1999. évi LII. törvény

a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról[1]

Az Országgyűlés a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 5. §-a és 6. §-ának (1) bekezdése alapján az ország felemelkedése, a magyar társadalom átalakulása, a regionális kapcsolatok erősítése, a szellemi erőforrások egyesítése, a nemzetközileg is elismert, versenyképes munkaerő képzése, a felsőoktatási kutatás és oktatás fejlesztése és a művelődéshez való jog kiterjesztése érdekében a magyar felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÁTALAKÍTÁSA

1. § Az Országgyűlés 2000. január 1-jei hatállyal a következő felsőoktatási intézményeket és egyes karokat (a továbbiakban együtt: jogelőd intézmény) - az átalakulással létesülő új állami felsőoktatási intézmények egyidejű jogutódlásával (a továbbiakban: jogutód intézmény) - alakítja át:

a) az Államigazgatási Főiskola, Budapest és

a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest

jogutód intézménye

a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem - Budapest székhellyel;

b) a Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen (kivéve az attól különváló hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Kart és a szarvasi Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kart),

a Debreceni Orvostudományi Egyetem, Debrecen,

a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola, Hajdúböszörmény és

a Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen

jogutód intézménye

a Debreceni Egyetem - Debrecen székhellyel;

c) a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest,

a Budapesti Tanítóképző Főiskola, Budapest és

az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest

jogutód intézménye

az Eötvös Loránd Tudományegyetem - Budapest székhellyel;

d) az Állatorvostudományi Egyetem, Budapest,

a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő (kivéve az attól különváló mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kart és a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Kart),

a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, Jászberény,

a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest (kivéve az attól különváló kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kart) és

az Ybl Miklós Műszaki Főiskola, Budapest

jogutód intézménye

a Szent István Egyetem - Gödöllő székhellyel;

e) a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, Kaposvár és

a Pannon Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, Kaposvár

jogutód intézménye

a Kaposvári Egyetem - Kaposvár székhellyel;

f) a Comenius Tanítóképző Főiskola, Sárospatak és

a Miskolci Egyetem, Miskolc (kivéve az attól különváló Dunaújvárosi Főiskolai Kart)

jogutód intézménye

a Miskolci Egyetem - Miskolc székhellyel;

g) az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, Győr,

a Benedek Elek Pedagógiai Főiskola, Sopron,

a Pannon Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar (Mosonmagyaróvár) és

a Soproni Egyetem, Sopron

jogutód intézménye

a Nyugat-Magyarországi Egyetem - Sopron székhellyel;

h) az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, Szekszárd

a Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs és

a Pécsi Orvostudományi Egyetem, Pécs

jogutód intézménye

a Pécsi Tudományegyetem - Pécs székhellyel;

i) a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, Budapest,

a Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest és

a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Budapest

jogutód intézménye

a Semmelweis Egyetem - Budapest székhellyel;

j) a József Attila Tudományegyetem, Szeged,

a Debreceni Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Hódmezővásárhely),

a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged és

a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Szeged

jogutód intézménye

a Szegedi Tudományegyetem - Szeged székhellyel;

k) a Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely (kivéve az attól különváló kaposvári Állattenyésztési Kart és a mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kart) és

a Veszprémi Egyetem, Veszprém

jogutód intézménye

a Veszprémi Egyetem - Veszprém székhellyel;

l) a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola, Budapest és

a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest

jogutód intézménye

a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem - Budapest székhellyel;

m) a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, Budapest,

a Külkereskedelmi Főiskola, Budapest és

a Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Budapest

jogutód intézménye

a Budapesti Gazdasági Főiskola - Budapest székhellyel;

n) a Bánki Donát Műszaki Főiskola, Budapest,

a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, Budapest és

a Könnyűipari Műszaki Főiskola, Budapest

jogutód intézménye

a Budapesti Műszaki Főiskola - Budapest székhellyel;

o) a Miskolci Egyetem, Dunaújvárosi Főiskolai Kar (Dunaújváros)

jogutód intézménye

a Dunaújvárosi Főiskola - Dunaújváros székhellyel;

p) a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, Kecskemét,

a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, Kecskemét és

a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Kar (Kecskemét)

jogutód intézménye

a Kecskeméti Főiskola - Kecskemét székhellyel;

r) a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza és

a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Nyíregyháza)

jogutód intézménye

a Nyíregyházi Főiskola - Nyíregyháza székhellyel;

s) a Debreceni Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar (Szarvas),

a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Mezőtúr) és

a Körös Főiskola, Békéscsaba

jogutód intézménye

a Tessedik Sámuel Főiskola - Szarvas székhellyel.

(2) Az Országgyűlés 2000. január 1-jei hatállyal az alábbi nem állami felsőoktatási intézmények átalakítását elismeri, és hozzájárul az átalakulással létesülő Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, mint jogutód egyházi főiskola működéséhez:

Ferences Hittudományi Főiskola, Budapest,

Pannonhalmi Szent Gellért Főiskola, Pannonhalma és

Piarista Hittudományi és Tanárképző Főiskola, Budapest.

(3) Az Országgyűlés 2000. január 1-jei hatállyal

a) az Ftv. 1. számú melléklete I. részének "A" pont alatti "Állami egyetemek" címén belül

- a Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest elnevezését "Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest",

- a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Budapest elnevezését "Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest",

- a Magyar Iparművészeti Főiskola, Budapest elnevezését "Magyar Iparművészeti Egyetem, Budapest",

- a Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest elnevezését "Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest",

- a Színház- és Filmművészeti Főiskola, Budapest elnevezését "Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest"

elnevezésre módosítja;

b) az Ftv. 1. számú melléklete I. részének "B" pont alatti "Egyházi egyetemek" címén belül

- az Országos Rabbiképző Intézet, Budapest elnevezést "Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, Budapest"

elnevezésre módosítja;

c) az Ftv. 1. számú melléklete II. részének "A" pont alatti "Állami főiskolák" címén belül

- a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely elnevezését "Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely",

- az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger elnevezését "Eszterházy Károly Főiskola, Eger",

- a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, Szolnok elnevezését "Szolnoki Főiskola, Szolnok"

elnevezésre módosítja;

d) az Ftv. 1. számú melléklete II. részének "B" pont alatti "Egyházi főiskolák" címén belül

- az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Főiskolája, Budapest elnevezését "Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest",

- a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza elnevezését "Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza",

- a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola, Zsámbék elnevezését "Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Zsámbék",

elnevezésre módosítja.

2. §

(1) A jogutód intézményt illetik meg a jogelőd intézmények jogai, és terhelik azok kötelezettségei.

(2) A jogelőd intézmények alkalmazottainak munkaviszonya (közalkalmazotti jogviszonya, szolgálati jogviszonya stb.) és hallgatóinak hallgatói jogviszonya a jogutód intézményekben változatlan feltételekkel folyamatos.

II. Fejezet

AZ ÁTALAKULÁS SZABÁLYAI

3. § (1) A következő felsőoktatási intézmények (a továbbiakban: különváló felsőoktatási intézmények) átalakulása az 1. § (1) bekezdésében felsorolt jogelőd intézmények különválásával kezdődik:

a) a Debreceni Agrártudományi Egyetem különválik az alábbi jogelőd intézményekre:

Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen (kivéve az attól különváló szarvasi Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kart és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Kart),

Debreceni Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Hódmezővásárhely) és

Debreceni Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar (Szarvas);

b) a Gödöllői Agrártudományi Egyetem különválik az alábbi jogelőd intézményekre:

Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő (kivéve az attól különváló mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kart és a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Kart),

Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Mezőtúr) és

Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Nyíregyháza);

c) a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem különválik az alábbi jogelőd intézményekre:

Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest (kivéve az attól különváló kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kart) és

Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Kertészeti Főiskolai Kar (Kecskemét);

d) a Miskolci Egyetem különválik az alábbi jogelőd intézményekre:

Miskolci Egyetem, Miskolc (kivéve az attól különváló Dunaújvárosi Főiskolai Kart) és

Miskolci Egyetem, Dunaújvárosi Főiskolai Kar (Dunaújváros);

e) a Pannon Agrártudományi Egyetem különválik az alábbi jogelőd intézményekre:

Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely (kivéve az attól különváló kaposvári Állattenyésztési Kart és a mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kart),

a Pannon Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar (Kaposvár) és

Pannon Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar (Mosonmagyaróvár).

(2) A különváló felsőoktatási intézmény intézményi tanácsa az érintett kari tanács egyetértésével az intézmény szervezetében működő, az (1) bekezdésben felsorolt jogelőd intézmények költségvetési előirányzatairól, valamint vagyoni értékű jogairól és kötelezettségeiről 1999. július 15-ig leltárt készít (a továbbiakban: vagyonmegosztási javaslat).

(3) A vagyonmegosztási javaslatnak az 1999. január 1-jén a különváló intézményben fennállt vagyonmegoszlási és használati viszonyokat kell tükröznie.

(4) E törvény 1. §-a (1) bekezdésének b), d), e), f), g), j), k), o), p), r) és s ) pontjában meghatározott esetekben a jogutód intézményt a vagyonmegosztási javaslatban meghatározott mértékben illetik meg jogok, illetve terhelik kötelezettségek.

(5) A különváló felsőoktatási intézmény intézményi tanácsa a vagyonmegosztási javaslatot a (2) bekezdésben meghatározott határnapig elküldi az oktatási miniszternek, aki gondoskodik a javaslatnak a kincstári vagyonért felelős miniszterhez, a vagyonkezelésben érintett miniszterhez, továbbá a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz (a továbbiakban: KVI) történő eljuttatásáról.

(6) A kincstári vagyonért felelős miniszter és az oktatási miniszter 1999. augusztus 31-ig együttesen dönt a vagyonmegosztási javaslat alapján a kincstári vagyon jogelőd intézmények közötti megosztásáról, amely döntésről a KVI-t a kincstári vagyonért felelős miniszter tájékoztatja. A KVI 2000. január 1-jéig teljesíti az Áht.-ban foglalt irányadó feladatait, ideértve a jogutód intézményekkel a vagyonkezelési szerződések megkötését is.

(7) Amennyiben a vagyonmegosztási javaslat a (2) bekezdésben meghatározott határidőre nem készül el, a KVI az oktatási miniszter egyetértése mellett a különváló felsőoktatási intézmény vagyonkezelői szerződésében meghatározott kincstári vagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogot visszavonhatja.

(8) A vagyonmegosztási javaslatban a karon folyó képzéshez és a működéshez változatlan, a különválás előtti színvonal fenntartásához szükséges, anyagi és tárgyi feltételeket biztosítani kell.

4. §

(1) A jogutód intézmény jogelőd intézményei közös Előkészítő Testületet hoznak létre, amelynek működési rendjét e törvény szabályozza.

(2) Az Előkészítő Testület által meghatározott rendben a jogelőd intézmények 1999. október 15-ig Ideiglenes Intézményi Tanácsot választanak (a továbbiakban: IIT). Az IIT a jogutód intézmény intézményi tanácsának működését előkészítő testület. Működésének szabályait e törvény és az IIT által elfogadott ügyrend határozza meg. Az IIT 2000. január 1-jétől a jogutód intézmény intézményi tanácsaként működik - e törvény 8. §-a és az Ftv. rendelkezései szerint - az új intézményi tanács megválasztásáig, de legkésőbb 2000. december 31-ig.

Az Előkészítő Testület működése és feladatai

5. § (1) Az Előkészítő Testület tagjaivá a karokra nem tagozódó jogelőd intézmények intézményi tanácsának és a karokra tagozódó, illetve az egy karból álló jogelőd intézmények kari tanácsainak nem hallgató tagjai két oktatót és hallgató tagjai egy hallgatót választanak. Tagok továbbá a karokra nem tagozódó jogelőd intézmények vezetői (rektor, főigazgató), valamint a jogelőd intézmények kari vezetői (dékán, főigazgató).

(2) Az Előkészítő Testület alakuló ülését az oktatási miniszter erre vonatkozó rendeletének hatálybalépését követő 30 napon belül tartja meg. Amennyiben az Előkészítő Testület e határidőn belül nem alakul meg, a rendelet hatálybalépését követő 31. naptól a következő tagokkal működik: a karokra nem tagozódó jogelőd intézmények vezetői, a jogelőd intézmények karainak vezetői, az oktatásért felelős vezető helyettesei és hallgatói önkormányzatainak vezetői.

(3) Az Előkészítő Testület alakuló ülését a jogelőd intézmények vezetői egyeztetett időpontban hívják össze. Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg, és ellátja az elnöki feladatokat az Előkészítő Testület vezetőjének megválasztásáig.

(4) Az Előkészítő Testület vezetőjét a tagok maguk közül a jelenlévők több mint felének igen szavazatával választják meg. Amennyiben egy jelölt sem kapja meg a szavazatok többségét, a két legtöbb szavazatot kapott jelölttel újra le kell folytatni a szavazást. Az ismételt szavazáson a több szavazatot kapott jelölt, azonos szavazatszám esetén az idősebb jelölt válik az Előkészítő Testület elnökévé.

(5) Az Előkészítő Testület az Ideiglenes Intézményi Tanács megalakulásáig működik.

(6) Az Előkészítő Testület feladatai:

a) 1999. augusztus 31-ig Gazdálkodási Előkészítő Bizottságot (a továbbiakban: GEB) hoz létre, amely a jogelőd intézmények vagyoni jogainak és kötelezettségeinek az összegzését készíti el, az intézmények által elkészített vagyonmérleg és a főkönyvi vizsgálat, valamint az intézményi költségvetés alapján. A GEB 1999. október 31-ig vagyonátvevő jelentést készít a jogelőd intézmények vagyoni helyzetéről, amelyet megküld az oktatási miniszternek és a felügyeletet ellátó miniszternek. A GEB-ben minden jogelőd intézmény képviseletét biztosítani kell. A GEB üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a jogelőd felsőoktatási intézmények gazdasági (fő)igazgatóit. Amennyiben a GEB határidőre nem jön létre, akkor a karokra nem tagozódó jogelőd intézmények vezetői, valamint a jogelőd intézmények kari vezetői által delegált tagok alkotják a GEB-et 1999. szeptember 1-jétől. A GEB működési rendjére az Előkészítő Testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A GEB jelentését az Előkészítő Testület, illetve a (10) bekezdésében meghatározott esetben az IIT fogadja el;

b) a jogelőd intézmények költségvetési tervei alapján 1999. július 15-ig javaslatot készít a jogutód intézmény 2000. évi költségvetésére, és azt benyújtja az oktatási miniszternek;

c) 1999. július 31-ig elkészíti és megküldi az oktatási miniszternek a jogutód intézmény vezetőjének (rektori, főiskolai rektori), továbbá gazdasági (fő)igazgatójának pályázati kiírását. Az oktatási miniszter 1999. augusztus 31-ig kiírja a jogutód intézmények vezetői, továbbá gazdasági (fő)igazgatói pályázatait;

d) 1999. július 31-ig az érintett kari, illetve főiskolai tanácsok véleményének csatolásával, a jelenlévők kétharmados szótöbbségével javaslatot tehet az oktatási miniszternek a jogutód intézmény kari tagozódásának módosítására;

e) 1999. augusztus 31-ig az érintett kari, illetve főiskolai tanácsok felterjesztésére és egyetértésével elkészíti javaslatát a jogutód intézmény felvételi tájékoztatójára, és megküldi az oktatási miniszternek;

f) 1999. szeptember 15-ig elkészíti és megküldi az oktatási miniszternek az IIT megválasztásának szabályait (a továbbiakban: Választási Szabályzat);

g) 1999. szeptember 30-ig elkészíti a jogutód intézmény alapító okiratára tett javaslatát, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatának, Gazdálkodási Szabályzatának és más, a működéshez feltétlenül szükséges szabályzatoknak a tervezetét;

h) 1999. október 15-ig a Választási Szabályzat szerint előkészíti és lebonyolítja a jogutód intézmény IIT-jének megválasztását.

(7) Az Előkészítő Testület az oktatási miniszter rendeletében meghatározott módon és mértékben, feladatainak ellátásához szükséges megbízásokat adhat az Oktatási Minisztérium költségvetésének terhére.

(8) Az Előkészítő Testület elnöke hívja össze az Előkészítő Testület üléseit, melyekre az Előkészítő Testület tagjait írásban, az ülést megelőzően legalább 3 nappal, a napirend közlésével meg kell hívni. Az Előkészítő Testület üléseinek állandó meghívottjai a karokra tagozódó jogelőd egyetemek és a különváló felsőoktatási intézmények rektorai és gazdasági (fő)igazgatói, valamint a karokra nem tagozódó jogelőd egyetemek és főiskolák gazdasági (fő)igazgatói.

(9) Az Előkészítő Testület - ha jogszabály másként nem rendelkezik - határozatát a jelenlévők számának felénél több igen szavazattal (szótöbbséggel) hozza. Az Előkészítő Testület határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatképtelenség esetén, változatlan napirenddel, legalább 3 nap elteltével újabb ülést kell tartani, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes. E bekezdésben foglaltakkal ellentétesen hozott határozat érvénytelen.

(10) Az 1999. október 15-e előtt megválasztott IIT ellátja a (6) bekezdésben meghatározott, az Előkészítő Testület által el nem végzett feladatokat.

(11) Jogelőd intézmények felsőoktatási szövetségi formában való működése esetén az Előkészítő Testület elnökének feladatait a szövetség elnöke, az Előkészítő Testület feladatait a szövetség szenátusa látja el a jogelőd intézmények képviselőinek kizárólagos közreműködésével. A felsőoktatási szövetség 1999. évi munkájában minden jogelőd intézmény tagintézményként vesz részt.

(12) Amennyiben a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott vagyonátvevő jelentés a határnapig nem készül el, ez az Előkészítő Testületben képviselt jogelőd intézmény - a 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogelőd intézmények esetében a különváló felsőoktatási intézmény - és a KVI között fennálló vagyonkezelői szerződés vonatkozásában felmondási okot jelent. A felmondási jogot a KVI az oktatási miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével gyakorolja.

Az Ideiglenes Intézményi Tanács működése és feladatai

6. § (1) Az IIT-ben a karokra nem tagozódó jogelőd intézmények, valamint a jogelőd intézmények karainak képviseletét biztosítani kell, és legalább egynegyedét, de legfeljebb egyharmadát a hallgatók képviselői alkotják. Az IIT-ben a hallgatói képviselők aránya nem lehet kevesebb, mint a jogelőd intézmények közül a legmagasabb hallgatói képviseletet biztosító intézményi tanács hallgatói képviseleti aránya.

(2) 1999. október 31-ig az IIT - a beérkezett pályázatok elbírálásával dönt a jogutód intézmény vezetőjének személyéről, és kezdeményezi annak megbízását. Az IIT döntése alapján az oktatási miniszter november 30-áig előterjeszti a javaslatot a megbízásra jogosultnak. Amennyiben a vezető személyére a határnapig nem érkezik javaslat, az oktatási miniszter a karokra nem tagozódó jogelőd intézmények vezetőinek, a jogelőd intézmények kari vezetőinek vagy a különváló felsőoktatási intézmények, illetve a karokra tagozódó jogelőd intézmények vezetőinek egyikét terjeszti elő megbízásra.

(3) 1999. október 31-ig az IIT, a pályázatok értékelése alapján, az oktatási miniszter egyetértésével javaslatot tesz a 2000. január 1-jétől hivatalba lépő intézményvezetőnek a gazdasági (fő)igazgató személyére.

(4) 1999. november 30-ig az IIT - az Előkészítő Testület javaslata alapján - elfogadja és megküldi az oktatási miniszternek a jogutód intézmény alapító okiratának tervezetét, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Gazdálkodási Szabályzatát és más, a működéshez feltétlenül szükséges szabályzatokat.

(5) A jogelőd egyetemek, illetve különváló felsőoktatási intézmények gazdasági (fő)igazgatóinak megbízását - ha az 1999. december 31-e előtt lejár - az intézmény vezetője, pályázat nélkül, 1999. december 31-ig meghosszabbítja.

7. § (1) A karokra nem tagozódó jogelőd intézmények, illetve a jogelőd intézmények karai a jogutód intézmény karaiként működnek tovább.

(2) A kari tanácsok és a kari vezetők megbízatását, valamint a kari szabályzatok hatályát a felsőoktatási intézmények átalakítása nem érinti. A jogelőd, karokra nem tagozódó egyetem, illetve főiskola intézményi tanácsa a jogutód intézmény kari tanácsaként; rektora, illetve főigazgatója pedig - az Ftv. 124/A. §-ában foglaltaktól eltérően - annak dékánjaként, illetve kari főigazgatójaként működik 2000. január 1-jétől az eredeti megbízása lejártáig. A jogelőd, karokra nem tagozódó egyetem, illetve főiskola szabályzatainak azon rendelkezései, amelyek az annak szervezetét továbbműködtető kar működéséhez szükségesek, és nincsenek ellentétben a jogutód intézmény egyéb szabályzataival, hatályban maradnak. A kari tanácsokban a jogutód intézmény szabályzatainak átalakításával a kialakult hallgatói arány nem csökkenthető.

(3) A jogelőd egyetemek és a különváló felsőoktatási intézmények azon rektorai, akiknek megbízása 2000. január 1. után jár le - amennyiben 2000. január 1-jétől más vezetői (intézményi, kari) megbízást nem kapnak, vagy a (2) bekezdésnek megfelelően megbízatásuk nem folytatódik -, az eredeti megbízás lejártáig a jogutód intézmény vezetője által meghatározott feladattal, címzetes rektorként segítik az intézmény munkáját.

(4) A jogelőd egyetemek és főiskolák, illetve különváló felsőoktatási intézmények rektorainak és főigazgatóinak megbízását - ha az 1999. december 31-e előtt lejár - az oktatási miniszter, az intézményi tanács állásfoglalása alapján, pályázat nélkül, 1999. december 31-ig történő meghosszabbításra a megbízóhoz előterjeszti, illetve meghosszabbítja, vagy a tanács döntésének megfelelően új pályázatot ír ki a hatályos törvényi előírások szerint. Az intézményi tanács állásfoglalását, illetőleg döntését 1999. június 15-ig terjeszti elő a miniszternek. Amennyiben a megjelölt határideig nem történik meg az előterjesztés, abban az esetben a miniszter kezdeményezi a megbízás meghosszabbítását.

(5) Az Ftv. 56. § (5) bekezdésének vonatkozásában a jogutód intézményben minden intézményi vezetői megbízást új, első megbízásnak kell tekinteni.

III. Fejezet

A JOGUTÓD FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK

ÁTMENETI SZABÁLYAI

8. § (1) A jogutód intézmények 2000. január 1-jétől 2000. december 31-ig e szakasz rendelkezései szerint működnek.

(2) Az intézményi tanács az érintett kari tanács egyetértésével dönt:

a) a rendelkezésre álló vagyon felhasználásáról;

b) a kari oktatási, kutatási és más kari szervezeti egységek átalakításáról, illetve megszüntetéséről;

c) a kar használatában álló ingó és ingatlan vagyonról.

(3) A jogutód intézményben a jogelőd intézmény szervezetét tovább működtető kar (karok) gazdasági egységként működik (működnek).

(4) A gazdasági egység:

a) fenntartási és működési költségeinek fedezésére az intézményi tanács a képzési és fenntartási normatívaként juttatott támogatás legalább 90%-át biztosítja;

b) feladatellátásához kapcsolódó bevételei felett önállóan rendelkezik.

(5) A jogelőd intézménynél 2000. január 1-je előtt keletkezett adósság, illetve kötelezettségvállalás a jogutód intézményben az adott gazdasági egységet terheli.

(6) Az intézményben - a jogelőd intézményben akkreditált szakokon, illetve szakképzési és akkreditált doktori programokban - a képzés folytatásának feltételeit biztosítani kell addig, amíg az 1999/2000 tanévre felvett hallgatók is be nem fejezik tanulmányaikat azon a szakon, amelyen tanulmányaikat megkezdték.

(7) A jogelőd intézmény szervezetét továbbműködtető kar (karok) a pénzügyminiszter és az oktatási miniszter döntése alapján - az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott - részjogkörű költségvetési egységként működhetnek a jogutód intézményben. A miniszteri döntés alapján a részjogkörű egység rendelkezhet a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervet jogszabály alapján megillető jogok egy részével.

IV. Fejezet

A FELSŐOKTATÁSRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI LXXX. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

9. § Az Ftv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Főiskola abban az esetben létesíthető, illetőleg működhet, ha egy tudományágban vagy művészeti területen képes és alkalmas

a) több szakon legalább hároméves főiskolai alapképzésre, általános és szakirányú továbbképzésre;

b) kutatási, illetve fejlesztési tevékenység folytatására; továbbá, ha

c) főiskolai tanárai doktori fokozattal rendelkeznek."

10. § Az Ftv. 11/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyetem és a főiskola székhelyén kívül abban az esetben folytatható egy vagy több szakon a képzés - a Magyar Akkreditációs Bizottság véleménye és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács állásfoglalása alapján, az oktatási miniszter engedélyével -, ha a székhelyen kívüli - karokra nem tagozódó intézmények esetében az intézményhez, a karokra tagozódó intézmények esetében a karokhoz kapcsolódó - képzéshez a szakindítás feltételei rendelkezésre állnak."

11. § Az Ftv. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egyetem és a főiskola karokra tagozódhat. Egyetemen főiskolai kar is működhet."

12. § Az Ftv. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyetemet a rektor, a többkarú főiskolát a főiskolai rektor, a karokra nem tagozódó főiskolát a főigazgató (a továbbiakban együtt: az intézmény vezetője) vezeti. Munkáját helyettesek közreműködésével végzi."

13. § (1) Az Ftv. 53. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az intézményi tanács hatáskörébe tartozik]

"e) a rektor, a főiskolai rektor, a főigazgató, illetve a gazdasági (fő)igazgató megbízásának és felmentésének kezdeményezése;"

(2) Az Ftv. 53. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[(3) Az intézményi tanács dönt]

"g) a szakirányú továbbképzési szakok és az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések indításáról, illetőleg az utóbbiak szakközépiskolával történő közös indításának jóváhagyásáról."

14. § Az Ftv. 55. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az intézményi tanács elnöke egyetemen a rektor, a többkarú főiskolán a főiskolai rektor, a karokra nem tagozódó főiskolán a főigazgató. Hivatalból tagjai a karok vezetői (dékán, kari főigazgató) és az intézmény hallgatói önkormányzatának elnöke."

15. § (1) Az Ftv. 56. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A többkarú főiskola rektorát, illetőleg a karokra nem tagozódó főiskola főigazgatóját az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és főiskolai tanárok közül pályázat útján, a főiskolai tanács döntése alapján, az oktatási miniszter előterjesztésére a miniszterelnök bízza meg, és menti fel."

(2) Az Ftv. 56. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A rektor, a főiskolai rektor, illetőleg a főigazgató megbízása legfeljebb négy évre szól. A rektor, a főiskolai rektor, a főigazgató - pályázat alapján, megszakítás nélkül - egy ízben négy évre ismét megbízható. Újabb megbízatásra csak az intézményi tanács által meghatározott időtartamú egy ciklus kihagyása után, új pályázat alapján kerülhet sor."

(3) Az Ftv. 56. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A rektor, a főiskolai rektor és a főigazgató tekintetében a munkáltatói jogkört - a megbízás és a felmentés kivételével - az oktatási miniszter gyakorolja. Az intézmény vezetőjének visszahívással történő felmentését az intézményi tanács, a visszahívást az intézményi tanácsnál a miniszter is kezdeményezheti. A felmentés kezdeményezéséről az intézményi tanács minősített többséggel dönt. A munkáltatói jogkörök az intézményre részben átruházhatók."

16. § Az Ftv. 56/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem állami főiskola főigazgatóját, valamint a nem állami többkarú főiskola rektorát az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és főiskolai tanárok közül a fenntartó bízza meg, és megbízását - a törvényességi feltételek fennállása esetén - az oktatási miniszter előterjesztése alapján a miniszterelnök erősíti meg."

17. § Az Ftv. 57. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az intézmény vezetőjének a hatásköreit a Szabályzat a dékánra, a kari főigazgatóra, a gazdasági (fő)igazgatóra, a főtitkárra, illetőleg más személyre átruházhatja."

18. § (1) Az Ftv. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bizottság évente rendszeresen értékeli a képesítési követelmények érvényesülését, az intézményi hatáskörben indított szakirányú továbbképzési szakok és az akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzések minőségét, a személyi és tárgyi feltételek fennállását, összegzi az oktatási és kutatási tevékenység eredményeit, és éves jelentését - intézkedési javaslataival együtt - az intézményi tanács elé terjeszti."

(2) Az Ftv. 59. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Szabályzattal az intézményi és kari igazgatási, oktatási, tudományos, szervezési és más feladatok ellátására külön testületek (bizottságok, tanácsok, kollégiumok) létesíthetők az oktatók, a tudományos kutatók, a hallgatók és más dolgozók köréből. E testületekre a Szabályzatban az intézményi tanács, illetőleg a kari tanács egyes jogait átruházhatja, kivéve azokat, amelyek kizárólag az intézményi tanács, a rektor, a főiskolai rektor, a főiskolai főigazgató, a kari tanács vagy a dékán, illetve a kari főigazgató hatáskörébe tartoznak. A testületek megalakítását, feladatkörét, működését a Szabályzat határozza meg."

19. § (1) Az Ftv. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyetemen szervezett egyetemi kart a dékán, az egyetemen szervezett főiskolai kart és a főiskolán szervezett kart a kari főigazgató vezeti."

(2) Az Ftv. 61. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kart a dékán, illetőleg a kari főigazgató képviseli. Feladatkörének meghatározásánál az 57. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

(3) Az Ftv. 61. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A dékánt az egyetemi tanárok és az egyetemi docensek közül, illetve a kari főigazgatót az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és főiskolai tanárok közül a kari tanács választja pályázat alapján a rektor, illetve a főiskolai rektor véleményének meghallgatásával. A megbízás pályázat alapján - újraválasztással - egy ízben megismételhető. A kar által javasolt személyek megbízólevelét az intézmény vezetője írja alá és adja ki, legfeljebb négyévi időtartamra."

20. § Az Ftv. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kari tanács elnöke a dékán, illetőleg a kari főigazgató; a kari tanács maga választja meg a titkárát."

21. § Az Ftv. 73. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszterelnök)

"b) állami főiskolán megbízza és felmenti, nem állami főiskolán megerősíti a főiskolai rektort, illetve főigazgatót;"

22. § (1) Az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az oktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében]

"c) törvényességi felügyeletet lát el a felsőoktatási intézmények felett, és ebben a jogkörében megsemmisíthet minden olyan intézményi szabályzatot, döntést, amely jogszabályba ütközik, továbbá a jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében intézkedhet;"

(2) Az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"d) az FTT, valamint a MAB állásfoglalása alapján engedélyezi alapképzésben a szak indítását, illetőleg visszavonja az engedélyt;"

(3) Az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"f) a felsőoktatási intézmény felkérésére közzéteszi a külön rendeletben meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő szakirányú továbbképzési szakok, valamint az Országos Képzési Jegyzékbe felvett - jóváhagyott szakmai követelmények alapján javasolt - akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések indítását az Oktatási Közlönyben;"

(4) Az Ftv. 74. §-ának (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

"p) egyetértési jogot gyakorol - az intézményi tanács javaslatát követően és az intézményvezető által történő megbízás, illetőleg felmentés előtt - az állami felsőoktatási intézmény gazdasági (fő)igazgatójának megbízása és felmentése alkalmával. A gazdasági (fő)igazgató megbízása legfeljebb öt évre szól. A gazdasági (fő)igazgató - pályázat alapján, megszakítás nélkül - több alkalommal, ismét megbízható;"

(5) Az Ftv. 74. §-ának (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki

"r) dönt e törvényben meghatározott egyéb esetekben."

23. § Az Ftv. 76. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az FTT a miniszter döntés-előkészítő testületeként:]

"c) állást foglal az alapképzési és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről és az alapképzési szakok indításáról;"

24. § (1) Az Ftv. 81. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A MAB]

"a) jóváhagyja a doktori iskolák működését, és dönt arról, hogy az egyetem melyik tudományterületen, azon belül mely tudományágban folytathat doktori képzést, ítélhet oda doktori fokozatot;"

(2) Az Ftv. 81. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A MAB az oktatási miniszter, az FTT vagy a felsőoktatási intézmény felkérésére véleményt nyilvánít]

"d) alapképzésben a szakindítási engedély megadásáról;"

(3) Az Ftv. 81. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"f) arról, hogy a felsőoktatási intézményekben mely tudományágban, illetőleg művészeti területen vannak meg a feltételek a szakirányú továbbképzés, illetőleg az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés indításához és folytatásához;"

(4) Az Ftv. 81. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A MAB rendszeresen, de legalább nyolcévenként értékeli az egyes felsőoktatási intézményekben a képzés és a tudományos tevékenység színvonalát. Az alapképzési és szakirányú továbbképzési szakok, továbbá az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések, valamint a doktori iskolák működése alapján véleményt nyilvánít arról, hogy az egyetemen mely tudományterületen, művészeti területen, főiskolán mely tudományágban, művészeti területen van meg az alapképzés, a szakirányú továbbképzés, az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, továbbá a doktori képzés feltétele. Az oktatási miniszter felkérésére soron kívül folytatja le az említett körbe tartozó és felkérésben megjelölt vizsgálatot, és adja meg értékelését. Ha a MAB azt állapítja meg, hogy a képzés színvonala miatt a felsőoktatási intézmény vagy annak bizonyos szakjai, programjai nem felelnek meg a képzési célnak, dönt a doktori iskola működésének felfüggesztéséről, illetve javaslatot tesz

a) az adott szakon (szakokon) a záróvizsgáztatási és oklevélkiadási jog gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztésére vagy visszavonására, illetve nem állami intézmények esetében az állami elismerés visszavonására;

b) a felsőoktatási intézmény megszüntetésére vagy az állami elismerés visszavonására;

c) a szükséges intézkedések végrehajtásának meghatározott időn belüli ellenőrzésére."

25. § Az Ftv. 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"116. § (1) Az egészségügyi felsőoktatási intézmények, a felsőoktatási szövetségek egészségügyi tagintézményei, illetőleg az egységes intézmények orvosi és egészségügyi karai és egészségtudományi centrumai (a továbbiakban: egészségügyi felsőoktatási intézmények) az egészségügy körébe tartozó feladatok ellátásában, az agrár felsőoktatási intézmények, a felsőoktatási szövetségek agrár képzést nyújtó tagintézményei, továbbá az egységes felsőoktatási intézmények agrár karai, agrár centrumai (a továbbiakban: agrár felsőoktatási intézmények) az agrárgazdaság körébe tartozó feladatok ellátásában a vonatkozó törvények és kormányrendeletek rendelkezései szerint vesznek részt, az azokban meghatározott finanszírozási feltételekkel.

(2) Az egészségügyi felsőoktatási intézmények az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződésben foglaltak szerint

a) egészségügyi szolgáltatást nyújtanak az ellátási területükhöz tartozó biztosítottak számára;

b) ellátják a jogszabályokból és a progresszív betegellátásból rájuk háruló feladatokat.

(3) Az egészségügyi miniszter ágazata tekintetében koordinálja az egészségügyi felsőoktatási intézményekben folytatott

a) betegellátó tevékenységet;

b) a tancélú gyógyító-megelőző tevékenységet;

c) ágazati kutató-fejlesztő tevékenységet, kivéve a 9/E. § (1) bekezdésében foglalt előirányzatot;

d) egészségmegőrző tevékenységet;

e) regionális ellátási tevékenységet.

(4) Az egészségügyi felsőoktatási intézmények részt vesznek a szakorvos-, a szakfogorvos-, a szakgyógyszerész-, klinikai szakpszichológus, népegészségügyi szakember képzésében, beleértve a más felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi szak- és továbbképzését is. E képzéseket az egészségügyi miniszter koordinációval segíti.

(5) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ágazata tekintetében koordinálja és - külön jogszabályban meghatározott kivételekkel - finanszírozza az agrár felsőoktatási intézményekben folytatott

a) ágazati kutató-fejlesztő tevékenységet, kivéve a 9/E. § (1) bekezdésében foglalt előirányzatot;

b) a gazdálkodást segítő szaktanácsadási tevékenységet és annak fejlesztését;

c) a növényi és állati járványos betegségeket megelőző tevékenységet és annak fejlesztését;

d) a vidék- és területfejlesztési tevékenységet.

(6) A (3), (4) és (5) bekezdésben foglalt miniszteri koordináció és finanszírozás a felsőoktatási intézmények oktatási-kutatási autonómiáját nem sértheti. Az autonómia megsértése esetén a felsőoktatási törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.

(7) A (3) bekezdés b) , c) , d) pontjaiban, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott feladatokhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetésben az Egészségügyi Minisztérium fejezetében kell biztosítani.

(8) Az (5) bekezdésben foglalt feladatok ellátását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetésében külön kell biztosítani.

(9) Az integrált intézmények orvos- és egészségtudományi, illetve agrártudományi karai és az oktatómunkában is részt vevő klinikák, kutatóintézetek, tangazdaságok, tanüzemek, kísérleti telepek és gyakorlati oktatási intézmények a (2), (3), (4) és (5) bekezdésekben meghatározott közös feladatok ellátása érdekében - a kari tanácsok javaslata és az egyetemi tanács döntése alapján - szakmailag autonóm egészségtudományi, illetve agrártudományi centrumot alkothatnak.

(10) A centrum vezetője az elnök, aki az alkotó karok tanácsai, mint a centrum közös tanácsa által megválasztott egyetemi vagy főiskolai tanár, egyúttal rektorhelyettes, és így az egyetemi tanács tagja. A rektor felhatalmazásával, átruházott jogkörben jogosult az illetékes szakminisztériumokkal, hatóságokkal, országos szervekkel tárgyalásokat folytatni, megállapodásokat, szerződéseket aláírni, szakmai képviseleteket ellátni. Pénzügyi kötelezettség vállalására az intézményi gazdálkodási szabályzat szerint kerül sor.

(11) Az intézményi tanács az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzatban e törvény 53. § (4) bekezdésében meghatározott jogköröket adhat át a centrum közös tanácsának. A centrumok létrehozása során az alakító karok tanácsai határozzák meg, hogy tevékenységi és döntési jogkörük mely részét ruházzák át a centrum elnökére. A centrum az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi tevékenységét.

(12) A centrum az intézményen belül részjogkörű költségvetési egységként működhet, kincstári számlán kezelheti a (2), (3), (4) és az (5) bekezdésekben említett feladatokra biztosított forrásokat. E források más célra nem használhatók, miként az ezekben keletkezett hiány más intézményi forrásokból nem finanszírozható."

26. § Az Ftv. a következő 116/A. §-sal egészül ki:

"116/A. § Az Oktatási Minisztérium - az érintett felsőoktatási intézmények véleményének figyelembevételével - megállapodást köt az érintett minisztériumokkal a hatáskörükbe tartozó, a felsőoktatási intézmények által ellátott feladatokról, valamint az érintett minisztériumok által vállalt finanszírozási és egyéb kötelezettségekről."

27. § Az Ftv. 120. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Művészeti egyetem akkor létesíthető, illetve működhet, ha egy művészeti területen legalább két szakon képes és alkalmas a 3. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban foglaltakra."

28. § Az Ftv. 122. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az akkreditálási eljárás során bizonyítást nyer, hogy a felsőoktatási intézmény nem felel meg a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 4. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, s azokat legkésőbb 2002. június 30-ig sem teljesíti, e határidő eltelte után önálló felsőoktatási intézményként nem működhet tovább, államilag elismert oklevelet nem bocsáthat ki, és képzési tevékenysége államilag nem finanszírozható. Az intézmény átszervezéséről vagy megszüntetéséről a fenntartó gondoskodik."

29. § Az Ftv. 123. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az 1996. szeptember 1-je előtt a felsőoktatási intézményekben létesített szakosító továbbképzési szakokon a szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeinek hatálybalépéséig, de legkésőbb a 2001/2002-es tanévben indítható új évfolyam. A szakosító továbbképzési oklevél által tanúsított szakképzettség a munkakör betöltése és a foglalkozás (tevékenység) gyakorlása szempontjából egyenértékű az e törvényben meghatározott, szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettséggel."

30. § Az Ftv. 124/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Állami felsőoktatási intézményekben azon személyek esetében, akiknek megbízására, illetve kinevezésére e törvény szerint valamely testület választása, előterjesztése alapján került sor (rektor, főiskolai rektor, főigazgató, dékán, kari főigazgató, oktatási szervezeti egység vezetője, illetve helyetteseik), megszűnik a megbízás

a) a megbízás időtartamának lejártával;

b) lemondással;

c) visszahívás alapján kezdeményezett felmentéssel;

d) a törvényben meghatározott életkor betöltésével;

e) a vezető halálával;

f) az intézmény, a kar, illetve az adott szervezeti egység megszűnésével vagy átalakulása esetén."

31. § Az Ftv. 124/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"124/B. § A felsőoktatási intézmény vezetője (rektor, főiskolai rektor, főigazgató) a gazdasági feladatok tekintetében az intézmény - az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szabályok szerinti - egyszemélyi felelős vezetője."

32. § Az Ftv. 124/E. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"m) tudományterület: a társadalomtudományok, az élő természettudományok, az élettelen természet- és műszaki tudományok, valamint az egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzésével és a 3. §-ban foglalt követelményekkel összefüggésben a hittudomány."

33. § Az Ftv. 125. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az egyetem, főiskola székhelyén kívül folyó képzés - a törvény 11/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti - akkreditálásának határideje 2002. június 30."

V. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

Záró rendelkezések

34. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott jogutód intézmények tartalmi, szervezeti fejlesztéseihez és átalakulásához, valamint a felsőoktatási fejlesztési programban meghatározott feladatok megvalósításához szükséges források az Oktatási Minisztérium költségvetésében elkülönítetten kerülnek megtervezésre.

(2) Az 1. § (1) bekezdésének o) pontjában meghatározott jogelőd intézményre a II. fejezet rendelkezései közül kizárólag az 5. § (6) bekezdésének a),b),c),e) és g) pontját, a 6. § (3) és (4) bekezdését, valamint a 7. § (5) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az Előkészítő Testület és az IIT feladatkörét a jogelőd intézmény tanácsa látja el. Az 5. § (6) bekezdése c) pontjának megfelelően a jogutód intézmény vezetőjének személyére az oktatási miniszter a jogelőd intézmény vezetőjét terjeszti elő a jogelőd intézményben kapott megbízatásának hátralevő idejére. A gazdasági (fő)igazgató személyére vonatkozóan az 5. § (6) bekezdésének c) pontját kell megfelelően alkalmazni.

(3)[2]

Értelmező rendelkezések

35. § (1) A felsőoktatási intézmény átalakítása: átalakításnak minősül az intézmények összeolvadása és különválása:

a) összeolvadás: az összeolvadó jogelőd intézmények vagyona, jogaik és kötelezettségeik az átalakulással létesülő új felsőoktatási intézményre mint jogutódra szállnak át;

b) különválás: a két vagy több karra vagy karok együttesére különváló felsőoktatási intézmény vagyona, jogai és kötelezettségei a vagyonmegosztási javaslatban meghatározott módon szállnak át a különváló karral, illetve karok együttesével összeolvadt intézményre mint jogutódra.

(2) Ahol e törvény jogelőd intézményről rendelkezik, azon az 1. § (1) bekezdésében felsorolt egyetemet - ideértve a különváló karok együttesét -, főiskolát és az egyes különváló karokat kell érteni.

(3) Címzetes rektor: eredeti megbízatásának lejártáig élvezi a jogelőd intézményben, illetve a különváló felsőoktatási intézményben a rektort megillető anyagi juttatásokat és kedvezményeket.

Hatálybalépés

36. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E törvény 8-12. §-a, a 13. § (1) bekezdése, 14-17. §-a, a 18. § (2) bekezdése, 19-21. §-a, 27. §-a, 29-33. §-a és a 34. § (1) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az Ftv. 1. számú melléklete helyébe 2000. január 1-jén e törvény melléklete lép.

(4) E törvény rendelkezéseit a katonai, illetőleg rendvédelmi felsőoktatási intézmények vonatkozásában az Ftv. 115. §-ában foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(5) A II. fejezet és a III. fejezet rendelkezései kizárólag az 1. § (1) bekezdésében meghatározott intézményekre vonatkoznak.

(6) A II. fejezet rendelkezéseit hatálybalépésüktől 1999. december 31-ig, a III. fejezet rendelkezéseit hatálybalépésüktől 2000. december 31-ig az Ftv. ellentétes tartalmú rendelkezéseinek vonatkozásában törvényi kivételnek kell tekinteni.

Hatályukat vesztő rendelkezések

37. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ftv. 4/A. §-a.

(2) 2000. január 1-jén hatályát veszti:

a) az Ftv. 12/A. §-a, 52. §-ának (6) bekezdése, 59/A-H. §-a, 72. §-ának c) pontja és a 74. §-a (1) bekezdésének o) pontja;

b) az Ftv. 12. §-a (4) bekezdésének, a 74. §-a (1) bekezdése k) pontjának, a 74/A. §-a (1) bekezdésének, a 76. §-a (3) bekezdése a) pontjának, a 81. §-a (2) bekezdése a) pontjának, a 116. §-a (1) bekezdésének és a 124/A. §-a (1) bekezdésének a felsőoktatási szövetségekre vonatkozó rendelkezései.

Göncz Árpád s. k., Dr. Áder János s. k.,

a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke

Melléklet az 1999. évi LII. törvényhez

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEI

I.

EGYETEMEK

A)

Állami egyetemek

Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapest

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest

Debreceni Egyetem, Debrecen

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest

Szent István Egyetem, Gödöllő

Kaposvári Egyetem, Kaposvár

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest

Magyar Iparművészeti Egyetem, Budapest

Magyar Képzőművészeti Egyetem,

Miskolci Egyetem, Miskolc

Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron

Pécsi Tudományegyetem, Pécs

Semmelweis Egyetem, Budapest

Szegedi Tudományegyetem, Szeged

Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest

Veszprémi Egyetem, Veszprém

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest

B)

Nem állami egyetemek

a)

Egyházi egyetemek

Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen

Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest

Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest

Országos Rabbiképző Intézet - Zsidó Egyetem, Budapest

Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest

b)

Magán, illetve alapítványi egyetemek

II.

FŐISKOLÁK

A)

Állami főiskolák

Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely

Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest

Budapesti Műszaki Főiskola, Budapest

Dunaújvárosi Főiskola, Dunaújváros

Eötvös József Főiskola, Baja

Eszterházy Károly Főiskola, Eger

Kecskeméti Főiskola, Kecskemét

Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest

Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza

Rendőrtiszti Főiskola, Budapest

Széchenyi István Főiskola, Győr

Szolnoki Főiskola, Szolnok

Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas

B)

Nem állami főiskolák

a)

Egyházi főiskolák

Adventista Teológiai Főiskola, Budapest

Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Zsámbék

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest

Baptista Teológiai Akadémia, Budapest

Egri Hittudományi Főiskola, Eger

Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom

Győri Hittudományi Főiskola, Győr

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen

Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa

Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs

Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest

Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak

Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskola, Budapest

Szegedi Hittudományi Főiskola, Szeged

Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza

Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc

Szent Pál Akadémia, Budapest

Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Balatonkenese

Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola, Esztergom

Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest

b)

Magán, illetve alapítványi főiskolák

Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest

Gábor Dénes Főiskola, Budapest

Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár

Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya

Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete, Budapest

Nemzetközi Üzleti Főiskola (International Business School), Budapest