110/2000. (VI. 29.) Korm. rendelet

egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök beszerzéséről és forgalmazásáról

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 96. §-a (1) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §[1] Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítéséhez szükséges, a járóbeteg-ellátás keretében felhasználásra kerülő - a külön rendeletben meghatározott - és e rendelet szerint meghirdetett éves gyógyszer és gyógyászati segédeszköz-szükséglet termelői, import beszerzési, illetve nagykereskedelmi árának kialakítása érdekében beszerzési eljárást folytat, és az eljárás nyertesével kötött szerződéssel biztosítja a gyógyintézetek, gyógyszertárak, a gyógyászati segédeszköz forgalmazók megrendeléseinél a beszerzési eljárásban kialakult ár érvényesítését.

BESZERZÉSI ELJÁRÁS

Általános rendelkezések

2. § (1) A beszerzési eljárásban az egyes eljárási cselekmények során biztosítani és tiszteletben kell tartani az esélyegyenlőséget, a verseny tisztaságát és a nyilvánosságot.

(2) A külföldi székhelyű ajánlattevők számára az eljárásban való részvétel, illetve a szerződés elnyerésének esélye szempontjából a nemzeti elbánást az irányadó nemzetközi szerződésekben foglaltakkal összhangban kell biztosítani.

3. § (1) A beszerzési eljárás pályázati vagy tárgyalásos eljárás keretében bonyolítható, mindkét beszerzési eljárásnál alkalmazható a kétfordulós eljárás.

(2) A megindult beszerzési eljárás során az egyik eljárási fajtáról a másikra áttérni nem lehet. Ha a lefolytatott eljárás eredménytelen, az egyes eljárási típusra vonatkozó szabályok szerint új eljárás kezdeményezhető, feltéve, hogy a beszerzési eljárás lefolytatásának indokai továbbra is fennállnak.

(3) A beszerzési eljárásban az ajánlati felhívásban kell meghatározni az ajánlati határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig ajánlatához kötve van.

(4) A pályázati eljárás során valamennyi érdekelt ajánlatot tehet, a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal.

4. § (1) A beszerzési eljárás során az egészségromlás megelőzését, az egészségi állapot szinten tartását, javítását célzó orvos-szakmai követelményeknek megfelelő termékek közül a költséghatékonysági szempontból legkedvezőbbet kell kiválasztani.

(2)[2] Az OEP főigazgatója az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével a beszerzési eljárást lefolytató Beszerzési Bizottságot hoz létre az eljárás szakszerűségének biztosítása, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott szempontok érvényesítése érdekében.

5. § (1) A beszerzési eljárásban az ajánlatkérőt nem képviselheti és nem lehet a Beszerzési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) tagja az, akivel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(2) Összeférhetetlenségi ok áll fenn, ha a Bizottság tagjának gazdasági érdekeltsége összefügg a beszerzési eljárás tárgyával. Ilyen érdek különösen az, ha az érintett személy az ajánlattevő gazdasági szervezetben tulajdonrésszel rendelkezik, e szervezetben igazgatótanácsi tag, felügyelő bizottsági tag, vagy vezető tisztségviselő, illetőleg az ajánlattevővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, továbbá ilyen személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja], vagy ezektől természetbeni juttatásban, támogatásban vagy más előnyben részesült. Az összeférhetetlenséget a beszerzési eljárást megelőző egy évre visszamenőleg kell vizsgálni.

(3) A bizottsági tagság feltétele a felkért személy - írásbeli - összeférhetetlenségi nyilatkozata. Ha az összeférhetetlenségi ok a felkérés után következik be, az eljárásban való közreműködést haladéktalanul meg kell szüntetni.

(4) Az összeférhetetlenséget a beszerzési eljárásban meghívottként [18. § (2) bek.] részt vevő személyekre is alkalmazni kell.

6. § (1) Az OEP a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök forgalmazásában részt vevő gazdálkodó szervezetek tájékoztatása céljából az adott évben tervezett beszerzéseiről minden év március 31-éig előzetes összesített tájékoztatót tehet közzé.

(2) Az előzetes összesített tájékoztató közzététele nem vonja maga után az abban meghatározott beszerzési eljárások lefolytatásának kötelezettségét, és nem zárja ki a tájékoztatóban közzé nem tett beszerzési eljárások lefolytatását. Beszerzés lefolytatható az előzetes összesített tájékoztató közzététele előtt is.

(3) Az OEP az 1. §-ban meghatározott éves beszerzésekről részletes, összesített jelentést készít. A jelentést a tárgyévet követő év első negyedévének végéig tájékoztatásul meg kell küldeni a Kormánynak, a pénzügyminiszternek és az Állami Számvevőszéknek.

7. § (1) A rendeletben meghatározott hirdetményeket a Társadalombiztosítási Közlönyben (a továbbiakban: Közlöny) kell közzétenni. Hirdetményen az ajánlati felhívásról [8. § (1) bek.], a felhívás módosításáról, visszavonásáról, az ajánlati határidők módosításáról [16. § (2)-(3) bek.], a beszerzési eljárás eredményéről [25. § (2) bek., 30. § (3) bek.], továbbá a beszerzési eljárást lezáró szerződésről [34. § (1) bek.] szóló hirdetmény közzététel értendő.

(2) Ha e rendelet a hirdetmény közzétételére határidőt ír elő [16. § (2) bek., 25. § (3) bek.], a hirdetményt e határidőn belül kell levél formájában megküldeni a Közlöny részére.

(3) A hirdetményben megjelölt határidők a hirdetmény megjelenését követő napon kezdődnek. Ha a határidő szabad- és pihenőnapon vagy munkaszüneti napon járna le, a határidő utolsó napja az azt követő első munkanap.

(4) A hirdetményt más lapban és külföldön is közzé lehet tenni. Hirdetmény közzétételén azonban csak az (1) bekezdés szerinti közzététel értendő.

PÁLYÁZATI ELJÁRÁS

Ajánlati felhívás

8. § (1) A pályázati eljárás a beszerzési eljárást lefolytató OEP (a továbbiakban: ajánlatkérő) ajánlati felhívásával indul, amelyet hirdetmény útján kell közzétenni. Az ajánlati felhívás akkor tehető közzé, ha az ajánlatkérő rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.

(2) Az ajánlati felhívás tartalmát az 1. számú mellékletben meghatározott minta szerint úgy kell meghatározni, hogy az tartalmazza a beszerzés tárgyát képező gyógyszer, gyógyászati segédeszköz (a továbbiakban együtt: gyógyszer) legfontosabb jellemzőit, így különösen hatóanyagát, alkalmazási területét, szakmai, minőségi követelményeit. Ajánlatkérő a felhívás tárgyát képező gyógyszerre költség- és hatásvizsgálati kimutatást kérhet.

(3) Az ajánlatkérő a beszerzés mennyiségét úgy is meghatározhatja, hogy a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mértéket közli, megjelölve az ettől való eltérés százalékos mértékét.

(4) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározott pénzügyi, gazdasági és szakmai alkalmasság igazolását írhatja elő.

(5) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban lehetővé teheti részajánlat benyújtását. A részajánlat-tétel feltételeit a dokumentáció tartalmazza.

9. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat

a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy

b) az összességében legelőnyösebb ajánlat

szempontja alapján bírálja el.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az ajánlati felhívásban meg kell határozni a választott elbírálási szempontokat.

(3)[3] Az OEP az 1. §-ban meghatározott éves beszerzésekről részletes, összesített jelentést készít. A jelentést a tárgyévet követő év első negyedévének végéig tájékoztatásul meg kell küldeni a Kormánynak, az egészségügyi miniszternek, a pénzügyminiszternek és az Állami Számvevőszéknek.

A dokumentáció és tájékoztatás

10. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhíváshoz dokumentációt készíthet. Dokumentáció készítése esetén a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, beszerzési helyét, az ellenérték meg- és visszafizetésének feltételeit.

(2) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció a felhívás közzétételének, illetőleg az ajánlattevő részére közvetlenül való megküldésének időpontjától kezdve legalább tizenöt napig - rendelkezésre álljon.

(3) A dokumentáció ellenértékét az előállításával és az ajánlattevők rendelkezésére bocsátásával kapcsolatban a beszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.

(4) A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha az ajánlatkérő

a) visszavonja az ajánlati felhívást,

b) az eljárás, illetőleg az első forduló eredményét a felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki.

11. § (1) Az ajánlattevő a felhívással, illetőleg a dokumentációval kapcsolatban kiegészítő tájékoztatást kérhet, amelyet az ajánlatkérő köteles az ajánlati határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal megadni.

(2) A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők számára úgy kell megadni, hogy azzal egyes ajánlattevőket ne kedvezményezzen, illetve ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét.

Az ajánlat

12. § (1) A beszerzési eljárás tárgyát képező gyógyszer gyártási, forgalomba-hozatali engedély jogosultjának - gyógyászati segédeszközök esetén a minősítő hivatal engedélyével rendelkező gyártó -, valamint ezen termékekre nagykereskedelmi tevékenységet folytató forgalmazónak (a továbbiakban gyártó és forgalmazó: ajánlattevő), az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.

(2) Az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és szakmai alkalmasságát. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell.

(3) Ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a beszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg és haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.

13. § (1) Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható

a) a pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;

b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;

c) előző, legfeljebb háromévi teljes termékforgalmáról és ugyanezen időszakban a beszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;

d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb, fizetőképességének megállapítására alkalmas nyilatkozattal vagy dokumentummal.

(2) Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges szakmai alkalmassága igazolható

a) az előző, legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével);

b) a tevékenység folytatására jogosító hatósági határozattal;

c) a gyógyszer forgalomba-hozatali engedélyével;

d) a megkövetelt és egyértelműen megadott minőségi leírások tekintetében az elismert - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal;

e) más, a beszerzés tárgya által indokolt módon.

(3) Az alkalmassá minősítéshez az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat, azonban az adatkérést - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a beszerzés tárgyára kell korlátoznia, és a beszerzés becsült értékére is tekintettel legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.

14. § (1) Az ajánlattevő az ajánlatában közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Nem tilthatja meg nevének, székhelyének (lakóhelyének), az általa kért ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek nyilvánosságra hozatalát.

(2) Üzleti titok az ajánlattal összefüggő gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához az ajánlattevőnek méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

15. § (1) A beszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő, aki végelszámolás alatt áll, aki ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, egy évnél régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék, vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettsége van, továbbá korábbi - három évnél nem régebben lezárult - beszerzési (közbeszerzési) eljárásban nem a valóságnak megfelelő (hamis adat) adatot szolgáltatott.

(2) Az ajánlattevőnek az ajánlathoz legkésőbb az ajánlati határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatát kell csatolnia arról, hogy nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá. Ajánlatkérő a nyilatkozattal egyidejűleg az illetékes hatóság legfeljebb egy évvel megelőzően kelt eredeti vagy másolati igazolásának csatolását is kérheti.

(3) A külföldi székhelyű ajánlattevőnek a székhelye szerinti ország jogrendszerében meghatározott hatóságoktól kell igazolást beszerezni, amelyből megállapítható, hogy nincs egy évnél régebben lejárt köztartozása. Az igazolások mellett szükséges nyilatkozni arról, hogy a székhelye szerinti országban milyen köztartozások felelnek meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, és ezeket milyen szervezet tartja nyilván.

Az ajánlati határidő és az ajánlati kötöttség

16. § (1) Az ajánlati határidő a felhívás közzétételétől számított harminc napnál - előzetes összesített tájékoztató közzététele esetén - 14 napnál rövidebb nem lehet. Az ajánlati határidő nem rövidíthető.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlati határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbítását az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben teszi közzé, melyben a határidő meghosszabbításának indokát is meg kell jelölnie.

(3) Az ajánlatkérő az ajánlati határidő lejártáig visszavonhatja ajánlati felhívását, illetőleg módosíthatja a felhívásban, a dokumentációban meghatározott feltételeket. Az ajánlat visszavonását, illetőleg a módosított feltételeket hirdetményben kell közzétenni, és az utóbbi esetben új ajánlati határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet az (1) bekezdésben foglaltaknál rövidebb.

(4) A (2)-(3) bekezdés szerinti hirdetményt a 2. számú melléklet szerint kell közzétenni.

17. § (1) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlati határidő lejártával kezdődik és az eredményhirdetést - ideértve az eredményhirdetés elhalasztását is - követő harminc napig tart.

(2) Az ajánlattevő az ajánlati határidő lejártáig módosíthatja, illetőleg visszavonhatja ajánlatát. Az ajánlati határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.

Az ajánlatok felbontása

18. § (1) Az ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat az ajánlati határidő lejárta időpontjában lehet felbontani.

(2) Az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérő (Bizottság), az ajánlattevők és az általuk meghívott személyek lehetnek jelen.

(3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevő nevét, székhelyét, az általa kért ellenértéket és a vállalt teljesítési határidőt.

19. § (1) Az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 13. és 15. §-ok szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetőleg az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.

(2) Ha a hiánypótlásról az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásának időpontjában dönt, ezt a jelenlévő ajánlattevőknek szóban ki kell hirdetni, és jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ajánlatok felbontását követően lehetővé tett hiánypótlás lehetőségéről egyidejűleg kell valamennyi ajánlattevőt írásban értesíteni.

20. § (1) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a felhívásban, dokumentációban meghatározott feltételeknek, ha az ajánlati határidő lejárta után került benyújtásra vagy ajánlattételre nem jogosult nyújtotta be.

(2) Ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki nem lehet ajánlattevő (15. §), továbbá akivel szemben a kizáró ok az eljárás alatt következett be.

(3) Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.

Az ajánlatok elbírálása

21. § (1) Az ajánlatokat a felbontástól számított harminc napon belül el kell bírálni. E határidő - az eredeti határidő lejárta előtt - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal - az ajánlattevők egyidejű értesítése mellett - meghosszabbítható.

(2) Az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét az ajánlatok felbontásától számított harminc napon - illetve az (1) bekezdés szerint meghosszabbított határidőn - belül nyilvánosan ki kell hirdetni.

(3) Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a beszerzési eljárás megkezdését követően beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetve a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítja.

(4) Az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőnek. Az ajánlattevőt a döntést követő öt munkanapon belül írásban tájékoztatni kell kizárásáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról vagy az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról és ezek indokairól.

22. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempontok szerint értékeli.

(2) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.

23. § Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a legkedvezőbb ajánlatot, részajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel köthet szerződést. A szerződéskötés időpontja nem haladhatja meg az eredményhirdetést követő harminc napot, időpontjáról legkésőbb az eredményhirdetéskor tájékoztatni kell a nyertes ajánlattevőt.

24. § Eredménytelen az eljárás, ha

a) nem érkezett ajánlat,

b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek,

c) az összes ajánlattevőt ki kellett zárni az eljárásból,

d) egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak - az ajánlatkérő részére - megfelelő ajánlatot,

e) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésre képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja,

f) valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről döntött.

Az eljárás eredményének kihirdetése, közzététele

25. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor a 3. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készít az ajánlatokról, az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről. Az eljárás befejezésének eredményéről szóló összegzést az eljárás érdeméről szóló határozatnak kell tekinteni.

(2) Az eredményhirdetésre az ajánlattevőket meg kell hívni, és az (1) bekezdés szerinti összegzést ki kell hirdetni.

(3) Az ajánlatkérő köteles az összegzést legkésőbb annak a (2) bekezdés szerinti kihirdetésétől, illetőleg - eredménytelen eljárás esetén - az eredményhirdetés határidejének lejártától számított tizenöt munkanapon belül hirdetményben közzé tenni. A beszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével, illetve, ha a szerződéskötés később történik, azzal zárul le.

26. § (1) Eredményes beszerzési eljárás esetén - kivéve a (2) bekezdést - mind az ajánlatkérő, mind a nyertes ajánlattevő köteles a szerződés megkötésére és teljesítésére.

(2) Az ajánlatkérő csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően - általa előre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.

Tárgyalásos eljárás

27. § (1) A tárgyalásos eljárásra a pályázati eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az 1. számú melléklet szerinti felhívást ajánlatkérő közvetlenül az ajánlattevőnek küldi meg. Az ajánlatok felbontását tárgyalás követi.

(2) A tárgyalásos eljárásban az ajánlati határidőtől (16. §) el lehet térni, de azt úgy kell megállapítani, hogy az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.

(3) Az eljárás eredményét az utolsó tárgyalás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyalás lezárását követő harmadik munkanapon ki kell hirdetni.

(4) A tárgyalásos eljárásban lehetőség szerint legalább három ajánlattevő részére kell ajánlati felhívást küldeni.

28. § Tárgyalásos eljárás alkalmazható, ha

a) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz szakmai vagy forgalmazási sajátosságai indokolttá teszik,

b) az adott betegség kezelésére szolgáló, korábban beszerzett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz másikkal történő helyettesítése, illetőleg az új beszerzési eljárás a betegek kezelésében, az országos ellátásban aránytalan nehézséget eredményezne,

c) az adott alkalmazási területen alkalmazható valamennyi gyógyszer, gyógyászati segédeszköz gyártója meghívást kap,

d) eredménytelen pályázati eljárás esetén - változatlan ajánlati feltételek mellett - az eljárás valamennyi alkalmas ajánlattevője meghívást kap.

Kétfordulós beszerzési eljárás

29. § Kétfordulós eljárás esetén az ajánlatkérő az ajánlatokat két fordulóban bírálja el. A kétfordulós eljárásra a beszerzési eljárás alaptípusára vonatkozó rendelkezéseket a 30-31. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

30. § (1) Kétfordulós eljárás alkalmazása esetén az ajánlati felhívásnak - az 1. számú mellékletben foglaltakon túl - tartalmaznia kell a kétfordulós elbírálás alkalmazásának indokait [pl. az ajánlat nem tartalmaz bizonyos előírt feltételeket (fizetési feltételt stb.), ezért nem juthat be a második körbe], továbbá a második forduló résztvevőinek kiválasztási szempontjait.

(2) Ajánlatkérő a kétfordulós eljárásban is jogosult már az első fordulóban elbírálni az ajánlatokat és kiválasztani a nyertes ajánlattevőt, feltéve, hogy a felhívásban közzé tett feltételek fennállnak, illetőleg a célok és indokok megvalósultak.

(3) Az (2) bekezdés szerinti esetben az eljárás eredményét a felhívásban közölt második forduló kezdő napjáig a 3. számú minta szerint a hirdetményben kell közzétenni.

31. § (1) A kétfordulós beszerzési eljárásban ajánlatkérő az eljárás első fordulójában kiválasztja a legkedvezőbb ajánlattevőket. Ezek száma kettőnél nem lehet kevesebb.

(2) Az első forduló (1) bekezdés szerinti lezárását a felhívásban megjelölt időpontban, de legkésőbb az ajánlatok felbontását (tárgyalás megtartását) követő harminc napon belül kell végrehajtani, és az eredményt kihirdetni.

(3) Az eljárás második fordulójában az ajánlatkérő szabadon tárgyal a kiválasztott ajánlattevőkkel. A második forduló ajánlatait az első forduló lezárását követő harminc napon belül kell elbírálni.

Jogorvoslat a beszerzési eljárásban

32. §[4] A beszerzési eljárást lezáró érdemi határozat ellen az eljárásban részt vevő érdekelt személy jogszabálysértés miatt fellebbezést terjeszthet elő az egészségügyi miniszterhez az eredményhirdetést követő tizenöt napon belül. Az egészségügyi miniszter határozata ellen a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezések szerint keresettel lehet élni.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

33. § (1) A beszerzési eljárás eredményeként az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között létrejött szerződésnek az ajánlati felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott része csak akkor módosítható, ha a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A szerződésnek a termék árára és az ajánlati felhívásban meghatározott minőségére vonatkozó részei nem módosíthatóak.

(2)[5] Az (1) bekezdés szerint meghatározott, az OEP-pel szerződést kötő fél a közvetlen lakossági gyógyszerellátók gyógyszer megrendeléseiről és azok teljesítéséről havi összesítést készít, melynek egy-egy példányát, valamint a teljesítést igazoló okiratok másolatát az OEP-nek a tárgyhónapot követő három napon belül megküld.

(3) A beszerzési eljárás keretében beszerzett, a vényforgalmat lebonyolító intézeti gyógyszertárak által kiszolgáltatott gyógyszereknek, a gyógyszertárak, gyógyászati segédeszköz boltok által kiszolgáltatott gyógyászati segédeszközöknek a társadalombiztosítási támogatás alapjául elfogadott árát a beszerzési eljárás során megállapított nagykereskedelmi ár és az OEP-pel kötött szerződés szerinti kiskereskedelmi árrés figyelembevételével kell meghatározni.

34. § (1) Az OEP a szerződés megkötését követően hirdetményt tesz közzé, amely tartalmazza a szerződés tárgyára vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket, így különösen a gyógyszer nevét, a beszerzési eljárás során elfogadott ár és a forgalmazó megnevezését.

(2) A 26. § (1) bekezdés szerint szerződést kötő nyertes ajánlattevő a beszerzési eljárás során elfogadott ár érvényesítésére - a közvetlen lakossági gyógyszerellátóknak a beszerzés tárgyát képező gyógyszerekre vonatkozó megrendeléseinél - a hirdetmény közzétételét követő 8. naptól jogosult.

35. § A zavartalan gyógyszerbeszerzés biztosítása érdekében az OEP a fekvőbeteg-ellátást végző egészségügyi szolgáltatókkal szerződést köthet az e rendelet szerinti beszerzésre kerülő gyógyszerszükséglet felmérésére, elosztására és felhasználására, továbbá az e feladatok végrehajtásához szükséges adatok nyilvántartására.

36. § Ez a rendelet 2000. július 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkezdett beszerzésekre kell alkalmazni. Beszerzés megkezdésén az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének - tárgyalásos eljárás esetén a felhívás kézbesítésének - időpontját kell érteni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 110/2000. (VI. 29.) Korm. rendelethez

AJÁNLATI FELHÍVÁS[6]

FELHÍVÁS[7]

illetve

FELHÍVÁS KÉTFORDULÓS GYÓGYSZER, ILLETŐLEG GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ BESZERZÉSI ELJÁRÁSRA[8]

(..........sz./.......év)

1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, telefon- és telefaxszáma:

Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP)

Beszerzési és Közbeszerzési Főosztálya

1139 Budapest, Váci út 73/A.

Telefon: 350-0391

Telefax: 350-1179

2. A választott eljárás megjelölése:

a) pályázati vagy tárgyalásos

b/1. kétfordulós eljárási forma (igen, nem)

b/2. alkalmazása esetén indokai:*

b/3. a második forduló résztvevőinek kiválasztási szempontjai:*

c) a szerződés meghatározása, amire OEP ajánlatot kér:

3. A beszerzés tárgya

a) a beszerzés mennyisége:

b) a teljesítés helye:

c) annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

d) a részajánlat tételének szempontja:

4. A teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama:

5. A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és címe:*

6. a) Az ajánlattételi határidő, mely azonos az ajánlatok felbontásának időpontjával:

b) Az ajánlat benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám):

c) Az ajánlattétel nyelve:

7. a) Az ajánlatok felbontásának helye:

b) Annak meghatározása, hogy ajánlatkérő az ajánlatok felbontására kit hív meg:

c) Az ajánlati kötöttség lejártának időpontja:

8. a) Az ajánlati biztosíték összegszerűen meghatározott mértéke:*

b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei:*

9. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó előírásokra:

10. Közös ajánlattevők, illetve konzorciális ajánlat esetére külön feltételek:*

11. a) Az ajánlattevők, pályázók pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények:

b) Az ajánlattevők, pályázók körében a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjai:

12. Kétfordulós eljárási forma alkalmazása esetén a második forduló kezdő napja, helyszíne (dátum, helység, utca, házszám, emelet, szobaszám):*

13. Az ajánlatok elbírálásának szempontjai:

14. Annak meghatározása, hogy lehet-e többváltozatú ajánlatot tenni:

15. a) Az eredményhirdetés időpontja:

b) A szerződéskötés időpontja:

16. Egyéb információk:

17. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az az adott beszerzés vonatkozásában szükséges.

2. számú melléklet 110/2000. (VI. 29.) Korm. rendelethez

Hirdetmény módosítása, visszavonása, a dokumentáció vagy a határidő módosítása

1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, telefon-, telex- és telefax-száma:

2. a) A beszerzés tárgya:

b) A választott eljárás:

3. E hirdetmény célja:

4. a) A módosítással (visszavonással) érintett hirdetmény vagy dokumentáció típusa:

b) Az érintett, illetőleg a dokumentációhoz kapcsolódó hirdetményt tartalmazó Társadalombiztosítási Közlöny száma, a közzététel napja:

5. Az eredeti ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidő lejártának napja:

6.*

a) A módosítással érintett hirdetmény vagy dokumentáció módosuló pontjai és a módosítás szövege:

b) Az új ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidő:

7. A visszavonás ténye:

8.*

a) A határidő hosszabbítási indoka:

b) Az új ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidő:

9. E hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

* A 6-8. pontok közül csak azt kell kitölteni, melyet e hirdetmény célja szükségessé tesz.

3. számú melléklet a 110/2000. (VI. 29.) Korm. rendelethez

Összegzés az eljárásról

1. a) Az ajánlatkérő neve, címe:

Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP)

Beszerzési és Közbeszerzési Főosztálya

1139 Budapest, Váci út 73/A.

b) A beszerzés tárgya, mennyisége:

c) Eredményes volt-e az eljárás:

d)* Eredménytelen eljárás esetén az eredménytelenség indoka:

2. Az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az elbírálás szempontja szerinti tartalmi elemei:

3. Az érvénytelen ajánlatot tevő, kizárt, illetve alkalmatlan ajánlattevők neve és az érvénytelenség, a kizárás vagy az alkalmatlanság indokai:

4. a) Eredményes eljárás esetén a nyertes ajánlattevő neve és ajánlata kiválasztásának indokai:

b)* A nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő neve és ajánlata kiválasztásának indokai:

5.* A beszerzés azon része, melyre a nyertes, illetve az őt követő ajánlattevő harmadik személlyel szerződést köthet:

6.* Egyéb információk:

7. A tájékoztató elkészítésének időpontja:

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az abban foglalt eset fennáll.