának az ellenőrzésére,

- a beteg izotópkezelésre történő előkészítésére,

- a terápiához az izotópok előkészítésére,

- a beteg kezelés utáni megfigyelésére,

- rosszullét, szövődmény esetén az orvos értesítésére, az elhárítás megkezdésére;

b) fekvőbeteg részlegen:

- a fekvőbeteg ápolásában, gondozásában való közreműködésre,

- izotópkezeléshez a beteg előkészítésére,

- az izotópkezelés során az orvosnak és szakasszisztensnek történő asszisztálásra,

- a beteg kezelés utáni önálló megfigyelésére,

- rosszullét, szövődmény esetén az orvos értesítésére a szövődmény elhárításának megkezdésére,

- a sugárhigiénés szabályok betartására, azok ellenőrzésére,

- a kezelés során keletkezett radioaktiv hulladékok előírásoknak megfelelő kezelésére, tárolására,

- gyógyszerelésre,

- injekciók beadásánál és infuziók bekötésénél történő előkészítésére és segítésére,

- intramusculáris és subcután injekció beadására,

- a váladékok felfogására és vizsgálatokra küldésére,

- eszméletlen beteg ápolásában való közreműködésre,

- a higiénés szabályok betartására,

- a betegekkel megfelelő módon történő kommunikációra,

- a betegforgalommal összefüggő adminisztrációs és dokumentációs feladatok elvégezésére.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. Szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

a) iskolai végzettség: középiskolai végzettség (érettségi),

b) a szakképesítés központi programjában meghatározott idejű elméleti képzés és szakmai gyakorlatok letöltése a "Gyakorlati igazolás" szerint, és azok igazolása,

c) a tanulmányi időszak eredményes osztályzattal történő lezárása.

2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Azonosak "A szakképesítés szakmai követelményei" III. pontjában meghatározottakkal.

3. A szakmai vizsga részei

A) Szakmai elmélet (írásbeli és szóbeli vizsga)

B) Szakmai gyakorlat

A szakmai vizsga részeinek sorrendje: írásbeli vizsga, gyakorlati vizsga, szóbeli vizsga:

Szakmai elmélet tantárgyai:

- Klinikai ismeretek.

- Bővített sugárvédelemi ismeretek.

- Méréstechnika, műszerismeret

- Biofizika

- Atomfizika

- Radiofarmakológia

- In vivo izotóp diagnosztika és terápia

- In vitro izotóp diagnosztika

- Matematika, számítástechnika, biometria

A szakmai elmélet tantárgyainak témakörei:

Klinikai ismeretek:

1. Mozgásszervi megbetegedések

- Akut és krónikus ízületi megbetegedések

- Degeneratív csontelváltozások

- Gyulladásos csontmegbetegedések

- Csontdaganatok, metastasisok

- A gerinc degeneratív elváltozásai

- Discus hernia, spondylolisthesis, postoperatív elváltozások

- Gerincmegbetegedések, daganatok

- Csont-ízületrendszer traumás elváltozásai

- A vascularis necrosis

2. Szív és érrendszer betegségei

- Fejlődési rendellenességek

- Ischaemiás szívbetegség

- Szívbillentyű hibák

- Keringési elégtelenség

- Az érrendszer betegségei

- Aorta aneurysma dissectio

- Arteriosclerosis

- Hypertonia

- Thrombosis, embolia

- A vérképzőrendszer betegségei

- Anaemiák

- Leukémia

- Véralvadási zavarok

3. Légzőrendszer betegségei

- Garat-gége megbetegedések

- Felső légúti gyulladások

- A tüdő gyulladásos betegségei

- Tüdő tuberculosis

- Tüdőembolia

- Jó- és rosszindulatú daganatok

- Diffúz tüdő megbetegedések

- A pleura megbetegedései

4. Az emésztőrendszer betegségei

- A nyelőcső betegségei

- A gyomor betegségei

- Gastritis

- Fekélybetegség

- A gyomor daganatai

- Emésztőtraktus jó- és rosszindulatú daganatai

- Colitis ulcerosa

- Hasmenés, székrekedés

- A máj és az epeutak betegségei

- Májzsugorodás

- Epekőbetegség

- Májgyulladás (sárgaság)

