51/2002. (III. 26.) Korm. rendelet

az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról[1]

A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 30. §-ának (2) bekezdésében, a 31. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, valamint a 72. §-ának k) és l) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján - a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény rendelkezéseire figyelemmel - a következőket rendeli el:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a Magyar Köztársaság területén működő, az Ftv. 1. számú mellékletében felsorolt állami felsőoktatási intézményekben, továbbá az Oktatási Minisztérium és az intézmények között létrejött megállapodás alapján nem állami felsőoktatási intézményekben az államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben, valamint első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben nappali tagozaton tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatókra,

b) felsőoktatási intézmények külföldi állampolgárságú, államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatóira.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) e rendelet eltérő rendelkezéseit kivéve, a doktori képzésben részt vevő hallgatókra,

b)[2] a 10. § (6) bekezdésének és a 22. § (1) bekezdésének alkalmazását kivéve a katonai és rendészeti felsőoktatási intézmények hallgatóira;

c)[3] a 22. § (1) bekezdésének alkalmazását kivéve a honvédség hivatásos állományú tagjaként részt vevő hallgatókra,

d) a 7. § (3) bekezdésének, a 13. § (3)-(4) bekezdésének, valamint a 19. § (5) bekezdésének alkalmazásában az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hallgatókra,

e) az Ftv. 82-83. §-aiban szabályozott felvételi eljárás során fizetendő díjakra.

(3) A rendelet hatálya csak kifejezett rendelkezés esetén és az e rendeletben megfogalmazott eltérésekkel terjed ki

a) az államilag finanszírozott esti vagy levelező tagozatos alapképzésben, illetve esti vagy levelező tagozatos akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben,

b) az Ftv. 1. számú mellékletében felsorolt felsőoktatási intézményekben az államilag nem finanszírozott, költségtérítéses képzésben

részt vevő hallgatókra.

Intézményi szabályzat

2. §

(1) Az állami felsőoktatási intézményekben az intézményi tanács a hallgatói támogatások és fizetendő díjak egységes intézményi rendszerét az intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: Szabályzat) határozza meg. A nem állami felsőoktatási intézmény az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók tekintetében köteles az e rendelet szerinti szabályozás megalkotására.

(2) A Szabályzatban rendelkezni kell különösen

a) a hallgatói támogatások megállapításának elveiről, az odaítélés módjáról és eljárási szabályairól, továbbá a támogatások időtartamáról, jogcíméről, valamint a pénzügyi források és más támogatások felhasználásának ellenőrzési rendszeréről, a jogorvoslat lehetőségéről,

b) a hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, mentességekről és kedvezményekről, a díjak befizetésének, kezelésének szabályairól, a díjakból és térítésekből származó bevételek felhasználásának elveiről, valamint a pénzügyi források felhasználásának ellenőrzési rendszeréről, a jogorvoslat lehetőségéről,

c) a képesítési követelmények szerinti tanulmányi időszakot meghaladó időtartamú felsőfokú képzésben részt vevő hallgatói jogviszonnyal rendelkező személyek támogatásairól, továbbá a szünetelő, illetve megszűnt hallgatói jogviszonyú személyek által fizetendő díjakról és térítésekről az a), b) pontban részletezett módon,

d) a szakmai gyakorlat alatt járó támogatásról,

e) a valótlan adatot szolgáltató hallgatókkal kapcsolatos eljárásról az intézmény fegyelmi szabályzatának keretei között,

f)[4] az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt kollégiumi (diákotthoni) alapszolgáltatások részletes meghatározásáról, figyelemmel a baleset-, tűzvédelmi és egyéb előírásokra,

g) a tandíj és költségtérítés fizetésének módjáról és részletes szabályairól,

h) a költségtérítés fizetése alóli mentesülés részletes szabályairól,

i) a Szabályzatban foglaltakra, valamint a tantervre és a vizsgakövetelmény szabályaira vonatkozó intézményi tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módjáról,

j)[5] a lakhatási támogatásra fordítható intézményi lakhatási támogatási keretösszeg felosztásának különböző felhasználási célú kereteiről, valamint a Szabályzatnak részét képezi a felsőoktatási intézmény és az illetékes hallgatói önkormányzat között - az (5) bekezdés szerinti, a 20. §-ra is figyelemmel - létrejött megállapodás.

(3) A felsőoktatási intézmények által a hallgatók részére nyújtható állami és intézményi támogatások és juttatások, továbbá a fizetendő díjak jogcímeit, feltételeit és mértékét egy tanévre kell megállapítani, és azokat az Oktatási Minisztérium által kiadott Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban (a továbbiakban: felvételi tájékoztató), továbbá az intézményben szokásos módon közzé kell tenni.

(4) Az egyes hallgatók számára a 6. § (1) bekezdés a), b), c), f) és g) pontja szerinti támogatásokat, valamint a tandíjat egy tanulmányi félévre (oktatási időszakra), a költségtérítést egy tanévre kell megállapítani. Egy tanulmányi félév öt hónapos, egy tanév tíz hónapos oktatási időszakot jelent.

(5)[6] A felsőoktatási intézmény az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók által fizetendő kollégiumi térítési díj mértékéről, és az annak alapjául szolgáló kollégiumi komfortfokozatokról az illetékes hallgatói önkormányzattal megállapodást köt. A felsőoktatási intézmény és az illetékes hallgatói önkormányzat közötti megállapodásban - az esélyegyenlőség biztosítása érdekében - keretet kell képezni annak érdekében, hogy kivételes esetben, egyedi kérelemre - szociális helyzettől függően - a megadott kategóriához tartozó kollégiumi térítési díjtól el lehessen térni.

II.

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK HALLGATÓI RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK

3. §

(1) A felsőoktatási intézmények hallgatói részére [az Ftv. 30. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel]

a) állami támogatás az Ftv. 9/A. §-ában meghatározott hallgatói előirányzat terhére,

b) egyéb támogatás a központi költségvetésen kívüli források felhasználásával, valamint

c) speciális célú ösztöndíj

adható.

(2) A felsőoktatási intézmény a Szabályzatban határozza meg az (1) bekezdés b)-c) pontjában említett intézményi támogatások formáit és feltételeit, illetve az ebben részesíthető hallgatók körét.

A hallgatói előirányzat intézményi keretösszeg

4. §

(1) Az intézményi hallgatói előirányzati keretet az alábbi juttatások alkotják:

a) a hallgatói normatíva keretösszege, amely a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva és az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók statisztikailag lejelentett létszámából számított éves átlaglétszámnak a szorzata (a továbbiakban: éves átlaglétszám);

b) a köztársasági ösztöndíj keretösszege, az odaítélés évét megelőző október 15-ei államilag finanszírozott nappali tagozatos létszám alapján, a 10. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint;

c) a kollégiumi normatíva keretösszege, amely az intézmény kezelésében lévő kollégiumi (diákotthoni) férőhelyek száma és a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott kollégiumi normatíva szorzata;

d)[7] a lakhatási támogatás keretösszege, amelynek kiszámítása a (8) bekezdésben foglaltak szerint történik;

e) a tankönyv- és jegyzettámogatás keretösszege, amely megegyezik az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók átlaglétszámának és a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott tankönyv- és jegyzettámogatási normatívának a szorzatával;

f) a doktorandusz hallgatók ösztöndíjkerete, amely megegyezik az ösztöndíjas doktorandusz hallgatók éves jogosultsági létszámának és a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott doktori ösztöndíjnak a szorzatával;

g) a doktorandusz hallgatók tankönyv- és jegyzettámogatási keretösszege, amely megegyezik az ösztöndíjas doktorandusz hallgatók éves jogosultsági létszámának és a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott tankönyv- és jegyzettámogatási normatívának a szorzatával;

h) a sport- és kulturális támogatás, melynek összege megegyezik az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók éves átlaglétszámának, valamint a doktorandusz hallgatók éves jogosultsági létszámának és a sport- és kulturális tevékenység tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott normatívájának a szorzatával.

(2)[8] Az (1) bekezdés alkalmazásában az intézmény kezelésében lévő kollégiumi (diákotthoni) férőhelyen kell érteni az intézmény által bérelt férőhelyet és a más fenntartó által működtetett bentlakásos intézmény férőhelyét is.

(3)[9] Az intézményi hallgatói juttatási keretösszeg az intézményi hallgatói előirányzati keret (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott részeiből áll. Az előirányzati keret részei a vonatkozó jogszabályok, különösen a költségvetési törvény és az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel kezelendők.

(4)[10] Az intézményeknek a havonta folyósítandó juttatások kifizetéséről - a tanulmányi félévek első hónapjának kivételével - legkésőbb az adott hónap 10. napjáig intézkedniük kell.

(5)[11] Az intézményi hallgatói előirányzat keretösszegeinek megállapításakor az intézmények a statisztikai jelentésükben csak azokat az államilag finanszírozott hallgatókat vehetik figyelembe, akik esetében a megkezdett félévek száma nem haladja meg a rájuk vonatkozó képesítési követelményekben meghatározott, félévekben számított képzési időszakot.

(6)[12] E rendelet vonatkozásában megkezdett félévnek számít az a félév, amikor a hallgató a beiratkozást követő 60. napon is nem szünetelő hallgatói jogviszonnyal rendelkezik (a továbbiakban: megkezdett félév).

(7)[13] Az intézmény hallgatói számára hosszú távú elhelyezést biztosító lakhatási formák támogatására - az intézményi hallgatói önkormányzat egyetértésével - legfeljebb a lakhatási támogatás keretének 70%-a használható fel.

(8)[14] Adott intézményben az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók és az ösztöndíjas doktorandusz hallgatók éves létszámából levonva az intézmény fenntartásában és a más fenntartó által működtetett bentlakásos intézményben, valamint a felsőoktatási intézmény által bérelt férőhelyen elhelyezett államilag finanszírozott hallgatók és ösztöndíjas doktoranduszok létszámát; továbbá ebből levonva a képzés székhelyén állandó bejelentett lakcímmel rendelkező államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók és ösztöndíjas doktorandusz hallgatók éves létszámának 95%-át; az így kapott lakhatási támogatásra jogosult létszámnak a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott lakhatási normatívával szorzott összege adja a lakhatási támogatás keretösszegét.

A hallgatói jogosultság

5. §

(1) A hallgató a képesítési követelményekben megjelölt tanulmányi időnek megfelelő számú megkezdett félévben szerepel az intézmény statisztikai jelentésében, és részesülhet a hallgatói juttatásokból.

(2) A hallgató a képesítési követelményekben meghatározott képzési időn túl 8 féléves vagy annál rövidebb képzési idő esetén legfeljebb további 2 megkezdett félévig, 8 félévet meghaladó képzés esetén legfeljebb további 3 megkezdett félévig részesülhet a hallgatói juttatásokból az intézmény Szabályzatában meghatározottak szerint.

(3) Az alapképzési szakok képesítési követelményeiről szóló külön jogszabályban meghatározott szaktársítás, illetve kétszakos képzésben a hallgatói juttatásokat 10 félévig, de legfeljebb a képesítési követelményekben a második szak felvételi lehetőségére utaló kifejezett rendelkezés figyelembevételével a két szak párhuzamos elvégzésének időtartamáig lehet igénybe venni. A (2) bekezdésben foglaltakat a kétszakos képzésben résztvevők esetén egyszer lehet alkalmazni.

Az intézményi hallgatói előirányzati keret felhasználása

6. §

(1) Az intézményi hallgatói előirányzati keret felhasználásának jogcímei:

a) a tantervi előírások teljesítésével összefüggő tanulmányi eredmények alapján megállapított tanulmányi ösztöndíj,

b) pénzbeli szociális támogatás és a készpénzben nyújtott lakhatási célú támogatás,

c) a tantervi követelményeken túlmenő kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján megállapított intézményi (kari) ösztöndíj,

d) a Szabályzat által meghatározott más, egyszeri juttatás,

e) köztársasági ösztöndíj,

f) tankönyv- és jegyzettámogatás,

g) tanszertámogatás,

h) kollégium (diákotthon) (a továbbiakban: kollégium) fenntartása,

i) kollégiumi férőhely bérlése,

j) kollégium fejlesztése,

k) tankönyv- és jegyzet-előállítás,

l) doktori ösztöndíj,

m) doktorandusz hallgatók tankönyv- és jegyzettámogatása,

n) a képzéshez kapcsolódó belföldi szakmai gyakorlat tanulmányi költségtérítése,

o) sport- és kulturális támogatás.

(2) Az intézményi hallgatói előirányzati keretből a hallgató egyidejűleg csak egy intézmény (kar) Szabályzata alapján részesülhet, függetlenül attól, hogy hány intézménybe (karra, szakcsoportra, szakra) iratkozott be.

(3) Az intézményi hallgatói előirányzat köztársasági ösztöndíj keretösszege kizárólag a köztársasági ösztöndíj kifizetésére használható fel.

(4) Az intézményi hallgatói előirányzat doktori ösztöndíjkerete és a doktorandusz hallgatók tankönyv- és jegyzettámogatási kerete kizárólag a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről szóló kormányrendeletben leírt módon használható fel.

(5)[15] A kollégiumi normatíva keretösszege kizárólag az intézmény kezelésében lévő kollégiumok, az adott intézmény által bérelt, valamint a más fenntartó által - az intézménnyel kötött szerződés alapján - működtetett bentlakásos intézményben az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók és ösztöndíjas doktorandusz hallgatók elhelyezésére szolgáló férőhelyek működtetésére, fejlesztésére használható fel. A befizetett kollégiumi térítési díjból, valamint a kollégiumi szálláshelyek értékesítéséből befolyt bevételt - a felmerülő költségek levonása után - az intézmény az intézményi megállapodásoknak megfelelően elsődlegesen a kollégium fejlesztésére fordítja.

(6) A hallgatói juttatási keretösszeg legalább 50%-át az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatásra kell felhasználni.

(7) A hallgatói juttatási keretösszeg legalább 8%-a, de legfeljebb a hallgatói normatíva 25%-a megnövelve a lakhatási támogatás keretösszegével használható fel az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatásra.

(8) A hallgatói juttatási keretösszeget csak az (1) bekezdés a)-d), f), g), i)-k) és n) pontjaiban meghatározott jogcímekre lehet felhasználni.

(9) A hallgatói juttatási keretösszeget a 4. § (1) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott lakhatási támogatás keretösszegéig lehet az (1) bekezdés i), j) pontokban meghatározott célokra fordítani.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímek keretösszegeinek felhasználásáról a költségvetési törvény és az államháztartásról szóló törvény szabta keretek között a Szabályzat rendelkezik

Tanulmányi ösztöndíj

7. §

(1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. Az ösztöndíj összegét az előző tanulmányi félév tanulmányi eredménye alapján úgy kell megállapítani, hogy az ösztönző legyen a hallgató tanulmányi munkájára. Ha az oktatás nem félévekre tagozódik, az eltérő oktatási időszakra eső ösztöndíjat a félévi ösztöndíjhoz igazodó, arányos összegben kell megállapítani.

(2) A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor - az abban részesülők körének és számának meghatározásakor - biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetők és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek legyenek.

(3) Az első évfolyam első tanulmányi félévére (oktatási időszakára) beiratkozott hallgató a 6. § (1) bekezdés b), d), f) és g) pontjaiban meghatározott jogcímeken kaphat pénzbeli támogatást, tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet.

(4) A más felsőoktatási intézményből (karról, szakcsoportról, szakról) átvett hallgató esetében arról, hogy a hallgató milyen feltételekkel kaphat tanulmányi ösztöndíjat a fogadó intézményben, a fogadó felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában kell rendelkezni.

Pénzbeli szociális támogatás

8. §

(1) Pénzbeli szociális támogatás a hallgató szociális helyzete alapján, a hallgató által beadott pályázat útján igényelhető. A pénzbeli szociális támogatás formái a következők:

a) rendszeres szociális támogatás,

b) rendkívüli szociális támogatás,

c) lakhatási támogatás,

d) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj.

(2) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj elnyerésére kiírt pályázat beadásának feltételeit, az Ösztöndíj odaítélésének részletes szabályait az oktatási miniszter rendeletben* állapítja meg.[16]

(3) A rendszeres szociális támogatás, a rendkívüli szociális támogatás és a lakhatási támogatás pályázat alapján nyújtható. A pályázat beadásának, valamint odaítélésének feltételeit és módját a Szabályzatban kell meghatározni. Lakhatási támogatásra akkor is benyújtható pályázat, ha az intézmény nem rendelkezik kollégiummal.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott ösztöndíjban nem részesülő hallgató számára a pályázat alapján megítélt rendszeres szociális támogatás havi összege nem lehet kevesebb, mint 3000 forint.

(5) A rendszeres szociális támogatás és a lakhatási támogatás odaítélésekor figyelembe kell venni különösen

a) az egy háztartásban élők számát,

b) az egy háztartásban élők jövedelmi helyzetét,

c) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot.

(6) Annak a hallgatónak, aki állami támogatásban részesülő kollégiumban került elhelyezésre, lakhatási támogatás nem ítélhető meg.

(7) A lakhatási támogatás odaítélésekor biztosítani kell, hogy a kollégiumi elhelyezésre jogosult és kollégiumi pályázatot benyújtott, de elhelyezést nem nyert hallgatók legalább 25%-a részesüljön lakhatási támogatásban.

(8)[17] Az (5) bekezdésben meghatározott kedvezmény odaítélésekor előnyben kell részesíteni azt a hallgatót, aki a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet értelmében hátrányos helyzetűnek minősül.

Egyéb intézményi juttatások (ösztöndíj)

9. §

(1) A tantervi követelményeken felül kiemelkedő szakmai, tudományos, sport-, illetve közéleti tevékenységet végző hallgató rendszeres havi juttatásban (intézményi, illetve kari ösztöndíjban) részesülhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ösztöndíj odaítélésének módjáról és feltételeiről a Szabályzat rendelkezik.

(3) A Szabályzat a hallgatók részére más, egyszeri támogatási formákat is megállapíthat. Ezek igénybevételének és odaítélésének feltételeit a Szabályzatban kell meghatározni.

Köztársasági ösztöndíj

10. §

(1) Az oktatási miniszter a kiemelkedő tanulmányi eredményű, tudományos diákköri munkában, illetve szakmai téren kimagasló munkát végző hallgatók részére - egy tanév időtartamára, a felsőoktatási intézmény előterjesztésére - köztársasági ösztöndíjat adományoz.

(2) Köztársasági ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos, első alapképzésben, illetve első kiegészítő alapképzésben részt vevő hallgatóinak 0,8%-a részesülhet két lezárt félév, illetve legalább 55 kreditpont megszerzése után.

(3) A köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A pályázat feltételeit az oktatási miniszter minden év március 31. napjáig teszi közzé az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában. A pályázat intézményi elbírálásának rendjét és feltételeit a felsőoktatási intézmény a Szabályzatban határozza meg.

(4) A köztársasági ösztöndíj összegét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg.

(5) Amennyiben a köztársasági ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer, hogy a hallgató az (1) bekezdésben foglaltak és a Szabályzat alapján érdemes a köztársasági ösztöndíjra, és az intézményi felterjesztésben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek és az intézményi keretszám alapján arra jogosult lenne, de azt intézményi eljárási hiba folytán nem kapta meg, az oktatási miniszter jogosult a hallgató részére köztársasági ösztöndíjat adományozni. Ilyen esetben azonban a hallgató nem vehető figyelembe a köztársasági ösztöndíj keretének meghatározásakor, részére az ösztöndíjat az intézmény a hallgatói előirányzat vagy a központi költségvetésen kívüli forrásai terhére köteles kifizetni.

(6) A katonai felsőoktatási intézmények polgári hallgatói részére a köztársasági ösztöndíjat a honvédelmi miniszter - a Honvédelmi Minisztérium költségvetési fejezetéből - az oktatási miniszter egyetértésével adományozza. Az ezen hallgatók által benyújtható pályázat általános feltételeit a honvédelmi miniszter jogosult meghatározni.

(7) Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj - kivéve az (5) bekezdés szerinti jogorvoslati eljárás folytán bekövetkező késedelem esetét - csak az adott tanévben folyósítható.

(8) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A képzési időnek megfelelően páratlan tanulmányi félévben végződő tanulmányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha a hallgató első kiegészítő alapképzésben tanul tovább tanulmányai megszakítása nélkül, azaz tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja.

Tankönyv- és jegyzettámogatás

11. §

(1) A felsőoktatási intézmény a Szabályzatban jogosult határozni arról, hogy a tankönyv- és jegyzettámogatást pénzbeli támogatásként, illetve készpénz-helyettesítő kártya vagy utalvány formájában bocsátja a jogosult hallgatók rendelkezésére. Egyazon intézményben, illetve többkarú felsőoktatási intézmény ugyanazon karán csak egyféle formában adható tankönyv- és jegyzettámogatás.

(2) Az intézményi hallgatói juttatási keretösszegnek az intézmény által a Szabályzatban meghatározott, azonban 2%-ánál nem nagyobb részét lehet tankönyv- és jegyzetelőállításra fordítani.

(3) A (2) bekezdés alapján meghatározott összeg felhasználásának rendjét a Szabályzat határozza meg. Lehetővé kell tenni, hogy az előállításra javasolt tankönyvek és jegyzetek listáját a hallgatói önkormányzat is véleményezhesse. A felhasználásról évente írásban tájékoztatni kell a hallgatói önkormányzatot.

Tanszertámogatás

12. §

(1) A tanszertámogatás célja, hogy segítse a hallgatókat szakmai ismereteik elsajátításában, elmélyítésében.

(2) Az intézmény Szabályzatában határozza meg, hogy az intézményi hallgatói juttatási keretösszeg mekkora részét, milyen módon fordítja tanszertámogatásra, továbbá azt, hogy melyek azok az eszközök, amelyekre ilyen támogatás adható.

(3) A tanszertámogatás intézményen belüli pályázat útján vagy szakcsoportonként, szakonként és évfolyamonként megállapított alanyi jogú juttatás formájában adható.

Kollégium fenntartása, kollégiumi férőhely

13. §

(1) A felsőoktatási intézmények rendelkezésére álló kollégiumi férőhelyek szorgalmi és vizsgaidőszakban, valamint ezen időszakon túl a képesítési követelményekben és a tantervekben megfogalmazott tanulmányi követelmények teljesítésének időtartamában azon államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók, illetve állami ösztöndíjban részesülő doktori képzésben részt vevő hallgatók elhelyezésére szolgálnak, akik a képzési hely (település) közigazgatási határain kívül rendelkeznek állandó lakóhellyel.

(2) A hallgatói önkormányzat kezdeményezésére a férőhelyszám 5%-ának erejéig a kollégiumban elhelyezhető a 19. § (5) bekezdés alapján költségtérítéses hallgató, illetve helyben lakó hallgató.

(3) Kollégiumi elhelyezés pályázati rendszerben nyújtható.

(4) A pályázat és az odaítélés szabályait a Szabályzat határozza meg. A pályázat elbírálásakor különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) szociális helyzet,

b) tanulmányi eredmény,

c) képzési hely és lakóhely közötti távolság,

d) közösségi munka.

(5) A felsőoktatási intézmény a 2000. január 1-jén rendelkezésére álló kollégiumi férőhelyek számát meghaladó, az intézmény saját bevétele terhére létesített kollégiumokban lévő férőhelyeit jogosult költségtérítéses formában üzemeltetni. Ebben az esetben is teljesíteni kell azonban az e rendeletben meghatározott, a kollégiumokra vonatkozó előírásokat. Ezen férőhelyek után kollégiumi normatív támogatás nem jár.

(6) Az intézmény az (5) bekezdés szerinti költségtérítés díját a Szabályzatában meghatározottak szerinti módon köteles nyilvánosságra hozni, és jogosult tanévenként módosítani.

(7)[18] A felsőoktatási intézmény a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott mértékig, a hallgatói önkormányzat egyetértése alapján jogosult kollégiumi férőhely bérlésére, illetve az intézmény által benyújtott és az oktatási miniszter által elfogadott terv alapján, külön engedélyezési eljárás keretében kollégiumi férőhelybővítésre, kollégiumfelújításra, valamint kollégium létesítésének céljait szolgáló épület vásárlására.

(8)[19] A (4) bekezdésben meghatározott szempontokon túl, előnyben kell részesíteni azt a hallgatót, aki a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet értelmében hátrányos helyzetűnek minősül.

Kollégiumi alapszolgáltatás

14. §[20]

A kollégiumi alapszolgáltatásokat, valamint a kollégium használatára vonatkozó szabályokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Hallgatói munkadíj

15. §

Hallgatói munkadíj alapjául szolgáló munkavégzésnek minősül - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint - a hallgató által megbízási jogviszony keretében végzett

a) oktatási,

b) kutatási tevékenység, valamint

c) az intézmény egyéb alapfeladatainak és szolgáltatásainak ellátásában való közreműködés.

III.

A HALLGATOK ÁLTAL FIZETENDŐ DIJAK

16. §

(1) Az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók - a Szabályzat szerint - tandíj és egyéb díjak fizetésére kötelezhetők.

(2) Az államilag nem finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók - a Szabályzat szerint - költségtérítést és egyéb díjakat fizetnek.

(3) Államilag finanszírozott hallgató költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.

(4) Téves díjmegállapítás miatt a hallgató - a díjfizetési kötelezettség megállapításától számított 15 napon belül - fellebbezéssel élhet a felsőoktatási intézmény (kar) vezetőjénél. A fellebbezést az intézmény (kar) vezetője 8 munkanapon belül bírálja el.

(5) Azzal a hallgatóval szemben, aki a tandíjfizetési, illetve a költségtérítés-fizetési kötelezettségének nem tett eleget és a felsőoktatási intézménytől a Szabályzatban megállapítottak szerint fizetési haladékot nem kapott, a Szabályzat jogkövetkezményeket állapíthat meg, de a következő tanulmányi félévre a hallgató nem iratkozhat be.

(6) Az (5) bekezdés alapján hozott intézményi döntés ellen a hallgató - a döntéstől számított 15 napon belül - fellebbezéssel élhet a felsőoktatási intézmény (kar) vezetőjénél. A fellebbezést az intézmény (kar) vezetője 8 munkanapon belül bírálja el.

(7) A hallgatók által befizetett tandíjból és egyéb díjakból befolyt összeget a Szabályzat által megállapított keretek között a felsőoktatási intézmény működési kiadásaira, fejlesztésekre, továbbá az ösztöndíjkeret növelésére, valamint az intézmény kulturális, művészeti, sport- és diákjóléti tevékenységének támogatására, fejlesztésére, illetve a hallgatói önkormányzat feladatainak ellátására lehet fordítani. A felhasználás módját a Szabályzatban kell meghatározni.

(8) A kollégiumi térítési díj, a költségtérítés összege, továbbá a 20. § szerinti díjak és térítések a felsőoktatási intézmény működési bevételét képezik. A 20. § (2) bekezdésében rögzített díjakat csak a kollégiumok fenntartására és fejlesztésére, illetve az igénybe vett kollégiumi többletszolgáltatások fedezésére lehet felhasználni.

(9) Az első félévre beiratkozott hallgatót a felsőoktatási intézmény a beiratkozásnál tájékoztatja a hallgató első tanévben fizetendő díjairól, térítéseiről, a képzés helyéről, a képzés időtartamáról, valamint a működés feltételeiről.

Tandíj

17. §

(1) Tandíj fizetésére kötelezhető az az államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben és első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben nappali tagozaton, továbbá az első alapképzésben és akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben esti, levelező tagozaton tanulmányokat folytató hallgató, aki nem kredit-rendszerű képzésben oktatási időszakot ismétel, illetve kreditrendszerű képzésben az előző megkezdett félévben nem teljesített 15 kreditpontot.

(2) A felsőoktatási intézmény államilag finanszírozott hallgatókra vonatkozóan tandíjat állapíthat meg.

(3) A tandíj mértéke az oktatási időszak egy hónapjára a költségvetési törvényben meghatározott éves hallgatói normatíva összegének legfeljebb 10%-a.

(4) A félévre megállapított tandíjat a hallgató választása alapján havonta egyenlő részletekben vagy félévenként egy összegben kell megfizetni, legkésőbb a szorgalmi időszak intézményben meghatározott utolsó napjáig. A tandíj befizetésének módját a Szabályzat határozza meg.

(5) Az intézmény a hallgatót - kérelem alapján - tandíjkedvezményben részesítheti.

Tandíjmentesség

18. §

(1) Tandíjmentesség illeti meg a (2) bekezdés figyelembevételével

a) az államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, az első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben nappali, valamint az első alapképzésben és az első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben esti vagy levelező tagozaton tanuló hallgatót minden olyan megkezdett félévben, amelyben az összes, a hallgató által megkezdett félévek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben szereplő képzési időtartamot,

b) bármely közismereti szakon, hittanár-nevelő szakon szerzett egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező, valamint bármely közismereti első tanári szakon tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatót a második közismereti tanári szakképzettség megszerzésekor nappali, esti és levelező tagozatokon legfeljebb az első alkalommal felvett második tanári szak képesítési követelményében meghatározott képzési időtartamban,

c) bármely olyan szakon államilag finanszírozott helyre felvett hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatót, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, mindaddig, amíg megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben meghatározott képzési időt nem éri el.

(2) A nem kreditrendszerű képzést folytató felsőoktatási intézményekben a nem félévismétlő államilag finanszírozott hallgatót, a kreditrendszerű képzést folytató felsőoktatási intézményekben az előző félévben legalább 15 kreditpontot teljesítő államilag finanszírozott hallgatót tandíjmentesség illeti meg.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt hallgatók a tandíjmentesség kedvezményét a Szabályzatban rögzített módon csak egy felsőoktatási intézményben (karon, szakcsoportban, szakon) vehetik igénybe. A hallgatónak a beiratkozás alkalmával fegyelmi és büntetőjogi felelősség terhe mellett kell nyilatkoznia arról, hogy a tandíjmentesség kedvezményét mely intézményben (karon, szakcsoportban, szakon) veszi igénybe, illetve hány megkezdett féléve volt államilag finanszírozott képzésben más intézményben (karon, szakcsoportban, szakon).

Költségtérítés

19. §

(1) Az államilag nem finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók költségtérítést fizetnek. A költségtérítés mértékét a felsőoktatási intézmény a Szabályzatában állapítja meg, és rendelkezik az e képzés során biztosított esetleges intézményi támogatásokról, a költségtérítés fizetése alóli mentességről és a fizetendő egyéb díjakról, térítésekről.

(2) A felsőoktatási intézmény köteles tájékoztatni a hallgatót a Szabályzat rendelkezéseiről, az első félévre beiratkozott hallgatóval pedig a beiratkozáskor írásbeli szerződést köt. A szerződésben meg kell határozni a hallgató által első tanévben fizetendő díjat, térítéseket, a fizetési kötelezettség feltételeit. Az intézmény a szerződést tíz évig köteles megőrizni.

(3) Az intézmény köteles az első évfolyamon meghirdetett költségtérítéses képzés térítési összegeit a felvételi tájékoztatóban közzétenni.

(4) A tanulmányok második és további éveiben a költségtérítés összege legfeljebb az előző tanévben megállapított költségtérítésnek a Központi Statisztikai Hivatal által előző évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexszel növelt összege lehet. A költségtérítés összegét a megelőző tanév május 31-éig az intézményben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(5) Költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatóvá válik az a hallgató, aki az államilag finanszírozott képzésben a megkezdett féléveinek tekintetében a rá vonatkozó képesítési követelményekben meghatározott képzési időt 8 féléves vagy annál rövidebb képzési idő esetén 2 félévet, 8 félévnél hosszabb képzési idő esetén 3 félévet meghaladóan túllépi.

(6)[21] Az a hallgató, aki korábban már részt vett államilag finanszírozott képzésben és azt megszüntetve új felvételi eljárás keretében ismét államilag finanszírozott hallgatóként folytatja tanulmányait, az új felvételi eljárás alapján megkezdett képzésben olyan időtartamig lehet államilag finanszírozott, amely szerint az összes megkezdett államilag finanszírozott félévek száma nem haladja meg az új képzés képesítési követelményeiben megjelölt tanulmányi időtartamot. Az a hallgató, aki korábbi államilag finanszírozott képzésben a hallgatói jogviszonyának megszüntetésére önhibáján kívül kényszerül, az új felvételi eljárás alapján megkezdett képzésben az új képzés - képesítési követelmények szerinti - teljes időtartamára jogosult az állami finanszírozásra.

(7) A költségtérítés mértéke az (5) bekezdés szerint költségtérítésessé váló hallgatók esetén az intézményben a hallgató által tanult szakon megállapított legalacsonyabb költségtérítés. Amennyiben az intézmény a szakon költségtérítést még nem állapított meg, akkor a költségtérítés mértéke a tandíj mértékével egyenlő.

Kollégiumi díj

20. §[22]

(1) A rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti hallgatók a kollégiumi férőhely igénybevétele esetén térítési díjat fizetnek.

(2) A kollégiumi térítési díjat a kollégiumi alapszolgáltatásért és elhelyezésért, valamint a kollégium által nyújtott szolgáltatásokért kell fizetni.

(3) A kollégiumi térítési díj összegét tanévenként az intézményi tanács és az illetékes hallgatói önkormányzat közötti megállapodásban kell rendezni a tárgyév május 31-ig, a (4)-(5) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével.

(4) A kollégiumi térítési díj a kollégiumok komfortfokozatához igazodik. A kollégiumok komfortfokozatba sorolásának alapelveit (I-IV. kategória) e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A kollégiumok kategóriába sorolásakor elsősorban az egy hallgatóra jutó lakóterületet és az épület vizesblokkokkal való ellátottságát kell figyelembe venni.

(5) Az adott kategórián belül, az e rendelet 3. számú mellékletében foglaltakat figyelembe véve a kollégiumi térítési díj +/- 25%-kal térhet el az intézmény által az adott férőhelyre meghatározott költségvetési normatív támogatás összegétől azzal, hogy a térítési díj nem lehet alacsonyabb, mint 5000 forint. Az intézmény a kollégiumi normatívát a 3. számú mellékletben foglaltak szerint oszthatja meg különböző kategóriájú kollégiumai között.

(6) A költségtérítéses képzésben részt vevő, valamint a külföldi hallgatók által fizetendő kollégiumi térítési díjakat az intézmény Szabályzatában rögzíti.

(7) A más fenntartó által működtetett, újonnan épült bentlakásos intézmények igénybevételével kapcsolatos díjakat, térítéseket és az azért nyújtandó szolgáltatásokat az intézmények és az érintett fenntartók közötti - az intézményi tanács által jóváhagyott - szerződés rögzíti azzal, hogy az nem lehet kevesebb mint 9000 forint és nem lehet több mint 28 000 forint.

Egyéb díjak

21. §

(1) A rendelet 1. §-ának (1) és (3) bekezdésében meghatározott hallgatók az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában, illetve más szabályzatában rögzített kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén - a Szabályzat szerint - díjakat fizetnek. A díjak összege esetenként nem lehet magasabb a költségvetési törvényben az adott évre megállapított hallgatói normatíva 3%-ánál.

(2) Az állami felsőoktatási intézmények külön jogszabályban, valamint e rendeletben szabályozott díjakon felül egyéb szolgáltatásokért, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményekben, illetve a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez, a hallgatói önkormányzat egyetértésével a Szabályzatban más díjakat is megállapíthatnak. E díjak megfizetésére a hallgató csak a szolgáltatás igénybevétele esetén kötelezhető.

A költségtérítés fizetése alóli mentesülés szabályai

22. §

(1)[23] Az állami felsőoktatási intézményekben költségtérítéses képzésben részt vevő, az adott félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgató, aki alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vesz részt költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.

(2)[24] Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az adott tanév első félévére november 15-ig, második félévére április 15-ig elkészített tételes jelentés alapján az Oktatási Minisztérium az intézmények részére e jogcímen biztosított költségvetési támogatás figyelembevételével a zárszámadás keretében rendezi. A felsőoktatási intézmény az érintett hallgatók adatszolgáltatási kötelezettségeit szabályzatában köteles rögzíteni. A költségvetési támogatásnál csak azok a hallgatók vehetők figyelembe, akik az intézményi szabályzat szerint, de legkésőbb az adott évben március 31-ig, illetőleg október 31-ig a szükséges adatszolgáltatást elvégezték.

(3)[25] Az (1) bekezdés szerint mentesülők esetében a képzés költségvetési támogatása a felsőoktatási intézmény által lejelentett létszámból a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 8/2005. (I. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: finanszírozási rendelet) 4. §-a és 6. § c) pontja szerint számított összeg. Szakirányú továbbképzés esetében az Oktatási Minisztérium teszi közzé a szakok finanszírozási csoportokba történő besorolását. Szakirányú továbbképzések esetén az intézmény jogosult a 6. § b) pontja szerinti támogatásra is. Az adott hallgató után járó támogatás összege azonban nem haladhatja meg a hallgató által felvett szak megállapított költségtérítését.

(4) Az egyházi és egyéb, nem állami fenntartású felsőoktatási intézményekre az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján vonatkoznak.

(5)[26] A katonai és rendészeti felsőoktatási intézmények esetében az (1) bekezdésben meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az érintett tárca saját fejezetén belül biztosítja.

23. §

(1) A közismereti tanári vagy hittanár-nevelő szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező magyar állampolgárságú hallgatók részére a második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakon költségtérítés nem állapítható meg a nappali, esti és levelező tagozatokon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamban.

(2)[27] Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az adott tanév első félévére november 15-ig, második félévére április 15-ig elkészített tételes jelentés alapján az Oktatási Minisztérium az intézmények részére e jogcímen biztosított költségvetési támogatás figyelembevételével a zárszámadás keretében rendezi. A felsőoktatási intézmény az érintett hallgatók adatszolgáltatási kötelezettségeit Szabályzatában köteles rögzíteni. A költségvetési támogatásnál csak azok a hallgatók vehetők figyelembe, akik az intézményi szabályzat szerint, de legkésőbb az adott évben március 31-ig, illetőleg október 31-ig a szükséges adatszolgáltatást elvégezték.

(3)[28] A támogatás összege azonos az (1) bekezdésben meghatározott hallgató által be nem fizetett költségtérítés összegével, de nem haladhatja meg a hallgató által felvett szakra vonatkozó, a finanszírozási rendelet szerint számított hallgatólétszám alapján meghatározott képzési és fenntartási normatív támogatás összegét.

24. §

Az intézmény a hallgató számára, kérelmére - elsősorban előző félévi tanulmányi eredménye alapján - az adott félévre költségtérítési kedvezményt vagy költségtérítés alóli mentességet állapíthat meg.

IV.

A HALLGATÓI JUTTATÁSI RENDSZER TOVÁBBI ELEMEI

25. §

A Kormány a felsőoktatásban való részvétel, valamint a képzéshez történő hozzáférés elősegítése, a szociális különbségek mérséklése érdekében különösen

a) a hallgatói hitel folyósításával,

b) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj rendszerének megteremtésével,

c) a diákigazolvány által igénybe vehető kedvezmények biztosításával,

d) természetbeni juttatásokkal,

e) a programtámogatások keretében központi pályaorientációs, mentálhigiénés, nemzetközi ösztöndíj-tanácsadási és informatikai programok kezelésével,

f) az Esélyt a tanulásra és egyéb közalapítványok működtetésével

biztosítja az értelmiségi létre való felkészülés feltételeit.

V.

VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

26. §

Az 1997. január 1-jén hallgatói jogviszonyban álló és államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben tanulmányokat folytató nappali tagozatos hallgatók havi tandíja - a megismételt oktatási időszak (félév, tanév) idejére - a költségvetési törvényben meghatározott éves hallgatói normatíva 3%-a.

27. §

(1) Az 1997. január 1-jén hallgatói jogviszonyban álló és államilag finanszírozott esti vagy levelező tagozaton kiegészítő alapképzésben részt vevő, továbbá - a képzés formájától függetlenül - a második vagy további végzettséget, illetve szakképzettségei szerző hallgató számára a 26. §-ban megállapított tandíjon túl a felsőoktatási intézmény Szabályzatában kiegészítő tandíjat állapíthat meg.

(2) A kiegészítő tandíj havi összege nem haladhatja meg a költségvetési törvényben meghatározott éves hallgatói normatíva 12%-át.

(3) A kiegészítő tandíj megállapításával egyidejűleg a Szabályzatban rendelkezni kell az adható tandíjmentesség, tandíjkedvezmény feltételeiről és módjáról.

28. §[29]

29. §

Ha jogszabály másképp nem rendelkezik e rendelet alkalmazásában közismereti tanári szakként azok az egyetemi és főiskolai szintű alapképzési szakok vehetők figyelembe, amelyeken a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (1) bekezdés c)-e) pontjainak képesítési előírásai szerint az ötödik- tizenkettedik évfolyamokon pedagógus-munkakör betöltésére jogosító, a tantárgynak megfelelő szakos tanári szakképzettség szerezhető.

VI.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések kivételével - 2002. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 31. §-a a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és 2002. szeptember 1-jén hatályát veszti. A 23. § 2003. január 1-jén, a 14. §, valamint a melléklet 2003. szeptember l-jén lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) hatályát veszti az egyetemi és főiskolai hallgatók részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló 144/1996. (IX. 17.) Korm. rendelet, valamint a módosításáról szóló 127/1998. (VII. 1.) Korm. rendelet, a 140/1998. (VIII. 25.) Korm. rendelet, a 147/2000. (VIII. 23.) Korm. rendelet, az 52/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet, továbbá az Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj megállapításáról szóló 92/1998. (V. 8.) Korm. rendelet 13. §-a, a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről szóló 51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 45. §-ának (1) bekezdése,

b)[30]

c)[31]

(4) A 17. § (3) bekezdése, valamint 19. § (5) bekezdése először a 2002. szeptember 1-je után beiratkozott első évfolyamos hallgatókra alkalmazható.

(5)[32]

(6) A felsőoktatási intézmények kötelesek Szabályzatukat 2002. szeptember 1-jével e rendeletnek megfelelően módosítani, kiegészíteni.

31. §[33]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet az 51/2002. (III. 26.) Korm. rendelethez[34]

Kollégiumi alapszolgáltatások, valamint a kollégium használatára vonatkozó egyes szabályok

1. A kollégiumi alapszolgáltatás keretében a felsőoktatási intézmény az alábbi eszközöket és lehetőségeket köteles biztosítani a kollégiumban lakó hallgató részére:

a) ágy,

b) asztal, szék, ruhásszekrény,

c) paplan, párna,

d) fürdőhelyiségek, illemhelyek,

e) évi két alkalommal a kollégium épületének nagytakarítása,

f) évi egy alkalommal az egészségügyi helyiségek higiéniai festése,

g) szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal az épület rovar- és kártevő mentesítése,

h) hűtőgéphasználat,

i) hideg- és melegvíz-használati lehetőség,

j) főzési és ételmelegítési lehetőség,

k) tanulószoba,

l) elektromos áram és fűtési idényben (a távfűtésre vonatkozó helyi szabályozás szerinti mértékű) fűtés,

m) mosási és vasalási lehetőség,

n) kollégiumonként legalább egy internetes hozzáférésilehetőség,

o) a hallgatók ki- és beléptetésekor a szükséges ellenőrzéseket elvégző éjjel-nappali portaszolgálat vagy beléptető rendszer,

p) közös használatú helyiségek takarítása.

2. A kollégiumban elhelyezést nyert hallgató saját tulajdonú elektromos berendezések - a személyi számítógép és a szórakoztató elektronikai eszközök, valamint a kis fogyasztású háztartási eszközök kivételével - üzemeltetésére a kollégium vezetőjének előzetes engedélye alapján jogosult. A használatnál figyelembe kell vennie a tűz-, baleset- és érintésvédelmi előírásokat. A felsőoktatási intézmény az engedélyhez kötött elektromos berendezést működtető hallgatót a megfelelő elektromos fogyasztási díj megfizetésére kötelezheti.

2. számú melléklet az 51/2002. (III. 26.) Korm. rendelethez[35]

A kollégiumok komfortfokozat szerinti kategóriái

3. számú melléklet az 51/2002. (III. 26.) Korm. rendelethez[36]

Finanszírozási kategóriák a 2. számú melléklet kategóriáihoz