84/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet
az egyetemi szintű molekuláris biológus alapképzési szak képesítési követelményeiről
A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § E rendelet melléklete az egyetemi szintű molekuláris biológus szak képesítési követelményeit tartalmazza.
2. § Az e rendelet mellékletében foglalt egyetemi szintű molekuláris biológus szakon molekuláris biológus szakképzettség szerezhető.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 84/2000. (VI. 15.) Korm. rendelethez
Egyetemi szintű molekuláris biológus szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
Szakemberek képzése, akik - a 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 1.a) pontjára is tekintettel - a modern molekuláris biológia szemléletével és módszertanával egyaránt magas szinten rendelkeznek; felkészültek arra, hogy ezeket az ismereteket a biotechnológia sokféle alkalmazásában, az egészségügyben, a mezőgazdaságban és a gyógyszeriparban szakképzettségüknek megfelelően felhasználják; akik képesek a molekuláris biológia legújabb vívmányait felhasználva alap- és alkalmazott kutatásokat végezni; képesek tudományterületük alkotó művelésére, továbbfejlesztésére és eredményeik átültetésére a gyakorlatban; akik tevékenyen részt vesznek a jövőnk formálásában egyre jelentősebb szerepet játszó molekuláris biológiai ismeretek átadásában és társadalmi hasznosításában.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles molekuláris biológus.
3. A képzési idő
10 félév, az oklevél kiadásához szükséges legkisebb teljesítmény a 90/1998. (V. 8.) Korm. rendelet alapján 300 kredit megszerzése, melyben 3500 a tanóra.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
- fizika 9 kredit,
- matematika 9 kredit,
- számítástechnika 3 kredit,
- kémia 10 kredit,
- további természettudományi ismeretek 20 kredit,
összesen 51 kredit.
b) Nem-természettudományos ismeretek
- angol és egy másik idegen nyelv,
- társadalomtudományok,
- bölcsészeti tudományok,
- testnevelés,
összesen 30 kredit.
c) Szakmai törzsanyag
A törzsanyag hét témakör köré csoportosítható, az egyes témakörök egymással egyenértékűek.
ca) Állattani ismeretek
- Az állatok fejlődéstana. Az egyed és törzsfejlődés.
- A gerinctelenek kültakarójának szöveti szerkezete. A gerincesek bőre, funkciói. Az egysejtűek és a gerinctelenek vázképződményei. A gerincesek vázrendszeri szervei. A csont mint szerv, a csontanyagcsere szabályozása.
- Az amoeboid-, az ostoros és csillós mozgás sejtmorfológiai alapja, mechanizmusa.
- A harántcsíkolt izmok. Az izomműködés molekuláris mechanizmusa és energetikája.
- A simaizmok, működésük molekuláris alapjai.
- A táplálkozás. Táplálkozási formák az egysejtűek és a gerinctelen szervezetek körében.
- A gerincesek tápcsatornájának működése, a máj, az epe és a hasnyálmirigy.
- A vér szövettana, funkciói, a vérsejtek élettartama.
- A szív típusai és funkcionális anatómiája, működése.
- A nyirok képződése, összetétele, funkciói. A nyirokkeringés.
- A nyitott keringési rendszer szerkezeti és élettani jellemzői.
- A légzés fogalma, biológiai jelentősége és részfolyamatai. Az állatok csorpotosítása oxigénigényük szerint.
- A gerincesek kopoltyúi. A tüdő fejlődéstörténete és anatómiája a gerincesekben.
- A kiválasztás és ozmoreguláció gerinctelenekben.
- Kiválasztó-, ion és ozmoregulációs szervek a gerincesekben.
- A szaporodás fogalma, biológiai jelentősége. Két fő típusa.
- Az ivari nem chromosomalis meghatározódása. A külső és belső megtermékenyítés.
- A női nemi ciklus. A placentáció és placentatípusok.
- Elektromos szignalizáció az idegrendszerben. Az elektromos és kémiai szinapsisok. Kémiai ingerület áttevők.
- A reflexek, a reflexív és a reflexkör. A gerincesek idegrendszere, somatomotoros működése. A gondolkodás, tudat és memória élettana.
- A receptorsejt. A receptorok/érzékszervek csoportosítása.
- A látószervek és a látás kemizmusa.
- A testfelszín mechanoreceptorai.
- A hallás mechanizmusa.
- A hormonok fogalma. Az endokrin rendszer.
cb) Növénytani ismeretek
- A növényi sejt és struktúrája. A sejtfal, a biomembránok, a sejtmag, az endoplazmatikus retikulum, a Golgi apparátus a fehérje és a poliszacharidok szekréciójában, a sejtvakuólum.
- A színtestek felépítése és típusaik.
- A növényi szövetek és tulajdonságaik sejtes elemei.
- A növényi test szerveződése az evolúció során.
- A hajtásos test szerveződésének fokozatai, típusai. A levél szöveti felépítése és funkciói.
- A gyökér és szöveti felépítése, a módosult gyökértípusok.
- Az ivaros és az ivartalan szaporodás.
- Az életciklusok (nemzedékváltakozás) típusai a növényvilágban.
- A hajtásos növények és fejlődésük.
- A növényi sejtet felépítő anyagok és molekulák sajátságai.
- A fotoszintézis.
- A széndioxid fixálás jellemzői és a fiziológiai szerepe. A szénhidrát anyagcsere.
- A fotoszintetikus szénanyagcsere.
- A keményítő szintézise és szabályozása.
- A légzés, ATP szintézis. A légzési folyamatok szabályozása.
- A lipid anyagcsere. A glükoneogenezis.
- Az ásványos táplálkozás és az ionfelvétel.
- A víz transzportja és a vízpotenciál.
- A molekuláris nitrogén kötése, a növények szerepe a biológiai nitrogén kötésben.
- A növényi hormonok és a szabályozás.
- A sejtnövekedés.
- A fitokróm rendszer.
- A virágzás szabályozása.
- A stresszválasz a növényekben.
- A növényi génműködés és a sejtciklus szabályozása.
cc) Biokémiai ismeretek
- Oxigéntranszport fehérjéi.
- Globinok polimorfizmusa.
- Az enzimek mint biokatalizátorok.
- Az enzimek kinetikai tulajdonságainak Michaelis-Menten modellje.
- Enzimgátlás.
- A szénhidrátok szerkezete és biológiai szerepe.
- A biológiai membránok.
- A glikolízis lokalizációja, lépései, szerepe, szabályozása.
- A citrát-kör lokalizációja, részfolyamatai, energia- és anyagmérlege, szabályozása.
- Az oxidációs energia átalakulása kémiai kötési energiává.
- A pentóz-foszfát útvonal lokalizációja, szerepe a metabolizmusban.
- A glükóz-6-foszfát sorsa a sejt igényeinek megfelelően.
- A glükoneogenézis lokalizációja, energetikája.
- Glikogén metabolizmus.
- A ciklikus-AMP központi szerepe a glikogén szintézis és lebontás szabályozásában.
- A májban folyó glikogén metabolizmus szerepe a vér cukor-szint szabályozásában.
- Zsírsavak metabolizmusa.
- Ketontestek keletkezése és szerepe.
- Telített zsírsavak bioszintézise.
- A zsírsav metabolizmus hormonális, rövid és hosszú távú szabályozása.
- A táplálék fehérjék emésztése. Az urea-ciklus és kapcsolata a citrát-körrel.
- Aminosavak lebontása; az aminosavak szénláncának sorsa; ketogén és glükogén aminosavak.
cd) Genetikai ismeretek
- A DNS szerkezete. A DNS denaturálása, renaturálása. A DNS-hibridizáció. A DNS másodlagos szerkezete.
- A prokarióta "kromoszóma". Az eukarióta kromoszóma. A DNS szerveződési szintjei az eukarióta kromoszómában.
- Kromoszómaszám, kariotípus. Euploidia, aneuploidia. Autoploidia, alloploidia. Hypoploidia. Hyperploidia. Nondiszjunkció, endomitózis, endoreplikáció.
- Az RNS-vírusok. Viroidok, VLP, Killer-faktor. A prionok. A replikáció szemikonzervatív jellege.
- A replikáció szémidiszkontinuus jellege. A replikon.
- Javítási mechanizmusok.
- A transzkripció. Poszttranszkripciós módosítások.
- Mozaikos génszerkezet, intron, exon, maturáz. Az mRNS-érés mechanizmusa. Az immunglobulingének. A klonális szelekció. Hibridomák, monoklonális ellenanyagok.
- A poszttranszkripciós módosítások. Fehérjetranszport a citoszolból a sejtszervekbe. Membránalkotó és szekréciós fehérjék transzportja.
- Ismétlődő (repetatív) szekvenciák kimutatása. Tandem repeat szekvenciák.
- A nemzedékváltakozás, gaméta, zigóta, izogámia, anizogámia, heterogámia, konjugáció, kopuláció.
- A meiózis.
- A neokombináció és az öröklésmenetek alaptípusai.
- Predetermináció és anyai hatás. Beltenyésztés és heterózishatás.
- Fenotípusos ivarmeghatározás.
- Genotípusos ivarmeghatározás.
- Kapcsoltság és rekombináció. Genetikai térképezés.
- Mitotikus rekombináció.
- Szomatikus sejthibridizálás alkalmazása genetikai térképezésnél.
- Az általános rekombináció.
- A Ty-elemek, Copia-elemek, FB- és P-elemek, a hibrid-diszgenezis. Transzpozició. Bakteriális episzómák.
- Bakteriális rezisztenciafaktorok. Plazmidok.
- Generalizált transzdukció. Specializált transzdukció.
- A növényi szintestek extrakromoszómális öröklődése.
- Mitochondriumhoz kötött extrakromoszómális öröklődés.
ce) Mikrobiológiai ismeretek
- A mikroorganizmusok helye az élővilágban.
- A baktériumok tenyésztése.
- Energia metabolizmus a prokariótákban.
- A baktériumok fiziológiája.
- Dezinficiálás.
- Antimikrobiális kemoterápia. A sejtfalszintézis gátlása.
- Antibakteriális szerekkel szembeni rezisztencia.
- Patogenitás és virulencia.
- A gazdaszervezet védekezése a fertőzésekkel szemben.
- A gombák helye az élővilágban.
- A gombák szaporodása.
- A gombák rendszere.
- Az algák általános ismertetése.
- Az algák szaporodása és termesztése.
- A protozoonok helye az élővilágban.
- A protozoonok szaporodása.
- A vírusok felépítése.
- A virion szerkezete és osztályozása.
- A bakteriofágok általános jellemzése.
- Az állatokat megbetegítő vírusok. DNS vírus családok. RNS vírus családok.
- A vírusok szaporodása.
- Vírusfertőzés. Akut fertőzés és perzisztens fertőzés.
- Növényi vírusok.
- A gombák, az algák és az ízeltlábúak vírusai.
- Viroidok és prionok általános jellemzése.
cf) Sejtbiokémiai és molekuláris biológiai ismeretek
- A sejt struktúrája. Sejtorganellum. Sejtek frakcionálása.
- A fehérjeszintézis, RNS szintézise. A riboszóma ciklus. A transzláció.
- Membránok összetétele. A sejt-sejt kapcsolatok. Endocitózis, exocitózis.
- A transzportfolyamatok biokémiája. A sejtmembrán izolálása. Lipid analízis. Membránfehérjék kinyerése.
- A citoszkeleton. Mikrofilamentumok, "intermediate" filamentumok. Mikrotubulusok.
- Az extracelluláris mátrix. Fokális adhézió. Az extracelluláris mátrixfehérjék membrán receptorai.
- A mitokondrium.
- A kloroplászt.
- A membránkötött receptoron keresztül ható szignálok hatásmechanizmusa.
- Citoplazmatikus targeten ható szignálútvonalak. Szignálútvonalak interakciója.
- A sejtosztódás (anti-onkogének).
- Stressz fehérjék. Hősokk fehérjék génszintű regulációja.
- Állati sejtek tenyésztése. Növényi sejtek tenyésztése.
- A sejtmag, az eukarióta génexpresszió és szabályozása. A DNS szerkezete.
- A DNS replikáció, mutáció, repair. A kromatin struktura. Sejtmagmembrán.
- A transzkripció szabályozása. A posztranszkripciós szabályozása. Sejtmag preparátum készítése és analízise.
- Nukleinsavak izolálása. Restrikciós endonukleázok, restrikciós térképezés.
- Oligonukleotidok kémiai szintézise, izolálása, tisztítása és alkalmazása.
- Klónozás. Klónozó vektorok. Genomi és cDNS könyvtárak. Rekombináns DNS tisztítása, jellemzése.
- Polimeráz láncreakció (PCR).
- DNS és RNS hibridizációs módszerek.
- DNS szekvenálás.
- Fehérjék termeltetése géntechnológiai módszerekkel. Prokarióta és eukarióta expressziós rendszerek.
- Western blot.
- Fehérje szekvenálás.
cg) Orvosbiológiai ismeretek
- A biológiai membránok szerveződésének és funkcióinak termodinamikai alapjai, funkcionális heterogénitása.
- A sejtmembránon keresztül lezajló anyagtranszport
formái, ezek szerepe a sejtműködések szabályozásában.
- A folyadékterek kompartmentalizációja, a kompartmentek közötti kapcsolatok.
- Vér-liquor, vér-agy és agy-liquor barrier.
- A gyógyszerek transzportja, felszívódása, eloszlása és kiürülése. Megoszlási térfogat, a clearance és az extrakciós hányados farmakológiai értelmezése.
- Dózis-hatás görbék felvétele és értelmezése. Potenciális új gyógyszerek kísérletes és klinikai farmakológiai vizsgálata.
- A sejtmembrán elektromos sajátságai.
- Az axonális akciós potenciál, a Na- és K-csatornák fajtái, farmakológiai sajátságai.
- Elektrofiziológiai vizsgálómódszerek, az ionáramok kinetikai analízise.
- Hormonok, növekedési faktorok sejtszintű hatásmechanizmusa.
- A receptor fogalma, receptoriális és nem-receptoriális gyógyszerhatások. Jelátviteli rendszerek és gyógyszerhatás. Agonista, antagonista.
- A hámszövet. Epithelsejtek transzportfolyamatai.
- Hámrétegen keresztül lezajló transzportfolyamatok jellegzetességei.
- Mirigyhám, a mirigyszekréció mechanizmusa.
- Primer és szekunder érzékhám. A szenzoros receptorok jelfeldolgozó és jelátviteli mechanizmusai.
- A pigmenthám előfordulása és funkcionális jelentősége. Zsírszövet, porcszövet, csontszövet. Csontosodási formák.
- Kötőszöveti sejttípusok és funkcióik, kötőszöveti rostok, a kötőszöveti alapállomány.
- Az izomszövet.
- Izomsejt-típusok elektrofiziológiai sajátságai.
- Szívritmuszavarok.
- A vér és a csontvelő, a vérképzés. Az immunválasz morfológiai alapjai.
- Az idegszövet elemei, funkcionális sajátságaik, elektrofiziológiája és farmakológiája. A neuromuszkuláris funkció.
- Az ivarsejtek. Megtermékenyítés. A fejlődés korai fázisai.
- A chorion kialakulása. A placenta szerkezete. A placentán keresztül lezajló anyagkicserélődés.
- Molekuláris sejt-sejt kölcsönhatások szerepe a hiszto- és organo-genezisben. Differenciálódás, dedifferenciálódás, regeneráció. A magzati fejlődést károsan befolyásoló tényezők.
A szakmai törzsanyagból, hét szigorlattal együtt megszerzendő kreditek száma legalább 116.
d) Kiegészítő szakmai ismeretek
A c) pontban részletezett szakmai törzsanyagon kívül szükséges további kiegészítő szakmai ismeretek (biokémia, mikrobiológia, genetika, orvosbiológia) megszerzése legalább 51 kredit.
e) Gyakorlati képességek
A diplomamunkát közvetlenül előkészítő laboratóriumi munkán kívül a kísérleti jellegű szakmai tantárgyak gyakorlatain megszerzendő legalább 100 kredit, ami a szakmai anyag része.
Ezen felül a diplomamunka előkészítéséhez szükséges laboratóriumi munka 50 kredit.
f) Szakmai gyakorlat
Molekuláris biológiai laboratóriumokban, illetve biotechnológiát alkalmazó vállalatoknál tett látogatás alapján megszerzendő legalább 2 kredit.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzése a 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 5. pontjában foglaltak alapján az 5.3. pont kivételével, ami a következő éppen módosul:
5.3. A záróvizsga
5.3.1. A záróvizsgára való bocsátás feltételei:
- hét szigorlat letétele, amelynek követelményei a szakmai törzsanyagban szerepelnek. Egy teljesített szigorlat 3 kreditnek felel meg;
- a diplomamunkával együtt legalább 300 kredit megszerzése; ezen belül
= legalább 116 kredit a szakmai törzsanyagból a szigorlatokkal együtt,
= legalább 51 kredit a kiegészítő szakismeretekből,
= legalább 51 kredit a természettudományos alapismeretekből,
= 30 kredit nem-természettudományos szakismeretekből,
= legalább 2 kredit szakmai gyakorlatból, és
= 50 kredit a diplomamunka előkészítéséből adódik.
- legalább középfokú, C típusú állami - vagy azzal egyenértékű - nyelvvizsga egy idegen nyelvből,
- bírálók által elfogadott diplomamunka.
5.3.2. A záróvizsga részei:
- a diplomamunka megvédése,
- a komplex szóbeli vizsga, melynek keretében általános biológia, molekuláris biológia és a diplomamunka témájának megfelelő kérdésekre kell választ adni a szakmai törzsanyag, valamint az intézmény által rögzített és a vizsga előtt legalább 3 hónappal korábban közzétett tételek alapján.
5.3.3. A záróvizsga eredménye
A diplomamunkára, a diplomamunka védésére, illetve a három szóbeli tétel megválaszolására külön-külön kapott érdemjegyek átlaga.
6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések
A szakon az oktatás magyar és angol nyelven is történhet.