11/2000. (V. 24.) HM-BM-IM-TNM együttes rendelet

a szoros felügyelet alá helyezés végrehajtásának, valamint a katonával szemben elrendelt lakhelyelhagyási tilalom ellenőrzésének szabályairól

A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 404. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

a) sorállományú katona: az a hadköteles, aki a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 92. §-a szerinti szolgálati kötelezettségét a Hvt.-nek a sorkatonai szolgálatra vonatkozó szabályai szerint - fegyveres vagy fegyver nélküli szolgálat keretében - a fegyveres erőknél [Hvt. 21. § (1) bekezdés] teljesíti.

b) fegyveres szolgálat: a katonának az a szolgálati tevékenysége, amelyet a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei rendelkezése alapján fegyveresen kell vagy lehet ellátni;

c) állományilletékes parancsnok: a sorállományú katonák esetében a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 2. §-ának a) pontjában, a hivatásos (szerződéses) katonák tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. (a továbbiakban: Hszt.) 2. §-ának b) pontjában meghatározott szolgálati elöljáró;

d) szervezeti egység: a fegyveres szerv szervezeti rendszerében elhelyezkedő, különböző szervezeti elemekből álló, az állományilletékes parancsnok által vezetett szervezet;

e) szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelynek állományába a katona tartozik;

f) szolgálatteljesítés helye: az a földrajzilag körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani;

g) áthelyezés: a fegyveres szerv szervezeti egységén belül, vagy az egyik szervezeti egységtől a másik szervezeti egységhez történő beosztásba helyezés; amely az érintett miniszterek megállapodása alapján - a Hszt. hatálya alá tartozó katonák esetén - történhet a fegyveres szervek között is;

h) vezénylés: a katonának az eredeti szervezeti egységétől meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából más szervezeti egységhez időleges, illetőleg - a Hszt. hatálya alá tartozó katonák esetén a rendelkezési állományból más szervezeti egységhez, valamint más szervhez időleges vagy határozatlan időtartamra történő átirányítása;

i) közeli hozzátartozó: sorállományú katonák esetében a Hkt. 122. §-a (4) bekezdésében, a Hszt. hatálya alá tartozó katonák esetében a Hszt. 2. §-a p) pontjában meghatározott személy.

2. § E rendelet végrehajtása során a terhelt ellenőrzésének az állományilletékes parancsnok által meghatározott módja és gyakorisága a szoros felügyeletet (Be. 340/B. §), valamint a lakhelyelhagyási tilalmat (Be. 340/A. §, illetve Be. 99-99/C. §) elrendelő ügyészségi vagy bírósági határozat szerinti kényszerintézkedés célja elérésének biztosításán túl nem terjedhet.

A szoros felügyelet alá helyezés végrehajtásának szabályai

3. § (1) A szoros felügyelet elrendeléséről szóló határozat kézhezvételét követően - az abban foglaltaknak megfelelően - az állományilletékes parancsnok haladéktalanul parancsban rögzíti, illetve meghatározza

a) a terhelt szoros felügyelet alá helyezésének tényét;

b) a szoros felügyelet kezdő- és lejárati napját;

c) a terhelt szolgálati helyen való tartózkodása biztonságos ellenőrzésének - a szervezeti egység sajátosságaihoz igazodó - módját, gyakoriságát és az ellenőrzés végrehajtásáért felelős szolgálati személyt;

d) a terheltnek az ellenőrzéssel összefüggő szolgálati kötelezettségeit.

(2) Az ellenőrzés módját és gyakoriságát úgy kell meghatározni, hogy az igazodjon a katonai szervezet napirendjéhez.

(3) Az (1) bekezdés szerinti parancsot a terheltnek ki kell hirdetni, aki az abban foglaltak tudomásulvételét aláírásával igazolja. Az aláírás megtagadását írásban rögzíteni kell, majd azt az állományilletékes parancsnok haladéktalanul megküldi a kényszerintézkedést elrendelő ügyészségnek, illetve bíróságnak.

(4) A terhelt - a személyazonosságát és az eljárási jogosultságát igazoló - védőjével a szoros felügyelet tartama alatt szóban és írásban szabadon, ellenőrzés nélkül érintkezhet. Az állományilletékes parancsnok a szolgálati helyen e célra megfelelő helyiséget biztosít.

(5) Ha a terhelt a szoros felügyelet végrehajtása során a számára meghatározott magatartási szabályokat megszegi, azt az állományilletékes parancsnok a szoros felügyeletet elrendelő ügyészségnek, illetve bíróságnak jelenti.

4. § (1) A terhelt

a) szolgálati helye kiképzési programjának végrehajtásában - az éleslövészet kivételével - részt vesz;

b) fegyveres szolgálatba nem vezényelhető;

c) szolgálati helyét magáncélból - az 5. és 6. §-ban foglaltak kivételével - nem hagyhatja el;

d) köteles betartani a 3. § (1) bekezdés d) pontja alapján meghatározott szabályokat.

(2) A szoros felügyelet tartama alatt a terhelt nem vezényelhető, illetve nem helyezhető át.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozásokon túl a terhelt szolgálatteljesítésére, szolgálati jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályokat, valamint egyedi és normatív rendelkezéseket [Hvt. 25. § (1) bekezdés] kell alkalmazni.

5. § (1) Ha a terheltet - orvosi javaslatra vagy egyéb nyilvánvaló okból sürgősen gyógyintézeti ellátásban kell részesíteni, az állományilletékes parancsnok haladéktalanul intézkedik a terhelt oda történő szállítása iránt, s erről a szoros felügyeletet elrendelő ügyészséget, illetve bíróságot soron kívül értesíti.

(2) A terhelt a szolgálati helyét orvosi szakvizsgálat végett csak kísérővel hagyhatja el.

6. § Ha a szolgálati hely elhagyása a terhelt számára rendkívüli méltánylást érdemlő személyes okból - így különösen a közeli hozzátartozó halála, súlyos betegsége miatt - halaszthatatlanul szükséges, az állományilletékes parancsnok a terhelt erre vonatkozó kérelmét haladéktalanul továbbítja az illetékes ügyészségnek, illetőleg bíróságnak. A terhelt útba indítása (kísérővel vagy anélkül) az engedélyben meghatározottak szerint történik.

7. § (1) A szoros felügyelet alatt álló terhelt szolgálati viszonya megszüntetésének időpontját az állományilletékes parancsnok a szolgálati viszony megszűnése előtt tíz nappal az illetékes ügyészséggel, illetve bírósággal közli.

(2) Ha a terhelt szolgálati viszonya az (1) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb idő alatt szűnik meg, az állományilletékes parancsnok az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét haladéktalanul teljesíti.

A lakhelyelhagyási tilalom ellenőrzésének szabályai

8. § (1) Az állományilletékes parancsnok a Hszt. hatálya alá tartozó katonával szemben elrendelt lakhelyelhagyási tilalomról szóló ügyészségi, vagy bírósági határozat számára történt kézbesítése után, az abban foglaltaknak megfelelően - a terhelt állománya szerinti fegyveres szerv szervezeti sajátosságait is figyelembe véve - haladéktalanul parancsban (intézkedésben) határozza meg a lakhelyelhagyási tilalom ellenőrzésének az adott helyzetben célravezető (technikai, személyes) módját, továbbá a terheltnek azzal kapcsolatos kötelezettségeit, egyben kijelöli az ellenőrzés végrehajtásáért felelős szolgálati személyt.

(2) Az állományilletékes parancsnok a lakhelyelhagyási tilalom ellenőrzése (1) bekezdés szerinti módja meghatározásakor vegye figyelembe, hogy a terheltnek az ügyészség határozatában vagy a bíróság végzésében meghatározott lakóhelye, illetve szolgálati helye (szolgálatteljesítés helye) azonos vagy más településen található.

(3) A terhelt fegyveres szolgálatot nem láthat el.

(4) Az (1) bekezdés szerinti parancsot (intézkedést) a terheltnek ki kell hirdetni, aki az abban foglaltak tudomásul vételét aláírásával igazolja. Az aláírás megtagadása esetén a 3. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.

(5) A lakhelyelhagyási tilalom alatt álló terhelt nem vezényelhető, illetve nem helyezhető át.

(6) Ha a terhelt beosztásából történő felfüggesztésére a lakhelyelhagyási tilalom elrendelését követően kerül sor, az állományilletékes parancsnok az erről szóló parancsát (határozatát) az illetékes ügyészségnek, illetve bíróságnak haladéktalanul megküldi.

9. § (1) Ha a terhelt sürgős orvosi vizsgálata vagy gyógyintézeti ellátása a lakhelyelhagyási tilalommal érintett terület (körzet) halaszthatatlan elhagyását tette szükségessé, az állományilletékes parancsnok az illetékes ügyészséget, illetve bíróságot - az erről történt tudomásszerzését követően - haladéktalanul értesíti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat meghaladóan, ha a lakhelyelhagyási tilalom végrehajtása során az állományilletékes parancsnok olyan körülményt észlel, amelyre figyelemmel a lakhelyelhagyási tilalom részleges feloldása vagy megszüntetése válhat szükségessé, erről az illetékes ügyészséget, illetve bíróságot haladéktalanul értesíti.

10. § A lakhelyelhagyási tilalom keretében elrendelt házi őrizet [Be. 99/B. § (1) bekezdés] esetén az állományilletékes parancsnok a 8. § (1) bekezdése szerint jár el, ennek során a házi őrizet végrehajtásáról szóló 2/2000. (I. 26.) IM-BM együttes rendeletben a rendőrség számára előírt kötelezettségek az állományilletékes parancsnokot terhelik.

11. § A lakhelyelhagyási tilalom, illetőleg a házi őrizet szabályainak megszegését [Be. 99/C. § (1) bekezdés] az állományilletékes parancsnok - az erről történő tudomásszerzését követően - az illetékes ügyészségnek, illetve bíróságnak haladéktalanul jelenti.

12. § Ha a lakhelyelhagyási tilalom tartama alatt a terhelt szolgálati viszonya megszűnik, az illetékes parancsnok a 7. § szerint jár el.

13. § (1) E rendelet alkalmazása során felmerült és - sorállományú katona terhelt esetén a Be. 343. §-a figyelembevételével - a fegyveres szerv által előlegezett költségek bűnügyi költséget (Be. 120. §) képeznek. Az erről vezetett költségjegyzéket a bűnügyi iratokhoz történő csatolás végett az illetékes ügyészségnek, illetve bíróságnak meg kell küldeni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felmerült és behajtott bűnügyi költség a terhelt állománya szerinti fegyveres szerv azon szervezeti egységét illeti meg, amely azt megelőlegezte.

14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Budapest, 2000. április 28.

Dr. Szabó János s. k.,

honvédelmi miniszter

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

Dr. Dávid Ibolya s. k.,

igazságügy-miniszter

Dr. Kövér László s. k.,

a polgári nemzetbiztonsági

szolgálatokat irányító

tárca nélküli miniszter