179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet

a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 51. §-ának a)-e), j)-k) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A Kormányzati Koordinációs Bizottság összetétele

1. §[1] (1) A Kat. 9. §-ának megfelelően a Kormány katasztrófavédelemmel kapcsolatos döntései előkészítéséért, a döntések összehangolásáért a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) mint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 25. § (1) bekezdése szerinti tárcaközi bizottság a felelős.

(2) Az Alkotmány 40/B. § (3) bekezdésének, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 46. §-ának megfelelően a KKB hatásköre nem terjed ki a Magyar Honvédségre, a polgári védelem és a polgári veszélyhelyzeti tervezés honvédelmi feladataira, a honvédelmi szempontból fontos kritikus infrastruktúrák védelmére, illetve az Alkotmányban és a Hvt.-ben meghatározott egyéb honvédelmi feladatra.

2. §[2] (1) A KKB:

a) elnöke: a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter,

b)[3] tagai: az agrárpolitikáért, az államháztartásért, a bányászati ügyekért, az egészségügyért, az elektronikus hírközlésért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az energiapolitikáért, a gazdaságpolitikáért, a határrendészetért, a honvédelemért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az iparügyekért, a kereskedelemért, a kormányzati, közigazgatási informatikáért, a környezetvédelemért, a közlekedésért, a külpolitikáért, az oktatásért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a rendészetért, valamint a vízgazdálkodásért felelős miniszter.

(2) A KKB ülésén állandó jelleggel, tanácskozási joggal részt vesz:

a) a KKB Titkársága vezetője,

b) a KKB Tudományos Tanács elnöke,

c) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) főigazgatója.

(3)[4] A KKB ülésén a KKB elnökének meghívása alapján tanácskozási joggal vesz(nek) részt:

a) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója,

b) a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka,

c) a Honvéd Vezérkar főnöke,

d) a KKB Nukleárisbaleset-elhárítási Műszaki Tudományos Tanács (a továbbiakban: NBE MTT) vezetője,

e) a KKB Operatív Törzs vezetője,

f) a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke,

g) a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke,

h) az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) főigazgatója,

i) az országos főállatorvos,

j) az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke,

k) az Országos Mentőszolgálat főigazgatója,

l) az országos rendőrfőkapitány,

m) az országos tisztifőorvos,

n) a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka,

o) a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság főigazgatója,

p) azon megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, akit a KKB napirendjén szereplő kérdés érint,

q) a KKB elnöke által meghívott személyek.

(4) A (3) bekezdésben felsoroltak meghívására a napirend által érintett KKB-tag kezdeményezésére, és a KKB elnökének döntése alapján is sor kerülhet.

(5) A KKB elnökét akadályoztatása esetén - általános helyettesítési jogkörrel - a rendészetért felelős miniszter helyettesíti. A rendészetért felelős miniszter az általános helyettesítési jogkörében végzett tevékenységéről a KKB elnökét tájékoztatja.

(6) A KKB tagait akadályoztatásuk esetén a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető, a tanácskozási joggal rendelkező személyeket szervezetszerű helyettesük képviseli, akiket a KKB ülésén a helyettesített személlyel azonos jogok illetnek meg.

A KKB szervei

3. § (1)[5] A KKB

a) állandó jelleggel Titkárságot, Veszélyhelyzeti Központot és Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottságot, valamint

b) katasztrófahelyzetben Operatív Törzset és a nukleáris veszélyhelyzeten kívüli kockázat kezelésére védekezési munkabizottságot

működtet.

(2)[6] A KKB Titkársága és a KKB Operatív Törzse a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium bázisán, Veszélyhelyzeti Központja az OKF bázisán működik. A KKB Titkársága működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a KKB Veszélyhelyzeti Központ működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket az OKF, míg a KKB Operatív Törzs működését együttesen biztosítják. A (8) bekezdésben meghatározott esetben a KKB Operatív Törzs az OKF-en is működhet.

(3)[7] A KKB Titkársága és a KKB Operatív Törzs vezetőjét a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a KKB Veszélyhelyzeti Központ vezetőjét az OKF főigazgatója nevezi ki.

(4)[8] A KKB Titkársága:

a) előkészíti a KKB üléseit, gondoskodik az érintettek tájékoztatásáról,

b) figyelemmel kíséri a jogszabályokban és a KKB éves feladattervében meghatározott feladatok végrehajtásának helyzetét, melyről havonta tájékoztatja a KKB elnökét és az üléseken a KKB-t,

c) összeállítja a KKB elnökének a Kormány részére szóló éves beszámolóját.

d)[9] biztosítja a Nemzeti Helyzetértékelő Központ működési feltételeit.

(5)[10] A KKB Veszélyhelyzeti Központ az OKF szervezeti elemeként állandó ügyeleti szolgálattal biztosítja a katasztrófákkal összefüggő hazai és külföldi információk gyűjtését, elemzését és az érintettek részére történő biztosítását.

(6)[11] A KKB Operatív Törzs az OKF állományából és az érintett minisztériumok állományából kijelölt szakemberekkel látja el a feladatát.

(7)[12] A KKB Operatív Törzs a nukleáris veszélyhelyzeten kívüli kockázat kezelésére létrehozott védekezési munkabizottság működésének megkezdéséig végzi a katasztrófa következményeinek elhárítására vonatkozó operatív döntések előkészítését, és javaslatot tesz a végrehajtásra az érintett miniszterek részére.

(8)[13] A KKB Operatív Törzs a nukleáris veszélyhelyzeten kívüli kockázat kezelésére létrehozott védekezési munkabizottság működésének megkezdését követően, valamint a Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság működése során a KKB elnöke által meghatározott, a katasztrófákkal összefüggő lakosságvédelmi feladatok koordinálásával kapcsolatos feladatokat látja el.

(9)[14] A KKB Operatív Törzs a nukleárisbaleset-elhárítás központi tájékoztatási feladatainak koordinálása érdekében Lakossági Tájékoztatási Munkacsoportot működtet.

4. §[15] A KKB tevékenységének támogatása, a megalapozottabb döntés-előkészítés érdekében a KKB Tudományos Tanácsot működtet. A Tudományos Tanács tagjai a miniszterelnök által felkért tudományos intézetek, szervezetek vezetői.

4/A. §[16] (1) A nukleáris veszélyhelyzetre való felkészülésre és következményeinek elhárítására a KKB szerveként az NBE MTT működik. Az NBE MTT tagjai az OAH főigazgatója által felkért személyek.

(2) Az NBE MTT vezetőjét a KKB elnökének egyetértésével az OAH főigazgatója bízza meg.

(3) Az NBE MTT működési feltételeit az OAH főigazgatója biztosítja.

(4) A nukleárisbaleset-elhárítással összefüggő tervek gondozása érdekében a KKB Felsőszintű Munkacsoportot működtet.

(5) A Felsőszintű Munkacsoport részletes feladatait, szervezetét és ügyrendjét a Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság vezetőjének előterjesztése alapján a KKB határozza meg.

5. § (1)[17] A KKB döntés-előkészítő szerveként a szakmai feladatok ellátását védekezési munkabizottság koordinálja.

(2)[18] Az a miniszter, akinek az adott katasztrófatípus kezelése az első helyi felelősségébe tartozik, védekezési munkabizottságot hoz létre és működtet - különösen -a következő esetekben:

a) az ár- és belvizek elleni védekezés irányítására, a vízügyi infrastruktúrát ért károk felszámolására a vízgazdálkodásért,

b) a rendkívüli időjárási helyzetben történő védekezés irányítására a közlekedésért,

c) a veszélyhelyzeti szintet elérő környezetkárosodás - felszíni, a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződése, légszennyezettség, veszélyes hulladékok - felszámolásának irányítására a környezetvédelemért,

d)[19]

e) a földrengés következményeinek felszámolására a katasztrófák elleni védekezésért,

f) a Kat. 3. § w) pontja szerinti veszélyes ipari üzem működése során keletkezett katasztrófa következményei felszámolásának irányítására a katasztrófák elleni védekezésért,

g) a Kat. 3. § w) pontja hatálya alá nem tartozó ipari üzemekkel kapcsolatos - ipari létesítményekben, veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező - veszélyhelyzeti szintet elérő esemény (ipari katasztrófa) következményei felszámolásának irányítására az iparügyekért,

h) a Kat. 3. § w) pontja hatálya alá nem tartozó ipari üzemekkel kapcsolatos - szénhidrogén kitermelésben bekövetkező - veszélyhelyzeti szintet elérő esemény (ipari katasztrófa) következményei felszámolásának irányítására a bányászati ügyekért,

i) a tömeges méretű migráció kezelésére az idegenrendészetért és menekültügyért,

j) a humán járványok megelőzésének és felszámolásának irányítására az egészségügyért,

k) a veszélyhelyzeti szintű hőhullám időszakára az egészségügyért,

l) az állati eredetű járványok, valamint az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos események megelőzésének és felszámolásának irányítására az élelmiszerlánc-felügyeletért,

m) a veszélyhelyzeti szintet elérő légi, közúti, vasúti, vízi közlekedési balesetek, valamint a katasztrófák kezelése és a nemzetközi segítségnyújtás során szükséges szárazföldi, vízi és légi szállítási feladatok, kapacitások biztosítására és a közlekedési, hírközlési infrastruktúrát ért károk felszámolására a közlekedésért,

n) a kormányzati, közigazgatási informatikai rendszerek zavarai, leállása vagy összeomlása miatt bekövetkező események kezelésére, valamint következményei felszámolásának irányítására a kormányzati, közigazgatási informatikáért

való felelőssége körében.

(3) Szükség esetén a KKB további védekezési munkabizottság felállítását is elrendelheti.

(4)[20] A Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság a nukleáris veszélyhelyzet kockázatainak kezelésére, a nukleárisbaleset-elhárításra létrehozott, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által működtetett, az OAH főigazgatója által vezetett védekezési munkabizottság.

6. § (1)[21] A védekezési munkabizottság vezetője az 5. § szerint védekezési munkabizottságot létrehozó és működtető miniszter által kijelölt vezető beosztású személy. Az 5. § (2) bekezdés e)-f) pontja szerinti védekezési munkabizottságot az OKF főigazgatója vezeti. A védekezési munkabizottság tagjai az érintett minisztériumok és más központi államigazgatási szervek vezetői által kijelölt szakemberek.

(2)[22] A védekezési munkabizottság működési feltételeinek a biztosítása az érintett minisztérium feladata, nukleáris baleset esetén a feltételek biztosításában az OAH is részt vesz.

(3) A védekezési munkabizottság katasztrófaveszély vagy katasztrófahelyzet esetén a KKB elnökének intézkedésére a KKB összehívása nélkül is működhet.

(4) A védekezési munkabizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, melyet az érintett miniszter hagy jóvá.

(5)[23] A KKB Operatív Törzs nukleáris veszélyhelyzetben a KKB elnökének intézkedésére a KKB összehívása nélkül is működhet.

(6)[24] A védekezésre való felkészülés érdekében a KKB Operatív Törzs és a védekezési munkabizottságok a KKB által meghatározottak szerint gyakorlatot, illetve a teljes katasztrófavédelmi irányítási rendszert érintően rendszergyakorlatot tartanak.

A KKB működése. A KKB elnökének és tagjainak a KKB működésével kapcsolatos feladatai[25]

6/A. § (1) A KKB - tagjai kétharmadának szavazatával - maga határozza meg ügyrendjét.

(2) A KKB szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tart ülést.

(3) A KKB tevékenységét a KKB elnöke irányítja.

(4) A KKB elnöke:

a) vezeti a KKB üléseit,

b) felügyeli a rendelkezésére bocsátott költségvetési források felhasználását, irányítja a bizottsági szintű nemzetközi együttműködést,

c) figyelemmel kíséri

ca) a KKB határozatainak és az érintett szervek, szervezetek együttműködésének megvalósulását,

cb)[26] a Magyar Köztársaság katasztrófa-veszélyeztetettségére, a katasztrófák hatásai elleni védekezésre vonatkozó nemzeti stratégia előkészítését, a kapcsolódó költségvetések tervezését,

cc) az országos katasztrófavédelmi információs rendszer létrehozásáról, a KKB Kommunikációs és Információs Központjának kiépítéséről és működtetéséről szóló javaslatok megvalósulását,

cd) a tudományos kutató, elemző és értékelő tevékenységet,

ce) a védekezés irányítása során a kialakult veszélyhelyzetről beérkező információk folyamatos elemzését és az ezek alapján tett intézkedéseket,

cf) a következmények felszámolása és a helyreállítás során jelentkező feladatok végrehajtását, a kárfelmérést, továbbá a kormányzati pénzeszközök, valamint a segélyek hatékony felhasználását,

cg) az Országos Sugárfigyelő Jelző és Ellenőrző Rendszer tevékenységét,

ch) a lakossági tájékoztatási feladatok végrehajtását, különös tekintettel a médiával való együttműködésre.

(5) A KKB tagjai:

a) irányítják szakterületükön a megelőzés védelmi feladatai ágazati végrehajtását, a védekezési tervek elkészítését,

b) a költségvetési tervezés rendszerében javaslatot tesznek az ágazati katasztrófavédelmi rendszer és szervek működéséhez szükséges pénzügyi feltételek biztosítására,

c) biztosítják a katasztrófavédelmi célú távközlési, informatikai, valamint ágazati mérő- és ellenőrző rendszerek összehangolt működtetését,

d) javaslatot tesznek az ágazat katasztrófavédelemben részt vevő szerveinek és a katasztrófavédelembe bevonható gazdálkodó, valamint az önkéntesen jelentkező civil szervezetek közül a tevékenységénél és szervezeténél fogva állandó együttműködésre alkalmas és a helyi részvételnél átfogóbb tevékenységre is képes szervezeteknek akijelölésére, a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladataik meghatározására,

e) folyamatosan figyelemmel kísérik a szakterületükön jelentkező katasztrófaveszélyt jelentő jelenségeket, folyamatokat, intézkednek a veszély elhárításáról, illetőleg megteszik a szükséges intézkedéseket a feladatok kimunkálására, végrehajtására, és ezekről tájékoztatják a KKB elnökét,

f) folyamatosan ellenőrzik ágazatuk katasztrófa elhárítással kapcsolatos feladatainak végrehajtását,

g) irányítják az ágazat katasztrófavédelmi tevékenységével kapcsolatos nemzetközi együttműködést,

h) kijelölik a védekezési munkabizottságok vezetőit,

i) intézkednek az adott minisztériumban létrehozott védekezési munkabizottságok működési okmányainak elkészítésére,

j) biztosítják a védekezési munkabizottságok működésének feltételeit, és meghatározzák működésük helyét.

A KKB általános feladatai

7. § (1) A megelőzés időszakában a KKB:

a) a katasztrófák megelőzése érdekében összehangolja a tudományos, kutató, elemző, értékelő tevékenységet, irányítja az országos felmérést a katasztrófaveszélyes területekről,

b) összehangolja az előrejelzett katasztrófákra történő felkészülési feladatokat,

c) a Tudományos Tanács bevonásával kidolgozza azokat az intézkedéseket, amelyek csökkenthetik a katasztrófa veszélyét, illetve amelyek mérsékelhetik a katasztrófa okozta károkat.

(2) A védekezés időszakában a KKB:

a) összehangolja a mentésben részt vevő szervek tevékenységét, a központi irányítást,

b) figyelemmel kíséri, szükség esetén összehangolja a katasztrófák hatása elleni védekezés (a továbbiakban: védekezés) helyi irányítását, összehangolja a védelmi bizottságok elnökei védekezési tevékenységét,

c)[27] a külön jogszabályban meghatározottak szerint irányítja a nukleárisbaleset-elhárítási veszélyhelyzet, illetőleg nukleáris baleset elhárítását,

d) a külön jogszabályban meghatározott esetben irányítja a vizek kártételei elleni védekezést.

(3) A KKB a Kormány döntésének megfelelően végzi a helyreállítással kapcsolatos feladatok irányítását.

A KKB részletes feladatai

8. § (1) A védekezésre való felkészülés és a megelőzés során a KKB:

a)[28] A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiáját meghatározó kormányhatározat* értelmében előzetesen véleményezi a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által összeállított katasztrófavédelmi stratégia tervezetét,

b) meghatározza az előre jelzett katasztrófák bekövetkezésének valószínűségi szintjét, amikor a védekezést külön intézkedés nélkül meg kell kezdeni, ehhez rögzíti a felkészülés módját, javaslatot tesz a Kormánynak az előrejelzés közzétételére jogosult szervezet kijelölésére és a közzététel rendjére,

c)[29] értékeli az előző év súlyos balesetei, katasztrófái kezelésének, a nemzetközi együttműködésnek és a kölcsönös segítségnyújtásnak, valamint az előző évi felkészülés tapasztalatait,

d) éves feladattervében meghatározza a felkészüléssel kapcsolatos feladatait,

e) összehangolja az ország egészét érintő hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok tervezését, szervezését,

f) kidolgozza és kormánydöntésre előkészíti a katasztrófavédelmi kommunikációs és információs rendszerének kialakítására, működtetésére és fejlesztésére vonatkozó tervet, figyelembe véve a kormányzati, minisztériumi, valamint a jogszabályok által meghatározott feladatok végrehajtásának infrastrukturális szükségleteit. Biztosítja a nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolattartás kommunikációs feltételeit,

g) figyelemmel kíséri a katasztrófák elleni védekezéshez szükséges anyagok, szállítókapacitások és szállítóeszközjavító kapacitások nyilvántartási rendszerét, szükség esetén javaslatot tesz a nyilvántartások létrehozásával és folyamatos karbantartásával kapcsolatos jogszabályok módosítására, illetve megalkotására,

h) figyelemmel kíséri a két- és többoldalú nemzetközi megállapodásokban foglaltak végrehajtását,

i) összeállítja és kormánydöntésre előkészíti a katasztrófák megelőzésére és felszámolására, a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtásra, a nemzetközi segítségnyújtásban történő magyar részvételre vonatkozó együttműködés rendjét,

j) összeállítja és kormánydöntésre előkészíti a főbb nemzetközi együttműködési feladatokat, alapelveket és irányelveket,

k) figyelemmel kíséri a baleset-elhárítási tevékenységgel kapcsolatban a jogszabályokban és a nemzetközi szerződésekben rögzített, a nemzetközi kapcsolattartást szabályozó rendelkezések végrehajtását,

l) középtávú és éves feladatterveiben meghatározza a katasztrófák elleni védekezésben érintett szervezetek és a lakosság felkészítésének, továbbképzésének, illetve tájékoztatásának témáit és terjedelmét,

m) összeállítja a védekezés tervezésére vonatkozó követelményeket,

n) szükség esetén kezdeményezi a katasztrófavédelemmel kapcsolatos jogszabályok módosítását.

(2) A védekezés irányítása során a KKB:

a) folyamatosan elemzi a kialakult helyzetről beérkező információkat, és megteszi a szükséges intézkedéseket,

b) tájékoztatást ad a védekezésben érintett szervek részére a katasztrófa veszélyéről, előkészíti a Kormány döntését a katasztrófavédelemben részt vevő szervek készenlétbe helyezésére,

c) hírközlő eszközök útján rendszeresen tájékozatja a lakosságot a katasztrófaveszélyről, illetve annak elmúltáról,

d)[30] összehangolja a minisztériumok és más központi államigazgatási szervek védekezéssel kapcsolatos szakmai tevékenységét,

e) több megyét érintő katasztrófa esetén kormánydöntésre előkészíti a védekezésben részt vevő területi szervezetek feladataira és az anyagi eszközök átcsoportosítására, a központi eszközök és tartalékok igénybevételére vonatkozó döntéseket,

f) figyelemmel kíséri a védekezéssel összefüggő tevékenységet, javaslatot tesz a felmerült költségek biztosítására, elosztására az állami tartalékok igénybevételére,

g) kezdeményezi a Kormány döntését a veszélyhelyzet kihirdetésére, illetve a katasztrófa sújtotta területté nyilvánításra,

h) kezdeményezi a Kormánynál a nemzetközi segítségnyújtási kérést, valamint a nemzetközi humanitárius segélyek fogadását és elosztását,

i) kezdeményezi a Kormánynál a polgári védelmi szervezetek egyidejű alkalmazásának elrendelését,

j) javaslatot tesz a nem a Magyar Köztársaság területén bekövetkezett, de az országot is veszélyeztető katasztrófa esetén magyar, mentésben részt vevő erők külföldön történő alkalmazására.

(3) A következmények felszámolása és a helyreállítás során a KKB:

a) összehangolja a helyreállítással kapcsolatos feladatok végrehajtását, a kárfelmérést, a kormányzati pénzeszközök, valamint segélyek felhasználását,

b) értékeli a károk felmérésének eredményeit, és javaslatot tesz a Kormány részére vis maior alap felhasználására,

c) javaslatot tesz a Kormánynak a vis maior alap, illetve a központi költségvetésből biztosított pénzeszközök felhasználásának ellenőrzésére, javaslatot készít a felhasznált vis maior alap kiegészítésére.

(4)[31] A KKB a károk felmérését, a kormányzati pénzeszközök, segélyek felosztását a helyreállításra biztosított pénzeszközök felhasználását, illetve azok ellenőrzését a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a pénzügyi lebonyolítást a Magyar Államkincstár területi szervei (a továbbiakban: Igazgatóság) bevonásával végzi.

A KKB hatásköre a megyei, fővárosi védelmi bizottságok, illetve azok elnökének felkészülésével, a védekezés irányításával, illetve következményének felszámolásával kapcsolatban

9. § Az irányítással és a következmények felszámolásával kapcsolatban a KKB:

a) folyamatosan elemzi a védekezéssel kapcsolatos információkat,

b) figyelemmel kíséri a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg a főpolgármester védekezésirányító jogkörében kiadott intézkedéseit,

c) gondoskodik a megyei védelmi bizottság hatáskörét meghaladó intézkedések megtételéről, továbbá koordinálja a több megye együttműködését igénylő feladatok végrehajtását,

d) javaslatot tesz a nemzetközi segítségnyújtásban részt vevő erők igénybevételére, feladatára.

Riasztási, működtetési feladatok

10. § (1)[32] A KKB tagjainak, valamint a védekezési munkabizottságok, a KKB Operatív Törzs és a Tudományos Tanács vezetői riasztásának megszervezését, tartózkodási helyük, elérhetőségük naprakész nyilvántartásának vezetését az OKF végzi.

(2)[33] A védekezési munkabizottságok, aKKB Operatív Törzs és a Tudományos Tanács vezetői felelősek a tagok riasztásának megszervezéséért.

(3)[34] Az OKF főigazgatója felelős a KKB ügyeleti rendszerének megszervezéséért, működtetéséért, a KKB adatbázisának és az adatszolgáltatás rendjének kialakításáért és működtetéséért.

(4) A KKB kijelöli a riasztáshoz szükséges információs rendszerbe bevonható kormányzati szerveket és eszközöket. E szervek előrejelző és információs adatszolgáltatása a KKB, illetve annak szervei részére térítésmentes.

A Kormányzati Koordinációs Bizottság összehívásának rendje

11. § (1)[35] A KKB-t a védekezésre való felkészülés időszakában az éves feladattervnek megfelelően a KKB elnöke hívja össze.

(2) A védekezés időszakában a KKB-t az elnök hívja össze. A KKB tagjain felül a meghívottak körét - a katasztrófa típusától függően - a KKB elnöke határozza meg.

(3) A védekezés során

a)[36] első ütemben a védekezési munkabizottság kezdi meg működését, amely a KKB Titkárságán keresztül folyamatos tájékoztatást ad a KKB elnöke, illetve a védekezésben érintett szervek, szolgálatok részére,

b) második ütemben - amennyiben a védekezési munkabizottság feladat- és hatáskörét meghaladó intézkedések megtétele szükséges - a munkabizottság vezetője kezdeményezi a KKB összehívását.

(4) Veszélyhelyzet, katasztrófahelyzet kialakulása esetén, amennyiben az előre jelezhető, az előrejelzéstől számított 6 órán belül a KKB, illetőleg a védekezési munkabizottság vezetője, valamint az általa kijelölt szakember elemzi a kialakult helyzetet és megteszi a szükséges intézkedéseket.

(5)[37] A veszélyhelyzet, katasztrófahelyzet váratlan kialakulása esetén a KKB Operatív Törzs, illetőleg a védekezési munkabizottság vezetője haladéktalanul, de legkésőbb a riasztástól számított egy órán belül megteszi az azonnal foganatosítható intézkedéseket, ezzel párhuzamosan javaslatot tesz a KKB összehívására, illetve gondoskodik az alárendeltségében lévő szervek működőképességének eléréséről oly módon, hogy a KKB, illetve a védekezési munkabizottság a működőképességét a KKB elnöke, illetve a védekezési munkabizottság vezetője által előre kijelölt állománnyal, az első riasztástól számított 4 órán belül, teljes állománnyal pedig 8 órán belül érje el.

A Kormány tagjainak és a katasztrófavédelemben érintett állami szervek részletes feladatai

12. § (1) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter:[38]

a) irányítja és ellenőrzi a védekezéssel és a felkészüléssel kapcsolatban a megyei, fővárosi védelmi bizottságok (a továbbiakban: megyei védelmi bizottság), illetve a megyei védelmi bizottságok elnökei feladatainak végrehajtását,

b) meghatározza a megyei védelmi bizottságok védekezésre történő felkészítésének rendjét,

c)[39] jóváhagyja a megyei védelmi bizottságok által tervezett - az OKF által egyeztetett - katasztrófavédelmi gyakorlatok terveit,

d) meghatározza a katasztrófavédelmi tervező, szervező tevékenység irányelveit,

e) meghatározza a védekezés során megvalósítandó együttműködés követelményeit,

f) meghatározza a katasztrófavédelmi feladatok személyi, anyagi-technikai biztosításának elvi követelményeit.

(2) A miniszter:

a) a KKB döntésének megfelelően kidolgozza a védekezési munkabizottság részletes szakmai feladatait,

b) intézkedik a védekezési munkabizottság feladatainak végrehajtására, ellenőrzi a védekezési munkabizottság tevékenységét,

c) rendszeresen tájékoztatja a KKB elnökét a feladatok végrehajtásának helyzetéről,

d) folyamatosan figyelemmel kíséri a szakterületén jelentkező, katasztrófaveszélyt jelentő jelenségeket, folyamatokat, intézkedik a veszély elhárítására, illetőleg megteszi a szükséges intézkedéseket a megelőzéshez szükséges pénzügyi források előteremtésére, a feladatok kimunkálására, végrehajtására,

e) folyamatosan ellenőrzi a megelőzéssel és a felkészüléssel kapcsolatos feladatok végrehajtását.

(3) A katasztrófavédelemben részt vevő állami szervek vezetője:

a) feltárja, meghatározza saját szakterületén, illetve az alárendeltségébe tartozó szerv vonatkozásában a megelőzéssel kapcsolatos feladatokat és lehetőségeket,

b) a saját szervezetére vonatkozóan a védekezéssel kapcsolatos, a normál működési rendtől eltérő szabályokat kialakítja, és meghatározza a bevezetés rendjét,

c) meghatározza az alárendeltségébe tartozó szervezet védekezés idejére szükséges működési rendjét, szervezetét és az ehhez kapcsolódó feltételrendszert (berendelés megszervezése, túlmunka elrendelése, ellentételezése, elhelyezési, ellátási feltételek biztosítása, munkacsoportok kialakítása, megalakításának rendje stb.),

d) meghatározza más, a védekezésben részt vevő állami szervekkel az együttműködést és a kapcsolattartást.

(4) A katasztrófavédelemben részt vevő állami szervek vezetőinek a feladataikat úgy kell megszervezni, hogy munkaidőn belül a váratlan helyzetekben haladéktalanul, munkaidőn kívül kettő órán belül legalább az azonnal foganatosítható rendszabályok bevezetésére, hat órán belül a teljes működésre legyenek képesek. Munkaszüneti napon, illetve heti pihenőnapon ez az idő kettő órával növekedhet.

A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének katasztrófavédelmi feladatai

13. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság (a továbbiakban együtt: megyei védelmi bizottság) elnöke a megyei védelmi bizottság döntésének megfelelően irányítja, tervezi és szervezi a katasztrófavédelmi feladatokra való felkészülést.

(2) A felkészülés és a megelőzés időszakában a megyei védelmi bizottság elnöke a bizottság döntésének megfelelően:

a) kialakítja a megyei védelmi bizottság tagjaiból a megyei szintű katasztrófavédelmi munkaszervezetet,

b) biztosítja a katasztrófavédelemben érintett és hatáskörébe tartozó megyei és helyi szervezetek felkészítését, alkalmazhatóságát, részükre a felkészülés érdekében feladatot határoz meg,

c) biztosítja a társadalmi és a karitatív szervezetek részvételét a felkészülés feladataiban,

d) irányítja a megyei védelmi bizottság által szervezett, a katasztrófavédelemben érintett szervek, szervezetek gyakorlatait, ellenőrzi a felkészülés hatékonyságát,

e) gondoskodik a lakosság és a polgári szervek riasztásához, tájékoztatásához szükséges eszközök működtetéséről,

f) a megyei védelmi bizottság ülésének napirendjére tűzi a védekezésben részt vevő szervek felkészültségéről szóló beszámolót,

g) az éves feladattervben meghatározza a polgármesterek felkészítésével kapcsolatos feladatokat,

h)[40] kidolgoztatja a területi szintű együttműködés terveit a megyei szintű közigazgatási szervek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek megyében (fővárosban) lévő végrehajtó szervezetei és a társadalmi szervezetek megyei szervei között,

i) kezdeményezheti kölcsönös segítségnyújtási tervek kidolgozását más megyékkel és a fővárossal kötött megállapodások alapján,

j) egyetértési jogot gyakorol a területi polgári védelmi szervezetek felépítésére, létszámára vonatkozó - a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv által tett - javaslatok felett,

k)[41] a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére felterjeszti az illetékességi területén lévő települések polgármestereinek a települések polgári védelmi besorolására vonatkozó javaslatait.

(3) A védekezés időszakában a megyei védelmi bizottság elnöke:

a) meghatározza a védekezés területi feladatait, ellenőrzi azok végrehajtását, illetve elrendeli a területi polgári védelmi erők bevonását,

b) kijelöli a védekezés koordinálásáért felelős szervezetet, személyt,

c) hatáskörét meghaladó esetekben kezdeményezi a KKB döntését,

d)[42] a KKB útján kezdeményezi a Magyar Honvédség védekezésbe történő bevonását,

e) koordinálja a védekezésben részt vevő polgármesterek (helyi védelmi bizottságok) tevékenységét,

f) ellenőrzi a védekezési feladatok kapcsán kiadott intézkedések végrehajtását,

g) együttműködik más területek védelmi bizottságaival,

h) kezdeményezi a megye, illetőleg a megye meghatározott részének a katasztrófa sújtotta területté nyilvánítását.

(4) A helyreállítás időszakában a megyei védelmi bizottság elnöke a bizottság döntésének megfelelően:

a) meghatározza a helyreállítás fontossági sorrendjét és ütemét,

b) irányítja a helyreállítási munkákat,

c) koordinálja a helyreállításhoz szükséges anyagok, eszközök beszerzését,

d) intézkedik a lakosság ellátásának biztosítására a normál életkörülmények helyreállításáig,

e) a centrális irányítású közigazgatási szervekkel együttműködve meghatározza az illetékességi területén működő közigazgatási szervek helyreállítással kapcsolatos feladatait,

f) koordinálja a humanitárius segélyek elosztását,

g) ellenőrzi a helyreállítási munkálatokat.

(5)[43] A katasztrófavédelmi feladatok végrehajtása során a központi pénzügyi források területi és a helyi felhasználása az Igazgatóságok útján történik.

A polgármester katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatai

14. § (1) A polgármester a felkészülés és a megelőzés időszakában:

a) elvégzi a várható katasztrófaveszélyekre vonatkozó vizsgálatokat, és elkészíti az azok megelőzésével, a létesítmények, objektumok karbantartásával, fejlesztésével kapcsolatos terveket,

b) ellenőrzi és értékeli a települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek felkészültségét, és erről tájékoztatja a helyi védelmi bizottság elnökét,

c)[44] az illetékes hadkiegészítő parancsnoksággal együttműködve határozattal kijelöli illetékességi területén a védekezéshez szükséges nemzetgazdasági technikai eszközöket, objektumokat és igénybevételre tervezett szolgáltatásokat,

d) gondoskodik a rendelkezésre álló és hatáskörébe tartozó riasztó- és tájékoztató eszközök működőképességének fenntartásáról és a működtetéséhez szükséges személyi és technikai feltételek biztosításáról.

(2) A polgármester a védekezés időszakában:

a) a helyi védelmi bizottság közreműködésével szervezi és irányítja a település védekezési feladatait,

b) szükség esetén kezdeményezi a polgári védelmi szervezetek alkalmazását,

c) gondoskodik a védekezésben részt vevő erők váltásáról, pihentetéséről és ellátásáról,

d) szükség esetén igénybe veszi az élet- és az anyagi javak védelme érdekében az illetékességi területén lévő, a katasztrófavédelmi tervében szereplő és kijelölt technikai eszközöket, kivéve a már folyamatban lévő kárfelszámolásban részt vevő eszközöket,

e) haladéktalanul értesíti más települések polgármestereit, amennyiben a katasztrófa őket is veszélyeztetheti,

f) folyamatosan adatokat szolgáltat a helyi védelmi bizottság részére,

g) együttműködik az illetékességi területén működő szervekkel és szervezetekkel,

h) közvetlenül irányítja a helyi védelmi bizottság elnöke által meghatározott mentési feladatok végrehajtását,

i) kezdeményezi a település katasztrófa sújtotta területté nyilvánítását.

(3) A polgármester a helyreállítás időszakában a Kormány döntésének megfelelően, illetékességi területén:

a) szervezi és irányítja a katasztrófa által okozott károk felmérését,

b) javaslatot tesz a megyei védelmi bizottság elnökének a helyreállítás ütemére és a fontossági sorrendre,

c) irányítja a részére meghatározott helyreállítási feladatok végrehajtását,

d) szervezi és irányítja a helyi erők által végzett helyreállítási tevékenységet,

e) irányítja a helyreállításhoz szükséges rendelkezésre álló anyagok, eszközök és munkaerő igénybevételét, felhasználását,

f) irányítja a humanitárius segélyek elosztását,

g) ellenőrzi a helyreállítási feladatok végrehajtását.

A katasztrófa sújtotta területté nyilvánítás szabályai

15. § (1) Ha a katasztrófa a megyét vagy Budapest fővárost súlyosan érinti, a megyei, fővárosi védelmi bizottság kezdeményezésére, a KKB javaslatára a Kormány a megyét vagy a fővárost katasztrófa sújtotta területté nyilváníthatja.

(2) A KKB a megyei védelmi bizottság elnökének javaslatára kezdeményezi a katasztrófa által érintett terület katasztrófa sújtotta területté nyilvánítását a Kormánynál,

a) ha a bekövetkezett katasztrófa a megye területének túlnyomó többségét érinti,

b) ha a bekövetkezett katasztrófa egy hétnél hosszabb időn át veszélyezteti a lakosság élet- és vagyonbiztonságát, illetve továbbterjedése más területeket is veszélyeztet.

(3) Egy településre vonatkozóan a polgármester kezdeményezi a település katasztrófa sújtotta területté nyilvánítását, ha a településen a lakosság részére az önfenntartás feltételei több napon át nem biztosíthatók. A polgármester erről tájékoztatja a megyei védelmi bizottság elnökét.

A katasztrófasegély nyújtásának szabályai

16. § (1) A hazai és nemzetközi segítségnyújtásra fordítható előirányzat (vis maior alap) az éves központi költségvetésben külön kerül jóváhagyásra. Az előirányzat felhasználásáról a KKB javaslatát figyelembe véve a Kormány dönt. A végrehajtásba bevont szervek és szervezetek katasztrófa elleni védekezéssel összefüggő visszapótlási költségeiről, a visszapótlás eseteiről, illetve mértékéről a Kormány dönt.

(2) A katasztrófasegély felhasználására vonatkozó döntés-előkészítési feladatokat a KKB végzi és a Kormány dönt annak mértékéről.

(3) A Kormány által jóváhagyott keretből kell biztosítani a katasztrófák következményeinek felszámolása érdekében a katasztrófa sújtotta területen az alapvető életfeltételek biztosításához nyújtandó katasztrófasegélyt.

(4) A keretek elosztására - a katasztrófa sújtotta területek védelmi bizottságainak, valamint a védekezésben részt vevő szervek vezetőinek véleménye alapján - a KKB tesz javaslatot a Kormánynak. A döntésnél az azonos helyzetben lévők esetén előnyben kell részesíteni azon településeket, amelyek a felkészülés, a megelőzés érdekében megtették a lehetőségeknek megfelelő, szükséges intézkedéseket.

(5) A védekezés során felmerülő költségek jogszerű felhasználásáért helyi szinten a polgármesterek, megyei szinten a védelmi bizottságok elnökei a felelősek.

A katasztrófavédelemmel kapcsolatos anyagi-pénzügyi ellátás

17. § (1)[45] A katasztrófavédelem központi védekezési költségeit - az önvédelmi jellegű katasztrófavédelmi szervezetek fenntartási és működési költségei kivételével - az állam viseli, azokat a központi költségvetésben a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetőleg a minisztériumok és más központi államigazgatási szervek fejezeteiben Katasztrófavédelem cím alatt kell előirányozni.

(2) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell tervezni:[46]

a) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek hivatásos, köztisztviselői és közalkalmazotti állományának bér- és társadalombiztosítási költségeit, a katasztrófavédelmi szervek működésével és a feladataik ellátásához használatba adott ingatlan és ingó vagyon fejlesztésével, felújításával és fenntartásával kapcsolatos költségeket,

b) a központi rendeltetésű, területi és helyi jellegű katasztrófavédelembe bevonható szervezetek külön norma szerint meghatározott felszereléseinek, eszközeinek beszerzési, felhalmozási, üzemben tartási költségeit,

c) a katasztrófavédelmi szervezetek fenntartásának és szakfelszerelései pótlásának, kiegészítésének, valamint állománya kiképzésének, a központi kiadványok, oktatási anyagok stb. elkészítésének költségeit,

d) a katasztrófavédelemmel kapcsolatos NATO és egyéb nemzetközi együttműködés, tudományos kutatás és műszaki fejlesztés megvalósításának költségeit,

e) a nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos nemzetközi együttműködés, tudományos kutatás és műszaki fejlesztés költségeit,

f)[47] az ország lakosságának riasztásával és tájékoztatásával kapcsolatos, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium kezelésében lévő eszközök fenntartási, felújítási és fejlesztési költségeit,

g)[48] a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium feladatkörébe tartozó különleges vezetési és védőlétesítmények fenntartási és működési költségeit,

h) a katasztrófavédelmi szervek és szervezetek igénybevétele esetén felmerülő költségek fedezetére szolgáló tartalékot,

i)[49] a KKB Titkárságának működési költségeit,

j)[50] a KKB szervei működési feltételeinek kialakítását és biztosítását, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium bázisán kívül létrehozott védekezési munkabizottságok kivételével,

k) a védelmi bizottságok és a polgármesterek részére meghatározott katasztrófavédelmi feladatok költségeit, az önkormányzatok részére biztosított források terhére.

(3) A minisztériumok és más központi államigazgatási szervek az állami költségvetés tervezési rendszerében tervezik:[51]

a)[52] a minisztériumok,más központi államigazgatási szervek, valamint a fejezetükbe sorolt szervezetek katasztrófavédelmi (ideértve a katasztrófavédelmi felkészülést és megelőzést is) kiadásait,

b) a minisztériumok vezetési és közvetlen irányításuk alá tartozó, valamint a katasztrófavédelemre kijelölt szervek vezetési és védőlétesítményeinek felújítási, berendezési, működési, építési, fenntartási költségeit,

c) a védekezési munkabizottságok működési feltételeinek biztosításához szükséges költségeket.

(4) A polgári szervek viselik a törvényben és kormányrendeletben meghatározott önvédelmi jellegű katasztrófavédelmi feladatok ellátásának költségeit.

18. §[53]

Záró rendelkezések

19. § (1) Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba.

(2)[54]

20. §[55]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök