1999. évi XCV. törvény

a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról[1]

Az Országgyűlés felismerve azt a szerepet, amelyet a kis- és középvállalkozások a gazdasági növekedésben és az új munkahelyek teremtésében játszanak, a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődés megalapozása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § A törvény célja a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása, valamint a fejlődésük előmozdítását szolgáló állami támogatások összefoglalása, s ez által olyan gazdasági feltételek kialakítása, amelyek hosszú távon biztosítják a verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, a versenyhátrányok csökkenését, valamint a vállalkozások Európai Unió követelményeihez való felzárkózását.

A kis- és középvállalkozások meghatározása

2. § Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és

b) éves nettó árbevétele legfeljebb 4000 millió Ft, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2700 millió Ft, továbbá

c) megfelel a 3. § (3) bekezdésben foglalt feltételeknek.

3. § (1) Kisvállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és

b) éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió Ft, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió Ft, továbbá

c) megfelel a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(2) Mikrovállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és megfelel az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feltételeknek.

(3) Egy vállalkozás akkor minősül kis- és középvállalkozásnak, ha abban az állam, az önkormányzat vagy a 2. § szerinti vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati jog alapján - külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot.

(4) Nem kell alkalmazni a (3) bekezdésben meghatározott korlátozást abban az esetben, ha a 2. § és az (1)-(2) bekezdés szerinti vállalkozás tulajdonosai olyan intézményi befektetők, amelyek nem rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással.

(5) A 2. §-ban és az (1) bekezdésben megjelölt mutatókat az utolsó, éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Amennyiben a vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni.

(6) Az egyéni vállalkozás minősítése az egyéni vállalkozó - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt - nyilatkozata alapján, a 2. § a) pontja, az (1) bekezdés a) pontja, valamint a (2) bekezdés rendelkezései szerint történik.

(7) Újonnan alapított vállalkozás esetében az (5) bekezdés rendelkezése helyett a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni.

4. § Ahol jogszabály "kis- és középvállalkozást", "mikrovállalkozást", "kisvállalkozást", illetve "középvállalkozást" említ, azon - ha törvény másként nem rendelkezik - az e törvény szerinti kis- és középvállalkozást kell érteni.

II. Fejezet

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA

Kis- és középvállalkozói célelőirányzat

5. § (1) A kizárólag kis- és középvállalkozások fejlődését szolgáló támogatások finanszírozását a Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezetében a kis- és középvállalkozói célelőirányzat a továbbiakban: célelőirányzat) biztosítja.

(2) A célelőirányzat központi költségvetésből biztosított forrásának összegét évente a központi költségvetés határozza meg.

6. § (1) A célelőirányzat terhére támogatásban részesülhetnek a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban együtt: kisvállalkozás), valamint a (2) bekezdésben meghatározott programok megvalósításában közreműködő szervezetek.

(2) Támogatásban részesíthetők azok a programok, amelyek célja

a) a vállalkozás indításhoz szükséges feltételek megteremtése,

b) a vállalkozói ismeretek és az Európai Közösség előírásainak elsajátítása, valamint a vállalkozói kultúra fejlesztése, beleértve az ezzel kapcsolatos képzési programok szervezését és lebonyolítását, továbbá módszertani és oktatási anyagok készítését,

c) a kis- és középvállalkozások vezetési színvonalának, gazdasági tevékenységének javulását szolgáló módszerek elsajátítása és elterjesztése,

d) műszaki-gazdasági, üzleti, valamint az európai közösségi szabályokról, pályázatokról szóló információk nyújtása, a szolgáltatandó információk gyűjtése, kiértékelése és terjesztése,

e) a technológia fejlesztése és a termékek, szolgáltatások minőségi színvonalának növelése révén a versenyképesség javítása,

f) a beszállítói kapcsolatok kialakulásának és megerősödésének előmozdítása,

g) a hitelhez jutás lehetőségeinek bővítése,

h) az innovációs képesség fejlesztése,

i) a kül- és belpiaci lehetőségek feltárása, a piacra jutás elősegítése, valamint a kereskedelmi hálózat fejlesztése,

j) a vállalkozók közötti termelési, értékesítési, beszerzési együttműködés és a piacon való közös fellépés elősegítése,

k) a vállalkozások egymással, illetve kutató-fejlesztő intézményekkel közösen végzett kutatásai, vagy a kutatási eredmények átvételének, valamint azok gyakorlatba történő átültetési feltételeinek megteremtése,

l) az adminisztratív terhek csökkentése,

m) az Európai Közösség programjaiban való magyar részvétel biztosítása.

7. § (1) A célelőirányzatból támogatás a következő formákban nyújtható:

a) vissza nem térítendő támogatás,

b) kamattámogatás,

c) viszontgarancia és garanciadíj kedvezmény,

d) kedvezményes kamatozású és kamatmentes kölcsön, valamint

e) tőkejegy jegyzése kockázati tőkealapokban, vagy tulajdoni részesedés szerzése kockázati tőketársaságokban.

(2) Egy kisvállalkozás több támogatási formában is részesülhet.

A támogatás egyéb formái

8. § (1) A kisvállalkozás más célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapból és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzatból is részesülhet támogatásban.

(2) Külön törvény a kisvállalkozás számára adó- és járulékkedvezmény igénybevételének lehetőségét írhatja elő.

A támogatások felhasználásának értékelése

9. § (1) Az elkülönített állami pénzalap és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzat kezelője, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnöke, valamint a Közbeszerzések Tanácsa minden év június 30-áig - az előző év adatai alapján - adatszolgáltatást teljesít a kisvállalkozások részesedéséről a támogatásokból, a vállalkozói hitelekből és a közbeszerzésekből. Az adatszolgáltatás körét, valamint az adatszolgáltatás rendjét a Kormány rendeletben* állapítja meg.[2]

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a minisztériumnak kell megküldeni.

III. Fejezet

AZ ÁLLAMI FELADATOK ÖSSZEHANGOLÁSA ÉS A KISVÁLLALKOZÁSOK RÉSZVÉTELE A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉSBEN

Kormányzati feladatok

10. § A kisvállalkozásokkal kapcsolatos állami feladatokat a gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) hangolja össze. Ennek körében a kisvállalkozások érdekképviseletét ellátó szervezetek és az országos gazdasági kamarák bevonásával

a) értékeli a kisvállalkozások állami támogatásának hatékonyságát,

b) kidolgozza és jóváhagyásra a Kormány elé terjeszti a kisvállalkozások fejlesztésének stratégiáját, a vállalkozásfejlesztési politika fő célkitűzéseit és javaslatokat tesz a kisvállalkozások fejlesztését szolgáló intézkedésekre,

c) az egységes európai piac folyamataiba való bekapcsolódás érdekében gondoskodik a kisvállalkozások felkészítésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról.

11. § A Kormány évente az Országgyűlés elé terjeszti a miniszter által kidolgozott, a kisvállalkozások helyzetét, gazdálkodási feltételrendszerét tartalmazó beszámolót, amely bemutatja a korábbi döntéseknek a kisvállalkozások gazdasági helyzetére gyakorolt hatását és az állami támogatások hatékonyságát is.

12. § A gazdasági szabályozó rendszer egyes elemeinek módosítása során, valamint a kisvállalkozásokat is érintő jogszabály-módosítások esetén az előterjesztésben be kell mutatni a tervezett változásoknak a kisvállalkozások gazdasági helyzetére gyakorolt hatását.

A Vállalkozásfejlesztési Tanács

13. § A Vállalkozásfejlesztési Tanács (a továbbiakban: VT) részt vesz a kisvállalkozás-fejlesztési stratégia kialakításában, ennek keretében:

a) javaslatot tesz a kisvállalkozás-fejlesztési stratégia megalapozását szolgáló szakmai programokra és intézkedésekre,

b) véleményezi a kisvállalkozások fejlesztése céljából kialakított szakmai programokat,

c) javaslatot tesz a célelőirányzatból támogatandó célokra és a források célok közötti felosztási arányaira,

d) értékeli a minisztériumok, országos hatáskörű szervek és vállalkozásfejlesztési szervezetek költségvetési forrás felhasználásával működtetett programjainak hatékonyságát, valamint összhangját a kisvállalkozás-fejlesztési stratégiával,

e) értékeli a kisvállalkozások részesedésének mértékét a költségvetési támogatásokból, a vállalkozói hitelekből, valamint a közbeszerzésekből,

f) véleményezi a kisvállalkozásokat érintő törvénytervezeteket.

14. § (1) A VT elnöke a miniszter.

(2) A VT tagja:

a) a gazdasági, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, az oktatási, a pénzügyi, a szociális és családügyi, az egészségügyi, a PHARE programok koordinálásáért felelős miniszter, valamint a Miniszterelnöki Hivatal egy-egy képviselője,

b) az országos gazdasági kamarák elnökei,

c) a kisvállalkozások érdekképviseletét ellátó országos szervezetek által delegált öt képviselő.

(3) Tanácskozási joggal vesznek részt a VT munkájában:

a)[3] a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elnöke, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Magyar Hitelgarancia Egyesülés igazgatója,

b) a miniszter névre szóló felkérése alapján létrehozott szakmai tanácsadó testület tagjai.

15. § (1) A VT évente legalább négy alkalommal tartja üléseit. Az üléseket a VT elnöke hívja össze. Soron kívül össze kell hívni a testületet, ha tagjainak legalább egyharmada azt a napirend megjelölésével írásban kezdeményezi.

(2) A VT határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A VT határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok legalább kétharmada jelen van.

(3) A VT ügyrendjét maga állapítja meg.

(4) A VT titkársági feladatait a minisztérium szervezeti egysége látja el.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a törvény 2000. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 8. § (1) bekezdésében előírt adatszolgáltatást a Közbeszerzések Tanácsa első alkalommal 2001. évben teljesíti.

17. § E törvény alkalmazásában

a) vállalkozás: a gazdasági társaság, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a gazdasági munkaközösség, a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség, továbbá az egyéni vállalkozó,

b)[4] intézményi befektető: a bank, a szakosított hitelintézet, a befektetési társaság, a kockázati tőketársaság, a biztosító részvénytársaság, a befektetési alap, a kockázati tőkealap, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a szövetkezeti üzletrész hasznosító gazdasági társaság.

18. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a támogatásokkal és a vállalkozói hitelekkel összefüggő adatszolgáltatás körét és rendjét rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy a célelőirányzat felhasználásának, kezelésének, ellenőrzésének és működési rendjének részletes szabályait - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg.

19. § (1) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A Tanács)

"n) ellátja a részére egyéb törvényben előírt feladatokat."

(2) A Kbt. 61. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (4)-(8) bekezdés megjelölése (5)-(9) bekezdésre változik:

"(4) Az eredményhirdetésen az eljárás nyertese nyilatkozik arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kkvt.) szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e."

(3) A Kbt. 6. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következő szövegrész lép:

"5. a) ** A nyertes ajánlattevő neve és címe:

b) * A nyertes ajánlattevőnek a Kkvt. szerinti minősítése:"

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az országgyűlés elnöke