113/2001. (VI. 29.) Korm. rendelet

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 évi XXXIII. törvény egészségügyi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 54. §-ának (3) bekezdésében, 59. §-a (2) és (4) bekezdéseinek b) pontjaiban, 85. §-ában, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 128. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazások alapján a következőket rendeli el:

1. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő címmel és 6/A. §-sal egészül ki:

"[A Kjt. 54. §-ának (3) bekezdéséhez]

6/A. § A munkaerő-kölcsönzés szempontjából a munkáltató alapító okiratában kötelező feladatként meghatározott tevékenysége minősül alaptevékenységnek."

2. §

Az R. 7. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen töltenie)

"b) szakorvosi rendelőintézetben a szakrendelést ellátó orvosnak, a fogászati alap- és szakellátás orvosának, az iskolaorvosnak, a vizsgázott fogásznak, továbbá a munkaképesség csökkenését véleményező bizottságok első- és másodfokú bizottsági orvosának;

c) bőr- és nemibeteg-, onkológiai, tüdőgyógyászati, pszichiátriai, addiktológiai gondozóban foglalkoztatott orvosnak."

3. §

Az R. 12. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ügyeletnek minősül:

a) a sebészeti osztályon,

b) a traumatológiai osztályon,

c) az intenzív osztályon,

d) a kora- és újszülött osztályon,

e) a toxikológiai osztályon,

f) a művese osztályon,

g) a szülészeti, nőgyógyászati osztályon,

h) az akut felvételt adó osztályokon, ideértve a felvételes matrix osztályt, is

i) minden olyan osztályon, ahol a fenti jellegű feladatok ellátását kapcsoltan végzik, különösen a folyamatos diagnosztikai hátteret biztosító osztályokon, valamint

j) az alapellátásban

teljesített ügyelet.

(4) Minősített ügyeletnek kell tekinteni:

a) az anaesthesiológiai ügyeletet, továbbá

b) a traumatológiai osztályon felvételes napon,

c) az idegsebészeti és stroke osztályon felvételes napon,

d) neurotraumatológiai osztályon felvételes napon,

e) az alkohol és drog intoxikált betegek ellátására kijelölt osztályon,

f) központi intenzív osztályon

teljesített ügyeletet."

4. §

Az R. a következő 12/A-12/B. §-sal egészül ki:

"12/A. § (1) Amennyiben az ügyelet alatti munkavégzés tartamát a munkáltatónál nem mérik, és azt kollektív szerződés sem határozza meg, az egy ügyeletre eső, a Munka Törvénykönyve 119. §-ának (3)-(6) bekezdése szempontjából figyelembe vehető tényleges munkavégzés időtartama

a) csendes ügyeletnél:

aa) hétköznap 16 órás ügyeleti szolgálat esetén legalább 2 óra,

ab) heti pihenőnapon (hétvégén), munkaszüneti napon, 24 órás ügyeleti szolgálat esetén legalább 3 óra;

b) ügyeletnél:

ba) hétköznap 16 órás ügyeleti szolgálat esetén legalább 4 óra,

bb) heti pihenőnapon (hétvégén), munkaszüneti napon, 24 órás ügyeleti szolgálat esetén legalább 6 óra;

c) minősített ügyeletnél:

ca) hétköznap 16 órás ügyeleti szolgálat esetén legalább 8 óra,

cb) heti pihenőnapon (hétvégén), munkaszüneti napon, 24 órás ügyeleti szolgálat esetén legalább 12 óra.

(2) A Lényleges munkavégzés ügyeleti időn belüli aránya legalább csendes ügyeletnél 12,5%, ügyeletnél 25%, minősített ügyeletnél 50%.

(3) Sürgősségi betegellátó osztályokon a folyamatos betegellátás műszak szervezésével történik. Azokon a minősített ügyeletet ellátó osztályokon, ahol az intenzív munkavégzés miatt a feladatellátás ügyelettel megfelelően nem biztosítható, műszak szervezése indokolt.

12/B. § (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 12/B. § (2) bekezdése alapján nem esik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés

a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV, törvény XIV. fejezetében meghatározott katasztrófa-egészségügyi ellátás keretében végzett tevékenység esetében, illetve

b) amennyiben a szervezett ügyeleti ellátásban rendkívüli, előre nem tervezhető akut eseti feladat olyan mértékű ellátása szükséges, amely a rendelkezésre álló ügyeleti szolgálatot teljesítő személyekkel nem biztosítható, és ezért

ba) az ügyeletben, illetve a készenlétben részt nem vevő munkatársak berendelése is szükségessé válik, illetve

bb) az ügyeletben részt nem vevő intézetnél hatósági intézkedésére soron kívüli ügyeleti szolgálat megszervezése válik szükségessé.

(2) Az (1) bekezdés ba)-bb) pontjaiban foglalt rendkívüli munkavégzés elrendelésének szükségességét az intézményvezető kérésére az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ANTSZ) fővárosi és megyei intézetei utólag igazolják.

(3) Az (1) bekezdés ba) pontjában és (2) bekezdésében foglaltakat az Országos Mentőszolgálatnál több műszakban foglalkoztatott közalkalmazottak esetében alkalmazni kell."

5. §

Az R. 16. §-a (2) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézetben - ideértve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat országos központjait és országos intézeteit - valamint az Országos Vérellátó Szolgálatot, a pótlék mértéke"

6. §

Ez a rendelet 2001. július 1. napján lép hatályba azzal, hogy ha az e rendelet hatálybalépését megelőzően elrendelt ügyeleti készenléti rend, munkaidőkeret, munkaidőbeosztás nem felel meg az e rendeletben foglaltaknak, azt legkésőbb a hatálybalépést követő ötödik hónap első napjától kell alkalmazni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök