209/2001. (X. 31.) Korm. rendelet

az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól

A Kormány az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályaival kapcsolatban a következőket rendeli el:

Alapvető rendelkezések

1. §[1]

(1) Kárenyhítésre irányuló kérelmet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 3. §-a szerint a magyar büntető joghatóság alá tartozó, e rendelet 2. §-ában és 4. §-ában felsorolt és 1999. július 7-e után elkövetett bűncselekményekkel összefüggésben lehet benyújtani.

(2) E rendeletben írt feltételek fennállása esetén kárenyhítésre tarthat igényt:

a) a magyar állampolgár,

b) az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára,

c) a külön jogszabály szerint bevándorolt, letelepedett, valamint menekültként, illetve menedékesként elismert külföldi.

(3) Egyéb, esetben a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó külföldi kárenyhítésre viszonosság esetén tarthat igényt. A viszonosság fennállása kérdésében az igazságügy-miniszter nyilatkozata az irányadó.

(4) Magyar állampolgár a sérelmére külföldön elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben kárenyhítésre akkor terjeszthet elő igényt, ha azonnali segítségre szorul és a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti állam nem nyújt semmilyen támogatást. Ez esetben a kérelem a konzuli szolgálatnál is benyújtható. A magyar állampolgárt külföldön ért bűncselekményből eredő sérelem enyhítése érdekében a konzuli szolgálat és a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány együttműködik abban, hogy a segítségre szoruló magyar állampolgár e rendelet szerinti feltételekkel támogatáshoz jusson.

(5) Ha a (2) bekezdés b) pontjában megjelölt személy, illetve a (3) bekezdésben meghatározott külföldi a Magyar Köztársaság területén nem rendelkezik lakóhellyel és nem tartózkodik itt életvitelszerűen, illetőleg a (4) bekezdés esetén a magyar állampolgár csak előzetes pénzbeli támogatásban részesíthető. Esetükben a rászorultságot vélelmezni kell.

(6) Különös méltánylást érdemlő esetben, kárenyhítésben részesíthető a (2) bekezdés szerinti személy, ha az (1) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően elkövetett, a 2. §-ban és a 4. §-ban meghatározott bűncselekménynyel összefüggésben a sértett életét vesztette, vagy maradandó fogyatékosságot szenvedett, illetőleg a bekövetkezett súlyos egészségkárosodás, egészségromlás, testi vagy szellemi fogyatkozás következtében beállott munkaképesség csökkenés a kérelem benyújtásakor is fennáll, a kérelmező életkörülményei ezt megalapozzák, és a büntetőeljárást befejező, illetőleg a büntetőügyben hozott ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év még nem telt el. Egyebekben e rendelet szerinti feltételek érvényesek a jogosultság és a kérelem elbírálása körében.

Kárenyhítés az élet elvesztése miatt

2. §

A kárenyhítés iránti kérelmek elbírálása során a halált okozó bűncselekmények körében az alábbiak esetében enyhíthető a kár:

a) a csoport tagjainak megölésével megvalósított népirtás [Btk. 155. § (1) bek. a) pont],

b) faji csoport vagy csoportok tagjainak megölésével megvalósított apartheid [Btk. 157. § (1) bek. a) pont],

c) emberölés [Btk. 166. § (1) és (2) bek.],

d) erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 167. §),

e) halált okozó magzatelhajtás [Btk. 169. § (3) bek.],

f) halált okozó testi sértés [Btk. 170. § (5) bek. második fordulata],

g) halált, kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [Btk. 171. § (3) bek. második fordulata],

h) halált okozó segítségnyújtás elmulasztása [Btk. 172. § (2) és (3) bek.],

i) halált okozó emberrablás [Btk. 175/A. § (3) bek. b) pont], illetőleg emberölést is megvalósító emberrablás [Btk. 175/A. § (4) bek.],

j) halált vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó, közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [Btk. 184. § (2) bek. c) és d) pont],

k) vasúti, légi vagy vízi közlekedés halált vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó veszélyeztetése [Btk. 185. § (2) bek. c) és d) pont],

l) halált, több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúti veszélyeztetés [Btk. 186. § (2) bek. c) és d) pont],

m) halált, több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó, ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés [Btk. 188. § (2) bek. c), d) pont és (3) bekezdés],

n) halált, több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó járművezetés tiltott átengedése [Btk. 189. § (2) bek. b) és c) pont],

o) halált előidéző közveszélyokozás [Btk. 259. § (3) bek.],

p)[2] halált okozó terrorcselekmény [Btk. 261. § (1) bek.],

q)[3] légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű halált okozó hatalomba kerítése [Btk. 262. § (2) bek.],

r) halált okozó zendülés [Btk. 352. § (3) bek. b) pont első fordulata],

s) elöljáró (feljebbvaló, őr, szolgálati közeg) elleni halált okozó erőszak [Btk. 355. § (4) bek., elöljáró (feljebbvaló, őr, szolgálati közeg) megölése [Btk. 355. § (5) bek. a) pont].

3. §

(1)[4] Az élet elvesztése miatt kizárólag a bűncselekmény következtében elhunyt sértettel [a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 51. §] a bűncselekmény időpontjában egy háztartásban élő egyeneságbeli rokonának, örökbefogadó és nevelőszülőjének, örökbe fogadott és nevelt gyermekének, házastársának, élettársának a kárenyhítés iránti kérelme teljesíthető. Kárenyhítésre tarthat igényt az a személy is, akinek eltartására a sértett jogszabály, végrehajtható bírósági, illetőleg hatósági határozat vagy érvényes szerződés alapján köteles volt.

(2) A (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a sértett eltemettetésével kapcsolatos költségek az olyan kérelmező esetében is enyhíthetők, aki a sértett eltemettetéséről gondoskodott, függetlenül attól, hogy arra jogszabály alapján köteles volt-e, ide nem értve a települési önkormányzatokat.

(3) Ha valamely rászoruló személy már részesült kárenyhítésben, ugyanazon cselekmény miatt, illetve ugyanazon sértettre tekintettel előterjesztett kárenyhítés iránti kérelem nem teljesíthető.

Kárenyhítés a testi épség vagy az egészség súlyos károsodása miatt

4. §[5]

A kárenyhítés iránti kérelmek elbírálása során a testi épség vagy az egészség súlyos károsodásával járó bűncselekmények körében az alábbiak esetében enyhíthető a kár:

a) népirtás [Btk. 155. § (1) bek. b) és c) pontjai],

b) apartheid [Btk. 157. § (1) bek. b) pont],

c) emberölés [Btk. 166. § (1) és (2) bek.] kísérlete,

d) életveszélyt okozó magzatelhajtás [Btk. 169. § (2) bek. c) pont második fordulata],

e) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, illetőleg életveszélyt okozó testi sértés [Btk. 170. § (4) bek. és (5) bek. első fordulata],

f) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [Btk. 171. § (3) bek. második fordulata],

g) halált okozó emberrablás, valamint emberölést is megvalósító emberrablás kísérlete [Btk. 175/A. § (3) bek. b) pont és (4) bek.],

h) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget vagy halálos tömeg-szerencsétlenséget okozó, közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [Btk. 184. § (2) bek. b) és d) pont],

i) vasúti, légi vagy vízi közlekedés maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó veszélyeztetése [Btk. 185. § (2) bek. b) és d) pont],

j) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúti veszélyeztetés [Btk. 186. § (2) bek. b) és d) pont],

k) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget vagy halálos tömeg-szerencsétlenséget okozó, ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés [Btk. 188. § (2) bek. b) és d) pontja és (3) bek.],

l) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó járművezetés tiltott átengedése [Btk. 189. § (2) bek. a) és c) pont],

m)[6] terrorcselekmény [Btk. 261. § (1) bek.],

n)[7] elöljáró (feljebbvaló, őr, szolgálati közeg) elleni maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy életveszélyt okozó erőszak, valamint elöljáró (feljebbvaló, őr, szolgálati közeg) megölése kísérlete [Btk. 355. § (3) bek. és (5) bek. a) pont],

o)[8] egyéb, személy elleni erőszakos bűncselekmény.

egyéb, személy elleni erőszakos bűncselekmény.

5. §

(1) E rendelet alkalmazásában a testi épség vagy az egészség súlyos károsodása akkor áll fenn, ha a sértettnél az életveszély, illetőleg a maradandó fogyatékosság vagy a súlyos egészségromlás tényét a büntetőügyben eljáró hatóság ügydöntő határozata, ennek hiányában az ügyben kirendelt szakértő véleményében megállapítja, vagy ha a sértett az egészségromlás, illetve a testi vagy szellemi fogyatkozás következtében a munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, illetőleg egyhuzamban legalább kilencven napon át keresőképtelen volt.

(2)[9] A kárenyhítés iránti kérelem - különösen a 4. § o) pontja alapján - akkor is teljesíthető, ha a sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény folytán a sértett személyisége egészséges fejlődésében visszamaradás következett be, feltéve, ha annak tényét a büntetőügyben eljáró hatóság ügydöntő határozata, ennek hiányában az ügyben kirendelt szakértő véleményében megállapítja.

(3) A testi épség vagy az egészség súlyos károsodása miatt a sértettnek, illetve annak a személynek a kár enyhítésére irányuló kérelme teljesíthető, aki az önmagáról gondoskodni nem tudó sértettet saját háztartásában gondozza.

A kárenyhítésre irányuló kérelem elbírálásakor figyelembe veendő szempontok

6. §

(1) Kárenyhítésre a 3. § (1) bekezdésében, valamint az 5. § (3) bekezdésében megjelölt személy (a továbbiakban: kérelmező) kérelme esetében akkor kerülhet sor, ha arra a kérelmező a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján rászorul.

(2) Jövedelmi viszonyai alapján rászorultnak kell tekinteni azt a kérelmezőt, akinek jövedelme (közös háztartásban élők esetében az egy főre jutó jövedelem) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkabérének havibér alkalmazása esetére megadott kötelező legkisebb összege, a továbbiakban: minimálbér) háromszorosát nem haladja meg.

7. §

(1) A 6. § (2) bekezdésének alkalmazásában jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. Jövedelemnek kell tekinteni továbbá - a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseitől függetlenül - minden olyan, az állami szociális vagy társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott rendszeres ellátást, amelynek célja a jogosult jövedelemszerű ellátásának (megélhetésének) biztosítása. (Ezek különösen: öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, házastársi pótlék, árvaellátás, özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnésére tekintettel kapott végkielégítés, árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj és baleseti állandó özvegyi nyugdíj, munkanélküli-járadék, nyugdíj előtti munkanélküli-segély, rokkantsági járadék).

(2) Az élet- és balesetbiztosítás alapján kifizetett összeget a jövedelem szerinti rászorultság vizsgálatánál figyelembe kell venni.

8. §

(1) Vagyoni viszonyai alapján rászorultnak kell tekinteni a kérelmezőt, ha vagyonának

a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetve ősszege a minimálbér háromszorosát, a (2) bekezdés alapján vagyonnak minősülő gépjármű esetében a minimálbér tizenötszörösét,

b) együttes forgalmi értéke a minimálbér negyvenszeresét nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában vagyonnak minősül

a) az ingatlan, feltéve, hogy az ingatlan - kivéve azt az ingatlant, amelyben a kérelmező lakik - nem haladja meg jelentősen a kérelmező méltányolható lakásigényének külön jogszabályban meghatározott mértékét,

b) az ingóság, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 90-91. §-a értelmében a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak kivételével.

(3) Abban az esetben, ha a kárenyhítés alapjául szolgáló bűncselekmény folytán elpusztult, megrongálódott vagyontárgy értékét a biztosító megtéríti, a kártérítés összegét a vagyontárgy helyébe lépett vagyonként kell figyelembe venni.

9. §

(1) A kárenyhítés a jogosultat akkor is megilleti, ha

a) a nyomozás megtagadására, megszüntetésére, az eljárás megszüntetésére, illetőleg a vádlott felmentésére gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés, tévedés, végszükség, elöljáró parancsa, illetőleg

b) a nyomozás megtagadására, illetve az eljárás megszüntetésére a Btk.-ban meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt került sor.

(2) A kárenyhítés iránti kérelem akkor is teljesíthető, ha

a) a nyomozást azért kellett megszüntetni, mert a bűncselekményt nem a gyanúsított követte el, vagy a nyomozás adatai alapján az elkövető kiléte vagy az nem volt megállapítható, hogy a cselekményt a gyanúsított követte el,

b) a vádat a vádirat benyújtása után azért ejtették el, mert a bűncselekményt nem a vádlott követte el,

c) a bíróság az eljárást azért szüntette meg, mert a rendelkezésre álló adatok alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el,

d) a bíróság a vádlottat azért mentette fel, mert a vád tárgyává tett bűncselekményt nem a vádlott követte el, vagy nincs bizonyítva az, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el.

Kárenyhítést kizáró okok

10. §

(1)[10] Nem teljesíthető a kárenyhítés iránti igény, ha a sértett, illetve a kérelmező a bűncselekményből eredő biztosítási igényét nem érvényesítette, vagy kárigényét, biztosítási igényét érvényesítette, és kára a kárenyhítési kérelem benyújtásáig - ideértve a külföldi államtól, biztosítótól vagy nem kormányzati áldozatvédő szervezettől kapott kártalanítást, juttatást is - megtérült.

(2) Nem teljesíthető a kárenyhítés iránti kérelem abban az esetben, ha a sértett, illetve a kérelmező

a) a bűncselekmény elkövetésében - akár tettesként, akár részesként - részt vett, vagy magatartása a bűncselekmény kiváltó oka volt, illetve közreható magatartása jelentős volt a bűncselekmény elkövetésében,

b) okot adott a jogszabályban meghatározott hivatali kötelezettség teljesítésére vagy szolgálati fellépésre,

c) az elkövető tévedését maga idézte elő és azt a bíróság jogerős határozatában megállapította,

d) a büntethetőség elévülését követően tette meg a feljelentést, vagy a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges magánindítványt nem tette meg,

e)[11] a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás során hamis vádat (Btk. 233. §), hatóság félrevezetését (Btk. 237. §), hamis tanúzást [Btk. 238. § (1)-(4) bek.], hamis tanúzásra felhívást (Btk. 242. §), hatósági eljárás akadályozását (Btk. 242/A. §), mentőkörülmény elhallgatását (Btk. 243. §), bűnpártolást (Btk. 244. §), zártörést (Btk. 249. §), vagy az elkövető, illetőleg az elkövető hozzátartozója (Btk. 137. § 6. pont) sérelmére személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követett el, és azt a bíróság jogerős határozatában megállapította,

f)[12] a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás során a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadta (Be. 93. §), vagy a szakértői vizsgálat során közreműködési kötelezettségének nem teljesítése [Be. 106. § (3) bek.], illetőleg az idézéssel szembeni mulasztása [Be. 69. § (1)-(2) bek.] miatt vele szemben rendbírságot szabtak ki,

g)[13] ellen bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény (Btk. 137. § 8. pont), illetve bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §) miatt eljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig, vagy ilyen bűncselekmény miatt elítélték, és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.

(3) Ha az elkövető büntethetőségét a jogos védelem vagy a végszükség zárta ki, a kár enyhítésére irányuló kérelem nem teljesíthető akkor sem, ha a kérelmező a mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadásban részt vett, vagy akinek a veszély előidézése a terhére róható.

(4)[14] Kárenyhítésnek nincs helye, ha a Be. 175. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján került sor a feljelentés elutasítására, illetőleg a Be. 192. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján került sor a nyomozás megszüntetésére.

(5)[15] A hazajutáshoz szükséges költségeket meghaladóan nem teljesíthető az 1. § (5) bekezdése szerinti előzetes pénzbeli támogatás iránti kérelem, ha külföldi a saját államának joga szerint kártalanításra, támogatásra jogosult.

A kárenyhítés formái, összege

11. §

(1) A kérelmező részére a minimálbér összegétől a minimálbér tízszereséig, ezen belül is legfeljebb a bűncselekmény okozta kár mértékéig terjedő összegű egyszeri, vissza nem térítendő pénzbeli támogatás nyújtható. Az eset összes körülményeire tekintettel, különösen ha a kérelmező körülményei a további pénzbeli támogatást is indokolják, részére további, legfeljebb a minimálbér ötszöröséig terjedő összegű ismételt pénzbeli támogatás adható. Ha a bűncselekmény okozta kár a minimálbér összegét nem haladja meg, úgy a pénzbeli támogatás legfeljebb a kár mértékéig terjedhet.

(2) Eltemettetés költségeihez való hozzájárulás érdekében, illetve, ha a bűncselekmény folytán a kérelmező körülményei az azonnali pénzbeli támogatást indokolják, az érintett előzetes pénzbeli támogatásban is részesíthető. Ennek mértéke a minimálbér összegétől a minimálbér háromszorosáig terjedhet. Ha az érintett pénzbeli támogatásban, illetve ismételt pénzbeli támogatásban is részesül, az előzetes pénzbeli támogatás összegét be kell számítani.

(3) Előzetes pénzbeli támogatás, a pénzbeli támogatás és az ismételt pénzbeli támogatás együttes összege nem haladhatja meg a minimálbér tizenötszörösét.

(4)[16] Az 1. § (5) bekezdése szerinti előzetes pénzbeli támogatás összege a minimálbér ötszöröséig terjedhet, és a kárenyhítésen kívül a kérelmező hazajuttatását is célozhatja.

12. §

A kárenyhítés összegét úgy kell megállapítani, hogy az igazodjék a jogosult rászorultságának fokához, valamint a bűncselekmény folytán keletkezett kár mértékéhez. Káron - ideértve a jövedelem kiesését és a tartás elmaradását is - azok a költségek és kiadások értendők, amelyek a jogosultat ért hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükségesek.

A kárenyhítés eljárási szabályai

13. §

(1)[17] A kérelmet a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) székhelyén, az általa rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani postai úton vagy személyesen. A formanyomtatvány beszerezhető a városi (fővárosi kerületi) rendőrkapitányságok áldozatvédelmi referenseinél, valamint a Közalapítvány székhelyén. A formanyomtatványt az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén meg kell jeleníteni, és azt a Közalapítvány honlapján letölthető formátumban elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.

(2) A kérelem

a) előzetes pénzbeli támogatás és pénzbeli támogatás esetén

aa) a bűncselekmény elkövetésének napjától, ha ez nem állapítható meg,

ab) a büntetőeljárás megindításától,

ac) a nyomozás megtagadásáról szóló határozat meghozatalától,

ad) a büntetőeljárást befejező határozat meghozatalától,

ae) a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől,

af) a temetési költségekhez való hozzájárulás esetén a temetés időpontjától

számított hat hónapig,

b) ismételt pénzbeli támogatás esetén

ba) a büntetőeljárást befejező határozat meghozatalától,

bb) a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől

számított egy évig nyújtható be.

(3) Amennyiben a maradandó fogyatékosság vagy a súlyos egészségromlás tényét az orvosszakértő az ítélet jogerőre emelkedését követően állapítja meg, akkor az a) pont eseteiben a kérelmet a szakértői véleménynek a kérelmező tudomására jutásától számított hat hónapon belül, míg a b) pont szerinti esetekben l éven belül lehet benyújtani.

(4)[18] A Közalapítvány a székhelyén információs irodát működtet, ahol a kérelmezők megfelelő tájékoztatást kaphatnak a kárenyhítés feltételeiről, továbbá segítséget a formanyomtatvány kitöltéséhez. A városi (fővárosi kerületi) rendőrkapitányságok áldozatvédelmi referensei kiadványok révén tájékoztatják a sértetteket, illetve hozzátartozóikat a kárenyhítés lehetőségéről, továbbá a hozzájuk forduló külföldi sértettet segítik a formanyomtatvány kitöltésében, és azt továbbítják a Közalapítványhoz a bűncselekményről szóló rendőrségi igazolással együtt.

14. §

(1) A kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy

a) a kárenyhítés mely formáját kéri és milyen összegre tart igényt,

b) a bűncselekménnyel összefüggésben felmerülő kára, illetve költsége az elkövetőtől vagy más forrásból megtérült-e és milyen mértékben,

c) rendelkezik-e olyan biztosítással, amelytől kára vagy annak egy része megtérülése várható, ha igen melyik biztosító társasággal kötött szerződést,

d) kedvezményezettje-e az elhunyt sértett által kötött,

e) pontban meghatározott biztosítási szerződésnek.

(2) Abban az esetben, ha a bűncselekmény a sértettet munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő eljárása során érte, a kérelemben közölni kell a munkáltató (megbízó) nevére (cégnevére) és címére vonatkozó adatokat.

15. §

A Közalapítvány - amennyiben az a kérelem elbírálásához szükséges - felhívhatja a kérelmezővel egy háztartásban élő családtagjait arra, hogy vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzanak, azokat igazolják.

16. §

(1) A kárenyhítés iránti kérelem akkor teljesíthető, ha a kérelmező a kérelméhez csatolja

a) a jövedelmi, valamint a vagyoni viszonyairól szóló igazolást (pl. az adóigazolást, nyugdíjszelvényt);

b) a kérelem megalapozottságát igazoló egyéb iratokat (pl. számlát, bizonylatot, a költségekről szóló nyugtát);

c) előzetes pénzbeli támogatás iránti kérelem esetén

ca) a testi épség vagy az egészség súlyos károsodásának, illetve a személyiség egészséges fejlődésében bekövetkezett visszamaradásnak a fennálltát igazoló szakértői véleményt vagy orvosi dokumentumokat, ideértve az igazolást arról, hogy a kérelmező keresőképtelensége kilencven napot meghaladóan fennállt, valamint a rokkantságot megállapító határozatot, és

cb) a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség igazolását a bűncselekmény sértettjének személyi adatairól (név, anyja neve, a születés helye és időpontja, lakcím), valamint arról, hogy a büntetőeljárás a 2. és a 4. §-ban felsorolt bűncselekmény miatt indul meg, illetőleg, hogy a nyomozás megszüntetésére, illetőleg megtagadására a 9. és 10. §-ban megjelölt okból került sor, és arról, hogy a 10. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott kizáró okok nem állnak fenn, továbbá

cc) saját nyilatkozatát a 10. § (1) bekezdésében foglaltakról;

d) pénzbeli támogatás iránti kérelem esetén a büntetőeljárást befejező határozat egy kiadmányát vagy a cb) pontban foglalt igazolást, valamint a ca) és a cc) pontokban foglaltakat;

e) ismételt pénzbeli támogatás iránti kérelem esetén a büntetőeljárást befejező határozat egy kiadmányát és a rászorultságot, valamint a bűncselekménnyel összefüggésben utóbb felmerült károk enyhítését megalapozó körülmények igazolását.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt iratok csatolása mellőzhető abban az esetben, ha a bűncselekmény következtében elhunyt sértett a bűncselekmény elkövetésének időpontjában a vele közös háztartásban élő beteg, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát, kiskorú testvérét, házastársát vagy élettársát egyedül tartotta el, és a rászorulónak eltartásra kötelezhető más hozzátartozója nincs, illetve az ápolást vagy gondozást más hozzátartozó nem tudja ellátni. Ebben az esetben a tartásra vagy gondozásra való jogosultságot kell igazolni.

(3)[19] Az 1. § (5) bekezdése szerinti előzetes pénzbeli támogatás iránti kérelemhez az (1) bekezdés cb) alpontjában írt igazolást, a rendelkezésre álló orvosi dokumentumokat (zárójelentés, halottvizsgálati bizonyítvány) és a kárenyhítés mértékének megállapítását szolgáló egyéb iratokat (pl. számlát, bizonylatot, nyugtát) kell csatolni. Az iratok csatolása végett hiánypótlásra felhívás nem akadálya a támogatás kifizetésének, ha a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik a feltételek fennállásáról, és arról, hogy mely hatóságnál indult meg a büntetőeljárás. A magyar állampolgárnak külföldön bekövetkezett sérelemével kapcsolatosan a cb) alpont alatt a külföldi hatóság igazolása értendő azzal, hogy annak a kizáró okokra nem kell kiterjednie. A kérelmezőnek továbbá nyilatkoznia kell a 10. § (1) és (5) bekezdésében foglaltakról.

17. §[20]

(1) A kérelem ügyében

a) a minimálbér kétszereséig terjedő pénzbeli támogatás, illetve előzetes pénzbeli támogatás esetén a kuratórium elnöke, akadályoztatása esetén a kuratórium alelnöke, e személy akadályoztatása esetén pedig a képviseleti joggal felruházott kuratóriumi tag előzetes jóváhagyásával a Közalapítvány igazgatóságának vezetője,

b) egyéb esetekben pedig - ideértve az ismételt pénzbeli támogatás esetét is - kizárólag a Közalapítvány kuratóriuma dönthet.

(2)[21] A kérelemről kiskorú sértett, illetőleg a 3. § (1) bekezdése szerinti kiskorú személy tekintetében soron kívül, az (1) bekezdés a) pontja esetén legfeljebb 15 napon belül, míg az (1) bekezdés b) pontja esetén a Kuratórium soron következő ülésén kell a döntést meghozni.

18. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba; ezzel egyidejűleg hatályát veszti az 1074/1999. (VII. 7.) Korm. határozat melléklete és az 1034/2001. (IV. 13.) Korm. határozat.

(2) Az 1034/2001. (IV. 13.) Korm. határozattal módosított 1074/1999 (VII. 7.) Korm. határozat alapján a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő kárenyhítési kérelmek elbírálására az e rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök