269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet

a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól

A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 83. §-ának (8) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács állásfoglalására is figyelemmel a következőket rendeli el:

1. §

(1)[1] E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén működő állami és az állam által elismert nem állami egyetemekre és főiskolákra (a továbbiakban: felsőoktatási intézmények), az Ftv. 83. § (1) bekezdésében foglaltak szerint első és második, illetve további alapképzésre, kiegészítő alapképzésre, valamint a felsőfokú szakképzésre jelentkező magyar és nem magyar állampolgárokra terjed ki.

(2) Az egyházi egyetemek, főiskolák és a teológiai karok hittudományi és hitélettel összefüggő képesítést nyújtó szakjaira történő jelentkezésre és a felvételi eljárásra az egyházi szabályok az irányadók.

(3) A doktori (PhD) képzésre és mesterképzésre (DLA) történő jelentkezésre és a felvételi eljárásra á felsőoktatási intézmények doktori szabályzatainak rendelkezései az irányadók.

(4)[2] A nem magyar állampolgárságú jelentkezőkre vonatkozó szabályokat a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi felsőfokú tanulmányainak egyes kérdéseiről szóló 157/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet szabályozza.

(5) A felvételi követelményeket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - e rendelet határozza meg.

(6) E. rendelet hatálya nem terjed ki a nem magyar állampolgárok idegen nyelven folyó költségtérítéses képzésére.

2. §

(1)[3] A felsőoktatási intézmények, a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények esetében a közvetlen felügyeletet gyakorló miniszter által - évente egy alkalommal, legkésőbb augusztus 15-éig - közölt adatok alapján az Oktatási Minisztérium (a továbbiakban: OM) minden év december 15-éig egységes formában - a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban (a továbbiakban: Tájékoztató)-közzéteszi az alapképzési szakoknak az Ftv. 124/E. § u) pontjában meghatározott szakcsoportjait, az azokhoz tartozó, a jelentkezés elbírálásához szükséges érettségi vizsgatantárgyakat, azok szintjét és szakcsoportonként, képzési szintenként, tagozatonként - meghatározott esetekben szakonként - az országosan felvehető államilag finanszírozott hallgatók keretszámát.

(2) A Tájékoztatóban közzétett felvételi hirdetmény kiegészítése, módosítása egy alkalommal - a Tájékoztató megjelenését követően - legkésőbb minden év január 31-éig lehetséges, amelyet az OM a napilapokban tesz közzé..

(3) A különböző oktatási formákra tekintettel szükség szerint a Tájékoztató több alkalommal is megjelentethető, ebben az esetben az adatszolgáltatás és a megjelentetés határidejét az OM legalább 6 hónappal ezen határidők letelte előtt az Oktatási Közlönyben közzéteszi.

(4)[4] A Tájékoztató intézményenként - többkarú felsőoktatási intézmény esetén kari bontásban - tartalmazza az egyes szakcsoportokhoz tartozó és indítható összes alapképzési szak, valamint a felsőfokú szakképzések jegyzékét, továbbá a meghirdetett szakokhoz, felsőfokú szakképzésekhez, illetőleg a különböző oktatási formákhoz (nappali, esti, levelező, távoktatás stb.) kapcsolódóan:

a) a felsőoktatási intézmény személyi és tárgyi feltételei alapján felvehető államilag finanszírozott és költségtérítéses hallgatók létszámát,

b) a tandíjjal, a költségtérítéssel és a juttatásokkal kapcsolatos információkat,

c)[5] az Ftv. 83. §-ának (6)-(8) bekezdésére is figyelemmel, az egyes szakcsoportokra, szakokra, felsőfokú szakképzésekre előírt követelményeket, a (10) bekezdés alapjánmeghatározott versenyek közül a felvételi eljárás során kedvezményt adó szakmai és tanulmányi versenyek körét,

d)[6] a felvételi eljárási díj összegét és az annak befizetésével kapcsolatos információkat,

e)[7] a felvételi eljárás során e rendelet 9. §-ának (2) bekezdése szerint figyelembe vehető érettségi vizsgatantárgyakat,

f)[8] a középiskolából hozott pontok számításánál figyelembe vehető érdemjegyeket e rendelet 8. §-ának (1)-(6) bekezdése szerint,

g)[9] az egyes szakcsoportokba tartozó szakokon előírt, illetve választható érettségi vizsgatantárgyakat, azok szintjét,

h)[10] a pontszámítás, rangsorolás elvét,

i)[11] a jelentkezési feltételként meghatározott előképzettséget, indokolt esetben a nyelvtudást,

j)[12] egyéb, az e rendeletben meghatározott, illetve a jelentkezők számára szükséges információkat.

(5)[13] Az alapképzési szakok és a felsőfokú szakképzések tanulmányi, szakmai és vizsgakövetelményeit, az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének egyéb feltételeit - beleértve a külföldön tanulmányokat folytató magyar állampolgárok átvételét - a külön jogszabályokban meghatározott képesítési követelmények, illetve a szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata határozzák meg.

(6) Szakcsoportra való jelentkezés esetén - a hatályos jogszabályi keretek között - a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata határozza meg a szakcsoporton belüli szakfelvétel, illetve szakmódosítás feltételeit és az eljárási szabályokat.

(7)[14] A Tájékoztatóban csak szakindítási határozattal engedélyezett alapképzési szak és - az oktatási miniszter közleményében nyilvánosságra hozott - felsőfokú szakképzés hirdethető meg. A határozott idejű szakindítási engedély tényét és időtartamát a Tájékoztatóban közzé kell tenni. Azok az alapképzések, amelyeknek az engedélyezése nem történik meg a 3. § (3) bekezdésé alapján meghatározott jelentkezési határidő lejárta előtt legalább 6 héttel, csak a következő naptári évre megjelenő Tájékoztatóban hirdethetők meg.

(8) A Tájékoztatóban a felsőoktatási intézményeknek úgy kell közzétenniük a felvételi lehetőségekről szóló hirdetményüket, hogy az adott évre vonatkozóan teljes körű információt nyújtson a jelentkezőknek az államilag finanszírozott és költségtérítéses képzésekről, azok szintjéről, valamint formáiról.

(9) A felsőoktatási intézmény a jelentkező számára biztosítja felvételi szabályzatának megismerhetőségét.

(10) A nemzetközi szerződésekből fakadó különös feltételeket, illetve az oktatási miniszter által ajánlott tanulmányi versenyek alapján biztosítható kedvezményeket évente a Tájékoztató közli.

3. §

(1)[15] A felvételi eljárás az OM által kiadott "A" jelzésű jelentkezési törzslap és legalább egy "B" jelű intézményi jelentkezési lap (a továbbiakban: jelentkezési lapok) benyújtásával kezdődik. A Tájékoztatóban meghatározott feltételekkel és módon a jelentkezési lapok benyújtása elektronikus módon is történhet. A jelentkezési lapok az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt adatokat tartalmazzák. Az "A" és a "B" jelű jelentkezési lapon szereplő adatok eltérése esetén az "A" jelű jelentkezési törzslapon feltüntetett adatokat kell figyelembe venni.

(2) A felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem megalapozott elbírálásához szükséges, általa meghatározott további információkat is kérhet.

(3) A jelentkezési lapok benyújtásának határidejét az Ftv. 115. §-a (2) bekezdésének b) pontjára is figyelemmel az OM határozza meg, és a Tájékoztatóban, illetve hivatalos közleményben teszi közzé.

(4) Nem vehető fel felsőoktatási intézménybe - beleértve az intézményben második szakra jelentkezőket is az, aki az (1) bekezdésben meghatározott jelentkezési lapokat a megadott határidőig nem adja be.

4. §

(1)[16] A felvételi követelményekre, valamint a 3. §-ra, illetve a 9. § (18) bekezdésére figyelemmel, egyidejűleg több felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, szakcsoportra, felsőfokú szakképzésre, illetve képzési formára is lehet jelentkezni.

(2) A jelentkezési lapokon meg kell jelölni, hogy

a)[17] a jelentkező mely felsőoktatási intézmény(ek)be, kar(ok)ra, illetőleg szak(ok)ra, szakcsoport(ok)ra, felsőfokú szakképzés(ek)re, milyen képzési formá(k)ra, valamint, hogy államilag finanszírozott vagy költségtérítéses, illetőleg mindkét formára kéri a felvételét,

b) milyen sorrendben kéri felvételi jelentkezéseinek elbírálását.

(3)[18] Ha jogszabály másként nem rendelkezik, - az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgárai kivételével - a nem magyar állampolgárok csak költségtérítéses képzésre jelentkezhetnek. A jelentkezési lapon egyúttal jelezniük kell az állampolgárságukat is. Az 1. § (4) bekezdésében foglaltak alapján elnyert ösztöndíj esetén tanulmányaikat államilag finanszírozott képzésben folytathatják.

(4)[19] A felvételi eljárást követően az adott intézménybe államilag finanszírozott képzésre jelentkezett, de egyetlen felsőoktatási intézménybe sem felvett jelentkezője számára a felsőoktatási intézmény - az oktatási miniszter által meghatározott időtartamon belül - felajánlhatja a költségtérítéses képzés lehetőségét adott szakon, szakpáron, szakcsoportban, felsőfokú szakképzésben. Az új felvételi eljárásban a 3. § szerinti jelentkezési lapok benyújtásával egy helyre lehet jelentkezni és felvételt nyerni.

(5) A jelentkezési lapokat a Tájékoztatóban meghatározott helyre kell benyújtani.

(6) A jelentkezőkről, a benyújtott dokumentumaikról és az általuk elért eredményekről - a (2) bekezdésre, valamint az állami kötelezettségvállalásra figyelemmel folyamatosan központi nyilvántartást kell vezetni. Ehhez a felsőoktatási intézmény köteles az adatokat az OM által meghatározott határidőre biztosítani.

(7) Ha a felsőoktatási intézmény az adatokat a megadott határidőre nem szolgáltatja, az abból adódó többletköltséget a felsőoktatási intézmény köteles vállalni.

(8) A jelentkező adatainak kezelésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései az irányadók.

5. §

(1) A jelentkezési lapokhoz másolatban csatolni kell:

a) az Ftv. 83. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti legmagasabb középiskolai, illetve felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító okiratot,

b)[20] az Ftv. 83. § (8) bekezdésében, továbbá e rendelet 6. § (5) bekezdésében, 19/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott további feltételek meglétét igazoló közokiratokat és egyéb igazolásokat.

c) az e rendelet 6. §-ának (4) bekezdésében meghatározott többletpontokra jogosító igazolásokat.

(2) A jelentkezés évében érettségizők az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okirat helyett a jelentkezési lapokon igazoltathatják tanulói jogviszonyukat.

(3)[21] Az (1) bekezdésben meghatározott - a jelentkezési határidő lejárta után kiállított - okiratok és egyéb igazolások másolatát az OM által meghatározott, és a Tájékoztatóban közölt határidőig kell benyújtani a felsőoktatási intézményhez. Az eredeti okiratokat a hallgatói jogviszony létesítésekor kell bemutatni.

(4)[22] A jelentkezők felhatalmazása alapján az (1) és (3) bekezdésben meghatározott dokumentumokat, illetve adatokat az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (a továbbiakban: Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda) elektronikus úton is beszerezheti a középiskolától, a vizsgaközponttól vagy az adatokat kezelő szervezettől. Az így beszerzett adatok valódiságáért az azt szolgáltató felel. Az elektronikus úton beszerzett adatok megismerhetőségét a jelentkező számára biztosítani kell.

(5)[23] A jelentkező a felvételi eljárás során egy alkalommal módosíthatja a 4. § (2) bekezdés b) pontja alapján meghatározott sorrendet. A módosítás határidejét és módját az OM a Tájékoztatóban teszi közzé.

(6)[24] A felvételi eljárási díj összege alapdíjból, továbbá jelentkezésenként intézményi díjból tevődik össze, mely díjak évenkénti összegét a pénzügyminiszterrel egyetértésben az oktatási miniszter határozza meg. A felvételi eljárás alapdíját és intézményi díjait az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodához kell befizetni. A díjak befizetésének és beszedésének módjáról, kezelésének, nyilvántartásának szabályairól részletesen külön jogszabály rendelkezik.

(7)[25] Az alapdíj és az egyes jelentkezési helyekhez történő intézményi díj befizetését a jelentkezőnek a Tájékoztatóban meghatározott módon kell igazolnia.

(8)[26] Külföldön szerzett iskolai végzettséget tanúsító ok-. irat külön jogszabály szerint, vagy nemzetközi szerződésen alapuló elismerés, illetőleg honosítás után fogadható el.

(9)[27] Ha a jelentkezési lapok vagy mellékleteik hiányosak, illetőleg ha a felvételi eljárási díj befizetését a jelentkező nem igazolta, és a hiánypótlásra történt felhívás ellenére a Tájékoztatóban, illetve az igazoltan elküldött hiánypótló felhívásban meghatározott időpontig a hiányokat nem pótolja, nem vehet részt a felvételi eljárásban. A felhívásban figyelmeztetni kell a jelentkezőket a hiánypótlás elmaradásának jogkövetkezményére.

(10)[28] A jelentkezési lapokon feltüntetett adatok valódiságáért a jelentkező a felelős. Más felsőoktatási intézményben korábban létrejött, illetve megszűnt hallgatói jogviszonyra vonatkozó vagy a felvétel eredményét befolyásoló valótlan adatszolgáltatás hátrányos jogkövetkezménye a jelentkezőt terheli. Valótlan adatszolgáltatás esetén a felsőoktatási intézmény vezetője a felvételről szóló döntést utólag köteles megsemmisíteni.

(11)[29] Amennyiben a jelentkező a 3. § (1) bekezdése szerint elektronikus módon jelentkezik, a Tájékoztatóban meghatározott feltételekkel és módon az (1) és (3) bekezdésben meghatározott dokumentumok benyújtása is történhet elektronikusan.

6. §

(1)[30] A felsőoktatási intézmény minden, az adott intézménybe (karra), szakra, szakcsoportra, felsőfokú szakképzésre, képzési formára, az államilag finanszírozott, illetve költségtérítéses-képzésre jelentkező felvételéről - e rendelet 2. §-a (4) bekezdésének h) pontja alapján meghatározott szempontok szerint egységes rangsorolás alapján dönt. Ennek során kötelezően figyelembe veszi e rendelet 4. §-ának (2) bekezdésének b) pontja alapján a jelentkező által meghatározott jelentkezési sorrendet, valamint a Kormány által meghatározott, országosan felvehető államilag finanszírozott hallgatók létszámát, és az oktatási miniszternek külön jogszabály alapján meghozott döntését.

(2) A rangsorolást 120 pontos rendszerben, pontszámban kell kifejezni.

(3)[31] A felvételi összpontszámot a következőképpen kell meghatározni:

a) a hozott pontok és a szerzett pontok összegzésével, vagy

b)[32] az érettségi vizsgatantárgyak alapján számított pontok megkettőzésével.

c)[33]

(4)[34] A felsőoktatási intézmény a felvételi eljárás során a szakcsoportnál jelentkezési feltételként, illetve választható módon meghatározott tárgyakból az emelt szinten teljesített legalább közepes érettségi vizsgáért többletpontot ad. Az adott alapképzési szakon, szakpáron többletpont legfeljebb két emelt szinten teljesített tantárgyi vizsgáért adható. Többletpont az emelt szintű érettségiért csak abban az esetben adható, ha a jelentkező e vizsgaeredmény alapján kéri a 9. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott szerzett pontjai megállapítását.

(5)[35] Ha a jelentkező a (4) bekezdés alapján jogosult az emelt szintű érettségi vizsgáért járó többletpontra, és olyan szakra, szakpárra jelentkezik, ahol két érettségi vizsga alapján számolják ki a szerzett pontjait, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 7-7 többletpontot kap. Amennyiben olyan szakra, szakpárra jelentkezik, ahol egy vizsgatárgyból számolják ki a szerzett pontjait, 14 többletpontra jogosult.

(6)[36] Egy adott idegen nyelvből - a jelentkező döntése alapján - a (4) bekezdés vagy az (5) bekezdés alapján többletpont egyszer adható.

(7)[37] A felsőoktatási intézmény - a szabályzatában meghatározott módon - a felvételi eljárás során további többletpontot adhat az alábbiak szerint:

a) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, szakiránynak megfelelő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért legfeljebb 7 pont,

b) olimpiai sportágban világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért legfeljebb 5 pont vagy olimpiai sportágban országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért legfeljebb 3 pont.

c)[38] az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért legalább 3. helyezésért legfeljebb 5 pont.

d)[39] a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak legfeljebb 5 pont, az első díjasoknak legfeljebb 3 pont.

(8)[40] A (4) -(7) bekezdések alapján adható többletpontok összege legfeljebb 24 pont lehet.

(9)[41] A felsőoktatási intézménynek a felvételizők felvételi teljesítményét úgy kell - pontszámmal - értékelnie, hogy azok összehasonlíthatók legyenek egymással, továbbá biztosítsa a differenciált felvételi döntés lehetőségét, valamint azt, hogy minden jelentkező az egységes rangsorba besorolható legyen.

(10)[42] Az államilag finanszírozott alapképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő 3 évben, a költségtérítéses alapképzésre, továbbá a felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő 5 évben legfeljebb 60 pontig értékelhető a 8. §-ban foglaltak szerint a jelentkező középiskolai teljesítménye.

(11)[43] A felsőoktatási intézmények szakiránynak megfelelő jelentkezés esetén azoknak a jelentkezőknek, akik a versenykiírásnak megfelelően az oktatási miniszter által ajánlott Országos Középiskolai Tanulmányi és Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken emelt szintű érettségi eredménynek megfelelő helyezést értek el, a (8) bekezdésben meghatározott maximális többletpontot biztosítják. Ebben az esetben a felvételi összpontszámot ennek figyelembevételével kell meghatározni.

(12)[44][45] Fel kell venni a felsőoktatási intézménybe az olimpiai bajnokságokon 1-3. helyezést elért jelentkezőket bármely általuk választott intézményben, tagozaton, szakon, szakpáron.

7. §

(1) Nem vehető fel az 1: § (1) bekezdésében meghatározott képzésekre az a jelentkező, akit az általa megadott intézményi jelentkezési sorrendben megelőző felsőoktatási intézmény felvesz.

(2) El lehet tekinteni az (1) bekezdésben foglaltaktól, amennyiben a felsőoktatási intézmény két szak egyidejű képzési lehetőségét előzőleg a jelentkezők számára meghirdette, továbbá az Ftv. 124/E. §-ának o) pontja szerinti közös képzés esetén.

(3) A felvételhez szükséges minimális teljesítmény meghatározása a megadott keretszámon belül ponthatár alkalmazásával történik. Ugyanazon felsőoktatási intézményben, karon, szakon, szakcsoportban, szakpáron, tagozaton, képzési formában az államilag finanszírozott képzésre és a költségtérítéses képzésre-meghatározott ponthatárok eltérhetnek. A megállapított ponthatár fölött mindenkit fel kell venni; a ponthatár alatt senki nem vehető fel.

(4)[46] Felsőoktatási intézménybe - a felsőfokú szakképzés kivételével - csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 78 pontot. Felsőfokú szakképzésre felvehető az a jelentkező is, akinek a többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 72 pontot.

(5)[47] Az egyes felsőoktatási intézményekben, karon, szakon, szakcsoportban, felsőfokú szakképzésben a ponthatárok megállapításához a felsőoktatási intézmény által előzetesen megküldött adatok alapján az OM az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda közreműködésével biztosítja a szükséges adatok országos szintű összesítését.

(6) A jelentkezők felvételéről a nappali tagozatos szóbeli érettségi vizsgák befejezését követő 30 napon belül kell dönteni.

(7) A megállapított ponthatárt nyilvánosságra kell hozni

(8) Munkaerő-piaci vagy oktatáspolitikai célok érdekében a felsőoktatási intézmények az oktatási miniszter kezdeményezésére és engedélyével a jelentkezők egy meghatározott körére vonatkozóan hirdethetnek olyan államilag finanszírozott képzést, ahol a felvételi eljárás során a 9. § (2)-(3) bekezdéseinek rendelkezéseitől eltérhetnek.

8. §[48]

(1) A középiskolai tanulmányi eredmények alapján pontszámot csak osztályzatból lehet képezni, a következők szerint:

a)[49] öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy választott tárgy, valamint egy választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó - tanult - két év végi érdemjegyeinek összege, valamint

b) az érettségi érdemjegyek átlagának kétszerese, egész számra kerekítve.

(2) A középiskolai eredmény meghatározásánál szakközépiskolában folytatott tanulmányok esetén - a felvételiző választása szerint - egy, legalább két évig tanult, a választott szakiránynak megfelelő szakmai előkészítő, szakmai alapozó tárgy is figyelembe vehető.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alapján számított pontok az úgynevezett hozott pontok, amelyeknek az összértéke legfeljebb 60 pont lehet.

(4) A jelentkezés évében érettségizők esetében az (1) bekezdés a) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott tantárgyak 12. (illetve 13.) évfolyamon félévkor kapott osztályzatait is figyelembe lehet venni. Erről a felsőoktatási intézmény szabályzatában dönthet.

(5) Magyar nyelv és irodalomból (vagy nemzetiségi nyelv és irodalomból) évente a két osztályzat átlagát kell számolni, majd azok összegét egész számra kell felkerekíteni.

(6)[50] Államilag finanszírozott alapképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő három évben, költségtérítéses alapképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő öt évben a Rendelet 6. §-a (3) bekezdésében meghatározott a)-b) pontok számításai közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.

(7)[51] A művészeti és testkulturális szakcsoportba jelentkezők esetében a felvételi összpontszám kizárólag a felvételi teljesítmény alapján is megállapítható.

(8) A külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányok során szerzett osztályzatokat, továbbá az érettségi vizsgán elért eredményeket hozott pontként a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott esetben és módon figyelembe lehet venni.

(9)[52] Amennyiben a jelentkezőnek az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt tantárgyak valamelyikéből nincs osztályzata, a nem tanult tárgy helyett - a felvételiző választása szerint - egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatai is figyelembe vehetők,

(10)[53] Az érettségi érdemjegyek átlagának kiszámításakor az érettségi bizonyítványt, illetve azokat a tanúsítványokat kell figyelembe venni, amelyeket a jelentkező az e rendelet 5. § (1)-(4) bekezdéseiben, illetve a Tájékoztatóban meghatározott módon a jelentkezési lapjához mellékel.

9. §[54][55]

(1) A felvételi eljárás célja a felsőfokú tanulmányokra legalkalmasabb jelentkezők kiválasztása. A felvételi eljárás során a felsőoktatási intézmények által a szakcsoportoknál meghatározott érettségi vizsgatantárgyak alapján kiszámolt pontok (a továbbiakban: szerzett pontok) összértéke legfeljebb 60 pont lehet.

(2) Az érettségi vizsgán vizsgatantárgyanként elért százalékos eredményeket 60, illetve 30 érettségi pontra kell átszámítani annak függvényében, hogy a felsőoktatási intézmény egy, illetve két tárgyat határoz meg kötelező vagy választható vizsgatantárgyként. Az érettségi pontokat a vizsgatantárgyak százalékos eredményeiből a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén azonos módon kell számítani. Az átszámítási kulcsokat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az érettségi vizsgatantárgyak százalékos eredményét az érettségi bizonyítvány, illetve a jelentkező által benyújtott tanúsítványok alapján kell figyelembe venni.

(4) A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett tantárgyi érettségi vizsga eredményeinek átszámítását, valamint a középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsga százalékos teljesítményeinek érettségi osztályzatra történő átszámítását az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint kell elvégezni.

(5) A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű érettségi vizsga teljesítését nem helyettesíti a (4) bekezdésben meghatározott Korm. rendelet 61. § (10) bekezdése szerint a nyelvvizsga bizonyítvány alapján kiadott érettségi bizonyítvány.

(6) Külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban egyenértékűnek elismert érettségi bizonyítvány eredményeit felvételi szempontból a bemutatott okmány alapján az a felsőoktatási intézmény minősíti, ahová a jelentkező jelentkezési lapját benyújtja. Az eljárás során a felsőoktatási intézmény a felvételi tantárgyakból megállapítja az egyes tantárgyak vizsgaszintjét és százalékos eredményét.

(7) A felvételi eljárás során:

a) szakmai alkalmassági vizsga,

b) gyakorlati vizsga,

c) az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárai számára magyar nyelvi alkalmassági vizsga szervezhető.

(8) A szakmai alkalmassági vizsga az adott szakcsoportban, szakon, szakpáron a továbbtanuláshoz szükséges - előfeltételként meghatározott - alkalmasságot méri. Értékelése "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítés lehet. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit, valamint a vizsgáztatás módját a felsőoktatási intézmény vagy - együttműködés esetén - az adott szakterület intézménycsoportjának szakemberei közösen határozzák meg, amit a Tájékoztatóban közzé kell tenni.

(9) A művészeti és egyes testkulturális szakcsoportba tartozó szakokon gyakorlati vizsga szervezhető. A gyakorlati vizsga követelményeit a felsőoktatási intézmény határozza meg, amelyeket közzé kell tenni a Tájékoztatóban. Az értékelés pontszámok meghatározásával és rangsorolással történik, az érettségi pontok meghatározásával azonos elvek szerint.

(10) Amennyiben az Európai Gazdasági Térséghez tartozó ország állampolgára nem tudja dokumentummal igazolni a tanulmányai folytatásához szükséges magyar nyelvismeretét, számára a felsőoktatási intézmény magyar nyelvi alkalmassági vizsgát szervezhet. Az alkalmassági vizsga értékelése "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítés lehet.

10. §

(1) Második vagy további alapképzésre és első vagy további kiegészítő alapképzésre történő jelentkezés esetén a felvételi eljárást, a rangsorolás elveit és módját a felsőoktatási intézmény - a 6. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve - szabályzatában állapítja meg, amelyet a Tájékoztatóban közzé kell tenni. Jelentkezési lapokat az ilyen képzésre jelentkezőknek is be kell nyújtaniuk. A felsőoktatási intézmény szabályzatában a 9. § (2) bekezdésétől eltérő vizsgát is meghatározhat.

(2)[56]

(3)[57] A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a felvételi eredmény megállapítása az érettségi évében és az azt követő 5 évben a 8. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint meghatározott, a középiskolai eredmény alapján számított pontok megkettőzésével történik. Az 5 évnél régebben érettségizettek esetében a felvételi eljárás, a rangsorolás elveit és módját a felsőoktatási intézmény - a 6. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakat figyelembe véve - szabályzatában állapítja meg.

(4)[58] A felsőfokú szakképzés befejezését követően szakirány szerinti jelentkezés esetén - azon alapképzési szakon, amelyen a szakképzés ismeretanyaga beszámítható - vizsgát nem kell tenni. A felvételi pontszámot ebben az esetben a képzés négy félévének tanulmányi átlagából számított átlageredmény 24-szereseként kell meghatározni.

11. §

(1) A 9. §-ban meghatározott vizsga megszervezésére és lebonyolítására, illetőleg az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására az intézmény

a) vizsgadolgozatokat javító bizottságot,

b) a 12. § (2) bekezdése alapján beadott kérelmeket elbíráló (felülvizsgáló) bizottságot,

c) szóbeli, gyakorlati, illetve szakmai alkalmassági vizsga esetén vizsgáztató bizottságot,

d) felvételi bizottságot

hoz létre.

(2) A felvételi bizottság összetételét úgy kell megállapítani, hogy abban az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott bizottságok képviselői, továbbá az Ftv. 55. §-ának (1) bekezdése szerinti oktatók és a hallgatói önkormányzat képviselői is helyet kapjanak A bizottság tagjai az adott évre szóló megbízásukat a felsőoktatási intézmény vezetőjétől kapják.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti szóbeli vizsgáztató bizottságba közoktatási intézményben alkalmazott, szakirányú szakképzettséggel rendelkező pedagógust is meg kell hívni.

(4) A felvételi bizottság feladata az Ftv. 83. §-ának (6) bekezdésében foglaltakkal összhangban a felvételi ponthatárok megállapításának előkészítése.

12. §

(1) A jelentkezőnek joga van az írásbeli dolgozat értékelésébe a felvételről szóló döntést megelőzően betekinteni. A dolgozatokba való betekintés helyét és időpontját a felsőoktatási intézmény szabályzatában állapítja meg, és erről írásban tájékoztatja a jelentkezőket.

(2) A jelentkező az írásbeli dolgozata értékelésébe való betekintés napját követő második munkanap végéig az intézmény (kar) vezetőjétől írásban kérheti az általa észlelt javítási, pontszámítási hiba kivizsgálását. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(3) A felsőoktatási intézmény (kar) vezetője a (2) bekezdés szerint előterjesztett kérelmet három munkanapon belül köteles a felvételi bizottsággal kivizsgáltatni, és annak döntéséről a jelentkezőt írásban értesíteni az intézmény szabályzatában meghatározott eljárás szerint.

13. §

(1) Ha a szóbeli, a gyakorlati, illetőleg a szakmai alkalmassági vizsgáztatást több - azonos feladatú - bizottság végzi, a jelentkezőket az egyes vizsgáztató bizottságokhoz nyilvános sorsolással kell beosztani.

(2) A sorsoláson a vizsgázók részt vehetnek. A sorsolás időpontját és módját a jelentkezőkkel közölni kell.

(3) A vizsgáztató bizottság elnöke legkésőbb az aznapi vizsgák befejezésekor köteles ismertetni a jelentkezők által szerzett pontokat. Azokban a felsőoktatási intézményekben, amelyekben a vizsga jellege indokolja, a szabályzat eltérő időpontot állapíthat meg. Az időpontot a Tájékoztatóban közzé kell tenni.

14. §

(1) A jelentkező a szóbeli, a gyakorlati, illetőleg a szakmai alkalmassági vizsgáztatással kapcsolatos - a vizsgaeredményét befolyásoló - jogszabálysértés, illetve az intézményi szabályzat megsértése miatt a pontszáma ismertetésének napját követő második munkanap végéig írásban panaszt tehet a felsőoktatási intézmény (kar) vezetőjénél. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(2) A felsőoktatási intézmény (kar) vezetője a panaszt három munkanapon belül köteles a felvételi bizottsággal kivizsgáltatni, és annak döntéséről a jelentkezőt értesíteni.

(3) A ponthatárok országos véglegesítése előtt legalább 72 órával meg kell hozni az (1) bekezdés, illetve a 12. § (3) bekezdése alapján a döntéseket.

15. §

A vizsgáztatásban nem vehet részt az a személy, aki a vizsgázóval hozzátartozói, függelmi viszonyban van, aki részt vett a vizsgázó felkészítésében, vagy akitől a vizsga tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el.

16. §

(1) A felsőoktatási intézményeknek a Tájékoztatóban az adott szakra, szakcsoportra meghirdetett államilag finanszírozott hallgatói létszámkerete a benyújtott és elfogadott panaszok alapján sem léphető át.

(2) Amennyiben a felsőoktatási intézmény a hallgatói létszámkeretét egy másik felsőoktatási intézmény felvételi eljárása során elkövetett mulasztása miatt túllépi, úgy az abból eredő kárt a mulasztást elkövető felsőoktatási intézmény, a Ptk. szabályai szerint, köteles megtéríteni.

(3) A felsőoktatási intézménynek a Tájékoztatóban az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzésekre meghirdetett létszáma - az intézmény tárgyi, személyi feltételei alapján meghatározott és az oktatási miniszter által a 6. § (1) bekezdése szerint jóváhagyott - legmagasabb felvehető létszám, amely az adott évben nem léphető át.

17. §[59]

(1) A felsőoktatási intézmény a felvett jelentkezők névsorát és eredményeit az intézményben teszi közzé. A felvételről vagy a felvétel elutasításáról szóló értesítésben a jelentkezőt tájékoztatja a ponthatárról és az általa elért eredményről.

(2) A felvételt megtagadó első fokon hozott döntés ellen az Ftv. 34. §-ában meghatározottak szerint jogorvoslattal lehet élni.

18. §

A felsőoktatási intézmény az alapképzés és a felsőfokú szakképzés tekintetében a képzés sajátosságait figyelembe véve e kormányrendeletnek megfelelően állapítja meg felvételi szabályzatát.

18/A. §[60]

(1) A felsőoktatási intézmények képzési sajátosságaikra tekintettel az oktatást februárban is megkezdhetik (keresztféléves képzés).

(2) Az oktatási miniszter döntése alapján rendkívüli felvételi eljárás is hirdethető.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott felvételi eljárásokra vonatkozó, e rendelet 3-17. §-ában foglaltaktól eltérő szabályokat - a jelentkezés határidejét, módját és feltételeit, a felvételi és vizsgakövetelményeket, valamint a felvételi döntés határidejét - a Tájékoztatóban vagy az OM hivatalos közleményében kell közzétenni.

19. §[61]

(1) Az OM-nek gondoskodnia kell

a) a Tájékoztató megjelentetéséről,

b) a központi számítógépes nyilvántartás működtetéséről,

c) egyéb, a felvételi eljárást segítő szolgáltató funkciók ellátásáról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását az Ftv. 83. §-ának (15) bekezdése alapján az Országos Felsőoktatási Információs Központ az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda közreműködése útján biztosítja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásának anyagi fedezetét a felvételi eljárás alapdíja biztosítja.

19/A. §[62]

(1) Annak a hátrányos helyzetű jelentkezőnek, aki költségtérítéses képzésre nyert felvételt az oktatási miniszter - az adott szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési időben - engedélyezheti tanulmányainak államilag finanszírozott képzésben történő folytatását a hallgatóknak a felvételi eljárás során meghatározott összpontszáma alapján kialakított sorrendjében.

(2) Ha a felsőoktatási intézményben nem indul költségtérítéses képzés, az Oktatási Minisztérium által kidolgozott mentor-program keretében az intézmény a hallgatóknak a felvételi eljárás során meghatározott összpontszáma alapján kialakított sorrendjében felveszi azt a hátrányos helyzetű jelentkezőt, aki az adott intézményben, tagozaton a szak, szakpár államilag finanszírozott felvételi ponthatára legalább 80%-át, de nem kevesebb, mint az e rendelet 7. § (4) bekezdésében meghatározott pontszámot eléri.

(3) Az (1) -(2) bekezdésben meghatározott módon állami támogatásban legfeljebb a felsőoktatási intézmény, kar adott szakja, szakpárja létszáma 3%-ának megfelelő számú hallgató részesülhet a szak, szakpár létszámán felül, de a Kormány által jóváhagyott, évente felvehető államilag finanszírozott összlétszámon belül.

(4) Hátrányos helyzetűnek minősül a jelentkező, aki

a) a középfokú tanulmányai során átmeneti vagy tartós nevelésbe vett vagy állami gondozott volt, vagy

b) a középfokú tanulmányai során rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, illetve kiegészítő családi pótlékban részesült és a törvényes felügyeletet gyakorló szülők tanulmányaikat legfeljebb az iskola 8. évfolyamán fejezték be.

(5) Annak a jelentkezőnek, aki az (1) -(4) bekezdések alapján biztosított kedvezményre igényt tart, a jelentkezési lapokhoz csatolnia kell az igazolást arról, hogy átmeneti vagy tartós nevelésbe vett vagy államilag gondozott volt, illetve a szülők - a személyes adataik kezeléséhez való hozzájárulását is tartalmazó - nyilatkozatát az iskolai végzettségükről és a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, kiegészítő családi pótlékot igazoló dokumentumot.

20. §

(1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel 2001. január 1-jén lép hatályba.

(2) 2003. január 1-jén lép hatályba a 2. § (4) bekezdésének f) és g) pontja, a 6. § (3) és (6) bekezdése, a 8. §, a 9. § (3), (7), (8) és (9) bekezdései, a 10. § (2)-(4) bekezdései.

(3)[63] 2003. január 1-jéig költségtérítéses képzésre sem vehető fel az a jelentkező, aki az adott felsőoktatási intézményben, karon, szakon, szakpáron, szakcsoportban; felsőfokú szakképzésben, tagozaton, képzési formában alkalmazott. pontszámítási rendszerben nem éri el a többletpontok nélkül számított maximális pontszám 50 százalékát.

(4) 2003. január 1-jéig a csak Tájékoztatóban közzétett vizsgatárgyak esetében kell az írásbeli vizsgákhoz az OM által biztosított feladatlapokat alkalmazni.

(5) A felsőoktatási intézményeknek az (1) bekezdésben foglaltak szerint 2001. február 1-jéig, illetve a (2) bekezdésben foglaltak szerint 2002. június 30-áig kell módosítaniuk e rendelet alapján a felvételi szabályzatukat.

(6) A 9. § (4) bekezdése szerinti szakcsoportokra vonatkozó vizsgatárgyakat 2001. június 30-áig az Oktatási Közlönyben kell közzétenni.

(7)[64]

(8)[65]

(9) Az e rendeletben foglaltaktól történő eltérést a rendvédelmi felsőoktatás tekintetében a belügyminiszter, a katonai felsőoktatás tekintetében a honvédelmi miniszter az oktatási miniszterrel egyeztetve évente határozza meg, melyet a Tájékoztatóban kell közzétenni.

(10)[66] A Rendeletben nem szabályozott kérdésekről a felsőoktatási intézmény Szabályzatában rendelkezhet.

(11)[67] E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 28/1995. (III. 24.) Korm. rendelet.

(12)[68] Az oktatási miniszter az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt jogkörében - az új érettségi vizsgarendszer bevezetésével összefüggésben a korábban érettségizettek részére megállapított felvételi pontszámításból fakadó eltérések kezelése és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében - a Felsőoktatási és Tudományos Tanács állásfoglalásának keretei között dönthet az egyes felsőoktatási intézmények meghatározott szakjain az államilag finanszírozott képzés felvételi keretszámainak olyan jellegű bővítéséről, amely a korábban érettségizettekre irányadó felvételi pontszámításból eredő, az új rendszerű érettségi vizsgát tevő felvételizőket esetlegesen érő hátrányokat ellensúlyozza. Az egyházi felsőoktatási intézmények esetében az oktatási miniszter a keretszám bővítéséről az Ftv. 74. §-a (1) bekezdése g) pontjának második mondatában meghatározott eljárás szerint dönthet.

(13)[69] Ahol e rendelet a felvételi követelményeket vagy a felsőoktatási intézmények feladatait szakcsoportra határozza meg, ott azokat a többciklusú felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályairól szóló 381/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerint indított képzések esetén képzési területre, illetőleg képzési ágra vonatkozóan kell teljesíteni. Ahol e rendelet a felvételi követelményeket vagy a jelentkezők számára meghatározott feladatokat szakra, szakpárra határozza meg, ott azokat a többciklusú rendelet szerint indított képzések esetén alapképzési szakra, illetőleg - szükség szerint - azon belül szakirányra vonatkozóan kell teljesíteni.

(14)[70] A Korm. rendelet szerint indított mesterképzési szakokra vonatkozik e rendelet 10. § (1) bekezdése.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez[71]

A jelentkezési lapokon a jelentkezőktől kért adatok

A jelentkező

- neve,

- anyja neve,

- születési helye és ideje,

- állampolgársága,

- a személyi igazolványának száma,

- állandó és/vagy ideiglenes lakásának címe, illetőleg postacíme (telefon, e-mail cím),

- a középiskola neve és címe, ahol végzett,

- középiskolai tanulmányi eredményei,

- a többletpontokra, felvételi mentességre való jogosultság felsorolása, illetve igazolása,

- van-e megkezdett képzése, illetve hallgatói jogviszonya felsőoktatási intézményben,

- érettségi éve, típusa és eredménye,

- felsőfokú végzettsége,

- nyelvvizsgája (típusa),

- a jelentkező által választott felsőoktatási intézmények (karok, szakok, szakcsoportok, tagozatok) felsorolása,

- nyilatkozata arról, hogy államilag finanszírozott vagy költségtérítéses, illetőleg mindkét képzésre jelentkezik, - jelentkezései során meghatározott elbírálási sorrend,

- amennyiben felvételizik, a felvételi vizsgájának tárgyai.

- a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek esetében a tartózkodási engedély, annak hiányában az érvényes úti okmány száma,[72]

- amennyiben a jelentkező hozzájárul adatainak elektronikus úton történő kezeléséhez, az erre vonatkozó felhatalmazás.

2. számú melléklet a 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez[73]

A középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga százalékos teljesítményeinek átszámítása felvételi ponttá