23/1994. (X. 26.) BM rendelet

az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjéről

A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 101. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet szabályai szerint kell eljárni a Magyarországon eltűnt személy felkutatására, a Magyarországon bekövetkezett rendkívüli haláleset kivizsgálására, és a Magyarországon fellelt ismeretlen holttest azonosítására irányuló eljárásban.

(2) E rendelet szabályait a nemzetközi szerződés alapján kiváltságot és mentességet élvező képviseletek területén bekövetkezett rendkívüli haláleset kivizsgálása során akkor kell alkalmazni, ha ezt a képviselet kéri.

2. § (1)[1] Az eltűnt személy felkutatásáról, valamint a rendkívüli haláleset kivizsgálásáról kérelemre vagy hivatalból a rendőrség gondoskodik.

(2)[2]

3. §[3]

4. §[4] (1) E rendelet alkalmazásában rendkívüli halál az a halál, amelynek természetes módon való bekövetkezését a körülmények kétségessé teszik, bekövetkezésének előzményei, körülményei ismeretlenek vagy nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyekből megalapozottan következtetni lehet a halál bekövetkezésének körülményeire, így ha a halál(t):

a) közlekedési vagy foglalkozás körében bekövetkezett baleset okozta és bűncselekmény gyanúja nem merül fel,

b) egyéb baleset vagy mérgezés okozta, és a halál bekövetkezésével összefüggésben szükséges a felelősség vizsgálata,

c) öngyilkosság okozta vagy a körülmények erre utalnak,

d) az egészségügyi ellátás során következett be, és az egészségügyi dolgozó foglalkozási szabályszegése merült fel,

e) a fogvatartás közben következik be.

(2) A személyazonosság megállapításáig a rendkívüli halál esetére előírt eljárást kell alkalmazni, ha az elhunyt személyazonossága ismeretlen.

Illetékesség[5]

5. §[6]

5/A. §[7]

6. § Az eljárást - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az a rendőri szerv folytatja le, amelynek illetékességi területén

a) az eltűnt személy utolsó ismert lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye található, ezek hiányában pedig az a rendőri szerv, ahol az eltűnést bejelentették, illetőleg amely hivatalból szerzett tudomást az eltűnés tényéről;

b)[8] a halált előidéző esemény, cselekmény vagy körülmény bekövetkezett, ennek ismerete hiányában, ahol a halál beállt, a holttestet megtalálták, járműről leemelték.

Eljárási szabályok

7. § (1) Külföldi állampolgár eltűnése vagy rendkívüli halála ügyében indult eljárásról haladéktalanul értesíteni kell az illetékes konzuli képviseletet.

(2)[9] Az eljárás megindításáról

a) ha az áldozat diplomáciai mentességet élvező személy,

b) ha az áldozat országgyűlési képviselő, az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő,

c) ha az áldozat központi államigazgatási szerv vezetője,

d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya tagjának eltűnése és rendkívüli halála esetén,

e) a rendőr szolgálati helyén vagy szolgálata során bekövetkezett rendkívüli halála esetén, továbbá

f) ha a halál az egészségügyi ellátás során következett be, és az egészségügyi dolgozó foglalkozási szabályszegése merült fel,

haladéktalanul tájékoztatni kell az eljáró hatóság illetékessége szerinti ügyészséget, és a döntést az ügyészséggel közölni kell.

(3)[10] A Magyar Honvédség tényleges katonai állományú tagja eltűnése vagy rendkívüli halála ügyében megindult eljárásról az eljáró hatóság az illetékes katonai ügyészséget értesíti.

(4)[11] Ha a Magyar Honvédség tényleges katonai állományú tagja eltűnése ügyében az illetékes katonai ügyészség büntetőeljárást is folytat, a katonai ügyészség megkeresését a rendőrkapitányság teljesíti.

8. §[12] (1) A rendőrség az eltűnt személy felkutatása érdekében jogosult az eltűnt személy

a)[13]

b) lakókörnyezetében, munkahelyén, szolgálati helyén, egyéb szokásos vagy valószínűsíthető tartózkodási helyein adatgyűjtést folytatni;

c)[14]

d)[15]

e)[16]

(2) A 3. § a) pontjában meghatározott eltűnt személy körözését a rendőrséghez tett bejelentést követő 24 órán belül el kell rendelni, ha tartózkodási helye ez idő alatt nem válik ismertté.

(3)[17] Az ismeretlen holttest azonosítására irányuló eljárásban a rendőrség a holttest fellelésének környezetében is jogosult adatgyűjtést folytatni.

9. § (1) Ha az eltűnt személy gyermekkorú, beteg, illetve koránál fogva vagy egyéb okból magáról gondoskodni képtelen, vagy a körülményekből az állapítható meg, hogy veszélyben van, illetve a környezetére veszélyt jelenthet, és behatárolható az a terület, ahol valószínűsíthetően tartózkodik, a rendőrség jogosult a terület átkutatására.

(2)[18] A terület átkutatása érdekében az eljáró hatóság vezetője kérheti más szervezet segítségét.

10. §[19] (1) Ha az eltűntként körözött személy cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll, a tartózkodási helyét megállapító rendőri szerv gondoskodik a körözött személy törvényes képviselőjének, ennek hiányában cselekvőképes hozzátartozójának értesítéséről, valamint az előállítás helyén a felkutatott személyt átadja az értesített személynek. Ha nincs olyan személy, akinek a körözött személy átadható lenne, biztonságba helyezéséről kell gondoskodni.

(2) A magát azonosítani, illetve lakóhelyét közölni nem képes személy azonosítását, illetőleg lakóhelyének megállapítását követően értesíteni kell törvényes képviselőjét, ennek hiányában cselekvőképes hozzátartozóját, hogy gondoskodjon elszállításáról.

(3) Kiskorú megtalálása esetén a tartózkodási helyet megállapító rendőri szerv gondoskodik:

a) a kiskorú törvényes képviselője, ennek hiányában más, cselekvőképes hozzátartozója, illetve a kiskorú nevelését, felügyeletét vagy gondozását ténylegesen ellátó személy értesítéséről,

b) a kiskorú meghallgatásáról,

c) a kiskorúnak az értesített személy részére - az előállítás helyén - történő átadásáról,

d) indokolt esetben a kiskorúnak a legközelebbi gyermekvédelmi intézménybe szállításáról,

e) a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, gyermekotthonból vagy más gondozási helyről szökött kiskorú esetén a gyermekotthon, illetve a gondozási hely képviselőjének értesítéséről és a kiskorúnak a gyermekotthon, illetve a gondozási hely részére - az előállítás helyén - történő átadásáról.

(4) A kiskorút törvényes képviselője - ennek hiányában eseti gondnoka - és lehetőleg pszichológus jelenlétében jegyzőkönyv felvétele mellett kell meghallgatni eltűnése okáról, körülményeiről és arról, hogy sérelmére követtek-e el jogellenes cselekményt.

(5) Ha a körülmények arra utalnak, hogy az eltűnés a kiskorú szülőjének, gondozójának vagy más törvényes képviselőjének jogsértő magatartásával hozható összefüggésbe, a meghallgatáson e személy nem lehet jelen.

(6) A meghallgatás során megállapítottak alapján az előállító szerv megteszi a kiskorú védelmében a szükséges intézkedéseket, illetőleg bűncselekmény, szabálysértés gyanúja esetén megteszi a feljelentést.

11. §[20] (1) A rendkívüli haláleset kivizsgálása során az eljárási cselekményeket - így különösen a szemlét és a hatósági boncolást - úgy kell végrehajtani, hogy azok adatai egy későbbi, esetleges büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználhatók legyenek.

(2)[21]

12. § (1)[22] A holttest vagy holttestrészlet (a továbbiakban együtt: holttest) temetéséhez, hamvasztásához (a továbbiakban együtt: temetés) az eljáró hatóság engedélye szükséges.

(2)[23] Az eljáró hatóság meghatározhatja a temetés legközelebbi időpontját.

(3) A temetés elhalasztásának időtartama az ismeretlen személyazonosságú holttest esetén, annak fellelésétől számítva sem haladhatja meg a harminc napot.

(4) Külföldi állampolgár rendkívüli halála esetén a holttest Magyarországon történő eltemetéséhez - közeli hozzátartozó írásbeli hozzájárulásának hiányában - az elhunyt állampolgársága szerinti konzuli képviselet hozzájárulása szükséges.

13. §[24] (1) Ha a 3. §-ban meghatározott eltűnt személy tartózkodási helyét megállapították, a felkutatott személyt tájékoztatni kell arról, hogy eltűnt személyként - bejelentés alapján, illetve hivatalból elrendelt - körözés alatt áll.

(2) Azt a felkutatott cselekvőképes személyt, akinek körözését bejelentés alapján rendelték el, nyilatkoztatni kell arról, hogy az eljárás során megállapított lakcíme, illetve tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: tartózkodási hely) a bejelentővel közölhető-e.

(3) Ha a felkutatott személy cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, illetve egészségi állapota, kora vagy más ok miatt magáról gondoskodni képtelen, törvényes képviselőjét, illetve gondnokát is tájékoztatni kell az (1) bekezdésben meghatározottakról, valamint - ha a bejelentést nem ő tette - nyilatkoztatni kell arról, hogy a felkutatott személy tartózkodási helye közölhető-e a bejelentővel.

(4) A tartózkodási hely közölhetőségéről tett nyilatkozatot, illetőleg a nyilatkozattétel megtagadása esetén ennek tényét írásba kell foglalni, és azt a nyilatkozatot tévő, illetve a nyilatkozattételt megtagadó személlyel alá kell íratni. A nyilatkozat, illetve a nyilatkozat megtagadásának ténye a helyszínen az igazoltató lapra is rávezethető.

(5) Ha a felkutatott személy - illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott esetben törvényes képviselője, illetve gondnoka - nem nyilatkozik, vagy nem járul hozzá a tartózkodási hely közléséhez, az nem közölhető a bejelentővel.

(6)[25] Ha a felkutatott személy - illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott esetben törvényes képviselője, illetve gondnoka - nem járult hozzá a tartózkodási hely közléséhez, vagy e kérdésben nem nyilatkozott, erre utalni kell a döntésben, és abban nem tüntethető fel a felkutatott személy tartózkodási helye.

14. §[26] (1) Ha az eltűnt személy felkutatására irányuló eljárásban az eltűnt személy tartózkodási helye nem vált ismertté, az eljárást lezáró határozatnak tartalmaznia kell azt, hogy az eltűnt személyt továbbra is eltűntként körözi a rendőrség.

(2) Ha az eltűnt személy tartózkodási helyét megállapították vagy a holttestét megtalálták, a körözést vissza kell vonni.

15. §[27] (1) Az eltűnt személy felkutatására irányuló eljárást lezáró döntést közölni kell az eltűnt személy ismert hozzátartozójával, továbbá a bejelentővel, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az illetékes ügyészséggel is.

(2) Rendkívüli haláleset kivizsgálására irányuló eljárásban az eljárást lezáró döntést közölni kell:

a) az elhalttal közös háztartásban élt vagy ennek hiányában az ismert legközelebbi hozzátartozójával, illet ő leg a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott temetésre kötelezettel, ha a személyük az eljárás során ismertté vált, továbbá azzal, akinek a temetésre vonatkozó hatósági engedélyt az eljáró hatóság kiadta,

b) kérelemre a haláleset bejelentésére kötelezett intézmény vezetőjével,

c) a külpolitikáért felelős miniszterrel, amennyiben az elhunyt külföldi hozzátartozója vagy külföldi lakcíme ismeretlen.

d)[28] fogvatartott, kényszergyógykezelt, ideiglenesen kényszergyógykezelt halála esetén a büntetést vagy intézkedést végrehajtó büntetés-végrehajtási szervvel.

16. §[29]

17. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Kuncze Gábor s. k.,

belügyminiszter