199/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet

a Magyar Akkreditációs Bizottság működéséről

A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 80. §-ának (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A Magyar Akkreditációs Bizottság jogállása

1. §

(1) A Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) a Kormány által az Ftv. 81. §-ában meghatározott feladatok ellátására létrehozott független szakmai testület.

(~) A MAB működése felett a törvényességi felügyeletet az Ftv. 80. §-ának (7) bekezdésében foglaltak alapján az oktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja, hogy a MAB összetétele, szervezete, működése megfelel-e a jogszabályoknak, illetve a MAB szervezeti és működési szabályzatának, továbbá hogy a MAB az Ftv.-ben biztosított jogkörét az Ftv.-ben és e rendeletben foglaltak szerint gyakorolja-e. A törvényességi felügyeleti jogkör az Ftv. 81. §-ának (1)-(4) bekezdéseiben megállapított feladataira vonatkozó részletes eljárási rend és követelményrendszer megtartására is kiterjed.

(3) A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében - határidő tűzésével - felhívja a MAB-ot a jogszabálysértés megszüntetésére. A MAB a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni, és a megadott-határidőn belül álláspontjáról vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékozatni.

(4) A miniszter felügyeleti jogköre csak a (2) bekezdés keretein belül terjed ki a MAB felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségét értékelő megállapításaira.

(5) A MAB szervezeti felépítését és működési rendjét a tagjainak kétharmados többségi szavazatával jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata, az akkreditációs tevékenységek eljárási rendjét annak melléklete tartalmazza. A MAB szervezeti és működési szabályzatát - a törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva - a miniszter hagyja jóvá. A miniszter a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyását csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. A szervezeti és működési szabályzatot jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a miniszter a benyújtást követő 30 napon belül nem nyilatkozik. A MAB szervezeti és működési szabályzatát a Magyar Közlönyben, az Oktatási Közlönyben, továbbá az Akkreditációs Értesítő cimű időszaki kiadványban közzé kell tenni.

A MAB feladatai

2. §

(1) A MAB feladata az Ftv. 80. §-a (1) bekezdésének első mondata értelmében a felsőoktatásban folyó képzés és tudományos tevékenység minőség hitelesítése és a minősítés elvégzése.

(2) A MAB az Ftv. 114. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetek kivételével a Magyar Köztársaság minden állami és nem állami felsőoktatási intézményét vizsgálhatja és minősítheti az Ftv. alapján feladatkörébe tartozó kérdésekben..

(3) Az Ftv. 81. §-ában részletezett feladatainak ellátása során a MAB az Ftv. 81. §-ának (7) bekezdésében előírtaknak megfelelően - részletes folyamatleírást és eljárási időtartamot is tartalmazó - eljárási rendet, elvi állásfoglalásokat, valamint akkreditációs követelményrendszert dolgoz ki. A MAB-nak figyelembe kell vennie a felhasználók képesítési követelményekkel kapcsolatos szakmai elvárásait az akkreditációs követelmények kidolgozása és továbbfejlesztése során. A MAB eljárási rendjét és követelményrendszerét rendszeresen, de legalább háromévenként felülvizsgálja. Az eljárási rend, illetve a követelményrendszer módosítását is nyilvánosságra kell hozni. A követelményeket, illetve annak módosítását - az Oktatási Minisztériummal előzetesen egyeztetve - a Magyar Közlönyben, illetve az Oktatási Közlönyben közzé kell tenni.

(4) A MAB a (3) bekezdés szerinti eljárási rend és követelményrendszer alapulvételével látja el az Ftv. 81. §-ában részletezett feladatait. Az eljárási rendnek tartalmaznia kell az eljárások lefolytatásának ügytípusonkénti határidejét - mely e rendelet 3. és 4. §-a szerinti akkreditáció esetében hat hónapnál, egyetemi, főiskolai tanári pályázat véleményezésénél három hónapnál hosszabb nem lehet -, az eljárás felfüggesztésének feltételeit, az elutasítás következményeit. Az eljárási rendet úgy kell megállapítani, hogy az az eljárások gyorsaságának, egyszerűségének és szakszerűségének szempontjait egyaránt szem előtt tartsa.

(5) A MAB az Ftv. 81. §-ában a MAB tevékenységeként meghatározott feladatokat akkreditációs tevékenység, továbbá a felsőoktatás minőségét érintő egyéb tevékenység keretében végzi.

(6) A MAB akkreditációs tevékenysége során e rendelet

a) 3. §-ának (1) bekezdése szerint szakok létrehozásakor a képesítési követelmények akkreditációját,

b) 3. §-ának (2) bekezdése szerint a szakképzések egyetemi vagy főiskolai szintű képzésbe történő - akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésként való befogadására irányuló akkreditációját,

c) 4-5. §-ai szerint felsőoktatási intézmények, karok vagy doktori iskolák létesítésekor, valamint az alapképzési szakok indításakor előakkreditációt,

d) 6. §-a szerint működő felsőoktatási intézmények intézményi akkreditációja keretében intézmény-akkreditációt, ehhez kapcsolódóan programakkreditációt, valamint a doktori iskolák akkreditációját

látja el.

Szakok, szakképzések létrehozásának akkreditációja

3. §

(1) A MAB az Ftv. 81. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt feladatkörében a szakok képesítési követelményeinek akkreditációjakor véleményt nyilvánít arról, hogy alapképzésben és szakirányú továbbképzésben a létesíteni kívánt szakra kidolgozott képesítési követelmények olyan tartalmúak és színvonalúak-e, hogy azok alapján a szak létrehozható. Az akkreditációs vizsgálatnak arra is ki kell terjednie, hogy - figyelembe véve a már működő szakok képesítési követelményeit - indokolt-e új szak, vagy beilleszthető más, létező szak keretei közé szakirányként, vagy szakirányú továbbképzési szak létrehozása indokolt. A MAB a képesítési követelmények alapján állást foglal a szak tudományági, művészeti területi besorolásáról.

(2) A MAB az Ftv. 81. §-ának (4) bekezdésében foglalt feladatkörében az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzési program létrehozásakor véleményt nyilvánít a 45/1997. (III. 12.) Körm. rendelet szerint - a kidolgozott szakmai és vizsgakövetelmények alapján - a szakképzésben elsajátított ismeretek egy részének az egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben kreditértékként való beszámításáról, a befogadó alapképzési szak(ok)ról és a szakképzési program tudományági, művészeti területi besorolásáról.

Előakkreditációs tevékenység

4. §

(1) A MAB intézmények előakkreditációjára vonatkozó tevékenységet végez az Ftv. 81. §-a, (1) bekezdésének a) pontjában, valamint (2) bekezdésének a) b) és h) pontjában foglalt feladatkörében.

(2) Az Ftv. 81. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjában végzett feladatkörében a MAB arról nyilvánít véleményt, hogy a létesítendő felsőoktatási intézmény, illetve kar megalakulása esetén fennállnak-e, illetve megteremthetők-e az akkreditáció feltételei. Kar előakkreditációja keretében a MAB vizsgálja azt is, hogy az intézmény által folytatott, illetve folytatni kívánt képzési és tudományos kutatási tevékenység indokolja-e a kari szerveződést.

(3) Az Ftv. 81. §-a, (1) bekezdésének a) pontjában végzett feladatkörében a MAB jóváhagyja a doktori iskolák indítását, és ezzel dönt arról, hogy az egyetem melyik tudományterületen, azon belül mely tudományágban folytathat doktori képzést, ítélhet oda doktori (PhD) fokozatot, valamint arról, hogy melyik művészeti területen folytathat mesterképzést és ítélhet oda mester (DLA) fokozatot.

(4) A MAB az Ftv. 81. §-a (2) bekezdésének h) pontjában foglalt feladatkörében előakkreditáció keretében vizsgálja meg, hogy az intézmény, amely magyarországi működésre engedélyt kér, az adott országban, ahol székhelye van, az intézményt hivatalosan felsőoktatási intézménynek, az általa kiadott oklevelet felsőoktatási oklevélnek ismerik-e el, illetve akkreditálták-e.

5. §

A MAB programok előakkreditációjára vonatkozó tevékenységet végez az Ftv. 81. §-a (2) bekezdésének d) pontjában, továbbá a 11/A. §-ának (1) és 8s1. §-ának (4) bekezdésében foglalt feladatkörében. A MAB programok előakkreditációja keretében:

a) véleményt nyilvánít arról, hogy alapképzési szak indítása esetén a szakindítási engedély megadásának minőségi, szakmai és infrastrukturális feltételei fennállnak-e, a tanterv megfelel-e a képesítési, illetve szakmai követelményeinek. Ha az indítani kívánt szak még nem létező, újonnan létrehozandó szak, akkor a szakindítási előakkreditációt megelőzi az indítani kívánt szak képesítési követelményeinek a 3. § (1) bekezdése szerinti akkreditációja;

b) véleményt nyilvánít arról, hogy alapképzési szak székhelyen kívüli képzésében a szakindítási engedély megadásának minőségi szakmai és infrastrukturális feltételei fennállnak-e, a tanterv megfelel-e a képesítési követelményeknek;

c) véleményt nyilvánít arról, hogy alapképzési szak, szakirányú továbbképzési szak, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés távoktatási képzésében a szakindítási engedély megadásának minőségi feltételei fennállnak-e, a tanterv, képzési program megfelel-e a képesítési, illetve szakmai és vizsgakövetelményeknek. Véleményt nyilvánít továbbá arról is, hogy a képzés tananyaga, az oktatásban alkalmazott ismeretátadási és tanulási módszerek alapján és a speciális taneszközök birtokában a képesítési, illetve képzési követelmények teljesíthetők-e.

Intézményi akkreditációs tevékenység

6. §

(1) Az Ftv. 81. §-ának (4) bekezdése alapján lefolytatott intézményi akkreditáció keretében a MAB arról foglal állást, hogy a felsőoktatási intézmény képzési és kutatási tevékenysége, valamint a képzési programok szakmai és infrastrukturális színvonala megfelel-e az Ftv. 3-4. §-aiban a felsőoktatási intézménnyel szemben támasztott követelményeknek és ehhez kapcsolódóan a MAB által kidolgozott és nyilvánosságra hozott akkreditációs követelményeknek.

(2) Az intézményi akkreditációs eljárás során végzett intézmény-akkreditáció keretében a MAB azt vizsgálja, hogy az intézmény, illetőleg az egyes karók személyi, szervezeti és infrastrukturális feltételei alapján az intézményben; illetve az egyes karokon biztosított-e képzési és tudományos kutatási tevékenység folytatása, továbbá az egyetemen a doktori iskolák működése.

(3) Az intézményi akkreditációs eljárás során végzett programakkreditáció keretében a MAB azt vizsgálja, hogy biztosítottak-e az alapképzési és szakirányú továbbképzési szakok, az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések folytatásának azon minőségi garanciái, amelyeket a MAB az akkreditáció feltételéül szab.

(4) A MAB az intézményi akkreditációs eljárás során az egyes képzések működése alapján véleményt nyilvánít arról, hogy egyetemen mely tudományterületeken, illetve művészeti területeken vannak meg az alapképzés, a szakirányú továbbképzés, az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, valamint a doktori képzés feltételei, illetve főiskolán mely tudományágakban, művészeti területeken vannak meg az alapképzés, a szakirányú továbbképzés és az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés feltételei.

A felsőoktatás minőségét érintő egyéb tevékenység

7. §

(1) A MAB az Ftv. 81. §-ának (1) bekezdése a) pontjában, (2) bekezdése f) pontjában és a (4) bekezdésében meghatározott feladatok alapján - a tudományágakat, művészeti területeket meghatározó külön jogszabály szerint - minden engedélyezett alapképzési, illetve szakirányú továbbképzési szak; továbbá akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzési program, valamint doktori iskola tekintetében állást foglal arról, hogy azok a felsőoktatási képzés szempontjából mely tudományterület, mely tudományághoz, művészeti területhez sorolhatók be.

(2) A MAB az Ftv. 81. §-ának (2) bekezdése f) pontjában foglalt feladatkörében eljárva az intézményi akkreditációs eljárás keretében alakítja ki állásfoglalását.

(3) A szakoknak, az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzési programoknak és a doktori iskoláknak az Ftv. 124/E. §-a i), l) és m) pontja szerinti besorolását a MAB évente augusztus 31-éig közzéteszi az Oktatási Közlönyben.

8. §

(1) A MAB az Ftv. 81. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján állást foglal:

a) a minősítés elvégzése és a minőség hitelesítése során felmerülő, az akkreditációt végző szakértők által feltárt, az oktatás minőségét érintő kérdésekben;

b) arról, hogy a MAB az Ftv. 124/E. §-ában fel nem sorolt, de az akkreditáció szempontjából jelentős fogalmakat milyen tartalommal érvényesíti eljárásaiban;

c) olyan kérdésekben, amelyekben a felsőoktatási intézmények a minőségbiztosítási tevékenységük kialakításával kapcsolatban szakvéleményét kérik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti fogalommeghatározásokra vonatkozó állásfoglalásokat - az Oktatási Minisztériummal előzetesen egyeztetve - a MAB elvi állásfoglalásaira vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni.

9. §

(1) A MAB az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének s) pontjában és a 81. §-a (2) bekezdésének j) pontjában foglaltak alapján - a miniszter kérésére - véleményt nyilvánít arról, hogy az egyetemi, illetve főiskolai tanári munkakörre pályázó megfelel-e az Ftv. 17. §-ának (4) bekezdésében, illetve a 18. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szakmai követelményeknek. A miniszter az intézményi tanácsnak az Ftv. 53. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint megküldött előterjesztése alapján kéri a MAB véleményét.

(2) A MAB az egyetemi, illetve a főiskolai tanári kinevezéshez benyújtott pályázatok véleményezését a pályázatok benyújtási határidejét legalább három hónappal megelőzően nyilvánosságra hozott - az Oktatási Minisztériummal előzetesen egyeztetett - szempontrendszer, illetve véleményezési eljárás alapján végzi.

(3) A MAB kinevezéssel kapcsolatos állásfoglalását - e rendelet 20. §-ában szabályozott módon - az Ftv: 17. §-ának (4) bekezdésében, illetve 18. §-ának (2) bekezdésében foglaltak vagy az eljárási szabályok be nem tartása miatt lehet megtámadni.

10. §

(1) A, MAB vizsgálhatja a doktori képzés színvonalát és a habilitációs tevékenységet egyetemek, doktori iskolák vagy tudományterületek szerint. Ha a MAB értékelő szakvéleményében tett javaslatok alapján, az intézménnyel való egyeztetés során megállapított határidőben az intézmény nem változtat kifogásolt gyakorlatán, a MAB korábban hozott akkreditációs döntését felülvizsgálhatja. A MAB az eljárás rendjét a szervezeti és működési szabályzatának mellékletében szabályozza: Döntését az Oktatási Közlönyben és az Akkreditációs Értesítőben nyilvánosságra hozza.

(2) A MAB (1) bekezdés szerinti tevékenysége nem terjed ki az egyetemek doktori vagy habilitációs ügyekben hozott, vagy az oktatók munkavégzésének minőségét érintő egyéb személyi döntéseinek megsemmisítésére. Az ilyen bejelentést tevőket a MAB tájékozatja arról, hogy jogorvoslatra a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében van mód.

11. §

A MAB közreműködik azon művészeti szakok meghatározásában, amelyekre az Ftv. 120. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a hallgatók érettségi bizonyítvány megszerzése előtt is felvehetők. Az ennek során kialakított állásfoglalását elvi állásfoglalásként hozza nyilvánosságra.

12. §

A MAB állásfoglalást hoz azon külföldi művészeti elismerésekről, amelyek az Ftv. 123. §-ának (8) bekezdése szerint olyan magyar művészeti díjjal egyenértékűek, amelyek a teljes intézményi akkreditáció lefolytatásáig a habilitációhoz, az egyetemi vagy főiskolai tanári, illetve egyetemi docensi kinevezéshez szükséges DLA fokozat helyett elfogadhatók.

13. §

A MAB - titkársága útján - az Ftv. rendelkezései alapján nyilvános, országos habilitációs és doktori nyilvántartást vezet. A pontos nyilvántartás érdekében a doktori fokozatok odaítéléséről, illetőleg a habilitációs döntések meghozataláról a MAB-ot az egyetem köteles értesíteni.

14. §

E rendelet 9. §-ában és 13. §-ában meghatározott feladatokat illetően a személyes adatok nyilvántartásával kapcsolatos személyiségi jogok védelméről a MAB elnöke gondoskodik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint.

Az akkreditáció eljárási szabályai

15. §

(1) Új felsőoktatási intézmény és kar előakkreditációjára, külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésére, alapképzésben és szakirányú továbbképzésben a képesítési követelmények meghatározására, alapképzésben a szak intézményi, illetve székhelyen kívüli indítására, valamint az egyetemi, főiskolai tanári munkakörökre benyújtott pályázatokat véleményezésre a miniszternek kell benyújtani. A jogszabályi előírásoknak megfelelőkérelmeket véleményezésre meg kell küldeni a MAB-nak.

(2) Az alapképzési és a szakirányú továbbképzési szak, valamint az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szak. képzés távoktatási képzésének engedélyezésére és a doktori iskolák működésének jóváhagyására irányuló kérelmeket, közvetlenül a MAB elnökének nyújtja be a felsőoktatási intézmény vezetője.

(3) A szakképzés felsőfokú akkreditált iskolai rendszerű szakképzésként való befogadására irányuló akkreditációs kérelmet az Országos Szakképzési Jegyzékbe. történő felvételről, valamint a szakmai és vizsgakövetelmények kiadhatóságáról hozott szakhatósági állásfoglalást követően - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a szakképesítésért felelős miniszter küldi meg a MAB-nak.

16. §

(1) A 15. § (1) bekezdése szerint az Oktatási Minisztériumhoz benyújtott, a jogszabályi előírásoknak meg nem felelő kérelmeket az Oktatási Minisztérium még a véleményezési eljárás megkezdése előtt visszaküldi a kérelmezőnek. A kérelmeket az Oktatási Minisztérium és a MAB által közösen közzétett formai követelmények szempontjából a MAB vizsgálja, kivéve a kar előakkreditációjára, valamint a székhelyen kívüli képzés indításának engedélyezésére irányuló kérelmeket, amelyeket formai követelmények szempontjából az Oktatási Minisztérium vizsgál. Az észlelt hiányok pótlására a MAB, illetve - a kar előakkreditációja és a székhelyen kívüli képzés indításának engedélyezésére irányuló kérelmek esetében - az Oktatási Minisztérium, határidő tűzésével, szólítja fel a kérelmezőt. A MAB véleményezési eljárása csak a MAB formai követelményeinek mindenben megfelelő kérelem MAB titkárságára érkezésétől számított időponttól veszi kezdetét..

(2) A miniszter által kért soron kívüli eljárásokat, kivéve az akkreditációs kérelmek elbírálása megkezdésének sorrendjét, a kérelmek beérkezésének sorrendje határozza meg.

(3) A MAB a miniszter felkérésére soron kívül folytatja le az Ftv. 81. §-ának (4) bekezdésében meghatározott vizsgálatot és adja meg az értékelést. Intézmény soron kívüli eljárásra vonatkozó kérelme nem teljesíthető.

(4) A MAB az akkreditációs kérelmeket a kérelmeknek MAB titkárságára történő beérkezését megelőző 90 napnál korábban nyilvánosságra hozott eljárási rend és akkreditációs követelményrendszer szerint bírálja el, kivéve, ha az érintett a beadással egyidejűleg írásban nem kéri az újabb rend-szerinti elbírálást.

(5) Ha az akkreditálási kérelem beadását követően az akkreditálás olyan egyéb alapvető jogszabályi feltételei változnak meg, amelyek figyelembevétele nélkül a kérelem nem bírálható el, úgy erre a kérelem e rendelet 15. §-ának (1), illetve (2) bekezdése szerinti címzettjének a kérelmező figyelmét fel kell hívnia, és megfelelő, legfeljebb azonban hatvannapos határidőt kell szabni az új feltételekre való felkészülésre és a hiánypótlásra. E nélkül a kérelem elutasításából származó hátrányos következmények a kérelmezővel szemben nem alkalmazhatók.

17. §

(1) A szakindítási engedély megadására irányuló előakkreditáció vagy az intézményi akkreditációs eljárás során végzett programakkreditáció esetén az akkreditáció határozott időre is adható, továbbá az akkreditáció feltételhez köthető. Feltételhez kötött akkreditáció esetén az akkreditációs eljárást lezáró MAB határozatban meg kell adni az akkreditáció érvényességi idejét, valamint azokat a hiányosságokat, amelyek megadott időpontig történő kiküszöbölése a további akkreditáció feltétele.

(2) Határozott időre szóló akkreditáció esetében az alapképzési szakindítási engedély megadásának, illetve a szak további működésének a MAB javaslata alapján előfeltétel a kérelmező intézmény azon szerződésének bemutatása a miniszternek, amely tanúsítja, hogy amennyiben áz intézmény a végleges akkreditációs feltételeket nem teljesíti, az adott programra felvett hallgatók vizsgáztatását, vagy szükség esetén átvételét és azonos szakon történő képzését valamely más felsőoktatási intézmény vállalta.

(3) A szakindítási engedély határozott időtartamra történt megadásának tényét és időtartamát az engedély megadásának közzétételekor, továbbá az Ftv. 83. §-ának (4) bekezdése alapján az Oktatási Minisztérium által kiadott Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban is fel kell tüntetni. Határozott időtartamra szóló indítási engedély után a képzés további időtartamára szóló akkreditáció akkor adható meg, ha az intézmény az előírt feltételeket a képzés további szakaszaira is igazolja.

(4) Ha a szakindítási engedély határozott időtartamra szól, vagyis nem terjed ki az adott program lefolytatásának, teljes időszakára, úgy a teljes programnak csak az engedély időtartamával megegyező részére kaphat képzési és vizsgáztatási jogosultságot a kérelmező felsőoktatási intézmény. Az oklevél-kiadási jogosultság megszerzésének feltétele az adott program folytatásának teljes időszakára kiadott indítási engedély.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a doktori iskolák előakkreditációjakor és intézményi akkreditációjakor is.

(6) Az intézmény székhelyén kívül alapképzési szak indítására irányuló kérelem a szakon az intézmény székhelyén folytatott képzés első évfolyamának végzését követően kérelmezhető.

(7) A felsőoktatási intézmény a távoktatási képzést csak e rendelet 19. §-a szerinti határozat birtokában hirdetheti meg az Ftv. 83. § (4) bekezdése alapján az Oktatási Minisztérium által kiadott Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban, illetve a határozat alapján kérheti a minisztertől az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének f) pontjában foglaltak szerint a képzés. közzétételét. Amennyiben a 6. § (3) bekezdése szerinti intézményi akkreditációs eljárás során végzett programakkreditáció során a MAB azt állapítja meg, hogy á távoktatási képzés nem felel meg az akkreditáció feltételéül szabott követelményeknek, a MAB a korábban hozott határozatát felülvizsgálhatja és újabb határozatát az Oktatási Közlönyben és az Akkreditációs Értesítőben nyilvánosságra hozza.

18. §

(1) Az Ftv. 81. §-ának a (4) bekezdésével kapcsolatos tevékenysége körében a MAB minősítő véleményének kialakításához bekéri az intézmény önértékelését, bekérheti az intézmény képzési és tudományos tevékenységére vonatkozó adatokat, és megvizsgálja az Ftv. 59. §-ának (3) bekezdésében. foglaltak szerinti éves jelentéseket. A vélemény kialakítása soran szakértői látogató bizottságot küld ki, amely a helyszínen tájékozódik.

(2) A látogató bizottságok tagjairól - legalább 30 nappal a látogatást megelőzően - értesíteni kell az intézményt. Az intézmény vezetője a tagokkal kapcsolatban 15 napon belül, indoklással ellátott összeférhetetlenségi kifogást tehet a MAB elnökénél.

(3) Az intézményi akkreditáció során a látogató bizottság jelentést készít e rendelet 6. §-ában meghatározott intézményi akkreditációs tevékenységi körében.

(4) A látogatóbizottság - a jelentés részeként - határidő megjelölésével akkreditációs intézkedési tervet (a továbbiakban: intézkedési tervet) készíthet a minőségi feltételek biztosításának további feladataira.

(5) A MAB a látogató bizottság jelentése alapján kialakítja intézmény-akkreditációs állásfoglalását. A MAB határozatában a (4) bekezdésre való tekintettel közbülső eljárás lefolytatását is előírhatja. Az akkreditáció megadásának feltételéül szabott követelményeket közölni kell az intézménnyel.

(6) Az intézmény akkreditációjára vonatkozó végső állásfoglalás meghozatala előtt a MAB testületi ülése elé kell terjeszteni az intézményvezető írásos véleményét is.

(7) A MAB akkreditációs állásfoglalásáról minden esetben értesíti a minisztert és az érintett intézményt. Az intézményi akkreditációs állásfoglalásokat a MAB-nak az Oktatási Közlönyben és az Akkreditációs Értesítőben is közzé kell tennie. Az intézménynek joga van arra, hogy az állásfoglalással kapcsolatos saját véleményét ugyanott tegyék közzé, ahol a MAB állásfoglalását.

(8) Ha az intézményi akkreditáció vagy a közbülső eljárás során a MAB azt állapítja meg, hogy az intézmény határidőre nem teljesítette az intézkedési tervben meghatározott feltételeket, a MAB javaslatot tesz a miniszternek az Ftv. 81. § (4) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott jogkövetkezmények érvényesítésére.

19. §

(1) A MAB az Ftv. 81. §-ában, továbbá a 11/A. §-ában és a 84. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátása során állásfoglalását határozatba foglalja, amelyben indokolni köteles e rendelet 3-12. §-aiban, valamint a 17. §-ban meghatározott követelmények szerint. Az indoklásnak minden esetben meg kell jelölnie:

a) az adott akkreditációs tevékenységet vagy a felsőoktatás minőségét érintő egyéb tevékenységet,

b) az e rendeletben, továbbá a MAB nyilvánosságra hozott akkreditációs követelményében meghatározottakat illetően azt az okot (okokat), amely a MAB állásfoglalását megalapozza,

c) szükség szerint a MAB javaslatát,

d) e rendelet 15. §-ának (1) bekezdése szerint benyújtott kérelmek esetében az Oktatási Minisztériumnak a véleményezési eljárásra vonatkozó megkeresésében megfogalmazott kérdésekre adott választ.

(2) A MAB elnöke az (1) bekezdés szerint hozott MAB állásfoglalást megküldi e rendelet 15. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján az oktatási miniszternek, a felsőoktatási intézmény vezetőjének, valamint illetékesség esetén a belügyminiszternek, illetve a honvédelmi miniszternek, a 15. § (3) bekezdése szerinti az oktatási miniszternek és a szakképesítésért felelős miniszternek.

20. §

(1) A MAB-nak az Ftv. 81. §-a (1)-(4) bekezdése alapján hozott állásfoglalásait akkor lehet megtámadni, ha a MAB eljárási szabályt sértett vagy a nyilvánosságra hozott követelményrendszer előírásait nem érvényesítette. A MAB állásfoglalását csak felsőoktatási intézmény támadhatja meg.

(2) A beadványt a miniszternek kell címezni és a MAB elnökéhez kell benyújtani, aki azt - az előzményekre vonatkozó dokumentumokkal együtt, a benyújtástól számított 15 napon belül - köteles a miniszternek továbbítani.

(3) A miniszter a MAB-ot ai eljárás megismétlésére kötelezheti. A miniszteri felhívás esetén a MAB köteles az ügyet érdemben, megvizsgálni és új határozatot hozni.

(4) Ha a MAB új határozatában megváltoztatja a korábbi elutasító döntést, az akkreditációt az első, elutasító akkreditációs döntés meghozatalának időpontjától kezdődően kell megadottnak tekinteni.

(5) A MAB új, indoklással ellátott határozatát megküldi a miniszternek.

(6) Ha a miniszter a MAB határozatától eltérő döntést hoz, e döntését annak indoklásával együtt hozza. nyilvánosságra. Az indoklás minden esetben megjelöli azt az okot, mely a MAB határozatától való eltérést megalapozza.

A MAB testületi működésére és tagjaira vonatkozó rendelkezések

21. §

(1) A MAB harminc tagból álló testület, amelynek tagjai legalább doktori (mester) fokozattal rendelkeznek. A MAB testületi ülésein a MAB minden tagja szavazati joggal, rendelkezik. Sem a szavazati jog, sem a MAB-tagsággal összefüggő egyéb jogok nem ruházhatók át.

(2) A MAB testülete megfelelő szakmai összetételének biztosítása érdekében a MAB tanácskozási jogú tagokat kérhet fel.

22. §

(1) A MAB tagjainak megbízása legfeljebb 3 évre szól, mely egy ízben meghosszabbítható.

(2) A MAB 15 tagja a felsőoktatási intézmények vezetőinek testületei, 8 tágja a tudományos kutatóintézetek, 7 tagja a felhasználói szféra jelöltje.

(3) A felsőoktatási intézmények vezetőinek javaslata alapján a felsőoktatási intézmények oktatói közül a Magyar Rektori Konferencia 9 tagot választ, akik közül egy tág az egyházi felsőoktatási intézmények, egy tág az egyetemeken működő főiskolai karok jelöltje. A Főiskolai Főigazgatói Konferencia 5 tagot választ; ezek közül egy tag a magán felsőoktatási intézmények jelöltje. A Művészeti Egyetemek Rektori Széke egy tagot választ. A felsőoktatási intézmények 15 jelöltjének összetételében az Ftv. 124/E. §-ának m) pontjában meghatározott tudományterületek, továbbá az egyetemek és főiskolák, illetve a 35/1998. (III. 20.) OGY határozat szerinti tervezési-statisztikai régiók arányos képviseletét biztosítani kell.

(4) A tudományos kutatóintézetek jelöltjeit az Ftv.-ben meghatározott tudományterületeket figyelembe véve az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa választja meg.

(5) A felhasználói szféra jelöltjei közül a külön jogszabállyal létesített kamarák két tagot, az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói oldala, a Magyar Innovációs Szövetség, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége egy-egy tagot jelöl. A közoktatás képviseletére a Közoktatáspolitikai Tanács jelöl egy tagot.

(6) A jelölő testületeknek, szervezeteknek a MAB elnökének felhívására 60 napon belül jelöltet kell állítaniuk. A jelöltállítás további részleteit a MAB szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(7) A jelöltek listáit a MAB elnöke felterjeszti a miniszterhez. A jelölteknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a jelölést elfogadják és összeférhetetlenségi szabály alá nem esnek. A miniszter a MAB tagjaira vonatkozó összeférhetetlenség és a választásról készült jegyzőkönyvek megvizsgálása után javaslatot tesz a miniszterelnöknek a tagok megbízására.

23. §

(1) A MAB-nak, illetve szakbizottságainak tagja nem lehet olyan személy, aki tagja a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsnak, az Országos Kredittanácsnak, továbbá aki köztisztviselő. A tudományos kutatóintézetek és a felhasználói szféra képviselői nem lehetnek a felsőoktatási intézmények közalkalmazottai. A közoktatás képviselőjének csak pedagógus munkakörben alkalmazott pedagógus jelölhető, E bekezdésnek a MAB tagságra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályait a megbízási eljárás során kell érvényesíteni.

(2) Az Ftv. 80. §-a (9) bekezdésének megfelelően a MAB-tagság összeférhetetlen a rektori, a főiskolai rektori és a főiskolai főigazgatói megbízással. Az összeférhetetlenség létrejöttével a MAB tagjának megbízatása megszűnik.

(3) A MAB állásfoglalásainak kialakítására vonatkozó döntés meghozatalában, továbbá a szakbizottságok javaslatának meghozatalában szavazati joggal nem vehet részt a MAB azon tagja, aki az adott ügyben érintett intézménnyel munkaviszonyban vagy más anyagi ellenszolgáltatással járó szerződéses viszonyban áll, továbbá, akitől bármely más oknál fogva az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi kifogásokat a MAB elnökénél kell bejelenteni, aki a MAB döntését kéri.

24. §

Az újonnan megválasztott és megbízott MAB első ülését az MAB korábbi elnöke hívja össze a tagok megbízásának kézhezvételétől számított 15 napon belül: A MAB az első, de legkésőbb a második ülésén a 25. § (2) bekezdésé szerint elnököt választ, aki megbízatásának kézhezvételéig ügyvezető elnökként látja el feladatát. Az új MAB elnökét megválasztó ülésen az elnöki feladatokat a MAB korelnöke látja el.

25. §

(1) A MAB elnökét a MAB titkos szavazással, saját tagjai közül választja. A MAB elnökét választó testületi ülés akkor határozatképes, ha megválasztott tagjainak legalább kétharmada jelen van. A MAB elnökének megbízása a hároméves megbízási időszakkal azonos időtartamra szól. Az elnököt a miniszter előterjesztése alapján, a. miniszterelnök bízza meg.

(2) A MAB elnökét választó első ülésen valamennyi MAB tag több mint felének szavazata szükséges. A elnök megválasztásához többes jelölés esetén amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a tagok több mint felének szavazatát, úgy a szavazást oly módon kell folytatni, hogy az előző fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt az újabb fordulókban. már nem vehet részt. Az ily módon legtöbb szavazatot kapott MAB tag elnöknek akkor választható meg, ha a személyét megerősítő újabb szavazáson a MAB tagok szavazatának több mint felét megszerezte. Az elnökválasztási eljárásban tartózkodni nem lehet. Eredménytelen választás, illetve megerősítés esetén 8 napot követően, de 15 napon belül újabb választást kell elrendelni. Ezen ülésen elnöknek az választható meg, aki a jelen lévő tagok szavazatainak több mint felét megszerezte. Többes jelölés esetén amennyiben egyik jelölt sem kapta meg a jelen lévő tagok szavazatának több mint felét, úgy a szavazást oly módon kell folytatni, hogy az előző fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt az újabb fordulókban már nem vehet részt.

(3) A MAB elnöke a testület munkájának felelős vezetője és irányítója. Képviseli a testületet más testületeknél, intézményeknél és szerveknél.

(4) A MAB előtt folyamatban lévő ügyekről hivatalos felvilágosítást csak a MAB elnöke adhat, és engedélyezheti az iratokba való betekintést, amelyet meg kell tagadnia, ha az sértené az akkreditációs eljárást kezdeményező intézmény jogos érdekeit.

(5) A MAB elnöke szakértői feladatok elvégzésére a szakbizottságok tagjait vagy külső szakértőket kérhet fel.

(6) A MAB elnöke.gondoskodik az akkreditáció minőségi követelményrendszerének kidolgoztatásáról, és az Ftv. 122. §-ának (3) bekezdése alapján az e rendelet szerint történő, valamint az akkreditáció e rendeletben nem szabályozott eljárási rendjének és menetének nyilvánosságra hozataláról.

(7) A MAB elnökének helyettesítési rendjéről a MAB, szervezeti és működési szabályzata rendelkezik.

(8) , Az elnök megbízatása megszűnik, ha e rendelet 26. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti ok folytán a MAB tagsága megszűnik. A MAB elnökének felmentése - a megválasztással azonos rendben - akkor kezdeményezhető, ha írásos indoklás alapján a felmentést a megválasztott tagok több mint fele támogatja.

26. §

(1) A MAB-tagság megszűnik:

a) a megbízás időtartamának elteltével,

b) lemondással,

c) a tag halálával,

d) felmentéssel,

e) összeférhetetlenségi ok keletkezésével.

(2) Felmentésre tesz javaslatot a MAB, ha valamely tagja fél éven keresztül személyesen nem vesz részt a MAB munkájában. A felmentés a megbízással azonos rendben akkor kezdeményezhető, ha a MAB jelenlévő tagjai azt egyszerű szótöbbséggel megszavazták.

(3) Amennyiben a hároméves megbízás alatt az (1) bekezdés b), c) vagy e) pontja alapján a MAB tagság megszűnik, erről a MAB elnöke tájékoztatja a minisztert. Új tag megbízására az érintett jelölő szervezettel való egyetértésben a MAB elnökének felterjesztésére a miniszter tesz javaslatot.

(4) A hároméves megbízási időszakon belül adott megbízás érvényessége a megbízási időszak végéig tart.

27. §

A MAB elnökének, alelnökeinek és tagjainak tiszteletdíja a költségvetésről szóló törvényben meghatározott köztisztviselői illetményalap nyolcszorosa, négyszerese, illetve kétszerese.

28. §

(1) A MAB külső tagok bevonásával szakbizottságokat hoz létre. A szakbizottsági rendszer létrehozásánál követni kell az Ftv. 124/E. §-ának m) pontjában meghatározott tudományterületi rendszert. Ettől a MAB csak a tudományterületi szakbizottságok összevonása esetén térhet el. A MAB szakbizottságainak tagjaira a MAB tagjainak javaslata alapján az elnök tesz javaslatot. A szakbizottságokban a felhasználói szféra képviselői és esetenként külföldi személyek is részt vesznek.

(2) A szakbizottságok összetételét, működését jelölési rendjét a költségvetési keretek között a MAB a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg. A szakbizottságok összetételét úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen a külön kormányrendeletben szabályozott, az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágak (művészeti területek) felsőoktatási képzést és kutatást tükröző rendszerének, és biztosított legyen az egyetemi és a főiskolai szintű képzés képviselete.

(3) A MAB köteles gondoskodni az akkreditációban részt vevő szakemberek megfelelő felkészítéséről, illetve továbbképzéséről. A képzésbe a MAB külföldi szakértőket is bevonhat.

(4) A külső szakértők, á látogatóbizottság tagjai munkájukért a költségvetési keretek között tiszteletdíjban részesülhetnek. A tiszteletdíjat és a kifizetés feltételeit a szervezeti és működési szabályzat rögzíti.

29. §

(1) A MAB mellett egy (legfeljebb tizenegy tagú) Nemzetközi Tanácsadó Testület (a továbbiakban: NTT) működik. Tagjait, a MAB állásfoglalását kikérve, a MAB elnöke kéri fel a (2) bekezdésben foglalt feladatokra való alkalmasságot szem előtt tartva.

(2) Az NTT feladata elsősorban a MAB működési elveinek, eljárási rendjének, akkreditációs követelményeinek és gyakorlatának véleményezése és értékelése, különösen a nemzetközi követelményekkel való összhang szempontjából.

(3) Az NTT tagjai rendszeres tájékoztatást kapnak a MAB munkájáról. Az NTT szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tart ülést.

A MAB titkársága

30. §

(1) A MAB ügyintézésének feladatait titkárság látja el. A titkárság felügyeletét a miniszter látja el. A titkárság teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv.

(2) A MAB titkárságának vezetőjét, a főtitkárt nyilvános pályázat alapján - á MAB elnökének egyetértésével a miniszter nevezi ki és menti fel, és adja ki részére a magasabb vezetői megbízást.

(3) A MAB főtitkára az akkreditációs eljárások alapján lefolytatott államigazgatási eljárások előkészítése során együttműködik az Oktatási Minisztériummal. Az együttműködés a kölcsönös adatszolgáltatásra is kiterjed.

(4) A titkárság gazdasági igazgatóját a főtitkár véleményének figyelembevételével a miniszter bízza meg és menti fel.

(5) A titkárság alkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói jogokat - a gazdasági igazgató esetében a kinevezés és a felmentés kivételével a MAB főtitkára; a főtitkár esetében - a kinevezés és felmentés kivételével - a MAB elnöke gyakorolja.

31. §

(1) Az éves költségvetési keret figyelembevételével MAB költségvetésének tervezetét és költségvetési beszámolóját a főtitkár előterjesztésére a MAB testülete hagyja jóvá. A MAB költségvetésében a MAB titkárságának működésére a MAB tagjainak, illetve szakbizottságok tagjainak juttatásaira vonatkozó kereteket elkülönítetten kell kezelni.

(2) A MAB költségvetésének terhére kötelezettségvállalási joggal a főtitkár, ellenjegyzési joggal gazdasági helyettese rendelkezik.

Értelmező rendelkezések

32. §

E rendelet alkalmazásában

a) akkreditációs eljárás (minőséghitelesítés): a MAB azon eljárása, amelynek során - intézményi és programakkreditáció keretében - vizsgálja, hogy a felsőoktatási intézmény képzési és kutatási tevékenysége, illetve a képzési programok szakmai és infrastrukturális színvonala, valamint az intézmény személyi és szervezeti feltételei megfelelnek-e a MAB által kidolgozott és nyilvánosságra hozott akkreditációs követelményeknek;

b) akkreditációs követelmények: a MAB által meghatározott és nyilvánosságra hozott minőségi előírások rendszere;

c) akkreditációs minősítés (akkreditáció): az akkreditációs eljárás (minőséghitelesítés) eredményeként megfogalmazott MAB határozat, amelynek értékelése lehet: akkreditálható (feltétel nélkül, illetve határozott időre szólóan), vagy nem akkreditálható;

d) doktori iskola (mester iskola): egyetemen a MAB jóváhagyásával működő, az egyetem különböző szervezeti egységeit átfogó olyan oktatási szervezet, amelyben a tudományos fokozat elnyerésére felkészítő képzés folyik. A doktori iskolában közreműködhet más felsőoktatási intézmény vagy az intézményen kívüli kutatóintézet is. Az egyetemeken tudományáganként (művészeti területenként) legfeljebb egy doktori iskola működhet. Ez alól kivételt csak a külön jogszabályban meghatározott multidiszciplináris területeken működő doktori iskolák jelenthetnek;

e) előakkreditációs eljárás: a MAB akkreditációs eljárása a működési jogosultság megszerzésére irányuló kérelmek (létesíteni kívánt intézmény, kar, továbbá az indítani kívánt alapképzési szakok) véleményezése valamint a doktori iskolák jóváhagyása során;

f) feltétel nélküli akkreditáció: az akkreditációs minősítés érvényessége az Ftv.-ben meghatározottak szerint rendszeresen, de legalább nyolcévenként lefolytatott, soron következő intézményi akkreditációs eljárás lezárásáig szól;

g) határozott időre szóló akkreditáció: az akkreditációs minősítés érvényessége az akkreditációs minősítést tartalmazó MAB határozatban megadott időpontig és feltétellel szól;

h) intézmény-akkreditációs eljárás: felsőoktatási intézmény további működésének jogosultságát vizsgáló akkreditációs eljárás;

i) intézményi akkreditációs eljárás: rendszeresen, de legalább nyolcévenként lefolytatott akkreditációs eljárás, melynek keretében intézmény-akkreditáció és programakkreditáció folyik. Az intézményi akkreditációs eljárás eredménye az intézmény, az intézmény karainak és az intézményben folyó képzések, továbbá egyetemen a doktori iskolák akkreditációs minősítése;

j) közbülső eljárás: az intézmény nyolcévenként esedékes akkreditációs eljárásai közé beiktatható akkreditációs részeljárás. Közbülső eljárás lefolytatására kerül sor; ha a szakindítási előakkreditáció vagy programakkreditáció, illetve a doktori iskolák előakkreditációja, illetve akkreditációja határozott időre szólt;

k) programakkreditációs eljárás: az egyetem; főiskola korábban megszerzett engedélye alapján működő képzések (alapképzés, szakirányú továbbképzés, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés), illetve azok különböző képzési formáinak (nappali, esti, levelező tagozat, távoktatás, székhelyen kívüli képzés) akkreditációs eljárása. Programakkreditációs eljárás az intézmény akkreditációs eljárása keretében történik;

l) szakok előakkreditációs eljárása: szakok indítási jogosultságának megszerzésére irányuló kérelmek véleményezését szolgáló akkreditációs eljárás, amelynek keretében a MAB vizsgálja:

- alapképzésben szakindítás engedélyezésére irányuló kérelmeket,

- alapképzésben a szak székhelyen kívüli képzésének feltételeit,

- alapképzésben, szakirányú továbbképzésben és akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben a szak; illetve a szakképzés távoktatási formában való indításának feltételeit;

m) szakok, szakképzések létrehozásának akkreditációs eljárása: amelynek keretében a MAB vizsgálja

- alapképzésben és szakirányú továbbképzésben a képesítési követelmények meghatározására irányuló kérelmeket,

- akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés szakmai követelményeinek az egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésbe történő befogadását.

Átmeneti és záró rendelkezések

33. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az Ftv. 81. §-ának (7) bekezdésében, illetve e rendelet 2. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a MAB feladatai ellátásának rendjét, valamint az akkreditációs követelményeket első ízben 2001. június 30-ig kell közzétenni a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben.

(3) A MAB szervezeti és működési szabályzatának e rendelet szerint módosítását 2001. június 30-ig kell elkészíteni.

(4) A MAB tagjainak névsorát a megbízási okmányok aláírását követően a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben közzé kell tenni.

(5) Az Ftv. 124/E. §-ának v) pontja szerinti, 2000. január 1-jén már folyó székhelyen kívüli képzések, illetve az Ftv. 124/E. §-ának z) pontja szerinti, 2000. július 2-án már folyó távoktatási képzések akkreditációját legkésőbb 2002. június 30-ig el kell végezni.

(6) 2002. június 30-át követően doktori, illetve mesterképzésre, valamint fokozatadásra kizárólag akkreditált doktori iskola keretében kerülhet sor.

(7) A doktori iskolák 2000. évi ideiglenes akkreditációja során:

a) minimális követelményként, a doktori iskolák létesítésére és működésére vonatkozó hatályos elvi állásfoglalást kell alkalmazni, eltekintve azoktól a feladatoktól, amelyek a 2000. évi XCVII. törvény tudományterületekre és tudományágakra vonatkozó rendelkezései nyomán hatályukat vesztették;

b) a tudományterületek és tudományágak, valamint a művészeti ágak vonatkozásában, a 2000. évi XCVII. törvény és külön korányrendelet rendelkezései szerint kell eljárni.

(8) E rendelet hatálybalépését követően első alkalommal - a 22. § (6) bekezdését figyelembe véve jelöltállítást úgy kell előkészíteni, hogy az új MAB tagjai 2001. január 1-jétől átvehessék megbízásukat.

(9) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Akkreditációs Bizottság szervezetéről, működéséről és az akkreditációs eljárás alapvető szabályairól szóló 66/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet.

34. §[1]