23/2000. (V. 18.) PM rendelet

a pénzügyi szabálysértésekre vonatkozó eljárási szabályokról

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 167. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzügyi szabálysértések felderítésének és elbírálásának végrehajtására az alábbiakat rendelem el:

1. §[1] (1) A rendelet hatálya a belföldön vagy - ha törvény a külföldön történő elkövetést is büntetni rendeli - külföldön elkövetett pénzügyi szabálysértések felderítése és elbírálása során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) vámszerveire terjed ki.

(2) A NAV vámszerveinek hatáskörébe tartozó szabálysértések elbírálására hatáskörrel nem rendelkező vámszerv a pénzügyi szabálysértések felderítése esetén - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 13. § (8) bekezdés a) pontjára tekintettel - jogosult a NAV tv. 36. § (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározottak szerint eljárási cselekmények foganatosítására.

(3) A pénzügyi szabálysértések felderítése és elbírálása során, a nemzetközi szerződés alapján a NAV más ország területén létesített szervénél elkövetett, vagy ott felderített szabálysértéseket is belföldön elkövetettnek kell tekinteni.

2. § (1)[2]

(2)[3] Pénzügyi szabálysértések esetén a felettes közigazgatási szerv alatt a NAV vámszerveinek, mint szabálysértési hatóságoknak a közvetlen irányítását és felügyeletét ellátó regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságokat, illetve a NAV Központi Hivatalát kell érteni.

3. § (1) Ha a szabálysértési hatóság hatáskörének vagy az illetékességének hiányát állapítja meg, a szabálysértési ügyben keletkezett iratokat a hatósághoz történő érkezést követően haladéktalanul köteles a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz áttenni.

(2)[4]

(3)[5]

(4) Amennyiben a pénzügyi szabálysértés felderítése során intézkedő vámszerv és az elbírálásra jogosult szerv nem azonos, az intézkedést foganatosító vámhatóság az ügyben a feljelentést az elbírálásra illetékes szabálysértési hatóságnak átirat formájában is megteheti.

4. § (1) A pénzügyi szabálysértések elkövetésének bizonyítása során a szabálysértési hatóság felhasználhatja mindazokat az iratokat és az egyéb bizonyítékokat, amelyeket a vámhatóság a Vtv.-ben meghatározott feladatainak teljesítése alkalmával szerzett be, illetve azoknak a végrehajtása során került birtokába. A vámhatóság jövedéki- és vámigazgatási eljárása, továbbá a büntetőeljárás, valamint más hatóság jogszerű eljárása során bizonyított tényekre a szabálysértési eljárásban újabb bizonyítási eljárást lefolytatni nem szükséges.

(2)[6] A pénzügyi szabálysértések megelőzése, megakadályozása, elkövetésének felderítése, a bizonyítékok biztosítása és a tényállás tisztázása érdekében a NAV szolgálati jogviszonyában álló tagját megilletik azok a jogosítványok és terhelik azok a kötelezettségek, amelyek az Sztv. a NAV vámszerveinek, mint szabálysértési hatóságoknak biztosít.

5. § (1) Helyszíni szemlét a szabálysértési hatóságnak akkor kell tartania, ha azt az elkövetés módját befolyásoló körülmények rekonstruálása, események megfigyelése, továbbá az ügy eldöntése szempontjából lényeges egyéb körülmények tisztázása érdekében bizonyítási eszközök feltalálása, feltárása szükségessé teszi.

(2) A szemlét határozattal kell elrendelni. A szemle megtartásának idejéről és helyéről az eljárás alá vont személyt értesíteni kell. Amennyiben az előzetes értesítés az eljárás eredményességét veszélyeztetné, úgy a cselekmény megkezdésével egyidejűleg kell az értesítést az érintettel közölni.

6. § (1) A vámhatóság a feltartóztatás, az előállítás, az elővezetés teljesítéséről - a jegyzőkönyv tartalmával egyező tartalmú - jelentést köteles készíteni.

(2) Hatósági tanút kell alkalmazni

a) a lefoglalásnál,

b) a csomag és jármű átvizsgálásánál, amennyiben az érdekelt a cselekmény foganatosítása során nincs jelen,

c) az írni, olvasni nem tudó személy meghallgatásáról készített jegyzőkönyv ismertetésekor.

(3) Hatósági tanút kell alkalmazni a jegyzőkönyv ismertetésénél abban az esetben is, ha az érintett a jegyzőkönyv aláírását megtagadja.

(4)[7] Hatósági tanú csak nagykorú, cselekvőképes személy lehet. Nem lehet hatósági tanú az, aki az eljárásban érdekelt, vagy a NAV hivatásos állományú tagja. Az eljáró hatóság kormánytisztviselője vagy munkavállalója csak akkor lehet hatósági tanú, ha más személy igénybevételének elháríthatatlan akadálya van.

(5)[8] A pénzügyi szabálysértések során alkalmazott eljárási cselekmények hangfelvétellel is rögzíthetők. A hangfelvétel csaka nyilatkozatot tartalmazhatja. A személyi és egyéb adatokat a hangfelvétel esetén is írásban kell rögzíteni, és azt az eljárásban részt vevő személyeknek aláírással hitelesíteniük kell. A jegyzőkönyvben a nyilatkozat helyén - a hangfelvétel nyilvántartási számának feltüntetése mellett a hangfelvétel alapján - megjegyzést kell alkalmazni. A hangfelvételt a jegyzőkönyv lezárása előtt le kell játszani, a nyilatkozó kérésére az kiegészíthető, kijavítható, illetve módosítható.

7. § (1)[9] A NAV vámszerveinek hatáskörébe tartozó szabálysértések gyanúja vagy észlelése esetén a NAV szolgálati jogviszonyban álló tagja a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.

(2)[10] Ha a késedelem veszéllyel jár, vagy ha a lefoglalandó dolog biztonságos őrzése indokolja, a NAV szolgálati jogviszonyban álló tagja határozat meghozatala nélkül, de külön jegyzőkönyvbe vagy az eljárás alá vont személy vallomását tartalmazó jegyzőkönyvbe foglalhatja a lefoglalásról szóló döntését.

8. § (1)[11] A NAV szolgálati jogviszonyban álló tagja a feltartóztatás, az előállítás, illetve az elővezetés kényszerintézkedés alkalmazásánál a NAV tv. 38. §-a szerint köteles eljárni. Amennyiben az intézkedés során ellenszegülésre kerül sor, az eljáró a NAV tv.-ben meghatározott kényszerítő eszközöket alkalmazhatja az ott szabályozott módon és feltételek szerint.

(2) A feltartóztatásról, az előállításról, valamint az elővezetésről az intézkedést foganatosító, az intézkedést követően haladéktalanul írásban köteles jelentést tenni a közvetlen szolgálati elöljárójának.

9. § Csomag, jármű ellenőrzése során az átvizsgálást lehetőleg a csomag tulajdonosának, birtokosának; illetve a jármű vezetőjének jelenlétében kell elvégezni. A tulajdonos, birtokos, illetve a jármű vezetője távollétében az átvizsgálás csak hatósági tanú jelenlétében végezhető el.

10. § (1)[12] Pénzügyi szabálysértés miatt folyó eljárásban - amennyiben az eljárás alá vont személy vagy a tanú szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és távolmaradását alapos okkal nem mentette ki - a szabálysértési hatóság határozata alapján az elővezetést a NAV - érintett lakóhelye szerint illetékes - megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságának, illetve a NAV Járőr Igazgatóságának kell foganatosítania.

(2) Az elővezetés végrehajtásáról az azt foganatosító szerv az elővezetést elrendelő határozat egy példányának visszaküldésével tájékoztatja a szabálysértési hatóságot, és mellékeli hozzá az elővezetés során felmerült költségekről szóló kimutatást, valamint az elővezetés foganatosításáról készített jelentés egy példányát.

11. § A szabálysértési eljárás felfüggesztéséről határozatot kell hozni, melyet az eljárás alá vont személyen kívül a feljelentőnek, a védőnek és sértettnek is meg kell küldeni.

12. § (1) A szabálysértési hatóságnak az ügy érdemében hozott határozatának rendelkező részében - amennyiben szükséges - rendelkeznie kell az eljárási költség viseléséről. Szakértő és tolmács kirendeléséről nem kell alakszerű határozatot hozni.

(2) A szabálysértési eljárásban keletkezett eljárási költségek különösen: a tanú megjelenésével kapcsolatos költség, a szakértő, szaktanácsadó részére megállapított munkadíj és költségtérítés, a lefoglalt dolog szállításával és megőrzésével - a raktárdíj kivételével - kapcsolatosan, továbbá az elővezetés során felmerült költség.

(3) Az eljárási költséget több eljárás alá vont személy esetében annak a terhére kell megállapítani, akinek az érdekkörében az felmerült. Ha ez nem határozható meg, az eljárási költséget az eljárás alá vont személyek egyetemlegesen viselik.

13. § (1) A szabálysértési hatóság a határozatát kézbesítéssel vagy - amennyiben az érintett jelen van - kihirdetéssel közli. A határozat kihirdetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben nyilatkoztatni kell az érintettet arról, hogy élni kíván-e a jogorvoslati jogával.

(2) A szabálysértési hatóság a határozat kijavítását az érintett jelenlétében szabályszerűen elvégezheti, ha azt az érintett is igazolja. Egyéb esetben a kijavításról határozatot kell hozni.

14. § A szabálysértési hatóságnak az ügy érdemében hozott határozata jogerős és végrehajtható, ha a jogosult

a) a határozat ellen jogorvoslattal nem élt,

b) a kifogást annak érdemi elbírálása előtt visszavonta,

c) a határozat kihirdetésekor a jogorvoslati jogáról lemondott.

15. § (1)[13] A NAV vámszerve, mint szabálysértési hatóság által kiszabott pénzbírságot és egyéb pénzösszeget a szabálysértési hatóság által megadott számlaszámra banki átutalással vagy postai befizetési lap felhasználásával kell teljesíteni.

(2) Banki átutalással történő teljesítés esetén a fizetésre kötelezettnek a Közlemény rovat elé "X" jelzést kell tennie, és a rovatban fel kell tüntetnie a fizetésre kötelezett nevét, a határozatot hozó szabálysértési hatóság megnevezését és a határozat számát.

16. § (1) Mielőtt a szabálysértési hatóság az elkövető beleegyezését kikéri a közérdekű munkára történő átváltoztatásról, be kell szereznie az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző írásos nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a településen közérdekű munka végzésére alkalmas munkahely van-e.

(2) Amennyiben a jegyző úgy nyilatkozik, hogy az elkövető foglalkoztatását biztosítani tudja, a szabálysértési hatóság az elkövetőt beidézi a beleegyező nyilatkozat írásban történő beszerzése érdekében.

17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a pénzügyi, a vám- és a deviza-szabálysértésekre, valamint a jövedékkel való visszaélésre vonatkozó eljárásról szóló 53/1983. (XII. 10.) PM rendelet , valamint annak módosításáról szóló 5/1986. (II. 27.) PM. rendelet hatályát veszti.

Járai Zsigmond s. k.,

pénzügyminiszter