2001. évi XVI. törvény

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról[1]

1. §[2]

2. §[3]

3. §[4]

4. §[5]

5. §[6]

6. §[7]

7. §[8]

8. §[9]

9. §[10]

10. §[11]

11. §[12]

12. §[13]

13. §[14]

14. §[15]

15. §[16]

16. §[17]

17. §[18]

18. §[19]

19. §[20]

20. §[21]

21. §[22]

22. §[23]

23. §[24]

24. §[25]

Záró rendelkezésék

25. § (1)[26] E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2001. július 1-jén lép hatályba.

(2)[27]

(3)[28]

Átmeneti rendelkezések

26. § (1) Az Mt. e törvény 6. §-ával megállapított 72. §-a (7) bekezdésének, valamint 72/A. §-ának rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően létesített jogviszonyokra kell alkalmazni.

(2) Ha a munkáltató az e törvény hatálybalépésekor fennálló munkaviszony, tekintetében nem az e törvény 7. §-ával megállapított Mt. 76. §-ának (6)-(8) bekezdésében, illetve 76/A. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően járt el, a munkavállaló kérésére, annak közlésétől számított két hónapon belül köteles a tájékoztatást írásban megadni.

(3) Az e törvény 8. §-ával megállapított Mt. 79. §-ának (5) bekezdése és a (6) bekezdése második fordulatának rendelkezését a hatálybalépést követően létesített jogviszonyra kell alkalmazni.

(4) Az e törvény 10-11. §-aival megállapított, valamint az e törvény 25. §-ának (1) bekezdésében foglalt, az Mt. 90. §-ának (4) bekezdésére vonatkozó rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését követően megkezdett csoportos létszámcsökkentésekre kell alkalmazni. E rendelkezés alkalmazása során a csoportos létszámcsökkentés megkezdésének a munkavállalók képviselőivel folytatandó konzultáció kezdeményezésének időpontját kell tekintetni.

(5) Az e törvény 9. §-ával megállapított Mt. 83/A. §-ának, az e törvény 13. §-ával megállapított Mt. 105. §-ának, az e törvény 14. §-ával megállapított Mt. 106. §-ának rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően elrendelt átirányításra, kiküldetésre, kirendelésre, más munkáltatónál történő munkavégzésre kell alkalmazni.

(6)[29]

(7) Az e törvény l. §-ával megállapított Mt.1. §-a (4) bekezdésének, valamint az e törvény 14. §-ával megállapított Mt. 106/A-106/B. §-ainak rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően megkezdett munkavégzés tekintetében kell alkalmazni.

(8) Az e törvény hatálybalépését követően elrendelt, illetve közölt munkarendre, munkaidőkeretre, munkaidő-beosztásra és munkavégzésre az e törvény 15. §-ával, valamint 27-31. §-ával megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a munkáltatónál az e törvény hatálybalépését megelőzően elrendelt, illetve közölt munkarend, munkaidőkeret, munkaidő-beosztás , nem felel meg az e törvény 15. §-ával, valamint a 27-31. §-ával megállapított rendelkezéseknek, a munkáltató - a munkaszüneti napon történő munkavégzésre és díjazására vonatkozó szabályok kivételével - legkésőbb a hatálybalépéstől számított ötödik hónap első napjától kezdődően köteles az e törvény által megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, rendkívüli munkavégzésre és annak díjázására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni.

(9)[30]

(10) Az e törvény hatálybalépése előtt munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] a hatálybalépéstől számított hat hónapon belül köteles az e törvény 23. §-ával megállapított Mt. 193/D. §-ának (1) bekezdésében előírt feltételeknek eleget tenni. A gazdasági társaság, illetve szövetkezet - az egyéb feltételek megléte esetén - akkor vehető nyilvántartásba, ha a kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatásával összefüggésben, mint munkáltató az adó és járulék befizetési kötelezettségét teljesítette. Az erre vonatkozó egy hónapnál nem régebbi igazolást a nyilvántartásba vételre irányuló kérelemhez kell csatolni.

(11)[31]

(12)[32]

(13)[33]

27. §[34]

28. §[35]

29. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. § (1) A bíró munkaideje heti negyven óra. A munkaidő - napi nyolc óra alapulvételével - havi, illetve négy heti keretben is megállapítható."

(2) A Bjt. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"35. § (1) Bírói feladatok ellátása céljából a bíró kötelezhető készenlét és ügyelet teljesítésére. A bíró heti munkaideje és a készenlét, illetve az ügyelet alatt végzett munka időtartamának együttes mértéke a heti negyvennyolc órát nem haladhatja meg. Munkaidőkeret megállapítása esetén a heti munkaidő együttes mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni."

(3)[36]

(4) A Bjt. a következő 144. §-sal egészül ki:

"144. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, - az Mt. irányadó rendelkezéseivel együtt - a munkaidő szervezésének néhány vonatkozásáról szóló, a Tanács 93/104/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz."

30. §[37]

31. §[38]

32. §[39]

33. §[40]

34. §[41]

35. §[42]

36. §[43]

37. §[44]

38. §[45]

39. §[46]

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke