41/1999. (X. 13.) OM rendelet

a pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1)[1] E rendelet 1. számú melléklete a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. §-ának (5)-(6) bekezdésében szabályozott és a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben foglaltak szerint bevezetett pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.

(2)[2] A pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzés szakirányú továbbképzési oklevél kiadásával zárul, amely csak a pedagógusképzést is folytató felsőoktatási intézményekben folyó szakirányú továbbképzésben szerezhető meg. E rendelet 1. számú mellékletének 6.3. pontjában meghatározott záróvizsga egyben szakvizsga, amely a végzettség szintjét nem módosítja.

(3)[3] A pedagógus-szakvizsga teljesíthető az egyes szakirányú továbbképzési szakokon - az oktatási miniszter külön rendelete alapján meghatározott - szakképzettség, továbbá a Ktv. 128. §-ának (8) bekezdésében foglaltak alapján a tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím megszerzésével. Pedagógus-szakvizsgával egyenértékű szakképzettség olyan szakirányú továbbképzésben szerezhető, amely a rendelet 1. számú mellékletének 5.1. pontja szerinti tanulmányi terület témaköreit magában foglalja.

2. § A pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei az egyetemeken és a főiskolákon folyó képzésben azonosak.

3. § (1)[4] E rendelet 1. számú mellékletének 5.2.1. pontja szerinti - a képzésben résztvevők eredeti pedagógus-szakképzettségéhez igazodó, választás szerint oktatott - ismeretek tanítására csak az a pedagógusképzést is folytató felsőoktatási intézmény, illetve az egyetemnek vagy főiskolának az a kara jogosult, amely rendelkezik az adott pedagógus-szakképzettséget adó szak szakindítási jogosultságával.

(2)[5] E rendelet 1. számú mellékletének 5.2.1. pontja szerint választott témakör esetén szerzett közoktatásvezetői, továbbá az 5.2.4. pontja szerint választott témakör keretében elvégzett szaktanácsadói, vizsgaelnöki, szakértői vagy minőségbiztosítási feladatok ellátására felkészítő tanulmányok teljesítését, a feladat ellátásához szükséges szakképesítés megszerzését, valamint az 5.2.5. pont szerint választott témakör keretében az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatás feladatainak ellátásához a 3. számú melléklet szerint elsajátított ismereteket a pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésben szerzett, oklevélhez csatolt melléklet igazolja.

(3)[6] A 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alapján szakirányú továbbképzésben részt vevő vagy szakirányú továbbképzésben korábban szakképzettséget szerzett pedagógusok számára az 1. számú melléklet 4.7. pontja szerinti pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzést csak azok a pedagógusképzést is folytató felsőoktatási intézmények indíthatnak, amelyek szakirányú továbbképzést és az R. alapján pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzést indítanak.

(4)[7] A pedagógus-szakvizsga követelményeinek a 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok szerinti szakképzettség megszerzését követő teljesítését a szakirányú továbbképzési oklevélhez csatolt melléklet igazolja.

(5)[8] A 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alapján szakirányú továbbképzésben részt vevő esetében, amennyiben a képzés folytatásaként pedagógus-szakvizsga követelményeit is teljesíti, a jogszabályokban meghatározott szakképzettség mellett az oklevélben meg kell jelölni azt is, hogy a pedagógus-szakvizsga követelményeinek eleget tett.

(6)[9] A 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok szerinti szakirányú továbbképzési szak az 1. számú melléklet 4.7. pontja szerint akkor indítható, ha a szakirányú továbbképzési szak e rendelet 1. számú melléklete 5.1. pontja szerinti kötelezően oktatott tanulmányi terület témaköreinek figyelembevételével elkészített tantervet a felsőoktatási intézmény tanácsa jóváhagyta és azt az intézmény vezetője - a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti közzétételi kérelemhez mellékleve - megküldi az oktatási miniszternek.

(7)[10] A 3. számú melléklet az 1. számú melléklet 5.2.5. pontja szerinti, a Ktv. 8. §-a (3) bekezdésében és 17. §-ának (1) bekezdése c) pontjában, illetve 17. §-a (8) bekezdésében szabályozott nem szakrendszerű oktatásban való részvételre felkészítő választható tanulmányi terület képzési célját, követelményeit, témaköreit határozza meg.

(8)[11] Az a pedagógus, aki a pedagógus-szakvizsga követelményeit szakirányú továbbképzésben már teljesítette, a 3. számú mellékletben meghatározott ismereteket legalább két féléves képzésben szerezheti meg, amelynek eredményes elvégzését a szakirányú továbbképzési oklevélhez csatolt melléklet igazolja.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter

1. számú melléklet a 41/1999. (X. 13.) OM rendelethez.[12]

A pedagógus-szakvizsga képesítési követelményei

1. A képzési cél

A pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés célja, hogy a pedagógus-munkakör betöltésére jogosult, felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. §-ának (5)-(6) bekezdésében szabályozott szakvizsgát a képzés keretében teljesítsék.

A szakvizsgára történő felkészítés a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározottak szerint az alapképzésben szerzett szaktudományi ismeretek, illetve a pedagógusi tevékenység ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megerősítését, elmélyítését, felfrissítését, a legújabb ismeretekkel történő kiegészítését biztosítja.

Felkészíthet a pedagógus-munkakörökhöz, illetve a közoktatási intézményekhez kapcsolódó speciális feladatok ellátására.

A képzés keretében a pedagógusoknak - közoktatási tapasztalataikra építve -

- a közoktatási rendszer és intézmények eredményes (hatékony) irányítására, működésére,

- az oktatás-nevelés tartalmi szabályozásának új követelményeire, azoknak a szaktárgyi oktatásban és a nevelésben történő gyakorlati alkalmazására,

- az egyéni sajátosságokra érzékeny személyiségformálás elveire és módszereire

vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteket kell szerezniük, s ezekről számot adniuk.

2. A szakvizsga teljesítésének oklevélben történő megjelölése

- Pedagógus-szakképzettség esetében: szakvizsgázott pedagógus.

- Pedagógus-szakképzettség hiányában: a pedagógus-szakvizsga követelményeinek eleget tett.

3. A képzésben résztvevők köre

A pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésben a Ktv.-ben és az R. 13. §-a (1)-(2) bekezdésében meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá legalább három év pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal lehet részt venni.

4. A képzési idő

4.1. Esti, illetve levelező tagozaton 4 félév, összesen 120 kreditpont, legalább 360 tanóra.[13]

4.2. A képzési idő magában foglalja a kötelezően oktatott és a választás szerint oktatott területek elméleti és gyakorlati óráit, valamint a csoportos foglalkozások idejét. A gyakorlati jellegű foglalkozásokra, a gyakorlati feladatok megoldására fordított idő a képzési időnek legalább 40%-a és a gyakorlati feladatok megoldásával legalább 35, legfeljebb 45 kreditpont szerezhető meg. Ezen belül amennyiben a képzés jellege szakmai gyakorlatot is feltételez, annak aránya a teljes képzési időszak legalább 25%-a és a kreditértéke legalább 20, legfeljebb 30 kreditpont.[14]

4.3. E képesítési követelmények alkalmazásában a tanóra: a tananyag elsajátításához, a gyakorlati feladatok megoldásához és azok ellenőrzéséhez főiskolai, illetve egyetemi oktató személyes közreműködését igénylő idő.

4.4. A felsőoktatási intézmény a képzési időn belül tantervébe iktathat tanórán kívüli, önálló feldolgozást igénylő feladatokat is.

4.5. A szakirányú továbbképzés indíható távoktatás formájában is, amennyiben a felsőoktatási intézmény előzetesen megszerzi a Magyar Akkreditációs Bizottság támogató állásfoglalását.

4.6. A pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés követelményei - az R. 2. §-a (3) bekezdésében, valamint a 11. §-a (3) bekezdésében foglaltak alapján - részben teljesíthetők a pedagógus-továbbképzéshez kapcsolódó, korábban szakirányú továbbképzésben vagy a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében folytatott tanulmányok beszámításával. A beszámított programok óraszáma csökkenti a képzési időt, a csökkentés azonban nem haladhatja meg a szakirányú továbbképzés tanóraszámának 25%-át.

4.7. A 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alapján szakirányú továbbképzésben újabb szakképzettséget szerzett pedagógusok - a szakirányú továbbképzés keretében folytatott tanulmányok beszámításával - további, legalább egy féléves képzésben teljesíthetik a pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés követelményeit. A képzés ismeretanyaga e rendelet 5.1. pontjában foglalt, kötelezően oktatott tanulmányi terület témaköreit foglalja magába. A tanórák száma legalább 180 óra, amely alól a 2. számú mellékletben felsorolt szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményei alapján - a korábbi tanulmányok beszámításával - a felsőoktatási intézmény a tantervében és tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint adhat felmentést.[15]

5. A képzés fő tanulmányi területei és arányai

A pedagógus-szakvizsgát meghatározó 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a szakvizsgára felkészítő képzés kötelezően oktatott és választás szerint oktatott tanulmányi területekre épül.

5.1. Kötelezően oktatott tanulmányterület témakörei

5.1.1. Közigazgatási vezetési ismeretek: egyes központi állami szervek, a közigazgatás rendszere; az Európai Unió alapintézményei és a magyar integrációs felkészülés legfontosabb feladatai; alapvető államháztartási ismeretek.

5.1.2. A nevelési-oktatási intézmény mint szervezet működése és külső kapcsolatai, így különösen: a jogi feltételek (a közoktatást, a családot, a gyermeki és személyiségi jogokat, az állampolgári, tanulói és szülői jogokat, az esélyegyenlőség biztosítását szabályozó rendelkezések, EU-s prioritások); az intézményfejlesztés különböző stratégiái; az oktatási intézmény és minőségbiztosítás; intézményszintű tervezés; kapcsolatrendszerek az intézményben; az intézményi légkör szociálpszichológiai jellemzői, összefüggése a teljesítménnyel; tanári, tanulói és szülői szerveződések. Az integráció és szegregáció kérdései: hátrányos megkülönböztetés felismerése és kezelése, az esélyegyenlőség elve, fenntartói megoldások az integrációra, szektorközi együttműködés.[16]

Az intézmény fenntartójának jogai és kötelességei; egyeztetési mechanizmusok és fórumok az intézmény és a fenntartói között; a gyermekek családjával való kapcsolattartás és intézményes formái. Kommunikációs kölcsönviszony a környezettel (az intézmény képének tudatos alakítása a helyi közvéleményben; média és közoktatás; az oktatási intézménnyel szemben támasztott helyi igények megfogalmazása, feltárása). Az intézmény természeti és épített környezete.[17]

5.1.3. A nevelési-oktatási intézmények hatékonyságának mutatói, lehetséges mérési módjai: a közoktatás ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere, a minőségbiztosítás feladatainak irányítása, szervezése, az intézmény önértékelése és a külső értékelés; az eredménymérés a tanulók körében, a belső és külső vizsgák szerepe a tanulmányi teljesítmények megállapításában és minősítésében, a minőségbiztosítási módszerei.[18]

5.1.4. A pedagógus az iskolai szervezetben: a pedagógus munkatevékenységei; pedagógiai folyamattervezés, -szervezés; pedagógusszerepek; szakmai önismeret a pedagógiai gyakorlatban, pedagógusok mentálhigiénéje, a pedagógus tevékenységét segítő új eljárások, módszerek, technikák.

5.1.5. Sajátos pedagógiai és/vagy pszichológiai ismereteket és módszereket igénylő személyek, csoportok nevelése-oktatása:[19]

5.1.5.1.az értelmi, érzékszervi és/vagy testi fejlettségük miatt sajátos nevelési igényű gyermekek a közoktatásban; az intézményes gyermek- és ifjúságvédelemre szoruló csoportok; az együttnevelés, az integrációs felkészítés elvei és módszerei a nevelési-oktatási intézményekben; nemzeti és etnikai kisebbségek az oktatásügyben, az erkölcsi nevelés formái; az élethosszig tartó tanulás intézményrendszere;

5.1.5.2.az egészségnevelés, egészségfejlesztés, az életvitel feladatai, a drogmegelőzés és alapvető mentálhigiénés ismeretek.

A kötelezően oktatott tanulmányi terület témakörei a képzési időnek legalább 50%-át veszik igénybe, összesített kreditértéke legalább 55, legfeljebb 65 kreditpont.[20]

5.2. A választható tanulmányi terület témakörei

A képzés választható tanulmányi területén a felsőoktatási intézmény saját hatáskörében dönt arról, hogy az alábbiakban az 5.2.1., 5.2.2., az 5.2.3. és az 5.2.4. pontban felsorolt témakörök közül melyik témakörre hirdet képzést és készít tantervet. Az 5.2.3. vagy az 5.2.4. témakör választása esetén a szabadon választható képzésnek teljes egészében a pszichológiai-pedagógiai tárgyak oktatására, illetve az 5.2.4. pontban meghatározott speciális tevékenység valamelyikének felkészítésére kell irányulnia.

5.2.1. Eredeti szakképzettséghez kapcsolódó ismeretek megújítása

5.2.1.1. A képzésben résztvevők pedagógus-szakképzettségéhez igazodó szaktudományi és szakmódszertani témakörök

a) A pedagógus szakjához/szakterületéhez kapcsolódó szaktudomány(ok) új, az oktatás-nevelés szempontjából jelentős eredményei. A diszciplináris és integrált tantárgyak, művelődési területek oktatásának legfontosabb elméleti és oktatásmetodikai kérdései. Ezen tartalmak körét - az alapképzés jellegéhez, képzési profiljához igazodóan - a képző felsőoktatási intézmények jelölik ki.

A két- vagy többszakos tanárok a szakirányú továbbképzésre jelentkezéskor közlik, hogy melyik szakjukhoz kapcsolódóan kívánnak az e pontban jelzett követelményeknek eleget tenni.

b) Tanterv-, tankönyv-, -programfejlesztés és -adaptálás az adott szakterületen; új taneszközök felhasználása az oktatásban; differenciált oktatásszervezés; új oktatási eljárások, módszerek, különös tekintettel az elektronikus informatika közoktatási alkalmazásában rejlő lehetőségekre.

5.2.1.2. Pedagógiai és pszichológiai általános elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek bővítésére, illetve megszerzésére irányuló képzés.

E tanulmányi terület tartalmát, témaköreit - a résztvevők igényeinek figyelembevételével - a képző intézmények jelölik ki. A választásra felkínált stúdiumok között szerepelnie kell a differenciálás pedagógiai, pszichológiai alapjainak, az oktatási intézmény szocializációs, mentálhigiénés funkciójának, valamint a kommunikációs, konfliktuskezelő, problémamegoldó képességek fejlesztésének.

5.2.2. A választás szerint oktatott tanulmányi terület tartalma, témaköre irányulhat a képesítési követelmények általánosan kötelező témaköreinek 5.1. pontjában meghatározott ismeretek oktatására is.

5.2.3. A pedagógus-munkakört betöltő, de - megfelelő szakos tanárképzés hiányában - pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkező hallgatók a választható témakörök keretében pszichológiai-pedagógiai tantárgyakat tanulnak.

5.2.4. Az R. 12. §-ának (3) bekezdése szerint a pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés keretében, a Ktv. 36. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjában, valamint a 101. §-ának (2) és (3) bekezdésében szabályozott mérési és értékelési, szaktanácsadói, vizsgaelnöki vagy szakértői feladatok, illetve a Ktv. 95/A. §-a (2) bekezdése szerinti minőségbiztosítási feladatok ellátására is folyhat felkészítés.

A választható tanulmányi terület témakörei a képzési idő maximum 50%-át veszik igénybe, a választható tanulmányi terület összesített kreditérté-ke legalább 42, legfeljebb 58 kreditpont.[21]

5.2.5. A Ktv. 8. §-a (3) bekezdésében és 17. §-ának (1) bekezdése c) pontjában, illetve (8) bekezdésében meghatározottak szerint az iskolai oktatás 5-6. évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásra felkészítő képzés.[22]

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben - az e mellékletben foglaltak figyelembevételével - előírt aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák (beszámolók, kollokviumok, szigorlat) letételéből, a szakmai gyakorlat(ok) teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező vizsgák és gyakorlati jegyek száma:

- gyakorlati jegy legalább 4;

- kollokvium legalább 6;

- szigorlat (komplex) 1.

A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. Témaköreit az 5. pont alapján a nevelés-oktatás tervezéséről, metodikai ismeretekről és az intézmény munkájának értékeléséről kell összeállítani.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat olyan a szakterületre vonatkozó empirikus vizsgálaton, szintetizáló elméleti elemzésen vagy fejlesztő munkán alapuló, alkotó jellegű szakmai feladat, amellyel a hallgató tanúsítja, hogy tájékozott témájának szakirodalmában és hazai gyakorlatában, képes önállóan, kreatívan alkalmazni a szakon tanult ismereteket elméleti vagy gyakorlati problémák megoldásában.

A szakdolgozat kreditértéke 10 kreditpont.[23]

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése, valamint

- a bíráló(k) által elfogadott szakdolgozat benyújtása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli vizsga.

A szóbeli vizsga témakörei a főbb tanulmányi területek tananyagából alakítandók ki oly módon, hogy a különböző tantárgyak közötti összefüggések, kapcsolatok kerüljenek előtérbe. A záróvizsgán a hallgatónak témáját saját intézményére (illetve munkájára) vonatkoztatva is be kell mutatnia.

A záróvizsgát a felsőoktatási intézmények belső rendjüknek megfelelően szervezik, a záróvizsga bizottságnak kell, hogy legyen a közoktatásban dolgozó (szakvizsgázott) tagja.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye az alábbi érdemjegyek egészre kerekített számtani átlaga:

- a szigorlat érdemjegye,

- a szakdolgozat és -védés átlageredménye,

- a záróvizsga szóbeli vizsgájának érdemjegye.

6.3.4. A 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alapján tanulmányokat folytató pedagógusok a szakirányú továbbképzési szak és a pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak követelményének teljesítéséről további, az 5.1. pontban meghatározott, kötelezően oktatott tanulmányi terület ismeretanyagára épülő komplex szóbeli vizsga szervezésével egy záróvizsga keretében is számot adhatnak. A záróvizsga eredménye a szakdolgozat és a szakdolgozat védésének átlageredménye, valamint a legalább két szóbeli vizsga érdemjegyeinek egész számra kerekített számtani átlaga. A 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alapján már újabb szakképzettséget szerzett pedagógusok a pedagógus-szakvizsga követelményeinek teljesítéséről a felsőoktatási intézmény által szervezett záróvizsgabizottság előtt komplex szóbeli vizsga keretében adnak számot. A záróvizsga eredménye a szóbeli vizsga érdemjegye.[24]

2. számú melléklet a 41 /1999. (X. 13.) OM rendelethez[25]

Szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló oktatási miniszteri rendeletek jegyzéke

A mentálhigiénés szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 9/1997. (II. 18.) MKM rendelet.

A nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 10/1997. (II. 18.) MKM rendelet.

A felnőttoktatási szakértő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 12/1997. (II. 18.) MKM rendelet.

A diáktanácsadás szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 39/2001. (X. 24.) OM rendelet.[26]

A felsőoktatási diáktanácsadási szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 30/1997. (VI. 16.) MKM rendelet.

A tanító, fejlesztési (differenciáló) és az óvodapedagógus, fejlesztési szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 28/1997. (IX. 16.) MKM rendelet.

Az óvodapedagógusi, tanítói gyógytestnevelés szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 4/1998. (II. 13.) MKM rendelet.

A szakpszichológusi szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 5/1998. (IX. 29.) OM rendelet.

Az egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 6/1998. (III. 25.) MKM rendelet.

A fogyatékosok együttnevelési (integrációs) pedagógiája szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 7/1998. (III. 25.) MKM rendelet.

A drámapedagógia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 8/1998. (XII. 1.) OM rendelet.

Az óvodai környezeti nevelő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 9/1998. (XII. 1.) OM rendelet.[27]

A mozgókép- és médiakultúra szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 9/1998. (III. 25.) MKM rendelet.

A szupervizor szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 13/1998. (III. 25.) MKM rendelet.

A tanulási és pályatanácsadás szakirányú továbbképzésiszak képesítési követelményeiről szóló 3/1999. (II. 1.) OM rendelet.

A társadalom- és állampolgári ismeret szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 18/1999. (IV. 21.) OM rendelet.

A pályaorientációs tanár szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 19/1999. (IV. 21.) OM rendelet.

A tánc- és drámapedagógia szakirányú továbbképzési szak.képesítési követelményeiről szóló 20/1999. (IV. 21.) OM rendelet.

A család- és gyermekvédelem pedagógiája szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 33/1999. (VIII. 24.) OM rendelet.

A játék és szabadidő pedagógus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 25/1999. (VII. 6.) OM rendelet.

A fizika szakirányú tanári továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 21/1999. (V. 3.) OM rendelet.

A Montessori-pedagógia szakirányú továbbképzési szakképesítési követelményeiről szóló 34/1999. (VIII. 24.) OM rendelet.

A múzeumpedagógia szakirányú továbbképzési szakképesítési követelményeiről szóló 35/1999. (VIII. 24.) OM rendelet.

A hagyományismeret oktató szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 20/2000. (VIII. 3.) OM rendelet.

A roma társadalom ismerete szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 21/2000. (VIII. 3.) OM rendelet.

A gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 36/2000. (XII. 27.) OM rendelet.

Az ember-, erkölcs- és vallásismeret szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 16/2001. (V. 25.) OM rendelet.

A közgazdasági felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 7/1999. (II. 1.) OM rendelet 2. számú melléklete szerinti humánmenedzsment szakirányú továbbképzési szak oktatási menedzsment szakirányon.

3. számú melléklet a 41/1999. (X. 13.) OM rendelethez[28]

Az iskolai oktatás 5-6. évfolyamán a nem szakrendszerű oktatás feladatainak ellátására felkészítő választható tanulmányi terület képzési célja, követelményei, témakörei

Az 1. számú melléklet 5.2. választható tanulmányi terület 5.2.5. pontjának keretei között:

1. A képzési program célja

Pedagógusok felkészítése az általános iskola ötödik-hatodik osztályában nem szakrendszerű oktatás folytatására; különösen az önálló tanulás, az információszerzés és -feldolgozás módozataira; a kommunikációs és anyanyelvi kompetenciák, a szociális képességek továbbfejlesztésére.

2. A képzési program követelményei A pedagógusok ismerjék

- a 6-12 éves korosztályra jellemző fejlődési sajátosságokat;

- az általános iskola alapozó szakaszában dominánsan fejlesztendő képességegyütteseket (különösen az önálló tanulás képességeit, a kommunikációs, a szociális kompetenciákat, a térbeli-időbeli-mennyiségi viszonyokban való tájékozódás képességeit);

- a képességfejlesztés lehetséges eljárásait, módszereit (elsősorban szakterületükkel összefüggő módszertani képzettségük keretein belül);

- legyenek képesek a tanulók aktuális fejlettségéhez igazodó differenciált fejlesztésre.

3. A képzési program témakörei

a) A 6-12 éves gyermekek pszichológiai, pedagógiai sajátosságai, különös tekintettel a viselkedés mozgatórugóira (érzelmekre, motivációkra); a változások jellemzése; a pedagógiai bánásmód szükséges módosulása.

b) Tantárgypedagógiai specifikumok az 5-6. osztályt megelőző szakaszban (a résztvevők szakterületéhez igazodó műveltségterületen).

c) Az értékelés mint a szükséges fejlesztési területek megállapítását, a fejlesztési feladatok kijelölését segítő tudás forrása.

d) A differenciált fejlesztés az alapozó szakaszban (általános pedagógiai, metodikai kérdések, szakterületi sajátosságok).

e) Az anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztésénekjelentősége a gyermek ismeretszerzési-művelődési tevékenységében, társas kapcsolatainak alakulásában.

Kiegészítő témák:

ea) a szövegértés fejlesztésének metodikája;

eb) a memoriterek szerepe az anyanyelvi kompetencia s az emlékezet fejlesztésében;

ec) szaknyelvi kommunikáció a műveltségterületeken;

ed) az informatika, a számítógép-használat szerepe a kommunikációs képességek fejlesztésében.

f) Tájékozódás a térben, az időben és a világ mennyiségi viszonyaiban a 6-12 éves korban. Az alapozó szakaszban a matematikai képességek fejlesztése közben és túl különös jelentőségű a gyermek tér- és időszemléletének sokoldalú fejlesztése (a történelmi idővel való ismerkedés, a vizualitásban és mozgásban is kifejeződő háromdimenziós tér érzékelése, ábrázolása és létrehozása stb.).

Kiegészítő témák:

fa) a térszemlélet fejlesztése különböző műveltségterületi feladatok segítségével (technika, vizuális nevelés, matematika, testnevelés, földrajzi ismeretek közös projektje);

fb) saját idő-élmények feldolgozása kisiskolás korban; az idő mérésének története;

fc) az idő- és térábrázolása a mesékben, illetve a tudományos fantasztikus irodalomban.

g) A szociális képességek fejlődése a 6-12 éves korban; proszociális magatartási formák az iskolában.

Kiegészítő témák:

ga) a társas kapcsolatok alakulása;

gb) a szociális kompetenciák és a morális fejlődés;

gc) magatartási zavarok: okok és fejlesztési lehetőségek;

gd) szociális segítők az iskolában.

h) Az önálló tanuláshoz szükséges képességek megismerése; fejlesztési lehetőségek (tantárgyakban és célzott gyakorlatokkal).

Kiegészítő témák:

ha) tanulási módszerek;

hb) a lényegkiemelés tanítása;

hc) a tantárgyakhoz kapcsolódó szakmai jellegű szövegek önálló feldolgozása;

hd) jegyzetelési technikák tanítása a 10-12 éves korban;

he) információszerzés, -keresés, -feldolgozás;

hf) infokommunikációs eszközökkel támogatott önálló tanulási folyamatok, tanuló/tananyag menedzsment (LMS/LCMS).

i) A képességek komplex fejlesztésének lehetőségei: a projektmódszer; a kooperatív tanulási technikák.

Kiegészítő témák:

ia) a projekt-tanulás változatai a különböző műveltségi területeken;

ib) kooperatív tanulási módok a különböző műveltségi területeken.

A témakörök feldolgozása tartalmazza a legfontosabb pedagógiai, pszichológiai elméleti alapokat; az életkorra tipikusan jellemző fejlődési ütemtől eltérő esetek bemutatását; a leghatékonyabbnak bizonyult módszertani megoldásmódokat; konkrét esetek, példák elemzését.

Az 5.2.5. választható tanulmányi területen az elméleti és gyakorlati feldolgozás aránya: 40-60%.

4. Az 5.2.5. pont szerinti választható képzési program további speciális követelményei:

4.1. A képzési programon belüli kötelező és választható témák:

kötelezőek: a)-i) témák,

kötelezően választandó: minden kiegészítő témacsoportból 1-1 téma,

szabadon választható: a képző intézmény által meghirdetett témakörökből.

4.2. A képzési program témakörének kreditértéke:

A képzési program összesített kreditértéke: 42-58 kreditpont.

4.3. Az ismeretek ellenőrzése:

Az ismeretek ellenőrzésére az 1. számú melléklet 6. pontjában foglaltak az irányadóak azzal a kiegészítéssel, hogy a szakdolgozat témája választható a kötelezően oktatott tanulmányi terület témaköreinek vagy az 5-6. osztályos nem szakrendszerű oktatásra felkészítő, választható képzési program ismeretanyagából. Amennyiben a hallgató az előbbiből írja szakdolgozatát, akkor köteles egy írásbeli feladatot az 5.2.5. pont szerint választott képzési program modul anyagából készíteni. Ennek elfogadása - hasonlóan a szakdolgozathoz - a záróvizsgára bocsátás kritériumfeltétele.