84/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet

az egyetemi szintű molekuláris biológus alapképzési szak képesítési követelményeiről

A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § E rendelet melléklete az egyetemi szintű molekuláris biológus szak képesítési követelményeit tartalmazza.

2. § Az e rendelet mellékletében foglalt egyetemi szintű molekuláris biológus szakon molekuláris biológus szakképzettség szerezhető.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 84/2000. (VI. 15.) Korm. rendelethez

Egyetemi szintű molekuláris biológus szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

Szakemberek képzése, akik - a 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 1.a) pontjára is tekintettel - a modern molekuláris biológia szemléletével és módszertanával egyaránt magas szinten rendelkeznek; felkészültek arra, hogy ezeket az ismereteket a biotechnológia sokféle alkalmazásában, az egészségügyben, a mezőgazdaságban és a gyógyszeriparban szakképzettségüknek megfelelően felhasználják; akik képesek a molekuláris biológia legújabb vívmányait felhasználva alap- és alkalmazott kutatásokat végezni; képesek tudományterületük alkotó művelésére, továbbfejlesztésére és eredményeik átültetésére a gyakorlatban; akik tevékenyen részt vesznek a jövőnk formálásában egyre jelentősebb szerepet játszó molekuláris biológiai ismeretek átadásában és társadalmi hasznosításában.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles molekuláris biológus.

3. A képzési idő

10 félév, az oklevél kiadásához szükséges legkisebb teljesítmény a 90/1998. (V. 8.) Korm. rendelet alapján 300 kredit megszerzése, melyben 3500 a tanóra.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos alapismeretek

- fizika 9 kredit,

- matematika 9 kredit,

- számítástechnika 3 kredit,

- kémia 10 kredit,

- további természettudományi ismeretek 20 kredit,

összesen 51 kredit.

b) Nem-természettudományos ismeretek

- angol és egy másik idegen nyelv,

- társadalomtudományok,

- bölcsészeti tudományok,

- testnevelés,

összesen 30 kredit.

c) Szakmai törzsanyag

A törzsanyag hét témakör köré csoportosítható, az egyes témakörök egymással egyenértékűek.

ca) Állattani ismeretek

- Az állatok fejlődéstana. Az egyed és törzsfejlődés.

- A gerinctelenek kültakarójának szöveti szerkezete. A gerincesek bőre, funkciói. Az egysejtűek és a gerinctelenek vázképződményei. A gerincesek vázrendszeri szervei. A csont mint szerv, a csontanyagcsere szabályozása.

- Az amoeboid-, az ostoros és csillós mozgás sejtmorfológiai alapja, mechanizmusa.

- A harántcsíkolt izmok. Az izomműködés molekuláris mechanizmusa és energetikája.

- A simaizmok, működésük molekuláris alapjai.

- A táplálkozás. Táplálkozási formák az egysejtűek és a gerinctelen szervezetek körében.

- A gerincesek tápcsatornájának működése, a máj, az epe és a hasnyálmirigy.

- A vér szövettana, funkciói, a vérsejtek élettartama.

- A szív típusai és funkcionális anatómiája, működése.

- A nyirok képződése, összetétele, funkciói. A nyirokkeringés.

- A nyitott keringési rendszer szerkezeti és élettani jellemzői.

- A légzés fogalma, biológiai jelentősége és részfolyamatai. Az állatok csorpotosítása oxigénigényük szerint.

- A gerincesek kopoltyúi. A tüdő fejlődéstörténete és anatómiája a gerincesekben.

- A kiválasztás és ozmoreguláció gerinctelenekben.

- Kiválasztó-, ion és ozmoregulációs szervek a gerincesekben.

- A szaporodás fogalma, biológiai jelentősége. Két fő típusa.

- Az ivari nem chromosomalis meghatározódása. A külső és belső megtermékenyítés.

- A női nemi ciklus. A placentáció és placentatípusok.

- Elektromos szignalizáció az idegrendszerben. Az elektromos és kémiai szinapsisok. Kémiai ingerület áttevők.

- A reflexek, a reflexív és a reflexkör. A gerincesek idegrendszere, somatomotoros működése. A gondolkodás, tudat és memória élettana.

- A receptorsejt. A receptorok/érzékszervek csoportosítása.

- A látószervek és a látás kemizmusa.

- A testfelszín mechanoreceptorai.

- A hallás mechanizmusa.

- A hormonok fogalma. Az endokrin rendszer.

cb) Növénytani ismeretek

- A növényi sejt és struktúrája. A sejtfal, a biomembránok, a sejtmag, az endoplazmatikus retikulum, a Golgi apparátus a fehérje és a poliszacharidok szekréciójában, a sejtvakuólum.

- A színtestek felépítése és típusaik.

- A növényi szövetek és tulajdonságaik sejtes elemei.

- A növényi test szerveződése az evolúció során.

- A hajtásos test szerveződésének fokozatai, típusai. A levél szöveti felépítése és funkciói.

- A gyökér és szöveti felépítése, a módosult gyökértípusok.

- Az ivaros és az ivartalan szaporodás.

- Az életciklusok (nemzedékváltakozás) típusai a növényvilágban.

- A hajtásos növények és fejlődésük.

- A növényi sejtet felépítő anyagok és molekulák sajátságai.

- A fotoszintézis.

- A széndioxid fixálás jellemzői és a fiziológiai szerepe. A szénhidrát anyagcsere.

- A fotoszintetikus szénanyagcsere.

- A keményítő szintézise és szabályozása.

- A légzés, ATP szintézis. A légzési folyamatok szabályozása.

- A lipid anyagcsere. A glükoneogenezis.

- Az ásványos táplálkozás és az ionfelvétel.

- A víz transzportja és a vízpotenciál.

- A molekuláris nitrogén kötése, a növények szerepe a biológiai nitrogén kötésben.

- A növényi hormonok és a szabályozás.

- A sejtnövekedés.

- A fitokróm rendszer.

- A virágzás szabályozása.

- A stresszválasz a növényekben.

- A növényi génműködés és a sejtciklus szabályozása.

cc) Biokémiai ismeretek

- Oxigéntranszport fehérjéi.

- Globinok polimorfizmusa.

- Az enzimek mint biokatalizátorok.

- Az enzimek kinetikai tulajdonságainak Michaelis-Menten modellje.

- Enzimgátlás.

- A szénhidrátok szerkezete és biológiai szerepe.

- A biológiai membránok.

- A glikolízis lokalizációja, lépései, szerepe, szabályozása.

- A citrát-kör lokalizációja, részfolyamatai, energia- és anyagmérlege, szabályozása.

- Az oxidációs energia átalakulása kémiai kötési energiává.

- A pentóz-foszfát útvonal lokalizációja, szerepe a metabolizmusban.

- A glükóz-6-foszfát sorsa a sejt igényeinek megfelelően.

- A glükoneogenézis lokalizációja, energetikája.

- Glikogén metabolizmus.

- A ciklikus-AMP központi szerepe a glikogén szintézis és lebontás szabályozásában.

- A májban folyó glikogén metabolizmus szerepe a vér cukor-szint szabályozásában.

- Zsírsavak metabolizmusa.

- Ketontestek keletkezése és szerepe.

- Telített zsírsavak bioszintézise.

- A zsírsav metabolizmus hormonális, rövid és hosszú távú szabályozása.

- A táplálék fehérjék emésztése. Az urea-ciklus és kapcsolata a citrát-körrel.

- Aminosavak lebontása; az aminosavak szénláncának sorsa; ketogén és glükogén aminosavak.

cd) Genetikai ismeretek

- A DNS szerkezete. A DNS denaturálása, renaturálása. A DNS-hibridizáció. A DNS másodlagos szerkezete.

- A prokarióta "kromoszóma". Az eukarióta kromoszóma. A DNS szerveződési szintjei az eukarióta kromoszómában.

- Kromoszómaszám, kariotípus. Euploidia, aneuploidia. Autoploidia, alloploidia. Hypoploidia. Hyperploidia. Nondiszjunkció, endomitózis, endoreplikáció.

- Az RNS-vírusok. Viroidok, VLP, Killer-faktor. A prionok. A replikáció szemikonzervatív jellege.

- A replikáció szémidiszkontinuus jellege. A replikon.

- Javítási mechanizmusok.

- A transzkripció. Poszttranszkripciós módosítások.

- Mozaikos génszerkezet, intron, exon, maturáz. Az mRNS-érés mechanizmusa. Az immunglobulingének. A klonális szelekció. Hibridomák, monoklonális ellenanyagok.

- A poszttranszkripciós módosítások. Fehérjetranszport a citoszolból a sejtszervekbe. Membránalkotó és szekréciós fehérjék transzportja.

- Ismétlődő (repetatív) szekvenciák kimutatása. Tandem repeat szekvenciák.

- A nemzedékváltakozás, gaméta, zigóta, izogámia, anizogámia, heterogámia, konjugáció, kopuláció.

- A meiózis.

- A neokombináció és az öröklésmenetek alaptípusai.

- Predetermináció és anyai hatás. Beltenyésztés és heterózishatás.

- Fenotípusos ivarmeghatározás.

- Genotípusos ivarmeghatározás.

- Kapcsoltság és rekombináció. Genetikai térképezés.

- Mitotikus rekombináció.

- Szomatikus sejthibridizálás alkalmazása genetikai térképezésnél.

- Az általános rekombináció.

- A Ty-elemek, Copia-elemek, FB- és P-elemek, a hibrid-diszgenezis. Transzpozició. Bakteriális episzómák.

- Bakteriális rezisztenciafaktorok. Plazmidok.

- Generalizált transzdukció. Specializált transzdukció.

- A növényi szintestek extrakromoszómális öröklődése.

- Mitochondriumhoz kötött extrakromoszómális öröklődés.

ce) Mikrobiológiai ismeretek

- A mikroorganizmusok helye az élővilágban.

- A baktériumok tenyésztése.

- Energia metabolizmus a prokariótákban.

- A baktériumok fiziológiája.

- Dezinficiálás.

- Antimikrobiális kemoterápia. A sejtfalszintézis gátlása.

- Antibakteriális szerekkel szembeni rezisztencia.

- Patogenitás és virulencia.

- A gazdaszervezet védekezése a fertőzésekkel szemben.

- A gombák helye az élővilágban.

- A gombák szaporodása.

- A gombák rendszere.

- Az algák általános ismertetése.

- Az algák szaporodása és termesztése.

- A protozoonok helye az élővilágban.

- A protozoonok szaporodása.

- A vírusok felépítése.

- A virion szerkezete és osztályozása.

- A bakteriofágok általános jellemzése.

- Az állatokat megbetegítő vírusok. DNS vírus családok. RNS vírus családok.

- A vírusok szaporodása.

- Vírusfertőzés. Akut fertőzés és perzisztens fertőzés.

- Növényi vírusok.

- A gombák, az algák és az ízeltlábúak vírusai.

- Viroidok és prionok általános jellemzése.

cf) Sejtbiokémiai és molekuláris biológiai ismeretek

- A sejt struktúrája. Sejtorganellum. Sejtek frakcionálása.

- A fehérjeszintézis, RNS szintézise. A riboszóma ciklus. A transzláció.

- Membránok összetétele. A sejt-sejt kapcsolatok. Endocitózis, exocitózis.

- A transzportfolyamatok biokémiája. A sejtmembrán izolálása. Lipid analízis. Membránfehérjék kinyerése.

- A citoszkeleton. Mikrofilamentumok, "intermediate" filamentumok. Mikrotubulusok.

- Az extracelluláris mátrix. Fokális adhézió. Az extracelluláris mátrixfehérjék membrán receptorai.

- A mitokondrium.

- A kloroplászt.

- A membránkötött receptoron keresztül ható szignálok hatásmechanizmusa.

- Citoplazmatikus targeten ható szignálútvonalak. Szignálútvonalak interakciója.

- A sejtosztódás (anti-onkogének).

- Stressz fehérjék. Hősokk fehérjék génszintű regulációja.

- Állati sejtek tenyésztése. Növényi sejtek tenyésztése.

- A sejtmag, az eukarióta génexpresszió és szabályozása. A DNS szerkezete.

- A DNS replikáció, mutáció, repair. A kromatin struktura. Sejtmagmembrán.

- A transzkripció szabályozása. A posztranszkripciós szabályozása. Sejtmag preparátum készítése és analízise.

- Nukleinsavak izolálása. Restrikciós endonukleázok, restrikciós térképezés.

- Oligonukleotidok kémiai szintézise, izolálása, tisztítása és alkalmazása.

- Klónozás. Klónozó vektorok. Genomi és cDNS könyvtárak. Rekombináns DNS tisztítása, jellemzése.

- Polimeráz láncreakció (PCR).

- DNS és RNS hibridizációs módszerek.

- DNS szekvenálás.

- Fehérjék termeltetése géntechnológiai módszerekkel. Prokarióta és eukarióta expressziós rendszerek.

- Western blot.

- Fehérje szekvenálás.

cg) Orvosbiológiai ismeretek

- A biológiai membránok szerveződésének és funkcióinak termodinamikai alapjai, funkcionális heterogénitása.

- A sejtmembránon keresztül lezajló anyagtranszport

formái, ezek szerepe a sejtműködések szabályozásában.

- A folyadékterek kompartmentalizációja, a kompartmentek közötti kapcsolatok.

- Vér-liquor, vér-agy és agy-liquor barrier.

- A gyógyszerek transzportja, felszívódása, eloszlása és kiürülése. Megoszlási térfogat, a clearance és az extrakciós hányados farmakológiai értelmezése.

- Dózis-hatás görbék felvétele és értelmezése. Potenciális új gyógyszerek kísérletes és klinikai farmakológiai vizsgálata.

- A sejtmembrán elektromos sajátságai.

- Az axonális akciós potenciál, a Na- és K-csatornák fajtái, farmakológiai sajátságai.

- Elektrofiziológiai vizsgálómódszerek, az ionáramok kinetikai analízise.

- Hormonok, növekedési faktorok sejtszintű hatásmechanizmusa.

- A receptor fogalma, receptoriális és nem-receptoriális gyógyszerhatások. Jelátviteli rendszerek és gyógyszerhatás. Agonista, antagonista.

- A hámszövet. Epithelsejtek transzportfolyamatai.

- Hámrétegen keresztül lezajló transzportfolyamatok jellegzetességei.

- Mirigyhám, a mirigyszekréció mechanizmusa.

- Primer és szekunder érzékhám. A szenzoros receptorok jelfeldolgozó és jelátviteli mechanizmusai.

- A pigmenthám előfordulása és funkcionális jelentősége. Zsírszövet, porcszövet, csontszövet. Csontosodási formák.

- Kötőszöveti sejttípusok és funkcióik, kötőszöveti rostok, a kötőszöveti alapállomány.

- Az izomszövet.

- Izomsejt-típusok elektrofiziológiai sajátságai.

- Szívritmuszavarok.

- A vér és a csontvelő, a vérképzés. Az immunválasz morfológiai alapjai.

- Az idegszövet elemei, funkcionális sajátságaik, elektrofiziológiája és farmakológiája. A neuromuszkuláris funkció.

- Az ivarsejtek. Megtermékenyítés. A fejlődés korai fázisai.

- A chorion kialakulása. A placenta szerkezete. A placentán keresztül lezajló anyagkicserélődés.

- Molekuláris sejt-sejt kölcsönhatások szerepe a hiszto- és organo-genezisben. Differenciálódás, dedifferenciálódás, regeneráció. A magzati fejlődést károsan befolyásoló tényezők.

A szakmai törzsanyagból, hét szigorlattal együtt megszerzendő kreditek száma legalább 116.

d) Kiegészítő szakmai ismeretek

A c) pontban részletezett szakmai törzsanyagon kívül szükséges további kiegészítő szakmai ismeretek (biokémia, mikrobiológia, genetika, orvosbiológia) megszerzése legalább 51 kredit.

e) Gyakorlati képességek

A diplomamunkát közvetlenül előkészítő laboratóriumi munkán kívül a kísérleti jellegű szakmai tantárgyak gyakorlatain megszerzendő legalább 100 kredit, ami a szakmai anyag része.

Ezen felül a diplomamunka előkészítéséhez szükséges laboratóriumi munka 50 kredit.

f) Szakmai gyakorlat

Molekuláris biológiai laboratóriumokban, illetve biotechnológiát alkalmazó vállalatoknál tett látogatás alapján megszerzendő legalább 2 kredit.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzése a 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 5. pontjában foglaltak alapján az 5.3. pont kivételével, ami a következő éppen módosul:

5.3. A záróvizsga

5.3.1. A záróvizsgára való bocsátás feltételei:

- hét szigorlat letétele, amelynek követelményei a szakmai törzsanyagban szerepelnek. Egy teljesített szigorlat 3 kreditnek felel meg;

- a diplomamunkával együtt legalább 300 kredit megszerzése; ezen belül

= legalább 116 kredit a szakmai törzsanyagból a szigorlatokkal együtt,

= legalább 51 kredit a kiegészítő szakismeretekből,

= legalább 51 kredit a természettudományos alapismeretekből,

= 30 kredit nem-természettudományos szakismeretekből,

= legalább 2 kredit szakmai gyakorlatból, és

= 50 kredit a diplomamunka előkészítéséből adódik.

- legalább középfokú, C típusú állami - vagy azzal egyenértékű - nyelvvizsga egy idegen nyelvből,

- bírálók által elfogadott diplomamunka.

5.3.2. A záróvizsga részei:

- a diplomamunka megvédése,

- a komplex szóbeli vizsga, melynek keretében általános biológia, molekuláris biológia és a diplomamunka témájának megfelelő kérdésekre kell választ adni a szakmai törzsanyag, valamint az intézmény által rögzített és a vizsga előtt legalább 3 hónappal korábban közzétett tételek alapján.

5.3.3. A záróvizsga eredménye

A diplomamunkára, a diplomamunka védésére, illetve a három szóbeli tétel megválaszolására külön-külön kapott érdemjegyek átlaga.

6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A szakon az oktatás magyar és angol nyelven is történhet.