85/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet

az egyetemi szintű ápoló alapképzési szak képesítési követelményeiről

A Kormány a felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) Az ápoló szakon alapképzésben egyetemi végzettség és "egyetemi okleveles ápoló" szakképzettség szerezhető.

(2) Az "egyetemi okleveles ápoló" szakképzettség az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 36/1996. (III. 5.) Korm. rendeletben foglalt főiskolai szintű diplomás ápoló szakképzettség megszerzése után kiegészítő alapképzésben szerezhető meg.

2. § Az egyetemi szintű ápoló szak képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 85/2000. (VI. 15.) Korm. rendelethez

Az egyetemi szintű ápoló alapképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

Az egyetemi szintű ápolóképzés célja olyan ápolók képzése, akik

- magas szintű szakmai és általános műveltséggel, ennek megfelelő emberi magatartással rendelkeznek, mely nagyfokú hivatás- és felelősségtudattal párosul,

- a képzési idő során elsajátított ismeretanyag, készségek, ápolói szemlélet és magatartás alapján vesznek részt a felsőfokú ápolói ismeretek oktatásában, az ápoláskutatásban, az ápolás közép- és felsőszintű szervezésében és irányításában, valamint az ápolásban,

- munkájuk során messzemenően figyelembe veszik az ápolásoktatással szemben mindenkor támasztott kívánalmakat,

- feladatuk az ápolásoktatás fejlesztése, új oktatási formák kutatása és kifejlesztésé,

- részt vesznek az ápolás tudományos problémáinak megoldásában, új ápolási ismeretek kutatásában,

- részt vesznek új ápolási formák kialakításában és alkalmazásában,

- figyelemmel kísérik és munkájuk során figyelembe veszik az egészségügy és a betegek/kliensek ápolással szembeni mindenkori kívánalmait, a betegek eltérő sajátosságait, emberi jogait és méltóságát, ennek megfelelően döntenek és cselekszenek, és

- képesek a magyar és idegen nyelvű szakirodalomban való rendszeres tájékozódásra.

Az egyetemi végzettségű ápolók az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 36/1996. (III. 5.) Korm. rendelet 1. és 3. számú mellékletében a diplomás ápolók részére előírt ismereten és készségeken túlmenően

a) ismerik

- a hazai egészségügyi intézményrendszer szervezeti felépítését és informatikai alapjait, finanszírozási módszerét, közép- és hosszú távú célkitűzéseit és a megvalósításukkal kapcsolatos főbb tennivalókat, ezen ismeretek elméleti és gyakorlati oktatásának módjait,

- a felsőoktatási intézményrendszer felépítését és informatikai alapjait, finanszírozási rendszerét, közép- és hosszú távú célkitűzéseit, a megvalósításukhoz kapcsolódó főbb tennivalókat, és képesek ezek kidolgozásában való részvételre,

- a felsőoktatás különböző oktatási módszereit, ezek alkalmazásának lehetőségeit az ápolóképzés területén,

- az ápolásirányítás, ápolásvezetés elveit és ezek oktatásának és gyakorlati alkalmazásának kérdéseit az ápolás területén,

- a munkavédelmi előírásokat, azok oktatásának és alkalmazásának módjait,

- a természetgyógyászat (alternatív medicina) lehetőségeit és korlátait,

- a betegek/gondozottak/kliensek jogait és azok érvényesítésének módjait,

- az egyén és a társadalom egészségvédelmének, a betegségek megelőzésének, a diagnosztika és terápia, valamint a rehabilitáció elméleti és gyakorlati alapjait,

- a betegségeknek a lelki élettel, magatartással összefüggő és szociális vonatkozásait,

- a népegészségtan és epidemiológia alapjait,

- a hazai egészségvédelmi szűrővizsgálatok rendszerét és elvi alapjait;

b) képesek

- kritikusan különbséget tenni az egyes ápolási elméletek között és azokat alkotóan továbbfejleszteni,

- az ápolási modelleket a hazai sajátosságoknak megfelelően továbbfejleszteni vagy újakat kidolgozni,

- az ápolás- és oktatáskutatás ismereteinek oktatására, ilyen kutatási programok kidolgozására, a kutatási programok végrehajtására, kutatási centrumok kialakítására és működtetésére,

- az ápolást (gondozást) végzők, valamint a főiskolai diplomás és egyetemi hallgatók elméleti és gyakorlati oktatására, a szakmai klinikai és területi gyakorlatok megszervezésére, vezetésére,

- az oktatás új formáinak és módszereinek kidolgozására és alkalmazására,

- az ápolási tevékenység elméleti-gyakorlati feladatainak meghatározására,

- az ápolás és az ápolói tevékenység széles körű (országos, területi, helyi és házi) megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére,

- új szervezési és finanszírozási lehetőségek feltárására kutatás révén,

- az ápolás (gondozás) tárgyi eszközeinek és berendezéseinek korszerű oktatására,

- az egészség helyreállítására, rehabilitációra vonatkozó tudományos ismeretek fejlesztésére, oktatására és alkalmazására,

- tudományos előadások tartására, vitákban való részvételre magyar és legalább egy idegen nyelven,

- az ápolói kompetenciák kidolgozásában, az egészségügyi ellátásban részt vevő más szakterületek (orvosok, dietetikusok, védőnők, gyógytornászok stb.) képviselőivel a kívánatos együttműködés formáinak kialakításában való részvételre,

- tudományos fokozat megszerzése érdekében továbbképzésben való részvételre.

2. A végzettség szintje: egyetemi végzettség.

3. Az oklevélben megnevezett szakképzettség: egyetemi okleveles ápoló.

4. A képzési idő

10 félév, 300 kredit.

Kiegészítő alapképzésben: 3 félév, 90 kredit.

A képzési idő magában foglalja a klinikai és területi gyakorlatot, valamint a gyakorlati órákat. Minden félév egy modul, ahol az oktatás tantárgycsoportokban történik.

Összóraszám 5200 tanóra, amiből 2200 óra klinikai és területi gyakorlat és 3800 egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra.

Az elméleti és gyakorlati képzés aránya: 40% : 60%.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya

Általános értelmiségképző tárgyak (filozófia, latin nyelv, irodalom, képzőművészetek és zene) aránya 10%.

Alapozó modulok aránya 25%

- Társadalomtudományi modul (etika, pszichológia, kommunikáció, pedagógia, egészségnevelés, szociológia).

- Ápolástudományi modul (az egészség és az ápolás általános elvei, ápoláskutatási ismeretek, ápolásetika, ápoláslélektan, menedzsment alapismeretek).

- Alapismereti modul (sejtbiológia-biokémia-biofizika, anatómia, élet- és kórélettan, pathológia, társadalomegészségtan, közegészségtan, mikrobiológia, járványtan és általános gyógyszertan).

A szakmodulok magukban foglalják az ápoló számára szükséges klinikai ismereteket, melyek elsajátítása szervrendszerenként integrált formában történik. A szakmodulok részét képezik az ápolók számára szükséges részletes ápoláskutatási, jogi, marketing és informatikai ismeretek. Külön modulokban kerül oktatásra az ápolás oktatásával és az ápolás irányításával kapcsolatos ismeretanyag.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt

- részben egymásra épülő, részben egymástól független, részben komplex - gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - kollokvium, szigorlat, komplex szigorlat, nyelvvizsga - valamennyi gyakorlat elvégzéséből, diplomamunka elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze. Az értékelés számszerű értékelés és kreditpont alapján történik.

6.1. Az alapvető kötelező szigorlati tantárgyak felsorolása és kreditértéke

Szigorlatok száma összesen: 10

6.2. A diplomamunka követelményei:

- záróvizsga letétele előtt a hallgatónak diplomamunkát kell készíteni és azt megvédenie,

- a diplomamunka a hallgató önálló munkája, melynek elkészítésében konzulens segíti,

- a diplomamunkában a hallgatónak az ápolástudomány adott problémakörének önálló tanulmányozásával, tudományos módszerek alkalmazásával szerzett eredményeket kell összegeznie,

- a diplomamunkának tükröznie kell a hallgató lényegmegragadó képességét, könyvtárhasználatban és irodalomkutatásban való jártasságát, valamint azt, hogy adatait és következtetéseit képes tömören és szabatosan megfogalmazni.

A diplomamunka készítésének és eredményes megvédésének összes kreditértéke: 19 kredit.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- valamennyi előírt vizsga sikeres letétele, valamennyi előírt gyakorlat (klinikai és területi szakmai gyakorlat) teljesítése: 300 kreditpont teljesítése,

- diplomamunka elkészítése, elfogadása és eredményes megvédése,

- C típusú középfokú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- szóbeli vizsga,

- gyakorlati vizsga,

- szakdolgozat.

6.3.3. A záróvizsga témakörei:

- ápolástani ismeretek (általános és szakápolástan, ápoláskutatás, ápolásetika),

- medicinális ismeretek (kórképek, diagnosztika-therápia alapjai),

- pszichológiai és egészségnevelési, megelőzési ismeretek,

- népegészségtani, járványtani, közegészségtani ismeretek,

- gyakorlati ápolási feladat megoldása kórházi, illetve házi betegápolási körülmények között.

6.3.4. A záróvizsga eredményének kiszámítása:

A záróvizsgajegy a vizsgáztató bizottság által a záróvizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsga részére adott érdemjegyek átlaga. A záróvizsga eredménye a záróvizsgajegy és a diplomamunka megvédésére adott érdemjegy egészre kerekített átlaga. Amennyiben a záróvizsga bármely részjegye elégtelen, a záróvizsgát meg kell ismételni.

7. Értelmező rendelkezések e szak képesítési követelményeinek alkalmazásában

7.1. E rendelet alkalmazásában a 90/1998. (V. 8.) Korm. rendelet a felsőoktatási pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi tanulmányi pontrendszer egységes nyilvántartásáról 12. §-a értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi kiegészítésekkel:

7.1.1. Gyakorlati képzés

Magában foglalja a gyakorlati órákat, a klinikai és területi gyakorlatokat.

7.1.2. Gyakorlati óra

Az elméleti ismeretek jobb megértésének elősegítése és a gyakorlati készségek elsajátítása érdekében oktatási vagy demonstrációs segédeszközök használatával tanóra keretében végzett szakmai oktatás.

7.1.3. Klinikai gyakorlat

A gyakorlati készségek elsajátítása és elmélyítése érdekében fekvőbeteg-gyógyintézet valós körülményei között az elméletben elsajátított ismeretek ellenőrzött és irányított (egyetemi és klinikai/területi szakoktató) alkalmazása és gyakorlása.

7.1.4. Területi szakmai gyakorlat

A gyakorlati készségek elsajátítása és elmélyítése érdekében járóbeteg-rendelések, járóbeteg-szakrendelések, tanácsadók, gondozók, házi (otthoni) és közösségi ápolás valós körülményei között az elméletben elsajátított ismeretek ellenőrzött és irányított (egyetemi és klinikai/területi szakoktató) alkalmazása és gyakorlása.