- Hasnyálmirigy betegségei

- Gyulladások

- Daganatok

5. Akut hasi kórképek

6. Vese és húgyutak betegségei

- Vesekőbetegség

- Gyulladásos vesebetegségek

- Fejlődési rendellenességek

- Veseelégtelenség

- Hólyaggyulladás

- Vesedaganatok

- Gyermekkori urológaiai betegségek

- Prostata megbetegedése

7. Neuroendocrin betegségek

- Pajzsmirigy betegségek

- Endocrin ophtalmopathia

- Mellékvese betegségek

- Mellékpajzsmirigy megbetegedések

- Az agyalapi mirigy kóros működése

- Diabetes

8. Emlőbetegségek

- Az emlő rosszindulatú daganatai

- Az emlő jóindulatú daganatai

- Fibrocystás emlőbetegség

- Galactorrhea

- Emlőfájdalom

9. Gyermekkori betegségek izotópdiagnosztikai vonatkozásai

- Fejlődési rendellenességek

- Gyermekkori fertőző betegségek

- A növekedés és zavarai

- A pubertás és zavarai

- Gyermekkori daganatok

- Gyermekneurológia

- Gyermeksebészeti kórképek

- Gyermekkori csont- és ízületi betegségek

10. Terhesség

- Normális terhesség lefolyása

- Pathológiás terhesség

- Hormonális változások a terhesség alatt

11. Nőgyógyászati betegségek

- Ovarialis daganatok

- Méhdaganatok

- Egyéb megbetegedések

12. Szemészeti kórképek

- Látásromlás

- Katarakta

- Glaucoma

- A szemideg betegségei

- A szem gyulladásai

- A szem és a szemüreg daganatai

- A könnyelválasztás betegségei

- A szem éreredetű betegségei

13. Fül-orr-gégészeti megbetegedések

- Középfülgyulladás

- Belsőfül megbetegedések

- Orr-melléküreg gyulladás

- Daganatos elváltozások

- Tonsillitis

- Nyálmirigyek betegségei

- Traumás elváltozások

14. Központi idegrendszer betegségei

- Térszűkítő folyamatok

- Agyi vascularis megbetegedések

- Koponyatrauma, commotio, contusio, subduralis haematoma, epiduralis haematoma

- Fehérállomány elváltozások

- Epilepszia

- Gyulladásos megbetegedések

- Fejlődési rendellenességek

Bővített sugárvédelmi ismeretek:

1. Sugárfizikai és méréstechnikai alapismeretek

Az atom felépítése

- Atom szerkezete.

- Ionizáció. Gerjesztés.

- Karakterisztikus és fékezési sugárzás.

Az atommag felépítése

- Magerők. Az atommag stabilitása. Maghasadás. Izotópok.

- Radioaktív izotópok előállítása.

Az atommag bomlásának módjai

- Radioaktív bomlástörvény. Az aktivitás egységei. Felezési idő.

- Alfa-bomlás, alfa-sugárzás. Béta-bomlás, béta-sugárzás.

- Héjelektron-(K)befogás. Izomér átalakulás.

- A radioaktív izotópok bomlási sémái.

- Fontosabb radioaktív izotópok jellemző adatai.

Ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatásai

- Töltött részek és a közeg kölcsönhatásai.

- Gamma-sugárzás és az anyag kölcsönhatása (fotoeffektus, Compton-effektus és párképzés).

- Gamma-sugárzás abszorpciója.

- Röntgensugárzás abszorpciója.

A sugárzás fogalma és mértékegységei

- Besugárzási dózis. Karma. Elnyelt dózis. Relatív biológiai hatékonyság.

- Dózisegyenérték. Effektív dózisegyenérték. Lekötött dózisegyenérték. Népességre vonatkozó dózisfogalmak.

A sugárzások mérése

- Detektorok: GM cső, ionizációs kamra, szcintillációs számlálók, félvezető detektorok.

- A dózisteljesítmény fogalma és mérése. Dózisszintjelzők. Dózismérők.

2. Sugárvédelmi ismeretek

Sugárzás forrásai

- A sugárzás természetes és mesterséges forrásai.

- Külső és belső sugárterhelések.

Sugárzás legfontosabb biológiai hatásai

- A sugárzás szomatikus hatásai.

- Sugárzás genetikai hatása.

- Sztochasztikus és determinisztikus hatások.

Sugárvédelmi szabályozás alapjai

- A sugárvédelem célja és feladatai.

- A sugárvédelem alapelvei.

- A dóziskorlátozás rendszere.

Dolgozókra és a népesség tagjaira vonatkozó határértékek

- Elsődleges, másodlagos és származtatott dózis határértékek.

- Vonatkoztatási szintek.

Munkahelyi sugárvédelem

- Személyi dozimetria. Ionizációs kamrás, film- és szilárdtest személyi dózismérők. Dózisszintek mérése. Kalibrálás.

- Külső és belső sugárterhelés mérése.

- Laboratóriumi kibocsátások ellenőrzése.

Műszaki, egészségügyi sugárvédelem

- Általános alapelvek.

- Külső sugárzások elleni védelem.

- Belső sugárterhelések elleni védekezés.

- Sugárveszélyes munkahelyek osztályozása nyitott és zárt sugárforrások esetén.

- Radioaktív hulladékok kezelése, ideiglenes és végleges elhelyezésük.

- Egyszerű sugárvédelmi számítások.

A belső sugárterhelés meghatározása

- A "vonatkoztatási ember" fogalmának alkalmazása belső sugárterhelés számításainál.

- Abszorpciós hányad fogalma.

- Az effektív dózisegyenérték számításának elve a belső sugárterhelésnél.

In vivo terápiás eljárások sugárvédelme

- A betegek és a dolgozók védelme in vivo eljárások során.

- Műszerek minőségi ellenőrzésének szerepe a sugárvédelemben.

Az in vitro izotóplaboratóriumokban dolgozók sugárvédelme

A sugárvédelem szervezete Magyarországon

- Az atomtörvény és végrehajtási rendeletei.

- MSZ szabványok.

- A sugárvédelem fontosabb hazai hatóságai.

- Hatósági előírások a sugárvédelemben.

- Engedélyezési eljárás.

- Sugárvédelmi Szolgálat feladatai.

- Sugárvédelmi megbízott, nyilvántartási kötelezettségek.

- Nemzetközi sugárvédelmi szervezetek.

Méréstechnika, műszerismeret:

1. Méréstechnikai alapismeretek

A radioaktivitás mérésének alapfogalmai: relatív mérések, a beütésszám fogalma

A radioaktivitás mérésének statisztikája, a háttérsugárzás mérésének hatása a mérési statisztikára

Minimálisan detektálható izotóp mennyiségének fogalma, jósági tényező

Radioaktív minták mérése: béta-sugárzás, lágybéta-sugárzás, gamma-sugárzás mérése

A mérési eredményeket befolyásoló tényezők: elnyelődés, önelnyelődés, holtidő, geometriák, sugárszóródás

Speciális mérési feladatok: nagytérfogatú és inhomogén minták mérése

Készülékbeállítás energia szelektív mérésekhez

In vivo méréseket befolyásoló tényezők, fantomok szerepe az in vivo mérésekben

Árnyékolás, kollimálás szerepe

Képalkotás gamma-sugarakkal, gammakamerás méréstechnika: analóg és digitális kép

Statikus és dinamikus kép

ROI

Felvételi technikák: idő, impulzus és információ sűrűség előválasztás, list, frame üzemmódok, kapuzott felvételek, a parametrikus kép fogalma, idő aktivitás görbék fogalma

Az adatfeldolgozó rendszer szerepe kezelése

Planáris leképzés, térbeli leképzés SPECT

Speciális vizsgáló módszerek: pozitronkamerák, PET, UH és NMR leképzési technikák

Minőségellenőrzés (QC)

- mérőkészülékek megbízható működésének ellenőrzése

- gammakamerák ellenőrzése

- munkanaplók vezetése, minőségellenőrző kártyák

- a műszeres minőségi kontroll elve

- a minőség-ellenőrzés szabályai

2. Műszerismeret, orvosi nukleáris célműszerek

Elektronikus jelfeldolgozás: detektorok, árnyékolás, kollimálás fogalma. Tápegységek, erősítők, diszkriminátorok, jelentőségük a különböző mérési feladatoknál. Analóg és digitális jelfeldolgozás. Számlálókészülékek, sugárzási átlagmérők (felhasználási területeik). Perifériás egységek: hálózati stabilizátor, írószerkezetek, nyomtatók, képi megjelenítők, fotofeltétek adatfeldolgozók, oszcilloszkóp stb.

A műszerek telepítésével, bekapcsolásával, üzembe helyezésével kapcsolatos teendők

Komplett nukleáris mérőberendezések: GM csöves számláló, szcintillációs számláló, egy- és kétcsatornás energia szelektív számláló, használatuk és felhasználási területeik, sokcsatornás analizátor

In vitro mérések műszerei: üreges mérőhely, automatikus mintaváltók, többcsatornás detektorok, folyadékszcintillációs mérőhely, kromatogram kiértékelők

In vivo mérések orvosi célkészülékei: egydetektoros mérőhely "uptake" méréséhez, egésztest-számlálás

Gammakamerák, SPECT, oszteodozimetria mérőkészülékei, adatfeldolgozók

Számoló- és számítógépek

A sugárvédelem és dozimetria célműszerei: szennyezettségmérők, dózis- és dózisteljesítmény mérők, aktivitásmérők

Biofizika:

1. Orvosi elektronika

Bevezetés

- az anyag szerkezete

- az atom szerkezete

- az atomi energia nívó

- ionizáció, gerjesztés

Alapfogalmak, alaptörvények

- töltéshordozók

- Coulomb-törvény

- elektromos potenciál

- Ohm-törvény

- elektromos munka és teljesítmény

Elektronikus építőelemek és alapáramkörök

- félvezetők

- félvezető dióda

- tranzisztor

- integrált áramkör

- RC-körök, ratemeter

- megjelenítők, regisztrálók

Érintésvédelem

A jelfeldolgozás alapjai

- folyamatos jelek feldolgozása

- impulzusjelek feldolgozása

- diszkriminátorok

- impulzusszámlálók az izotópdiagnosztikában

- a diagnosztikai képalkotó eljárások alapjai

2. Transzportfolyamatok biológiai rendszerekben

Folyadékok és gázok áramlása (vérkeringés, légzés)

- alapfogalmak

- Hagen-Poiseuille-törvény

- az áramlást befolyásoló tényezők, viszkozitás

- az érfalak rugalmasságának szerepe

- stacionáris és pulzáló áramlás

Ionok, molekulák transzportja

- diffuziós folyamatok

- Fick I.-törvény

- sejtmembránok szerkezete

- aktív és passzív transzport sejtmembránon keresztül

3. Sugárzások és az élő szervezet

A teljes elektromágneses spektrum

- fénysugárzás (látható tartomány) és biológiai hatása

- ultraibolya fény és biológiai hatása

- röntgensugárzás és biológiai hatása

- gamma-sugárzás és biológiai hatása

- a sugárelnyelődés törvénye és alkalmazása

Sugárzások alkalmazása az orvosi diagnosztikában és terápiában

- röntgensugárzás (a CT módszer elvi alapjai)

- radioaktív izotópok mint nyomjelzők

- az optimális izotóp megválasztása

- a terápiás alkalmazások biológiai vonatkozásai

Atomfizika:

1. Az atom felépítése

- Atomok szerkezete, ionizáció, gerjesztés gázokban

- Szilárdtestek szerkezete, töltéskeltés, gerjesztés szilárdtestekben

2. Az atommag felépítése

- Atommagok szerkezete, magerők

- Kötési energia, atommagok stabilitása

- Izotópok

- Atomreaktor, izotópok előállítása

3. Az atommag bomlásának módjai

- Radioaktivitás, radioaktív izotópok

- Bomlástörvény, felezési idő, aktivitás és egysége

- Alfa-bomlás, alfa-sugárzás

- Béta-bomlás, béta-sugárzás

- Héjelektron-(K)befogás

- Gamma-sugárzás

- Izomer átalakulás, izotóp generátorok

- Radioaktív izotópok bomlási sémái, fontosabb radioaktív izotópok jellemző adatai.

4. Ionizáló sugárzás és az anyag kölcsönhatásai

- Töltéssel bíró részecskék és a közeg kölcsönhatásai

- Lineáris ionsűrűség, LET

- Ionizáció, gerjesztés, Cserenkov-sugárzás

- Gamma-sugárzás és a közeg kölcsönhatásai (fotoelektromos hatás, Compton-szóródás, párképződés)

- Gamma-sugárzás elnyelődése, abszorpciós törvény

5. Magsugárzások mérése

- A sugárzások és a detektor anyagának kölcsönhatásai

- Gázionizációs detektorok (ionizációs kamra, GM cső)

- Félvezető detektor

- Szcintillációs detektor

- Cserenkov-számlálás

- Fotokémiai hatáson alapuló detektálás, autoradiográfia

Radiofarmakológia:

1. Az orvosi izotóp alkalmazás rövid története

2. Radiokémiai alapismeretek

3. Az orvostudomány területén alkalmazott legfontosabb radioaktív izotópok előállítási módjai

- Reaktorban előállított legfontosabb radioizotópok (dúsított célanyag, neutronfluxus)

Jód-131, Jód-125, Króm-51, Vas-59, Szelén-75

- Ciklotronban előállítható közepes felezésű idejű radionuklidok

Gallium-67, Jód-123, Indium-111, Thallium-201

- Ciklotronban előállítható ultrarövid felezési idejű radionuklidok

Szén-11, Nitrogén-13, Oxigén-15, Fluor-18

- Izotópgenerátorok

99Mo- 99mTc generátor (folyadékoszlopos, szilárd oszlopú)

A 99m-Tc pertechnetát eluátum minőségi követelményei

4. A radioaktív gyógyszerek előállítása a felhasználás helyén

- A radioaktív gyógyszerekről általában

- A radioaktív gyógyszerek preparálásának általános szabályai

- A radioaktív gyógyszerek előállítása során alkalmazott technikák

= nyitott előállítás

= zárt előállítás

= radioaktív gyógyszerek diszpenzálása

5. A radioaktív gyógyszerek minőség-ellenőrzése

- Fizikokémiai tesztek

= Radiokémiai tisztaság meghatározására alkalmas módszerek

= Precipitáció

= Kromatográfia

= Oldószer extrakció

- Biológiai vizsgálatok

= Sterilitás

= Pyrogén szennyezettség

= Toxikológiai vizsgálatok

= Szervmegoszlás vizsgálata

6. Az izotópdiagnosztikában és -terápiában alkalmazott legfontosabb radioaktív gyógyszerek

- A központi idegrendszer vizsgálatára alkalmas radiofarmakonok

= Agyszövetbe nem diffundáló radiofarmakonok

= Agyszövetben diffúzióval halmozódó radiofarmakonok

= Receptorhoz kötődő radiofarmakonok

- A szív vizsgálatára alkalmas radiofarmakonok

= A perfúzió mérése

= A pumpafunkció mérése

= Az anyagcsere vizsgálata (glukóz, zsírsavak)

= Myocardiális infarctus direkt kimutatása

- A vese és a vizeletelvezető rendszer vizsgálatára alkalmas radiofarmakonok

= Dinamikus vesevizsgálatra alkalmas radiofarmakonok

= Statikus veseszcintigráfiára alkalmas radiofarmakonok

- A csont-ízületi rendszer és a csontvelő vizsgálatára alkalmas radiofarmakonok

= A csontrendszer vizsgálata foszfátvegyületekkel

= A csontvelő vizsgálata kolloidokkal, ellenanyagokkal

- A tüdő vizsgálatára alkalmas radiofarmakonok

= Perfúziós tüdőszcintigráfia

= Ventillációs tüdőszcintigráfia (nemesgázok, aeroszolok)

- Haematologiai vizsgálatokra alkalmas radiofarmakonok

- Az emésztőrendszer vizsgálatára alkalmas radiofarmakonok

= Képalkotással nem járó vizsgálatok radiofarmakonjai (felszívódás)

= Motilitási vizsgálatok

= A máj és eperendszer ábrázolására szolgáló radiofarmakonok

- Az endokrin mirigyek vizsgálatára alkalmas radiofarmakonok

= Pajzsmirigy

= Mellékpajzsmirigy

= Mellékvesekéreg és velő

- Tumoros megbetegedések vizsgálatára alkalmas radiofarmakonok

= Nem specifikusan dúsuló radiogyógyszerek

= Specifikusan dúsuló radiogyógyszerek (ellenanyagok)

- Pozitron-sugárzó izotópokkal jelzett radiofarmakonok

- Terápiás célra alkalmazható radioaktív gyógyszerek

= Jód-131, Jód-131 MIBG, Foszfor-32, Stroncium-89, Szamárium-153-EDTMP, Rhenium-186, Yttrium-90

7. Bejelentés radiofarmakon minőségi hibáiról, nem várt mellékhatásáról

In vivo izotópdiagnosztika és terápia:

Általános:

1. Betegek fogadása

- A beutaló és a kísérődokumentumok átvétele

- A beteg személyi adatainak felvétele

- Felvilágosítás a végzendő vizsgálat lényegéről és az esetleges várható szövődményről

- A szükséges beleegyező nyilatkozat kitöltetése

- A beteg előkészítése a vizsgálathoz

- Az izotóp beadása, a vizsgálat végrehajtása

- A szövődmények elhárításához szükséges elsősegély megkezdése és az orvos azonnali értesítése

2. Meleglaboratóriumi feladatok

- Izotópok átvétele

- Izotópok tárolása

- Izotópgenerátorok fejése

- Inaktív anyagok izotóppal történő jelölése

- A vér sejtes alkotóelemeinek szeparálása és jelölése

- A jelzett vegyületek osztása, dozirozása, előkészítése a beadáshoz

- A jelölés minőség-ellenőrzése (kromatográfia, jelölési hatásfok)

- Az aktivitásmérő kezelése, minőség-ellenőrzése

3. In vivo laboratóriumi feladatok

- Egycsatornás mérőfej használata és minőség-ellenőrzése

- Rectilinearis scanner használata és minőség-ellenőrzése

- Gammakamera (analóg és digitalis) használata és minőség-ellenőrzése

= planaris felvételek

= SPECT felvételek

= egésztest felvételek

= statikus és dinamikus vizsgálatok végzése

= terheléssel (farmakológiai, fizikális) összekapcsolt vizsgálatok végzése

- Csontdenzitométer (egy- és kétfotonos) használata és minőség-ellenőrzése

- Adatfeldolgozó és hozzákapcsolt periferiák használata

= vizsgálatok rögzítése, feldolgozása (hard copy is) előkészítése az orvosi leletezéshez

= a kész leletek megírása szövegszerkesztővel

= a vizsgálat archiválása

4. Sugárvédelmi feladatok

- Sugárhigiénés tisztaság ellenőrzése, szennyezettségmérő kezelése

- Decontaminálás

- Radioaktív hulladékok kezelése és tárolása

5. Adminisztrációs és diszpécseri feladatok

- Betegelőjegyzés

- A vizsgálatok időbeli és gazdaságosság szerinti optimális beosztása (osztályos munkarend)

- Izotóprendeléssel kapcsolatos adminisztráció elvégzése

- Izotópnyilvántartó könyv vezetése

- Az elvégzett vizsgálatok elszámolása a társadalombiztosítás felé, számla kiállítása magánbetegeknek

Részletes:

1. Bevezetés a klinikai izotópdiagnosztikába

- Az izotópdiagnosztika mint alkalmazott molekulárbiológia és élettan

- Az izotópdiagnosztika kapcsolata más diagnosztikai szakmákkal

- Az izotópdiagnosztikai laboratórium munkaszervezése

2. Belső elválasztású mirigyek diagnosztikája

- Pajzsmirigy

= Jódanyagcsere, a működés szabályozása

= A pajzsmirigy működés in vivo vizsgálata

- Radiojód tárolási próba

- Technécium felvétel

- Pajzsmirigy szcintigráfia

- Mellékpajzsmirigy

= Thallium-Tc-pertechnetát subtractios szcintigráfia

= Tc-99m MIBI mellékpajzsmirigy szcintigráfia

- Mellékvese

= Mellékvesekéreg

= Mellékvesevelő

= Neuroblastoma és egyéb apudomák

3. Központi idegrendszer

- Az agyi keringés vizsgálata

= Radionuklid angiográfia

= Az agyi keringés vizsgálata Tc-99m HMPAO-val

= Az agyi véráramlás mérése egyéb nyomjelzőkkel

= Az agyi vértartalom mérése

- Agyszcintigráfia

- Receptorok kimutatása az agyban gamma-sugárzókkal

- Pozitron-sugárzók az agy betegségeiben

- Liquor keringés

= Hydrocephalus

= Liquorcsorgás

= Myeloszcintigráfia

4. Szív és keringés

- A szív pumpa funkciójának izotóp vizsgálata

= First pass vagyis első keringési kör módszer

- Perctérfogat

- Izotóp ventriculográfia first pass eljárással

- Intracardialis shunt

= EKG-val kapuzott equilibriumban végzett radionuklid ventriculográfia (MUGA)

- A szívizom perfúzió vizsgálata

= A terhelés módja

= Thallium-201 perfúziós szívizom szcintigráfia

= Tc-99m MIBI perfúziós szívizom szcintigráfia

= Tc-99m Teboroxime perfúziós szcintigráfia

= Tc-99m Tetrofosmin perfúziós szcintigráfia

- Szívizom szcintigráfia a necrosis igazolására

= Tc-99m pirofoszfát szcintigráfia

= Szcintigráfia myosin elleni antitesttel

- Szívizom anyagcsere-vizsgálata jelzett zsírsavakkal

- Szívizom beidegzés és ingerületátvitel vizsgálata

- Pozitronsugárzó izotópok kardiológiai alkalmazása

- A végtag keringés vizsgálata

5. A tüdő

- A tüdő keringésének vizsgálata

= Perfúziós szcintigráfia

- A légzés izotópvizsgálata

= Vizsgálat gázokkal, vizsgálat aerosolokkal

- Kombinált inhalációs-perfúziós tüdőszcintigráfia

6. Emésztőrendszer és máj

- Nyálmirigyek

- Motilitási vizsgálatok

= Nyelőcső motilitás

= A gyomor ürülése

- Gyomor-bélrendszeri vérzés kimutatása

- Meckel diverticulum

- Felszívódási zavarok

= Exsudativ gastro-enteropathia

= Epesavak felszívódása

= Zsírfelszívódás

= Egyéb felszívódási vizsgálatok

- A máj

= Szcintigráfia kolloiddal

= A máj háromfázisú vérpool szcintigráfiája

= A máj térszűkítő képleteinek szcintigráfiás jellemzői

= Májkeringés

= A transzplantált máj vizsgálata

- Epeutak és epehólyag

= Akut és krónikus epehólyaggyulladás

= Az epeelfolyás akadályozottsága

= Epés reflux a gyomorba és a nyelőcsőbe

- Vizeleti és nemi szervek

= Clearence

- Glomerularis filtráció mérése (GFR)

- Effektív vese vérátáramlás (ERPF)

= Radiorenográfia

- Renovascularis hypertonia

= A transzplantált vese vizsgálata

= Statikus veseszintigráfia felnőtt és gyermekkorban

= Vesicouretralis reflux, ureter dinamika

= Hereszcintigráfia

= Hiszterosalpingográfia

= Vízterek

= Kicserélhető kálium-, nátrium-, magnéziumtartalom

7. Csontok és ízületek

- A csontszcintigráfiáról általában

= Háromfázisú csontszcintigráfia

= Egésztest és SPECT vizsgálat

- A csontszcintigráfia javallatai

= Elsődleges csont-, porc- és csontvelődaganatok

= Csontáttétek keresése

= Trauma

= Metabolikus csontbetegségek

= Gyulladás

- Extraossealis halmozás

- Osteodenzitometria

= Egyfotonos abszorpciometria

= Kétfotonos abszorpciometria

- Ízületi szcintigráfia

= Rheumatoid arthritis

= Sacroileitis

= Ízületi protézis kilazulása

8. A vér és a nyirokrendszer

- Csontvelőszcintigráfia

- Lépszcintigráfia

- Izotóp lymphográfia

= A nyirokkeringés dinamikus vizsgálata

- Vértérfogat meghatározás

- B12-vitamin forgalom

- Vasforgalom

- Vörösvérsejt és thrombocyta élettartam mérése

- A thrombosis izotópdiagnosztikája

= Radionuklid phlebográfia

9. Gyulladás

- Gallium szcintigráfia a gyulladásban

- Jelzett leukocyták

- Jelzett immunglobulinok

- Jelzett ellenanyagok

10. Daganatok

- Immunoszcintigráfia

- Nem specifikus tumorszcintigráfia

= Gallium tumorszcintigráfia

= Tc-99m MIBI tumorszcintigráfia

= Egyéb nem specifikus tumorszcintigráfiák

- Receptor szcintigráfia gamma-sugárzókkal

= Octreotide szcintigráfia

- Pozitronsugárzók onkológiai felhasználása

Izotópterápia:

Terápiás célra alkalmas radioizotópok

- alfa-sugárzók, béta-sugárzók

A terápiához szükséges aktivitások kiszámolása

Az izotopterápia szövődményei

Ambuláns és fekvőbeteg terápia

Jóindulatú pajzsmirigybetegségek radiojód kezelése

- hyperthyreosis

- normofunkcios struma

Pajzsmirigyrák radiojód kezelése

- maradék pajzsmirigyszövet ablációja

- áttétek kezelése

- ellenőrző vizsgálatok egésztest szcintigráfiával

Csontmetastázisok izotópkezelése

- stroncium-89 terápia

- samarium-153-EDTMP terápia

- rhenium-186 HEDP terápia

Ízületi terápia

- kisízületek kezelése

- nagyízületek kezelése

Foszfor-32 terápia

Jód-131 MIBEG terápia

Radioimmun terápia

Üregi terápia

Endolymphaticus terápia

Intraarteriális izotópterápia.

- májdaganatok 131-jód Lipiodol kezelése

Intratumorális izotópterápia

In vitro izotópdiagnosztika:

Az immunoassayról általában

Az immunoassay elve

Kompetitív immunoassay

Immunometrikus assay

Az immunoassay alkotórészei

Antigén

Ellenanyag

Antigén vagy ellenanyag radioaktív és nem radioaktív jelzése

Az immunoassay kivitelezésének lépései

Szeparálási eljárások

A minta koncentrációjának kiszámítása

Az immunoassay megbízhatóságának vizsgálata

A klinikai diagnosztikában leggyakrabban használt immunoassay-k

Pajzsmirigybetegségek in vitro diagnosztikája

Nőgyógyászati hormonok

Gyógyszerszint mérés

Vírusok

Tumormarkerek

In vitro izotópdiagnosztika a kutatásban

Matematika, számítástechnika, biometria:

Elemi matematikai függvények

Statisztikai alapfogalmak

Differenciál és integrál számítás elemei

Differenciál egyenlet fogalma

Számítástechnikai alapfogalmak

Növekvő és csökkenő exponenciális függvények

Normálás és függvény transzformáció fogalma

Hibaszámítás: eloszlási függvény fogalma átlag és szórás, medián statisztikus és szisztémás hiba fogalama, statisztikai próbák, korelláció számítás

Százalékszámítás, hármasszabály valamint keverékszámítás

Alapvető számítástechnikai feladatok elvégzése (formattálás, archiválás, dezarchiválás)

Grafikus ábrázolás: lineáris, szemilogaritmikus, log-log, és egyéb speciális (logit-log) koordináta rendszerekbe

Interpoláslás, extrapolálás

Felhasználói programok futtatása

A) 1. Írásbeli vizsga tantárgyai:

- Biofizika

- Atomfizika

- Radiofarmakológia

- In vivo izotópdiagnosztika

- In vitro izotópdiagnosztika

- Izotópterápia

- Matematika, számítástechnika

A vizsgázó a felsorolt tantárgyak előzőekben meghatározott témaköreiből összeállított komplex tételeket old meg, melyet az Egészségügyi Minisztérium központilag ad ki.

A tételek egy írásbeli vizsgán használhatók fel.

A vizsga ideje 180 perc.

A) 2. Szóbeli vizsga tantárgyai:

- Klinikai ismeretek

- Bővített sugárvédelmi ismeretek

- Méréstechnika, műszerismeret

A szóbeli vizsgán a vizsgázó a felsorolt tantárgyak témaköreiből összeállított tételek alapján felel. A szóbeli vizsga tételeit tantárgyanként az Egészségügyi Minisztérium központilag határozza meg és adja ki.

B) Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga olyan intézményekben szervezhető, melyekben a képzési idő alatt is folyamatosan biztosított volt a tanulók gyakorlata, és az intézmény rendelkezik a nukleáris medicina területén a gyakorlati vizsgához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

A vizsgázó a szakmai gyakorlati vizsgán a vizsgabizottság jelenlétében - a szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményének III. B.1-4. pontjában meghatározott két gyakorlati feladatot old meg, melyből egyik a 2. pontban meghatározott feladatok valamelyike.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsgán a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltakon túl felmentés nem adható.

5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A) Szakmai elmélet

A vizsgázó szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli és írásbeli vizsga érdemjegyének átlaga adja, ...,5 érték esetén az osztályzatot a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.

A szóbeli vizsga érdemjegyét a szóbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyei alapján átlaggal kell megállapítani.

B) Szakmai gyakorlat

A vizsgázó gyakorlati munkáját a két gyakorlati terület mindegyikén külön érdemjeggyel kell értékelni, és végső osztályzatát a részjegyek átlaga alapján kell megállapítani. Ha a részjegyek valamelyike elégtelen, a vizsgázó végső gyakorlati osztályzata is elégtelen. Javítóvizsgán az egész gyakorlati vizsgát meg kell ismételni.

A gyakorlati vizsga értékelési szempontjai:

- a kijelölt feladatok elvégzése, dokumentálása, az eredmény értékelése,

- az előírt sugárvédelmi és munkavédelmi higiénés szabályok betartása,

- a tevékenység elméleti alapjainak alkalmazása.

V. Egyéb tudnivalók

1. Az iskolarendszerű képzésben a Egészségügyi Minisztérium által kiadott központi oktatási program használata kötelező. Az iskolarendszeren kívüli képzésben nem lehet eltérni a központi programban előírt tantárgyaktól, elméleti tantárgyi vizsgáktól, valamint a kötelezően előírt gyakorlatoktól.

2. Az izotópasszisztens képzésben csak 18 éven felüli személy vehet részt. A képzés során be kell tartani a 7/1988. (VII. 20.) SZEM rendeletben foglaltakat.

3. Az izotópasszisztens szakképesítés központi programjának megjelenésével egyidejűleg érvényét veszti az Egészségügyi Minisztérium által kiadott izotóplaboratóriumi asszisztens szakra 1972-ben és 1982-ben kiadott tanterv, valamint az 1987-ben kiadott kísérleti tanterv.

4. Az egészségügyi miniszter a szakképzésről szóló, módosított 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szakképzés intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére feljogosítja az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet.