47/2001. (XII. 29.) OM rendelet

a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény oktatást érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) 29. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a külügyminiszter egyetértésével - a következőket rendelem el:

A felsőoktatásban folytatott tanulmányok

1. §

(1) A Szátv. hatálya alá tartozó határon túli magyar hallgató (a továbbiakban: határon túli magyar hallgató) magyar felsőoktatási intézményben államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzésben vehet részt.

(2) Államilag finanszírozott képzésben vesz részt az a határon túli magyar hallgató, aki a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - magyar állami ösztöndíjjal tanul magyar felsőoktatási intézményben.

(3)[1] A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a határon túli magyar hallgató államilag finanszírozott képzésben nemzetközi szerződés vagy kétoldalú megállapodás alapján vehet részt. Külön megállapodás alapján a határon túli hallgató államilag finanszírozott hitéleti képzésben vehet részt. Államilag finanszírozott képzésben vesznek részt továbbá azok a korábban "A/3" kategóriába sorolt határon túli magyar hallgatók a képesítési követelményekben meghatározott időtartam lejártáig, akik tanulmányaikat 1997 szeptembere előtt kezdték meg, vagy akik felsőfokú tanulmányaikat a 2000-200l-es tanévet megelőzően kezdték meg, és nem kötöttek ösztöndíj szerződést.

(4) A határon túli magyar hallgató államilag finanszírozott formában nappali tagozaton első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első doktori (PhD), illetve mester- (DLA) képzésben, teljes vagy részképzésben vehet részt.

(5) Az államilag finanszírozott képzésben részesíthető határon túli magyar hallgatók számát az oktatási miniszter évente határozza meg.

(6)

2. §

(1) Magyar állami ösztöndíjra az oktatási miniszter az általa évente meghatározott keretszámok alapján, mint ösztöndíjazó hirdethet pályázatot.

(2)[2] A Szátv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott szomszédos államokban működő ösztöndíj tanácsok (a továbbiakban: regionális ösztöndíj tanácsok) és a Határon Túli Magyar Ösztöndíj Tanács (a továbbiakban: Ösztöndíj Tanács) az oktatási miniszter javaslattevő, véleményező szervezetei. A regionális ösztöndíj tanácsok tagjait és - figyelemmel a regionális ösztöndíj tanácsok javaslataira - az Ösztöndíj Tanács tagjait az oktatási miniszter kéri fel.

(3) A regionális ösztöndíj tanácsok és az Ösztöndíj Tanács felmérik a szomszédos államban élő magyar közösség képzési igényeit, közreműködnek az- ösztöndíj pályázati felhívások alapelveinek meghatározásában és a pályázati felhívások kidolgozásában, javaslatot tesznek az ösztöndíjak odaítélésére. Az ösztöndíjak odaítéléséről az oktatási miniszter dönt.

(4)[3] A pályázatokkal kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátását a Balassi Intézet (a továbbiakban: BI) és az Agora Irodahálózat végzi.

(5)[4] A magyar állami ösztöndíjas hallgatók esetében a magyar állami ösztöndíj adományozásának feltételeit a pályázati felhívás, részletes feltételeit az ösztöndíjas és a BI között létrejött kétoldalú szerződés szabályozza.

(6) A szerződésnek tartalmaznia kell az ösztöndíjas jogait és kötelezettségeit, így különösen az ösztöndíj folyósításának és a kedvezmények megadásának szabályait, ideértve annak indokolt meghosszabbítását, az ösztöndíjszerződésben vállalt kötelezettségek megszegésének következményeit.

3. §[5]

(1) Az államilag finanszírozott alapképzésben részt vevő határon túli magyar hallgatót a képesítési követelményekben előírt tanulmányi időszakra, a hallgatói jogviszony keletkezésétől, annak fennállása alatt a beiratkozott félévekben a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 9/A. § (2) bekezdésében meghatározott hallgatói normatíva éves költségvetési törvényben meghatározott összegének időarányos része havonta illeti meg. E hallgatók a hallgatói előirányzat terhére biztosítható egyéb juttatásokra a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos módon és mértékben jogosultak.

(2)[6] Az államilag finanszírozott alapképzésben magyar állami ösztöndíjjal részt vevő határon túli magyar hallgató ösztöndíjának mértékét tanévenként az oktatási miniszter határozza meg, az ösztöndíjat a BI folyósítja.

(3)[7] Az államilag finanszírozott alapképzésben részt vevő határon túli magyar hallgató ösztöndíját a tanulmányi eredménye alapján differenciáltan - az Oktatási Minisztérium (a továbbiakban: OM) egyetértésével - a BI a 3. § (2) bekezdés keretein belül állapítja meg.

(4)[8] Az államilag finanszírozott képzésben részt vevő határon túli magyar hallgatók felsőoktatási tanulmányaik mellett a BI szervezésében és lebonyolításában térítésmentesen, az ösztöndíj szerződésben rögzített feltételek alapján szakkollégiumi képzésben vehetnek részt. Szakkollégiumi képzésben a költségtérítéses képzésben részt vevő határon túli magyar hallgatók is részt vehetnek.

4. §

(1) Részképzésben vesz részt az a határon túli magyar hallgató, aki külföldi felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, és felsőfokú tanulmányai egy részét magyar felsőoktatási intézményben végzi, továbbá aki szakdolgozat (diplomamunka); illetve doktori értekezés elkészítésére irányuló tanulmányokban vagy kutatómunkában vesz részt.

(2) Államilag finanszírozott részképzésben vehet részt külföldi felsőoktatási intézményben alapképzésben, vagy a tudományos fokozat (PhD) megszerzésére felkészítő, egyetemi szintű posztgraduális képzésben, illetve művészeti területen a tudományos fokozatnak megfelelő művészeti fokozat (DLA) megszerzésére felkészítő, egyetemi szintű posztgraduális képzésben részt vevő hallgató.

(3) A hallgató résztanulmányokat tanulmányi és vizsgakötelezettség előírásával vagy jóváhagyott tanulmányi, kutatói programmal folytathat.

(4) Az OM a részképzős hallgatókat fogadó intézmények számára a hallgatók után járó normatív támogatás időarányos részén túl további támogatást nyújthat, amelynek az egy hallgató után járó havi mértékét az oktatási miniszter határozza meg.

5. §[9]

(1)[10] A Szátv. 9. § (4) bekezdésében meghatározott, a költségtérítéses képzésben részt vevő határon túli magyar hallgatók támogatására vonatkozó pályázattal kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátását a BI végzi.

(2)[11] A BI a rendelkezésre álló költségvetési források erejéig pályázati úton nyújthat támogatást a nem államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatóknak, magyarországi tartózkodásuk és tanulmányaik költségeinek részben vagy egészben történő megtérítéséhez.

(3)[12] Az OM a BI-vel közösen, a regionális ösztöndíj tanácsok javaslatainak figyelembevételével, évente kétszer ír ki pályázatot a tanulmányokkal és tartózkodással kapcsolatos költségek megtérítésére. A támogatások mértékét a tanulmányi eredmények alapján differenciáltan - az OM egyetértésével - a BI határozza meg.

(4)[13] A BI támogathatja továbbá olyan magyarországi tanulmányokhoz kapcsolódó kimagasló egyéni szakmai tevékenységek és programok megvalósulását, amelyek témájukban a pályázó lakóhelye szerinti államhoz kötődnek, vagy a pályázó lakóhelye szerinti államban végzett hasonló tevékenységhez kapcsolódnak.

(5)[14] A (4) bekezdésben meghatározott célok támogatására folyamatosan lehet pályázni a BI-hez. A pályázatok elbírálására az OM és a BI közös felkérése alapján eseti határon túli tanácsadó testület tesz javaslatot.

(6)[15] A (2) és (4) bekezdésben meghatározott támogatások adományozásának feltételeit az OM-nek a BI-vel közösen - a regionális ösztöndíj tanácsok javaslatainak figyelembevételével - kidolgozott pályázati felhívása tartalmazza. A részletes feltételeket a támogatott és a BI között létrejött kétoldalú szerződés szabályozza.

6. §[16][17]

7. §[18]

8. §[19]

9. §[20]

10. §[21]

11. §[22]

12. §[23]

13. §[24]

14. §[25]

15. §[26]

16. §[27]

A határon táli pedagógusok és oktatók kedvezményei

17. §[28]

18. §[29]

19. §[30]

20. §[31]

21. §[32]

22. §[33]

23. §[34]

24. §[35]

25. §[36]

26. §[37]

27. §[38]

A határon túli kihelyezett képzés

28. §

Az állami és az államilag elismert nem állami felsőoktatási intézmények (a továbbiakban: felsőoktatási intézmények) székhelyen kívüli képzés formájában alapképzést folytathatnak a Szátv. 1. § (1) bekezdése szerint felsorolt szomszédos államokban (a továbbiakban: szomszédos államok).

29. §

(1) A felsőoktatási intézmény székhelyen kívüli képzés keretében a 28. §-ban foglaltak szerint első alapképzésben nappali és levelező tagozaton akkor indíthat képzést, ha az Ftv. 11/A. § (1) bekezdésében meghatározott engedéllyel rendelkezik.

(2) A képzés távoktatásban a Magyar Akkreditációs Bizottság támogató véleménye birtokában indítható.

30. §

A 28-29. §-ok szerinti székhelyen kívüli képzés támogatásának forrását a központi költségvetésben az OM fejezetének célelőirányzataként kell megtervezni. A célelőirányzatként biztosított költségvetési forrás felhasználására a szomszédos államokban és Magyarországon kerül sor.

31. §

(1) Az oktatási miniszter a Határon Túli Magyarok Hivatalával egyeztetve - a 30. § szerinti célelőirányzat terhére - a székhelyen kívüli egyetemi vagy főiskolai alapképzés folytatásához az oklevél kiadásáért felelős felsőoktatási intézménynek és a szomszédos államokban létesített konzultációs központoknak megállapodás alapján biztosít támogatást.

(2) A felsőoktatási intézményeknek biztosított támogatás a 32. §-ban, a konzultációs központoknak biztosított támogatás a 33. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok támogatására szolgál, amelynek felhasználási céljait a megállapodás tartalmazza.

32. §

A felsőoktatási intézmény feladatai a határon túli kihelyezett képzéssel kapcsolatosan

a) a 29. § szerinti engedély megszerzése,

b) az alapképzés tantervének, óra- és vizsgatervének meghatározása;

c) a szomszédos államokban folyó képzés szakmai irányítása,

d) az alapképzési szakon az oktatás személyi feltételeinek biztosítása,

e) a hallgatói nyilvántartási feladatok ellátása,

f) a szükséges szakirodalmi ellátottság biztosítása.

g)[39] a székhelyen kívüli képzés helyi akkreditációja megszerzésének elősegítése.

33. §

(1) A konzultációs központ jogi személy.

(2) A konzultációs központ feladatai:

a) képzés infrastruktúrájának biztosítása

aa) tanterem, laboratórium, gyakorlóhely,

ab) könyvtár, gyűjtemény elérhetősége,

ac) tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció tárgyi feltételei,

ad) oktatáshoz, konzultációhoz szükséges audiovizuális és számítógépes infrastruktúra,

ae) hallgatói, oktatói lakhatási lehetőség,

af) hallgatói, oktatói étkezési lehetőség;

b) a képzéshez szükséges hallgatói nyilvántartás biztosítása;

c) a hallgatók és a felsőoktatási intézmény közötti kapcsolattartás;

d) a konzultációs központnak biztosított támogatás kezelése és elszámolása;

e) oktatók alkalmazása.

f)[40] a helyi akkreditáció megszerzésében való közreműködés.

(3) A konzultációs központ a képzéshez kapott egyéb forrásokról az Oktatási Minisztériumot rendszeresen tájékoztatja.

34. §

(1) A felsőoktatási intézménnyel kötött, a 31. § (1) bekezdése szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a támogatott felsőoktatási intézmény nevét, székhelyét, képviselőjét, az alapképzési szakot, amelyen a székhelyen kívüli képzésben szakindítási engedéllyel folyik a képzés,

b) az engedélyezett hallgatói létszámot szakonként, évfolyamonként, tagozatonként,

c) támogatott nem állami felsőoktatási intézmény esetében a felsőoktatási intézmény adószámát, számlavezető bankjának nevét, bankszámlaszámát,

d) a támogatás felhasználási célját,

e) a szomszédos ország megnevezését, ahol a képzés indul, illetve folyik,

f) a támogatás összegét és forrását, valamint a folyósításának módját és ütemezését,

g) a támogatás felhasználásának szabályait, ellenőrzését és a beszámolási kötelezettséget,

h) nem állami felsőoktatási intézménynél a köztartozásokra vonatkozó nyilatkozatot:

(2) A megállapodás mellékletét képezi nem állami felsőoktatási intézmény esetén a számlavezető bank által ellenjegyzett azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazás.

(3) A konzultációs központtal kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a támogató nevét, székhelyét, képviselőjének nevét,

b) a támogatás felhasználási célját,

c) a támogatás összegét és forrását, valamint folyósításának módját és ütemezését,

d) a támogatás felhasználásának szabályait, ellenőrzését és a beszámolási kötelezettségét,

e) a megállapodás felmondásának és a tárnógatás visszakövetelésének eseteit.

(4) A konzultációs központtal kötött megállapodás mellékletét képezi a szervezetét és működését leíró okirat (szervezeti és működési szabályzat).

(5) A megállapodás megkötésének határideje az adott költségvetési év június 30-a.

35. §

(1) Az oktatási miniszter a költségvetési évet megelőző év május 30-áig felméri és dönt a felsőoktatási intézményeknek a szomszédos államokban elsőéves alapképzésre felvehető hallgatói összlétszámáról.

(2) Az OM fejezetében a szomszédős államokban folyó székhelyen kívüli képzésre biztosított célelőirányzat felsőoktatási intézmények közötti felosztásáról az oktatási miniszter dönt.

(3) Az oktatási miniszter a megállapodásban - az éves költségvetési törvényben biztosított forrás terhére - a székhelyen kívül indított képzésben folyó alapképzési szakon, a képesítési követelményekben meghatározott időtartamban vállal kötelezettséget a képzés támogatására.

36. §

(1) A felsőoktatási intézmény szomszédos államokban alapképzésre felvett hallgatóit a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet alapján a felsőoktatási intézmény költségtérítéses hallgatóiként kell nyilvántartania.

(2) A Magyar Köztársaság költségvetésében biztosított célelőirányzat terhére indított képzésben részt vevő hallgatók részére csak olyan, nem kötelező jelleggel igénybe vett szolgáltatásokért állapíthatóak meg díjak, amelyek nem kapcsolódnak a szak képesítési követelményeiben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez.

37. §

(1) A felsőoktatási intézmény szomszédos államokban működő székhelyen kívüli képzésére jelentkezőnek a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott jelentkezési lapfok) benyújtásával lehet a felvételi eljárásban részt venni.

(2) A felvételi lapok benyújtásának határidejét a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az OM határozza meg.

(3) A felvételi eljárást és a felvételi vizsga követelményeit a felsőoktatási intézmény saját hatáskörében, a felvételi szabályzatban határozza meg.

(4) A hallgatók tanulmányi és vizsgarendjét a felsőoktatási intézmény a szabályzatában állapítja meg.

38. §

(1) A szomszédos államban folyó székhelyen kívüli képzés szervezeti keretét a felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg.

(2) A székhelyen kívüli képzés keretében folyó alapképzés szakfelelősét az intézmény vezetője bízza meg.

(3) E1 székhelyen kívül folyó alapképzési szak képzésében a felsőoktatási intézmény közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazott oktatói és megbízási szerződés alapján foglalkoztatottak vesznek részt. A képzéshez kapcsolódó személyzeti munka irányítása, a munkáltatói jogkör gyakorlása a felsőoktatási intézmény vezetőjének feladat- és hatásköre, aki az intézmény szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon dékánra vagy kari főigazgatóra ezen hatáskörét átruházhatja.

(4) A konzultációs központ a székhelyen kívüli képzéshez kapcsolódó oktatói feladatok ellátására munkaviszonyt a felsőoktatási intézmény vezetőjének előzetes egyetértésével létesíthet.

39. §

(1) A szomszédos államban székhelyen kívüli képzésre felvett nappali tagozatos hallgató pályázat útján képzési támogatásban, tanulmányi ösztöndíjban részesülhet.

(2) A támogatás forrása a költségvetési törvény alapján az OM fejezetében meghatározott célelőirányzat terhére -megállapodás alapján-a konzultációs központ számára biztosított támogatás.

(3) A képzési hozzájárulás, tanulmányi ösztöndíj mértékét, a juttatás elveit a konzultációs központ szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

40. §

(1) A székhelyen kívüli képzés létrehozása és fejlesztése a szomszédos államban élő magyar közösség felsőoktatási képzési igényein alapul.

(2)[41] A Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Tanács az oktatási miniszter szakmai tanácsadó, javaslattevő testülete a határon túli magyar nyelvű felsőfokú képzéssel kapcsolatos ügyekben. Tagjait a szomszédos államban élő magyar közösség szakmai szervezetei véleményének kikérésével az oktatási miniszter kéri fel.

41. §[42]

A határon túli magyar tudósokat megillető kedvezmények[43]

42. §[44]

(1) A Szátv. 5. §-ának (1) bekezdése hatálya alá tartozó jogosultak részt vehetnek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) határon túli kutatási, ösztöndíj és egyéb pályázatain; magyarországi kutatásaikhoz támogatást kaphatnak, továbbá a külső tagok tiszteletdíjban részesülhetnek. A támogatások mértékét az MTA belső szabályzatában határozza meg.

(2) A kedvezmények igénybevételének feltétele az MTA külső tagságát, illetve határon túli köztestületi tagságát igazoló dokumentum, melyet az MTA állít ki. A kedvezmenyek igénybevételének részletes eljárási szabályait az MTA ügyrendje tartalmazza.

(3) A Szátv. hatálya alá tartozó országokban magyar nyelven, illetve magyar témában tudományos kutatást folytató egyesületek, társaságok, alapítványok és egyéb szervezetek rendszeres és eseti támogatásban részesülhetnek. A rendszeres támogatásra jogosultak körét és a támogatás mértékét az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága határozza meg. Az eseti támogatás pályázati úton nyerhető. A pályázati feltételeket az MTA határozza meg határon túli programja keretében.

Magyar kultúra tárgykörében folytatott tanulmány, illetve oktatási tevékenység[45]

43. §[46]

(1) A Szátv. 10. §-ában biztosított kedvezmények nemzetközi szerződés alapján megilletik azt a személyt is, aki a szomszédos állam alap- vagy középfokú oktatási intézményével tanulói jogviszonyban áll és magyar nyelven tanul, továbbá azt a hallgatót is, aki a szomszédos állam felsőoktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytat.

(2) A Szátv. 11-12. §-aiban foglaltakat nemzetközi szerződés alapján alkalmazni kell a szomszédos állam alap-, közép-, vagy felsőfokú oktatási intézményében magyar nyelven, vagy a magyar kultúra tárgyában oktató pedagógusra vagy oktatóra is.

(3) Magyar kultúra tárgykörébe tartozik az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágak, valamint a művészeti ágak felsorolásáról szóló 169/2000. (X. 29.) Kormányrendeletnek megfelelően a bölcsészettudomány, a művészetek és a hittudomány területén folytatott tanulmány, illetve oktatási tevékenység, feltéve, ha annak magyar vonatkozása van.

(4)[47] Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó személyek az oktatási intézmény által igazolt tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyuk alapján az adott államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselet (a továbbiakban: külképviselet) igazolásával vehetik igénybe a kedvezményeket. A (2) bekezdésben meghatározott személyek esetében a kedvezményekre való jogosultságot a külön jogszabályban meghatározott végzettségről szóló oklevél és a munkáltató által kiállított, munkaviszonyra vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyról szóló igazolás alapján a külképviselet igazolja. Kétség esetén a külképviselet állásfoglalást kérhet az OM-től, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponttól, a Balassi Intézettől, illetve határon túli szakértői szervezetektől.

44. §[48]

45. §[49]

46. §[50]

Záró rendelkezés

47. §

Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Pálinkás József s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 47/2001. (XII 29.) OM rendelethez[51]