210/2001. (X. 31.) Korm. rendelet

a bírósági ügyintézők által a polgári, gazdasági és munkaügyi ügyszakban ellátható feladatokról

A Kormány az Országos ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 164. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

(1) E rendelet hatálya az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 6. §-a (2) bekezdésében meghatározott azon bírósági ügyintézőkre terjed ki, akiket a bíróság elnöke a polgári és a gazdasági ügyekben ítélkező bíró (tanács) mellé osztott be, vagy munkaügyi bíróságra nevezett ki.

(2) A bírósági ügyintéző tárgyaláson (meghallgatáson) kívül jár el a polgári ügyekben eljáró bíróság előtti peres és nemperes eljárásokban.

2. §

(1) A bírósági ügyintéző e rendeletben meghatározott feladatkörében a bíró vagy a tanácselnök (a továbbiakban együtt: bíró) utasításának megfelelően önállóan jár el. A bíró utasítását az ügyiratra fel kell jegyezni.

(2) A bírósági ügyintéző önálló aláírási joggal rendelkezik.

(3) A bíró az ügyet a bírósági ügyintéző feladatköréből bármikor magához vonhatja, illetve a bírósági ügyintézőt feladatai ellátásáról beszámoltathatja, és kötelezheti arra is, hogy a feladat teljesítését az irat bemutatásával igazolja.

(4) A bíró a bírósági ügyintéző kérésére az utasítást pontosítja, vagy az üggyel kapcsolatosan egyéb állásfoglalást ad.

3. §

(1) A bírósági ügyintéző a peres eljárásban az 1. § (2) bekezdésére figyelemmel - a (2) bekezdésben meghatározott feladatokon kívül - minden olyan bírósági hatáskörbe tartozó feladatot ellát, amelynek végzésére őt a bíró utasítja.

(2) A bírósági ügyintéző nem jogosult

a) ítélet meghozatalára,

b) ideiglenes intézkedés, biztosítási intézkedés, permegszüntető végzés meghozatalára; keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására,

c) eljárni azokban az esetekben, amelyeket jogszabály a végrehajtási ügyintéző hatáskörébe utal.

4. §

A bírósági ügyintéző eljárhat:

a) bírósági letéti ügyben,

b) az eltűntnek nyilvánítási eljárásban,

c)[1] a jogtanácsosi bejegyzés, illetve a jogtanácsosi névjegyzékből való törlés tárgyában hozott jogerős határozat Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz történő megküldésekor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium jogtanácsosi igazolvány kiállításáról és az adataiban bekövetkezett változás átvezetéséről történő értesítésekor, illetve a jogtanácsosi névjegyzékből való törlés esetén a jogtanácsosi igazolvány visszavonásakor,

d) az általános meghatalmazottak névjegyzékébe való bejegyzés, illetve az általános meghatalmazás visszavonása vagy felmondása iránti eljárásban.

5. §

A bírósági ügyintéző a fizetési meghagyásos eljárásban eljárhat, de fizetési meghagyás kibocsátására nem jogosult.

6. §

A bírósági ügyintéző a cégeljárásban a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvényben foglaltak szerint eljárhat.

7. §

A bírósági ügyintéző a csődeljárásban jogosult

a) az eljárást megszüntető végzés közzétételének elrendelésére;

b) az eljárás megszüntetésére, ha

ba) a csődeljárás iránti kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be,

bb) nincs meg a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 8. §-ának (1) bekezdésben felsorolt szervek előzetes egyetértése, vagy

bc) a Cstv. 7. §-ának (2) bekezdése szerinti kétéves határidő még nem telt el;

c) pénzbírság kiszabására az adós vezetőjével szemben.

8. §

A bírósági ügyintéző a felszámolási eljárásban jogosult

a) a szünetelés megállapítására a hitelező és az adós közös kérelme alapján;

b) a felszámolás elrendelése iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, ha

ba) azt nem az arra jogosult terjesztette elő,

bb) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 8 napon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő, vagy

bc) az adós, illetőleg a kérelmező vagy a Cstv. 8. §-ának (1) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik;

c) 30 nap haladékot biztosítani a hitelező részére a tartozás kiegyenlítésére;

d) pénzbírságot kiszabni az adós vezetőjével szemben.

9. §

A bírósági ügyintéző a végelszámolási eljárásban:

a) elrendelheti a végelszámolás elrendeléséről szóló végzés közzétételét a Cégközlönyben,

b) elrendelheti az eljárást megszüntető végzés közzétételét,

c) elrendelheti a végelszámolási eljárás megszüntetését a felszámolás elrendelése miatt.

10. §

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban e rendelet alkalmazásában: Tv.) alapján a bírósági ügyintéző jogosult

a) a pénzügyi gondnok jelentésének az önkormányzat és a hitelező részére történő megküldésére;

b) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, ha

ba) azt nem az arra jogosult terjesztette elő,

bb) a bejelentő a hiánypótlásra visszaadott kérelmet 8 napon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő,

bc) a polgármester a képviselő-testület felhatalmazása nélkül járt el, kivéve, ha a polgármester a Tv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint kezdeményezte az eljárást, vagy

bd) a hitelező a Tv. 7. §-ában meghatározott időtartam előtt kezdeményezte az eljárást;

c) a Tv. 22. §-ának (1) és 25. §-ának (5) bekezdésében írt határidőket meghosszabbítani;

d) a helyi önkormányzat, illetve a hitelező kifogásait hiánypótlásra visszaadni.

11. §

A bírósági ügyintéző az alapítványok és társadalmi szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásban jogosult

a) az áttételt elrendelő végzés meghozatalára,

b) a név-, székhely- és képviselőváltozás nyilvántartásba vételére,

c) az országos névjegyzéket vezető szerv részére küldendő nyilvántartólap kiállítására,

d) a fellebbezés észrevételezésre történő kiadására.

12. §

Ez a rendelet 2002. január l-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök