11/2001. (III. 1.) PM rendelet

a vám- és pénzügyőrség dolgozóinak lakáscélú munkáltatói, valamint a lakhatási támogatásáról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. § (2) bekezdés e) pontjában és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. § (1) bekezdésére is figyelemmel, valamint, a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a vám- és pénzügyőrség dolgozói részére nyújtható lakhatási támogatásokról-az érdekképviseleti szervvel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a Hszt. 115. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott támogatási formák tekintetében a vám- és pénzügyőrség hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományú tagjaira (a továbbiakban: testület tagja).

2. §

(1)[1] Lakhatási támogatások:

a) a vám- és pénzügyőrség kezelésében, illetve rendelkezésében lévő bérlakás bérbeadása,

b) lakáscélú kamatmentes kölcsön,

c) egyszeri vissza nem térítendő lakáscélú juttatás,

d) lakásnak nem minősülő szolgálati szálló férőhely, lakóegység,

e) albérleti hozzájárulás,

f) lakhatási költségtérítés és/vagy lakbértámogatás.

(2) Lakhatási támogatásokra a következő forrásokból származó pénzeszközök használhatók fel:

a) a vám- és pénzügyőrség éves költségvetéséből az e célra jóváhagyott költségvetési előirányzat,

b) az előző évben az erre a célra rendelkezésre álló keret előirányzat maradványai és az esetleges költségvetésen belüli évközi átcsoportosítások,

c) a vám- és pénzügyőrség kezelésében lévő lakások és lakóépületben lévő helyiségek elidegenítéséből származó bevételnek a vám- és pénzügyőrség költségvetését megillető része,

d) a vám- és pénzügyőrség által nyújtott munkáltatói kölcsön törlesztő részlete, valamint annak kamatai,

e)[2] a vám- és pénzügyőrség bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jogával érintett lakások elidegenítéséből származó, vám- és pénzügyőrséget megillető vételárrész,

f) a lakáscélú számlán kezelt összeg után a pénzintézet részéről fizetett kamat,

g) a kölcsön átvállalása jogcímén más munkáltatók részéről átutalt összeg.

3. §

(1) A lakáscélú alapszámláról az alábbi jogcímeken teljesíthető a kifizetés:

a) kamatmentes munkáltatói kölcsön; valamint más munkáltatótól átvállalt kölcsön összege,

b) a számlavezetéssel kapcsolatos pénzintézet által felszámított kezelési és egyéb költség,

c) a lakáscélú tartozások behajtásával összefüggő bírósági eljárásköltsége,

d) vám- és pénzügyőrség kezelésében lévő lakások cseréjénél, valamint a bérleti jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetéséért a bérlőt megillető pénzbeli térítés.

(2) Az előirányzat-felhasználási keretszámláról a következő jogcímeken teljesíthető kifizetés:

a) lakásbérlő- és vevőkiválasztási jog megszerzése, lakás vásárlása, valamint az otthonházakban történő férőhelyek vásárlása,

b) albérleti díj hozzájárulás,

c) lakhatási költségekhez hozzájárulás, d) lakbértámogatás,

e) egyszeri vissza nem térítendő juttatás.

(3) A lakáscélú keret kezelésére a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának a pénzintézettel bankszámlaszerződést kell kötni.

4. §

Lakáscélú munkáltatói támogatás nyújtható a testület tagjának:

a) lakás tulajdonjogának vagy tulajdoni hányadának megszerzéséhez, cseréjéhez,

b) a tulajdonába kerülő lakás építéséhez,

c) a saját önálló lakást eredményező lakásépítéshez,

d) a nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átalakításához,

e) a lakástulajdon lakószoba számát növelő bővítéséhez, toldaléképítéshez,

f) lakáskorszerűsítéshez;

g) vagyonközösség megszüntetése érdekében történő tulajdonrész vásárlásához,

h) az e rendeletben foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékben a dolgozó korábbi munkáltatójától kapott lakáscélú támogatás átvállalásához,

i) az önkormányzati tulajdonú lakás megvásárlásához, mely esetben a támogatás összege nem haladhatja meg a lakásvételár 10%-át.

5. §[3]

(1) E rendelet alapján a testület tagja - a lakáscélú számla vezetésével megbízott pénzintézet útján - az alábbi feltételek együttes fennállása esetén részesülhet kamatmentes lakáscélú támogatásban:

a) ha a tulajdonában lévő vagy kerülő építeni, vásárolni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakás nagysága nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértéket, illetőleg a vételárat vagy építési költséget, és lakásvásárlás esetén az eladó nem lehet az igénylőnek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, illetve élettársa,

b) ha hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlanra a munkáltatói kölcsön erejéig a vám- és pénzügyőrség javára az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre,

c) ha a kölcsönnel szolgálati, illetve munkahelye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében saját lakáshelyzetét oldja meg,

d) ha a kölcsönre jogosult igénylő kérelmének teljesítését a Lakásügyi Bizottság javasolja,

e) ha rendelkezik az építési költségnek, vételárnak, illetőleg a korszerűsítési, bővítési költségnek legalább 20%-a mértékében saját megtakarítású anyagi fedezettel,

f) ha a testület tagjának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének és együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, illetőleg a meglévő lakását az újabb lakás megszerzése érdekében elidegeníti, vagy bérleti jogviszonyáról érvényesen írásban lemondott. Erről a tényről a támogatást igénylő nyilatkozni, illetve elidegenítés, bérleti jogviszony megszüntetés esetén azt okmányokkal igazolni köteles,

g) ha vállalja, hogy amennyiben a kölcsön teljes visszafizetése előtt - e rendelet 13. §-ában meghatározott okokból - a kölcsönszerződés felmondásra kerül, úgy a köl-csönhátralékot, a már korábban jóváírt kedvezménnyel és a hitelintézet által számított kezelési költség összegével növelve, 30 napon belül, egy összegben visszafizeti, továbbá a tartozás késedelmes teljesítése esetén a törvényes - a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerinti - késedelmi kamatot is megfizeti,

h) ha vállalja, hogy a rendelkezésre álló saját erőt, illetőleg az e célra más szervtől (pl. pénzintézet, házastárs munkáltatója stb.) igénybe vett anyagi eszközöket és a munkáltatói kölcsön összegét a vételár, az építési, korszerűsítési költség kiegyenlítésére használja fel és ennek megtörténtét a munkáltató felé okmányokkal igazolja,

i) ha vállalja, hogy építkezés esetén a kölcsön folyósításától számított két éven belül befejezi az építkezést és a lakásügyi szerv részére bemutatja a használatbavételi (lakhatási) engedélyt, míg korszerűsítés esetén 6 hónapon belül befejezi a korszerűsítési munkálatokat. Indokolt esetben - kérelemre - egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható a lakhatási engedély benyújtásának időpontja,

j) ha vállalja, hogy az elidegenítési és terhelési tilalommal, valamint jelzálogjoggal lekötött ingatlanra olyan épületbiztosítási szerződést köt, amelyen a kapott hitel összegének erejéig és a hitelező jogosultságát (kedvezménye-zetti minőségét) bejegyezteti, annak megtörténtét igazolja és azt a kölcsön fennállásának egész időtartama alatt fenntartja,

k) ha vállalja, hogy a munkáltatói kölcsön igénybevételével vásárolt, épített ingatlanába állandó lakhelyként bejelentkezik és ennek megtörténtét igazolja, valamint a munkába járáshoz való költségtérítést az új lakhely szerinti közigazgatási viszonylatban veszi igénybe.

(2) Támogatást vehet igénybe az is, akinek magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy más együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb olyan lakás fele tulajdoni hányada van, amelyet tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján szerzett, vagy a tulajdonában lévő lakás lebontását a települési Önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy a lakás több mint két éve haszonélvezettel terhelten került tulajdonába vagy haszonélvezettel terhelten örökli, és a haszonélvező a lakásban életvitelszerűen lakik.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételtől a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsok) eltekinthet, ha a testület tagja öt éven belül a nyugdíjkorhatárt eléri és a munkáltatói támogatással a végleges letelepedését kívánja megoldani.

(4) A testület tagja a kölcsönszerződésben, valamint a kölcsönengedélyezésre jogosulttal megkötött megállapodásban meghatározott feltételek teljesítését vállalja.

6. §

Munkáltatói támogatást legkésőbb a lakásépítéshez a használatbavételi engedély kiadását, lakásvásárláshoz a vételár teljes kifizetését, lakáskorszerűsítéshez pedig az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását megelőzően lehet nyújtani.

7. §

(1) A munkáltatói kölcsön elosztására vonatkozó elveket a rendelkezésre álló pénzügyi keret függvényében a VPOP Lakásügyi Bizottsága javaslata alapján az országos parancsnok határozza meg, az alábbi kielégítési sorrend figyelembevételével. Előnyben részesül az igénylő, aki

a) az első, önálló lakáshoz jutás támogatását kéri,

b) a lakásigény mértéke alsó határát el nem érő lakással rendelkezik és azt a rendelkező szervnek visszaadja, vagy az új lakáshoz jutás érdekében idegeníti el,

c) szolgálati érdekből földrajzilag más területen fekvő helységbe kerül áthelyezésre,

d) a kölcsön igénylésével egyidejűleg a vám- és pénzügyőrség kezelésében levő lakás visszaadását kezdeményezi,

e) lakáscélú előtakarékosságot vállal, és annak teljesítését okmányokkal igazolja.

(2)[4] A munkáltatói kölcsön igények elbírálására a VPOP Beruházási és Közbeszerzési Főosztálya jogosult a VPOP-n és a regionális parancsnokságokon működő Lakásügyi Bizottságok javaslatának figyelembevételével.

(3) a) A bizottság a lakás- és lakhatási támogatási igény elbírálásában közreműködő véleményező, javaslattevő és döntést előkészítő szerv, amely feladatkörét a bizottságot létrehozó lakásügyi szerv-a VPOP Lakásügyi Bizottsága kivételével - illetékességi területén gyakorolja.

b) VPOP-nál önálló hatáskörben külön Lakásügyi Bizottság működik, amely a lakások elosztása tekintetében a VPOP állományára, míg lakáscélú kölcsön elosztás tekintetében a vám- és pénzügyőrség teljes szervezetére kiterjedő illetékességgel bír.

(4) A bizottság önálló hatáskörben:

a) véleményezi a lakás- és lakhatási támogatás igénybevételére irányuló kérelmeket,

b) vizsgálja az adatok valódiságát, a rászorultság - eltartott gyermekek száma, más eltartott családtag-mértékét, a szolgálati érdek érvényesülését, jövedelmi és vagyoni viszonyokat, szükség esetén helyszíni vizsgálatot végez,

c) javaslatot tesz az elosztás módjára és mértékére, valamint a sorrendjére,

d) évenként egy alkalommal beszámol a munkájáról az országos parancsnoknak.

(5) A bizottság legalább 5 tagból áll, melynek elnökét a lakásügyi szervvezetője jelöli ki. A titkári teendők ellátását a lakásügyi előadó végzi, aki nem tagja a bizottságnak. A Közép-Magyarországi Regionális Parancsnokságon működtetett bizottságban valamennyi budapesti székhelyű hatósági jogkörrel nem rendelkező középfokú szervnek képviseltetnie kell magát.

(6) A bizottság megalakításáért a lakásügyi szerv vezetője felelős. A bizottság munkájában tagként a szakszervezetek, érdekképviseleti szervek részvételét biztosítani kell.

(7) A bizottság üléseit szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal tartja.

(8) A bizottság működésére vonatkozó kérdéseket az első bizottsági ülésen elfogadott ügyrendben kell meghatározni, amelyet a lakásügyi szerv vezetője hagyja jóvá.

8. §

(1) A vám- és pénzügyőrség rendelkezésére álló lakáscélú támogatás feletti rendelkezési jogot az országos parancsnokság gyakorolja, míg a jogcímenként biztosítható mértéket az országos parancsnokság évente határozza meg.

(2) A munkáltatói kölcsön kizárólag a lakáscélú alapszámla vezetésével - bankszámlaszerződés alapján - megbízott pénzintézet útján folyósítható.

(3) A munkáltatói kölcsön kamatmentes, a pénzintézet által felszámításra kerülő kezelési költség, valamint a jelzálogjog bejegyzésért és törléséért fizetendő díj a támogatásban részesített dolgozót terheli.

(4) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama (futamidő):

a) lakásépítés és -vásárlás esetén legfeljebb 25 év,

b) korszerűsítés esetén legfeljebb 10 év.

(5) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a kölcsönszerződés megkötését követő hónap tizedik napja.

9. §

(1) Nem nyújtható munkáltatói támogatás:

a) a fennálló pénzintézeti kölcsöntartozás kiegyenlítéséhez,

b) hétvégi ház, nyaraló, üdülő vagy más nem lakás céljára szolgáló épület építéséhez, vásárlásához, illetve korszerűsítéséhez,

c) állami és önkormányzati tulajdonú bérlakás bővítéséhez, korszerűsítéséhez,

d) annak, akinek a kérelmére a vám- és pénzügyőrség a kezelésében lévő szolgálati lakás elidegenítésre került, vagy önkormányzati tulajdonban álló vám- és pénzügyőrségi bérlőkijelölésű lakás elidegenítéséhez a testület hozzájárult,

e) annak, aki támogatás a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban foglaltak szerint a munkáltatónak adófizetési kötelezettséget keletkeztet, vagyis az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltér,

f) ha nem rendelkezik az 5. § (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel, illetve nem vállalja azok teljesítését,

g) ha a kérelem elbírálásakor hatályos Szja. törvényben meghatározott adómentességet biztosító előírásoktól. eltér,

h) a vám- és pénzügyőrségnél eltöltött hároméves szolgálati viszonnyal nem rendelkezik (kivéve, ha más fegyveres erőtől vagy fegyveres szervtől került áthelyezésre),

i) annak, aki szolgálati helyén vagy annak vonzáskörzetében a méltányolható lakásigény mértékének megfelelő saját tulajdonú lakását öt éven belül elidegenítette,

j) annak, aki a kölcsön iránti kérelemben szándékosan valótlan tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat,

k) annak, aki a munka-. és szolgálati helyén, illetve annak vonzáskörzetében lévő lakástulajdonát elajándékozta.

(2)[5] Az (1) bekezdés g), i) és k) pontjában meghatározott feltételek érvényesítésétől - szolgálati érdekből - az országos parancsnok eltekinthet.

(3) A testület tagja részére ismételt munkáltatói támogatás csak akkor adható, ha a kölcsönben részesített dolgozó az előző tartozását-e rendelet 11. § (1) bekezdésben megállapított engedmény igénybevétele nélkül - egy összegben kiegyenlítette.

(4) Akinek a vám- és pénzügyőrség rendelkezésében a szolgálati lakásra szóló bérleti jogviszonyát közös megegyezéssel megszüntette és ezért pénzbeli térítést kapott, annak csak a térítési összeg és a mindenkor adható munkáltatói kölcsön maximum összege közötti különbözet erejéig nyújtható munkáltatói kölcsön.

10. §

(1)[6] A munkáltatói kölcsönben részesült dolgozót a vám- és pénzügyőrségnél folyamatosan eltöltött szolgálati, közalkalmazotti, köztisztviselői viszonya alapján - a hivatásos állományú dolgozó szolgálati viszonyában a Hszt. alapján a más fegyveres szervnél eltöltött időt is beszámítva - a fennálló tartozására

összesen legfeljebb 400 000 Ft kedvezmény illeti meg. A kedvezmény jóváírására akkor kerülhet sor, ha az a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban foglaltak szerint a munkáltatónak adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet.

(2) A munkáltatói támogatásban részesült dolgozó tartozásának fennállása alatt a kedvezmény jóváírására - a megállapított havi törlesztő összeg változatlanul hagyása mellett - a tartozást nyilvántartó pénzintézet felé az országos parancsnokság hivatalból intézkedik.

(3) Amennyiben a fennálló tartozás összege a kedvezmény alapján a jóváírható összegnél alacsonyabb, úgy csak a tényleges tartozás írható jóvá.

(4) Az ismételt munkáltatói kölcsön folyósítása során a megállapítható kedvezmény összegéből le kell vonni a már korábban igénybe vett és jóváírt kedvezmény összegét.

(5) A szolgálatteljesítés közben elhunyt javára - tekintet nélkül a szolgálati idejére - a 25 éves szolgálat után járó kedvezményt kell jóváírni. Amennyiben engedményben még nem részesült vagy részbeni kedvezményt kapott, ezt a 25 éves szolgálat után elszámolható összegre kell kiegészíteni.

11. §

(1) A testület tagját kölcsön felvételét követő öt év elteltével, a törlesztési idő előtti visszafizetése esetén engedmény illeti meg. Az engedmény mértéke a fennálló tartozás összegének 50%-a, de legfeljebb a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes határig terjedő engedmény.

(2) Az (1) bekezdésben, valamint a 10. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezmény, illetőleg engedmény együttes jóváírására azon esetben kerülhet sor, ha azok összege nem haladhatja meg a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes határig terjedő összeget. Az engedmény jóváírása a dolgozó kérelmére történik, melyre az országos parancsnokság intézkedik a pénzintézet felé.

12. §

(1) A 11. § (1) bekezdésében meghatározott engedmény nem illeti meg azt a testületi tagot:

a) akit fegyelmi vagy büntetőeljárásban jogerősen elmarasztaltak, amíg a büntetés, fenyítés fegyelmi hatálya alatt áll,

b) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, annak befejezéséig,

c) akinek kölcsönszerződését a testület felmondta és emiatt a kölcsönhátralék visszafizetése egy összegben vált esedékessé,

d) akinek kölcsönnel terhelt lakása elidegenítését a kölcsön egyösszegű visszafizetése mellett az országos parancsnokság engedélyezte,

e) akinél nem valósult meg a hitelcél,

f) akinek a szolgálati vagy munkaviszony megszüntetése-a nyugdíjazás, átszervezés, létszámcsökkentés, egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság esetét kivéve -egyéb módon folyamatban van.

(2) A 11. § (1) bekezdés alapján engedményben részesített testületi tag az engedmény igénybevételétől számított 5 éven belül újabb munkáltatói kölcsönt nem kaphat.

13. §

(1) A munkáltatói kölcsön szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani azzal a testületi taggal szemben:

a) aki a kölcsönszerződést a pénzintézethez történt átutalásától számított 3 hónapon belül nem kötötte meg, illetőleg a kölcsön felhasználását nem kezdte meg és ennek okát nem igazolta,

b) aki a kölcsön iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt vagy körülményt elhallgatott és ezáltal jogosulatlanul kamatmentes kölcsönben részesült, illetve a kölcsönt nem a jogcít~ctnek megfelelően használta fel,

c) akinek szolgálati, illetve munkaviszonya-a nyugdíjazás, átszervezés, létszámcsökkentés, egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság esetét kivéve - megszűnt,

d) aki egyéb szerződésszegést követett el,

e) aki a megállapodásban vállalt fizetési kötelezettségének az írásbeli felszólításban meghatározott 15 napon belül sem tett eleget,

f) akinek a munkáltatói kölcsöne átterhelését az újonnan megszerzett ingatlanra nem engedélyezték,

g) ha a munkáltatói kölcsön igénybevételére irányuló cél, jogcím (vásárlás, építkezés stb.) meghiúsul.

(2) A kölcsönszerződést az országos parancsnokság írásban mondja fel és erről a hitelszámla kezelő pénzintézetet is értesíti.

14. §

(1) A kölcsönszerződés felmondása esetén a fennálló tartozás a már korábban jóváírt kedvezményekkel és a hitelintézet által felszámított kezelési költség összegével növelve egy összegben válik esedékessé.

(2) A kölcsön késedelmes megfizetése esetén az adós a fennálló tartozás után a törvényes - a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti - késedelmi kamatot köteles fizetni.

(3) A kölcsönszerződés felmondását követően - indokolt esetben - a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében az országos parancsnokság megállapodást köthet az adóssal.

(4) A külön megállapodásban engedélyezett részletfizetés futamideje a 12 hónapot nem haladhatja meg. Késedelmes teljesítés esetén végrehajtási eljárást kell kezdeményezni.

15. §

(1) Ha a munkáltatói kölcsönben részesült testületi tag elhalálozik, a túlélő házastárs, illetve az örökös a kölcsönt változatlan feltételek mellett fizetheti vissza, feltéve, ha az adós elhalálozásának időpontjában állandó jelleggel vele együtt lakott.

(2) Házassági vagyonközösség megszűnése esetén a fennálló munkáltatói tartozást a lakásban maradó volt házastárs átvállalhatja, ha a volt házastárs is a testület tagja és rendelkezik e rendelet alapján előírt kölcsönnyújtás feltételeivel.

(3) Ha a munkáltatói kölcsönben részesült testületi tag szolgálati, köztisztviselői vagy munkaviszonya megszűnik, az új munkáltatója - külön megállapodás alapján - a fennálló tartozását átvállalhatja.

(4) A testületi tag szolgálati, munkaviszonyának megszűnése esetén a házastárs a fennálló kölcsöntartozást - írásbeli kérelemre - változatlan feltételekkel átvállalhatja, ha az e rendelet 1. és 5. §-aiban előírt feltételeknek megfelel.

16. §

(1) A vám- és pénzügyőrség által nyújtott munkáltatói kölcsönnel épített, vásárolt vagy korszerűsített - jelzálogjoggal, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt - lakást csak az országos parancsnokság előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(2) Az elidegenítési hozzájárulás akkor adható meg, ha

a) az elidegenítés olyan testületi tag (vevő) javára történik, aki a kölcsön átvállalására jogosult és a teljes kölcsöntartozást átvállalja,

b) a támogatásban részesített testületi tag a munkáltatói kölcsönnel támogatott lakását - korszerűsítésre és a korábbi jogszabály alapján felújításra kapott kölcsön kivételével - a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetőleg adásvételi szerződéssel vagy építéssel a tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez meg, hogy a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom a megszerzett lakásra is átjegyezhető és a másik megszerzett lakás megfelel az e rendelet 5. §-ában foglaltaknak, valamint annak vételára, építési költsége ugyanannyi vagy magasabb az elidegenített lakás áránál,

c) a támogatásban részesült testületi tag a lakás tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg vállalja a fennálló kölcsöntartozásának egy összegben történő kiegyenlítését,

d)[7] a testület tagja megállapodásban vállalja, hogy a fennálló tartozását az újonnan megállapított futamidő alatt - a pénzintézet által felszámított kezelési költséggel -visszafizeti. A törlesztő részlet összege 5000 Ft-nál kevesebb nem lehet.

17. §

(1)[8] A munkáltatói kölcsön iránti kérelmet a szolgálati út megtartása mellett - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - a közvetlen állományilletékes szerv vezetőjének javaslatával ellátva kell az illetékes lakásügyi szervhez benyújtani.

(2) Amennyiben a házastársak mindketten a vám- és pénzügyőrség dolgozói, úgy kérelmüket saját jogon a szolgálati, munkahelyükön külön-külön kell benyújtani.

(3) A kérelemhez csatolni kell a kölcsön célját hitelesen igazoló okmányokat. A kérelemhez és a csatolt mellékleteken közölt adatok valódiságáért az igénylő felelősséggel tartozik.

(4) A lakásügyi szerv a kérelmet - a Lakásügyi Bizottság javaslatával - a beérkezés sorrendjében veszi nyilvántartásba és elbírálás végett felterjeszti az országos parancsnokságra.

(5) Az országos parancsnokság a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében dönt a kérelem jogosultságáról, mely döntésről a regionális lakásügyi szervet értesíti.

(6) A jóváhagyott munkáltatói kölcsön pénzintézethez történő átutalása iránt az országos parancsnokság intézkedik.

18. §

(1) Egyszeri, vissza nem térítendő juttatás nyújtható a I testület tagjának az első önálló méltányolható lakásigény I mértékének megfelelő lakásvásárláshoz, építéshez az ~ alábbi feltételek együttes megléte esetén:

a) amennyiben a lakásvásárlást vagy építést a testület tagja a szolgálati helyén vagy annak vonzáskörzetében valósítja meg,

b) szolgálati helyén vagy annak vonzáskörzetében méltányolható lakásigényének megfelelő lakástulajdonnal, állandó használati joggal, bérleti jogviszonnyal sem a testület tagja, sem annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke és vele együttköltöző családtagja nem rendelkezik,

c) vállalja, hogy a vissza nem térítendő juttatással saját lakáshelyzetét véglegesen rendezi és a szolgálati, munkaviszonya fennállásáig a vám- és pénzügyőrséggel szemben szolgálati lakás, munkáltatói kölcsön igénnyel nem lép fel,

d) a vám- és pénzügyőrségnél legalább betöltött 15 éves szolgálati viszonnyal rendelkezik,

e) aki vállalja, hogy építkezés esetén a vám- és pénzügyőrség kezelésében lévő - határozott időtartamra szóló - lakást a támogatás nyújtását követően legfeljebb egy éven belül kiüríti, és azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásügyi szerv rendelkezésére bocsátja. Lakásvásárlás esetén a rendelkezésre bocsátás határideje a támogatás igénybevételét (szerződéskötést) követő hatvanadik nap.

(2) Támogatást igénybe vehet az is, akinek magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy más együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb olyan lakás fele tulajdoni hányada van, amelyet tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján szerzett, vagy a tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy 1988. december 31-e előtt haszonélvezettel terhelten került tulajdonába vagy haszonélvezettel terhelten örökli, és a haszonélvező a lakást használja.

19. §

Nem kaphat vissza nem térítendő juttatást az a testületi tag, akivel szemben a 12. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti kizáró ok áll fenn.

20. §

(1) Az egyszeri vissza nem térítendő juttatást a testület tagja szolgálati viszonyának ideje alatt csak egyszer veheti igénybe. Az igénybevétel jogosságát a testület tagja igazolni köteles.

(2) A juttatás iránti kérelmek jogosságának megállapítása tárgyában - a Lakásügyi Bizottság javaslatának figyelembevételével - az országos parancsnok dönt. A szerződést a lakásügyi szerv köti meg.

(3) Az egyszeri vissza nem térítendő juttatás mértéke a hivatásos állományúak esetében a méltányolható lakásigény mértékének felső határával azonos nagyságú lakás előző évi átlagos építési költségének - a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet 1. § (5) bekezdés b) pontja szerint a Pénzügyminisztérium által közzétett mértékének legfeljebb 10%-a, míg a köztisztviselő és közalkalmazott részére nyújtott egyszeri vissza nem térítendő támogatás nagysága nem haladhatja meg a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes határig terjedő összeget.

21. §

(1) A támogatási szerződést fel kell mondani és a juttatást vissza kell vonni a testület tagjától, ha

a) szolgálati viszonya az általa kezdeményezett közös megegyezéssel, valamint fegyelmi vagy büntetőeljárással összefüggésben vagy a szolgálati viszonyról való lemondással szűnt meg,

b) a kérelemben valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, adatot vagy körülményt elhallgatott és ezáltal a juttatásban jogosulatlanul részesült, illetve a juttatást nem a jogcímnek megfelelően használta fel.

(2) A szerződés felmondása esetén a juttatást a testület tagja köteles az értesítés kézbesítésétől számított hatvan napon belül egy összegben visszafizetni, késedelmes teljesítés esetén a törvényes - Ptk. 301. § (1) bekezdés szerint - késedelmi kamattal együtt. A határidő eredménytelen elteltét követően végrehajtási eljárást kell kezdeményezni.

22. §[9]

(1) A vám- és pénzügyőrség a szolgálati feladatok zavartalan, hatékony ellátása érdekében lakásnak nem minősülő tiszthelyettesi szolgálati férőhelyet, tiszti szobát, lakóegységet (a továbbiakban: szolgálati férőhely) létesíthet, tarthat fenn, bérelhet.

(2) A szolgálati férőhelyek létesítésének, megszüntetésének, bérbevételének engedélyezése és szabályszerű működésének, használatának felügyelete az országos parancsnokság hatáskörébe tartozik. A kezelése, fenntartása, rendeltetésszerű működtetése és ellenőrzése a lakásügyi szerv feladata.

(3) A szolgálati férőhely a testületi tag ideiglenes jellegű, meghatározott időre - legfeljebb 10 évre - szóló elhelyezésére szolgál. A lakásügyi szerv köteles az igényjogosultságot évenként felülvizsgálni.

23. §[10]

(1) A szolgálati férőhelyek igénybevételére jogosultak azok a testületi tagok, akik szolgálati helyükön vagy annak vonzáskörzetében lakással, szállással nem rendelkeznek és a felvételük vagy áthelyezésük időpontjában elszállásolásukat saját erőből megoldani nem tudják.

(2) Az igénylést az e célra rendszeresített nyomtatványon, a szolgálati út megtartása mellett kell benyújtani a lakásügyi szervnek.

(3) A testület tagja a lakásügyi szervvel kötött megállapodás alapján veheti igénybe a részére biztosított szolgálati férőhelyet.

24. §

(1) A szolgálati férőhelyre, tiszti szobára való jogosultsága a testület tagjának megszűnik, ha

a)[11] a megállapodásban előírt meghatározott idő lejár.

b) a vám- és pénzügyőrséggel fennálló szolgálati, munkaviszonya bármilyen módon megszűnik,

c) a szolgálati férőhely házirendjét nem tartja be, tartósan vagy ismételten megszegi, illetve az együttélés általánosan elfogadott szabályait súlyosan megsérti,

d) az elhelyezett vagy annak házastársa, élettársa a szolgálati helyen vagy annak vonzáskörzetében lakást vásárol, bérlakást kap, vagy más módon lakáshoz jut,

e) más szolgálati helyre helyezték (kivéve, ha a másik szolgálati hely ugyanazon városban vagy annak vonzáskörzetében található),

f) az elhelyezett a térítési díjat - felszólítás ellenére - sem fizette be a felszólítást kővető 15 napon belül.

(2) A lakásügyi szerv az elhelyezettet írásban értesíti a szolgálati férőhelyre, tiszti szobára való jogosultság megszűnéséről, aki kőteles az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a szolgálati férőhelyről kiköltözni.

(3) A szolgálati férőhelyet, tiszti szobát és annak berendezési, felszerelési tárgyait a kiköltözéskor, rendeltetésszerű állapotban kell a lakásügyi szervnek átadni.

(4) Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni. Károkozás esetén a kártérítési felelősségről szóló jogszabály előírásai az irányadók.

(5) A szolgálati férőhelyen, tiszti szobában elhelyezett testületi tagját a térítési díj fizetési kötelezettség a kiköltözés napjáig terheli.

25. §[12]

(1) A szolgálati férőhely igénybevétele térítésköteles. Vezényeltek elhelyezése - a vezénylés időtartamáig -, valamint szolgálati érdekből történt áthelyezés esetén legfeljebb egy évig térítésmentes.

(2) A térítési díj mértékét az üzemeltetési, fenntartási, külön szolgáltatási költségek, valamint a közös költség figyelembevételével évenként az országos parancsnokság határozza meg. A térítési díjnak fedeznie kell a szolgálati férőhely fenntartásának, üzemeltetésének tényleges önköltségi árát.

(3) A térítési díjat az elhelyezettek postai utalványon vagy külön "Kötelezvény" alapján illetményből való levonás útján fizetik meg, illetve külső szolgáltatók esetén a közműdíjakat a szolgáltatók által küldött számlák alapján egyenlítik ki.

26. §

(1) A szolgálati férőhelyeken elhelyezettek részére - szolgáltatás keretében - biztosítani kell:[13]

a) egyéni hálóhelyiséget biztosító tiszti szobát a tisztek számára, közös hálóhelyiséget biztosító szolgálati férőhelyet a zászlósok, tiszthelyettesek számára,

b) megfelelő bútorzatot, az életvitelszerű ott lakáshoz szükséges alapberendezési és felszerelési tárgyakat;

c) fürdési; tisztálkodási; ételmelegítési lehetőséget, melegvíz-szolgáltatást,

d) fűtést, világítást,

e) ágyneműhasználatot és mosást,

f) takarítást.

(2) A szolgálati férőhelyek kezelésével megbízott szerv köteles gondoskodni azok karbantartásáról, felújításáról, berendezési és felszerelési tárgyakkal való ellátásáról, a helyiségek tisztán tartásáról.[14]

(3) A szolgálati férőhelyek rendjét a lakásügyi szervnek házirendben kell meghatározni.[15]

(4) A vám- és pénzügyőrség kezelésén kívül eső épületekben működő szolgálati férőhelyeken az ágyneműcserét és mosást, valamint a takarítást a bentlakó testületi tagnak kell elvégezniük, illetve saját költségük terhére elvégeztetniük.

27. §[16]

(1) Az a testületi tag, aki az R. 23. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szolgálati férőhely igénybevételérejogosult, azonban férőhely hiányában magántulajdonú vagy szállodai jellegű lakást vagy szobát bérel, bérleti/albérleti hozzájárulást igényelhet.

(2) Nem jogosult hozzájárulásra az a testületi tag, aki

a) szolgálati helyén vagy annak vonzáskörzetében lakásbérleti jogviszonnyal vagy lakástulajdonnal rendelkezik, beleértve a házastársa (élettársa), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke) közös tulajdonszerzését, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonú lakásra vonatkozó bérleti jogviszonyát is,

b) szüleinél, nagyszüleinél, házastársánál, élettársával, annak szüleinél vagy testvérénél életvitelszerűen lakik, még abban az esetben sem, ha azokat anyagilag támogatja,

c) a vám- és pénzügyőrség által felajánlott szolgálati férőhelyet vagy a méltányolható lakásigény mértékének megfelelő szolgálati lakást legalább két esetben nem fogadta el,

d) a kérelmében bizonyíthatóan valótlan adatokat közölt, vagy az elbírálást befolyásoló tényt, körülményt elhallgatott,

e) a méltányolható lakásigény mértékét meghaladó és a jövedelem arányában az együtt költöző vagy lakó családtagok számának megélhetését veszélyeztető bérleti díj fizetési kötelezettséget vállal.

(3) A hozzájárulás jogszabályi és okmányi feltételeinek meglétét és a kifizetés jogosságát az állományilletékes parancsnok köteles vizsgálni és igazolni.

28. §

(1) A hozzájárulásra vonatkozó igényt - a szolgálati út megtartása mellett - írásban kell benyújtani a lakásügyi szervhez. Az igénybejelentéshez mellékelni kell a bérleti szerződést. A hozzájárulás az igazolt albérleti jogviszony idejére (bejelentkezéstől kijelentkezésig) folyósítható.

(2) A bérleti, albérleti díj hozzájárulás egy főre jutó mértékét évenként az országos parancsnok állapítja meg.

(3) Amennyiben több testületi tag közösen bérel lakást vagy szobát, úgy a hozzájárulást részükre - igénylés alapján - külön-külön kell megállapítani és folyósítani, de az így folyósított bérleti, albérleti hozzájárulás nem haladhatja meg a bérleti díj tényleges összegét.

(4) A bérleti, albérleti jogviszonyban bekövetkezett minden olyan változást, amely a hozzájárulás folyósítását befolyásolhatja köteles a pénzügyőr 8 napon belül írásban bejelenteni a lakásügyi szervnek.

(5) A valóságnak meg nem felelő nyilatkozatból, valamint bejelentési kötelezettség elmulasztásából eredő jogtalan pénzfelvétel esetén a dolgozót anyagi és fegyelmi felelősség terheli.

(6) A hozzájárulást utólag az illetménnyel együtt kell folyósítani a testületi tag részére.

(7) A hozzájárulás személyi juttatásnak minősül, ezért a kifizetésnél a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályokat kell figyelembe venni.

(8)[17] Meg kell tagadni, illetve szüntetni a hozzájárulás folyósítását, ha

a) a testületi tag szolgálati, illetőleg munkaviszonya a vám- és pénzügyőrségnél megszűnik,

b) az albérletet nem életvitelszerűen lakja,

c) a bérlemény korábban (az albérleti szerződéskötést megelőzően) az igénylő tulajdonában volt,

d) a vám- és pénzügyőrség az igénylő elhelyezésének megoldására lakáscélú kamatmentes kölcsönt, szolgálati lakást, illetve szolgálati férőhelyet biztosított.

29. §[18]

(1) A lakással rendelkező részére (ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal, tulajdoni hányaddal, haszonélvezeti joggal rendelkezik), illetve az önkormányzat vagy más szerv, magánszemély tulajdonában lévő lakásbérleti jogviszony alapján, életvitelszerűen használt lakásfenntartási, üzemeltetési költség terheinek mérséklése érdekében a testületi tagnak a cafetéria rendszeren belül lakhatási költségtérítés és/vagy lakbértámogatás nyújtható.

(2) A költségtérítés és/vagy lakbértámogatás igénybevételének feltételeit az országos parancsnok külön utasításban szabályozza.

(3) A költségtérítés és/vagy lakbértámogatás a testület tagjának vagy vele közös háztartásban együtt lakó közeli hozzátartozójának nevére szóló számla vagy számlát helyettesítő okmány alapján utólag kerül kiutalásra a tárgyhavi illetménnyel együtt.

30. §[19]

Értelmező rendelkezések

31. §

E rendelet alkalmazása szempontjából

a) lakásbővítés: a lakás alapterületének olyan növelése, amely legalább eggyel több szobaszám kialakítását eredményezi,

b)[20] lakáskorszerűsítés: a lakás komfortfokozatát növelő építési és szerelési munkák, különösen

ba) víz, csatorna, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése,

bb) fürdőszoba kialakítása olyan lakásban, ahol még ilyen funkciójú helyiség nincs,

bc) épületgépészeti rendszerek, fűtés-, melegvízellátás korszerűsítése,

bd) központosított fűtés kialakítása, energiatakarékos berendezésekre történő cseréje,

be) központi szennyvízelvezetéshez való csatlakozás,

bf) épület tető-, homlokzat-, pince szigetelése, beleértve a hő-, hang, illetve vízszigetelési munkákat, külső nyílászárók energiatakarékos cseréjét, tető cseréjét, szigetelését.

E munkákhoz kizárólag érvényes műszaki követelményeknek, szabványoknak megfelelő termékeket lehet felhasználni,

c) vonzáskörzet: a szolgálati hely 60 km-es körzete, ahová a testület tagjának a napi munkába járására és hazautazásra a munka, illetőleg a szolgálati érdek sérelme nélkül lehetősége van,

d) szakszervezet: a vám- és pénzügyőrségnél a Hszt. 34. § (2) bekezdése szerint értendő érdekképviselet.

e)[21] lakásügyi szerv:

ea) a Beruházási és Közbeszerzési Főosztály az országos parancsnokság, valamint a hatósági jogkörrel rendelkező budapesti középfokú szervek állománya tekintetében,

eb) a regionális parancsnokságok (illetékességi területükön) saját állományuk, illetve budapesti viszonylatban a VP Közép-Magyarországi Regionális Parancsnokság saját állománya és a hatósági jogkörrel nem rendelkező középfokú szervek tekintetében.

Záró rendelkezések

32. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit - a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - ez időponttól kezdve a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 7/1978. (PK 10.) PM utasítás 38. §-a hatályát veszti.

(2) A rendelet 18., 19., 20., 29. és 30. §-ait 2002. január 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.

(3) A 10. §-ban meghatározott összegű kedvezmény az 1995. július 14-ét követően támogatásban részesített testületi tagokat illeti meg, az ezt megelőző időpontban átutalt munkáltatói támogatásnál a kedvezmény mértékét a kölcsönszerződés megkötésekor hatályos jogszabályok rendelkezései szerint kell jóváírni.

(4) Felhatalmazást kap az országos parancsnok, hogy a rendelet végrehajtásával kapcsolatos belső szabályzást 2001. március 31-ig kiadja.

Varga Mihály s. k.,

pénzügyminiszter