39/2001. (X. 24.) OM rendelet

a diáktanácsadás szakirányú továbbképzési szakképesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) A diáktanácsadás szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.

(2) A diáktanácsadás szakirányú továbbképzési szakon a kötelezően választott szakági területen felsőoktatási diáktanácsadó, közoktatási diáktanácsadó vagy szakképzési diáktanácsadó szakképzettség szerezhető.

(3) Amennyiben a képző intézményben nem állnak rendelkezésre a három szakági specializáció megvalósításához szükséges feltételek, a képzés egy vagy két szakági területen is indítható.

2. §

(1) A szakágnak megfelelő közoktatási, szakképzési, illetve felsőoktatási diáktanácsadó szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.

(2) A kötelezően választandó szakág mellett - párhuzamosan vagy az oklevél megszerzését követő egy féléves képzésben - valamely másik szakág elvégzése is lehetséges. Az újabb szakágban megszerzett szakképzettséget az oklevélhez csatolt tanúsítvány ismeri el.

3. §

E rendelet hatálybalépése előtt a felsőoktatási diáktanácsadási szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 30/1997. (IX. 16.) MKM rendelet alapján az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett, illetve az ott megkezdett képzés befejezésekor kiadott oklevelek a szakképzettség tekintetében egyenértékűek az e rendeletben meghatározott felsőoktatási szakági specializációban szerezhető szakirányú szakképzettséggel. A pedagógus-szakvizsga követelményei az erről szóló külön jogszabályban foglaltak szerint teljesíthetők.

4. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a felsőoktatási diáktanácsadási szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 30/1997. (IX. 16.) MKM rendelet hatályát veszti.

(3) A pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről szóló 41/1999. (X. 3.) OM rendelet 2. számú melléklete ötödik mondatának helyébe a következő szövegrész lép:

"A diáktanácsadás szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 39/2001. (X. 24.) OM rendelet."

Dr. Pálinkás József s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 39/2001. (X. 24.) OM rendelethez

A diáktanácsadás szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak és képesek a közoktatásban, a szakképzésben, illetve a felsőoktatásban tanuló diákok körében - egyéni és csoportos formában - végzendő információs és mentálhigiénés tanácsadási feladatok ellátására.

Ennek keretében:

- segíteni tudják a diákok tájékozódását a közoktatás, a szakképzés, illetve a felsőoktatás rendszerében, az oktatás, illetve képzés során és a befejezése után elérhető tanulási és munkavállalási lehetőségekben, beleértve a tájékoztatás fenti témákra vonatkozó nemzetközi információit is;

- segítséget, tanácsot tudnak nyújtani a közoktatási, a szakképzési, illetve a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezéshez, a beilleszkedéshez, a tanulmányi, tanulási, valamint az oktatás vagy képzés időszakában jelentkező életvezetési, magánéleti, karriertervezési problémák megoldásához, ennek során képesek megítélni, mely problémák esetén szükséges más szakemberek (pszichológus, orvos, jogász, szociális munkás, munkavállalási tanácsadó stb.) bevonása, ezen lehetőségek igénybevételéhez megfelelő információkkal rendelkeznek,

- képesek hozzájárulni a tanulók vagy hallgatók pályafejlődéséhez, személyes lehetőségeik kibontakoztatásához, a szakképzésbe, a felsőoktatásba vagy a munka világába való belépéshez szükséges döntési, alkalmazkodási és karriertervezési stratégiáik kialakításához,

- személyes kompetenciájuk, képességeik és készségeik kifejlesztése révén alkalmasak és képesek a tanulók vagy hallgatók körében mentálhigiénés segítő kapcsolat kialakítására és fenntartására,

- a tanulóknak vagy hallgatóknak az oktatási rendszerben történő eligazodása, továbbhaladási lehetőségeinek a kiválasztása, illetve az adott oktatási intézmény speciális jellegzetességeihez, céljaihoz való sikeres alkalmazkodása érdekében képesek a diáktanácsadás területén lehetséges átfogó fejlesztési megoldások kezdeményezésére a közoktatási, a szakképzési, a felsőoktatási, illetve a munkavállalási információs szervezeti rendszerekben.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Diáktanácsadó, megjelölve a kötelezően választott szakági területet (felsőoktatási diáktanácsadó, közoktatási diáktanácsadó vagy szakképzési diáktanácsadó).

3. A képzésben való részvétel előfeltétele

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel és humán jellegű (pedagógus, közgazdász, bölcsész, pszichológus, jogász, egészségügyi, szociális stb.) szakon szerzett szakképzettséggel lehet részt venni.

A pedagógus szakképzettséggel rendelkezők a pedagógus-szakvizsga követelményeit a 41/1999. (X. 13.) OM rendelet mellékletének 4.7. pontja szerint teljesíthetik.

4. A képzési idő

4.1. Egy szakági specializáció felvétele esetén legalább 4 félév, legalább 360 tanóra, legalább 120 kredit. További szakági specializáció e rendeletben meghatározott követelményeinek az elvégzéséhez újabb legalább egy félév, legalább 90 tanóra szükséges.

4.2. A pedagógus-szakvizsga teljesítéséhez - figyelembe véve az 5. pontban meghatározott tanulmányi területeket - további, legalább egy félév, legalább 90 tanóra szükséges.

4.3. A képzési idő magában foglalja a kötelező, a kötelezően választandó és a szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit, valamint a kötelező szakmai gyakorlatok és tréningek idejét.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Általános szakmai elméleti képzés

a) A tanácsadással és a mentálhigiénével összefüggő, elméleti megalapozást szolgáló területek: pszichológia, pedagógia, andragógia, szociológia, kultúrantropológia, szociálpolitika, életkori jellegzetességek és pszichológiai problémák a serdülő-, ifjú- és felnőttkorban, krízisprevenció és -intervenció, egészségvédelem, életpálya-építési, párkapcsolati és konfliktuskezelési tanácsadás, a tanulmányi teljesítmények optimalizálásának lehetőségei, szabadidő, deviancia, foglalkoztatáspolitika, jog.

b) A szakág megválasztását megalapozó területek: közoktatás-, szakképzés- és felsőoktatás-politika, az oktatás (a közoktatás, a szakképzés és a felsőoktatás) szervezeti, működésbeli, ügyviteli és a pedagógiai szakszolgálati intézményi rendszerének, az oktatási, illetve képzési rendszer szerkezetének, a képzés szakmai és szakosodási struktúrájának, illetve felvételi lehetőségeinek átfogó ismeretei.

E képzési terület a tanórákban kifejezett képzési időnek legalább a 25%-át alkotja.

5.2. Általános szakmai gyakorlati képzés

a) Önismeret fejlesztése és az erre épülő problémafelismerési és problémakezelési készségek elsajátítása.

b) Az egyéni és csoportos tanácsadáshoz szükséges kapcsolatkezelési és segítő kapcsolati készségek elsajátítása.

c) A diákok beilleszkedési, életvezetési, kapcsolati, szociális, szabadidős és iskolai tanulási problémái, illetve kezelésének stratégiái a különböző típusú oktatási intézményekben és formákban, a munkavállalással, pályakezdéssel, munkanélküliséggel összefüggő problémák kezelése.

E képzési terület a tanórákban kifejezett képzési idő legalább 25%-át alkotja.

5.3. Szabadon választható elméleti és gyakorlati területek

Például számítógéppel támogatott tanácsadás, az addik-tológiai tanácsadás speciális feladatai, tanár-diák, gyermek-szülő, kortárs- és párkapcsolati problémák kezelése, szabadidős, karrierépítési, munkavállalási stb. tanácsadás, speciális szükségletű csoportok.

E terület a tanórákban kifejezett képzési idő legfeljebb 15%-át alkotja.

5.4. A szakági specializációs képzés elméleti és gyakorlati ismeretei

5.4.1. A közoktatási szakágban

A közoktatás intézményrendszere és működése; a gyermekkor, a serdülőkor és a tanulói szerep sajátosságai; az iskolai légkör; a diákönkormányzás; a szülő-gyermek, a tanár-diák és a kortárskapcsolatok konfliktusai és kezelése; a tanulás és továbbtanulás pedagógiai támogatása.

5.4.2. A szakképzési szakágban

A szakképzés intézményrendszere és működése; a közoktatással, a felsőoktatással és a munka világával való kapcsolódásai; a tanulói és a felnőttszerep, a serdülő-, ifjú- és felnőttkor életkori és tanulási sajátosságai; szakmák-foglalkozások képzési követelményei, iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzési, felnőttoktatási lehetőségek; munkavállalási, karrierépítési, párkapcsolati tanácsadás; szülői, családi szerepek.

5.4.3. A felsőoktatási szakágban A felsőoktatás intézményrendszere és működése; átmenetek, kapcsolatok a közoktatás, a szakképzés és a munka világával; a diák- és a felnőttszerep, az ifjú- és felnőttkor életkori és tanulási sajátosságai; képzési, továbbképzési és felnőttoktatási lehetőségek; szakmai szocializáció, értelmiségivé válás; munkavállalási, karrierépítési, párkapcsolati tanácsadás, szülői, családi szerepek.

E képzési terület a képzési idő legalább 25%-át alkotja.

5.5. Az elméleti és a gyakorlati képzés összességében a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 50-50%-át alkotja.

A gyakorlati képzés egyéni és csoportos formában, a gyakorlati órán, illetve a diáktanácsadás különböző, majd a szakági specializációnak megfelelő területein és helyszínein, szupervízió mellett folyó terepmunka során valósul meg.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt aláírások, gyakorlati minősítések megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok, szigorlatok - letételéből, a szakmai gyakorlatok teljesítéséből, tréningeken való részvételből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

A gyakorlati minősítés három fokozatú: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.

6.1. Szigorlat

Az elméleti képzés 5/1. a) pontjában foglalt terület alapozó tárgyaiból, valamint erre épülően az 5.4. pontban foglalt szakági terület elméleti tárgyaiból kialakított két komplex szigorlat kötelező.

6.2. Szakdolgozat

A diáktanácsadás általános vagy a választott szakági terület tárgykörében készített dolgozattal a hallgatónak tanúsítania kell, hogy tanulmányaira alapozva, a szakirodalom feldolgozásával és empirikus tapasztalatok vagy vizsgálatok alapján képes az elsajátított ismeretanyag önálló gyakorlati alkalmazására, illetve fejlesztési javaslatok megfogalmazására.

6.3. Záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése, beleértve a gyakorlatok elvégzését tanúsító, háromfokozatú minősítéssel ellátott dokumentumokat is,

- bírálók által elfogadott szakdolgozat,

- a szakdolgozat: 20 kredit.

6.3.2. A záróvizsga részei

- komplex szóbeli vizsga, különös tekintettel a szakági területen megszerzett ismeretek integrált alkalmazására;

- szakdolgozat megvédése.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredményét a szakdolgozat és védése alapján kialakított érdemjegyből, valamint a szóbeli vizsga érdemjegyéből kialakított átlag alapján háromfokozatú minősítés adja: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.