166/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet

a nemzetközi segélyek, támogatások felhasználásával megvalósuló programok megfigyelő és értékelő rendszerének kialakításáról

A Kormány az államháztartásról szóló - többször módosított -1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés l) pontjában, illetve a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelembe véve a fenntartható gazdasági fejlődés elősegítésének ügyét, összhangban a környezetvédelem és rehabilitáció szempontjaival - a következő rendeletet alkotja:

Bevezető rendelkezések

1. §

(1) E rendelet szabályozza a felajánlott nemzetközi segélyek által támogatott programok kezelésének megfigyelő és értékelő rendszerét (monitoring), különös tekintettel az európai uniós támogatásokra.

(2) E rendelet hatálya kiterjed mindazon természetes személyekre, jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, társadalmi szervezetekre - kivéve a pártokat - akik programjaik végrehajtásához a nemzetközi segélyeket, támogatásokat és a központi költségvetési forrásokat (társfinanszírozás) együttesen használják fel.

(3) E rendelet alkalmazásában

a) monitoring: olyan figyelemmel kísérő, értékelő és javaslattevő tevékenység, amely az Európai Unió által nyújtott (pl. PHARE, ISPA, SAPARD stb.) támogatásból, illetve egyéb nemzetközi segélyből, támogatásból, valamint a központi költségvetésből (társfinanszírozás) végrehajtandó programok eredményes, szabályszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring kiterjed a programok tervezésétől a végrehajtás minden fázisán keresztül azok lezárásáig annak vizsgálatára is, hogy a programok megvalósítása megfelelt-e azoknak a célkitűzéseknek, amelyek a támogatás elnyerését lehetővé tették;

b) monitoring bizottság: a költségvetési és civil szervezetek képviselőiből álló szakmai testület;

c) Központi Monitoring Bizottság (a továbbiakban: KMB): az országban rendelkezésre álló nemzetközi és hazai támogatással megvalósuló programok végrehajtásával kapcsolatos megfigyelő, koordináló, értékelő szervezet;

d) Országos Monitoring Bizottság (a továbbiakban: OMB): a KMB keretein belül az Európai Unió csatlakozás előtti segélyprogramjainak (PHARE, ISPA), valamint a PHARE program koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter hatáskörébe utalt egyéb nemzetközi segélyprogramok végrehajtásának felügyeletére és figyelemmel kísérésére kialakított szervezet;

e) Fejezeti Monitoring Bizottság (a továbbiakban: FMB): az adott központi költségvetési fejezethez tartozó nemzetközi források és a hazai támogatások felhasználását figyelemmel kísérő szervezet;

f) Program Monitoring Bizottság (a továbbiakban: PMB): egy adott nemzetközi program keretében érkező források, valamint a hazai támogatások felhasználásának megfigyelését végző szervezet;

g) Regionális Monitoring Bizottság: a tervezési, statisztikai régióban a rendelkezésre bocsátott nemzetközi források és a hazai támogatások felhasználását figyelemmel kísérő szervezet;

h) Alprogram Monitoring Bizottság: egy konkrét alprogram megvalósításához biztosított források felhasználásának megfigyelését végző szervezet;

i) Projekt Monitoring Bizottság: egy konkrét projekt megvalósításához biztosított források felhasználásának megfigyelését végző szervezet;

j) Monitoring Vegyesbizottság: az Európai Bizottsággal annak kötelező előírása alapján közösen elvégzendő monitoring tevékenység ellátására létrehozott szervezet, amely felügyeli az Európai Unió által finanszírozott segélyprogramok (PHARE, ISPA, SAPARD) céljainak megvalósulási folyamatát, és koordinálja azok tevékenységét;

k) hazai támogatás: az előcsatlakozási eszközök és egyéb nemzetközi segélyprogramok megvalósításához nyújtott társfinanszírozás;

l) megbízott hatóság (SAPARD esetében: Irányító Hatóság): a Kormány által megbízott olyan szervezet, amely a monitoring tevékenység keretében felelős a program végrehajtásának hatékonyságáért és tisztaságáért;

m) végrehajtó szervezet: PHARE esetében a programfelelős tárcák PHARE végrehajtó szervezetei és a Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Egység, ISPA esetében a Környezetvédelmi Minisztérium és a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium ISPA végrehajtó szervezetei;

n) monitoring IT rendszer: a monitoring feladatok ellátását szolgáló egységes információtechnológiai rendszer;

o) előcsatlakozási eszköz, PHARE segély, SAPARD, ISPA előcsatlakozási alap, program, projekt, végső kedvezményezett, Nemzeti Alap, Nemzeti Programengedélyező: e fogalmak tekintetében az európai uniós előcsatlakozási eszközök támogatásai felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjéről szóló 255/2000. (XII. 25.) Korm. rendelet rendelkezései irányadóak.

2. §

(1) A végső kedvezményezett, illetőleg a végrehajtó szervezetek feladatai:

a) tervezés;

b) a program végrehajtásának megszervezése;

c) a végrehajtáshoz szükséges feltételek biztosítása;

d) folyamatos adatgyűjtés, bizonylatok tárolása, adatszolgáltatás és meghatározott időközönként jelentéstétel a program aktuális helyzetéről;

e) mérőszámok, hatásmutatók kidolgozása a monitoring bizottság igényének figyelembevételével;

f) a hazai és a támogató által megkívánt számviteli rend alkalmazása.

(2) A SAPARD támogatások vonatkozásában az (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott feladatokat a SAPARD Hivatal, az e) pontban meghatározott feladatokat az Irányító Hatóság látja el.

3. §

(1) A megbízott hatóság feladatai:

a) egy olyan rendszer felállítása, amely a végrehajtásról megbízható pénzügyi és statisztikai adatokat gyűjt össze és továbbít a monitoring jelzőszámok (indikátorok) meghatározásához, valamint a program végrehajtásának elő-, közbenső és utólagos értékeléséhez;

b) a program végrehajtásáról szóló éves beszámoló kidolgozása, valamint az Európai Bizottság jóváhagyása után a dokumentumban meghatározottak felé történő továbbítása;

c) a program végrehajtásáról szóló időszakos és utólagos értékelés megszervezése;

d) a megállapodásban rögzítettek végrehajtása szabályszerűségének, különösen az intézkedések, a kitűzött célok összhangjának megteremtése;

e) a tájékoztatással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése a KMB-nek és PHARE és ISPA esetén az OMB-nek is.

(2) A megbízott hatóság az Európai Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére módosíthatja a program végrehajtásával kapcsolatos előírásokat a program végrehajtásáról szóló megállapodásban meghatározott keretek között.

A Program Monitoring Bizottsággal kapcsolatos rendelkezések

4. §

(1) A PMB feladatai:

a) meggyőződik a program végrehajtásának hatékonyságáról és minőségéről;

b) megerősít, vagy módosítja a program megfigyeléséhez és értékeléséhez meghatározott fizikai és pénzügyi mérőszámokat;

c) a program jóváhagyásától számított hat hónapon belül megvizsgálja és jóváhagyja a programon belül végrehajtandó intézkedések, pályázatok kiválasztására vonatkozó kritériumokat;

d) rendszeres időközönként megvizsgálja a program sajátos célkitűzéseinek megvalósításában elért eredményeket;

e) vizsgálja a program végrehajtásának eredményeit, különösen azoknak a céloknak az elérését, amelyeket a különböző intézkedésekkel és a közbenső értékeléssel kapcsolatban tűztek ki;

f) vizsgálja és jóváhagyja a program végrehajtásáról szóló féléves és éves - SAPARD esetében csak éves - jelentéseket, valamint záró beszámolót, és azokat minden év január 31-éig, illetve július 31-ig megküldi a KMB Titkárságának, az FMB-k egyidejű tájékoztatásával.

(2) A PMB bármely esetben javasolhatja a megbízott hatóságnak és az OMB-nek a program végrehajtásának olyan módosítását vagy felülvizsgálatát, amely segíti a kitűzött célok elérését vagy a támogatások kezelésének javítását. A SAPARD esetében a SAPARD Monitoring Bizottság az Irányító Hatóságon keresztül javaslatot tehet az Európai Bizottságnál a program módosítására vagy felülvizsgálatára.

(3) A PMB tevékenységéhez kapcsolódóan igénybe veszi a program végrehajtásának megfigyeléséhez és értékeléséhez a 20. §-ban meghatározott számítógépes rendszer adatait, szolgáltatásait.

5. §

(1) A PMB-t a program tervezésének időszakában létre lehet hozni, de a program jóváhagyását követő 90 napon belül a megbízott hatóságnak létre kell hoznia. A SAPARD esetén az Irányító Hatóság a SAPARD Hivatal egyetértésével - a partnerség elvét alkalmazva-gondoskodik a PMB létrehozásáról.

(2) A PMB ügyrendjét maga határozza meg, a 7. és 10. §-okban foglaltak figyelembevételével. Az ügyrendben rendelkezni kell az ülések összehívásának módjáról, az összehívás kezdeményezésére jogosultakról, a határozatképességről, a szavazás során követendő eljárásról.

(3) A programon belül meghatározott alprogramok végrehajtásának megfigyelésére a PMB Alprogram Monitoring Bizottságokat hozhat létre. Ezek feladatai - tevékenységi körükön belül-megegyeznek a PMB feladataival.

6. §

(1) A PMB tagjai a végrehajtásban érintett szervek és szervezetek képviselői.

(2) A PMB tagjai:

a) a támogatást nyújtó minisztériumok, országos hatáskörű szervek képviselői;

b) a Nemzeti Koordinátor, a Nemzeti Programengedélyező;

c) a munkaadók és munkavállalók által kijelölt képviselők;

d) a társadalmi és gazdasági érdekképviseletek által kijelölt képviselők;

e) a program végrehajtásában érintett regionális és helyi szervek képviselői.

(3) A PMB összetételénél figyelembe kell venni a nemek közötti egyenlő arányokat.

(4) A PMB elnökének, helyettesének kinevezéséről - a program időtartamára -, valamint a titkárság felállításáról a megbízott hatóság a nemzetközi megállapodás figyelembevételével gondoskodik. A PMB tagjait az érdekeltek javaslatára a megbízott hatóság - a nemzetközi megállapodás figyelembevételével - nevezi ki.

(5) A PMB ülésein tanácskozási joggal részt vesz:

a) nemzetközi forrás felhasználása esetén állandó jelleggel a társfinanszírozást biztosító nemzetközi szervezet, különösen az Európai Bizottság - és amennyiben szükséges, az érdekelt befektetési bank - tisztviselője;

b) eseti jelleggel a program, illetve terv elkészítését végző szerv vagy szervezet, a végrehajtás értékelésével megbízott szervezet képviselője, valamint a programban érintett további regionális és helyi szervek, szervezetek képviselői.

(6) A PMB feladatai ellátásának segítése érdekében szakértőket bízhat meg és munkacsoportokat hozhat létre. A szakértők a PMB ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt.

(7) Szakértőként nem járhat el az, aki a támogatásból kedvezményezettként részesül, vagy a támogatás olyan jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot érint, amelynek tagja vagy amelyben részesedéssel bír, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban van, valamint ezek hozzátartozója [a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja], illetve az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.

7. §

(1) A PMB szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik.

(2) A PMB üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet 8 napon belül a tagok, illetve a KMB Titkárságára meg kell küldeni. A PHARE és ISPA projekteket érintő kérdésekben a jegyzőkönyvet az OMB-nek is meg kell küldeni.

Az állandó monitoring bizottságokra vonatkozó rendelkezések

8. §

A nemzetközi segélyek és támogatások felhasználásának nyomon követésére, értékelésére, illetve az összehangolt, eredményes és szabályszerű végrehajtás biztosítása érdekében intézkedések kezdeményezésére KMB, indokolt esetben FMB-k működnek.

9. §

(1) A KMB feladatai:

a) a monitoring rendszer bevezetésével, elterjesztésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátása, a nemzetközi segélyprogramok, támogatások felhasználásának folyamatos figyelemmel kísérése;

b) a támogatások révén beindított programok, fejlesztések és a kormányprogram összhangjának vizsgálata, valamint az Európai Unió és más támogató szervezetek által megfogalmazott elvárások feltételeinek biztosítása. A beavatkozási lehetőség biztosítása a Kormány számára a támogatási rendszer folyamatos értékelésével;

c) kapcsolatok tartása az Európai Bizottság megfelelő igazgatóságaival és más támogató intézmények vezető szervezeteivel;

d) az OMB és a monitoring bizottságok tevékenységének felügyelete, a monitoring tevékenység koordinálása és módszertanának felügyelete;

e) a megbízott hatóság által a program kiegészítésére tett javaslatok értékelése és állásfoglalás azok megvalósításáról, a program kiegészítéséhez a Kormány elé terjesztése;

f) a programok megvalósítása során nem hasznosított források felhasználási lehetőségeinek vizsgálata és javaslattétel a már folyamatban lévő vagy újabb programok támogatására, vagy indokolt esetben azok leállítására;

g) a monitoring rendszer folyamatos fejlesztése a jogszabályoknak, illetve az európai uniós követelményeknek megfelelően;

h) az éves beszámoló összeállítása szempontjainak minden év december 20-áig történő megküldése a PMB-knek és az FMB-knek;

i) mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály vagy kormányhatározat a hatáskörébe utal;

j) szükség szerint, de legalább évenként összefoglaló jelentés készítése a Kormány számára;

k) a monitoring IT rendszer szakmai működtetése, fejlesztése, valamint az ahhoz való hozzáférés szabályozása, a jogosultságok meghatározása (PHARE, ISPA esetében a PHARE program koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter, SAPARD esetében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egyetértésével);

l) a segélyprogramok monitoringja során követendő módszerek kidolgozása és jóváhagyása;

m) a monitoring keretében megvalósuló értékelés területén alkalmazandó irányelvek meghatározása és útmutatók készítése;

n) egységes jelentéstételi és eljárási rend kialakítása, a monitoring tevékenységről és tapasztalatokról szóló időszakos (féléves, éves) jelentések értékelése, elfogadása;

o) a monitoring tevékenység egyes szintjein alkalmazandó pénzügyi, fizikai mutatószámok értékelése a programok megvalósulása alapján, döntés a közbenső értékelés szükségességéről, illetve azon szervezetek hitelesítése, amelyek külső értékelők lehetnek;

p) szakértő(k) felkérése célvizsgálatokra, szakértői vélemények kialakítására;

r) a közvélemény tájékoztatása az egyes programok helyzetéről.

(2)[1] A KMB elnöke a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. Tagjai a PMB-k elnökei, az FMB-k elnökei, a Nemzetközi Segélyprogramok Nemzeti Koordinátora, a Külügyminisztérium integrációs ügyekért felelős államtitkára, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára, a Nemzeti Programengedélyező, a Magyar Államkincstár vezetője, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI) elnöke, továbbá a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyek ellenőrzéséért felelős politikai államtitkára. A KMB állandó meghívottjai a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység igazgatója, a Nemzeti Alap igazgatója, az OMB titkára. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az Európai Unió képviselője tanácskozási joggal részt vehessen az üléseken. Az Európai Bizottság illetékes igazgatóságának, illetve a delegáció képviselőjének meghívásáról a KMB elnöke gondoskodik.

(3) A KMB jogosult a nemzetközi segéllyel megvalósuló program végrehajtásáról, kiértékeléséről, a program megvalósulásának szakaszairól írásos információt kérni, szükség esetén a hatáskörébe tartozó kérdésekben a Kormány felé intézkedést kezdeményezni, valamint a saját hatáskörébe tartozó kérdésekben döntést hozni.

(4) A KMB a feladatkörébe tartozó kérdésekben határozattal dönt, minden tagnak egy szavazata van. Döntéseit egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a KMB elnökének szavazata dönt. A KMB akkor határozatképes, ha a tagoknak több mint fele jelen van az ülésen.

(5)[2] A KMB titkársági feladatait a Miniszterelnöki Hivatal keretei között működő Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-Támogatások Hivatala látja el.

(6) A KMB elnöke minden év április 30-áig beszámol a Kormánynak a KMB elmúlt évben végzett tevékenységéről.

10. §

(1) A KMB szükség szerint, de évente legalább kétszer ülést tart.

(2) A KMB elnöke a két ülés között a tagok utólagos tájékoztatása mellett jogosult:

a) engedélyezni az igénybe vett szakértő díjának kifizetését;

b) programok, segélyek felhasználásában tapasztalt rendellenesség esetén - halasztást nem tűrő esetekben - dönteni és javaslatot tenni a szükséges intézkedésekre, így különösen ellenőrzés elrendelésére, a monitoring IT rendszerhez való hozzáférési jogosultság elbírálására (ez utóbbi PHARE, ISPA esetében a PHARE program koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter, SAPARD esetében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egyetértésével).

11. §

(1) Az Európai Unió csatlakozás előtti segélyprogramjainak (PHARE, ISPA), valamint a PHARE program koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter hatáskörébe utalt egyéb nemzetközi segélyprogramok végrehajtásának felügyeletére a KMB keretein belül OMB működik. Az OMB vezetője a PHARE program koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter. Az OMB titkárságának feladatait a PHARE program koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter hivatala látja el.

(2) Az OMB tagjai az FMB-k elnökeinek egy-egy személyes képviselője, a Központi Szerződéskötő és Kifizető Egység igazgatója, a Nemzeti Alap igazgatója, a Nemzeti Programengedélyező, az OMB titkára, valamint tanácskozási joggal a KMB és az Állami Számvevőszék képviselői.

(3) Az OMB feladatai:

a) folyamatosan figyelemmel kíséri a PHARE és az ISPA program, valamint a PHARE program koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter hatáskörébe utalt egyéb nemzetközi segélyprogramok alapján megvalósuló munkát, vizsgálja azok célkitűzései megvalósításának menetét;

b) végzi a PHARE és az ISPA monitoring bizottsági tevékenységét;

c) a megvalósító ügynökségektől havi jelentések összegyűjtése;

d) szükség szerint összefoglaló jelentést készít a feladatkörébe tartozó programokról, amelyet a KMB és a Kormány számára terjeszt fel;

e) a végrehajtási adatok havi és negyedévi összesítése, feldolgozása, elemzése és összevetése az időarányosan tervezett eredmények szempontjából. Szükség esetén javaslatot tesz a KMB-nek a végrehajtás, illetve a program módosítására;

f) munkája során együttműködik az FMB-kel, részt vesz a Monitoring Vegyesbizottság (Joint Monitoring Committee) munkájában. Együttműködik az Európai Bizottság és a tagállamok monitoringgal foglalkozó szerveivel;

g) az egyes programok végrehajtásával kapcsolatos észrevételeiről, javaslatairól az érintett tárcákat tájékoztatja, a begyűjtött adatokat és az elkészült jelentéseket hozzáférhetővé teszi;

h) részt vesz a KMB monitoring eszközeit és módszereit fejlesztő tevékenységében;

i) szükség szerint a KMB-n keresztül intézkedést kezdeményez;

j) szükség szerint, de legalább félévenként tájékoztató anyagot készít a közvélemény, illetőleg a sajtó számára;

k) éves tervben határozza meg azokat a területeket, ahol a projektek megvalósulását teljes egészében vizsgálat alá vonja és feldolgozza.

(4) Az OMB akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint fele jelen van. Az OMB döntéseit többségi szavazattal hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

12. §

(1) Az Európai Bizottság annak kötelező előírásai alapján közösen elvégzendő monitoring tevékenységek ellátására Monitoring Vegyesbizottság (Joint Monitoring Committee) működik, amely felügyeli az Európai Unió által finanszírozott segélyprogramok (PHARE, ISPA, SAPARD) céljainak megvalósulási folyamatát és koordinálja azok tevékenységét.

(2) A Monitoring Vegyesbizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik, és felülvizsgálja az európai uniós támogatással megvalósuló programokat. A monitoring jelentések alapján értékeli a programok végrehajtását, a Pénzügyi Megállapodásban megfogalmazott csatlakozási célkitűzések megvalósulását, ajánlásokat tesz a prioritások változtatására és/vagy a segélyek átcsoportosítására.

(3) A Monitoring Vegyesbizottságban magyar részről az OMB elnöke és titkára, valamint a KMB titkára vesz részt.

(4) A Monitoring Vegyesbizottsággal kapcsolatos koordinációs és együttműködési feladatokat az OMB és annak titkársága látja el a Monitoring Vegyesbizottság mandátumában, valamint belső működési szabályzatában leírtak szerint.

13. §

(1) FMB-t kell létrehozni az adott fejezethez tartozó nemzetközi források és a hazai támogatások felhasználásának figyelemmel kísérésére.

(2) FMB-t kell működtetni azoknál a központi költségvetési fejezeteknél is, amelyek a programoknak nem elsőbbségi felelőse, de a fejezet részt vesz azok végrehajtásában, illetve nemzetközi segélyt vagy támogatást használ fel. Az FMB titkársági feladatainak ellátásáért felelős szervet az adott fejezet közigazgatási államtitkára jelöli ki.

(3) Az FMB feladatai:

a) az adott ágazathoz tartozó alprogram megvalósítása, időközi értékelések szervezése és felügyelete, az előzetes éves végrehajtási jelentés véleményezése, jóváhagyása;

b) az alprogramok hatékony végrehajtását biztosító rendelkezések meghozatala, a jelentősebb projektekről a KMB számára információk biztosítása;

c) késedelem esetén a végrehajtó szervezet, valamint SAPARD esetén a SAPARD Hivatal számára az alprogram végrehajtásának felgyorsítását segítő ajánlások kidolgozása, szükséges intézkedési javaslatok megtétele;

d) az alprogram módosítására vonatkozó javaslatok előkészítése és megvitatása, a KMB-hez történő felterjesztése;

e) az alprogramhoz kapcsolódó ösztönző tevékenység koordinálása;

f) az alprogram megfelelő szabályszerű, hatékony teljesítésének biztosítása, különös tekintettel a szabályoknak való megfelelés követelményeire, a tevékenységek és intézkedések konformitására és a programcélok, valamint más közösségi politikák tiszteletben tartására;

g) az arra jogosultak számára az alprogramokkal kapcsolatos információk rendelkezésre bocsátása;

h) a segélyek vagy támogatások felhasználása során tapasztalt rendellenességekről az intézkedésre jogosult, valamint a KMB Titkárság haladéktalan tájékoztatása;

i) az alprogram végrehajtásának, szabályszerűségének és eredményességének ellenőrzése;

j) a végrehaj tó által kialakított monitoring és értékelési - pénzügyi és fizikai - mérőszámok és hatásmutatók alapján jelentés készítése.

(4) Az FMB minden év január 31-éig, illetve minden év július 31-ig megküldi éves, illetve féléves tevékenységéről és tapasztalatairól szóló jelentését a KMB-nek, PHARE és ISPA vonatkozásában az OMB-nek is.

14. §

(1) Az FMB-t olyan létszámmal kell megalakítani, hogy az érdemi döntéshozatalra alkalmas legyen. A tagokat a fejezet felügyeletét ellátó személy jelöli ki. Az FMB elnöke a fejezet hivatali szervezetét közvetlenül irányító vezető vagy az általa kijelölt személy. Az FMB tagjai között - ha a projekt ezt lehetővé teszi - biztosítani kell a társadalmi partnerek, különösen a gazdasági érdekképviseletek részvételét, továbbá - ha az alprogramot az önkormányzat is támogatja - az érintett helyi önkormányzatok képviselőjének, különböző szakmai, illetve gazdasági kamarák bevonását, valamint - ha európai uniós támogatással valósul meg az alprogram - tanácskozási joggal az Európai Bizottság budapesti delegációja képviselőjét. A partnereknek törekedniük kell a nők és férfiak kiegyensúlyozott részvételére.

(2) Az FMB jogosult bármely, a felügyelete alá tartozó alprogram/projekt megvalósítását megvizsgálni, illetve annak bármely fázisáról írásos információt kérni a végrehajtó szervezetektől, valamint SAPARD esetén a SAPARD Hivataltól, szükség esetén a megbízott hatóságnál, illetve a KMB-nél intézkedést kezdeményezni.

A Regionális Monitoring Bizottságokra vonatkozó rendelkezések

15. §

(1) Ha a nemzetközi segéllyel vagy támogatással megvalósuló program célja egy vagy több régió fejlesztésére vonatkozik, a megbízott hatóság döntésének megfelelően létre kell hozni a Regionális Monitoring Bizottságot.

(2) A Regionális Monitoring Bizottság összetételére a 14. § (1) bekezdése az irányadó. Elnökét a megbízott hatóság nevezi ki, és biztosítani kell az érdekelt fejezet képviseletét is.

16. §

(1) A Regionális Monitoring Bizottság feladatai megegyeznek a PMB feladataival.

(2) A Regionális Monitoring Bizottság ügyrendjét a fentiek alapján - a KMB-vel előzetesen egyeztetve - maga hagyja jóvá.

(3) A Regionális Monitoring Bizottság valamennyi jelzését, jelentését, javaslatát, intézkedéskezdeményezést az adott program tekintetében hatáskörrel rendelkező FMB-nek, illetőleg a KMB-nek, PHARE esetében az OMB-nek is megküldi.

Közös rendelkezések

17. §

A 13. §, illetőleg a 15. § alapján létrehozott monitoring bizottságok döntéseiket egyeztető tárgyalás után egyszerű többséggel a forrásgazdák egyetértésével hozhatják meg. A monitoring bizottságok akkor határozatképesek, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Az FMB döntéseit csak az alapok folyósításáért felelős szervezetek egyetértésével hozhatja meg.

18. §

(1) A monitoring bizottságok munkáját a megbízott hatóság, illetve a központi költségvetési fejezet munkaszervezetén belül létrehozandó titkárság segíti.

(2) A titkárság feladata:

a) a monitoring bizottsági ülések előkészítése;

b) a napirendi pontok szerint megtárgyalandó témákhoz tartozó dokumentumok összeállítása és az érintettek rendelkezésére bocsátása;

c) az ülés jegyzőkönyvének, illetve a döntések előkészítése és az érintettek rendelkezésére bocsátása;

d) a féléves és az éves tevékenységről szóló jelentés elkészítése, benyújtása jóváhagyásra;

e) a program kivitelezését, működését befolyásoló feltételek és kockázati tényezők vizsgálata.

19. §

(1) A monitoring bizottságok működési és titkárságainak költségvetését a program, alprogram, illetőleg az adott fejezet költségvetéséből kell biztosítani.

(2) A monitoring bizottságok tagjai a bizottságban végzett munkáért díjazásban nem részesülhetnek.

A rendelettel összefüggő informatikai, nyilvántartási rendszer és az információk kezelése

20. §

(1) A monitoring bizottságok kötelesek az Európai Bizottság és a KMB által kért adatokat gyűjteni és a KMB titkárságának rendszeresen, illetőleg a megjelölt időpontban továbbítani. A monitoring bizottságoknak szükséges adatokat a programok végrehajtásáért felelős szervezeti egység köteles az adatok hozzá történő beérkezését követő napon a számítógépes rendszerbe betáplálni.

(2) A végső kedvezményezettnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a programok végrehajtásáért felelős szervezeti egység által felvett adatok kezeléséhez hozzájárul, azok a projekt során felhasználhatók.

(3) A számítógépes rendszerhez a PMB-k és az FMB-k részére első ízben a hardvert és rendszeresen a szoftvert, míg a Regionális Monitoring Bizottságoknak rendszeresen a szoftvert a KMB titkársága biztosítja. A szervezetek számítógép, illetve rendszer esetében a monitoring tekintetében kötelesek a KMB titkársága által megjelölt szoftvert alkalmazni.

(4) Ha a programban olyan változtatások szükségesek, amelyek az IT rendszer szoftverét is érintik, akkor annak módosítását a KMB-vel előzetesen egyeztetni kell, költségét PHARE, ISPA esetében a PHARE program koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter hivatala, SAPARD esetében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium viseli.

(5) A KMB Titkársága köteles - a monitoring IT rendszer moduláris felépítését figyelembe véve - az egységes rendszer megbízhatóságáról gondoskodni.

21. §

(1) A számítógépes rendszerben a következő adatokat kell kezelni:

a) a végső kedvezményezett adatai (név, cím, bankszámlaszám, könyvelési adatai);

b) a termék vagy szolgáltatás beszállítójának adatai (név, cím, irányítószám);

c) a projekt neve, azonosítója, rövid leírása, érvényességi időszakának kezdő és befejező dátuma;

d) a projektet jóváhagyó megnevezése, a jóváhagyás időpontja, a projekt felelőse;

e) az alapkezelő, illetve a kifizető hatóság megnevezése;

f) a projekt finanszírozásának forrásai, azok arányai;

g) a támogatási területek kategóriánként és alkategóriánként történő nyilvántartása;

h) a tanúsítvánnyal kapcsolatos adatok (tanúsító hatóság neve, valamint a közvetítő hatóság azonosítója, az azonosítás dátuma, a tanúsított összeg nemzeti valutában, euróban, az alkalmazott euró árfolyama);

i) a program, alprogram, projekt előrehaladására vonatkozó pénzügyi adatok, számlák és a megvalósítást tanúsító fizikai adatok.

(2) A számítógépes rendszerben kezelt adatok az e rendelettel szabályozott adatszolgáltatásokból, hatósági intézkedésekből, valamint más jogszabályok előírásainak megfelelően a központi költségvetési fejezetektől, illetve más szervektől országos, regionális vagy önkormányzati szervektől átvett közérdekű adatokból, információkból származnak.

22. §

(1) A már működő adatszolgáltatások keretében gyűjtött, a számítógépes rendszerbe átvehető adatokat adatátvétellel kell biztosítani.

(2) A minősített adatok átadása, átvétele, adatkezelése és szolgáltatása során a minősített adatok kezelésének rendjéről szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.

(3) Az e rendelet szerint teljesített adatszolgáltatás alapján nyilvántartásba vett, feldolgozott adatokat tájékoztatás és adategyeztetés céljából az illetékes monitoring bizottság megküldi az adatszolgáltatónak. Az adatszolgáltató a nyilvántartásba vett adatok pontosítását kezdeményezheti, amennyiben azok az adatszolgáltatásban közöltektől eltérnek.

Záró rendelkezések

23. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörben, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, a Tanács 1260/1999/EK rendeletével részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök