18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet

a kulturális szakértők működésének engedélyezéséről és a szakértői névjegyzékek vezetéséről

A szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló - többször módosított - 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (2) és (3) bekezdésében és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a minisztérium irányítása alá tartozó szakterületeken - a szakértői engedély megadása iránti kérelem benyújtásakor fizetendő díj összegére vonatkozóan a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

(1) Az e rendelet 1. számú mellékletében megjelölt szakterületeken szakértőként az működhet, aki a nemzeti kulturális örökség miniszterétől (a továbbiakban: miniszter) - a (2) bekezdésben meghatározott személyek kivételével - szakértői működésre jogosító engedélyt (a. továbbiakban: szakértői engedély) kapott és bejegyezték a Szakértői, illetve a Vizsgáztatási névjegyzékbe (a továbbiakban együtt: névjegyzék).

(2) A Magyar Tudományos Akadémia rendes és levelező tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy, az egyetemi tanár, valamint a kulturális szakterületen a 3. számú mellékletben felsorolt szakmai vagy művészeti állami díjjal (címmel) kitüntetett személy a szakterületén szakértői engedély nélkül kérheti a névjegyzékbe történő felvételét.

2. §

(1) Szakértői tevékenységet a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt szakterületeken az alábbi feladatköröken lehet végezni:

a) szakmai tevékenység vizsgálata a meghatározott részterület megjelölésével,

b) a miniszter hatáskörébe tartozó képzési, szakképzési, továbbképzési (a továbbiakban: képzési) program véleményezése, valamint a képzéssel összefüggő vizsgaelnöki teendők ellátása.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szakértőket a Szakértői névjegyzékben, az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakértőket pedig a Vizsgáztatási névjegyzékben kell nyilvántartani.

(3) A kérelmezőnek a 2. számú melléklet szerinti szakértői engedély több szakterületre, egy szakterületen belül több részterületre is adható, illetve a szakértő mindkét névjegyzékbe kérheti felvételét.

(4) Az engedély kiadásával kapcsolatos szakmai vélemény kialakításához a miniszter szakterületenként minősítő bizottságot hozhat létre.

3. §

(1) Szakértői engedély iránti kérelmet az a személy nyújthat be, aki

a) büntetlen előéletű személy,

b) a kérelemben megjelölt szakterületen egyetemi (főiskolai) végzettséggel,

c) kiemelkedő szakismerettel, valamint

d) legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Szakmai gyakorlati időn a kérelemben megjelölt szakterületen szakmai munkakörben eltöltött időt kell érteni.

4. §

(1) A szakértői engedély kiadására benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell

a) a 2. § (1) bekezdése szerinti feladatkör megnevezését,

b) a kérelmező személyi adatait és lakcímét, szakképzettségét, jelenlegi foglalkozását, munkahelyét és beosztását,

c) a Szakértői névjegyzékbe történő jelentkezés esetén az 1. számú mellékletben felsorolt szakterületek (és az azon belüli részterületek) megnevezését,

d) a Vizsgáztatási névjegyzékbe történő jelentkezés esetén az 1. számú mellékletben felsorolt szakterületek) megnevezését,

e) részletes szakmai önéletrajzot a megjelent publikációk felsorolásával,

f) ha a kérelmező más szakértői nyilvántartásban is szerepel, annak megnevezését.

(2) A kérelemhez csatolni kell

a) az iskolai végzettséget és a szakképesítést igazoló okiratok hiteles másolatát,

b) a kérelmező szakmai tevékenységét értékelő - legalább két - szakmai ajánlást,

c) három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt,

d) a rendelet 6. § (2) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló bizonylatot.

(3) A hiteles okiratról készült másolatnak az eredetivel történő azonosságát közjegyző vagy a munkáltató is igazolhatja.

(4) Nem szükséges az erkölcsi bizonyítvány csatolása abban az esetben, ha a büntetlenség az alkalmazás és a foglalkoztatás előfeltétele, és a munkáltató igazolja, hogy az alkalmazás óta tudomása szerint ez a feltétel fennáll.

5. §

(1) A szakértői engedély öt évre szól.

(2) Az, aki szerepel a névjegyzékben; kérheti engedélyének, valamint a névjegyzékben történő nyilvántartásának meghosszabbítását. A kérelemre - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - az engedély kiadása iránti kérelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A kérelmet legalább az engedély érvényességi határideje lejárta előtt hat hónappal be kell nyújtani.

6. §

(1) A szakértői engedély, illetve az 1. § (2) bekezdése szerinti személyeknek a névjegyzékbe történő bejegyzés iránti, valamint az 5. § (2) bekezdése és a 10. § (2) bekezdése szerinti kérelmet a Nem-ceti Kulturális Örökség Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) ügyfélszolgálati irodájához kell benyújtani.

(2) Egy szakterület, illetve feladatkör megjelölése esetén a szakértői engedély megadása iránti kérelem benyújtásakor 5000 Ft, több szakterület, illetve feladatkör megjelölése esetén 10 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjat a minisztérium 1.0032000-0028225950000005 számú bankszámlájára kell befizetni.

(3) A (2) bekezdés szerint befolyt díjakat külön kezelt pénzeszközként kell nyilvántartani és a minősítő bizottság(ok) feladatainak ellátásához; továbbá az engedélyezési eljárási feladatokkal összefüggő személyi és tárgyi kiadások fedezetére lehet felhasználni.

7. §

Törölni kell a szakértőt a névjegyzékből, ha

a) azt a szakértő kérte,

b) az engedély megadásának időpontjától számított 5 év eltelt, és a szakértő az e rendeletben előírt szabályoknak megfelelően azt nem újította meg,

c) a szakértő elhalálozott,

d) a szakértő a tevékenységét nem az R. 5. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően végzi.

8. §

(1) A névjegyzéknek tartalmaznia kell a szakértő nevét, levelezési címét, telefonszámát, a 4. § (1) bekezdésének c) és/vagy d) pontjában meghatározottakat, valamint a szakértői engedély érvényességének idejét.

(2) A névjegyzékbe az 1. § (2) bekezdésében megjelölt szakértőt díjmentesen be kell jegyezni.

(3) A névjegyzékeket évenként a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

9. §

A szakértői engedéllyel kapcsolatos - az e rendeletben nem szabályozott - eljárási kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

10. §

(1)[1] Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba.

(2)[2]

(3)[3]

Rockenbauer Zoltán s. k.,

a nemzeti kulturális örökség minisztere

1. számú melléklet a 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelethez

Kulturális szakterületek

1. Kulturális tárgyi örökségünk - beleértve a muzeális intézményekben őrzött javakat is - feltárása, feldolgozása, értékbecslése, muzeológiai szakágak szerint (régészet, néprajzi, történeti, képző-, iparművészeti, természettudományi, irodalmi, műszaki muzeológia stb.), a részterület(ek) megjelölésével.

2. Az ingó kulturális örökség tárgyainak és dokumentumainak - beleértve a muzeális intézményekben őrzött javakat is -állagvédelme, konzerválása, restaurálása, preparálása, a részterületek) megjelölésével.

3. Muzeális intézmények, illetve tevékenységük szervezése, fejlesztése:

- gyűjteményi struktúrák kialakítása, a gyűjtemények gyarapítása, nyilvántartása, állagvédelme, megőrzése, tudományos feldolgozása és közreadása, bemutatása;

- a működés tárgyi-anyagi és személyi feltételei;

- múzeumi informatikai rendszerek, adatbázisok, hálózatok tervezése, szervezése.

4. Régészeti lelőhelyvédelem: ingatlan régészeti örökségünk javainak számbavétele, feltárása, feldolgozása, kutatási eredményeinek közzététele, érték- és kárbecslése, helyreállítása, bemutatása és hasznosítása.

5. Műemlékvédelem (az illetékes Kamara által névjegyzékbe vett műszaki szakértők tevékenysége kivételével): épített kulturális örökségünk javainak számbavétele, feltárása, feldolgozása, kutatási eredményeinek közzététele, érték- és kárbecslése, helyreállítása, bemutatása és hasznosítása.

6. Restaurátori tevékenység (képzőművészeti restaurátor: festő, faszobrász, kőszobrász; iparművészeti restaurátor: tárgyrestaurátor, a szakterület megjelölésével): művészeti alkotások, valamint műemlékként védett képző- és iparművészeti alkotások kutatása, feldolgozása, kárbecslése, helyreállítása, bemutatása, a műtárgy és környezete kölcsönhatásának értékelése.

7. Levéltári, illetve irattári tevékenység:

- levéltári anyag feltárása, feldolgozása, értékbecslése;

- irattár és magánlevéltár működésével kapcsolatos

tárgyi, személyi és technikai feltételek megtervezése, irattári és magánlevéltári anyag rendezése;

- irattári terv összeállítása, irattári és magánlevéltári anyag selejtezése;

- levéltári informatikai rendszerek, adatbázisok, hálózatok tervezése, szervezése.

8. Könyvtárak, illetve könyvtári tevékenység:

- könyvtárak vezetése, gazdálkodása, személyi és más szakmai pályázatok elbírálása, könyvtári menedzsment, minőségmenedzsment;

- könyvtári informatikai rendszerek, adatbázisok, hálózatok tervezése, szervezése;

- gyűjteményszervezés, a gyűjtemény tartalmi és formai feltárása, bibliográfiai tevékenység;

- olvasói szolgáltatások működtetése, fejlesztése (a részterület megjelölésével);

- könyvtárépítés, berendezés;

- könyvtári állomány nyilvántartása, ellenőrzése, értékbecslése;

- hálózati együttműködés, területi szolgálat, módszertan.

9. Közművelődés:

- közművelődési tevékenység szervezése, fejlesztése (részterület megnevezésével);

- közművelődési intézmények, közösségi színterek vezetése, gazdálkodása (közművelődési menedzsment);

- közművelődési mozgalmak szervezettségének, hatékonyságának fejlesztése (részterület megnevezésével);

- közművelődési informatikai rendszerek, adatbázisok, hálózatok tervezése, szervezése;

- személyi és más szakmai pályázatok elbírálása.

10. Színházi, zenei intézmények informatikai, műszaki, üzemtechnológiai rendszereinek tervezése, fejlesztése.

11. Hangfelvétel készítése, sokszorosítása, hangtechnika.

12. Szcenika:

- színházi díszítő;

- zsinóros;

- berendező és alsógépészet-kezelő.

13. Mozgóképgyártás, forgalmazás és üzemeltetés:

- filmgyártás-képtechnika;

- filmgyártás-hangtechnika;

- filmkidolgozás és sokszorosítás technika;

- videofelvétel-sokszorosítás;

- mozi hangtechnika, képtechnika;

- mozi és filmforgalmazás, video-forgalmazás szervezése, fejlesztése.

14. Könyvkiadás, könyvterjesztés, könyv-külkereskedelem.

15. Történeti forrástudományok (genealógia, paleográfia, heraldika, diplomatika, numizmatika, szfragisztika stb.).

2. számú melléklet a 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelethez

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

....................... /.................. szám.

(Címer helye)

Szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély

...........................................

részére

aki 19.......... év ....................................... hó ................. napján, .............. .............................................. helységben született, anyja neve: ................................ .................................... a többször módosított 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet és a 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendeletben foglaltak alapján a ................................. szakterületen a szakértői tevékenység folytatását .................................................................................. feladatkörre, .............................................................................. részterületre engedélyezem.

A szakértői engedély érvényes: ...... év ....................hó ......-ig.

Budapest, ..............................

P. H.

3. számú melléklet a 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelethez