20/2001. (X. 11.) BM rendelet

a Rendőrség és a Határőrség körözési tevékenységéről, a körözés során alkalmazható intézkedések végrehajtásáról, valamint a körözött személyek, tárgyak tartózkodási, illetve megtalálási helyének, illetőleg a személyek és holttestek személyazonosságának megállapítása esetén követendő eljárásról

A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Sztk.tv.) 39. §-ának a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

E rendelet alkalmazásában

a) körözést elrendelő hatóság: amely személy vagy tárgy felkutatását, illetve személy vagy holttest személyazonosságának megállapítását elrendelő határozatot, illetőleg személy felkutatását, egyben elfogását és meghatározott hatóság elé állítását elrendelő határozatot (elfogatóparancs) hozott;

b) körözést folytató hatóság: az a rendőrkapitányság, illetve rendőr-főkapitányság, amelyik a körözés elrendelését a körözési információs rendszerben rögzítette, valamint - a más állam hatóságának kezdeményezésére elrendelt körözés esetén - a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK);

c) megkeresett rendőri szerv: az a rendőri szerv, amely a körözést folytató hatóság megkeresése alapján az ismeretlen helyen lévő személy, illetve tárgy felkutatása, valamint az ismeretlen személy, illetőleg holttest személyazonosságának megállapítása érdekében meghatározott intézkedést hajt végre;

d)[1] hozzátartozó: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 172. §-ának g) pontjában meghatározott személy.

A Rendőrség körözéssel kapcsolatos tevékenysége

2. §

A Rendőrség

a) a körözést elrendelő hatóság határozata alapján - az Sztk.tv.-ben, valamint e rendeletben meghatározottak szerint - végzi a személy- és tárgykörözést;

b) kezeli a körözési információs rendszert;

c) jogszabályban meghatározott esetekben személy- és tárgykörözést rendel el.

3. §

(1) A körözést folytató hatóság - a körözést elrendelő határozat meghozatalát, illetőleg a más hatóság által hozott, körözést elrendelő határozat kézhezvételét követően - adatgyűjtést végez a körözött személy tartózkodási helyének, tárgy hollétének, személy vagy holttest személyazonosságának megállapítása céljából.

(2) Az ismeretlen helyen lévő személy tartózkodási helyének megállapítása érdekében folytatott adatgyűjtés során fel kell deríteni, illetőleg meg kell állapítani, hogy

a) a körözött személy milyen okiratokkal (különösen személyazonosító igazolvány, a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány, fegyvertartási engedély, vezetői engedély), illetőleg a megtalálását vagy az azonosítását segítő tárgyakkal rendelkezik;

b) a körözött személlyel személyes kapcsolatban lévőknek hol van lakó-, illetve tartózkodási helye, valamint hogy ezek a személyek milyen információkkal rendelkeznek a körözött személyről;

c) milyen egyéb körülmények, információk - különösen a körözött személy életvitele, személyisége, hobbija, iskolai végzettsége, nyelvismerete, külföldi kapcsolatai, külföldön történő munkavállalási, házasságkötési szándéka vagy ezek lehetősége, esetleges korábbi eltűnése során használt búvóhelyei, kedvelt tartózkodási helyei, hátrahagyott iratok, tárgyak) - azok, amelyekből a körözött személy lehetséges tartózkodási helyére lehet következtetni;

d) melyek azok az adatok, amelyek segítséget nyújthatnak az azonosításhoz;

e) a körözött személy valószínűsíthetően milyen magatartást tanúsít, rendelkezik-e lőfegyverrel, ismert-e öngyilkossági szándéka, kísérelt-e meg már öngyilkosságot, várható-e részéről támadás;

f) a körözött személy ismeretlen helyen tartózkodása összefüggésbe hozható-e bűncselekmény elkövetésével;

g) a körözött személy nem került-e kórházba, elmegyógyintézetbe, szociális otthonba, hajléktalan szállásra;

h) nem magyar állampolgár esetében az idegenrendészeti nyilvántartás, illetőleg a menekültügyi nyilvántartás milyen adatokat tartalmaz.

4. §

(1) Az ismeretlen személyazonosságú személy, illetve holttest azonosítása érdekében folytatott adatgyűjtést ki kell terjeszteni azokra az egészségügyi és szociális intézményékre, amelyek feltehetően rendelkeznek az azonosítást lehetővé tévő vagy azt elősegítő információval.

(2) Gondoskodni kell az ismeretlen személyazonosságú személy, illetve holttest

a) részletes - az esetleges tetoválást, testi jellegzetességet, illetőleg más különös ismertetőjegyeket feltüntető - személyleírásának elkészítéséről;

b) arcfényképének és egész alakos fényképének, valamint az esetleges tetoválás, testi jellegzetesség fényképének elkészítéséről;

c) ujjnyomatának biztosításáról;

d) daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásban, valamint a körözési nyilvántartásban történő ellenőrzésről.

(3) Ismeretlen holttest esetén az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívül - orvos bevonásával - gondoskodni kell a fogstátusz, a vércsoport és a csontrendszeri sajátosságok megállapításáról, valamint DNS-elemzésre alkalmas minta vételéről is.

5. §

(1) Az ismeretlen helyen lévő személy, illetve tárgy felkutatása, valamint az ismeretlen személy, illetve holttest személyazonosságának megállapítása érdekében szükséges intézkedéseket, és azok sorrendjét a körözést folytató hatóság vezetője határozza meg.

(2) A körözést folytató hatóság az olyan intézkedés megtétele érdekében, amelyet nem a saját illetékességi területén kell végrehajtani, megkeresheti a foganatosítandó intézkedés helye szerint illetékes rendőrkapitányságot.

(3) A megkeresett rendőri szerv a körözést folytató hatóság által meghatározott határidőben köteles végrehajtani a kért intézkedést, vagy közölni annak akadályát.

(4) A körözést folytató hatóság a körözést elrendelő hatóságtól a határozatban foglaltakon kívül - az ismeretlen helyen lévő személy, illetve tárgy felkutatását, valamint az ismeretlen személy, illetőleg holttest személyazonosságának megállapítását elősegítő - további adatok közlését kérheti.

6. §

(1) A megtett intézkedésekről és azok eredményéről minden esetben feljegyzést vagy jelentést kell készíteni.

(2) A körözést folytató hatóság a tudomására jutott - az ismeretlen helyen lévő személy, illetve tárgy felkutatását, valamint az ismeretlen személy, illetőleg holttest személyazonosságának megállapítását elősegítő - adatokat haladéktalanul rögzíti a körözési információs rendszerben.

A körözött személyek tartózkodási helyének, valamint a személyek és holttestek személyazonosságának megállapítása esetén követendő eljárás szabályai

7. §

(1) A körözött személyek tartózkodási helyének, valamint a személyek és holttestek személyazonosságának megállapítása esetén - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - e rendelet szerint kell eljárni.

(2) Az olyan személy tartózkodási helyének megállapítása esetén, akit a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 36/A. §-a alapján eltűntként köröznek, valamint ismeretlen holttest, testrész azonosításakor az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjéről szóló 23/1994. (X. 26.) BM rendeletnek az eltűnt személyek felkutatására, illetőleg holttest azonosítására vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.

8. §

(1) A körözött személy hollétét, valamint a személy, illetve holttest személyazonosságát megállapító rendőri szerv - a körözést elrendelő határozat számának megadása mellett - haladéktalanul közli a körözést folytató hatósággal

a) körözött személy esetén annak természetes személyazonosító adatait, a megállapított tényleges lakó-, illetve tartózkodási helyét, valamint a körözött személlyel szembeni intézkedés helyét, továbbá idejét az év, hónap és nap megjelölésével;

b) ismeretlen személy, illetve holttest azonosítása esetén a megállapított személyazonosító adatokat.

(2) Ha a körözött személyt előállították, illetve őrizetbe vették, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak mellett közölni kell

a) az előállítás, illetve őrizetbe vétel időpontját az év, hónap, nap, óra és perc megjelölésével, valamint

b) azt, hogy a körözött személyt melyik rendőr(fő)kapitánysághoz állították elő, illetőleg melyik rendőr(fő)kapitányság fogdájában helyezték el.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja tekintetében hajléktalan személy esetén a lakóhelyként bejelentett hajléktalan szállás címét kell tartózkodási helynek tekinteni. A hajléktalan szállásra bejelentett, de ott ténylegesen nem tartózkodó, valamint az olyan hajléktalan személy esetén, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti, azt a települést (fővárosban a kerületet) kell tartózkodási helynek tekinteni, ahol a hajléktalan személy - saját közlése szerint - szokásosan tartózkodik. Ha a hajléktalan személy nem közli szokásos tartózkodási helyét, tartózkodási helynek azt a települést (fővárosi kerületet) kell tekinteni, ahol vele szemben a rendőri intézkedés történt.

9. §

(1) Ha a körözött személlyel szemben több hatóság rendelt el körözést, e hatóságok mindegyikét értesíteni kell a 8. §-ban meghatározottakról.

(2) Ha a körözést folytató hatóság nem azonos a körözést elrendelő hatósággal, ez utóbbit a körözést folytató hatóság haladéktalanul értesíti a 8. §-ban meghatározottakról.

10. §

A körözött személyt - azonosítását és tényleges tartózkodási helyének megállapítását követően - az intézkedés befejeztével szabadon kell bocsátani, kivéve, ha elfogása, előállítása egyéb okból szükséges.

11. §

(1) Azt a körözött személyt, akinek az elfogását rendelték el, megtalálása esetén el kell fogni, és a megtalálás helye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz elő kell állítani.

(2) Az előállított körözött személy orvosi vizsgálatáról haladéktalanul gondoskodni kell annak megállapítása érdekében, hogy találhatók-e rajta külsérelmi nyomok. Az orvosi vizsgálat során írásban kell rögzíteni a külsérelmi nyomokat és az azok keletkezési körülményeire vonatkozó, illetőleg a külsérelmi nyomok hiányát megállapító orvosi nyilatkozatot. Ha az előállított körözött személyen külsérelmi nyomok vannak, nyilatkoztatni kell arról, hogy a sérülés mikor, hol, milyen körülmények között keletkezett, azt ki vagy mi okozta. A nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) Az előállított körözött személyt - ha őrizetbe vételére nem kerül sor - a körözését elrendelő szerv intézkedését követően, legkésőbb az előállítás törvényben meghatározott idejének leteltével szabadon kell bocsátani.

(4) Az előállított körözött személynek szabadon bocsátásakor igazolást kell adni az előállítás okáról és időtartamáról.

12. §[2]

(1) Ha a körözött személyt meghatározott hatóság elé kell állítani, és e hatóság nem azonos a megtalálás helye szerint illetékes rendőrkapitánysággal, az előállított körözött személy átkíséréséről - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a körözést elrendelő hatóság gondoskodik.

(2) Az átkísérés a megtalálás helye szerint illetékes rendőrkapitányság feladata, ha a körözést

a) a bíróság,

b) az ügyészség, a katonai ügyészség, illetve az ügyészségi nyomozó hivatal (a továbbiakban együtt: ügyészség),

c) a NEBEK,

d)[3]

(3) Ha a körözést az idegenrendészeti hatóság rendelte el, az átkísérést az idegenrendészeti hatóság megkeresésére közreműködő rendőrkapitányság hajtja végre.

13. §

(1) Azt, akit büntetőeljárás során kibocsátott elfogatóparancs alapján állítottak elő, a büntetőeljárási törvény vonatkozó rendelkezései szerint őrizetbe kell venni.

(2) Az őrizetbe vétel - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - annak a rendőrkapitányságnak a feladata, amelyik a körözött személyt elfogta.

(3) Az őrizetve vétel a megtalálás helye szerint illetékes rendőrkapitányság feladata, ha a körözött személyt a Készenléti Rendőrség fogta el.

(4) Az őrizetbe vett személyt huszonnégy órán belül az elfogatóparancsban megjelölt - ennek hiányában az elfogatóparancsot kibocsátó - hatóság elé kell állítani.

14. §

(1) Az őrizetbe vett személynek a 13. § (4) bekezdésében meghatározott hatósághoz történő átkíséréséről - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az elfogatóparancsot kibocsátó hatóság gondoskodik.

(2) Az átkísérés a Rendőrség feladata, ha az elfogatóparancsot

a) a bíróság,

b) az ügyészség,

c) a Rendőrség nyomozó hatósága bocsátotta ki.

(3) Az átkísérést az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén az őrizetbe vételt foganatosító, c) pontja esetén az elfogatóparancsot kibocsátó rendőri szerv hajtja végre.

15. §

(1) A magát azonosítani nem képes személy kilétének megállapítását követően haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét, ennek hiányában cselekvőképes hozzátartozóját, hogy gondoskodjon elszállításáról.

(2) Ha nincs, aki az azonosított személyt elszállítaná és biztonságba helyezése szükséges, arról a személyazonosságot megállapító rendőri szerv gondoskodik.

16. §

(1) A körözött személy azonosítását, illetve tényleges lakó- vagy tartózkodási helyének megállapítását, illetőleg az arról való tudomásszerzést követően a körözést elrendelő hatóság haladéktalanul visszavonja a körözést.

(2) Ha a körözést nem a Rendőrség rendelte el, akkor a körözött személy lakó-, illetve tartózkodási helyét megállapító rendőri szerv a 8. §-ban meghatározott adatokat haladéktalanul rögzíti a körözési információs rendszerben, és az adatokat az Sztk.tv. 21. §-ában és 22. §-ában meghatározott nyilvántartási idő elteltéig kezeli.

Tárgy felkutatására irányuló körözés

17. §

A tárgykörözés során ellenőrizni kell azokat a helyeket, ahol a tárgy értékesítése, elrejtése, tárolása, esetleges átalakítása, illetőleg várható felhasználása valószínűsíthető.

18. §

(1) A felkutatott tárgyat attól, akinél azt megtalálták - átvételi elismervény ellenében, illetőleg büntetőeljárás során körözött tárgy esetén lefoglalási jegyzőkönyvben - el kell venni.

(2) A körözött tárgy megtalálásáról haladéktalanul értesíteni kell a körözést folytató hatóságot. Ha a körözést folytató hatóság nem azonos a körözést elrendelő hatósággal, ez utóbbit a körözést folytató hatóság haladéktalanul értesíti a tárgy megtalálásáról.

19. §

(1) A tárgyat - ha annak jellege lehetővé teszi - a megtaláló rendőri szervhez kell szállítani, egyéb esetben a tárgy más módon való őrzéséről kell gondoskodni. A szállítás, illetve - a körözést elrendelő hatóság részére történő átadásig - az őrzés biztosítása a megtaláló rendőri szerv feladata.

(2) Ha a tárgyat megtaláló hatóság nem azonos a körözést elrendelő hatósággal, ez utóbbi hatósághoz a futárszolgálat útján kell továbbítani a tárgyat.

(3) Ha a tárgyat megtaláló rendőri szervhez szállítást, illetőleg a futárszolgálat útján történő továbbítást a tárgy jellege nem teszi lehetővé, a szállításról - a (4) és az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a körözést elrendelő hatóság köteles gondoskodni.

(4)[4] A tárgy szállítása a megtaláló rendőri szerv feladata, ha a körözést a bíróság, illetve az ügyészség rendelte el. Ha a körözést az ítélőtábla rendelte el, a megtalált tárgyat a rendőri szerv az ítélőtábla székhelye szerint illet ékes, a körözést elrendelő határozatban megjelölt törvényszék bűnjelkezelőjéhez szállítja.

(5) Ha a körözést a NEBEK rendelte el, a tárgyat megtaláló rendőri szerv a NEBEK intézkedéséig köteles gondoskodni a tárgy őrzéséről, illetve szükség esetén szállításáról.

20. §

Az előkerült körözött lőfegyvert soron kívül meg kell küldeni a körözést elrendelő hatóságnak, amelynek ellenőriznie kell, hogy azzal követtek-e el bűncselekményt.

Nemzetközi körözéssel kapcsolatos szabályok

21. §

(1) Magyar hatóság az általa elrendelt körözés hatálya alatt álló személy, holttest, illetve tárgy nemzetközi körözését kezdeményezheti.

(2) A más állam területén történő nemzetközi körözést

a) a tárgy, az ismeretlen helyen lévő személy, illetve az Rtv. 36/A. §-ában meghatározott eltűnt személy felkutatását, illetőleg a személy vagy holttest személyazonosságának megállapítását elrendelő határozat,

b) a bíró, illetve az ügyész által kiállított elfogatóparancs

NEBEK-hez történő megküldésével kell kezdeményezni.

(3) A magyar hatóság kezdeményezésére nemzetközi körözés hatálya alatt álló személy, holttest, tárgy körözésének visszavonásáról 24 órán belül értesíteni kell a NEBEK-et.

22. §

(1) A más állam hatósága által kezdeményezett körözés elrendelését a NEBEK rögzíti a körözési információs rendszerben.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott körözés esetén a NEBEK a körözést folytató hatóság.

23. §

(1) A NEBEK-et kell értesíteni az olyan személy, illetve tárgy hollétének, továbbá az olyan személy, illetőleg holttest személyazonosságának megállapítása esetén, amelynek körözését más állam hatóságának kezdeményezésére a NEBEK rendelte el.

(2)[5] Ha a más állam hatósága által kezdeményezett nemzetközi körözést elrendelő határozat szerint a körözött személyt őrizetbe kell venni, az őrizetbe vétel, valamint a körözött személy fogdában történő elhelyezése az elfogást végrehajtó, illetve - ha a körözött személyt a NEBEK vagy a Készenléti Rendőrség fogja el - az elfogás helye szerint illetékes rendőrkapitányság feladata.

24. §

(1)[6] A NEBEK intézkedik a kiadni kért személynek az elfogásától számított 72 órán belül a kiadatási ügyekben kizárólag illetékes Fővárosi Törvényszék elé állítása iránt, amely dönt az ideiglenes kiadatási letartóztatás tárgyában.

(2)[7] A kiadni kért személy Fővárosi Törvényszékhez történő szállítása az őrizetbe vételt végrehajtó rendőrkapitányság feladata.

25. §[8]

26. §[9]

27. §[10]

Záró rendelkezések

28. §

Ez a rendelet 2001. november 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter