11/2000. (III. 31.) EüM rendelet
a rehabilitációs tevékenység terapeuta szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A rehabilitációs tevékenység terapeuta szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
Dr. Gógl Árpád s. k.,
egészségügyi miniszter
Melléklet a 11/2000. (III. 31.) EüM rendelethez
Jegyzék az állam által elismert - az egészségügyi ágazathoz tartozó - szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgakövetelményekről
| Sorszám | OKJ azonosító száma | Szakképesítés megnevezése | Bevezetésének kezdő napja | Alkalmazásának utolsó napja | Vizsga szervezője | Szakképesítés központi programjának engedélyszáma | Megjegyzés |
| 70. | 54 5008 01 | Rehabilitációs tevékenység terapeuta | A rendelet hatálybalépésének időpontja | Visszavonásig | Egészségügyi szakképző intézmények |
Rehabilitációs tevékenység terapeuta szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 54 5008 01
2. Szakképesítés megnevezése: Rehabilitációs tevékenység terapeuta
3. A képzés formája: iskolai rendszerű
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
| A munkakör, foglalkozás | |
| FEOR száma | megnevezése |
| 5320 | egészségügyi, oktatási szolgáltatási foglalkozások |
2. A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások
| A munkakör, foglalkozás | |
| FEOR száma | megnevezése |
| - | - |
A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások
| A munkakör, foglalkozás | |
| FEOR száma | megnevezése |
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A rehabilitációs tevékenység terapeuta (ergo terapeuta) az orvosi rehabilitáció területén a rehabilitációs team tagjaként az orvos általános szakmai irányítása mellett kompetencia szintjén önállóan dolgozik, az átfogó rehabilitáció egyéb területein a rehabilitációs team tagjaként önállóan tevékenykedik:
- házi szakápolói szolgálatokban,
- lakóközösségi rehabilitációban,
- fogyatékosok intézményeiben,
- állami nevelő intézetekben,
- idősgondozást ellátó intézményekben,
- rehabilitációs intézményekben,
- egészségügyi intézmények járóbeteg- és fekvőbeteg-osztályain,
- védő munkahelyen, védett munkahelyen.
A rehabilitációs tevékenység terapeuta fizikai vagy pszichikai károsodás következtében tevékenységükben átmenetileg vagy véglegesen korlátozott emberekkel foglalkozik.
Munkáját a pszichiátriai, a mozgásszervi megbetegedésben szenvedő emberek rehabilitációja és a fogyatékos gyermekek habilitációja, fogyatékos felnőttek rehabilitációja terén folytatja.
A rehabilitációs tevékenység terapeuta a pszichiátriai és/vagy mozgásszervi rehabilitációra szoruló embert olyan tevékenységekbe vonja be, amelyeknek célja:
- a kiesett és megmaradt pszichés, illetve mozgásszervi funkciók lehető legmagasabb szintű helyreállításának és használatának előmozdítása,
- a személyi és tárgyi feltételek átalakítása annak érdekében, hogy a pszichiátriai és/vagy mozgásszervi rehabilitációra szoruló ember képes legyen olyan tevékenységet folytatni társadalmi, személyes és otthoni környezetében, amely önmaga és a társadalom számára értéket képvisel.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
A rehabilitációs tevékenység terapeuta:
- segítséget nyújt a testi-lelki-szociális jólétre törekvésben, az életminőség javításában a lehetőségek szerinti legönállóbb életvitel kialakításában,
- a szükségletek felmérésével hozzájárul a diagnózis és a terápiás terv összeállításához,
- rehabilitációs tevékenységi tervet készít,
- prevenciós szemlélet figyelembevételével aktív terápiás, rehabilitációs és tanácsadó tevékenységet végez,
- közreműködik a munkavégző képesség felmérésében, a képességek javításához szükséges eszközkorrekció megállapításában,
- tevékenysége során kapcsolatot tart és együttműködik a rehabilitációban érintett szakemberekkel, kliensek, betegek hozzátartozóival,
- tevékenységét folyamatosan és szakszerűen dokumentálja,
- közreműködik a segítő személyek képzésében,
- az érintett személy vagy csoport érdekében szervező tevékenységet végez,
- folyamatos önképzést folytat,
- szakmáját kommunikációs, önismereti, egészségügyi, pedagógiai, pszichológiai, társadalomtudományi ismereteinek felhasználásával és alkalmazásával hivatásként gyakorolja.
2. Követelmények
A rehabilitációs tevékenység terapeuta
kommunikációs és önismeret területén legyen képes:
a) - a hatékony kommunikációra
= alternatívák ismeretében a kliens és a csoport döntéseinek elfogadására,
= segítő beszélgetés folytatására (a kompetencia határáig),
- a kliens nonverbális kommunikatív jelzéseinek értelmezésére,
- a kliens családjával való segítő kommunikációra,
- a laikus és a segítő környezettel való kapcsolatteremtésre,
- a klienssel és a team-tagokkal való együttműködésre;
b) - önismeretre, a személyiségfejlesztő módszerek alkalmazására
- a pozitív és innovatív gondolkodásra,
- empátiára és annak fejlesztésére,
- alkotó tevékenységre,
- saját lelki egészségének fokozott védelmére,
- együttműködésre,
- kompetenciahatárok felismerésére, elfogadására és betartására,
- a képességeinek szinten tartására;
egészségügyi alapismeretek felhasználásával legyen képes:
- az anatómiai ismereteinek birtokában az élettani és kórélettani folyamatok elkülönítésére,
- klinikai kórformák felismerésére,
- rehabilitációval összefüggő kórképek (sebészeti, belgyógyászati, gyermekgyógyászati, pszichiátriai, mozgásszervi betegségek) összefüggéseinek megértésére,
- alapvető életveszélyes és önveszélyes állapotok felismerésére és elhárítására,
- elsősegély nyújtására,
- a higiéniai szabályok betartására;
pedagógiai, pszichológiai alapismereteit felhasználva legyen képes:
- a lelki működések alapfogalmainak használatára,
- fejlődéslélektani törvényszerűségek alkalmazására,
- ismereteinek átadására,
- a betegek információval való ellátására, oktatására,
- nevelési, oktatási módszerek alkalmazására,
- ismereteinek folyamatosan fejlesztésére, bővítésére,
- a megváltozott állapot elfogadtatására, az azzal való együttélés megtanítására,
- a maradék funkciók kihasználásának megvalósítására,
- a fogyatékos emberek nevelésére, oktatására, módszerek megváltoztatására,
- az egészséges életre való nevelésre,
- normalizációs és integrációs ismeretek alkalmazására,
- a csoportdinamika törvényszerűségeinek alkalmazására;
társadalomtudományi alapismeretek birtokában legyen képes:
- etikai normák betartására,
- jogi ismeretek alkalmazására,
- a fogyatékossággal kapcsolatos jogok ismertetésére, közvetítésére,
- a pszichiátriai betegek gyógykezelésével kapcsolatos jogszabályok és a betegek állapotával kapcsolatos jogi fogalmak ismeretére,
- egészségügyi, oktatási, szociális, munkaügyi, foglalkozási rendszerben való eligazodásra,
- a fogyatékos emberek társadalmi, érdekvédelmi, önszerveződési, karitatív szerveződéseinek ismeretére,
- a szociális juttatások, a támogatási rendszer átfogó ismeretére, alkalmazására,
- a pedagógiai szolgáltatások ismeretére a pályaorientáció érdekében,
- a társadalombiztosítási támogatási rendszer ismeretére,
- tanácsadásra a munkába álláshoz,
- munkaerőpiac ismeretére (védett és szociális foglalkoztatás feltételei, érdekeltségi viszonyai),
- foglalkoztatási rehabilitáció lehetőségei, szociális ellátó rendszer szolgáltatásai és intézményei;
általános rehabilitáció területén legyen képes
a) állapotfelmérésre és tervezésre:
- alapvető szükségletek felmérésére,
- interjú készítésére,
- a kliens együttműködési készségének felmérésére,
- a kliens kóros lélektani állapotának felismerésére,
- szociális állapotot felmérő tesztek alkalmazására,
- rejtett képességek feltérképezésére, feltárására,
- a kliens környezetének személyi és tárgyi felmérésére,
- a kliens napi tevékenységének felmérésére, megtervezésére,
- a kliens állapotának megítélésére (romló vagy javuló tendencia),
- rövid és hosszú távú rehabilitációs terv készítésére,
- preventív szemléletére,
- prognosztikus gondolkodásra,
- terápiás alternatívák (egyéni és csoportterápia) választására,
- közreműködésre egészségügyi, mentális, kognitív tesztek felvételekor;
b) a terápiás terv kivitelezésére és értékelésére:
- a kliens alapvető szükségletei kielégítésének segítésére,
- a fejlesztési terv lépéseinek végrehajtására, betartására,
- a kliens életminőségét javító eljárások ismeretére, alkalmazására,
- a terápia tárgyi feltételeinek ismeretére,
- a kliens biztonságos környezetének megteremtésére,
- új mozgásminták kiépítésére, parakoordináció kialakítására,
- mindennapi élettevékenységek újra tanítására,
- kognitív fejlesztési technikák alkalmazására,
- háztartásvezetés tanítására,
- a tárgyi környezet, a gyógyászati és a rehabilitációs segédeszközök adaptálására,
- a rehabilitációs segédeszközökkel kapcsolatos alapvető műszaki ismeretek megszerzésére és alkalmazására,
- a kézműves technikák ismertetésére, alkalmazására és adaptálására,
- szocioterápiás módszerek alkalmazására,
- a kliens segítésére az önkifejezési módok választásában,
- balesetvédelmi szempontok figyelembevételére,
- tevékenységének folyamatos kontrollálására, ennek függvényében annak módosítására, ellenőrzésére, értékelésére;
c) tevékenységének szervezésére, menedzselésére:
- szervezési, gazdasági ismereteinek alkalmazására,
- önálló munkaszervezésre,
- foglalkoztatott csoport vezetésére,
- team-munkában való részvételre,
- a segítő személyzettel való együttműködésre, a terápiás munkába való bevonásba,
- segédeszközök beszerzési lehetőségeiről való tájékozódásra,
- naprakész információ szolgáltatásra a segédeszközök beszerzési lehetőségeiről,
- adatok rögzítésére, alapvető informatikai ismereteinek felhasználására,
- rehabilitációs dokumentáció vezetésére,
- klienskövető módszerek alkalmazására,
- munkájának tudományos dokumentálására,
- fotózással, videozással kapcsolatos alapismereteinek alkalmazására,
- pályázat, projekt, munkába állás dokumentumainak (önéletrajz) elkészítésére.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakképző évfolyamba lépés feltétele: középiskolai végzettség (érettségi).
2. Szakmai vizsgára jelentkezés feltételei
a) A szakmai követelményekben megfogalmazott gyakorlati követelmények teljesítése és azok igazolása.
A szakmai gyakorlatokat (összesen 1432 óra) az alábbi területeken kell teljesíteni:
- állami nevelőotthon (40 óra),
- integrált bölcsőde, óvoda (40 óra),
- korai fejlesztő központ (40 óra),
- fogyatékos, egészségügyi és szociális gyermekintézmény (200 óra),
- felnőtt, gyermek egészségügyi intézmény (80 + 80 óra),
- házi szakápolási szolgálat (240 óra),
- mozgásszervi rehabilitációs osztály és intézmény (120 óra),
- klinikai osztály
= pszichiátria (120 óra),
= belgyógyászat (40 óra),
= sebészet (40 óra),
= gyermek (40 óra),
= neurológia (40 óra),
= onkológia (40 óra),
= égési (40 óra),
- geriátria, időskorúak bentlakásos intézménye (80 óra),
- választott szakmaterület (120 óra),
= szenvedélybetegek szociális intézménye (16 óra),
= védett munkahelyek, munkaügyi központ foglalkozási rehabilitációval foglalkozó egysége (16 óra).
A gyakorlat teljesítése az intézményben előírt munkarend szerint folyik.
Gyakorlati hely kiválasztásában a Rehabilitációs Szakmai Kollégium szempontrendszere az irányadó.
b) Három rehabilitációs terület:
- pszichiátriai rehabilitáció,
- mozgásszervi rehabilitáció,
- fogyatékos gyermekek habilitációja, felnőttkori fogyatékosok rehabilitációja
mindegyikén egy-egy betegről (betegcsoportról) készített rehabilitációs program benyújtása.
3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, egyes részei alól felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló, többször módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet alapján adható.
4. A szakmai vizsga részei
Szakmai gyakorlati vizsga
A vizsgázó három szituációs feladatot old meg a vizsgabizottság előtt a gyakorlati vizsga során a IV. 2. b) pontban megjelölt területekről. A szituációs feladat egy-egy meghatározott anamnézisű beteg habilitációs, rehabilitációs programjának előkészítése, a megadott habilitációs, rehabilitációs terv dokumentációja alapján.
Szakmai elméleti vizsga
Írásbeli vizsga
A vizsgázók az Egészségügyi Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldanak meg. Az írásbeli vizsga átfogja a teljes ismeretanyagot a "III. A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.
Szóbeli vizsga
Tantárgyai:
a) Pszichiátriai betegek rehabilitációja
b) Mozgásszervi betegek rehabilitációja
c) Fogyatékos gyermekek habilitációja, felnőttkori fogyatékosok rehabilitációja
A szóbeli vizsga tételsorát a fenti tantárgyakból az Egészségügyi Minisztérium adja ki.
A szóbeli vizsgán a vizsgázónak minden tantárgyból egy-egy kérdésre kell válaszolnia.
A szóbeli vizsga tantárgyainak témakörei az alábbiak:
a) Pszichiátriai betegek rehabilitációja:
- a pszichiátriai betegségek kialakulásának biológiai és szociálpszichiátriai magyarázata,
- a főbb betegségcsoportok lényege, jellemzői (organikus mentális zavarok, schizophrenia, hangulatzavarok, szorongásos zavarok, neurózis, depresszió, pszichopátiák és stresszhez társuló zavarok, mentális retardáció, felnőtt személyiség- és viselkedészavarok, addiktológiai zavarok),
- a pszichiátriai beteg speciális problémái, a pszichiátriai betegségek komplex kezelése,
- a pszichiátriai betegek rehabilitációjának lehetőségei, intézményrendszere, jogi szabályozása,
- a pszichiátriai beteg szükségleteinek felmérése,
- rövid és hosszú távú rehabilitációs terv készítése pszichiátriai betegség esetében,
- a szocioterápia rövid története, főbb területei,
- egyéni és csoportos szocioterápiás foglalkozások tervezése, szervezése, megvalósítása,
- a rehabilitációs tevékenység terápia célja, feladatai, módszerei és eszközei oligofrén beteg esetében,
- a rehabilitációs tevékenység terápia célja, feladatai, módszerei és eszközei schizophrén beteg esetében,
- a rehabilitációs tevékenység terápia célja, feladatai, módszerei és eszközei mániás-depressziós pszichózisban, depresszióban szenvedő beteg esetében,
- a rehabilitációs tevékenység terápia célja, feladatai, módszerei és eszközei neurózisban szenvedő beteg esetében,
- a rehabilitációs tevékenység terápia célja, feladatai, módszerei és eszközei szorongásos zavarokban szenvedő beteg esetében,
- a rehabilitációs tevékenység terápia célja, feladatai, módszerei és eszközei pszichopátiában szenvedő beteg esetében,
- rehabilitációs tevékenység terápia célja, feladatai, módszerei, eszközei hangulatzavarok esetén,
- a rehabilitációs tevékenység terápia célja, feladatai, módszerei és eszközei addiktológiai beteg esetében,
- a rehabilitációs tevékenység terapeuta együttműködése az egészségügyi személyzettel, a szociális rehabilitációban részt vevő szakemberekkel, a pszichiátriai beteg szociális környezetével, családjával,
- halmozottan sérült felnőtt rehabilitációja.
b) Mozgásszervi betegek rehabilitációja:
- a rehabilitáció komplex jellege; az orvosi, pedagógiai, szociális rehabilitáció célja és feladata a mozgáskorlátozott ember társadalmi integrációjában; a rehabilitációs tevékenység terápia helye és szerepe a mozgásszervi rehabilitációban,
- a rehabilitációs tevékenység terápia mint a hosszmetszeti és keresztmetszeti mozgásszervi rehabilitáció része, a harmadlagos prevenció hatékony eszköze; a rehabilitációs tevékenység terápia indikációi,
- a mozgásszervi rehabilitáció objektív és szubjektív feltételei, jogi és intézményi háttere, a rehabilitációs tevékenység terápia színterei, a mozgáskorlátozott ember speciális problémái,
- a mozgásszervi rehabilitáció terápiás feladatai, eszközei, módszerei, a mozgáskorlátozott ember állapotának, szükségleteinek felmérése, a rehabilitációs prognózis felállítása, dokumentáció vezetése,
- a mozgásszervrendszer sérülése következtében létrejött tünetek felismerése, az új mozgásminták, a parakoordináció kiépítése, a kontraindikáció ismerete,
- a központi és perifériás idegrendszeri károsodások következtében létrejött motorikus, vegetatív, pszichés és kommunikációs működési zavarok sajátosságai, hatásuk a mindennapi életvitelre,
- a neuropszichológiai alapismeretek, kognitív funkciók javítását segítő eljárások, vizuális feladatsorok alkalmazása a rehabilitációs tevékenység terápiában, speciális módszerek alkalmazása szenzoros és motoros képességek javításában,
- a mindennapi élettevékenységek újratanításának segítő módszerei és eszközei, alapvető testközeli és testtávoli segédeszközök megoldásainak és használatának ismerete, különös tekintettel a kerekesszék használatára,
- egyénhez adaptált egyszerű rögzítő- és segédeszközök készítésének alapelvei, az akadálymentes környezet kialakításának alapelvei és gyakorlata, az otthoni és munkakörnyezet átalakításának fő szempontjai; szocioterápiás módszerek, kézműves technikák alkalmazása a rehabilitációs tevékenység terápiában, hatásuk a mozgáskorlátozott ember életvitelére, a terápiához szükséges személyi, tárgyi feltételek, balesetvédelmi szempontok,
- a mozgáskorlátozott ember társadalmi integrációs lehetőségei; érdekvédelmi szervezetek, szociális támogatási rendszerek, munkalehetőségek,
- az ortopédiai betegségek általános kezelési elvei, eljárásai; a rehabilitációs tevékenység terápia célja, speciális feladatai, módszerei és eszközei a mozgásszervrendszer ortopédiai jellegű betegségeinél,
- a traumatológiai betegségek általános kezelési elvei és eljárásai; a rehabilitációs tevékenység terápia célja, speciális feladatai, módszerei és eszközei a mozgásszervek traumás eredetű sérülései és betegségei esetében,
- a reumatológiai betegségek általános kezelési elvei és eljárásai; a rehabilitációs tevékenység terápia célja, speciális feladatai, módszerei és eszközei e betegségcsoport esetében,
- a neurológiai betegségek (felső-motoros sérülések, alsó-motoros neuron sérülések, perifériás idegsérülések) általános kezelési elvei és eljárásai; a rehabilitációs tevékenység terápia célja, speciális feladatai, módszerei és eszközei e betegségcsoport esetében,
- az endokrin- és anyagcsere-betegségek mozgásszervrendszeri vonatkozásai; a rehabilitációs tevékenység terápia célja, speciális feladatai, módszerei és eszközei e betegségcsoport esetében,
- a szív- és érrendszeri megbetegedések mozgásszervrendszeri vonatkozásai; a rehabilitációs tevékenység terápia célja, speciális feladatai, módszerei és eszközei e betegségcsoport esetében,
- az öregedés élettana és folyamata, az időskori patológiai elváltozások, leggyakoribb megbetegedések; a rehabilitációs tevékenység terápia általános és speciális feladatai, lehetőségei, a közösségre alapozott rehabilitáció szerepe az időskorú betegek otthoni ellátásában,
- a felnőttkori érzékszervi, értelmi fogyatékosság és a mozgásszervrendszeri megbetegedésekkel való halmozódás lehetőségei; a rehabilitációs tevékenység terápia helye, eszközei és módszerei a felnőtt korban szerzett fogyatékossággal való együttélés elősegítésében; a felnőttkori pedagógiai és szociális rehabilitáció sajátosságai.
c) Fogyatékos gyermekek habilitációja, felnőtt fogyatékosok rehabilitációja:
- a sérült, akadályozott (fogyatékos) személyiség kialakulása, fejlődése,
- a károsodás, akadályozottság (fogyatékosság) kialakulásának bio-pszicho-szociális okai,
- a sérült, akadályozott (fogyatékos) emberek komplex (nevelési, terápiás) megsegítésének alapelvei; normalizáció és integráció érvényesülése a rehabilitációs tevékenység terápia célkitűzéseiben,
- a fogyatékosságok fő típusai és jellemzőik,
- a sérült, akadályozott (fogyatékos) emberek egészségügyi, pedagógiai (gyógypedagógiai) és szociális rehabilitációjának hazai rendszere; az intézményrendszer működésének törvényi szabályozása,
- a rehabilitációs tevékenység terápia helye és szerepe a sérült, akadályozott (fogyatékos) gyermekek rehabilitációjának rendszerében,
- a sérült, akadályozott (fogyatékos) emberek szükségleteinek felmérése,
- a rehabilitációs tevékenység terápia rövid és hosszú távú tervének elkészítése a komplex rehabilitáció szolgálatában,
- orientációs struktúrák, kommunikációs stratégiák szerepe és alkalmazása a terápiás megsegítés során,
- egyéni és csoportos terápiás foglalkozások tervezése, szervezése és megvalósítása; ambuláns és intézményes nevelés, fejlesztés,
- a rehabilitációs tevékenység terapeuta együttműködése az egészségügyi, (gyógy-)pedagógiai, szociális rehabilitáció szakembereivel, valamint a fogyatékosok szociális környezetével (családdal); a team-munka jelentősége és megvalósítása,
- a rehabilitációs tevékenység terápia célja, speciális feladatai, módszerei és eszközei értelmileg akadályozott emberek esetében,
- a rehabilitációs tevékenység terápia célja, speciális feladatai, módszerei és eszközei érzékszervi fogyatékosok esetében,
- a rehabilitációs tevékenység terápia célja, speciális feladatai, módszerei és eszközei érzelmi-akarati sérült (inadaptált) gyermekeknél,
- a rehabilitációs tevékenység terápia célja, speciális feladatai, módszerei eszközei mozgáskorlátozottaknál,
- a rehabilitációs tevékenység terápia célja, speciális feladatai, módszerei és eszközei súlyosan, halmozottan sérült emberek esetében.
4. A vizsgázók teljesítményének értékelése
Írásbeli vizsga értékelése
Az értékelést a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és az írásbeli teljesítményt egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
Szóbeli vizsga értékelése
A szóbeli vizsgát tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell minősíteni. A szóbeli vizsga végső osztályzatát a tantárgyakra adott érdemjegyek figyelembevételével kell kialakítani.
A vizsga időtartama 45 perc (3 x 15 perc tantárgyanként).
A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatainak eredménye alapján, átlagszámítással kell meghatározni.
Törtérték esetén a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga osztályzatát a három elkészített rehabilitációs programra kapott érdemjegy alapján kell megállapítani.
A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a többször módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben (a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről) foglaltak az irányadók.
V. Egyéb tudnivalók
Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó a rehabilitációs tevékenység terapeuta szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított bizonyítvány tanúsít.