47/2000. (IV. 10.) Korm. rendelet

veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről[1]

1. § (1) A Kormány a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 2. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerinti - árvízvédekezési - veszélyhelyzet létrejöttét, 2000. április 8-án 22.00 órától, megállapítja.

(2)[2] A veszélyhelyzet Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben áll fenn.

2. § (1)[3][4] Az 1. § (1) bekezdésében jelzett időponttól, a (2) bekezdésben megjelölt területen - a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (Hvt.) 199. §-ának (4) bekezdése alapján - a Kormány a Hvt. 207. §-ában, 213., 214., 216. §-ában, 220. §-ának (1) bekezdésében, 221. §-ának (1)-(2) bekezdésében, (3) bekezdésének a)-c) pontjában, (4) és (5) bekezdésében, 234. §-ában, 243. §-ának (1)-(2) bekezdésében szereplő (az e jogszabály mellékletében felsorolt) rendelkezések bevezetését elrendeli. A Hvt. 207. § (2) bekezdése abban az esetben alkalmazható, ha a képviselő-testület összehívása akadályba ütközik.

(2) A veszélyhelyzet elhárításában - a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (Kat. tv.) 8. §-ának b) pontja alapján - a Magyar Honvédség, a Határőrség és a rendvédelmi szervek bevonhatók.

(3) A Kormány a veszélyhelyzetnek megfelelően az alábbi védelmi szakaszokon rendeli el a rendkívüli készültséget:

a)[5]

i)[6] a Sajó-toroktól az országhatárig terjedő Tisza-szakasz jobb és bal partjára, valamint a Hármas-Körös Öcsödig terjedő mindkét parti töltéseire;

j) a Hortobágy-Berettyó ágotai szelvényétől a mezőtúri torkolatig terjedő mindkét oldali töltésre.

3. § (1) A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a rendkívüli árvízvédekezéssel összefüggő feladatait a reá vonatkozó jogszabályok szerint lássa el. A védekezési munkabizottság a KHVM-ben működik. Tevékenységéért a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a felelős.

(2) Az e jogszabályban szereplő veszélyhelyzet elhárításával kapcsolatos kormányzati kommunikációt a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter hangolja össze.

(3) A Kormányzati Koordinációs Bizottság - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint a honvédelmi miniszter bevonásával - 2000. április 11-ig készítsen jelentést az 1999. november 22-e óta bekövetkezett - ár- és belvízvédekezéssel összefüggő költségekről.

(4) Az ár- és belvízvédekezési költségek teljes körű felméréséig a veszélyhelyzet elhárításához szükséges költségeket a Kormány biztosítja. Az átcsoportosított összegekből a védekezésben résztvevő vízügyi szervezetek részére a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a védekezéshez elengedhetetlenül szükséges költségeket átutalhatja.

4. § (1) A Kormány e rendeleti úton bevezetett intézkedésekről - a Kat. tv. 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján - az Országgyűlést a 2000. április 10-ével kezdődő héten tájékoztatja.

(2) A Kormány a 2. § (2) bekezdése alapján tett intézkedéseiről - a Kat. tv. 8. §-a alapján - a köztársasági elnököt a 2000. április 10-ével kezdődő héten tájékoztatja.

5. § (1) E rendelet 2000. április 8-án 22.00 órakor lép hatályba.

(2) A Kormány e rendeletét - a Magyar Közlönyben történő közzétételen kívül - mert a halasztást nem tűrő eset fennáll, a közszolgálati műsorszórók útján kihirdeti.

(3)[7] E rendelet - ha a Kormány korábban hatályon kívül nem helyezi - 2000. május 25-én, 24.00 órakor hatályát veszti.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 47/2000. (IV. 10.) Korm. rendelethez

Hvt. 207. § (1) A polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testületének, illetőleg a fővárosi, megyei közgyűlésnek a feladat- és hatáskörét - a helyi önkormányzatokról szóló törvény 10. §-ának k) pontjában foglaltak kivételével - a polgármester gyakorolja.

(3) A polgármester és a jegyző honvédelmi igazgatási, valamint rendkívüli intézkedésekből adódó feladatait a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester utasításai szerint látja el.[8]

Hvt. 213. § (1) A közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott tartamára, illetőleg meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható.

(2) A megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester a védelmi és a lakosságellátási érdekekre tekintettel - a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter hozzájárulásával - az (1) bekezdés alapján megállapított korlátozástól, illetőleg tilalomtól eltérően rendelkezhet.

Hvt. 214. § (1) Korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását (kijárási tilalom).

(2) A kijárási tilalmat és annak időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.

Hvt. 216. § (1) Elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagyni (kitelepítés), egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye.

(2) A lakosság elszállításáról a polgármester gondoskodik.

220. § (1) Elrendelhető a folyamatos polgári védelmi szolgálat ellátása.

221. § (1) A veszélyeztetett területekről - a megelőző polgári védelmi intézkedés keretében - a honvédelmi, nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállítását - biztonságba helyezésük végett - el lehet rendelni (kiürítés).

(2) A visszamaradó lakosság és a tovább termelő üzemek szükségleteinek kielégítésére biztosítani kell a megfelelő visszamaradó készletet (állatállományt), egészségügyi anyagokat és termelési készleteket. A visszamaradó készletek nagyságát a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester intézkedésének megfelelően a polgármester határozza meg.

(3) A vagyontárgyak elszállítását

a) polgári védelmi indokból a belügyminiszter,

b) egyéb fontos okból a szakminiszter,

c) a központi irányító szervekkel való összeköttetés megszakadása esetén a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester

rendelheti el.

(4) A befogadási területeket és az elszállítási irányokat (útvonalakat) a (3) bekezdésben megjelölt elrendelő határozza meg.

(5) A vagyontárgyak elszállításával, illetőleg biztonságba helyezésével kapcsolatos munkához szükséges munkaerő a honvédelmi munkakötelezettség alapján vehető igénybe.

234. § (1) Rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg.

(2) Rendelet alapján a költségvetési fejezetek között átcsoportosítás hajtható végre, egyes kiadási előirányzatok felfüggeszthetők, a költségvetési törvényben nem szereplő kiadások teljesíthetők és rendkívüli fizetési kötelezettség írható elő.

243. § (1) A rendkívüli helyzet következtében szükségessé váló élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki és földmunkagép igénybevétele.

(2) Halasztást nem tűrő esetben az igénybevételt határozattal elrendelheti a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester.