233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi ágazatban történő végrehajtásáról

A Kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 85. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

(1) E rendelet hatálya az egészségügyi miniszter ágazati irányító jogkörébe tartozó egészségügyi szolgáltatást nyújtó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint helyi önkormányzat (a továbbiakban együtt: munkáltató) által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak (a továbbiakban: közalkalmazott) közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatóknál foglalkoztatott tudományos kutató, valamint oktató munkát végző közalkalmazotti jogviszonya tekintetében külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)[1] Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egészségügyi miniszter ágazati irányítási jogkörébe tartozó, egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó költségvetési szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára alkalmazni kell e rendelet 1/A-1/B. §-át, 1/D. § (1) és (3)-(5) bekezdését, 2. § (1)-(2) bekezdését, 3. § (1)-(2) bekezdését, 4-6/A. §-át, 11. §-át, 14/A. §-át és 15. §-át.

[A törvény 20. §-ának (2) -(3) bekezdéséhez][2]

1/A. §[3]

(1) Vagyonnyilatkozatot köteles tenni az a közalkalmazott, aki az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 134. § (4) bekezdésében meghatározott, vagy azt meghaladó mértékben kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási és ellenjegyzési feladatot lát el, valamint gazdálkodás ellenőrzési jogkörrel rendelkezik.

(2)[4] A közalkalmazott vagyonnyilatkozatának nyilvántartását és ellenőrzését a Miniszterelnöki Hivatal végzi.

(3) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésére az érintett közalkalmazott feletti munkáltatói jogkört gyakorló vezető intézkedik.

[A törvény 20/B. § (2) bekezdéséhez][5]

1/B. §[6]

(1) Nem szükséges pályázat kiírása

a) olyan munkakör betöltése esetén, amely tekintetében - 90 napon belül - már legalább két alkalommal eredménytelenül került kiírásra pályázati felhívás,

b) a folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató esetén, ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos ellátás nyújtásához szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók, vagy

c) egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzése érdekében külön jogszabály alapján központi gyakornoki rendszerben történő foglalkoztatás esetén.

(2)[7] A pályázati felhívás a kiíró kérelmére és - a 4. § (1) bekezdés szerinti eset kivételével - költségére az Egészségügyi Közlönyben is közzétételre kerül.

[A törvény 21/A. § (5) bekezdéséhez][8]

1/C. §

Nem lehet próbaidőt kikötni, ha a munkakört egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzettség megszerzése érdekében, külön jogszabály szerinti központi gyakornoki rendszer keretében létesítik, amennyiben a jelölt rendelkezik egészségügyi szolgáltatónál eltöltött, legalább három hónapos szakmai gyakorlattal.

[A törvény 22. § (4), (5) és (9) bekezdéséhez][9]

1/D. §

(1) A munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakör a külön jogszabály szerinti egészségügyi ágazatspecifikus munkakör, amelyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő szakmai feladatot kell ellátni.

(2) A Törvény 22. §-ának (1)-(2) bekezdése alkalmazásával kapcsolatban a kinevezéshez szükséges végzettséggel, képesítéssel egyenlő értékűnek tekintendő szakképzettség, szakképesítések:

a) felsőoktatási alapképzésben orvos és egészségtudomány képzési terület egészségtudomány képzési ágon belül ápolás és betegellátás szakon ápolói, szülésznői szakirányon szerzett szakképesítés,

b) felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő ápolói, szülésznői munkakör ellátása esetén az Országos Képzési Jegyzékben 5. 4., illetőleg 5. 5. szintű ápolói, szülésznői szakképesítés,

c) orvosi laboratóriumi és képalkotói diagnosztikai analitikus alapképzési szakon szerzett szakképzettséget igénylő munkakör ellátása esetén felsőoktatási alapképzésben orvos és egészségtudomány képzési terület egészségtudományi képzési ágon belül az Országos Képzési Jegyzékben 5. 5. szintű orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológusi szakképesítés.

(3) Nem kell gyakornoki időt kikötni egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéshez kötött munkakörök betöltése esetén.

(4) A munkáltató a gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai kötelezettségek megállapítása keretében

a) gondoskodik arról, hogy a gyakornok ismerje meg

aa) az egészségügyi szolgáltató működési rendjét, különösen az egészségügyi dolgozók szakmai irányításának rendszerét,

ab) az egészségügyi tevékenység végzésének szakmai felelősségi rendjét,

ac) szakmai feladatainak részletes meghatározását,

ad) az egészségügyi szolgáltató vezetésével való kapcsolattartás módját;

b) biztosítja a gyakornok

ba) részvételét a szakmai fejlődését biztosító feladatokban, képzésekben, továbbképzésekben,

bc) szakmai felkészültségének rendszeres ellenőrzését,

bd) teljesítményének értékelését.

(5) Ha a gyakornoki időből a munkáltatónál legalább egy év eltelt, a munkáltató a (4) bekezdés a) pontja szerinti ismereteket kétéves gyakornoki idő esetén legfeljebb egy, hároméves gyakornoki idő esetén legfeljebb kettő alkalommal - írásban vagy szóbeli vizsgán - számonkérheti. A számonkérésre legkésőbb a Kjt. 22. §-ának (11) bekezdése szerinti minősítést megelőzően hat hónappal kerülhet sor. A számonkérés eredményét írásban kell a gyakornokkal ismertetni. A számonkérés eredménye a gyakornok Kjt. 22. §-ának (11) bekezdése szerinti minősítését nem érinti.

[A törvény 20/B. § (1) bekezdéséhez, 22/B. és 23. §-ához][10]

2. §

(1) Magasabb vezető beosztásnak minősül a felügyeletet ellátó miniszter, illetve a helyi önkormányzat képviselőtestülete által intézményvezetésre adott megbízás.

(2) Vezető beosztásúnak minősül az intézményvezető-helyettes, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység (főosztály, osztály) vezetésével megbízott, valamint a szervezeti és működési szabályzat szerint ilyen beosztásnak megfelelő jogállású közalkalmazott.

(3)[11] A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 13. §-ának (1) bekezdésében említett egészségügyi szolgáltató vezetőjével, kivéve, ha a vezető az Eftv. 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személy.

(4)[12]

(5)[13]

(6)[14]

3. §[15]

(1)[16] A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízás feltétele a büntetlen előélet.

(2)[17] A magasabb vezetői beosztás ellátására való megbízás legfeljebb öt évre adható, amely több alkalommal meghosszabbítható.

(3)[18] Az egészségügyi közintézmények orvosigazgatói és ápolási igazgatói részére szóló vezetői megbízás legfeljebb öt évre adható. A megbízás több alkalommal meghosszabbítható.

(4)[19] Az intézményvezető, az orvosigazgató, az ápolási igazgató és a gazdasági vezető képesítési követelményei tekintetében külön jogszabály rendelkezései irányadóak.

(5)[20] A 2. § (3) bekezdése szerinti vezető állású munkavállalóra az (1) és (4) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

4. §[21]

(1)[22] Magasabb vezető és vezető beosztás ellátására irányuló pályázati felhívásnak a Törvény 20/A. § (3) bekezdése szerinti adatokon kívül tartalmaznia kell az állás betöltésének várható időpontját is. A felhívást a Törvény 20/A. § (4) bekezdésében foglaltakon túl az Egészségügyi Közlönyben is közzé kell tenni.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

- az egészségügyi intézmény megnevezését;

- a betöltendő munkakör és beosztás, illetőleg a vezetett szervezeti egység megnevezését;

- az ellátandó feladatok ismertetését;

- a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét;

- a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt;

- a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást;

- az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást;

- az állás betöltésének időpontját;

- a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását.

(3) A pályázatokat a megbízó által esetenként összehívott előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) véleményezi. A bizottság tagjai között kell lennie:

- a megbízónak vagy képviselőjének;

- a közalkalmazotti tanács tagjának, ennek hiányában a közalkalmazotti képviselőnek;

- a szakma szerint illetékes Kamara, ennek hiányában érdekképviseleti szövetség, illetőleg egyesület képviselőjének.

(4) A bizottság a pályázati feltételeknek megfelelő pályázó(ka)t személyesen meghallgatja. A bizottsági meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a bizottság tagjainak az egyes pályázók alkalmasságára vonatkozó véleményét.

(5) A pályázati eljárást a pályázat benyújtási határidejét követő 30 napon belül kell lefolytatni, és annak eredményéről valamennyi pályázót írásban értesíteni kell.

(6) Amennyiben a kinevezési jogkör gyakorlója a pályázati eljárás során nem él kinevezési jogával, a pályázati eljárást meg kell ismételni.

5. §[23]

Pályázati eljárás lefolytatásával kell betölteni:

a) a magasabb vezetői, orvosigazgatói, ápolási igazgatói, gazdasági igazgatói,

b) az osztályvezető főorvosi, intézetvezető főgyógyszerészi, illetve intézeti főgyógyszerészi

beosztást, ideértve a megbízás meghosszabbítását is. A bizottságnak a b) pontban felsorolt esetben a szakma szerint illetékes Kamara és az illetékes szakmai kollégium(ok) véleményét is be kell szereznie. Ebben az esetben a pályázat lefolytatásának határideje a szakmai kollégium véleményét követő 30 nap.

[A törvény 40. §-ának (1) bekezdéséhez]

6. §

(1) A közalkalmazott minősítésére - a törvény 40. §-ának (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően - a közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére kerülhet sor.

(2) A minősítést a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül kell elkészíteni.

(3)[24] A közalkalmazott írásbeli kérelme alapján legfeljebb két év elteltével lehet újra minősíteni.

(4)[25] A magasabb vezetői beosztású, illetőleg ilyen munkakört betöltő személyt a vezetői beosztás/munkakör betöltését követő második évben, valamint a határozott idejű vezetői megbízás lejártát megelőző hat hónappal minősíteni kell.

(5)[26] A munkáltató a 3. számú melléklet szerinti minősítési lapon köteles a minősítést elvégezni.

[A Kjt. 54. §-ának (3) bekezdéséhez][27]

6/A. §

A munkaerő-kölcsönzés szempontjából a munkáltató alapító okiratában kötelező feladatként meghatározott tevékenysége minősül alaptevékenységnek.

[A törvény 55. §-ához]

7. §

(1) A teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen töltenie

a) a munkahelyén legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett közalkalmazottnak,

b)[28] szakorvosi rendelőintézetben a szakrendelést ellátó orvosnak, a fogászati alap- és szakellátás orvosának, az iskolaorvosnak, a vizsgázott fogásznak, továbbá a munkaképesség csökkenését véleményező bizottságok első- és másodfokú bizottsági orvosának;

c)[29] bőr- és nemibeteg-, onkológiai, tüdőgyógyászati, pszichiátriai, addiktológiai gondozóban foglalkoztatott orvosnak.

d) a csecsemőosztály kondicionált részlegében gyermekápolói munkakörben foglalkoztatottnak,

e) a gyógytornásznak, gyógymasszőrnek, ha kizárólag munkakörének megfelelő feladatot végez,

f) a betegek, ápoltak oktatását, foglalkoztatását nem órarend szerint végző közalkalmazottnak.

(2) A teljes napi munkaidőből - a munkáltató rendelkezése szerint - legalább 6 órát kell a munkahelyen töltenie annak a közalkalmazottnak, aki teljes munkaidejében

a) testnedvek, szövetek vételét és vizsgálatát végzi;

b) műtőben dolgozik;

c) cytosztatikus és biológiailag aktív, valamint rákkeltő (etilénoxid, formalin, azbeszt) anyagokkal dolgozik;

d) endoszkópos vizsgálatokat végez, vagy a vizsgálat elvégzésében közreműködik;

e) boncolást végez, vagy a boncolásban közreműködik;

f) gyógyszertár infúziós laboratóriumában dolgozik.

[A törvény 57. §-ának (3) bekezdéséhez]

8. §

Oktatói, nevelői pótszabadságra jogosult:

a) a konduktor;

b) az egészségügyi intézmény szakoktatója és az oktató kórházban oktatásban részt vevő közalkalmazott, ha oktatói tevékenységét munkaideje felét meghaladó időben végzi;

c) az ápoltak, gondozottak, tanulók órarend szerinti vagy egyéni oktatását végző közalkalmazott.

[A törvény 59. §-ának (2) bekezdéséhez]

9. §[30]

10. §[31]

11. §

Az ügyeleti és készenléti szolgálatra történő beosztást, a tárgyhónapot megelőző hónap 20. napjáig el kell készíteni, és azt az érintett közalkalmazottal írásban közölni kell. Rendkívüli helyzetben az előzetes beosztástól el lehet térni.

12. §[32]

12/A. §[33]

12/B. §[34]

13. §[35]

14. §[36]

[A törvény 61. §-ának (3) bekezdéséhez][37]

14/A. §[38]

Ha a közalkalmazott az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor, valamint a második és további szakképesítés figyelembevételekor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

[A törvény 66 §-ának (7) bekezdéséhez és 70. §-ának (3) bekezdéséhez]

15. §

(1)[39]

(2) A vezetői pótlék mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza.

[A törvény 75. §-ának (1) bekezdéséhez]

16. §

(1) A közalkalmazottat a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint munkahelyi pótlék (a továbbiakban: pótlék) illeti meg.

(2)[40] A járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézetben - ideértve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat országos központjait és országos intézeteit - valamint az Országos Vérellátó Szolgálatot, a pótlék mértéke

a)[41] a pótlékalap 150%-a:

- aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon dolgozó orvos, szakasszisztens, ápoló

- traumatológiai osztályon három műszakos munkahelyen foglalkoztatott ápoló,

- műtőben foglalkoztatott műtős szakasszisztens;

b)[42] a pótlékalap 120%-a:

- röntgenben dolgozó orvos, asszisztens,

- röntgengép-javító műszerész,

- diagnosztikai laboratóriumban diagnosztikai tevékenységet végző orvos, egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, továbbá asszisztens,

- traumatológiai osztályon foglalkoztatott valamennyi orvos,

- boncolást végző orvos, boncmester, boncsegéd,

- vér és vérkészítmény előállítását végző orvos, egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, továbbá asszisztens,

- fertőző beteget ellátó, valamint pulmonológiai gondozóban foglalkoztatott orvos és egészségügyi szakdolgozó,

- pszichiátriai osztályon dolgozó orvos, ápoló, valamint

- műszakbeosztástól függetlenül, a három műszakos munkahelyen ápolási tevékenységet végző,

- az Országos Mentőszolgálat kivonuló állománya,

- szülészeti osztályon foglalkoztatott szülésznő,

- műtőssegéd,

- mosodában, teljes munkaidőben a szennyes ruhák átvételét végző,

c) a pótlékalap legalább 36%-a:

- valamennyi asszisztensi és szakasszisztensi képesítéssel rendelkező (szak)asszisztensi munkakörben dolgozó

esetében.

(3) Kollektív szerződés a (2) bekezdésben meghatározottnál magasabb mértékű pótlékot állapíthat meg.

(4) Kollektív szerződés a (2) bekezdésben foglalt munkakörökön túlmenően is megállapíthat munkahelyi pótlékot a pótlékalap 25-100%-a közötti mértékben.

(5) A (2) bekezdésben felsorolt pótlékok egymás mellett nem folyósíthatók.

(6) A kollektív szerződés - a (3)-(4) bekezdés alapján - a (2) bekezdésben rögzített mértéken felül csak akkor állapíthat meg munkahelyi pótlékot, ha ahhoz a munkáltató költségvetése fedezetet biztosít.

[A törvény 84. §-ának (2) bekezdéséhez]

17. §

A törvény hatálybalépése előtt jogszabály alapján megállapított 50%-os mértékű műszakpótlék a közalkalmazottat továbbra is megilleti.

18. §

Túlmunkának csak a teljes munkaidőt meghaladó idő minősül, akkor is, ha a dolgozó munkahelyen kötelezően töltendő ideje ennél kevesebb.

19. §[43]

Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba.

20. §[44]

(1) A 2008. július 1-je előtt közzétett, magasabb vezetői, vezetői feladat önálló munkakörben - ide nem értve a 2. § (3) bekezdése szerint betöltendő munkakört - történő ellátására kiírt pályázatot, ha eredményhirdetésre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 167/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet hatálybalépése napját megelőzően nem került sor,

a) vissza kell vonni, vagy

b) oly módon kell módosítani, hogy a pályázat magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás ellátására irányuljon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedéséről a pályázat kiírójának a pályázat közzétételére vonatkozó szabályok szerint haladéktalanul tájékoztatást kell adnia, továbbá írásban értesítenie kell a pályázatot benyújtó személyt.

(3) Ha a 2008. július 1-je előtt közzétett, magasabb vezetői, vezetői feladat önálló munkakörben - ide nem értve a 2. § (3) bekezdése szerint betöltendő munkakört - történő ellátására kiírt pályázat esetében az eredményhirdetés a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 167/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet hatálybalépése napját megelőzően megtörtént, a magasabb vezetői vagy vezetői munkakörre szóló kinevezést - a közalkalmazotti jogviszony létrehozása mellett - azonos tartalmú magasabb vezetői vagy vezetői megbízásnak kell tekinteni, és a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a pályázati kiírás szerinti időponttal e megbízást a közalkalmazottnak megadni. Erről a munkáltatói jogkör gyakorlója az érintett pályázót előzetesen haladéktalanul tájékoztatja és felhívja, hogy 5 munkanapon belül, írásban nyilatkozzon hozzájárulásáról. Amennyiben a pályázó határidőben nem nyilatkozik vagy nem adja hozzájárulását, a pályázati eljárást érvénytelennek kell tekinteni.

(4) A 2. § (3) bekezdését a 2008. január 1-jét követően kiírt pályázat alapján betöltött munkakörök esetében kell alkalmazni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelethez[45]

2. számú melléklet a 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelethez

Vezetői pótlékok

Magasabb vezetői pótlék (200-300%)

Az országos feladatot ellátó, országos és állami intézetek magasabb vezetőinek pótléka:

Az önkormányzatok által fenntartott intézetek magasabb vezetőinek pótléka:

Vezetői pótlék (100-200%)

Az országos feladatot ellátó, országos és állami intézetekben; az önkormányzatok által fenntartott gyógyító-megelőző fekvőbeteg-ellátást biztosító intézményekben:

3. számú melléklet a 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelethez[46]