91/2000. (XI. 24.) FVM rendelet

a minőségi borok művi tárolásának támogatásáról

A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. §-a (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény 29. §-ának c) és d) pontjában meghatározott minőségi és különleges minőségű borok a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti adóraktárban kialakított művi közraktárban helyezhetők el, amelyet az adóraktár részének kell tekinteni. Bort művi közraktárban csak az adóraktár engedélyese helyezhet letétbe (a továbbiakban: letevő). A borok közraktárban történő elhelyezésének feltétele, hogy a bortermelő rendelkezzen az Országos Borminősítő Intézet (a továbbiakban: OBI) borra vonatkozó minőséget igazoló határozatával. A művi tárolást a letevő az adóraktár helye szerint illetékes vámhatósághoz a közraktári szerződés másolatának megküldésével a szerződéskötést követő öt munkanapon belül köteles bejelenteni.

(2) A közraktári jegy fedezete alapján hitelintézettől, illetve közraktártól felvett, legfeljebb egyéves lejáratú hitel után kamattámogatás vehető igénybe az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(3) A közraktár engedélyese, valamint az adóraktár engedélyese nem lehet egyidejűleg ugyanazon személy.

2. §

(1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott borok művi közraktárba helyezése kiterjed a hordós borra és a palackos kiszerelésű borra.

(2) A közraktár a közraktárba helyezett palackozott bort köteles a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) rendelkezéseinek megfelelően elkülönítve, zárt helyiségben tárolni. A hordós bor esetében a művi közraktározásra betárolt bort a többi bortól elkülönített tárolóedényzetben (hordó, tartály) kell tárolni, amelyen meg kell jelölni a közraktározás tényét.

(3)[1] A letevő köteles az adóraktárban kialakított művi közraktárban elhelyezett bort a külön jogszabályban előírt nyilvántartásában (szőlőbor-pincekönyv, termékmérleg) elkülönítve, a termőhely, fajta, évjárat, minőségi kategória feltüntetésével nyilvántartani.

(4) A Szőlőbor-pincekönyv III. Nyilvántartó részének 2. Terméknyilvántartás pontjában a Megjegyzés rovatban meg kell jelölni a közraktározás tényét.

(5) A közraktár által végzett ellenőrzéseket az adóraktár helye szerint illetékes vámhivatal képviselőjének jelenlétében kell lefolytatni, amelyen a letevő köteles részt venni, valamint köteles a bor minőségét a közraktárral közösen rendszeresen ellenőrizni.

3. §[2]

(1)[3] A bor művi közraktározására kötött szerződés vonatkozásában a Tv. 16. §-ának rendelkezései az irányadók azzal, hogy a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a bor művi közraktározásának időtartama fehéres vörösborok esetében ne haladja meg á kilenc hónapot - a "tokaji" borkülönlegességeknél legfeljebb az egy évet - és a szerződések lejárata legkésőbb 2003. november 30. legyen.

(2) Azon letevő részére, aki/amely a bor művi közraktározására a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) - illetve annak jogelődje, az Agrárintervenciós Központ - által elfogadott közraktári és hitelszerződéssel rendelkezik és e szerződések lejárati ideje legkésőbb 2003. szeptember 30., a támogatás tovább folyósítható, ha a felek a szerződés időtartamát legfeljebb 2003. november 30-ig meghosszabbítják. A támogatás folyósításának további feltétele, hogy a felek a szerződést legkésőbb 2003. szeptember 15-ig módosítsák.

(3) A közraktári és a hitelszerződések módosítását, a hitelszerződés megkötésétől számított 8 napon belül, a (2) bekezdés figyelembevételével kell megküldeni az MVH-nak. Az MVH a meghosszabbított időszakra igazolást állít ki a kamattámogatás igényléséhez.

4. §[4]

(1) A szerződést kötő felek négy főből álló borászszakértői csoport közreműködésével kötelesek a művi közraktárba helyezett bor árát (Ft/liter) a betárolás időpontjában meghatározni, hordós és/vagy palackos borra, fajta és a (4) bekezdésben megállapított kategória szerint úgy, hogy az általuk meghatározott ár az adott borkategórián belül a letevő által írásban megadott bor értékesítési átlagár vagy a könyvelés szerinti nyilvántartási átlagár hetven százalékánál és a (4) bekezdésben meghatározott legmagasabb árnál nem lehet nagyobb.

(2) Amennyiben többfajta bor kerül művi tárolásra, úgy a súlyozott átlagárat is meg kell határozni a (4) bekezdés szerinti kategóriabontásban, amely a kérelmezett hitelösszeg megállapításának alapjául szolgál.

(3) A borász-szakértői csoport jegyzőkönyvben köteles rögzíteni megállapításait. A borász-szakértői csoport az adóraktár helye szerint illetékes FM Hivatal főkertészéből, a területileg illetékes borvidéki tanács elnökéből, az OBI főfelügyelőjéből, valamint az adóraktár helye szerint illetékes vámhivatal képviselőjéből áll.

(4) A szerződésben a borász-szakértői csoport közreműködésével megállapítható legmagasabb árak:

a) fehérborok esetében 350 Ft/liter;

b) vörösborok esetében 500 Ft/liter;

c) "tokaji" borkülönlegességek

esetében 1400 Ft/liter.

5. §[5]

(1) Művi közraktározásra betárolt bor támogatható mennyisége 2003. november 30-ig terjedő időszakban napi bontásban nem haladhatja meg összesen a 915 000 hl-t, amelyből:

(2) Az (1) bekezdésben megállapított borkeret kimerülése esetén a benyújtott pályázatokat el kell utasítani.

6. §[6]

(1)[7] A közraktári szerződés megkötését megelőzően a letevő kérelmet nyújt be az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: MVH), amelyben meg kell jelölni az általa közraktározni kívánt bor mennyiségét, minőségét, fajtáját, valamint a felvenni kívánt hitelösszeget fehérbor, vörösbor és tokaji borkülönlegességek bontásban. Az MVH a rendelkezésre álló pályázható mennyiség figyelembevételével a pályázatokat a benyújtásuk sorrendjében bírálja el, és ígérvényt állít ki a letevő részére. Amennyiben az egy napon benyújtott pályázati kérelmeknek az igényelt mennyisége egy-egy borkategóriában meghaladja az MVH honlapján - a hét minden hétfőjén - közzétett pályázható borkeret mennyiségét, akkor arányos visszaosztásra kerül sor. Az ígérvény kézhezvételét követő 30 napon belül kell a letevő által benyújtott kérelemben foglaltak alapján a közraktári szerződést és a hitelszerződést megkötni. A hitelszerződés megkötését követő 8 napon belül köteles a letevő az MVH részére megküldeni a közraktári szerződést, az annak alapján megkötött hitelszerződést, továbbá a borász-szakértő csoport által készített jegyzőkönyv másolatát, amelynek hátoldalán a letevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a másolati példányok az eredetivel mindenben megegyeznek. Erről a tényről az MVH igazolást állít ki a kamattámogatás igényléséhez. Amennyiben az igazolás kiadásához szükséges iratokat a letevő hibásan, hiányosan vagy határidőn túl nyújtja be, az MVH az igazolás kiadására benyújtott kérelmet elutasítja.

(2)[8] Az a letevő, aki az 5. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott kategória bármelyikére az MVH-tól megkapott ígérvény alapján a jóváhagyott mennyiség legalább 80%-át nem használja ki, az MVH az igazolás kiadására benyújtott kérelmet elutasítja, továbbá az elutasítástól számított egy évig jelen rendelet alapján új pályázatot nem nyújthat be. Az MVH közleményben ad tájékoztatást az elfogadott és elutasított kérelmekről, amelyeket közlemény formájában saját honlapján (www.mvh.hu.) és az Agrárrendtartási Hírlevélben jelentet meg.

(3)[9] A közraktár a közraktári szerződések alapján köteles az MVH-t naptári negyedévenként letevő szerinti bontásban értesíteni a közraktárban letett bor kereskedelmi megnevezéséről, termőhelyéről, fajtájáról, mennyiségéről, minőségéről, a betárolás megkezdésének időpontjáról, a szerződésben rögzített bor áráról, a naptári negyedévet követő 15 napon belül, valamint a kitárolás megkezdésének és befejezésének időpontjáról a befejezést követő nyolc napon belül.

7. §

(1)[10] A bor művi közraktározásához nyújtott kamattámogatás mértéke a hitelszerződés megkötésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamat száz százaléka. A kamatszámítás a melléklet szerint történik.

(2) Kamattámogatás csak forinthitel esetén és csak olyan hitelszerződés után vehető igénybe, amelyben a teljes hiteldíj legfeljebb három százalékponttal haladja meg a hitelszerződés időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot.

(3)[11] A kamattámogatást a letevő a kamatfizetés gyakoriságának megfelelően, de legkorábban 2001. január 1-jét követően igényelheti - a korábban megkötött közraktári szerződésekre és hitelszerződésekre is - a székhelye szerinti illetékes adóhatóságtól a 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számláról. A 2002. október 1-je után megkötött hitelszerződésekre a kamattámogatás 2003. január 1-jét követően igényelhető.

(4)[12] A kamattámogatás az adóhatóság által rendszeresített - bevallás az államháztartással szemben egyes juttatások igényléséhez - nyomtatvány felhasználásával igényelhető. A nyomtatványhoz mellékelni kell a hitelintézet igazolását a kamat megfizetéséről, valamint első igényléskor az MVH által kiállított igazolást, a közraktári szerződés és a hitelszerződés másolatát.

(5)[13]

(6)[14]

8. §[15]

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, és 2003. december 31-én hatályát veszti.

Dr. Torgyán József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter