10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet

a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (7) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Vgtv.), valamint e rendeletben meghatározott, a vízgazdálkodással összefüggő vízügyi hatósági hatásköröket és a hatósági jogkört

a) a vízügyi igazgatási szervek (a továbbiakban: vízügyi hatóság),

b) a helyi önkormányzatok jegyzői

gyakorolják."

2. § (1) Az R. 3. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdésének számozása (4)-(7) bekezdésre változik:

"(3) Nem szükséges a tulajdonos hozzájárulása, ha a közcélú vízilétesítmény elhelyezéséhez a vízügyi hatóság külön jogszabály, valamint e rendelet 6. § (1) bekezdése szerint vízvezetési szolgalmat alapított."

(2) Az R. 3. §-a a következő (8)-(11) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A (6) bekezdés szerint meghatározott jog gyakorlásához fűződő kötelezettségek teljesítése körében, az engedélyezett létesítmény céljára és vízgazdálkodási, környezetvédelmi rendeltetésére figyelemmel a vízügyi hatóság a létesítési engedélyben rendelkezik a próbaüzemeltetésről.

(9) Próbaüzemeltetést kell végezni

a) a közműves vízellátást szolgáló vízkezelő létesítményeknél, továbbá

b) a közműves szennyvíztisztítást, valamint az egyesített vagy elválasztó rendszerű szennyvízelvezetést biztosító létesítményeknél, műveknél, berendezéseknél, ideértve a szennyvíztelepen belüli szennyvíziszap elhelyezést is,

c) az a) és b) pontban meghatározott létesítményeken túl minden olyan egyéb esetben, amikor a műtárgy, berendezés vagy komplex létesítmény rendeltetésszerű - a jogszabályoknak és a hatósági előírásoknak megfelelő - használhatósága, üzemeltetése, próbaüzem nélkül nem állapítható meg.

(10) Próbaüzemeltetést lehet végezni - a (9) bekezdésben érintett esetek mellett -, ha azt a vízügyi hatóság kérelemre engedélyezte.

(11) A próbaüzemeltetés időtartamát - amely nem hosszabbítható meg - a kötelező szabványokra, illetve a rendeltetésszerű használhatóság megállapításához szükséges adatokra, egyéb műszaki szempontokra, szakhatósági állásfoglalásokra figyelemmel kell meghatározni."

3. § Az R. 5. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásban vizsgálni kell különösen)

"b) e rendeletben, valamint a létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésekre figyelemmel a próbaüzemeltetés eredményét, illetve az erre vonatkozó adatokat;"

4. § (1) Az R. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A vízjogi üzemeltetési engedély az engedélyben meghatározott ideig érvényes. A vízügyi hatóság az engedély érvényességi idejének megállapítása során különösen a létesítmény vízgazdálkodási rendeltetését, műszaki jellemzőit, az üzemeltetéssel összefüggő szakhatósági állásfoglalásokban meghatározott és engedélyben előírt egyéb feltételeket értékeli és veszi figyelembe. Az engedély érvényességi ideje e rendeletnek az engedély módosítására vonatkozó szabályai szerint kérelemre vagy hivatalból módosítható."

(2) Az R. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az üzemeltetésre jogosító, érvényes vízjogi engedélyeket e rendeletben meghatározott gyakoriságú felügyeleti ellenőrzés során, de legalább ötévenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményétől függően az engedély hivatalból módosítható vagy visszavonható e rendelet 12. és 14. §-a szerint."

5. § Az R. 8. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A vízvezetési, valamint vízhasználati szolgalmi jogot - külön jogszabály szerint - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(5) Vízvezetési szolgalom alapításával kapcsolatos kártalanítási igény (Vgtv. 21. §) elbírálására, továbbá a vízhasználati szolgalommal összefüggő költségviselésre e rendeletnek a kártalanításra és költségmegosztásra vonatkozó szabályai irányadók."

6. § Az R. 10. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Amennyiben a partvonal nem módosítható, az eredeti állapot helyreállításához szükséges intézkedésekről - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a határozatban külön rendelkezni kell.

(7) A partvonal módosítására irányuló kérelemhez - ideértve a jogellenesen megvalósított mederfeltöltés fennmaradására irányuló kérelmet is - a meder tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulását, továbbá az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges dokumentációt kell csatolni. Amennyiben a hozzájárulás hiányzik, a kérelem nem teljesíthető és a partvonal kizárólag hivatalból indított eljárás eredményeként módosítható."

7. § Az R. 18. §-ának (4) bekezdése a következő új (4) és (5) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) és (6) bekezdésének számozása (6) és (7) bekezdésre változik:

"(4) Ha jogszabály alapján a 15. § (5) bekezdésének alkalmazásával lefolytatott eljárásban, fennmaradási engedély megadható, az építtetőt az engedély nélkül, illetve attól eltérően megépített építmények értékére vonatkozó adatok közlésére kell felhívni. Az adatok közlésénél a fennmaradási engedélyre vonatkozó eljárás időpontjában fennálló értéket kell figyelembe venni.

(5) Az építtetőnek a (4) bekezdés szerinti nyilatkozata mellett az építmény értékével összefüggő tényállást a vízügyi hatóságnak szükség esetén - szakértő bevonásával - hivatalból kell meghatározni. A szakértő közreműködésével felmerült költségeket minden esetben az építtető viseli."

8. § (1) Az R. 21. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A vízügyi hatóság a vízilétesítményeket és vízhasználatokat a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás, illetve felügyeleti ellenőrzés során a létesítmény jellegére és a térség vízgazdálkodásában betöltött szerepére figyelemmel, I-IV-ig terjedő felügyeleti kategóriába sorolja."

(2) Az R. 21. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A vízügyi hatóság a felügyeleti ellenőrzést az I. kategóriába tartozó létesítményeknél évenként, a II. kategóriába tartozó létesítményeknél kétévenként, a III. kategóriába tartozó létesítményeknél ötévenként, a IV. kategóriába tartozó létesítményeknél esetenként (szúrópróbaszerűen, illetve megkeresés vagy bejelentés alapján) végzi. Az egyes felügyeleti kategóriákat érintő besorolás részletes szempontjait a rendelet melléklete tartalmazza."

(3) Az R. 21. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően gyakorolt vízhasználat, megvalósított vízimunka, illetve megépített vízilétesítmény esetén a felügyeleti ellenőrzést követő intézkedéseket a vízügyi hatóság az ellenőrzés befejezését követően, a jogellenes állapot szakmai megítélésétől is függően haladéktalanul, de legkésőbb az ellenőrzés befejezésétől számított 60 napon belül köteles megtenni.

(11) A vízügyi felügyeleti ellenőrzéseket a vízügyi hatóság felügyeleti terv alapján végzi. A felügyeleti tervnek tartalmaznia kell:

a) a vízimunkák, vízilétesítmények, vízhasználatok vízikönyvi nyilvántartási számát, valamint az e rendelet szerint meghatározott felügyeleti kategóriát,

b) az ellenőrzés tervezett időpontját negyedévenkénti bontásban,

c) a korábbi felügyeleti terv teljesítésének értékelését, valamint az erre alapozható, tervezett és kiemelt ellenőrzési szempontokat, ideértve az esetleges utó- és célvizsgálatokat."

9. § Az R. 27. §-ának (1) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) E rendelet 2-14. §-aiban meghatározott vízügyi hatósági eljárásokban, valamint a közigazgatási jogorvoslati eljárásban az érdemi határozatot - a hivatalból indult eljárásokkal összefüggő jogorvoslati kérelmeket is ideértve - a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül kell meghozni úgy, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok a megkeresést követő 30 napon belül adják meg állásfoglalásukat. A vízügyi hatósághoz, mint szakhatósághoz intézett megkeresést 30 napon belül kell teljesíteni."

"(4) A védőidomot, védőterületet, védősávot, szükségtározót kijelölő, valamint partvonalat, vagy a parti sáv méretét megállapító határozat - ha az eljárás nagyszámú ügyfelet érint - közszemlére (közhírré) tétel útján is közölhető. A közszemlére (közhírré) tétel módjáról és annak időtartamáról - a határozat közlésére vonatkozó általános szabályok figyelembevételével - a határozatban rendelkezni kell."

10. § Az R. e rendelet mellékletével egészül ki.

11. § Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtásáról rendelkező 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 96. és 97. §-a hatályát veszti.

(2) A rendelet 3. és 5. §-ának a rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult vízjogi engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott és a hatálybalépéskor érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyeket a hatálybalépéstől számított 5 éven belül felül kell vizsgálni, és az engedély érvényességi idejét ennek eredményétől függően kell meghatározni.

(4) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európa Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a települési szennyvíztisztításról szóló, 91/271/EGK irányelvnek, az engedélyek határozott időtartamára vonatkozó rendelkezéseivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 10/2000. (II. 2.) Korm. rendelethez

[Melléklet a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelethez]

A felügyeleti kategóriába sorolás szempontjai

a) Az I. "kiemelkedően fontos" felügyeleti kategóriába tartoznak különösen:

- a regionális közüzemi vízellátó, valamint szennyvízelvezető és -tisztító rendszerek (együttesen víziközművek) és az egyéb, vízgazdálkodási szempontból - a 20 000 főt meghaladó lakosságszámú ellátási körzetet érintő, illetve a 2000 m3/nap mértékadó kapacitást meghaladó - jelentős térséget ellátó víziközművek,

- azok a saját célú (üzemi) vízilétesítmények, amelyek az ipar vízigényét elégítik ki és az összes vízfelhasználás - annak jellegétől függetlenül - az 1000 m3/nap, illetve a szennyvízkibocsátás az 500 m3/nap mennyiséget meghaladja,

- a gyógy- és hévízhasználatok, illetve a közfürdők vízilétesítményei, ha az ellátott személyek száma a napi 1000 főt meghaladja, vagy a természetes, illetve a mesterséges medrű vizekben kialakított nyilvános fürdőhely, valamint a szabad mederben kijelölt fürdőhely kivételével a napi vízhasználat 1000 m3/nap feletti,

- a kizárólagos állami tulajdonban lévő vízek vagy vízilétesítmények igénybevételével történő vízszolgáltatás, függetlenül a felhasznált vízmennyiségtől és a vízjogi engedélyben engedélyezett öntözött terület nagyságától,

- az I. rendű árvízvédelmi létesítmények, továbbá az árvíz- és belvízmentesítést szolgáló, az állam kizárólagos tulajdonában lévő egyéb közcélú vízilétesítmények.

b) A II. nagyobb térséget érintő, jelentős kategóriába tartoznak:

- a regionális közüzemi rendszerek és egyéb vízgazdálkodási szempontból jelentős térséget ellátó - az 5000 fő lakosságszámnál nagyobb ellátási körzetet érintő, illetve 500 m3/nap mértékadó kapacitást meghaladó - víziközművek,

- azok a saját célú (üzemi) vízilétesítmények, ahol az összes vízfelhasználás - annak jellegétől függetlenül- az 500-1000 m3/nap, illetve a szennyvízkibocsátás

100-500 m3/nap mennyiségű,

- a gyógy- és hévízhasználatok, illetve a közfürdők vízilétesítményei, ha azok mértékadó befogadóképessége a napi 500 főt meghaladja, vagy ha az ellátott személyek száma napi 500 fő vagy a természetes, illetve a mesterséges medrű vizekben kialakított nyilvános fürdőhely, valamint a szabad mederben kijelölt fürdőhely kivételével a napi vízfelhasználás 500-1000 m3/nap,

- a forgalomképes állami tulajdonban lévő vízről, vagy vízilétesítmény igénybevételével történő vízszolgáltatás esetén, függetlenül a felhasznált vizmennyiségtől és a vízjogi engedélyben engedélyezett öntözött terület nagyságától,

- a II. rendű árvédelmi vonalak, töltések, ha a védvonal legfeljebb két település közigazgatási területét érinti,

- az állam tulajdonában lévő egyéb, az ár- és belvízmentesítést szolgáló vízilétesítmények.

c) A III. "helyi jelentőségű" kategóriába tartoznak:

- azok a víziközművek, közcélú vízilétesítmények - ideértve a vízműveket -, valamint a szennyvízelvezető és -tisztító művek, amelyek ellátási körzete az 5000 fő lakosságszámot vagy mértékadó kapacitása az 500 m3/nap mennyiséget nem éri el,

- a saját célú (üzemi) vízilétesítmények, ahol az összes vízfelhasználás - annak jellegétől függetlenül - az 500 m3/nap mennyiséget, illetve a szennyvízkibocsátás a 100 m3/nap mennyiséget nem haladja meg,

- a II. rendű árvédelmi vonalak, töltések, amelyek egy település közigazgatási területét érintik,

- az önkormányzati tulajdonban lévő egyéb, a helyi vízkárelhárítást, vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló közcélú vízilétesítmények.

d) A IV. "kisebb jelentőségű" kategóriába tartoznak:

- az előbbi kategóriákba be nem sorolható vízilétesítmények és vízhasználatok.